Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám, kedd

GAZDASÁG •úr szó­1993. JÚNIUS 29. MAGYAR NYELVŰ VEZETŐKÉPZÉS ÓGYALLÁN MESTERFOGÁSOKKAL GAZDAGODTAK A MENEDZSEREK „Beszéljünk világosan, egyszerű, feszes mondatokban! Kerüljük a hosszú körmondatokat, a nyakate­kert megfogalmazásokat! Hiszen a célunk éppen az, hogy a közölniva­lónkat minél gyorsabban megértse a hallgatóság" - magyarázza Sza­bó Endre előadó. Talán szónokok képzésébe hallgattunk bele? Igen is, meg nem is. A részlet a mene­dzserképző tanfolyam értekezletve­zetés órájából való. Igen, korunk menedzsereinek tudniuk kell előad­ni, rögtönzött beszédeket, sőt, szó­noklatokat is tartani. Bohon János: Tavaly Kassán lett volna az első próbál kozásunk... Szlovákiában még az újdonság erejével hat a menedzserképzés, különösen, ha az magyar nyelven folyik. Éppen ennek voltunk a na­pokban szemtanúi Ógyallán, a he­lyi Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, ahol Mesterfogások a vezetésben cím­mel egyhetes intenzív magyar nyelvű tanfolyamon vehettek részt a dél-szlovákiai vállalkozók és kö­zépvezetők. Az előadók a miskolci központú Eszak-magyaro rszdg i Regionális MunkaerőfejleszJési és Átképző Központból (ÉRÁK) ér­keztek, hogy egyetlen hét alatt 56 órában foglalják össze a vezetők számára legfontosabb tudnivalókat. Szolgay István iskolaigazgató: „Mi biztosítottuk az előadóterme­ket, az étkeztetést, vagyis a tanfo­lyam technikai feltételeit. S hogy miért éppen ránk esett a választás? Ógyalla Jó fekvése, Komárom és Érsekújvár közelsége is közreját­szott ebben, de talán ennél többet nyomott a latban a kurzus szer­vezőivel való személyes ismeret­ség." A nyitrai székhelyű B.E.B. International Training Centre Kft. igazgatója, Bohon János: „Már ré­gebben terveztük magyar nyelvű menedzsertanfolyam megrendezé­sét, a különböző akadályok miatt azonban csak most jött össze. Ere­detileg tavaly Kassán lett volna az elsó próbálkozásunk, dm közbejött a botrányos Slovan Ferencváros labdarúgó-mérkőzés, ami bármi­lyen furcsán hangzik, kihatással volt a szervezésre. Ógyallán az igazgató személye a biztosíték arra, hogy zökkenőmentesen folyjon a kurzus." Mi is az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ? Szabó Endre doktor, az ÉRÁK főigazgatója is­mertette a központot: „1989-ben világbanki hitel segítségével szüle­tett az ÉRÁK, amely mind a mai na­pig egyetlen Magyarországon, sőt, Kelet-Közép-Európában. Alakulás­kor figyelembe vettük az angol, ír és kanadai tapasztalatokat. A leg­jobb megoldásokat ötvöztük, s ala­kítottuk ki saját profilunkat. Nem véletlen, hogy éppen Miskolc köz­ponttal, valamint ózdi és nyíregy­házi kirendeltséggel működünk. Ré­giónk, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és további két szomszédos megye szenved legin­kább a munkanélküliségtől. Itt van égető szükség az átképzésre és szakmai tovább­képzésre. Az ÉRÁK e követel­ménynek szeret­ne megfelelni; 170 különböző tanfolyammal, amelyek egy héttől 39 hétig tartanak, állunk az érdeklődők rendelkezésére. A 170-ből csu­pán egy a mene­dzserképzés. " Az ÉRÁK fő célkitűzései közé tartoznak, hogy a munkanélkülie­ket jobb képzett­ségi eséllyel jut­tassák vissza a munkaerőpiacra, továbbá a szak­mai képzés, át­képzés és to­vábbképzés olyan rendszeré­nek a megterem­tése, valamint működtetése, amely biztosítja a munkavállalók gyors és rugalmas alkalmazkodását a gazdaság szün­telenül változó igényeihez. Ezen belül a menedzserképzésben a leg­modernebb személyiségfejlesztő módszerek alkalmazásával tréning közben nyújtanak szakmai segítsé­get az eredményesebb vezetői munkához, a felhasználható erőfor­rások megfelelő alkalmazásához. Ógyallán Szabó Endre főigazga­tó előadóként osztotta meg a hall­gatókkal a korszerű menedzser ké­péről szerzett tudását. Az ötnapos intenzív tanfolyam egy 11 hetes menedzserképző kurzus legfonto­sabb ismereteiből adott válogatást. Az 56 óra tananyaga többek közt a következő témaköröket ölelte fel: problémamegoldás és döntéshoza­tal, értekezletvezetés, vezetői kom­munikáció és motiváció, munkatár­sak toborzása és kiválasztása, mar­keting, a napi munka szervezése és a reális célkitűzés megfogalmazása. Az első pillanatban talán száraz­nak vagy idegennek tűnnek a téma­körök. Lássunk tehát egy konkrét példát! A tanfolyam utolsó napján a hallgatók az értekezletvezetés fortélyaival ismerkedtek, ezen be­lül pedig az értekezletet vezető el­nök szerepkörével. Az első jó ta­nács: az Illés elején az elnök mutas­sa be a többieknek az új tagokat. E gesztus révén az újonnan érkezet­tek máris az értekezlet teljes értékű tagjaivá válnak. Utána precízen mondja meg, mi az értekezlet célja, ismertesse az ezt megelőző ülés ha­tározatait, kérje számon az akkor kiosztott feladatok teljesítését, majd tétjen az aznapi értekezlet első napirendi pontjára. Milyen le­gyen a stílusa? Hogyan tartsa me­derben a vitát? Mi mindent olvas­hat le a hallgatók arcáról? Mi a tö­mör jegyzőkönyv titka? Ezekre és még számtalan további kérdésre kaptak választ a hazai vállalkozók, vezetők, csak ebben az egy téma­körben. Lehet, hogy a tanácsok megle­hetősen kézenfekvőnek tűnnek. Úgy tűnhet, az évek során minden vezető belejön az állandóan is­métlődő értekezletek irányításába. Talán így van, azonban számos unalomba, érdektelenségbe fulladt és semmi eredményt nem hozó ér­tekezlet megtapasztalása mondatja velünk, igenis, az értekezletveze­dozása? Aktatáskájában hogyan rendezze el iratait? Apropó, akta­táska! Szabó Endrétől megtudtuk, már nem divat a vastag, iratokkal, jegyzettömbökkel, újságokkal kitö­mött aktatáska. Hogy miért? Állító­lag a volt szovjet diplomaták járat­ták le a „koffereket", mivel rájöt­tek: pompásan elférnek bennük a feszesen egymás mellé állított vod­kásüvegek, melyek még csak nem is zörögnek az aktatáska bőrszorí­tásában... Ehelyett a menedzserek inkább mappát, elektronikus jegy­zettömböt, csak a legfontosabb ira­tokat tartalmazó elegáns táskát hordjanak. Az oktatás naponta reggeltől késő estig tartott. Pénteken dél kö­rül azt gondolhatnánk, lankad a tempó, már csak levezető órák van­nak. Ottj ártunkkor tapasztalhattuk, ennek az ellenkezője az igaz. Ami rögtön feltűnt: a hallgatók rendkí­vül alacsony átlagéletkora és infor­mációéhsége. Az előadásokon kér­deztek, további részletekre voltak kíváncsiak. Mint kiderült, a szer­vezők részéről volt egy kis aggoda­lom, vajon a menedzsertanfolyam­ra jelentkezők mennyire lesznek képesek követni az új ismeretek egész zuhatagát, a magyar szakki­fejezések nem okoznak-e fejtörést, s mennyire barátkoznak meg a fe­szes munkatempóval. Szabó Endre főigazgató meglátása szerint „az it­Czejlik Ágnes Dunaszerdahelyről érkezett a tanfolyamra (Méry Gábor felvételei) tésnek ugyanúgy megvannak a fo­gásai, mint például egy jó reklám­kampánynak. A hallgatók kerek egészként kapták meg az informá­ciókat, nem hiányoztak még a lát­szólag elhanyagolható részletek sem. Például az értekezletvezetés témájához szorosan kapcsolódott a vezető helyes fellépését, viselkedé­sét és öltözködését taglaló előadás. Hogyan öltözködjön a menedzser? A terembe való belépéskor mire ügyeljen, milyen legyen a hanghor­Szabó Endre:Kerüljük a hosszú körmondatokat... teni hallgatók semmiben sem ma­radtak le a magyarországiaktól. Végig követni tudták az előadáso­kat, a szünetekben az elhangzotta­kat vitatták meg egymás közfitt. S ha a program a késő estébe nyúlt, senki sem nézegette az óráját." Czejlik Ágnes dunaszerdahelyi vállalkozó a hallgatók egyikeként a kurzus végeztével átvehette az ÉRÁK diplomáját. Érdemes volt egy hétre otthagyni munkáját a tan­folyam kedvéért? „Rendkívül sok dologgal grzdagodtam. Igaz, most még kicsit ki'sza a kép, de majd rendszerezem az információimat. Valóban azt kaptuk, amit a prog­ramban előzetesen feltüntettek A későbbiekben a kollégáimmal, vál­lalkozótársaimmal találkozva to­vábbadom a tanfolyam hírét s azt, hogy érdemes belevágni" - össze­gezte tapasztalatait a vállalkozó. Talán éppen ez (is) a lényeg: tájé­kozódni, s az információt tovább­adni. A kor kihívásainak jobban megfelel az a vállalkozó, aki nem­csak az előírások útvesztőiben tud eligazodni, hanem elméletileg is megalapozott ismeretei vannak. S ha a tanfolyamon szerzett tudást a gyakorlatban kamatoztatni tudja, a mesterfogásokat alkalmazni fogja, már betöltötte küldetését a magyar nyelvű menedzsertanfolyam. SIDÓ H. ZOLTÁN A TITKOS JELENTÉS MEGLEPETÉSE Huszonkét évvel ezelőtt a Csendes­óceánban végzett víz alatti atom­robbantások elleni tiltakozásként egy kis hajón jött létre a Greenpea­ce nevű szervezet, amelynek napja­inkban világszerte négy és fél mil­lió tagja van, és megalakulása óta például a bálnák és a fókabébik ir­tása, az atomhulladék hullámsírba süllyesztése vagy az antarktiszi mértételen bányászat elleni helyszí­ni tiltakozó akciókkal hívta fel ma­gára a figyelmet. Egyik legfontosabb tevékenységi területük az atomenergia felhaszná­lása, amellyel kapcsolatban fárad­hatatlanul igyekeznek felhívni a vi­lág figyelmét az ezzel járó veszé­lyekre. Legutóbb éppen egy titkos tanulmányt sikerült megszerezniük, amelyet a világ legfejlettebb orszá­gait tömörítő szervezet rendelt meg több nagy nemzetközi intéz­ménytől. A G-7-es csoport országa­inak vezetői ugyanis tudatában vannak az RBMK (Csernobil), il­letve a VVER 440/230 típusú (pél­dául a Bohunicei V-l-es erőmű) atomreaktorok működéséből eredő veszélyeknek, és ezért felkérték a Világbankot, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankot, valamint a Nemzetközi Atomenergetikai Ügy­nökséget annak felmérésére, hogy vajon ezek leállítása vagy a műszaki és biztonsági problémáik megoldása kíván nagyobb beruhá­zásokat. A kidolgozott anyag egyér­telműen leszögezi, hogy a legol­csóbb megoldás a veszélyes reakto­rok leállítása, amelyeket ráadásul a kilencvenes évek közepéig bizton­ságosabb energiaforrásokkal lehet helyettesíteni. Szlovákiát illetően a jelentés há­rom változattal számol. Ezek közös vonásaként 1998-ig leállítanák a Novákyi Hőerőmű 3. és 4. blokkját, felújítanák a többi hőerőművet, 1995-ig leállítanák a bohunicei V­1-es atomerőművet, és folyamatos Üzemmódban működtetnék a bősi vízi erőművet. Ezenkívül az első változat 1997-ig a mohi atom­erőmű mind a négy blokkjának üzembe helyezésével számol, a má­sodik szerint lemondanánk a mohi 3. és 4. blokkról, végül a harmadik változat egyáltalán nem számol a mohi atomerőmű üzembe helyezé­sével. Az első változat az évezred végéig 3, a második 1,8, a harma­dik pedig 1,6 milliárd dollár beru­házást kíván. Á Greenpeace szerint a jelentést azért minősítették titkosnak, mert a legfejlettebb országok kormányai is szoros szálakkal kötődnek az atom­energia- felhasználásban érdekelt iparágakhoz. Véleményük szerint viszont a legújabb megállapítások fényében semmiképp sem támogat­hatják tovább a veszélyes reaktorok továbbműködtetését. Ľubica Trubíniová, a Greenpea­ce szlovákiai irodájának vezetője szerint a pozsonyi kormánynak alapjaiban át kell dolgoznia energi­akoncepcióját, melyben a hang­súlyt az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások kihasz­nálására, az energetika decentrali­zálására, illetve kombinált hő- és energiatermelésre kell helyezni. A jelentésben foglaltakból kiindulva meg kell szakítani a mohi atom­erőmű befejezésére tervezett kül­földi kölcsönről folyó tárgyaláso­kat, és fel kell függeszteni az épít­kezést. Azonnal meg kell kezdeni a bohunicei atomerőmű felszámolá­sának előkészítését. Nem elhanya­golható az a becslés sem, amely szerint a kis vízi erőművek potenci­ális kapacitása nálunk eléri a 700 MW-ot, azonkívül ha a jelenleg lé­tező városi és egyéb fűtőműveket átépítenénk gáz-gőz típusú kombi­nált üzemre, újabb 1000 MW áram­termelő kapacitást nyernénk, -tl-

Next

/
Thumbnails
Contents