Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám, hétfő

1993. JÚNIUS 28. ÚJ szól SPORT 6 RÖPLABDA-EB SZEPTEMBERBEN NEHÉZ CSOPORTBAN A FÉRFIAK Brünnben kisorsolták a férfi és női röplabda Európa-bajnokság csoportbeosz­tását. A nők Csehországban, a férfiak Finnországban mérkőznek az elsősé­gért. A csapatokat két-két csoportba osztották. A csehszlovák női válogatott a brünni csoportba került, közösen Bulgáriával, Lettországgal, Olaszország­gal, Horvátországgal és Hollandiával. A zlíni csoportban Németország, Románia, Oroszország, Ukrajna, Belgium, Görögország kapott helyet. A csehszlovák férfiválogatott Oulében Svédországgal, Hollandiával, Olaszor­szággal, Franciaországgal, Bulgáriával került egy csoportba. Turkuban pedig Finnország, Oroszország, Németország, Lengyelország, Ukrajna és Spanyol­ország válogatottja mérkőzik. A férficsapat edzője, Peter Kalný kijelentette: „Mi kerültünk a nehe­zebb csoportba. Már az is siker lesz, ha az ötödik helyért mérkőzhetünk. Súlyos gondot jelent az is, hogy nem tudjuk, a két szövetség milyen arányban fizeti majd a részvételi kiadásokat. Az előkészületeket jú­lius közepén a Magas-Tátrában kezdjük el, augusztusban a felkészü­lés keretében tíz mérkőzést ját­szunk". A csehszlovák női válogatott ha­zai környezetben jobb helytállásra számíthat. Pavel Ŕeŕábek másoded­ző: „Nem állítom, hogy könnyű a csoportbeosztásunk. Véleményem szerint négy csapat - Olaszország, Hollandia, Horvátország, Csehszlo­vákia - azonos játékerőt képvisel. Nincsenek előre lejátszott meccsek, és nem tudom, mire képes a lettor­szági gárda". Az Európa-bajnokságot utoljára játsszák a mostani formában, azaz a csoportgyőztesek és a második helyezettek a négyes döntőbe kerül­nek, a harmadik és negyedik helye­zettek az 5-8. helyért játszanak. Figyelmet érdemel még, hogy a kö­zös csehszlovák csapat a Nemzetkö­zi Röplabda Szövetség zászlaja alatt rajtol RCS jelzéssel. Az Európa-baj­nokság befejezése után megszűnik a közös röplabda szövetség, a világ­bajnoki selejtezőn már önálló cseh és szlovák csapat indul. . (ajá) (ZÁSZLÓ/TOLVAJOK A MATADORON Két évtized után ismét a ligetfa­lusi Matador strandfürdő adott otthont a legrangosabb honi ví­zilabdatornának, a Duna Kupá­nak. A szorgos rendezők nem tehettek arról, hogy az időjárás nem fogadta kegyeibe a viadalt, s az sem az ő számlájukra írható, hogy a nyitótalálkozó (Magyar­ország jun. - Anglia 11:9) 13. percében felmondta a szol­gálatot az elektromos időmérő. Vlastimil Kratochvfl, a Szlovák Vízilabda Szövetség elnöke: „Ki tudja, mikor rendeztünk utoljára nemzetközi pólótornát szabad­téren?" A Pasienkyn ez nem fordulhatott volna elő, de vi­szont elviselhetetlen hőség bosz­szantotta volna a játékosokat és a nézőket. Gondoljunk csak vissza az egy évvel ezelőtti se­regszemlére. .. Szombaton reggel meglepő látvány fogadta a rendezőket: hívatlan vendégek ellopták a fe­dett lelátó fölé felfüggesztett an­gol és szlovák zászlót. Mivel nem volt tartaléklobogó, így a többi zászló is lekerült a ma­gasból. Közvetlenül a második játéknap előtt arra is fény de­rült, hogy az eredményjelző ak­kumulátor-töltőjét is „meg­fújták". Róbert Radič azért dühöngött, mivel a pöstyéni bajnoki mecs­csen megsérült, s még mindig vérben úszik a bal szeme: „Ami­kor a K. O.-val felérő ütést kap­tam az Eva uszodában, azt hit­tem, egy hét múlva rendben le­szek. Sajnos, az idő múlásával egyre jobban bedagadt..." Bottlik László és Stoffan Ru­dolf éveken át a honi vízilabda­sport vezéregyénisége volt. Most mindketten a háttérből, magán­emberként szemlélték az esemé­nyeket. Csicso, azaz Bottlik László, a nemzetközileg is (elis­mert mesteredző a miértre ezt válaszolta: „Én már eleget ültem a válogatott kispadján, legalább­is ezt vallják az illetékesek; az együttes Duna Kupa-szereplésé­ről nem nyilatkozom, mert nincs mit!" Stoffan Rudolf: „Látod, kirúgtak minket, de azért itt va­gyunk..." (zsi) K á sás (a labdá val) a magyar junior válogatott egyik legjobbja volt a pozsonyi vízilabda Duna Kupán. Felvételünkön - magasan kitaposva a vízből -kapuradob (Foto: Eugen Vojtíšek) 32. VÍZILABDA DUNA KUPA PONTVESZTESÉG NÉLKÜL A ROMÁNOK (Munkatársunk, ZSIGÁRDI LÁSZLÓ jelentése.) A pénteki viszonylag jó idő után szombaton és vasárnap eső és erős szél fogadta a pozsonyi Matador strandfürdőben a 32. vízilabda Duna Kupa részvevőit. A háromnapos nemzetközi viadalt - a várakozásnak megfelelően - a román válogatott nyerte a szlovák felnőtt csapat és a magyar junior együttes előtt. A torna legjobb játékosa a román Hagiu lett, legjobb kapusa a szlovák Mihálka (Nováky), legeredményesebb pólósa a 13 gólos angol Mounfield (a kassai Veszelits 11-szer talált a hálóba). Eredmények - SZOMBAT: Románia - Szlovákia (főisko­lások) 8:6 (3:1, 1:2, 2:2, 2:1), legeredményesebbek: Stemate, Hagiu és Giambasu 2-2, ill. Iždinský 2. Pavol Sirotný edző legénysége nem ijedt meg a nagy esélyestől, kezdettől fog­va egyenlő partnere tudott lenni. A hajrában, 7:6-nál két ziccert is hibáztak Kalinkáék... Szlovákia - Magyarország jun. 11:10 (3:3, 2:2, 2:3, 4:2), Veszelits 3, ill. Nagy P. 3. A ta­lálkozó főszereplői a játékveze­tők voltak; az olasz Clara, vala­mint az osztrák Vielhaber ösz­sze-vissza fütyörészett. Az utób­bi bíró, 6:5-ös magyar vezetés­nél az egyedül kapura törő Ká­sástól érthetetlenül elvette a lab­dát. Pavel Rezek prágai játék­vezető: „A hazai hátvéd két­szer is szabálytalankodott. Négyméterest kellett volna ítélni, nem pedig támadósza­bálytalanságot." Magyarország jun. - Szlo­vákia (főiskolások) 13:9 (5:1, 2:3, 5:0, 1:5), Lukács, Kásás, Petik, Hesz és Steinmetz 2-2, ill. Schmuck 4. A 8. percben már 6:1-re vezettek a magyar fiatalok... Románia - Anglia 16:7 (5:1, 3:2, 3:1, 5:3), Ange­lescu 5, ill. Mounfield 3. VASÁRNAP: Románia - Ma­gyarország jun. 11:8 (3:3, 3:4, 2:0, 3:1), Hagiu és Stemate 3-3, ill. Nagy P. és Lukács 2-2. A hajrára váratlanul összerop­pantak a magyarok. Szlovákia - Anglia 12:6 (2:0, 3:2, 4:2, 3:2), Veszelitsz 5, ill. Mounfield 2. A nyitranováki Mihálka kapus remek formában védett, a 9. percben kapta az első gólt. Ve­szelits Péter négy perc alatt mesterhármast ért el... A torna végeredménye: 1. Románia 4 4 0 0 47:29 8 2. Szlovákia 4 3 0 1 39:35 6 3. Magyaro. jun. 4 2 0 2 42:40 4 4. Anglia 4 1 0 3 33:45 2 5. Szlovákia (fi.) 4 0 0 4 28:40 0 SZOMBATON KINYÍLT A DIÓSPATONYI SPORTKRÓNIKA HAT EVTIZED SÁRGA-PIROSBAN Dióspatony mindössze 1600 lelket számláló község a Felső-Csallóközben. Sporttörténeti múltja viszont több városéval vetekedhetne. Szombaton a 60 éves testnevelési egyesület (újra felvette a DSC nevet) ünnepségei zajlottak a faluban. Déltől éjszakáig jól megszervezett és pergő műsor keretében, Lelkes Vince polgármester vezényletével. Helybeliek találkoztak a falukö­zösségből szerteszét szóródott egykori sporttársaikkal, hogy visszapillantsa­nak a múltra és meséljenek egymásnak jelenükről. KÖRNYEZETKÍMÉLŐ JÁTÉKOK A Lillehammerben jövőre sorra kerülő téli olimpiai játékok min­den bizonnyal környezetkímé­lőek lesznek. A norvég rende­zők szeretnék bebizonyítani, hogy a játékokat a környezetbe való durva beavatkozás nélkül is meg lehet tartani. Mint ismere­tes, Albertville-ben a környezet­védők — jogosan — tiltakoztak a visszafordíthatatlan károk el­len, és az Atlantában sorra kerü­lő nyári játékokat is a giganto­mánia jellemzi. A lillehammeri téli olimpia kapcsán nem lesz túlzás a „zöld játékok" jelző. A bobpálya építésénél például a tervezőket előre figyelmeztet­ték, hogy minden kivágott fáért 50 000 norvég koronát (kb. 12 000 koronát) kell fizetni. Ám egy esetben sem került sor fa kivágására. A soron következő téli játékok Albertville-től elté­rően a rövid távolságok játékai lesznek. Hisz minden helyszín szinte egy helyen található. A legmesszebb az alpesi verse­nyek, a műkorcsolya- és a gyors­korcsolya-verseny helyszíne lesz, ide az olimpiai faluból kb. 45-60 percig tart az autóút. MÓNIKA PROBLÉMÁI A Focus német hírmagazin érte­sülése szerint Szeles Mónika sé­rülése valószínűleg súlyosabb, mint eredetileg gondolták. Ste­phanie Tolleson, a világhírű teni­szezőnő ügynöke megerősítette, hogy az egykori világranglista­vezető az idén már nem léphet pályára, mivel felépülése las­súbb a vártnál. Mint ismeretes, Szeles Mónikát április 30-án Hamburgban az egyik néző kés­sel többször hátba szúrta. Két héttel ezelőtt a Mahwah-ban (USA) sorra kerülő bemutató­torna igazgatója még azt közöl­te, hogy Szeles Mónika július 19­én itt ünnepli visszatérését a te­niszpályára. REJTÉLYES FORDULAT Egy félidőn át csodálkozott a dióspatonyi közönség. Minden idők legjobb hazai focicsapata szombaton csak kereste önma­gát, meg a szlovákiai magyar újságírók kapuját. Kétszer a sa­játjában találta meg a labdát. Szünetben a Csupafül Hírügy­nökség munkatársa a vendéglá­tók öltözőjében járt. Értesülései szerint Brányik Sándor edző­menedzser könyörtelen taktikát dolgozott ki: kizárólag az ellen­fél térfelén tartani a labdát, s le­hetőleg a kapuba lőni. Aki erre nem volt hajlandó, kiszállhatott a buliból... Lett foganatja a do­lognak, mert a hazaiak fordítot­tak, s a végeredmény mindent elárul - 5:2 (0:2). Góllövők: Kalmár György 2, Kalmár Lász­ló, Bertalan, Csivre, ill. Andics, Bendó. A mérkőzés résztvevői egyperces néma csenddel emlé­keztek Kulcsár Tiborra, az újságírócsapat egykori játékosá­ra, aki a közelmúltban hunyt el. A tollforgatók legközelebb szombaton 17.00 órakor Eke­csen próbálnak visszavágni leg­utóbbi vereségükért. (jmk) VISSZAPILLANTÁS. Kóczán (Ko­vács néven indult) Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító (1912. Stockholm) is a sportélet megalapo­zói közé tartozott. Lelkész volt Di­óspatonyban. Mások szintén kivet­ték részüket az alapok lerakásából. Mint például Gálfi László és Szelle Gyula, akik Magyarországról láto­gattak haza. Mindig a foci volt a meghatározó sportág. Az utóbbi tíz évet a kerületi bajnokságban töl­tötte a csapat, háromszor komoly feljutási eséllyel. Most alighogy meg­menekült, de a legnagyobb sikerek mégiscsak ehhez az időszakhoz fű­ződnek. Nagy hagyománya van a fa­luban a sakkozásnak. Sokáig játszot­tak női kézilabdát, asztaliteniszt, nem hiányzott az atlétika sem. A 80­as években a dióspatonyi iskolások kétszer is országos elsők lettek a rá­termettségi versenyben. Ma is aktív az öregfiúk focicsapata, játékosai azonban más sportágaknak sem for­dítanak hátat, a szervezésben még mindig tettre készek. HÁROM MEMZEDÉK. Sportoló­ik közül néhányan országos hírnévre tettek szert. Különösen a labdarú­gók. Közvetlenül a háború után ke­rült a faluba Ágh József. Három társával (Lelkes Aladár, Ágh Péter, Nozdroviczky Miklós) a világégés után gerincét alkották az újjáalakult csapatnak. „Vasárnaponként gyalog jártunk ide Pozsonyból. Először Kis­faludon (közigazgatásilag sokáig a községhez tartozott, s közös sport­szervezetük volt - a szerző megj.), majd öt évig Dióspatonyban játszot­tam. Utána mentem a DAC-ba. Leg­nagyobb élményem? Edzői pályafu­tásomhoz kötődik. Sárosfán nyer­tünk a sorsdöntő meccsen, s eljutot­tunk a kerületi bajnokságba. Az An­gyal-Valentyin éket küldtem előre, ők rúgták a gólokat. Most 71 évesen a kisfaludi diákokat edzem, jó csapa­tot szeretnék nevelni belőlük." Ki ne emlékezne a 70-es évek kassai gól­zsákjára, Angyal Imrére, aki a VSS meg más klubok veszélyes csatára­ként vált ismertté? Ó is Dióspatony­ban kezdte: „Itt szerettem játszani, nem akartam elmenni. Megeléged­tem azzal, hogy a földijeim között lehetek, rúghatom a gólokat, megbe­csülnek, felnéznek rám. Hiába jöttek az ajánlatok..." Aztán egyszer még­is elment, mert amit ígértek neki, kútba esett. Következett Igló, majd a nagy karrier. Hetvenhéttől Komá­romban él, lakatosként utánfutókat készít. Ma 47 éves. Fia, Imre Marcel­házán futballozik. Kalmár László (37) neve is ismerősen cseng a honi fociéletben. Megjárta az Intert, a Spartát, az Ostravát a DAC-ot... Jelenleg (ki ne tudná?) a dunaszerda­helyiek másodedzője. „Szinte a pá­lyán nőttem fel, mert az apám tizen­öt évig gondnok volt. Focizni azon­ban Pozsonyban kezdtem, csak pá­lyafutásom végén tértem vissza szü­lőfalumba. Álomcsapatban játszot­tam. Folyton a feljutással kacérkod­tunk. Emellett a titkári teendőket is elláttam." ELNÖKMONOLÓGOK. Idős Belkovics László 26 évig állt a sport­egyesület élén: „Már a leventecsa­patban szerepeltem. De nem csak a focit kedvelem. Legszebb sportem­lékem mégis a spartakiádhoz fűző­dik. Megragadott szervezettsége; lát­ványossága. Tizenkét éve szerve­zem a helyi futóversenyeket, ilyen élményem azonban egyikből sem származik. Három éve nyugdíjas va­gyok, s most újra visszahívnak a he­lyi üzembe." Németh Ödön a jelen­legi elnöke a klubnak. „Lakszakálla­si vagyok, tanítóként kerültem ide, majd ittragadtam. Hatvantól testne­velőként a fiatal sportolók nevelése a dolgom. Visszapillantva: volt értel­me az egésznek. A rátermettségi verseny megnyerése, s a vele járó sokoldalúság fejlesztése igazán jó alapul szolgált a foci és a kézilabda hódolóinak. Legnagyobb élmé­nyem? Hogy egyszer a kerületi baj­nokságba vezettem a dióspatonyi gyerekeket, ami az akkori élvonal­nak felelt meg. Rendkívül sportsze­rető szülők lakják a falut, soha egy panasz; kimondottan támogattak. Örülök, hogy fiam, Krisztián is itt nőtt fel, ma a DAC labdarúgója" - fejezi be mondanivalóját a dióspa­tonyiak sikereiből nagy érdemeket vállalt 58 éves klubelnök. J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents