Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám, szomabt

1993. JÚNIUS 26. ÚJ szól MOZAIK 4 A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ magyar adása ma 18.40-kor A tartalomból • Véget értek a 30. Jókai Napok • Gyermektáncosok Gútán • Segítség a rákos betegeknek • Egészségügyi iskola Laksza­kállason • Folklórfesztivál • Ökörsütés Érsekújvárott • Látogatás "a Galántai Mú­zeumban • Czajlik József vers- és próza­mondó A műsorvezető: BÁRDOS ÁGNES BIOTERMELÉS ÖNELLÁTÓK LEHETÜNK (Munkatársunktól) Hároméves mű­ködés után immár konkrét eredmé­nyekkel állt a sajtó nyilvánossága elé a Natural Alimentária kft., a hazai biotermelés egyik fő szervezője. Megalakulása óta mintegy 15 ezer hektárnyi területen 38 mezőgazda­sági vállalat folytat környezetkímélő mezőgazdasági termelést az ő útmu­tatásaik és tanácsaik alapján, ame­lyeket egyébként a biotermelés nem­zetközi szervezete, az IFOAM-aján— lásai szerint követelnek meg a ter­melőktől. A sajtóértekezleten megtudhat­tuk, hogy a piac fizetésképtelensége és a vásárlóerő csökkenése miatt a megtermelt biotermékek kéthar­madát külföldre kénytelenek expor­tálni. Idén várhatóan mintegy 25 ezer tonna gabona, 3 ezer tonna hüvelyes, 2 ezer tonna burgonya és 60 tonna gyümölcs kapja meg a bio vagy eko jelzőt, amely nemzetközi­leg elismert minőség az egészsége­sebb élelmiszerek kategóriájában. Legnagyobb területtel, mintegy 1500 hektárral a légi Agrokombinát vesz részt a biotermelésben, amely­hez a tárca vezetése még nyújt támo­gatást, jövőre azonban a termelők­nek már maguknak kell állniuk a ki­sebb hozamok miatti jövedelemkie­sést. Bár amint a Natural Alimenta­ria vezető képviselői elmondták, akik belekezdtek, nem(csak) a támo­gatások miatt vállalták. A biotermé­kek ára a hazai piacon mintegy 20 százalékkal haladja meg a hagyomá­nyos termékek árszintjét, s így ez nem kínál extraprofitot a termelők­nek. Sajnálatos azonban, hogy a kór­házakban, gyemekintézményekben sincs irántuk túlzott igény. (t. szilvássy) KÖZLEMÉNY A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom területi választmánya va­sárnap Nagydarócon 17 órai, Guszo­nán pedig 19 órai kezdettel falugyű­lést szervez, amelyen részt vesz Bu­gár Béla, a mozgalom elnöke. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. • Június 26-án ünnepli házasságkötésük 25. évfordulóját a drága jó édesapa és édesanya, FARKAS János és FARKAS Katalin Illésházán. E szép jubileum alkalmából sok erőt és egészséget kívánnak lányaik: Renáta, Anita, fiuk: János, vejeik: Feri, Laci és a kis unokák: Tündiké, Ferike és Dávidka. V-2073 • Eladó Somoiján négyszobás szövetke­zeti lakás, valutáért. Tel.: 0708/4434. V-2191 • Eladó Liaz 706-os teherautó. Tel.: 0708/921 35, 07/958 121. V-2144 • Eladó Skoda Favorit 135 L S, féléves. Tel.: 0708/921 35. V-2145 • Eladó magasföldszintes, ötszobás csalá­di ház, két garázzsal. Igényesebbek részé­re. Tel.: 0708/92 135, 07/958 121. V-2146 • Eladó hároméves félnehéz kanca, 7 db öthetes kismalac, anyával, 1 db fejőste­hén. Cím: Kálazi Béla, Záhradná 10, 941 31 Dvory nad Žitavou. V-1954 FRICSKA Történelmi párhuzamok ke­resésére felszólító címmel írt vezércikket a tegnapi Prácá­ban Ladislav Deák történész, aki szerzőként szakmájának külön feltüntetésével együtt jegyzi a szóban forgó írást. Vajon miért? Nehogy közön­séges földi halandónak nézze őt az olvasó? Vagy talán ma­tematikusnak, aki megpró­bálja bebizonyítani, hogy a párhuzamok állítólag nem­csak a végtelenben találkoz­nak? Ladislav Deák szerint áll. S tulajdonképpen az a szlovák múlt sem olyan terhes, elhanyagolható cse­kélység, hogy Hitler 1938­ban a Hlinka-párt szerepét tartotta Csehszlovákia fel­bomlasztására törekedve meghatározónak. Igaz, hogy ma már Hitler sincs, de szerin­te itt van ez a javíthatatlanul álnok „magyar politika", mely képes félrevezetni az egész Európa Tanácsot, ez a tanács ugyanis - ahogy La­dislav Deák írja - nem érti ,,a probléma lényegét". Vagyis, hogy Magyarország globális politikája „a szlovákiai ma­LADISLAV DEÁK REMLATASAI ugyanis a történelmi párhu­zamok a mában futnak össze. Azt állítja, hogy „a magyar politika - csakúgy, mint 1938-ban - demokratikus szókészletet használ, a nagy­hatalmakhoz és a nemzetkö­zi szervezetekhez folyamo­dik segítségért, s célját nem­zetközi nyomással, » bé­kés « úton igyekszik elérni. A történelemben ez a gya­korlat a » müncheni« jelzőt kapta". Tehát így a mai ma­gyar politika a Csehszlová­kiával szembeni ötven évvel ezelőtti müncheni diktátum tulajdonképpeni megismétlő­désére törekszik. De hogyan, kérdezi a jám­.bor olvasó. Ehhez ugyanis nemcsak mai Horthyra van szükség (úgy látszik, meglé­téről Ladislav Deák nem ké­telkedik), hanem Hitlerre és Tisóra is. De hol vannak, meg kellene nevezni őket!? Nos, lehet, hogy Deák úr úgy kép­zeli: Szlovákiára mindez nem gyaroknak a trójai faló szere­pét" szánja. Nos, tartani lehet tőle, hogy az Európa Tanács Deák úr számára, alighanem eléggé el nem ítélhető módon, a szé­les körű európai együttműkö­dés politikáját vallja, s nem a múlt kísértéseit véli megje­lenni ott, ahová ezt egyesek oda képzelik. Az európai normák megtartásához, a ha­tárok sérthetetlenségéhez ra­gaszkodik, s úgy véli, hogy ebben az elégedett kisebbség összekötő kapocs. Valószínű­leg Ladislav Deák minden fájdalma ellenére nem az ő véleményét tekinti mérv­adónak. Remélhetőleg feloldódik a Szlovákia felvétele körülöt­ti feszültség, s tulajdonkép­pen Szlovákia felvételét kö­vetően kezdik majd igazából éreztetni hatásukat az euró­pai normák, térségünk vala­mennyi népének javát szol­gálva. (sef) JUTOTT ESZEMBE... A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJÁN Igazán nem ünnepnap a holnapi. Legjobb lenne csendesen megfe­ledkezni mindazokról, akik - önhibájukon kívül - beteged­tek meg, akik egy életen át kénytelenek gyógyszereken, in­zulinon élni. Pedig sokan van­nak, egyre többen... Az Egészségügyi Világszerve­zet sem azért tart világnapokat, hogy ünneplésre ösztönözze a bajba jutottakat. Csak fel akar­ja hívni a felelősek, de mindany­nyiunk figyelmét azokra, akik súlyos betegségben szenvednek, akik segítségre szorulnak. Legjobb lenne — az egészség­ügyi minisztérium számára biz­tosan -, ha a cukorbetegek csen­desen meghúzódnának, és nem követelnék az életmentő inzu­lint, a fecskendőket, a vércukor­szint-mérőket. Mert sok minden­re volna szükségük. Kalóriasze­gény ételekre, tejtermékre, ita­lokra és édességekre. Hogy a magánboltokban már mindez megvásárolható? Valóban, van­nak üzletek, ahol bő választék áll a cukorbetegek rendelkezésé­re. Csakhát közülük ki engedhe­ti meg magának a tizenkét-ti­zenháromkoronás joghurt vásár­lását? Hogy anyagi támogatás­'ban részesülnek? Nem mindany­nyian. Csak azok, akik összjöve­delme amúgy is nagyon ala­csony. S ha túllépik a határt - akár csak ötven koronával - már nem kapnak semmit. Az emelkedő létfenntartási költsé­gek miatt egyre idegesebbek lesznek, „felmegy a cukruk", ezért egyre gyakrabban szorul­nak szakorvosi ellátásra... Ör­dögi kör ez - mondják sokan, betegek és orvosok egyaránt. Sajnos, nem sokra mennek ve­le. A tárcavezetőnek fontosabb teendői vannak annál, hogy a cukorbetegek ,,kis" bajaival foglalkozzon. Mert, ugye, egy miniszternek arra kell töreked­nie, hogy az alattvalói szót fo­gadjanak, de arra is, hogy meg­feleljen az országot vezető moz­galom elvárásainak. S mert van­nak hangoskodók, azzal kell töl­tenie drága idejét, hogy a szófo­gadatlan igazgatókat leváltsa, hogy elutasítsa az orvosok köve­teléseit, semmibe vegye a har­madik hete tartó csendes sztráj­kot. .. Teheti. De meddig? (péterfi) SÖRNAPOK RIMASZOMBATBAN (Munkatársunktól) A rimaszombati GEMER sörgyár kezdeményezésére a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Társulása július 10-én Rimaszombatban rendezi meg az első szlovákiai sörnapot, amelyre nemcsak a szakmai közvéleményt, hanem a sörivók népes táborát is várják. A bajor mintára szervezett rendezvényen 16 szlovákiai sörgyár vesz részt termékeivel, a seregszemlét sörivóverseny és gazdag kultúrműsor színesíti. Amint azt a tegnapi, beharangozó sajtóértekezleten megtudhattuk, a szlo­vákiai söripar felfuttatásán intenzíven dolgozó Saturn Kft., amely a Gemer sörgyár tulajdonosa, alig egy év alatt csaknem másfélszeresére emelte a sörgyár korábbi kapacitását, s a terveik szerint ez a felépülő új termelőrész­leg révén 1,2 millió hektoliterre növekszik. A DAC-ot szponzoráló kft. merész üzleti tervekkel a hazai és keleti, főleg az ukrán piac meghódítására készül. -tszl­MIKOR FOGAD ÚJRA LÁTOGATÓKAT A BETLÉRI ANDRÁSSY-KASTÉLY? A FELÚJÍTÁSSAL ELKÉSZÜLNEK, DE... Lassan egy évtizede lesz, hogy bezárták a látogatók előtt a betléri Andrássy-kastélyt. Annak idején az építők nem számoltak azzal - (mert, miért is számoltak volna), hogy a kastélyban évente mintegy százezer ember fordul majd meg, és az épület már nem bírta ezt a nagyfokú megterhelést. Felső szintjét életveszélyessége miatt már 1973 óta zárva tartják. Nem lehetett halogatni a teljes lezárást és a felújítási munkálatokat. El is kezdődtek, s a tervek szerint a betléri kastélynak már idén fogadnia kellett volna a látogatókat. Az Andrássyak régi fészke azonban még mindig zárva van. Állványok övezik és restaurátorok dolgoznak rajta. György Tibort, a Betléri Múzeum igazgatóját arról kérdeztük, mikor lesz a kastély újra látogatható. - Ha tavaly rendelkezésünkre bocsátották volna a felújításhoz szükséges 10,5 millió koronát, akkor be is tudtuk volna fejezni a munkálatokat. Sajnos, az összegnek csak a felét kaptuk meg. A minisztérium úgy hatá­rozott, hogy ebben az évben mindenképpen be kell fejezni a felújítást, így meg is szavazta a szükséges összeget. A munká­latokat augusztus 15-ére befe­jezzük, augusztus végére pedig a park és a környék rendbeté­telét. - Ez azt jelenti, hogy ekkor meg is nyitják a kastélyt? - Nem tudjuk megnyitni, mert idő kell ahhoz is, hogy a kastélyban elrendezzük a kiál­lítási anyagot. Ez elég nagy mun­ka, mert a gyűjtemény eddig különféle raktárakban volt. Ha minden a tervek szerint halad, a jövő szezonban a kastély kapui a magyközönség előtt is meg­nyílhatnak. - Az új kiállítás más lesz, mint a korábbi volt? - Hasonló lesz, de vannak azért különbségek. A tárlat for­gatókönyve már két éve elké­szült, a nemesség XVIII-XIX. századi lakáskultúráját mutatja be. Az alapot az eredeti beren­dezés alkotja. A gyűjtemény ja­va részét restauráltattuk. Az el­ső és második emelet szinte megmaradt eredeti állapotában, a második emeleti kiállítás tulaj­donképpen már be is van ren­dezve, az első emeleten is lassan befejezzük a munkát. A föld­szinten eddig nagyon kevés he­lyiséget nézhettek meg a látoga­tók, most berendezzük a sze­mélyzet eredeti lakásait, s eze­ket is megmutatjuk a nagykö­zönségnek. - A Liechtensteinben élő Andrássy Géza gróf nem nyúj­totta be igényét volt birtokaira és a betléri kastélyra? - Benyújtotta, s nemcsak ná­lunk, hanem az erdőgazdaságnál és a különféle mezőgazdasági üzemeknél is, ahol birtokaik vol­tak. A jelenlegi törvények sze­rint azonban, amelyek több vo­natkozásban a Beneš-dekrétum­ra hivatkoznak, vagyonát nem igényelheti vissza. Míg a parla­ment nem változtatja meg a res­titúciós törvényeket, addig az Andrássyak nem kaphatják visz­sza birtokaikat. - Andrássy Géza az egyetlen élő örökös, ellátogatott már a kastélyba? - Két éve járt itt először, ami­kor testvérét, Andrássy Ilonát temették Krasznahorkán. Azóta egyszer volt Betléren. - A krasznahorkai várat is önök igazgatják. Terveznek-e valamilyen újdonságot az idei turistaszezonban ? - Négy éve nyitottunk ott új kiállítást, miután elkészült a vár középkori részének felújítása. Nagy változásokat ezen nem akarunk eszközölni. Ekkor kezdtük szervezni a krasznahor­kai várjátékokat is, két éve vál­lalkozók vették át a szervezését, idén a rendezvény már egy hétig tartott. - A játékok egyik szervezője az a Bradáč család, amely már hosszú évek óta céllövöldét és körhintákat üzemeltet a vár­dombon. Tavaly, meglehetősen korrupciószagú körülmények között, sikerült megvennie a krasznahorkai önkormányzat­tól a vár alatti rétet, ahol vállal­kozásukat elhelyezték. Mi a vé­leménye erről a telekeladásról? Nem befolyásolja ez az önök munkáját, a vár látogatottságát? - Nekünk nem volt beleszólá­sunk az eladásba. Én a falu he­lyében nem adtam volna el a ré­tet. Ráadásul a telek nem is volt a krasznahorkai önkormányzat tulajdonában, tavaly meglehetős sietséggel intézték el a tulajdon­jogot, hogy aztán eladhassák Bradáčéknak. A látogatottságot, ha nem is nagyon, de befolyásol­ja az ő működésük, hisz, sokan, főleg gyerekek, akik a vár miatt jönnek Krasznahorkára, kis zsebpénzüket náluk költik el, s aztán már nem is jönnek fel a várba. (klinko) ELNAPOLTÁK A KÖLTŐ PERÉT (Munkatársunktól) A Pozsonyi Városi Bíróságon tegnap folyta­tódott Dušan Slobodník minisz­ter és Ľubomír Feldek költő pere. Mint ismeretes, Dušan Slobod­ník személyiségi jogainak a meg­sértése miatt pereli a költőt, mi­vel az a miniszterről úgy nyilat­kozott, hogy fasiszta múltja van, s az egyik versében SS-le­génynek nevezte, holott Dušan Slobodník csak a Hlinka Ifjúság nevű szerzet tagja volt, s így került el 1945-ben egy olyan tanfolyamra, amelynek résztve­vőit felforgató tevékenységre, il­letve kémkedésre képezték ki. A majd három óráig tartó tár­gyaláson dr. Kamenec történészt hallgatta meg szakértőként a bí­róság. A történész a Hlinka gár­dáról és a Hlinka Ifjúságról, il­letve szervezet rohamosztagai­ról nyilatkozott. Nézete szerint senkit sem lehetett arra kénysze­ríteni, hogy 18. életévének be­töltése előtt ilyen tanfolyamo­kon és tevékenységekben részt vegyen. Ráadásul azt is elmond­ta, hogy véleménye szerint a Hlinka Ifjúság készültségi ala­kulataiba és az említett tanfolya­mokra csak azokat hívták meg, akikről feltételezhető volt, hogy a Szlovák Állammal szimpatizál­nak. Dušan Slobodník ezzel szemben azt állította, hogy ő csak négy-öt napig volt a Hlin­ka Ifjúság tagja, s csak azért, hogy részt vehesen egy sport­versenyen. A tanfolyamon való részvételét nem tagadta, viszont igazolta, hogy innen őt idő előtt elbocsátották. A tárgyalást elnapolták. (m-n.)

Next

/
Thumbnails
Contents