Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám, péntek

7 GAZDASÁG ÚJ szól 1993. JÚNIUS 25. p JJTTTHT^^c- piackének Az Egyesült Államok, az Európa Közösség, Japán és Kanada piacnyitási megállapodásával újra fölcsillant a remény a GATTtárgyalások két és fél éves késésben lévő uruguayi fordulójának befejezésére. A már korábban is hallottakhoz hasonló szép szavak valóra váltásának irányítása július l-jétől már az új GATTlapodást a hét vezető ipari ország - az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada - állam- és kormányfői július 7-9-i tokiói csúcstalálkozójukon jóvá is hagyassák. A piacnyitási csomag részleteit egyelőre nagy titkolózás övezi, ám jól értesült körök szerint a vámtarifák csökEK-USA megállapodást, továbbra is elutasítja azonban az agrártámogatások csökkentéséről tavaly novemberben Washingtonban kötött úgynevezett BlairHouse-egyezményt. A francia ratifikálásért cserébe az olajosmagvú növényeket termesztő gazdák további kompenzációt kapnak parlagon hagyott földjeikért. Ez a Közösségnek három év alatt közel egymilliárd (1,198 milliárd dolláros) pluszkiadást jelent. A támogatás zöme a franGATT- EEGYEEZSEG? NÉGYEK BANDÁJA vezérigazgatóra, az ír Peter Sutherlandre vár. „Végre csak egy lépésre vagyunk a történelem eddigi legjelentősebb piacnyitási megállapodásától" — jelentette ki derűlátóan a kereskedelmi tárgyalásokon eddig inkább szankciók kilátásba helyezéséről és szigorúságáról híressé vált amerikai kereskedelmi főmegbízott, Mickey Kantor. Az Egyesült Államok, az Európai Közösség (EK), Japán és Kanada ugyanis a hónap elején megegyezésre jutott abban, hogy olyan megállapodást dolgoznak ki, amely jelentősen csökkenti a feldolgozóipari termékek és a szolgáltatások előtt álló tarifális akadályokat. A tervek szerint a négyek június 23-24-én a japán fővárosban még egy magas szintű találkozón egyeztetik terveiket, hogy reményeik szerint a megálkentéséről a gyógyszer-, a vegy-, az acél-, a szesz-, a papír-, az üveg-, a fa- és az elektronikai ipari termékek, az orvosi és tudományos berendezések, valamint a mezőgazdasági és építőipari gépek kereskedelme területén lehet szó. A szolgáltatások köréből az enyhítés a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre, a szállításra, az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozna. A piacnyitási megállapodástól a négyek azt remélik, hogy ez lesz az az emelő, amellyel az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi körtárgyalásainak szekerét kimozdítják a kátyúból. Az USA és az EK közeledésének útjában áll viszont továbbra is Franciaország. Az új jobbközép párizsi kormány június 8-án elfogadta az olajosmagvak termelésének korlátozásáról szóló ciáknak jut, ám Párizs még ezzel sem elégedett meg: Edouard Balladur francia miniszterelnök a brüsszeli bizottságnak átnyújtott egy memorandumot, amely egyfajta „kívánságlistát" rögzít. Az Európa Közösség és az Egyesült Államok barátkozása a legnagyobb veszélyt Japánra jelenti. Az amerikai-japán kétoldalú kereskedelmi tárgyalások legutóbbi fordulója éppen a hét végén vallott kudarcot, miután a felek változatlanul nem jutottak egyezségre arról, hogyan lehetne csökkenteni a hatalmas japán kereskedelmi többletet. Az EK eközben a japánokkal kötött autóexport-megállapodást vette górcső alá, ám Brüsszel és Washington ezenkívül több más területen is együttesen igyekszik nyomást gyakorolni Tokióra. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy Japán nyissa meg piacát a pénzügyi szolgáltatások előtt, és vessen véget belföldi rizspiaca szigorú kvótákkal történő védelmezésének. Az előbbi területen Japán, a négyek piacnyitási megállapodása kapcsán eddig szokatlan rugalmasságot mutatott, ám a rizsimporttal szemben az utolsó pillanatig küzd. Sutherland megválasztásával kapcsolatban azonban az elemzők egy új jelenségre hívták föl a figyelmet: a fejlődő országok az eddiginél nagyobb részt kérnek maguknak a döntésekből. A GATT gyakorlata szerint eddig a vezérigazgató kiválasztása egyszerű volt: az EK és az USA megegyezett, Japán hallgatólagosan támogatta őket, s így a világszervezet élére egy nyugateurópai került, két helyettesének egyike pedig amerikai lett. így volt a GATT vezérigazgatója 1948 és 1965 között a szervezet létrehozásánál bábáskpdó brit Sir Eric Wyndham White, akit a svájci Olivier Long (1968-1980), majd őt honfitársa, a július l-jén távozó Arthur Dunkel követte. A mostani kiválasztás során azonban a fejlődő országok már hangosan morogtak, hogy kész tények elé állították őket. Az elemzők szerint üzenetük lényege: bár nem szűnt meg a szegényebb országok függése a gazdagabbak piacaitól, a GATT-szabályok szerint folytatott világkereskedelem 35 százalékát már a fejlődő országok adják, s az 1948-ban majd kéttucatnyi, főleg nyugateurópai és észak-amerikai ország által alapított GATT mára 111 tagúra bővült. (HVG) JÖN AZ ÚJ CSEH KORONA Az elmúlt napokban a Cseh Nemzeti Bank egyre erőteljesebben vonja ki a forgalomból a régi szövetségi pénzeket, főleg a bankjegyeket. Lassan eltűnnek a majd az egykor még közösen használt 10, 20 és 50 koronások. A Nemzeti Bank és a Kereskedelmi Bank már csak új pénzeket bocsát forgalomba, mégpedig 10, 20 és 50 koronás pénzérméket, és új érmék váltják fel a régi 20 és 50 filléreseket is. Ez azt is jelenti, hogy egy átmeneti időre a százkoronás lesz a legkisebb értékű papírpénz Csehországban. Az új 20 és 50 koronás bankjegyek kiadását az év végére tervezik. Mivel még nálunk is sokaknak van bizonyára cseh „felülbélyeggel" ellátott papírpénze, érdemes lesz odafigyelni az egyes bankjegyek és érmék érvényességének határidejére. - a 10, 20, 50 filléres érmék illetve a 10, 20 és 50 koronás érmék és bankjegyek még július 31-ig vannak érvényben; - az okmánybélyeggel ellátott pénz, tehát a régi 100, 500 és 1000 koronás bankjegyekkel még augusztus végéig lehet fizetni; - az egykoronás pénzérme október végéig érvényes; - a 2 és 5 koronás volt szövetségi érme pedig még november végéig lesz fizetőeszköz Csehországban. A bankfiókok még lejártuk után négy hónapig becserélik ezt a pénzt. Az 1 és 5 filléresek már áprilisban lejártak, és a bankok csak akkor cserélik be őket, ha a nagyobb értékű érmének megfelelő mennyiséget visz be valaki. Véleményünk: Ez utóbbiak kuriózumként talán már most többet érnek, mint a valóságban. A cseh korona turistaárfolyamai a szlovákiai bankokban (Sk 100 Kč-ért) Bank Csehszlovák Kereskedelmi Bank (Čs. obchodná banka v SR.) Általános Hitel Bank (VÚB) Szlovák Állami Takarékpénztár (SŠS) Népbank (Ľudová banka) Szlovák Mezőgazdasági Bank (Slov. poľnohosp. banka) Befektetési Bank (Invstičná a rozvojová banka) Tatrabank COOP-Bank Vétel 101,00 98,00 98,00 90,50 100,00 97,00 100,00 105,00 Eladás 106,00 105,00 106,00 109,50 106,00 108,00 115,00 115,00 VAGYONJEGYES RÉSZVÉNYPIAC Az RM-System Slovakia, tehát a vagyonjegyes privatizációban szerzett részvények számítógépes hálózattal működő piaca a részvényárverés első szakaszára június 11-én zárta le a megrendeléseket. Az első forduló hat hete alatt 1033 anonim vételi, 5423 anonim eladási, 323 közvetlen vételi és 176 közvetlen eladási utasítás érkezett. Eladásra összesen 210 653 részvényt kínáltak, míg 47 108 részvényt szerettek volna megvenni. A legnagyobb kereslet a következő vállalatok részvényei irányában mutatkozott. Rozsnyói Agrostroj 5010 Kelet-szlovákiai Vasmű 3638 Prievidzai Gépgyár 2008 Besztercebányai Áruházak 1969 Stavoprojekt Prešov 1370 Komáromi Szlovák Hajógyár 1367 A kínálat, mint ahogyan az a fentiekből is kitűnik, magasan fölülmúlta a keresletet. A legtöbbet a következő társaságok részvényeiből kínáltak: Kelet-szlovákiai Vasmű 19 768 Tesla Piešťany 9 940 ZVL Kysuce 9 783 Tolmácsi Szlovák Energetikai Gépgyár 8 363 Chirana Stará Turá 6 743 Vágmenti Gépgyárak, Považská Bystrica 6 459 A periodikus részvényárverés első fordulójába a vagyonjegyes privatizáció első hullámában privatizált 497 részvénytársaság részvényeit sorolták be, a második fordulót valószínűleg június 28-án indítják meg. (TREND) A szlovák korona turistaárfolyamai csehorszác ii bankokban (Kč ll 50 Sk-ért) Bank Vétel Eladás Csehszlovák Kereskedelmi Bank 95,00 99,00 (Čs. obchodní banka) Cseh Takarékpénztár 85,00 90,00 (Česká sporitelňa) Kereskedelmi Bank 83,00 87,00 (Komerční banka) Agrobank 88,00 93,00 COOP Bank 82,0 92,00 Befektetési Bank 90,00 95,00 (Investiční banka) MECIAR A REFORMRÓL Szerdán szemináriumot tartottak a szlovákiai gazdasági reformról. Ezen felszólalt Vladimír Mečiar kormányfő is. Beszédéből néhány részlet (kommentár nélkül): Noha Szlovákia az egész félévben csak önmagára volt utalva, 300 millió dollárral nőttek devizatartalékai. A jövőben internacionalizáljuk a gazdaságot. A saját termelést és piacot védeni kell majd, ugyanakkor széles kprű nemzetközi konkurenciába helyezni. A pozitív fordulat már megtörtént, mivel Szlovákia termékeinek nagyobb részét nyugatra szállítja. A kormány közvetlen befektetéseket kívánna eszközölni az orosz kőolaj- és földgázmezőkön, és rekonstruálja kínai, japán és arab kapcsolatait. A gazdaság megújítása érdekében kemény feltételeket állítanak fel. Ez nem a vállalkozások megállítását célozza, csak a rosszul működő vállalkozásokét. A behozatali illeték szelektív lesz, a saját piacot védi majd, illetve a hazai termelőt ott, ahol kell. Szlovákia a demokráciához és a piacgazdasághoz más utat választott az önállóság elérése után, de ez nem jelenti azt, hogy a célok is változtak. OSZTRÁK-CSEH DÖMPINGVITA Bécs dömpinggel és az osztrák munkahelyek ezreinek veszélyeztetésével vádolja Prágát az utóbbi napokban a két ország között kirobbant kereskedelmi perpatvarban. Ausztria a kelet-európai országok közül elsősorban Csehországot gyanúsítja dömpingkereskedelemmel, mivel a csehek számos exportterméket jóval az osztrák árszint alatt értékesítenek. Bécs retorzióképpen korábban már korlátozta a cseh műtrágya importját, az idén 50 ezer tonnás kontingenst szabott ki a Csehországból származó cementre, most pedig a mezőgazdasági gépek kerültek sorra. Egy cseh traktor importára például 140 ezer schilling, 45-60 százalékkal olcsóbb a hasonló, Steyr gyártmányú osztrák terméknél - ennek eredményeképpen a cseh traktorok ausztriai forgalma egy év alatt 700 százalékkal ugrott meg. A dömpingellenes bizottság a cseh ekéket, boronákat és kaszálógépeket máris „bűnösnek" találta: az előállítási költségnél is alacsonyabb az exportár. A cseh politikusok egyelőre tiltakoznak, és az osztrák importkorlátozásokra válaszlépéseket helyeztek kilátásba. INGATLANÍNSÉG POZSONYBAN Pozsony központjában jelenleg magasabbak az ingatlanárak mint Prágában - véli az Atyp Interier ingatlanügynökség tulajdonosa. Ennek az az oka, hogy ez a városközpont majdnem tizedrésze a cseh főváros centrumának, és nagyon sok épületet a külképviseletek számára foglaltak le. Természetesen a szlovák kormány* és állami hivataloknak is a belvárosban kell lenniük. így azután a megfelelő irodaépület után nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A dolog azonban - véli az ingatlanszakember - nem tarthat örökké, és az elmúlt félévben is már egynegyedével csökkentek az árak egész Pozsony területén, további csökkenésre pedig még biztosan számítani lehet. Pozsonyban egyébként vagy 600 ingatlanügynökség van és az együttműködésük a nullával egyenlő. Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY