Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám, péntek

1993. JUNIUS 25. íÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK TERÍTÉKEN A KORLÁTOZÁSOK Az Incheba vegyipari kiállítás a sikeresnek ígérkező magyar vállalati részvételen kívül a két ország politikai kapcsolatainak fejlődéséhez is hozzájárult. Teg­nap például Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának he­lyettes államtitkára látogatta meg a szakkiállítást, és ebből az alkalomból a szlovák gazdasági minisztériumban megbeszélése­ket folytatott Anna Joščáková­val, a nemzetközi kapcsolato­kért felelős vezetővel a két or­szág közti vitás kérdésekről. A magyar fél nehezményezi a tervezett 20 százalékos import­illetéket, mivel ez szerinte nincs összhangban a közép-európai szabadkereskedelmi megállapo­dással. A szlovák fél pedig kifo­gásolja, hogy Magyarországon piacvédelmi okok miatt korlá­tozzák a Szlovákiából történő cement- és acélimportot. A ma­gyar illetékesek azt szeretnék, ha ebben a tekintetben Szlová­kia önkorlátozást vállalna, még­pedig tavalyi háromszázezer tonnás kivételét az ötödére csökkentené. -tl— AGRÁRMÉRNÖKKÉPZÉS ­MAGYARUL Dunaszerdahelyen tegnap több mint 30 érettségizett dél-szlovákiai ma­gyar fiatal vett részt felvételi vizs­gán, hogy megméresse magát, alkal­mas-e tanulmányokat folytatni a mo­sonmagyaróvári Pannon Agrártudo­mányi Egyetemen. A nagy múltra visszatekintő felsőfokú tanintézet ta­nárai matematikából, biológiából és kémiából vizsgáztatták a jelentkező­ket, akik felvétel esetén négyéves levelező képzésben vesznek részt, és tanulmányaik befejeztével üzem­mérnöki diplomát kapnak. A Pan­non Agrártudományi Egyetem és a dél-szlovákiai magyar tanulnivá­gyók kapcsolatainak kialakításában öllős Árpád dunaszerdahelyi pol­gármester volt a kezdeményező. (tóth) CSERNOMIRGYIN NEM UTAZIK Elmarad az orosz kormányfő USA­beli látogatása, amelyre holnap in­dult volna. Erről a Washingtonból tegnap hazatért Sohin miniszterel­nökhelyettes tájékoztatott, aki ép­pen Viktor Csernomirgyin látogatá­sát készítette elő. Meg nem nevezett orosz külügyminisztériumi forrás szerint az utazás amiatt marad el, hogy Oroszország megállapodott In­diával rakétaalkatrészek és gyártási technológiájuk szállításáról. Ameri­kai részről kijelentették, hogy az üzlet nyomán India képes lesz harci ballisztikus rakéta kifejlesztésére. ASANOTOVABBITOTTA A KÁRPÓTLÁSI KÉRVÉNYEKET (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szlovák parlamentet fel­kértük, hosszabbítsa meg az au­gusztus 13-án letelő határidőt az év végéig, mivel még most is számos levelet, igényérvényesí­tést kézbesít nekünk a posta. A kérvények szükséges kiegészí­tése olykor hónapokat vesz igénybe, úgyhogy valóban rövid most ez az augusztus 13-áig ter­jedő határidő. Tudomásom sze­rint a parlamentben Ľubomír Fo­gaš foglalkozik az igényérvénye­sítési határidő meghosszabbítá­sával, illetve terjeszti majd a parlament elé. Remélem, ked­vező eredménnyel. (m—n.) Lapzárta: 22.10 MA TARGYALNAK A KERESZT- ÉS VEZETÉKNEVEKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) (KDM) is hiányolta a jelentésből annak elismerését, hogy az egyes tételeknél miért lépték túl az előirányzott összegeket. Bí­rálták a képviselők azt is, hogy miből akarja a kormány a '92-es költségvetési hiányt fedezni. Amint Július Tóth elmondta, ál­lami kötvények kibocsátása nem jöhet számításba, mivel az előző költségvetés hiányának pótlásá­ra kiadott 7,4 milliárd értékű kötvényből mindössze 600 mil­lió értékűt sikerült eladni. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a szövetségi aktívumot használ­ják fel a hiány fedezésére. Annak ellenére, hogy több képviselő is bíráló hangnemben szólalt fel, a parlament végül tudomásul vette az előterjesztést azzal, hogy a számvevőszék utó­lag, augusztus végéig pótolja mulasztását. A képviselők ezt követően elfo­gadták a politikai pártok 1992. évi pénzügyi helyzetéről szóló jelentést. Nem hagyták jóvá azt, hogy önálló parlamenti bizottságot hozzanak lét­re, amelynek szabad betekintése len­ne a pártok könyvelésébe is. A több­ség ezt az indítványt azzal vetette el, hogy a meglévő parlamenti bizottsá­got már megilleti ez a jog. A jelentés szerint a leggazdagabb párt a DBP - vagyonának értéke 94,6 millió ko­rona. Őt követi a DSZM 18,9 és az SZNP 11,8 millióval. A képviselők minimális változta­tásokkal hagyták jóvá a bírósági ille­tékekről valamint a büntetésvégre­hajtásról szóló törvény módosítását és a foglalkoztatási alapról szóló je­lentést. Novellizálták a nem bírósági rehabilitációra vonatkozó törvényt is (ehhez a kérdéshez a napokban még visszatérünk). A parlament ma folytatja mun­káját. HOGYAN IS SZAVAZTAK? A parlament szerdai ülésén hosszas egyeztetés után csak a délutáni órákban szavaztak a képviselők a nemzeti tanács­nak az európa tanácsi tagsággal kapcsolatos határozatáról. Amint már beszámoltunk róla, a magyar képviselők tartózkod­tak, mivel a határozatba nem vették be az ET konkrét ajánlá­sait. A szavazás eredményeinek írásbeli kimutatását csak tegnap kapták kézhez a képviselők. A késés oka: a szavazatszámláló berendezés meghibásodása. Ez a magyarázata annak is — amire egyébként Bugár Béla hívta fel a parlament figyelmét - hogy a kimutatásban több tévedés van, így például a hiányzók sza­vazatai is szerepelnek a listán. Hogyan is szavaztak tehát a képviselők? Bugár Béla tájé­koztatása szerint a tartózkodó magyarokon és az egyedül elle­ne szavazó Igor Chamulán (SZNP) kívül az összes jelenlevő képviselő támogatta az indít­ványt. (csizmár—gágyor) AZ EGYÜTTELES ES AZ MKDM FRAKCIOJANAK ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ SZK NT HATÁROZATÁVAL KAPCSOLATBAN A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Együttélés-MKDM frakciója 1993. május 19-én Szlovákiának az Európa Tanács­ba való felvételével kapcsolatos határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely az ET Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának ajánlásait tartal­mazta. A javaslattétel célja az volt, hogy a szlovák parlament vállaljon kezességet az Európa Tanács Politikai Bizottsága által javasolt lépések megtételére, il­letve azoknak a kötelezettségek­nek a teljesítésére, amelyeket a Szlovák Köztársaság alkotmá­nyos tényezői az Európa Tanács képviselői előtt vállaltak. Mivel az általános vita lezárása után a Nemzeti Tanács határozatkép­telenné vált, a szavazás folya­mata félbeszakadt. A júniusi parlamenti ülésen, 1993. június 23-án, a Házsza­bály értelmében az Együttélés és az MKDM képviselői a szavazás befejezését kérték. A parlament elnöke, Ivan Gašparovič, aki az ülést vezette, nem akceptálta a javaslatot, és a parlament kü­lön napirendi pontot fogadott el a parlament elnöke által benyúj­tott új határozati javaslat megvi­tatására. A magyar koalíció kép­viselőinek módosító javaslatait az NT politikai grémiuma elfo­gadta, és jóváhagyásra javasolta. Időközben az SZNP és a DSZM képviselői megváltoz­tatták véleményüket, a magyar koalíció módosító javaslatait elutasították, és így a parlament az eredeti, tételes kötelezettség­vállalások nélküli szöveget fo­gadta el. Ezt a lépést a magyar koalíció képviselői úgy értelme­zik, hogy a szlovák parlament nem hajlandó konkrét kötele­zettségvállalásra, az Európa Ta­nács Politikai Bizottsága javasla­tainak és az SZK alkotmányos tényezői által vállalt kötelezett­ségek megvalósítására. Az SZK Nemzeti Tanácsa képviselőinek többsége ismét ta­núbizonyságot tett elutasító ma­gatartásáról a szlovákiai nemzeti közösségek és etnikai csoportok jogbiztonságát szavatoló alapve­tő kérdések konkrét megoldá­sában. A történtek ellenére kijelent­jük, hogy továbbra is a törvé­nyes rendezés útját látjuk egye­dül járhatónak, az ET ajánlásai­nak következetes betartása alapján. Az Együttélés parlamenti frakciója Az MKDM parlamenti frakciója DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. június 25-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,296 43,732 43,514 41,94 45,08 43,51 Francia frank 5,135 5,187 5,161 5,00 5,32 5,16 Kanadai dollár 23,031 23,263 23,147 22,25 23,81 23,03 Német márka 17,271 17,445 17,358 16,90 17,82 17,36 Olasz líra (1000) 19,179 19,371 19,275 18,56 20,00 19,28 Osztrák schilling 2,459 2,483 2,471 2,41 2,53 2,47 Svájci frank 19,449 19,645 19,547 19,02 20,08 19,55 USA-dollár 29,540 29,836 29,688 28,99 30,39 29,69 ECU EK 33,817 34,157 33,987 ECU CSK ­­33,987 MEČIAR BUKARESTI TAPASZTALATCSERÉN (Folytatás az 1. oldalról) Újságíróknak nyilatkozva Mečiar és Iliescu egybehangzóan a Romá­niában és a Szlovákiában élő magyar kisebbségekre vonatkozó eszmecse­rét jelölték meg megbeszéléseik fő témájaként. Hangsúlyozták, hogy a kisebbségeknek lojálisaknak kell lenniük az országukhoz, amelyek­ben élnek. Úgy Iliescu, mint Mečiar szerint a magyar kisebbségeknek mindkét országban biztosítottak, sőt, túlbiztosítottak a jogaik. A szlo­vák kormányfő egyenesen így fogal­mazott: „Üdvözölném azt a napot, amelyen a Magyarországon élő szlo­vákoknak ugyanannyi joga lenne, mint a Szlovákiában élő magyarok­nak. " Az említett állampolgári lojali­tással kapcsolatban pedig Mečiar le­szögezte: Az állampolgári kötele­zettség elsődleges, az etnikai szem­pont másodlagos. Mindezek alapján a Reuter hírügynökség joggal fogal­mazott úgy, hogy a szlovák és román vezető a találkozót Magyarország, s a magyar kisebbségek bírálatára használta ki. A szlovák kormányfő a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában egyebek közt kifejtette, hogy a ma­gyar etnikum problémája „abszolút közös" Romániában és Szlovákiá­ban. Interjút adott a román televízió­nak is, amelyben hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai mindig is jók voltak, s nem merültek fel soha sem­miféle vitás problémák. A térsé­günkben jelentkező számos, súlyos megoldásra váró gondok között em­lítette a kisebbségi politikát is. Kifej­tette, hogy ezzel kapcsolatban két politikai változat lehetséges. Az el­ső, amelyet Pozsony is szorgalmaz, a határmódosításra való törekvések háttérbe szorítását, az etnikai kü­lönbségek eltörlését célozza. A má­sodik változat, amelyet Szlovákia elutasít, nem más mint a jelenlegi országhatárok megkérdőjelezése, s annak a szándéka, hogy etnikai sorompókkal válasszák el egymástól az embereket. Ez az irányvonal a történelem folyamán soha nem hozott semmi jót - hangsúlyozta a szlovák miniszterelnök. KÖVETELESEINK NEM RENDHAGYÓAK BUGÁR BÉLA A DÉL-TIROLI NÉPPÁRT LÁTOGATÁSÁRÓL A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom meghívására Szlová­kiába látogatott a dél-tiroli Néppárt küldöttsége. Miben látja a láto­gatásjelentőségét BUGÁR BÉLA, az MKDM elnöke? — Fontosnak tartom, hogy a szlo­vák közvélemény megtudja, mit is kell érteni az európai nemzeti­ségi jogok középszintje alatt, s hogy nálunk ezek a jogok az állítások ellenére távolról sem haladják meg az európai átlagot. Amint vendégeink hangsúlyoz­ták, a dél-tiroli gyakorlat sem jelenti a maximumot, ők jogállá­suk további tökéletesítésére tö­rekszenek. Sajnálom, hogy a saj­tóértekezleten nem vett részt valamennyi fontos szlovák lap munkatársa, így az információk nem jutnak el mindenkihez. • A sajtó képviselőin kívül kivel találkoztak a dél-tiroli poli­tikusok? -Az Együttélés, az MPP és természetesen a mi mozgalmunk vezetőivel, majd tárgyaltak a KDM elnökével, illetve a par­lament elnökével és alelnökével is. Jártak az alistáli egyházi isko­lában és Somorja polgármesteré­nél. A magyar pártoknak nemi­gen kellett bemutatniuk az auto­nómiát, nekik inkább negyvené­ves történetüket vázolták. Vi­szont a szlovák politikusoknak elsősorban azt mondták el, ho­gyan működik az autonómia, mit jelent egy kisebbségnek, ha maga dönthet a létével összefüg­gő fontos kérdésekben. így töb­bek között rámutatnak, hogy Dél-Tirolban az országos átlag­nál alacsonyabb, 1,8 százalékos a munkanélküliség, ami annak köszönhető, hogy a befizetett adó 90 százaléka fölött ők ren­delkeznek. Hangsúlyozták, ha egy ország valóban demokrati­kusnak tartja magát, akkor el kell ismernie: a kisebbségeknek az átlagnál valamivel több jár, hogy valóban érvényesülhesse­nek, és egyenrangúak legyenek. • Sikerült saját példájuk alap­ján meggyőzniük a szlovák poli­tikusoakt? — Természetesen megértették, miről van szó, de ezt azért nem hiszem. Ivan Gašparovič például mindjárt azzal érvelt, hogy negyven év kellett a mai állapo­tok eléréséhez. A dél-tiroli kor­mány külügyi szóvivője ennek kapcsán emlékeztetett viszont, hogy az egész kérdés Ausztria és Olaszország szerződése alapján rendeződött. • Együttműködésük a jövő­ben is folytatódik? - Igen, most is meghívták az Együttélés és az MKDM képvi­selőit a dél-tiroli parlament kö­zeljövőben tartandó ülésére. Mi indítványoztuk, inkább a szlo­vák pártok képviselőit kellene meghívniuk, hogy meggyőződ­hessenek: amit mi kérünk, az más országokban, így náluk is természetes, és követeléseink nem haladják meg az európai normákat. -r­ÚJJÁSZERVEZŐDŐ SZAKSZERVEZETEK A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (SZSZK) 1990 tavaszán tartotta meg első közgyűlését. Akkor az eléggé rendkívüli helyzet, a rend­szerváltás utáni állapot indokolta ezt. Nem kevésbé rendkívüli helyzet adódott elő az ország kettészakadásával. Sajnos, a tanácskozásra ennél is nyomósabb indokkal szolgáltak az egyre inkább romló szociális körülmé­nyek. Nem is olyan régen - amikor még „forradalmi" volt a mozgalom — a szakszervezet feladata főleg abban merült ki, hogy üdüléseket szervezett, és hozzájárult az üzemi étkeztetéshez. Amilyen nagy változások következtek be az ország életében, legalább olyan mértékben változtak meg mára a szakszervezetek feladatai is. Nehéz lesz a szövetségnek az Alojz Englis által ismertetett szakszervezeti program teljesítése. Mert az nem kevesebbet ígér, mint hogy a szakszervezetek hatékonyan együttműködnek a foglalkoztatott­ság szavatolásában, a munkaerőpiaci helyzet javításában, mégpedig úgy, hogy minden állampolgárnak jogában álljon szabadon állást választani, mindenki lehetőséget kapjon a munkára, és olyan keresete legyen, amely tisztes megélhetést biztosít. A problémák menet közben szoktak előadódni, és tudvalevő, hogy az egyes szakszervezetek nem mindenben értenek egyet. A legnagyobb, a fémi­pariaké például azt szeretné, ha a szavazáson az egyes tagszervezetek a tagbázisuk nagyságának megfelelő arányú szavazattal rendelkeznének, a kisebbeknek azonban természetesen jobban megfelelne az egy szervezet - egy mandátum elvén alapuló rendszer. De a közgyűlésnek még abban is nehéz megegyeznie, hogy bizonyos kérdések eldöntéséhez egyszerű vagy kétharmados többségre legyen-e szükség. A megvitatásra váró kérdések arra engednek következtetni, hogy a több mint négyszáz küldöttnek tegnap sem volt és ma sem lesz könnyű dolga. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents