Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. J UNIUS 18. AZ EUCD POZSONYI ZÁRÓNYILATKOZATA A NEMZETI KISEBBSÉGEKNEK JOGOKRA ÉS SZABADSÁGJOGOKRA VAN SZÜKSÉGÜK A Kereszténydemokrata Pártok Európai Uniója (EUCD) június 18-án és 19­én Pozsonyban tartotta az európai nemzeti kisebbségekről rendezett második konferenciáját is. Az alábbiakban néhány gondolatot emelünk ki a tanácsko­záson elfogadott zárónyilatkozatból, melynek teljes magyar (az eredeti angol nyelvű változat nyomán készült) szövegét pénteki számunkban közöljük. Kötődve az 1991. november 2-án megrendezett első nemzetközi kon­ferencia nyilatkozatához, a mostani dokumentum leszögezi egyebek kö­zött, hogy a nemzeti kisebbségek sorsa elsősorban az ő saját kezükben van, ha ugyanis a" kisebbségek nem egységesek és szervezettek, a társa­dalom többi része nem ismeri fel őket, és nem fog reagálni jogaikra, szükségleteikre. A nemzeti kisebbsé­geknek jogokra és szabadságjogokra van szükségük, de, mint polgárok, felelősséggel is tartoznak az állam­nak, amelyben élnek: aktív és lojális magatartással részt vesznek, illetve hozzájárulnak államuk gazdasági fejlődéséhez, a társadalmi jólét gya­rapításához. Szintén felelősséget kell érezniük a többi nemzeti kisebbség, illetve etnikai csoport iránt, különö­sen azok iránt, amelyek kisebbek és gyengébbek. A zárónyilatkozat az állami intéz­mények feladatáról szólva kiemeli, a nemzeti kisebbségeknek szüksé­gük van arra, hogy tanulják az illető állam hivatalos nyelvét. Ugyanúgy fontos az, hogy a többség megismer­kedjen az országban élő kisebbségek nyelvével, kultúrájával, történelmé­vel. A művelődés, a médiumok és a kultúra területén áll vagy bukik az emberi jogok kérdése. Az állam fele­lős azért, hogy érvényesüljön a mű­velődéshez, a kifejezés szabadságá­hoz, a kulturális önkifejezéshez való jog. Minden nemzeti kisebbséget, et­nikai csoportot, legyen bármilyen kicsi is, megilletik ezek a jogok. Az államnak úgy kell alakítania művelő­dési rendszerét, hogy a nemzeti ki­sebbség tagjai valamennyi szinten a saját anyanyelvükön művelődhes­senek. Az államnak törvényesen kell támogatnia a kisebbségeket, elismer­ve szervezeteiket, védve azok le­gális státusát a többségi szervezetek viszonylatában. Az államnak anya­gilag is támogatnia kell a kisebbsé­get, ha igényei jogosak. Ha a kisebb­ség nagyon csekély számú, akkor a támogatás lehet nagyobb az ará­nyosnál. Azokban a régiókban, ahol a helyi lakosság többsége a kisebb­ség nyelvét beszéli, lehetővé kell tenni, hogy ezt a nyelvet használhas­sák a hivatalos érintkezési formák­ban, a bíróságokon, egyházi taná­csokban és a parlamentekben. A dokumentum következő' részé­ben arról szól, hogy a keresztényde­mokrácia olyan politikai eszmék mellett áll ki, melyek nem korláto­zódnak egy országra vagy egy nem­zetre. Ezek az eszmék egyetemesek, ezért „transznacionálisak". Meg kell valósítani őket minden olyan ország­ban, illetve régióban, ahol a keresz­ténydemokráciáé a politikai felelős­ség. A kereszténydemokrata pártok, mint néppártok, az általános társa­dalmi jólétért dolgoznak, nem csu­pán egyetlen csoport sajátos érde­keiért. A kereszténydemokrata pár­tok a nemzetközi együttműködés le­hetősegeit fogják keresni, közös po­litikai eszméik alapján. -bor HUSZONÖT VESZÉLYES ATOMERŐMŰ KELET-EURÓPÁBAN SZLOVÁKIA IS A LISTÁN SZEREPEL Az egykori szovjet tömbhöz tartozó hat országban a 25 legkevésbé biz­tonságos atomreaktort be kellene zárni és alternatív energetikai forrá­sokkal kellene ezeket felváltani - ír­ta tegnap a Reuter a The New York Timesre hivatkozva. A hat érintett ország a következő: Oroszország, Ukrajna, Örményor­szág, Litvánia, Bulgária és Szlová­kia. Az erre vonatkozó tervet júliusi csúcstalálkozójukon vitatják meg Tokióban a gazdaságilag legfejlet­tebb hét ország, a G7 csoport képvi­selői. A javaslatot egyébként a Vi­lágbank és a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség szakértői dolgozták ki. Javaslatukban feltételezik, hogy az érintett hat ország nem kis ellen­állást fog tanúsítani. Számolnak az­zal, hogy a posztkommunista orszá­gok arra fognak törekedni, hogy a le­hető legtovább üzemeltethessék atomreaktoraikat. A The New York Times szerint ez a terv a nyugati közgazdászok és szakértők által készített első olyan nyilvános energetikai tervezet, amely az egykori kommunista orszá­goktól követeli a nem biztonságos atomerőművek bezárását és azok pótlását más energiaforrásokkal. OSEM LAPVÉLEMÉNY EXPORTÁLT GAZDASÁGI PROBLÉMÁK Kész ténynek kell elfogadnunk, hogy Szlovákia behozatali pótlékot vezet be. Pozsony már hosszabb ideje nehéz gazdasági döntés előtt áll: leértékelje-e koronáját vagy más módon biztosítsa stabilitását. Az egyéb módozat mellett döntött, vagyis a behozatali pótlékot válasz­totta, írta tegnap a Mladá fronta Dnes. Az biztos, hogy az intézkedés leg­inkább a Cseh Köztársaságot, Szlo­vákia legfontosabb kereskedelmi partnerét sújtja. A jelenlegi cseh ki­vitel legnagyobb hányadát az élelmi­-szerek és fogyasztási cikkek alkot­ják, amelyekre az importpótlékot rö­videsen kivetik. A Szlovákiába szállító cseh termelők árui a pótlék bevezetése után egycsapásra mint­egy 20 százalékkal megdrágulnak. A cseh cégek első reagálásaikban a KGST felbomlásához hasonlítják ezt a sokkot, és a lap szerint nem is túloznak. A cikk szerzője felteszi a kérdést, vajon Csehországnak ellenintézke­déssel kellene-e válaszolnia, majd arra a következtetésre jut, hogy ez rövidlátó politika lenne. A végkö­vetkeztetés viszont egyértelmű: Szlovákiának nem volt bátorsága a leértékelést választani, inkább úgy döntött, hogy a behozatali pótlékkal exportálja súlyos gazdasági problé­máit. KAMBODZSA A VÖRÖS KHMEREK NÉLKÜL Norodom Ranariddh herceg, a kam­bodzsai választásokon győztes FUN­CINPEC párt vezére tegnap Phnom­penhben megerősítette, hogy a vörös khmereknek nem lesznek képviselőik az új ideiglenes kormányban - tájé­koztatott tegnap az AP hírügy­nökség. Ranariddh tegnap a thaiföldi Bangkokból hazaérkezett Phnom­penhbe, ahol találkozott Clifton R. Wharton amerikai külügyminisz­ter-helyettessel. Wharton személyé­ben az utóbbi két évtizedben a leg­magasabb rangú washingtoni politi­kus kereste fel ezt a délkelet-ázsiai országot. Wharton találkozott Sziha­nuk államfővel, Hun Sen exkor­mányfővel és a Kambodzsában tar­tózkodó ideiglenes ENSZ-alakulatok vezetőjével, a japán Akasi Jaszu­sival. Amerikai részről a múlt héten ki­fejezésre juttatták, hogy szintén azt a megoldást tartanák helyesnek, ha az új kambodzsai kormányban a sa­ját országukban véres népirtást elkö­vetett vörös khmerek képviselőit nem vonnák be a kormányba. MA A TARGYALASOK MÁSODIK MENETE GENFBEN RAJZOLJÁK BOSZNIA ÚJ TÉRKÉPÉT DRASKOVICS NINCS ÉLETVESZÉLYBEN A Borba című belgrádi napilap teg­napi számában a szemnek még szo­katlan térképet közölt. Ezen már határvonal nélkül, egyesítve látjuk a horvátországi és a boszniai szerb területeket, a Duna mentén húzódó baranyai és szlavóniai részt, vala­mint a Drina mellett elterülő (tehát Szerbiával határos) meglehetősen széles földsávot. Kelet-Bosznia kö­zépső és felső részén kapna helyet az új muzulmán miniállam, keskeny fo­lyosóval megközelítve déli irányban a tengert. A dalmát tengerparttól mélyen a szárazföld felé terjeszked­ne el a horvátok birodalma, amely azonban csak „tengeri folyosóval" lenne kapcsolatban a szárazföldi Horvátországgal. Minden bizonnyal ez a térkép lesz a kiindulópont Genfben, ahol ma folytatódnak a múlt héten megkez­dett tárgyalások Bosznia-Hercego­vináról. Mindezt előkészítendő talál­kozott Radovan Karadzsics, a bosz­niai szerbek vezetője Mate Boban­nal, a boszniai horvátok vezetőjével, s megállapodtak abban, hogy Bosz­nia-Hercegovinát illetően együtte­sen a konföderációt javasolják, mert „ez vezethet el a végső béke felé". A tárgyalófelek között megállapodás született a hadifoglyok és a sebesül­tek cseréjére vonatkozóan, valamint a civil lakosság is bántatlanul és szabadon lakhelyet cserélhet. A két fél fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a boszniai szerbek és horvátok nem szövetségre léptek, hanem meg­állapodtak, „mert a harmadik fél háta mögött megkötött szövetség nem vezethet semmi jóra ". Genfben még csak az bizonytalan, megjelenik-e Izetbegovics bosnyák elnök, a muzulmánok vezetője. Bosznia-Hercegovina csonka elnök­sége Zágrábban ülésezett, heten tá­mogatták Fikret Abdics javaslatát, hogy a genfi megbeszéléseken a mu­zulmánoknak képviseltetniük kell magukat, s csak ketten, Izetbegovics meg Ganics alelnök szavaztak a tá­volmaradásra. Diplomáciai körök szerint a muzulmánoknak nem ma­radt esélye újabb feltételeket szabni, s ha nem jelennének meg Genfben, ez csak tovább rontaná pozíciójukat. Clinton amerikai elnök ugyan megis­mételte javaslatát a fegyverembargó „szelektív kezelésére", mondván, a bosnyák vezetés számára lehetővé kell tenni, hogy védekezhessen. Az Európai Közösségek koppenhágai csúcstalálkozóján azonban ez az el­képzelés a kifejezett német és török nyomás ellenére sem talált komo­lyabb támogatásra, így Izetbegovics­nak szinte nem maradt ütőkártyája. Tegnap Genfben már sor került egy találkozóra: először ültek asztal­hoz Horvátország és a (Horvátorszá­gi) Krajinai Szerb Köztársaság kép­viselői. Az előbbiek küldöttségét Gojko Szusak védelmi miniszter, a krajinaiak delegációját pedig Go­ran Hadzsics elnök vezeti. A belgrá­di lapok továbbra is a minimum szintjén kezelik a krajinai történése­ket, s taktikai okokból valószínűleg nem látják még elérkezettnek az időt a boszniai és a horvátországi szerb részek egyesítésére. Hadzsicséknak viszont annál sietősebb a társulás, mert attól tartanak, a jugoszláv ve­zetés alku tárgyává degradálhatná őket a boszniai helyzet rendezése érdekében. Angol parlamenterek hivatalos belgrádi látogatásuk alkalmával hét­főn délután szerették volna megláto­gatni a kórházi kezelésen levő Vuk Draskovics ellenzéki vezetőt, kéré­süket azonban elutasították, mond­ván, hogy „a látogatás csak a család­tagok és az ügyvédek számára enge­délyezett". Sikerült azonban kap­csolatba lépniük az ideggyógyászati klinika igazgatójával, aki közölte, hogy Draskovics állapota stabil, ja­vult, s nem válságos. Elmondta to­vábbá, hogy nem állítják bíróság elé, amíg orvosai nem lesznek biztosak abban, hogy felépül. Vuk Draskovics állapotáról egyébként - egy rendelet értelmé­ben - csak a Tan jug hírügynökség adhat információt. Más hír szerint tegnapelőtt délután ugyanebbe a vá­rosi kórházba szállították be az el­lenzéki vezető feleségét, Danicát is, aki június elsején a képviselőház előtti tüntetés alkalmával szintén sú­lyos testi sérüléseket szenvedett. SINKOVITS PÉTER, Újvidék OSE M O R SZÁG ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER Václav Havel cseh államfő Václav Klaus miniszterelnök javaslatára teg­nap menesztette Petr Lom egészség­ügyi minisztert. Utódjául kinevezte Ludék Rubášt, a PDP parlamenti képviselőjét, a kolíni kórház eddigi igazgatóját. Petr Lom leváltása előtt azt nyilat­kozta, attól tart, hogy utódja esetleg enged a populista nyomásnak, s megkezdi az egészségügy átfogó privatizálását. Lomnak, aki szintén a PDP képviselője, éppen azért kel­lett mennie, mert lassú volt a privati­zálás üteme, s nem volt képes meg­szüntetni az egészségügy irányításá­nak meglehetősen bonyolult rend­szerét sem. Már április óta bírálták őt, s hogy segítsenek neki, a minisz­térium mellett egy tanácsadó testüle­tet hoztak létre, melynek Rubáš is tagja volt, s a volt miniszter legfőbb bírálói közé tartozott. MADRIDI MERÉNYLETEK AZ ETA A FELELŐS A spanyol főváros központjában hétfőn parkoló autókban elrejtett két időzített bomba robbant. Az első 40 kilós pokolgép detonációja következté­ben öt magas rangú katonatiszt és egy katona életét vesztette a robbanás időpontjában arra haladó gépkocsiban. A másik bomba kb. egy órával az első után robbant. A spanyol rendőrség a bombamerényletekért az ETA baszk szélsőséges szervezetet teszi felelőssé. A merényletek elleni tiltakozásként a baszk békemozgalom tegnap tüntetést szervezett. HANY FI VERE VAN CLINTONNAK? hill Clinton amerikai elnök mi­előbb találkozni szeretne állítóla­gos mostohatestvérevei. Henry Leon Ritzenthalerrel, aki a kalifor­niai Paradisóban él és azt állítja, hogy ugyanaz a személy az apjuk. W. J. Blythe pár hónappal Bili Clinton születése előtt meghalt, te­hát az állítólagos fivér ekkor már majdnem kilenc eves volt. Clinton elhatározta, addig nem nyilatkozik az ügyben, amíg nem kerül sor kettejük találkozójára. Telefonon hiába kereste öt, nem jelentkezett senki. Az amerikai el­nök jelenlegi vezetéknevét egyéb­ként első mostohájától, Roger Clintontól, kapta, akitől anyjának született még egy Roger nevű fia is. Ez a tulajdonképpeni mostoha fi­vére meglehetősen rovott múltú, hiszen 1984-ben börtönben is ült kokainüzérkedés miatt, most pedig enekesi karrierrel próbálkozik. A Washington Post vasárnapi mellékletében legutóbb azt irta, hogy Bili Clinton születése előtt 11 évvel édesapja megnősült, majd elvált egy Adele Gash Coffelt nevű nőtől, aki pár hónappal később megszülte Ritzenhalert, akinek születési bizonyítványán apaként Blythe van feltüntetve. Eddig azonban azt állítottuk, hogy neki csak egyetlen fia volt, az pedig Bili. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberende­zések - alumínium ajtók, ablakok és hom­lokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 NÉHÁNY SORBAN D él-Korea külügyminisztere a bé­csi világkonferencia keretében megtartott találkozójukon meggyőz­te Simon Peresz izraeli külügymi­nisztert arról, hogy halassza el terve­zett észak-koreai látogatását. A szöuli kormány véleménye szerint ugyanis nem lenne helyes, ha egy magas rangú külföldi politikus utaz­na Phenjanba abban az időben, ami­kor a nemzetközi közösség arra pró­bálja rávenni a kommunista rezsi­met, hogy engedélyezze nukleáris létesítményei nemzetközi ellenőr­zését. P rostéjovba tervezik szombatra Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának 111. kongresz­szusát. A járás jobboldali pártjai azonban nemkívánatos vendégek­nek nyilvánították a küldötteket a városban, s szombat reggelre de­monstrációt szerveznek a tanácsko­zás helyszínéül szolgáló művelődési ház elé. V o Van Kiet vietnami kormány­fő ma kezdi meg eddig példátlan, kéthetes körútját, melynek során ellátogat az Európai Közösségek több tagállamába, így megáll Párizsban, Bonnban, Brüsz­szelben, Londonban. Franciaország­ban a két ország közti, hosszú évek óta fennálló „privilegizált viszonyt" akarja megszilárdítani, a többi or­szágban pedig a kapcsolatok bővíté­sét szeretné elérni. Egyébként a Nemzetközi Valutaalap július ele­jén dönt arról, ad-e hiteleket Viet­namnak. M ár 25 vállalat kapott az idén büntetést a brünni munkaügyi hivataltól, amiért nem hajlandóak alkalmazni egy meghatározott mennyiségű csökkent munkaképes­ségű embert. A cégeknek 15-100 ezer koronát kellene fizetniük. 11 érintett vállalat a döntést megfelleb­bezte. Az 1991-ből származó kor­mányrendelet értelmében ugyanis a cégeknek 4,5 százaléknyi csökkent munkaképességű, 0,5 százaléknyi pedig súlyosan egészségkárosult munkavállalót kellene alkalmaz­niuk. Brünnben jelenleg kb. 700 rok­kant keres munkát. É hségsztrájkba kezdtek azok a dél-koreai tanárok, akiket négy évvel ezelőtt elbocsátottak ál­lásukból, mivel szakszervezetet hoz­tak létre. A kb. 1500 tanár az ismé­telt alkalmazást szeretné elérni ezen a módon. Q uito ecuadori főváros repülőte­rén hétfőn a vámosok 200 ki­logramm kokaint találtak. A 300 konzervdobozban elrejtett, 1,5 mil­lió dollár értékű kábítószert Miami­ba akarták szállítani. GYILKOS FOCIRAJONGÓ A nagy-britanniai Staffordban a bí­róság életfogytig tartó börtönbünte­tésre ítélte a 22 éves Steven Sout­hallt, gyermeke meggyilkolásáért. Mindössze héthetes kisfiát ugyanis lakásukban kétszer a földhöz vágta, mivel a felesége kikapcsolta a televí­ziót, amikor focimeccset nézett. A bébinek betört a koponyája és eltört a lába, de feleségét megakadályozta abban, hogy hívja a mentőket. Azzal fenyegetőzött, hogy a kicsit ledobja a lépcsőházba, ha az asszony el­hagyja a lakást.

Next

/
Thumbnails
Contents