Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám, péntek

5 KALEIDOSZKÓP TÖRVÉNYTERVEZET A LAKÁSOKRÓL Alig fél éven belül immár a második olyan törvénytervezet látott napvilágot, amely a lakások magántulajdonba adását, illetve eladását és az ezzel kapcsolatos jogviszonyokat szabályozná. A szlovák kormány június 8-i ülésén jóváhagyott törvénytervezet lényegesebb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: Megvehetjük lakásunkat? A korábbitól ez az újabb tervezet főként abban tér el, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyez azoknak a lakóknak az érdekeire, akik bérlakásban élnek. így például, ha a bérlő természetes személy, a ház tulajdonosa csak neki adhatja el a lakást. Ha viszont az ilyen bérlő a lakbért vagy a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért járó térítést (a továbbiakban csak „lakbér") több mint 6 hónapig nem fizette, s ezt a tartozását a törvény hatályba lépésétől számított 3 hónapon belül nem rendezi, lakását a ház tulajdonosa harmadik személynek is eladhatja. Kifejezetten szociális indíttatású a tervezet azon rendelkezése, amely szerint a lakás bérlőjének ilyen esetben pótlakást kell kapnia (a tervezet viszont nem rendelkezik arról, milyen legyen ez a pótlakás, és ugyanakkor kizárja azoknak a külön előírásoknak, feltehetőleg a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását is, amelyek alapján ez a kérdés megválaszolható lenne). Az újabb tervezetből immár kimaradt az a sokat vitatott rendelkezés is, amely szerint a bérlő csak egy bizonyos ideig fontolgathatta volna a lakás megvételét, s ha ez a határidő eredménytelenül eltelt, a lakóház tulajdonosa bárkinek eladhatta (volna) a bérlő által lakott lakást. A lakbérfizetési kötelezettségét rendesen teljesítő bérlőnek így már nem kellene aggódnia, hogy a lakását valaki a feje fölül eladja. Ugyanakkor viszont ő maga kezdeményezheti a lakás megvételét, s az állami vállalatok, költségvetési és dotált szervezetek, illetve a lakásszövetkezetek egy éven belül kötelesek a bérlővel megkötni a lakás átruházásáról szóló szerződést, ha a bérlő azt kérelmezi. Az utóbb említett rendelkezés szerint azok a lakásszövetkezeti tagok-bérlők is kérhetnék lakásuknak a saját tulajdonukba történő átruházását, akik azt nem tették meg tavaly, a szövetkezeti transzformációs törvény szerinti 6 hónapos határidőben. Azoknak pedig, akik ezt már kérték, rendszerint a törvény hatályba lépésétől számított egyéves határidőben kellene a szövetkezeti lakást a tulajdonukba megkapniuk. Mennyiért... A legtöbbeket érdeklő kérdés természetesen a lakás ára. A szövetkezeti lakások esetében (azaz, ha a lakásszövetkezeti tag által lakott szövetkezeti lakást ruházzák át a tulajdonába) ez az ár a lakásra esö, még le nem törlesztett beruházási hitel, a kamataival együtt. Ugyanakkor, a szövetkezeti lakás átruházásával a lakásszövetkezeti tagnak a szövetkezeti tagrész visszaadásához való igénye megszűnik. A tervezet szerint az ilyen átruházások esetében viszont a szövetkezetnek nem kell visszafizetnie a lakások építésére nyújtott állami hozzájárulást, azaz ennek a hozzájárulásnak az egyes lakásokra eső összegével nem emelkedik a „lakás ára". Az állami vagy községi tulajdonban levő lakások ára maximális, nem haladhatja meg tehát az általános rendelkezések alapján kiszámított árat - persze csak akkor, ha a jelenlegi bérlő vásárolja meg a lakást. Az általános rendelkezések szerint ezt az árat úgy számítják ki, hogy a lakóház beszerzési árából (felépítésének költségeiből) levonnak évi 2 százalékot (ám összesen legfeljebb 80 százalékot) amortizációként, továbbá pedig a hasonló szövetkezeti lakás építésére nyújtott állami hozzájárulásnak megfelelő összeget. A levonások után kapott összeget elosztják a házban levő lakások lakóterületeinek négyzetméterekben kifejezett összegével, s így megkapják a lakás négyzetméterenkénti árát. Ez viszont még mindig nem az az összeg, amelyet a bérlőnek a lakásért fizetnie kellene. A tervezet szerint ugyanis ebből az árból a lakás eladásakor a ház tulajdonosának 30 százalékot le kellene vonnia. Csak ezt követően kerülhet sor a konkrét ár megállapítására, illetve a lakás átruházásáról szóló szerződés aláírására. Végezetül pedig, a szerződés aláírása után kell a vevőnek az említett 30 százalékos levonás utáni vételár 15 százalékát készpénzben kifizetnie, a vételár fennmaradó összegét pedig legkésőbb a szerződés aláírásától számított 10 éven belül kell rendszeres részletfizetéssel törlesztenie (kamatok fizetése nélkül.) Ha a vevő a lakás átruházásáról szóló szerződés aláírása után a vételárnak legalább 70 százalékát készpénzben kifizeti, a lakás tulajdonosa 10 százalékos kedvezményt köteles neki adni. Másrészt, mivel a fenti kedvezményeket úgy állapították meg, hogy bérlakását minél több lakó megvehesse, nem meglepő az a rendelkezés sem, amely szerint, amennyiben a vevő a szerződés aláírásától számított 10 éven belül másnak adja el lakását, mint a házastársának, gyermekeinek vagy unokáinak, a teljes vételár kifizetetlen részét kell egy összegben kifizetnie. Mindezzel kapcsolatban még el kell mondani, hogy a lakás megvételével a lakástulajdonos egyben a lakóház közös részeinek (például lépcsőház, folyosók, padlás stb.) és közös létesítményeinek (például felvonók, mosókonyhák, kazánházak, szárítók, kocsitárolók, villany-, gázés egyéb vezetékek stb.) továbbá a ház tartozékainak (például a kerítés), esetleg annak a teleknek is társtulajdonosává válik, amelyen a lakóház áll. Ugyanakkor, persze, ezek a lakástulajdonosok nem kérhetik a közös létesítmények iránti társtulajdonjog megszüntetését a bíróságon. A lakás megvétele után A törvénytervezet részletesen szabályozza a lakások megvétele után keletkező jogokat és kötelességeket. Gyakorlati szempontból például nagyon fontos rendelkezés szól a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásáról. Mind a jelenleg állami tulajdonban levő lakóházakban, mind a lakásszövetkezetek házaiban is a törvénytervezet erőteljesen védi a lakók érdekeit. A jelenleg állami vagy községi tulajdonban levő lakóházak esetében elővételi jog illeti meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét, illetve a házban levő lakások tulajdonosait és bérlőit. Az ilyen helyiséget másnak csak a tulajdonosok társulása, vagy (ha ez a társulás nem jött létre) a tulajdonosok és a bérlők többségének előzetes jóváhagyásával lehet eladni. Az elővételi jog megsértése vagy az előzetes jóváhagyás hiánya az adásvételi szerződés érvénytelenségét eredményezi. A szövetkezeti lakóházak esetében a törvénytervezet elővételi jogot csak a garázsok és a műtermek esetében állapít meg. Egyéb esetekben a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket jogi vagy természetes személynek csak a tulajdonosok társulása, esetleg a tulajdonosok és lakásbérlők többségének előzetes jóváhagyásával szabad eladni. A törvénytervezet itt is kimondja, hogy az előzetes jóváhagyás nélküli adásvételi szerződés érvénytelen. A törvénytervezet azzal számol, hogy a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai valamilyen módon összefognak, közösen próbálják megoldani a lakóház karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket. Ezt a közös tevékenységet elsősorban társulás útján, esetleg a házkezelőségről szóló _ szerződés útján kívánják rendezni. A törvénytervezet értelmében a lakástulajdonosok társulása jogi személy lenne, miközben a társulási szerződést a ház tulajdonosa az első lakástulajdonossal vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosával kötné meg. Azok, akik később szereznének tulajdonjogot a házban levő lakásokhoz, illetve egyéb helyiségekhez, kötelesek lennének a társasági szerződéshez csatlakozni. Amennyiben ilyen társasági szerződés megkötésére nem kerül sor, az egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a ház kezelőjével írásbeli szerződést kötnek a ház karbantartásáról. Mindennek a célja az, hogy a tulajdonosok egyformán járuljanak hozzá a lakóház karbantartásával és üzemeltetésével, illetve a közös létesítmények fenntartásával kapcsolatos költségekhez. A fent elmondottakból kiindulva a lakások tulajdonosai elősorban a lakóház karbantartásával, javításával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeihez kötelesek hozzájárulni. Hiszen, mint már korábban említettük, a tulajdonosok egyben társtulajdonosok is. A törvénytervezet a továbbiakban megpróbálja a szomszédjogokat is szabályozni; leszögezi, hogy a lakástulajdonos a saját költségén köteles gondoskodni lakása rendes karbantartásáról, a szükséges javításokról. Köteles ügyelni egyben arra, hogy a lakóházban folytatott tevékenysége a többi lakót ne veszélyeztesse és ne zaklassa őket jogaik élvezetében. A lakástulajdonos köteles felszámolni azokat a károkat és meghibásodásokat, amelyeket a többi lakásban, vagy a közös létesítményekben önmaga, esetleg azok okoztak, akik a lakásában élnek. A lakás tulajdonosa köteles beengedni a társulás képviselőit a lakásába, s nem végezhet olyan átalakításokat, amelyekkel a ház többi lakóját zaklatná vagy veszélyeztetné. A lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának a törvénytervezet szerint joga, de ugyanakkor kötelessége is a ház igazgatásában részt venni, társtulajdonosként határozni a közös létesítményekről, üzemeltetésüknek, karbantartásuknak, javításuknak módjáról. A lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a törvényből eredően abszolút többséggel határoznak; minden egyes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát egy szavazat illeti meg. Fontosabb ügyekben a leszavazott tulajdonosok a bírósághoz fordulhatnak, hogy az hozzon határozatot. A fent ismertetett törvénytervezet részletesen szabályozza a lakásátruházásról szóló szerződés tartalmát, s egyéb, a lakók számára pillanatnyilag talán nem annyira fontos jogokat. (mn) 1993. JÚNIUS 18. MINDEN TÖRVÉNYT MEGSZEGNEK (Munkatársunktól) A gazdasági bűnözés elleni harc volt a témája a belügyminisztérium tájékoztatójának, amelyen Ignác Behúf alezredes, az SZK gazdasági érdekeit védő hivatal igazgatója, Štefan Jágerský, a besztercebányai székhelyű Központi Adóhivatal igazgatója és Jozef Rajtár, a Központi Vámigazgatóság vezetője számolt be a korántsem szívderítő helyzetről. Jágerský leszögezte: a vállalkozók gyakorlatilag minden törvényt megszegnek, mégis szinte lehetetlen tetten érni a vétkeseket. A joghézagok, a számtalan kivétel, a hivatal dolgozóinak alacsony jogköre megnehezíti az igazán hatékony munkát. 1991-ben csupán 700 adóhivatalnok, míg idén 4600 ellenőrizte a bevallásokat. Jágerský szerint még döcög az ellenőrzés folyamata, ami nem csoda; míg más országokban 3-4 évig tartott az adóreform bevezetése, addig nálunk tizennégy nap állt az adóhivatalok rendelkezésére. Jozef Rajtár az alkohol- és dohánybehozatal ellenőrzéséről szólt. Mivel e termékek árusítása óriási haszonnal kecsegtet, számtalan illegális importfuvar lépte át a szlovák határt. Például április 9-e és 14-e között 200, az államhatáron belépő, dohányt vagy alkoholt szállító teherautó közül csupán 35 ért rendeltetési helyére, a többi illegálisan szabadult meg rakományától. A bevezetett új rendelkezés már megnehezíti a csempészek dolgát; eszerint minden egyes alkohol- és dohányszállítmányt a vámhivatal gépkocsija kíséri a rendeltetési helyére. Igaz, azóta újabb trükkel élnek a csempészek: a vámpapírokon például bútorok szállítását tüntetik fel, miközben cigarettakartonokat rejtenek a lakásberendezések közé. Jozef Rajtár közölte, a számos feketefuvar ellenére május végéig 11,5 milliárd korona adót hajtottak be. (só) A NÉPMŰVÉSZETTŐL ALAPKIADÁSIG A MATICA SLOVENSKÁ GONDOSKODÁSA A KÜLFÖLDI SZLOVÁKOKRÓL Szlovákia egész területére kiterjedő jelleget ölt idén a külföldi szlovákok kulturális hete, amelyet a jövőben rendszeressé kívánnak tenni. A rendezvénysorozatra a Matica slovenská megalakulása 130.,

s a két bizánci hittérítő, Cirill és Metód e területre érkezése 1130. évfordulójának a jegyében kerül sor. Erről tájékoztatták tegnap az újságírókat a Matica slovenská külföldi szlovákokkal foglalkozó intézetének a munkatársai. A seregszemle hangversenyekkel, szavalóestekkel, színházi bemutatókkal, könyvkiállításokkal és vándortárlatokkal egybekötött találkozókból áll majd, de központi szerepet kap a népművészeti együttesek bemutatkozása. A Csehországból, Magyarországról, Belgiumból, Svédországból és Ukrajnából érkező együttesek fellépései Detván, július 11-én közös műsorral érnek véget. Vladimír Repka mérnök az intézet tevékenységét ismertetve elmondta, hogy a külföldi szlovákság kultúrájának anyagi támogatására kidolgozott tervek keretében a magyarországi szlovák iskoláknak közel egymillió korona értékben ajándékoztak oktatási eszközöket, többek között három nyelvi laboratóriumot. Marcel Mihálik arról számolt be, hogy a több mint 300 ezer kisebbségi helyzetbe került csehországi szlovák számára Džavot (Csacsogás) címmel havilapot indítőttak, melynek megjelenéséről mindaddig gondoskodni kénytelenek, amíg a cseh kormány erre nem biztosít költségvetési keretet. Hangsúlyozta, hogy intézetük a csehországi szlovákok jogállásával is foglalkozni kíván, mert máig hiányoznak az ottani szlovákok kisebbségi létét elismerő tényleges jogi formák. (kiss) JÚ, HA TUDJA VAGYONNYILATKOZAT - JÚNIUS 30-IG Tegnapi példánkban egy olyan házaspár szerepelt, amelynek fővárosi családi házán kívül szántóföld-tulajdona is volt. A szántóföldet a férj örökölte, kiskorú gyermekük tulajdonában pedig egymillió korona értéket meghaladó képzőművészeti alkotások voltak. Mai példánkban szereplő „házaspárunknak" 1993. január l-jén a fővárosban volt egy négyszobás szövetkezeti lakása, devizaszámlája, továbbá hazai bankban 180 ezer koronája, háztartási berendezése, személyi használatra szolgáló ingóságai, illetve készpénze (koronában). A házaspárnak osztatlan közös tulajdona volt. A férj vállalkozott az adott időpontban. Vállalkozás céljából ugyancsak a fővárosban bérelt egy 100 négyzetméter alapterületű gépkocsijavító-műhelyt, gépeket, műszereket, 180 ezer korona értékű anyagkészlete volt, személygépkocsit és számítógépet lízingelt, mindkettőre 1992től törleszti a részleteket. Értékelés: 1) Az ingóságokat a szokásos, piaci áron tüntetik fel. A házaspár a következőképpen értékelte ingóságait: - a háztartás szokásos berendezése, felszerelése (az egész értéket feltüntetik, mivel az összértéke meghaladja a 300 000 koronát) - takarékbetét - koronában - hazai bankban, vállalkozói célra - készletek - vállalkozó célra - a szövetkezeti lakás éves bérleti díja - a vállalkozásra szolgáló gépek, műszerek, műhely éves bérleti díja - a személygépkocsi és a számítógép lízingtörlesztése 500 000,- Sk 180 000,- Sk 180 000,- Sk 20 000,- Sk 800 000,- Sk (a teljes összegül Kaiumcu, amely a törlesztés 3 éves időtartamára esedékes) 870 000,- Sk Ingóságok és vagyoni jogok összesen: 2 550 000,- Sk Ebből a férj tulajdonában 1 275 000,-, a feleségében ugyancsak 1 275 000,- korona értékű vagyon volt (osztatlan közös tulajdonban). 2) A személyi szükségletre szolgáló ingóságokat a feleség 80 ezer koronára, a férj 60 ezer koronára értékelte. A devizaszámlán levő pénzt, illetve a koronában levő készpénz összegét nem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban. Ki és hogyan tölti ki a vagyonnyilatkozatot? FÉRJ: Vagyonnyilatkozatot tesz. a III., az ingóságokról szóló részt kitölti, mivel ingóságainak értéke a vagyoni jogok értékével együtt meghaladja az 1 millió koronát (430 000,- Sk ingóságainak értéke + 845 000,- Sk a vagyoni jogok értéke); a IV., a vagyoni jogokról és egyéb vagyoni értékekről szóló részben feltünteti a műhely, a gépek és a műszerek éves bérleti díját, a 400 000,koronát, a személygépkocsi és a számítógép lízingtörlesztését, a 435 000,koronát, valamint a szövetkezeti lakás éves bérleti díját, a 10 000,koronát. (Tehát valamennyi tételnél a házaspár által kiszámított értékeknek a felét, mivel osztatlan közös tulajdonról van szó.) Az V. részt a nyomtatvány szerint tölti ki. FELESÉG: Vagyonnyilatkozatot tesz. A III., az ingóságokról szóló részt kitölti, mivel ingóságainak és vagyoni jogainak értéke meghaladja az egymillió koronát. A személyi szükségletekre szolgáló dolgokat, ingóságokat a férjhez hasonlóan nem tünteti fel, mivel azok összértéke nem haladja meg a 100 000 koronát. A IV., a vagyoni jogokról és egyéb vagyoni értékekről szóló részben ugyanazt tünteti fel, mint a férj. Az V., az összegző részt a nyomtatvány szerint tölti ki. Ezzel példáink közlését befejeztük, s a napokban még egyszer visszatérünk a vagyonnyilatkozat-tételiéi kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra. -p-