Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. JUNIUS 18. Már szerdán amerikaellenes tüntetés volt Mogadishuban. Asszonyok százai tiltakoztak a fegyveres akciók ellen A szomáliai főváros, Mogadishu teg­nap újra heves harcokat élt át. Az afrikai országban tartózkodó ENSZ­alakulatok Kobra típusú amerikai helikopterekről levegő-föld raké­tákkal lőtték a város nyugati szekto­rát, hogy meghátrálásra kényszerít­sék a szomáliai katonai vezető, Mo­hamed Farah Aidid fegyvereseit. Az AFP jelentése szerint tegnap délelőtt a világszervezet békeerői erős ellen­állásba ütköztek. Az ENSZ-főtitkár szóvivője útján közölte, hogy az akció célja a fegyverraktárak felderítése és megsemmisítése volt. Az ENSZ a szomáliai harcok kapcsán nyilatko­zatot adott ki, amelyben leszögezi, az akció célja Aidid tábornok meg­fosztása fegyvereitől és attól a lehe­tőségtől, hogy propagandacélokra, a szomáliai nep megfélemlítésére használja ki rádióadását. „Meg kell érteni, hogy ki is tulajdonképpen Aidid. Azoknak a katonai vezetők­nek az egyike, akik nagymértékben felelősek a megölt vagy kiéhezett, mintegy 350 ezer szomáliai halá­láért. Ha az ENSZ mostani hadmű­velete sikeresen befejeződik, akkor a humanitárius segítségre és a politi­kai helyzet stabilizálására összpon­tosíthatunk" - szögezi le az ENSZ nyilatkozata. A Nyugat-európai Unió parlamen­ti közgyűlése tegnap sürgette, hogy rendkívüli ülésen vitassák meg a szo­máliai helyzetet. Az Európai Közös­ségek kilenc országának közgyűlése, mint az EK egyetlen védelmi szerve­zete felszólította a minisztertaná­csot, koordinálja az egyes országok arra irányuló igyekezetét, hogy az ENSZ békeakciói során is tartsák tiszteletben a világszervezet alapel­veit. AMERIKAI KÜLPOLITIKA SZEMBETŰNŐ BIZONYTALANSÁG Az Egyesült Államok nemzetközi vezető szerepe, amely a háború be­fejezése után szinte természetes volt, az utóbbi hetekben súlyos csor­bákat szenved. Ennek egyik jele, hogy nem tud megbirkózni a boszni­ai válsággal, ezért a kezdeményezést inkább átengedte az európai szövet­ségeseknek. Amerikai kormánytisztviselők többször is megismételték, hogy im­már nem kétpólusú prizmán keresz­tül szemlélik a világot, hanem egyre inkább teret hódít a multilaterális hozzáállás hangsúlyozása. Warren Christopher külügyminiszter ennek kapcsán kijelentette, hogy a múltbeli kétpólusú világban, amikor a Szov­jetunió létezése idején a Egyesült Államok szemszögéből a lenni vagy nem lenni kérdése forgott fenn, Wa­shington egyszerűen kifejezésre jut­tatta véleményét, európai szövetsé­geseinek pedig nem nagyon volt vá­lasztása. A nyilatkozatok ellenére, hogy az Egyesült Államok nem mond le ve­zető szerepéről, a valóság egész másként fest. Peter Tarnoff államtit­kár-helyettes nemrég azt nyilatkoz­ta, hogy a Fehér Ház a hazai gazda­sági gondok miatt kénytelen fokoza­tosan lemondani vezető szerepéről, s ez a vélemény már valamivel köze­lebb van az igazsághoz, habár kor­mánytisztviselők az idézetteket Tar­noff magánvéleményének minősítet­ték. Csakhogy a külügyminisztérium is ráérzett arra, hogy valami nincs egészen rendben az USA helyzeté­vel. Ezért Warren Christopher június elején titkos táviratot küldött az amerikai nagyköveteknek, amely­ben kilenc pontban sorolta fel, hol mindenütt nyilvánult meg az USA vezető szerepe. Első helyen említet­te az orosz reformok támogatását, továbbá a közel-keleti béketárgyalá­sok felújítását, az USA szerepét a haiti demokrácia helyreállításában és Szomáliában. Jellemző azonban, hogy a pontok között Boszniát nem is említi. Egy névtelenségbe burkoló­zó nagykövet szerint a távirat véde­kező tónusú és azt a benyomást erősíti, hogy az amerikai kormány­zat nem egészen biztos külpolitiká­jában. JÓ, HOGY ÍGY TÖRTÉNT DIENSTBIER CIKKE A SZUDÉTANÉMET KÉRDÉSRŐL A Csehországban megjelenő Lidové noviny tegnap közölte Jirí Dienst­bier egykori szövetségi külügymi­niszter cikkét, amelyben többek kö­zött a szudétanémet kérdéssel is fog­lalkozik. ,,Néhány héttel ezelőtt magánbe­szélgetésen egy német politikus azt mondta nekem, a szudétanémetek elűzése ugyan bűntett volt, de örül annak, hogy ez megtörtént. Jó ez a csehek és a németek szempontjá­ból egyaránt. Ha Jugoszláviára te­kintünk, akkor könnyen megértjük, hogy mire gondolt. Mindenekfelett szerencse az is, hogy a cseh-szlovák határ évszázadok óta lényegében megkérdőjelezhetetlen és e határ mentén nem él összefüggő területe­ken nemzetiségi kisebbség" - írja Dienstbier. A szerző a továbbiakban sajnál­kozással szól arról, hogy az említett politikus nem volt hajlandó nyilvá­nosan vállalni véleményét. Mint mondotta, ezzel lehetetlenné tette volna magát, hiszen a nürnbergi erő­szakos beszédek után a cseh kor­mánypártok vezetői közölték, hogy tárgyalni fognak a szudétanémet Landsmanschattal. Dienstbier úgy véli, hogy a múlt a történészek témája, nem pedig po­litikai, parlamenti, koalíciós vagy pártközi tárgyalásoké. A cikk végén a szerző rámutat: szükséges a párbeszéd, amelyet rendkívül hasznosnak tart. Nagyon káros viszont szerinte a határokon át folyó kölcsönös lövöldözgetés. Ez végső soron oda vezethetne, hogy még az unokáink is azon fognak civakodni, száz évvel korábban mit cselekedtek elődjeink, írja a cseh­szlovák exkülügyminiszter. KAMBODZSA ZAJLIK AZ OSZTOZKODÁS A VÖRÖS KHMEREK NEM KAPNAK HELYET A KORMÁNYBAN A kambodzsai államfő tegnap beje­lentette, tanácskozásra hívta meg a vörös khmerek képviselőit, hogy megvitassák a vietnami letelepültek, valamint Phnompenh és Hanoi vi­szonyának kérdését. Norodom Szi­hanuk azonban rögtön hozzáfűzte azt is, hogy az ideiglenes kormány­ban a vörös khmerek egyetlen kép­viselője sem kap helyet, hanem csak azoknak a pártoknak a tagjai, ame­lyekre a kambodzsai nép a májusi parlamenti választásokon voksolt. Az új parlamentben a legtöbb mandátumhoz jutott két párt, a mo­narchista FUNCINPEC es az eddig kormányzó néppárt tegnap megálla­podott abban, hogy 11-11 tárcát kapnak az űj kormányban. Ez a két párt rendelkezik a mandátumok 90 százalékával. Hat miniszteri széket meghagynak annak a két kisebb pártnak, amelyeknek a mandátumok fennmaradó 10 százaléka van a bir­tokában - közölte Hun Sen kor­mányfő szóvivője. A jelek szerint elhárul Kambodzsa kettészakadásának veszélye is az­után, hogy Szihanuk államfő meg­egyezett másik fiával, Norodom Chakraponggal, aki a szeparatista mozgalom élére állt és az ország egy részét autonóm övezetnek nyilvání­totta. Mindez azért történt, mert a Szihanuk fiu azzal vádolta a vá­lasztásokon győztes FUNCINPEC párt vezérét, Kanariddhct, aki a mostohatestvére, hogy csalással szerezte a voksokat. CSURKA MAGYARAZKODIK Mint arról tegnap már röviden hírt adtunk, Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum nemzeti-radikális szárnyának, a Magyar Út mozgalom­nak a vezetője nem zárta ki, hogy neve rajta lehet a volt kommunista titkosszolgálat ügynökeinek listáján. Újságíróknak nyilatkozva Csurka szó szerint kijelentette: Lehet, hogy nevem rajta lesz a III/III-as listán." Az ügy előzménye, hogy az MDF parlamenti frakciójának vitájában, a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport megalakulását követően An­tall József párt- és kormányelnök jelezte: a Magyar Igazság csoportban olyan emberek is vannak, akik sze­repelnek a volt ügynökök listáján. A csoport azonnal felkérte Antalit, hogy bizonyítsa állítását, és egyben kérte, hogy minden egyes tagját „vi­lágítsák át". A többnyire zárt ajtók mögött zajló MDF-es belső viták egyik „eredménye" Csurka idézett kijelentése. Megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy korábban Antall csak egy esetben hozakodott elő ilyesféle módon az ügynöklistával, mégpedig Torgyán Józseffel kapcsolatban. A magyar parlamentben egyébként már többször is felmerült a problé­ma, tehát az ügynöklista, az űn. III/ Ill-as kérdésének tisztázása és vala­miféle végleges lezárása. Egyelőre azonban erre még nem került sor, és az sem valószínű, hogy a közeljövő­ben tisztázódhatna a kérdés. Még a Torgyán-ügy kapcsán Boross Péter belügyminiszter titkosnak, államti­toknak minősítette az említett doku­mentumokat, melyeken állítólag mintegy 30 ezer ember neve sze­repel. Csurka saját személyével kapcso­latban elmondta, hogy azért indítot­ta el őszinte kijelentésével ismét a tisztázási folyamatot, hogy az ügynökkérdést kimozdítsa a holt­pontról. Más vélemények szerint vi­szont a politikus a helyzet kényszere alatt nyilatkozott így. Csurka el­mondta, hogy miután 1957 tavaszán több hónapra internálták, a börtön­ben sok mindent aláírattak vele, s nem zárja ki, hogy az aláírt papírok közt lehet egy beszervező dokumen­tum is. Hangsúlyozta azonban, hogy soha nem működött sem írásban, sem szóban ügynökként, és nyíltan vállalni tudja múltját, minden tettét. Leszögezte, hogy bizonyos értelem­ben példát is akar mutatni, mert új mozgalmat, pártot szervez, s ez ah­hoz szükséges, hogy nagyobb legyen annak hitele. Egyes magyar sajtóvé­lemények szerint viszont Csurka ki­jelentésével rontotta pozícióit, és hátrányos helyzetbe került ve­télytársaival szemben. Más vélemé­nyek nem zárják ki: mindez azért van, hogy Csurkát lejárassák és az általa szervezett politikai erő ne for­duljon szembe Antalékkal. Maga Csurka az ügy kapcsán tegnap a Ma­gyar Hírlapnak nyilatkozva azt sem zárta ki, hogy esetleg befejeződhet politikai pályafutása az ügy miatt. A Magyar Igazság frakció egyik vezetője, Horváth Lajos tegnap beje­lentette, ha az események úgy alakulnak, akkor a csoport pártot alakít. Valószínű, hogy ez a párt a Csurka által vezetett Magyar Út mozgalomra alapozna. KOKES JÁNOS, Budapest GÖNCZ ÁRPÁD „ROKONLÁTOGATÁSRA" INDUL Göncz Árpád magyar államfő kéthe­tes „rokonlátogatásra" indul vasár­nap - jelentették be tegnap Budapes­ten. Június 20-a és július 4-e közt a magyar köztársasági elnök munka­látogatást tesz az Orosz Föderáció­ban, ahol egyebek közt találkozik és tárgyal Borisz Jelcin elnökkel. Ezt követően meglátogatja a föderáció területén élő finnugor népeket, vala­mint Baskortosztánt és Tatársztánt. Mérvadó magyar diplomáciai kö­rök egyértelműen történelmi jelen­tőségűnek minősítik ezt a kéthetes expedíciót, melyet az „új magyar Tatársztán" zár - jegyezte meg az MTI. Gönczöt látogatására a magyar üzletemberek befolyásos és népes csoportja kíséri el. A várakozások és remények szerint a magyar cégek vezetői nemcsak névjegyüket teszik le az ásványokban gazdag finnugor területeken, ahol a rendszerváltást követően már számos magyar cég vetette meg lábát. Számolnak a szür­ke valósággal is, mert a kereskede­lem erőteljesebb fejlesztésének egyelőre gátat szabnak az ellentéte­lezési gondok, tehát a fizetési prob­lémák, valamint a volt Szovjetunió területén továbbra is túlélő tervgaz­dasági maradványok. (K-s) NYILVÁNVALÓAN GAZDASÁGI OKOKBÓL KUBA KARCSÚSÍTJA HADSEREGÉT A kubai kormány a legnagyobb ti­tokban hozzáfogott fegyveres erői­nek korlátozásához. A Latin-Ameri­kában legerősebb hadsereggel bíró karibi szigetország a súlyos gazdasá­gi helyzet miatt kényszerül erre. Emellett közrejátszott az is, hogy a napokban az utolsó egykori szov­jet katona is elhagyta az országot. Nagy az üzemanyaghiány, továbbá a pótalkatrész-ellátás terén is óriási gondok mutatkoznak. Raul Castro, a fegyveres erők mi­nisztere, Kuba második számú em­bere már áprilisban úgy nyilatko­zott, hogy a hadsereg túlméretezett és túl költséges. Tulajdonképpen ez­zel a kijelentésével törte meg a hiva­talos körök hallgatását a hadsereg állományának korlátozását illetően. Habár a tábornok pontos adatokkal nem szolgált, hírek terjedtek el arról, hogy egyharmadával, sőt a felével csökkentik a hadsereg létszámát és fegyverzetét. A hadsereg leépítése maga után vonja a kubai katonai és védelmi doktrína módosulását is. Castro mi­niszter szerint egy feltételezett ame­rikai invázió esetén a katonák és a polgári lakosság nagy része is meg­húzódhatna abban az óriási alagút­hálózatban, amelyet az utóbbi évek­ben építettek ki országszerte. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberende­zések - aluminium ajtók, ablakok és hom­lokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 NÉHÁNY SORBAN O laszországban vasárnap tartják a helyhatósági választások má­sodik fordulóját. A több mint 15 ezer lakosú városokban a június 6-iki első forduló két legeredménye­sebb polgármester-jelöltje közül vá­laszthatnak a szavazók. Hat tarto­mányi tanács elnökéről is most szü­letik döntés. U krajna parlamentje tegnap 228:18 arányban úgy döntött, szeptember 26-án népszavazást tar­tanak az államfő iránti bizalomról. A döntés mindössze egy nappal az­után született, hogy Leonyid Krav­csuk gazdasági rendkívüli állapotot vezetett be, s önmagára osztotta ki a kormány irányítását is. W ashington hozzájárult ahhoz, hogy Izrael kapcsolatba lép­jen az észak-koreai rezsimmel a Kö­zel-Keletre tervezett rakétaszállít­mányok ügyében. Magas rangú iz­raeli személyiségek rövidesen Phen­janba utaznak, hogy elérjék: Észak­Korea ne szállítson ballisztikus raké­tákat a térség arab államainak. B orisz Jelcin orosz elnök nem fo­gadta el a Koppenhágába szóló meghívást, nem vesz részt június 21-22-én az Európai Közösségek csúcskonferenciáján. Az EK-ban jú­liusig elnöklő Dánia azzal a szándék­kal hívta meg Jelcint, hogy a csúcs keretében aláírják az EK és Oroszor­szág közti partneri és kereskedelmi megállapodást. Mivel a dokumen­tum kidolgozása még mindig nem fejeződött be. Jelcin lemondta a láto­gatást, bár Koppenhága meghívása az orosz-dán kapcsolatok felvétele 500. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségekre is szólt. G enfben kedden találkozik But­rosz Ghali ENSZ-főtitkár és Tarik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettes. Diplomáciai források szerint Aziz kérte ezt a találkozót, amelyen szó lesz az ENSZ iraki humanitárius akcióiról, a világszervezet ellenőrzé­se alatt Bagdadnak engedélyezett olajexportról, valamint a külföldön befagyasztott iraki pénzek sorsáról. L itvániában június 25-én vezetik be a litast, az ország új nemzeti valutáját. A litas konvertibilis lesz, s az egyetlen fizetőeszköz az ország­ban. Az eddigi tallonokat 100:1 arányban fogják beváltani. VIZET VAGY VODKÁT? Vízmúzeum nyílt Moszkva egyik legregibb szivattyúállomásán. Az ünnepi ceremónia részeként felszen­telték az új létesítményt - a szökő­kút mellett, zuhogó esőben. Vagyis az egész esemény nemcsak ünnepé­lyes volt, hanem szimbolikus is, ami azonban nem akadályozta meg a rossznyelveket ama állítás terjesz­tésében, mely szerint a szentelt vízre azért volt szükség, mert Moszkva ivóvize csak egy égi csoda folytán válhat valóban ihatóvá. Bár a moszkvai hatóságok erről nem szí­vesen beszélnek, a kevésbé edzett külföldieknek azt ajánlják, ne igyák a csapvizet, ne is főzzenek vele, sőt a fürdés helyett válasszák a zuha­nyozást. S az óvatos külföldiek meg is fogadják a tanácsot, aminek a valu­táért árusító üzletek örülnek a leg­jobban. A legnagyobb bevételük ugyanis a Nyugatról importalt ivóvíz és ásványvizek árusításából szármá­zik. Mivelhogy másfél liter francia vagy belga ivóvíz annyiba kerül, mint két liter jó orosz vodka... MOGADISHU HAJNALI TÁMADÁS A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ KÉTSÉGEI

Next

/
Thumbnails
Contents