Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám, péntek
HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. JUNIUS 18. Már szerdán amerikaellenes tüntetés volt Mogadishuban. Asszonyok százai tiltakoztak a fegyveres akciók ellen A szomáliai főváros, Mogadishu tegnap újra heves harcokat élt át. Az afrikai országban tartózkodó ENSZalakulatok Kobra típusú amerikai helikopterekről levegő-föld rakétákkal lőtték a város nyugati szektorát, hogy meghátrálásra kényszerítsék a szomáliai katonai vezető, Mohamed Farah Aidid fegyvereseit. Az AFP jelentése szerint tegnap délelőtt a világszervezet békeerői erős ellenállásba ütköztek. Az ENSZ-főtitkár szóvivője útján közölte, hogy az akció célja a fegyverraktárak felderítése és megsemmisítése volt. Az ENSZ a szomáliai harcok kapcsán nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezi, az akció célja Aidid tábornok megfosztása fegyvereitől és attól a lehetőségtől, hogy propagandacélokra, a szomáliai nep megfélemlítésére használja ki rádióadását. „Meg kell érteni, hogy ki is tulajdonképpen Aidid. Azoknak a katonai vezetőknek az egyike, akik nagymértékben felelősek a megölt vagy kiéhezett, mintegy 350 ezer szomáliai haláláért. Ha az ENSZ mostani hadművelete sikeresen befejeződik, akkor a humanitárius segítségre és a politikai helyzet stabilizálására összpontosíthatunk" - szögezi le az ENSZ nyilatkozata. A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése tegnap sürgette, hogy rendkívüli ülésen vitassák meg a szomáliai helyzetet. Az Európai Közösségek kilenc országának közgyűlése, mint az EK egyetlen védelmi szervezete felszólította a minisztertanácsot, koordinálja az egyes országok arra irányuló igyekezetét, hogy az ENSZ békeakciói során is tartsák tiszteletben a világszervezet alapelveit. AMERIKAI KÜLPOLITIKA SZEMBETŰNŐ BIZONYTALANSÁG Az Egyesült Államok nemzetközi vezető szerepe, amely a háború befejezése után szinte természetes volt, az utóbbi hetekben súlyos csorbákat szenved. Ennek egyik jele, hogy nem tud megbirkózni a boszniai válsággal, ezért a kezdeményezést inkább átengedte az európai szövetségeseknek. Amerikai kormánytisztviselők többször is megismételték, hogy immár nem kétpólusú prizmán keresztül szemlélik a világot, hanem egyre inkább teret hódít a multilaterális hozzáállás hangsúlyozása. Warren Christopher külügyminiszter ennek kapcsán kijelentette, hogy a múltbeli kétpólusú világban, amikor a Szovjetunió létezése idején a Egyesült Államok szemszögéből a lenni vagy nem lenni kérdése forgott fenn, Washington egyszerűen kifejezésre juttatta véleményét, európai szövetségeseinek pedig nem nagyon volt választása. A nyilatkozatok ellenére, hogy az Egyesült Államok nem mond le vezető szerepéről, a valóság egész másként fest. Peter Tarnoff államtitkár-helyettes nemrég azt nyilatkozta, hogy a Fehér Ház a hazai gazdasági gondok miatt kénytelen fokozatosan lemondani vezető szerepéről, s ez a vélemény már valamivel közelebb van az igazsághoz, habár kormánytisztviselők az idézetteket Tarnoff magánvéleményének minősítették. Csakhogy a külügyminisztérium is ráérzett arra, hogy valami nincs egészen rendben az USA helyzetével. Ezért Warren Christopher június elején titkos táviratot küldött az amerikai nagyköveteknek, amelyben kilenc pontban sorolta fel, hol mindenütt nyilvánult meg az USA vezető szerepe. Első helyen említette az orosz reformok támogatását, továbbá a közel-keleti béketárgyalások felújítását, az USA szerepét a haiti demokrácia helyreállításában és Szomáliában. Jellemző azonban, hogy a pontok között Boszniát nem is említi. Egy névtelenségbe burkolózó nagykövet szerint a távirat védekező tónusú és azt a benyomást erősíti, hogy az amerikai kormányzat nem egészen biztos külpolitikájában. JÓ, HOGY ÍGY TÖRTÉNT DIENSTBIER CIKKE A SZUDÉTANÉMET KÉRDÉSRŐL A Csehországban megjelenő Lidové noviny tegnap közölte Jirí Dienstbier egykori szövetségi külügyminiszter cikkét, amelyben többek között a szudétanémet kérdéssel is foglalkozik. ,,Néhány héttel ezelőtt magánbeszélgetésen egy német politikus azt mondta nekem, a szudétanémetek elűzése ugyan bűntett volt, de örül annak, hogy ez megtörtént. Jó ez a csehek és a németek szempontjából egyaránt. Ha Jugoszláviára tekintünk, akkor könnyen megértjük, hogy mire gondolt. Mindenekfelett szerencse az is, hogy a cseh-szlovák határ évszázadok óta lényegében megkérdőjelezhetetlen és e határ mentén nem él összefüggő területeken nemzetiségi kisebbség" - írja Dienstbier. A szerző a továbbiakban sajnálkozással szól arról, hogy az említett politikus nem volt hajlandó nyilvánosan vállalni véleményét. Mint mondotta, ezzel lehetetlenné tette volna magát, hiszen a nürnbergi erőszakos beszédek után a cseh kormánypártok vezetői közölték, hogy tárgyalni fognak a szudétanémet Landsmanschattal. Dienstbier úgy véli, hogy a múlt a történészek témája, nem pedig politikai, parlamenti, koalíciós vagy pártközi tárgyalásoké. A cikk végén a szerző rámutat: szükséges a párbeszéd, amelyet rendkívül hasznosnak tart. Nagyon káros viszont szerinte a határokon át folyó kölcsönös lövöldözgetés. Ez végső soron oda vezethetne, hogy még az unokáink is azon fognak civakodni, száz évvel korábban mit cselekedtek elődjeink, írja a csehszlovák exkülügyminiszter. KAMBODZSA ZAJLIK AZ OSZTOZKODÁS A VÖRÖS KHMEREK NEM KAPNAK HELYET A KORMÁNYBAN A kambodzsai államfő tegnap bejelentette, tanácskozásra hívta meg a vörös khmerek képviselőit, hogy megvitassák a vietnami letelepültek, valamint Phnompenh és Hanoi viszonyának kérdését. Norodom Szihanuk azonban rögtön hozzáfűzte azt is, hogy az ideiglenes kormányban a vörös khmerek egyetlen képviselője sem kap helyet, hanem csak azoknak a pártoknak a tagjai, amelyekre a kambodzsai nép a májusi parlamenti választásokon voksolt. Az új parlamentben a legtöbb mandátumhoz jutott két párt, a monarchista FUNCINPEC es az eddig kormányzó néppárt tegnap megállapodott abban, hogy 11-11 tárcát kapnak az űj kormányban. Ez a két párt rendelkezik a mandátumok 90 százalékával. Hat miniszteri széket meghagynak annak a két kisebb pártnak, amelyeknek a mandátumok fennmaradó 10 százaléka van a birtokában - közölte Hun Sen kormányfő szóvivője. A jelek szerint elhárul Kambodzsa kettészakadásának veszélye is azután, hogy Szihanuk államfő megegyezett másik fiával, Norodom Chakraponggal, aki a szeparatista mozgalom élére állt és az ország egy részét autonóm övezetnek nyilvánította. Mindez azért történt, mert a Szihanuk fiu azzal vádolta a választásokon győztes FUNCINPEC párt vezérét, Kanariddhct, aki a mostohatestvére, hogy csalással szerezte a voksokat. CSURKA MAGYARAZKODIK Mint arról tegnap már röviden hírt adtunk, Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum nemzeti-radikális szárnyának, a Magyar Út mozgalomnak a vezetője nem zárta ki, hogy neve rajta lehet a volt kommunista titkosszolgálat ügynökeinek listáján. Újságíróknak nyilatkozva Csurka szó szerint kijelentette: Lehet, hogy nevem rajta lesz a III/III-as listán." Az ügy előzménye, hogy az MDF parlamenti frakciójának vitájában, a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport megalakulását követően Antall József párt- és kormányelnök jelezte: a Magyar Igazság csoportban olyan emberek is vannak, akik szerepelnek a volt ügynökök listáján. A csoport azonnal felkérte Antalit, hogy bizonyítsa állítását, és egyben kérte, hogy minden egyes tagját „világítsák át". A többnyire zárt ajtók mögött zajló MDF-es belső viták egyik „eredménye" Csurka idézett kijelentése. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy korábban Antall csak egy esetben hozakodott elő ilyesféle módon az ügynöklistával, mégpedig Torgyán Józseffel kapcsolatban. A magyar parlamentben egyébként már többször is felmerült a probléma, tehát az ügynöklista, az űn. III/ Ill-as kérdésének tisztázása és valamiféle végleges lezárása. Egyelőre azonban erre még nem került sor, és az sem valószínű, hogy a közeljövőben tisztázódhatna a kérdés. Még a Torgyán-ügy kapcsán Boross Péter belügyminiszter titkosnak, államtitoknak minősítette az említett dokumentumokat, melyeken állítólag mintegy 30 ezer ember neve szerepel. Csurka saját személyével kapcsolatban elmondta, hogy azért indította el őszinte kijelentésével ismét a tisztázási folyamatot, hogy az ügynökkérdést kimozdítsa a holtpontról. Más vélemények szerint viszont a politikus a helyzet kényszere alatt nyilatkozott így. Csurka elmondta, hogy miután 1957 tavaszán több hónapra internálták, a börtönben sok mindent aláírattak vele, s nem zárja ki, hogy az aláírt papírok közt lehet egy beszervező dokumentum is. Hangsúlyozta azonban, hogy soha nem működött sem írásban, sem szóban ügynökként, és nyíltan vállalni tudja múltját, minden tettét. Leszögezte, hogy bizonyos értelemben példát is akar mutatni, mert új mozgalmat, pártot szervez, s ez ahhoz szükséges, hogy nagyobb legyen annak hitele. Egyes magyar sajtóvélemények szerint viszont Csurka kijelentésével rontotta pozícióit, és hátrányos helyzetbe került vetélytársaival szemben. Más vélemények nem zárják ki: mindez azért van, hogy Csurkát lejárassák és az általa szervezett politikai erő ne forduljon szembe Antalékkal. Maga Csurka az ügy kapcsán tegnap a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt sem zárta ki, hogy esetleg befejeződhet politikai pályafutása az ügy miatt. A Magyar Igazság frakció egyik vezetője, Horváth Lajos tegnap bejelentette, ha az események úgy alakulnak, akkor a csoport pártot alakít. Valószínű, hogy ez a párt a Csurka által vezetett Magyar Út mozgalomra alapozna. KOKES JÁNOS, Budapest GÖNCZ ÁRPÁD „ROKONLÁTOGATÁSRA" INDUL Göncz Árpád magyar államfő kéthetes „rokonlátogatásra" indul vasárnap - jelentették be tegnap Budapesten. Június 20-a és július 4-e közt a magyar köztársasági elnök munkalátogatást tesz az Orosz Föderációban, ahol egyebek közt találkozik és tárgyal Borisz Jelcin elnökkel. Ezt követően meglátogatja a föderáció területén élő finnugor népeket, valamint Baskortosztánt és Tatársztánt. Mérvadó magyar diplomáciai körök egyértelműen történelmi jelentőségűnek minősítik ezt a kéthetes expedíciót, melyet az „új magyar Tatársztán" zár - jegyezte meg az MTI. Gönczöt látogatására a magyar üzletemberek befolyásos és népes csoportja kíséri el. A várakozások és remények szerint a magyar cégek vezetői nemcsak névjegyüket teszik le az ásványokban gazdag finnugor területeken, ahol a rendszerváltást követően már számos magyar cég vetette meg lábát. Számolnak a szürke valósággal is, mert a kereskedelem erőteljesebb fejlesztésének egyelőre gátat szabnak az ellentételezési gondok, tehát a fizetési problémák, valamint a volt Szovjetunió területén továbbra is túlélő tervgazdasági maradványok. (K-s) NYILVÁNVALÓAN GAZDASÁGI OKOKBÓL KUBA KARCSÚSÍTJA HADSEREGÉT A kubai kormány a legnagyobb titokban hozzáfogott fegyveres erőinek korlátozásához. A Latin-Amerikában legerősebb hadsereggel bíró karibi szigetország a súlyos gazdasági helyzet miatt kényszerül erre. Emellett közrejátszott az is, hogy a napokban az utolsó egykori szovjet katona is elhagyta az országot. Nagy az üzemanyaghiány, továbbá a pótalkatrész-ellátás terén is óriási gondok mutatkoznak. Raul Castro, a fegyveres erők minisztere, Kuba második számú embere már áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg túlméretezett és túl költséges. Tulajdonképpen ezzel a kijelentésével törte meg a hivatalos körök hallgatását a hadsereg állományának korlátozását illetően. Habár a tábornok pontos adatokkal nem szolgált, hírek terjedtek el arról, hogy egyharmadával, sőt a felével csökkentik a hadsereg létszámát és fegyverzetét. A hadsereg leépítése maga után vonja a kubai katonai és védelmi doktrína módosulását is. Castro miniszter szerint egy feltételezett amerikai invázió esetén a katonák és a polgári lakosság nagy része is meghúzódhatna abban az óriási alagúthálózatban, amelyet az utóbbi években építettek ki országszerte. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberendezések - aluminium ajtók, ablakok és homlokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 NÉHÁNY SORBAN O laszországban vasárnap tartják a helyhatósági választások második fordulóját. A több mint 15 ezer lakosú városokban a június 6-iki első forduló két legeredményesebb polgármester-jelöltje közül választhatnak a szavazók. Hat tartományi tanács elnökéről is most születik döntés. U krajna parlamentje tegnap 228:18 arányban úgy döntött, szeptember 26-án népszavazást tartanak az államfő iránti bizalomról. A döntés mindössze egy nappal azután született, hogy Leonyid Kravcsuk gazdasági rendkívüli állapotot vezetett be, s önmagára osztotta ki a kormány irányítását is. W ashington hozzájárult ahhoz, hogy Izrael kapcsolatba lépjen az észak-koreai rezsimmel a Közel-Keletre tervezett rakétaszállítmányok ügyében. Magas rangú izraeli személyiségek rövidesen Phenjanba utaznak, hogy elérjék: ÉszakKorea ne szállítson ballisztikus rakétákat a térség arab államainak. B orisz Jelcin orosz elnök nem fogadta el a Koppenhágába szóló meghívást, nem vesz részt június 21-22-én az Európai Közösségek csúcskonferenciáján. Az EK-ban júliusig elnöklő Dánia azzal a szándékkal hívta meg Jelcint, hogy a csúcs keretében aláírják az EK és Oroszország közti partneri és kereskedelmi megállapodást. Mivel a dokumentum kidolgozása még mindig nem fejeződött be. Jelcin lemondta a látogatást, bár Koppenhága meghívása az orosz-dán kapcsolatok felvétele 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre is szólt. G enfben kedden találkozik Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár és Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes. Diplomáciai források szerint Aziz kérte ezt a találkozót, amelyen szó lesz az ENSZ iraki humanitárius akcióiról, a világszervezet ellenőrzése alatt Bagdadnak engedélyezett olajexportról, valamint a külföldön befagyasztott iraki pénzek sorsáról. L itvániában június 25-én vezetik be a litast, az ország új nemzeti valutáját. A litas konvertibilis lesz, s az egyetlen fizetőeszköz az országban. Az eddigi tallonokat 100:1 arányban fogják beváltani. VIZET VAGY VODKÁT? Vízmúzeum nyílt Moszkva egyik legregibb szivattyúállomásán. Az ünnepi ceremónia részeként felszentelték az új létesítményt - a szökőkút mellett, zuhogó esőben. Vagyis az egész esemény nemcsak ünnepélyes volt, hanem szimbolikus is, ami azonban nem akadályozta meg a rossznyelveket ama állítás terjesztésében, mely szerint a szentelt vízre azért volt szükség, mert Moszkva ivóvize csak egy égi csoda folytán válhat valóban ihatóvá. Bár a moszkvai hatóságok erről nem szívesen beszélnek, a kevésbé edzett külföldieknek azt ajánlják, ne igyák a csapvizet, ne is főzzenek vele, sőt a fürdés helyett válasszák a zuhanyozást. S az óvatos külföldiek meg is fogadják a tanácsot, aminek a valutáért árusító üzletek örülnek a legjobban. A legnagyobb bevételük ugyanis a Nyugatról importalt ivóvíz és ásványvizek árusításából szármázik. Mivelhogy másfél liter francia vagy belga ivóvíz annyiba kerül, mint két liter jó orosz vodka... MOGADISHU HAJNALI TÁMADÁS A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ KÉTSÉGEI