Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám, csütörtök

1993. JÜNIUS 17. lÚJSZÓi GAZDASÁG RÉSZVÉNYES VAGYOKsMI A TEENDŐM? A vagyonjegyes privatizáció első hullámának köszönhetően Szlovákiában 2,6 milliónyian váltak részvényessé. Ez a szám a fejlett piacgazdaságú országok esetében is szokatlan. Ezért azután várhatóan számuk csökkenni fog - megkezdődik a részvények eladása. A közvélemény-kutatások szerint az első hullám lezárása után a résztvevők 40 százaléka szerette volna eladni részvényeit. Hogy jobban megértsük, mi is az a részvény és ki is a részvényes, próbáljuk meg röviden összefoglalni az alapvető fogalmakat! A vagyonjegyes privatizáció első hullámának résztvevője részvények birtokába jutott, mégpedig vagy úgy, hogy közvetlenül beruházott valamelyik részvénytársaságba, vagy pedig ugyanezt közvetett módon a befektetési privatizációs alapokon keresztül tette meg. Az első esetben a résztvevő abban a pillanatban vált a részvények tulajdonosává, amikor átvette az Értékpapírközpont által kiállított számlakivonatot. A második esetben a résztvevő attól a pillanattól kezdve, hogy az általa kiválasztott befektetési privatizációs alap átveszi az Értékpapírközpontban a részvényeket, 30 napon belül értesíti arról, hogyan gazdálkodott az ő vagyonjegypontjaival (vagyis hány részvénytársaság mennyi részvényét sikerült megszereznie) és ezzel egyidejűleg azt is közli, mikor (az időpontot és a módszert) kapja meg az alap részvényeit. Ez jelenti tehát az alapvető különbséget a közvetlen és az alapokon keresztül történt közvetett befektetés között. A közvetlen befektető azoknak a vállalatoknak a részvényeit kapja meg, ahová sikerült elhelyezni pontjait, a közvetett befektető pedig azoknak a privatizációs befektetési alapoknak a részvényeit, amelyeknek a gondjaira bízta vagyonjegy pontjait. A közvetlen befektető így a privatizált vállalatok társtulajdonosa lesz. A közvetett befektető pedig az általa kiválasztott befektetési privatizációs alap társtulajdonosa lesz. Természetesen nagyon sok befektető kombinálta az előbb ismertetett két módszert. Ezért foglaljuk össze röviden a részvénytulajdonos jogait! A részvénytulajdonos - társtulajdonosnak kétféle joga van: 1. részvényes, mint a részvény tulajdonosa VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ 2. részvényes, mint társtulajdonos. 1. A Kereskedelmi Törvénykönyv 155.§ 1. bek. szerint a részvény olyan értékpapír, amelyhez társtulajdonosi viszony kötődik. Ez alapján a részvényes osztalékra, illetve a részvénytársaság csődje esetén a felszámolási maradékra jogosult. A részvényekhez kötődő jogok nagy része közösségi jog, főként a társaság vezetésében való részvétel. Ezenkívül a részvényt vagyontárgyként is kezelhetjük (eladhatjuk, vásárolhatjuk, ajándékozhatjuk, örökölhetjük). 2. A180. § alapján a részvényes a társaság irányításában a közgyűlésen való részvétellel vesz részt Azok a részvényesek, akik a társaság részvényeinek több mint 10 %-át birtokolják, az igazgató és felügyelő tanáccsal kapcsolatban bizonyos többletjogokkal is rendelkeznek. A részvényesnek ezenkívül joga van az irányító testületek megválasztására, és a tájékoztatásra a társaság tevékenységéről és gazdasági eredményeiről. Részvényes- tulajdonos A részvény olyan értékpapír, amely a részvénytársaság vagyonából való részesedést igazolja. Általában megadják a névértékét - a vagyonjegyes privatizációból származó részvények névértéke ezer korona. A részvények ezenkívül a következő adatokat tartalmazzák: - a társaság (kibocsátó) nevét, székhelyét és azonosítási számát (IČO) -a nemzetközi megjelölést ISIM - a részvény fajtáját és azt, hogy bemutatóra vagy névre szól-e, illetve a kibocsátás szériáját - a kibocsátás napját - a valódiságot bizonyító aláírást. Ismeretes, hogy a vagyonjegyes privatizáció első hullámában kibocsátott részvények ún. dematerializált formában vagyis az Értékpapírközpont által vezetett számlákon léteznek. Ezért azután a mozgatásukat (kereskedelem, ajándékozás, öröklés) ennek a szervnek kell követnie. Ily módon egyidejűleg biztosított a védelmük a lopással, illetve elvesztéssel szemben. Az Értékpapírközpontba elhelyezett részvényekhez az önök írásos hozzájárulása nélkül senki sem nyúlhat. Végezetül ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a számítástechnika bevonásával rövid időn belül nagy mennyiségű kereskedelem bonyolódhasson le. A részvénykereskedelemnek több lényeges szabálya van: 1. részvényekkel a tőkepiacon kereskedhetünk - a tőzsdén vagy a tőzsdén kívüli piacoa pl. az RM-S-ben 2. a részvényeket az új tulajdonos nevére az Értékpapírközpont, illetve a számára ilyen szolgáltatást végző szervezetek vezetik át (regisztrációs helyek, RM-S) 3. úgyszintén az Értékpapírközpont végzi el az örökléssel kapcsolatos tulajdonosváltás átírását is 4. amennyiben úgy dönt, hogy a kereskedelem, a tulajdonváltás vagy pedig az örökösödési ügyek intézése során mással képviselteti magát, ezt hitelesített felhatalmazással teheti meg. Az Értékpapírközpont által nyújtott szolgáltatások díjszabása A vagyonjegyes privatizáció résztvevői az első számlakivonatot díjmentesen kapják meg regisztrációs helyükön. Ezután viszont a részvényeket illető összes operációnak megvan a megfelelő díjszabása (az alábbi felsorolás csak a részvénytulajdonosokat érintő tételeket tartalmazza: koronában) Szolgáltatás Díjszabás Számlanyitás 50 A tulajdonos számláját kezelő egyéb személy bejegyzése 50 Nyilvántartási szám megítélése egyéb személyek számára az Értékpapírközpont által 30 Regisztrációs adatok megváltoztatása díjmentes A számla megszüntetése díjmentes A tulajdonos számláját kezelő egyéb személy felhatalmazásának megszüntetés 30 Tulajdoncsere, számlakivonat kiállításával - részvényeladás 40 - részvényvásárlás 40 - ajándékozás 40 - részvényszerzés 40 A tulajdonjog átvezetése, számlakivonattal együtt 70 Értékpapírletét számlakivonattal 50 A letét megszüntetése számlakivonattal 50 A részvényhez kötődő jogok felfüggesztése 20 A felfüggesztés törlése 20 Az értékpapír átadása kezelésbe, számlakivonattal 50 A kezelési jog megszüntetése 50 Új számlakivonat kiállítása 50 A számlavezetés évi díja számlakivonattal 30 Az értékpapírkereskedők listája 20 A feltüntetett díjszabás nem tartalmazza a postaköltségei. A Vagyonjegyes Privatizáció Információs Központjának tájékoztatója Veszélyt jelentenek a befektetési alapok? A befektetési privatizációs alapokkal és a befektetési társaságokkal kapcsolatban az utóbbi időben kormánypolitikusok is olyan megjegyzéseket tettek, mintha azok valamilyen veszélyt jelentenének. Hagyjuk egyelőre figyelmen kívül a probléma politikai összefüggéseit és nézzük meg, hogy a vagyonjegyes privatizáció első hullámában miként alakult a legnagyobb alapok és társaságok befektetési politikája, illetve miként tükröződik a versenyhelyzet alakulásában a piacon tevékenykedő 162 szlovák és 72 cseh alap tevékenysége! Az előzetes adatok arról tanúskodnak, hogy Szlovákiában 44 befektetési privatizációs alap szerzett 100 ezemél több részvényt. Legerősebb a VÚB KUPÓN, amely az alapok által megszerzett részvények 12 százalékát birtokolja. Második helyen a besztercebányai Első Szlovák BPA helyezkedik el 7,1 százalékkal. Némely alapító egyszerre több alapot is létrehozott. Köztük a legerősebb a Szlovák Biztosító (az alapok részvényeinek 8,9 százalékával) a Dividend (5 százalék), Első Szlovák Befektetési Rt. (4,5 százalék), Harvard (3,8 százalék). A cseh alapok közül Szlovákiában nyolc szerzett 100 ezernél több részvényt, ök az alapok által megszerzett részvények 9,3 százalékát birtokolják. Némely alap horizontális befektetési politikát folytatott, vagyis egymásnak konkuráló, hasonló tevékenységet folytató vállalatokra összpontosított, mások ezzel szemben a vertikális befektetési politikával egymást kiegészítő vállalatok iránt érdeklődtek. Az AUREUS-AG például több mezőgazdasági felvásárlási vállalatban szerzett komoly részt: Poľnonákup Dunaj (19,9 százalék), Poľnonákup Novohrad (16,8 százalék). Az alap jelentős érdeklődést tanúsított a sütő-, cukrász, és a tejipar iránt is. A Dividend egyebek mellett a hűtő- és baromfifeldolgozó iparra összpontosított (diószegi, zsolnai, epetjesi hűtőház, zólyomi, nagymihályi, lévai, tapolcsányi baromfifeldolgozó). A VÜB KUPÓN komoly pozíciókkal rendelkezik több vegyipari, gyógyszer- és papíripari vállalatban (Plastika Nitra 18,9, Chemolak Smolenice 20, Slovnaft 3,5, Biotika 15,3, MEVAK 19,9, JCP 17,1, Turčianské papierne 19,4 és Harmanecké papierne 11,5 százalék). Nagy érdeklődést tanúsítottak az alapok a pénzintézetek részvényei iránt. Például az Első Szlovák Befektetési Rt. 11 alapján keresztül megszerezte a Szlovák Biztosító 11 százalékát, a VÚB KUPÓN pedig a VÚB (10,7) és a Szlovák Biztosító (8,2) legerősebb részvényese. Több privatizációs befektetési alap és befektetési társaság túllépte a törvény által az egyes részvénytársaságokban számukra megengedett részesedést. Ennek helyrehozására 1993 végéig van lehtőségük. JURAJ MASLÁNI, Práca TÁVOLODIK A BELÉPÉS Pozsonyban nemzetközi konferenciát tartottak a visegrádi négyek és az Európai Közösségek kapcsolatáról. Glynn Roberts, a Bradford College angol szakértője összegezte, miként tekint a Nyugat e négy állam EK-tagságára. Eszerint négy tényező késlelteti a belépést: 1. Szétesett a Szovjetunió, ami piacelvesztéssel és politikai labilitássaljárt. 2. Az általános világgazdasági recesszió a vártnál súlyosabb, ezért országainknak nehezebb bejutni a szűkülő piacra. 3. Térségünk transzformációjának költségei a feltételezettnél nagyobbak. Elsősorban a volt NDK betagolása az NSZK-ba kerül sokba, ami óvatossá teszi az EK-t. 4. Először a gazdag EFTA-országok léphetnek be a tizenkettek közösségébe, s a létszámnövekedés szerkezeti átalakítást igényel. Roberts ismertette a National Economic Research Associate tanulmányát, amelynek még optimista forgatókönyve szerint sem leszünk 2000 előtt az EK tagjai. (T) J Szerkosztik: a komáromi KomBit Computer Kft szakemberei Utazó jeligére: Mindennapi munkám elengedhetetlen eszközévé vált a személyi számítógép. Naponta több levelet írok meg segítségével, gyakran használom a Lotus 1-2-3 táblázatkezelő programot is. Gondot elsősorban az utóbbi időben egyre inkább megnövekedő tárgyalások jelentik a számomra, melyekre esetenként az ország határain túlra is kell utaznom. Mivel számüógépemet fizikai okok miatt sajnos nem vihetem magammal, így nagy kiesést jelent számomra a sok utazás a maga tétlenségével Mi hát a megoldás? - A legegyszerűbb és legolcsóbb minden bizonnyal az, hogy lemond a házon kívül tartandó tárgyalásairól. Persze, abban az esetben számolnia kell ügyfeleinek elmaradásával és a profitcsökkenéssel is. Sokkal ésszerűbb megoldás azonban egy hordozható személyi számítógép beszerzése, mely egyrészt utazás közben is használható (hacsak nem ön Ul a volán mögött), másrészt pedig tárgyalás közben, esetleg a szállodai szobában. Fölmerül azonban a kérdés, hogy milyen hordozható masinát, pontosabban mekkora teljesítményűt vásároljunk. Az utóbbi két-három esztendő alatt olyannyira megnövekedett a kínálat, hogy a döntés nem is olyan könnyű. A hordozható számítógépek enyhe összezsugorításával keletkeztek a laptopok, melyek 4-5 kilogrammos súlyuknál fogva ugyan már hordozhatók voltak, de az igazi áttörést mégis a 2-3 kg súlyú, A4-es nagyságú ún. notebookok jelentették. Ez utóbbiak közül ma is nagy népszerűségnek örvendenek a 386os mikroprocesszort fekete-fehér, azaz monochromatikus képernyőjű gépek, csakúgy, mint a 486-os színes, aktív (TFT) képernyőjű masinák. Az említett notebookokat általában egy vállra akasztható bőrtáskával együtt árusítják, továbbá egy akkumulátor, valamint hálózati transzformátor tartozik a strandard csomaghoz. Az akkumulátorok általában jó másfél óra folyamatos üzemeltetést bírnak ki, így otthoni használatkor a notebookot tanácsos minél gyorsabban a hálózati transzformátorhoz csatlakoztatni. Kapható viszont ún. caradapter, melynek segítségével a személygépkocsi akkumulátora használható áramforrásként. Sajnos, a notebookok nem egyforma nagyságú tápfeszültséget igényelnek, ezért a caradapter vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy azt konkrét típushoz kérjük. A szolidabb teljesítményű távolkeleti notebookokhoz manapság már 60-70 ezer koronáért is hozzájuthatunk, míg a nagyobb teljesítményű színes képernyőjű gépek ára HÉÁ-val 170-180 ezer korona. Hasonló kiépítésben a márkás gépek (Toshiba, Sharp) legalább 50 %-kal drágábbak. A hordozható személyi számítógépek fontos jellemzője a csereszabatosság, vagy ismertebb szóval a kompatibilitás, tehát gond nélkül csatlakoztathatók más asztali, vagy akár további hordozható számítógéphez. Ugyan kompromisszumok árán, de megoldott a bővíthetőség is. A notebookok többségéhez egy újabb doboz csatlakoztatható (docking station), melybe hálózati kártya, videokártya, faxkártya, vagy más elem építhető be. A kompromisszumot ebben az esetben a térfogat- és további súlynövekedés jelenti. A hordozható számítógépekkel szinte egyidejűleg jelentek meg a hordozható nyomtatók - tintasugaras, vagy tűs fejjel -, lehetőséget adva a „mozgó irodák" kialakítására. Mivel a notebookok nagy teljesítményekre képesek, merevlemezük kapacitása akár 200 MB vagy több is lehet, így segítségükkel igényesebb munkát is végezhetünk házon kívül. Helyszűke miatt egy későbbi időpontban térünk vissza a hordozható számítógépek egy újabb kategóriájának a bemutatására, melyei a szakirodalom helyenként palmtop, vagy szubnotebookként emleget. Ezen kategóriákba tartozó gépek érdekessége, hogy tömegük 1 kg körül mozog, méreteik egy átlagos könyvhöz hasonlíthatók. KOSÁR DEZSŐ