Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám, péntek

7 HIRDETÉS ÚJ szól 1993. JÚNIUS 11. DEVIZATARTALÉKOK SZLOVÁKIÁBAN STAGNÁL, CSEHORSZÁGBAN NÖVEKSZIKAz utóbbi időben egymásnak ellentmondó kijelentések is napvilágot láttak Szlovákia devizatartalékaival kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy mindkét nemzeti bank többé-kevésbé szilárd árfolyamot tart a belső átválthatóság ún. valutakosarával szemben. Mindkét bankrendszer tehát a devizafixing elvét alkalmazza, amelyet még a volt Csehszlovák Állami Bank vezetett be és amely többek között a- kereskedelmi bankok számára korlátlan devizaeladást feltételez, de ugyanúgy felvásárlást is. A kereskedelmi bankoknak kötelességük bizonyos limiten felül a devizatartalékaikat eladni és csökkenés esetén ezeket a tartalékokat feltölteni Azt a tényt kihasználva, hogy mindkét bank, tehát a Szlovák és a Cseh Nemzeti Bank is minden munkanapon nyilvánosságra hozza a devizafixing üzleti eredményeit érdekes következményeket tehet leszúrni. Nem foglalkozunk a devizatartalékok abszolút értékével, hanem az összehasonlítás alapjául az 1993-as év eleji értéket vesszük nullának mindkét bankrendszerben. Az ábrán a devizatartalékok alakulása látható ez év első huszonegy hetében, és kritikus pont éppen a hetedik hét, amikor a pénz kettéválasztása megtörtént. (Február 5-én kötötték az utolsó devizaüzletet a közös pénzért.) A pénz szétválasztásáig mindkét ország kereskedelmi bankjai intenzív devizafelvásárlást folytattak, és így folytatódott az a folyamat amely 1992 novemberében kezdődött el. (Ebben az időszakban az akkori állami bank összesen 11,7 milliárd koronát adott el) Ha a 2:1 arányt vesszük, akkor 1993-ban a pénz szétválasztásáig a devizatartalékok csökkenése nagyobb volt Csehországban mint Szlovákiában. (17,3 milliárd korona és 6,1 milliárd korona.) A csehországi devizatartalékok fejlődési iránya azonban a hetedik hét után egyértelműen megfordult és lassan csökkenni kezdett az év elején keletkezett hiány. A tizenhetedik hét végén a fiktív év végi nulla értékhez képest már 2,9 milliárddal volt nagyobb a tartalék, tehát abszolút értékben a Cseh Nemzeti Banknak 2,9 milliárd koronával volt magasabb a devizatartaléka mint az év elején A 21-ik hét végén pedig már 15,7 milliárd koronával. A heti növekedés dinamikája 7-iktől a 13-ik hétig 1,3 milliárd korona, a 14-ik héttői a 19-ig 2,3 milliárd. Az utolsó hetekben pedig már 4,4 milliárd cseh koronában kifizetve a növekedési ütem. Ezzel szemben a Szlovák Nemzeti Bank devizatartalékai a 6iktól a 21-ig hétig jelentősen nem változtak, a csökkenés mintegy 300 millió szlovák korona. Figyelemre méltóak a napi devizaüzletek eredményei is az SZNB deviza fixingén, mivel a pénz szétválasztása óta kb. harmincszor végződött a devizaüzlet ..vétel - 0 Sk" eredménnyel, s a többi esetben is a felvásárlás -100 millió Sk és + 100 millió Sk között mozgott leginkább. Ez a vázlat csak modell a fejlődés nyomonkövetésére. A nemzeti bankok valós devizatartalékai egészen más értékűek lehetnek mint az itt feltételezett folyamatokból kitűnik, mivel ez a tanulmány nem vette figyelembe a devizafixingen kívüli pénzügyi áramlatokat. A hetek .sz»Í!>ut •f VM CSNB SZNB NEM KELL FÉLNI A KÜLFÖLDI TOKÉTOL Néhány kivételtől eltekintve, amelyeknek oka egyéb fontos tényezők hatásában rejlik, a szakmai vizsgálatok megerősítették, hogy a munkanélküliség mértéke függ a külföldi befektetések nagyságától. A Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete a tanulmány kidolgozásánál a statisztikai adatokra támaszkodott, amikor megállapította, hogy ott ahová külföldi tőke jutott, csökkent a munkanélküliség aránya. A tanulmány az alacsonyabb külföldi tőkével rendelkező járások közül a dunaszerdahelyi, bártfai és galántai járást hozta fel példának, míg a külföldi tőkével jól ellátott járások: a besztercebányai, a nyitrai, a poprádi, a trencséni illetve Pozsony város A felsoroltakon kívül akad még néhány kelet-szlovákiai járás, ahol annak ellenére is növekszik a munkanélküliség, hogy a külföldi tőke megtalálta oda az utat. Itt azonban olyan negatív tényezők összpontosulnak nagyobb mértékben, amelyek kedvezőtlenül hatnak a foglalkoztatásra; ilyen például a vállalatok felbomása és a hazai termelés csökkenése. Azok a félelmek tehát, hogy a külföldi tőke csökkenti a foglalkoztatást, egyáltalán nem helyénvalóak, és a vállalatok bezárásáról szóló hírek is csak onnan származtak, ahová nem ment a külföldi tőke. Külföldi tőkebefektetést követő gyárbezárásra Szlovákiában még nem volt példa. A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ARÁNYÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Pozoony Nyitra Poprád B bánya Csncs 0"' A CSEH KORONA TURISTAARFOLYAMA A SZLOVÁKIAI BANKOKBAN (Sk 100 Kč-ért) Bank vétel eladás Csehszlovák Kereskedelmi Bank 103,00 108,00 (Čs. obchodná banka v SR) Szlovák Állami Takarékpénztár 100,00 108,00 (Slov. štátna sporiteľňa) Általános Hitel Bank 97,00 103,00 (Všeobecná úverová banka) Népbank 90,00 109,00 (Ľudová banka) Szlovák Mezőgazdasági Bank 100,00 106,00 (Slov. poľnohospodárska banka) A SZLOVÁK KORONA TURISTAÁRFOLYAMA A CSEHORSZÁGI BANKOKBAN (Kč 100 SK-ért) Bank vétel eladás Csehszlovák Kereskedelmi Bank 93,00 97,00 (Čs. obchodní banka) Cseh Takarékpénztár 86,00 91,00 (Česká sporiteľňa) Kereskedelmi Bank 83,00 87,00 (Komerční banka) Agrobank 88,00 93,00 (Agrobanka) Befektetési Bank 89,00 94,00 (Investiční banka) Coopbank 82,00 92,00 (Coopbanka) A POZSONYI NEMZETKÖZI ÁRUTŐZSDE KÍNÁLATA (A június 8-ai tőzsdenapon) Áru egységár egység mennyiség Aprószemű lencse (Lenka) 17 500,00 Sk TNN 20 Sima kenyérliszt 1050/650 4 700,00 Sk TNN 60 Burgonyakeményítő, GOST 769-78 680,00 ÜSD TNN 100 50 kg-os zsákokban Rozsliszt T-930 4 740,00 Sk TNN 100 Rozsliszt T-1700 4 590,00 Sk TNN 100 Napraforgóolaj, 2x rafinált 1,05 USD LTR 19 200 Marhahúskonzerv, 425 g, pléhdoboz 25,00 Sk NAR 225 000 Luncheon meat pork 190 g, 10,00 Sk NAR 400 000 szögletes pléhdoboz Luncheon meat pork, 190 g, 10,03 Sk NAR 400 000 kerek pléhdoboz VODKA SZTOLICSNAJA 40 %, 0,5 I 0,54 USD NAR 85 000 Sör, 10 fokos, 0

k51 4,20 USD UNS 1 100 Sör, 12 fokos, 0,51 5,10 USD UNS 1 100 Távíróoszlop, 6 m, nem impregnált 3 564,00 Sk MTQ 137 Távíróoszlop, 9 m, nem impregnált 3 564,00 Sk MTQ 119 Pilléroszlopok, 8-12 mm, 3 038,00 Sk MTQ 500 Hosszában fűrészelt gömbfa 1 450,00 Sk MTQ 500 Álláspadló 135/60 cm 310,00 Sk NAR 1 000 Zsaluzólap 60/120 cm 333,00 Sk NAR 1 000 Zsaluzólap 120/120 cm 530,00 Sk NAR 800 Float üveg. eurostandard 1300/1600/4 1,92 USD MTK 60 000 Az árak hozzáadott érték-adó nélkül értendők. TNN - nettó tonna, LTR - liter, NAR - darabszám, UNS - karton, 20 üveg, MTQ - köbméter, MTK - négyzetméter BŐVÜL A TŐZSDEI KÍNÁLAT A Pozsonyi Értékpapír Tőzsdén eddig hat' társaság jegyeztette be értékpapírjait. Nemsokára csatlakozik hozzájuk még néhány, de valóban csak néhány. A fejlett gazdaságokban az a tény, hogy a társaság részvényeit a tőzsdén jegyezzék, presztízskérdés. Nálunk viszont halogatás, bizalmatlanság tapasztalható. Természetesen nem mindegyiknek vannak jó eredményei, de még azok sem rohannak bejegyeztetni részvényeiket, amelyek eredményesek. Egy nézet ezzel kapcsolatban: nem akarják nyilvánosságra hozni gazdasági eredményeket. Nagy szerepet játszik azonban az is, hogy ez a forma nálunk még mindig szokatlan. A vállalatoknak eddig a tőkepiacra nem volt szükségük. A szükséges pénzt egyszerűen kölcsönvették a banktól. Másrészt a tőzsdén való bejegyzés nagyobb jelentőséggel bír a befektetők, mint a vállalat számára. Főleg a kisbefektetők, akik más módon nehezen jutnak információhoz, a kötelezően publikálandó információs anyagból juthatnak csak olyan adatok birtokába, amelyet felhasználhatnak döntéseiknél. Ezen kívül a jegyzett részvények esetében a befektetőnek legalább az nyújthat némi biztonságot, hogy jegyzés előtt a kibocsátást szakemberek is megvizsgálták. Általában igaz az, hogy a részvény ára a tőzsdén közelebb van a reális értékhez mint a nem ellenőrzött piacon. A tőzsdekamara már döntött arról hogy kialakítja az ún. regisztrált értékpapírok piacát a tőzsdén. Ezekkel ugyanúgy lehet majd kereskedni, mint a jegyzett értékpapírokkal, csak a piacrakerülésüknek nincsenek olyan szigorú feltételei, mint az előző esetben. Például a regisztrálásnak nem feltétele, hogy a kibocsátó információs füzetet is kiadjon tevékenységéről. A tőzsde csak azt ellenőrzi, hogy a kibocsátó valóban létezik-e, és hogy a részvények megfelelnek-e a törvényes előírásoknak. A regisztrált részvényeket szintén a tőzsde valamelyik tagja viszi a piacra, tehát a kereskedelmi bankok valamelyike. Ezzel a vagyonjegyes privatizáció részvényeivel való kereskedelem lehetőségei is bővülnek majd. Az már csak rövid idő kérdése, hogy mikor találkozunk a regisztrált értékpapírokkal a tőzsdei árfolyamjegyzékeken. Könnyen lehetséges, hogy a másodlagos értékpapírpiacon elért sikerek esetleg arra buzdítják majd a társaságot, hogy részvényeit jegyeztesse a központi tőzsdén is. A regisztrált értékpapírokkal való kereskedés megélénkítheti az értékpapírpiacot, és legalább arra ad lehetőséget, hogy a befektetők több piacon hasonlíthassák össze az árakat. BEFEKTETÉS A Creditanstalt befektetési társaság két, koronabefizetéses befektetési alap részjegyeit bocsátja piacra. Az egyik pénzalap, a másik részvényes alap. A pénzalap évi 18 százalékos jövedelemmel számol míg - a feltételezések szerint - a részvényes alap jövedelme 25 százalék lenne évente. A részjegyek a névleges értékért való eladása (minimálisan 5000 korona) 1993. november 7-ig tart majd. Mivel Csehországban módosították a jövedelemadót, az alapok az osztalék 25 százalékos adója miatt nem akarnak dividendát (osztalékot) fizetni, hanem minden pénzt újra akarnak invesztálni. Nyereséget a befektető számára a részjegyek eladása hozhatná. Az alapok nyitottak és a résztulajdonosok 1994. november 7-től eladhatják a vagyonrészeiket a befektetési társaságnak. Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY