Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 108. szám, szerda

1993. MÁJUS 12. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 RÖVIDEN A SZLOVÁK PARLAMENT nemzet­gazdasági és költségvetési bizottságának tegnap Pöstyénben a Fémipari Szakszer­vezeti Szövetség képviselőivel való talál­kozóján Harna István parlamenti képvise­lő javasolta, hogy az SZK Nemzeti Taná­csának megbízottai kerekasztal-megbe­szélésen találkozzanak a szakszerveze­tek és az önkormányzatok képviselőivel. A kölcsönös kapcsolatok és az együttmű­ködés hiánya ugyanis a szociális békét veszélyezteti. . IMRICH ANDREJČÁK védelmi minisz­ter tegnap Pozsonyban találkozott lengyel kollégájával, Janusz Onyszkiewicz-csel, aki Olaszországba utazva állt meg a szlo­vák fővárosban. A két tárcavezető a vi­segrádi négyek védelmi minisztereinek május 19-én Rómában sorra kerülő ta­nácskozásáról tárgyalt. IVAN GAŠPAROVIČ parlamenti elnök fogadta a szlovákiai egyetemek és főisko­lák képviselőit, akik a felsőoktatási intéz­mények pénzügyi és jogi problémáival, valamint felsőoktatási törvénytervezetük­kel ismertették meg a parlament elnökét. Kérték, Gašparovič támogassa tervezetü­ket, hogy a törvény még szeptember elsejéig érvénybe léphessen. A MUNKAÜGYI HIVATALOK április végén Szlovákia területén 304 682 mun­kaigénylőt tartottak számon, ez 11,6 szá­zalékos munkanélküliséget jelent. Már­ciussal szemben - idén első ízben - 0,05 százalékkal csökkent a munkanélküliség. A nyilvántartott munkakeresők 33,1 szá­zaléka kapott munkanélküli-segélyt. MARIÁN JUSKO, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke tegnap a bankszakembe­rek Dolná Krupá-i nemzetközi találkozó­ján kijelentette, hogy jelenleg Szlovákiá­ban az infláció 17 százalékot ér el. A ke­reskedelmi bankok 4,5 milliárd szlovák korona többletpénzeszközzel rendelkez­nek, ami jó feltétel arra, hogy a hitelban­kok a vállalkozók számára több hitelt nyújthassanak. -SZAVAZATI JOGGAL (Folytatás az 1. oldalról) gyezte, hogy bár nem értenek egyet a magyar kereszténydemokraták egyes lépéseivel, nem gördítenek akadályt felvételük elé. A szlovák kereszténydemokraták elnöke ugyanis azt nehezményezte, hogy a bizottsági tagok a felvételi kérel­men kivül - lényegében EDU­anyagként - kézhez kapták az MKDM-nek a többi nemzetközi szer­vezethez is eljuttatott dokumentu­mait, s fenntartásai ezekre vonat­koztak. Amint a mozgalom vezetői el­mondták, ők az állandó megfigyelői státust kérvényezték. Külügyi kap­csolataikban a fokozatosság hívei, ami azonban nem jelenti, hogy a ké­sőbbiekben nem szeretnék elnyerni a rendes tagságot. Ehhez azonban megfelelő szakembergárdára van szükségük és nem utolsó sorban elegendő pénzre, mert a tagság a nemzetközi szervezetekben meg­lehetősen nagy terhekkel jár. Az ál­landó megfigyelői státus egyébként szavazati joggal jár és csak abban különbözik a rendes tagságtól, hogy az elnöki tanácsban nem szavaz­hatnak. xxx Csáky Pál a varsói látogatás előtt egy konferencián vett részt Belgium­ban, amely a parlamentek szerepé­vel foglalkozott a kisebbségek vé­delmében. Az Európai Közösség mi­niszteri tanácsa által kezdeménye­zett és a belga király alapítványá­nak védnökségével megrendezett összejövetelen 14 ország több mint harminc parlamenti képviselője vett részt. Az európai jogrendről, a ki­sebbségi autonómiákról, Dél-Tirol, Spanyolország, Svájc és Kanada gyakorlatáról elhangzott előadások meghallgatása után a részvevők Belgium németek által lakott terüle­tére is ellátogattak. - Az egész ren­dezvény tükrözte, hogy Európának lelkilsmeretturdalása van a volt Ju­goszlávia tragédiája miatt s ezért most fokozott figyelmet szentel a ki­sebbségeknek. Ezt jelzi az is, hogy maga a belga király is találkozott a tanácskozás részvevőivel - állapí­totta meg Csáky Pál. -esi­PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI DURAY MIKLÓS A KÉTNYELVŰ ISKOLÁKRÓL: BÁRSONYOS ETNIKAI TISZTOGATÁS (Munkatársunktól) - A kétnyelvű isko­lák rendszerének bevezetéséről az Együttélés tegnapi sajtóértekezletén Du­ray Miklós elnök úgy vélekedett, az a „bársonyos etnikai tisztogatás előké­születe". Elmondta, bár az oktatási mi­nisztérium tervezetét aprólékosan nem ismerik, annak alapelve megegyezik az orosz nacionlisták egykori kommunista tervezetével, amelyet 1977/78-ban egyszer már nálunk is megpróbáltak be­vezetni, de akkor az a szülők és a magyar pedagógusok határozott ellenkezésébe ütközött. Duray elmondta, ma a parla­mentáris demokráciában már nagyobb lehetőségeink vannak a tiltakozásra, ugyanakkor ez a demokrácia nagyobb veszélyeket is rejteget, mert azt egyesek a többségnek a kisebbség feletti terrorja­ként értelmezik. Az Együttélés vezetői bíznak abban, hogy a hatalmon levő poli­tikai körökben is akadnak reálisan gondol­kodó politikusok, s nem kerül sor a két­nyelvű iskolarendszer bevezetésére. A mozgalom elnöke elutasította azt az állítást, hogy a kisebbségi politikusok megnyilvánulásai okozták volna Szlovákia európai tanácsbeli tagságának elodázá­sát. Elmondták, a tagfelvétellel szembeni kifogások az emiitett szervezetből érke­zett raportőrök jelentése alapján merültek fel. Azt is megtudtuk, hogy az ET Jozef Moravčík külügyminszterrel közölt feltéte­leit az Együttélés a restitúciós törvény módosításával, a beneši dekrétumok ha­tályon kívüli helyezésével és a zsidó egyház mellett a többi, elsősorban a refor­mátus egyház vagyonának visszaszolgál­tatásával is szeretné kibővíteni. (gaál) DBP: IDŐ ELŐTTI VÁLASZTÁSOK? A Demokratikus Baloldal Pártjának tegnapi sajtóértekezletén a fő téma Szlo­vákia gazdasági és ezen belül mezőgaz­dasági helyzete volt. Pavol Koncoš, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa mezőgazdasági bizottságának elnöke is­mertette a párt új mezőgazdasági prog­ramját. A DBP szerint olyan lépésekre van szükség, amelyek megállítják a ha­nyatlás folyamatát. - Mi egyértelműen a szövetkezeti gaz­dálkodási formát támogatjuk - jelentette ki Pavol Koncoš -, de nem a régi módsze­reket. A szövetkezetek fejlesztését szor­galmazzuk. Ki kell használnunk azokat az előnyöket, amelyekkel a szlovákiai mező­gazdaság még rendelkezik. Ezek elsősor­ban a termelés koncentrációja, a földalap nagybani művelése és nem utolsósorban a szakembergárda. Bírálta a kormányt: beszél ugyan az agrárprogramról, de megvalósításával adós marad, ezért nem működőképes. Peter Weiss pártelnök elmondta: rövi­desen ismét tárgyalnak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőivel. A ta­nácskozáson felvetik a Legfelsőbb Ellen­őrzési Hivatal elnöki tisztjének kérdését is. Ezenkívül mérlegelik a szlovákiai politi­kai helyzet stabilizálásának lehetőségeit. A DBP szerint számításba jöhet a kor­mány átalakítása, sőt, az idő előtti válasz­tások is. Weiss kijelentette: tudatosítják, ez utóbbi milyen kockázattal jár, de a vá­lasztások után letisztulnának a politikai erőviszonyok a parlamentben. Ľubomír Dolgoš privatizációs miniszternek a na­pokban tett kijelentéseire, miszerint a DBP a múltat hozná vissza, így reagált: a tárca nem dolgozta ki idejében a privati­záció koncepcióját és a jelenlegi állapotot konzerválja. D. T. BOS - A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGÉN Pavol Martinický, a bősi vízlépcső egyik tervezőmérnöke feljelentést tett a Szlovák Köztársaság főügyészségén, amelyben arra hívja fel az ügyészség figyelmét, hogy a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, vala­mint a természetvédők szövetsége tör­vényszegést követett el, és ártott Szlová­kia gazdasági és politikai érdekeinek. A feljelentésben Martinický figyelmeztet, hogy a minisztérium továbbra is követeli a Vízgazdálkodási Vállalattól, hogy az új objektumok tervezeteit terjessze a tárca elé. Martinický támadja a környezetvédel­mi minisztérium által megállapított 19 fel­tételt is, amelyek az építkezés negatív környezeti hatásait hivatottak enyhíteni. A feljelentésben továbbá szó van a kör­nyezetvédelmi minisztérium állítólagos hi­bás lépéseiről, amelyek gazdasági és politikai károkat okoznak. Emellett Pavol Martinický beismeri, hogy a beruházó a gát egy részét építési engedély nélkül építette fel, de ezt a tör­vényellenes lépést az erőmű gazdasági hasznosságával próbálja magyarázni.-ú­KŇAŽKO KÉRI PÁRTJA BEJEGYZÉSÉT Ezekben a napokban folyamodik a belügyminisztériumhoz bejegyzési kérelemmel Milan Kňažko volt szlovák külügyminiszter, aki már korábban kilátásba helyezett egy liberális beállítottságú párt létrehozását. Az új párt neve szó szerinti fordításban: a Szlovák Köztársaság Demokratáinak Szövetsége. Milan Kňažko egyelőre nem volt hajlandó a sajtónak nyilatkozni pártja programjáról, s válaszolni arra a kérdésre, hogy voltaképpen miben különbözik a DSZM-töl. Mindössze annyit árult el, hogy alapszabá­lya a demokratikus pártok alapszabályait veszi alapul. -ú­LIPÓTVÁR MINT ALCATRAZ? (Folytatás az 1. oldalról) a benne foglaltakat, s két hónapot adott arra, hogy a tervezet készítői végleges formába öntsék a doku­mentumot. Az új körzetek kialakítá­sánál elsősorban a gazdasági és közlekedési szempontokat részesí­tik előnyben, és igyekeznek elkerülni a monokultúrás, azaz, az egyetlen iparág által uralt vagy csak mező­gazdasági jellegű körzet kialakítását - hangsúlyozta Roman Kováč. A mi­niszterelnök-helyettes szerint 7-11 megye kialakításával számolhatunk. A kabinet 50. ülésén Jaroslav Ma­tovičot jelölték ki menekültügyi kor­mánymegbízottnak. Jozef Moravčík külügyminiszter ismertette Szlovákia külpolitikájának idei feladatait. (sidó) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Deviza ÉRVÉNYBEN: 1993. május 12-én Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 44,077 44,519 44,298 42,73 45,87 44,30 Francia frank 5,286 5,340 5,313 5,15 5,47 5,31 Kanadai dollár 22,575 22,801 22,688 21,90 23,46 22,68 Német márka 17,817 17,997 17,907 17,45 18,37 17,91 Olasz líra (1000) 19,254 19,448 19,351 18,63 20,07 19,35 Osztrák schilling 2,533 2,559 2,546 2,49 2,61 2,55 Svájci frank 19,642 19,840 19,741 19,21 20,27 19,74 USA-dollár 28,733 29,021 28,877 28,18 29,58 28,88 ECU EK 34,815 35,165 34,990 ECU CSK ­­34,990 UKRÁN-MAGYAR SZERZŐDÉS KIHAT-E A SZLOVÁKIAI KISEBBSÉGEKRE? A magyar Országgyűlésben ez elmúlt napokban heves viták előzték meg az ukrán-magyar alapszerződésről tartott szavazást. A szlovákiai magyar pártok és mozgalmak vezetőit arról kérdeztük, véleményük szerint milyen kihatással lehet ez a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére? kozatokat, amelyek alapján vádolni lehet Magyarországot. A parlament­ben elhangzott egyes felszólalások­ra gondolok, a kérdéseket először a bizottságokban kellett volna meg­tárgyalni. Ez a vita kihatással lehet a szlovákiai magyar kisebbségre; ha a szlovákiai politika úgy akarja, min­denből lehet ügyet csinálni, és úgy, ahogyan az ukrajnai magyar kisebb­séget, úgy bennünket is lehet vádol­ni, szemünkre vetni, hogy milyen nézetek hangzottak el a magyar par­lamentben. Ez azonban nem lenne jó sem a szlovák-magyar viszony, sem Szlovákián belül a szlovák és a magyar lakosság viszonya szem­pontjából. (esi; gl) xxx Budapesten az Országházban név szerinti szavazással fejeződött be az ukrán-magyar alapszerződés késő esti órákba nyúló ratifikációs vitája. A szerződés mellett 223 kép­viselő voksolt, 39-en nemmel sza­vaztak, 17-en pedig tartózkodtak. A tanácskozás végén Jeszenszky Géza külügyminiszter foglalta össze a helyenként szócsatákkal tarkított kétnapos heves vitát. A magyar dip­lomácia vezetője úgy vélte, a szer­ződés szövege sehol sem utal arra, hogy Budapest lemondott volna a helsinki elvekről, s a kisebbségvé­delem vonatkozásában a dokumen­tumot történelmi fontosságúnak mi­nősítette. Jeszenszky után kért szót Antall József, aki határozottan le­szögezte: vállalja a szerződés min­den következményét. A DEPORTÁLTAK MARADNAK Joszi Gal, a Washingtonban folyó arab-izraeli tárgyalásokon részt vevő izraeli küldöttség szóvivője tájékoztatott arról, hogy Izrael engedélyezte a decemberben kitelepített csaknem 400 palesztin 25 fős csoportjának visszatérését. A Reuter hírügynökség szerint Izrael az év elején kompromisszumot ajánlott a palesztinoknak, hogy bizonyos szakaszokban lehetővé teszi a mintegy 400 deportált hazatérését. A legújabb aktivitásra a palesztin küldöttség hétfői döntése ösztönözte. A palesztinok ugyani' három tagra kívánták csökkenteni a delegációt, s én/ként azt hozták fel, hogy sem Izrel, sem az Egyesült Államok nem teljesíti a deportáltak ügyének megoldásával kapcsolatos Ígéreteket. A dél-libanoni sátortáborban élő kitelepített palesztinok egyéb­ként tegnap visszautasították a legújabb izraeli javaslatot - tájékoztatott az AP hírügynökség. „Izrael kezdeményezése nem tartalmaz semmi újat, s ezért nem vészük figyelembe" - mondotta a deportáltak szóvivője. TOKIÓ ŐSZRE VÁRJA JELCINT Borisz Jelcin orosz elnök nem a terü­leti viták, hanem a hazai zavargások miatt halasztotta el e hónapra tervezett tokiói látogatását - mondotta tegnap a japán külügyminisztérium egyik meg nem neve­zett magas rangú képviselője. Elmondta továbbá, Japán rugalmasságot tanúsított a területi vitában, s Jelcintől most azt várja, hogy ősszel látogatást tesz To­kióban. Mint ismeretes, Jelcin azt követően döntött a májusi időpont mellett, hogy Japán jelezte, 1,8 milliárd dolláros támo­gatást nyújt Oroszországnak. Az említett japán képviselő ezzel összefüggésben megjegyezte: reméljük, hogy a gazdasági kapcsolatok pozitív befolyással lesznek a területi vitára is. Hozzáfűzte még, tekin­tet nélkül Jelcin hivatalos látogatásának lemondására, az orosz elnök júliusban Tokióban részt vesz a G7 csoport csúcs­találkozóján. Ebből az alkalomból tárgya­lásokat kellene folytatnia Mijazava Kiicsi kormányfővel, s valószínű, hogy a területi rendezés kérdése is napirenden szerepel majd. MA ERKEZIK ALOIS MOCK Alois Mock osztrák külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Po­zsonyban. Az osztrák tárcavezető 1934-ben született, 1957-ben a bécsi egyetemen szerzett jogi doktorátust, ezt kővetően egy évig az amerikai Baltimore-ban folytatott tanulmányokat. 1966-ban kinevezték az osztrák szövetségi kancellár hivatalának vezető­jévé, három évvel ezután az oktatási tárca élére került, és 1970-ig töltötte be ezt a posztot. 1987 januárjától Ausztria külügyminisztere. Alois Mock 1967 óta tagja az Osztrák Néppártnak (OVP), melynek 1989­töl tiszteletbeli elnöke. A DÉL-SZLOVÁKIAI JÁRÁSI HIVATALOK VEZETŐI FIGYELMEZTETNEK: ROSSZ KÖZLEKEDÉSI VISZONYOK Losoncon tegnap a dél-szlovákiai járá­sok fejlődésének kérdéseiről, valamint városfejlesztési problémákról tárgyaltak a Losonci, Dunaszerdahelyí, Komáromi, Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi, Rima­szombati, Rozsnyói, Kassai, Kassa vidé­ki, Tőketerebesi és a Nagymihályi járás hivatalainak vezetői. Rajtuk kívül a meg­beszélésen a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara regionális központjainak ve­zetői, a vállalkozói tömörülés képviselői, valamint más szakértők is részt vettek. Az eszmecsere részvevői nyilatKoza­tot fogadtak el, amelyben a közlekedési minisztert Dél-Szlovákia hátrányos, távla­tok nélküli, rossz közlekedési viszonyaira figyelmeztetik. Az állásfoglalásban rámu­tatnak arra, hogy a Duna Menti- és a Ke­let-szlovákiai-sikság gazdasági szem­pontból a legjelentősebb régiókhoz tarto­zik, ezért nagy szükség lenne ezeket a területeket közlekedésileg jobban összekötni Pozsonnyal, illetve Kassával, valamint a nyugat-keleti irányú nemzet­közi útvonalakkal. A. NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Pol­gári Párt elnöke:- Remélem, a ma­gyar Országgyűlés a vérbő vita után megszavazza az ukrán-magyar szerződést. Biztos, hogy az nem­csak az ukrán-magyar kapcsolatok­ra, hanem Magyarországnak a kör­nyező államokkal való kapcsolatára is jó hatással lesz. Én abból, hogy a parlamentben heves szócsaták folytak, különösebb gondot nem csi­nálok, hiszen hasonló viták a kör­nyező országok parlamentjeiben is zailanak, ez beleillik a kelet-európai politikai körképbe. Önmagában a vi­tát nem tartom károsnak sem az ukrán -magyar, sem a szlovák-ma­gyar kapcsolatokra nézve. Nem lá­tok egyenes összefüggést a szlová­kiai magyarság helyzete és az ukrán -magyar szerződés vitája között. DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke: - A nemzetközi dokumentu­mok közül legtisztábban a helsinki záróokmány szögezte le, mely mó­don kell kodifikálni az államok közöt­ti kölcsönös bizalom megnyilvánulá­sát. Értelmetlen dolog ezen túlnövő deklarációk felvetése. A magyar szlovák alapszerződésnek is be kell tartania a helsinki elveket. A bizal­matlanságot a két ország között fennálló tisztázatlan kérdések ren­dezésével lehet eloszlatni, nem pe­dig „beválthatatlan" deklarációkkal. BUGÁR BÉLA, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke: - Elsősorban Magyarországra és Ukrajnára tartozik ez a kérdés. Min­denesetre jobb lett volna, ha nem vernek nagydobra bizonyos nyilat-

Next

/
Thumbnails
Contents