Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 106. szám, hétfő

MOZAIK „Most már csak napok kérdése, drága kicsikém, hogy megérkezzél. Várunk, nagyon türelmesen várunk. Vagyis, apád mintha kezdene izgulni egy picit. Olyan helyes ez a kisfiús izgalma. A múlt héten például egy csokor gyöngyvirággal köszöntött, mert anyák napja volt. Tegnap meg öt szál vörös rózsát hozott, mert - anyák napja volt. Hát nem mulatságos? Különben teljesen igaza van. Miért ne ünnepelnénk az összes anyák és nők napját, nem igaz? Milyen különös és csodálatos dolog is anyának lenni! Én most valahogy kettő vagyok egyszerre. És ezt érzi apád is, és talán azt is sejti, hogy ez a kettősségem, és általában az anyák kettősége sohasem múlik el. Egy anya mindig egyszerre jelenti a gyermekét is. És ezt tudják a fiúk, ne félj. így aztán kicsit összezavarodnak, és kétszer is fölköszöntenek. Veled is így lesz ez. Bizony, csak már gyere. Szép nyugodtan. Várlak. Várunk." (bit) BOS ÚJRA A MAGYAR PARLAMENTBEN? A dunai vízlépcsőrendszer kérdé­seivel foglalkozó magyar parlamenti bizottság a Dunakiliti Duzzasztómű vezérlőépületében tartott csütörtöki ülésről és a szigetközi helyszíni szemléről kiadott jelentés szerint a testület többórás vita után nyolc igen szavazattal, egy ellenszavazat­tal és egy tartózkodással úgy dön­tött, hogy jogi, szakmai és politikai ellenvetések miatt felkéri az Antall­kormányt: amennyiben fenntartja azt a határozatát, hogy a Szigetköz víz­pótlására épüljön Dunakilitinél fe­nékküszöb, akkor az abban foglalta­kat terjessze az Országgyűlés elé. Különös tekintettel a parlament ez év március 16-án hozott határozatá­ra, amely felszólította a kabinetet, hogy április 10-ig terjessze az Or­szággyűlés elé a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges beavat­kozásokra vonatkozó cselekvési programot és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet. A bizottsági tagok egy része nehezményezte, hogy a fenti kötelezettségének a kormány eddig nem tett eleget. Ezért a bizott­ság egy parlamenti határozati javas­latot is megfogalmazott, amely ismét felszólítaná a kormányt, hogy telje­sítse az Országgyűlés korábbi ké­rését. A bizottság ülésének alapján te­hát nem kizárt, hogy a bős-nagyma­rosi vízlépcsőrendszer ügye újra a magyar parlament elé kerülhet megvitatásra. Egyes képviselők ugyanis továbbra hangoztatják, hogy a Dunakiliti vízduzzasztómű vízszabályozásra való felhasználá­sa ellentétes a magyar parlament 1991-es tiltó határozatával, mert gyakorlatilag a duzzasztómű részle­ges üzembehelyezósét jelenti. Más képviselők szerint ez nem így van. Erősödnek azonban a hangok, hogy a felmerült problémákat ismét tár­gyalja meg a magyar parlament. (Kokes) ÚJ PÉNZ - JÓ PÉNZ •—ÚJ SZÓ ÉRJEN KAPCSOLATTÁ AZ EGYMÁSRAUTALTSÁG NEMZETKÖZI ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ TÁTRÁBAN A Szlovák Nemzeti Bank bejelen­tette, hogy fokozatosan bevonja a szövetségi pénzérméket, miköz­ben folyamatosan kibocsátja az új egy-, kettő-, öt- és tízkoronásokat, valamint megkezdi a váltópénzek gyártását is. Amennyiben a körmöc­bányai pénzverde teljesíti vállalá­sait, a pénzérmék kicserélése na­gyon hamar lezajlik. Minden valószí­nűség szerint azonban legkésőbb az év végéig. Amíg erről konkrét ren­Május 7-8-án nemzetközi konfe­rencia zajlott Budapesten az európai biztonsági és védelmi politikáról, az Európai Liberális Szövetség, a Fi­desz, és a Szabad Demokraták Szö­vetsége szervezésében. A tanács­kozáson, melyen részt vettek az Eu­rópa Parlament, a Nyugat-európai Unió (WEU) magas rangú személyi­ségei, valamint közép-európai libe­rális politikusok és biztonságpolitikai szakértők, Szlovákiát Petőcz Kál­delkezés nincs, a régi és az új érmék egyformán érvényesek maradnak. A bank vezérigazgató-helyettese szerint elképzelhető, hogy néhány napon belül a szlovák korona átérté­kelésére sor kerül, hogy ezzel ki­egyenlítsék a még mindig kétszáza­lékos eltérést a cseh koronával szemben. Mint ismeretes május ele­jén revalválták a szlovák fizetőesz­közt. Marián Tkáč szerint a két ország között pozitívan alakulnak a fizetési kapcsolatok. mán, a Magyar Polgári Párt külügyi titkára képviselte. A konferencia témája az európai biztonságpolitikát valamilyen módon formáló intézmények és szervezetek közti kapcsolatrendszer volt, illetve viszonyuk a kelet-európai országok­hoz és fejleményekhez. Általános volt az egyetértés abban, hogy e szervezeteknek át kell alakulniuk ahhoz, hogy összeurópai szerveze­tekké váljanak. -Ú­A csehszlovák államszövetség szétesése, a cseh és szlovák va­gyonjogi viták elhúzódása, az olajo­zatlanul működő vámmechanizmu­sok méginkább aláhúzzák a kapcso­latteremtés fontosságát, új piacok feltárásának szükségességét. A ha­zai és nemzetközi szintű üzleti kon­taktusok közvetítésére, kereskedők ós termelők közti együttműködés elősegítésére építette vállalkozását Süle Péter és Vesely Péter, amikor létrehozták a kereskedelmi-informá­ciós szolgálatot kínáló vállalatukat. A Süle-SLP és a Ves-Exp losonci székhelyű magáncégek ismét „gon­doltak egy nagyot" és elhatározták, a magyar ECONOLINE gazdasági társasággal karöltve Tátra 93 cím­mel május 11. és 14. között a Csor­ba-tó festői környezetében megbúvó Pátria Szállóban termékbemutató ki­állítással egybekötött nemzetközi üzletember-találkozót szerveznek. A rendezvény felett Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének megbízott ügyvi­vője vállalt védnökséget. Milyen meggondolásból? - kérdeztük a ma­gyar diplomatát. - Nagyon fontos dolog, s csak üdvözölni lehet, ha ebben a régió­ban akár állami kezdeményezés, akár magánvállalkozók jóvoltából a vállalkozni kész üzletemberek, kis­termelők, kereskedők összejönnek és kapcsolatokat teremtenek egymással. Olyan kontaktusokat, amelyek képesek áthidalni a térség - hányattatott történelmi fejlődése során kialakult - különböző feszült­ségeit, nehézségeit. Készek gazda­ságilag alátámasztva megteremteni az egymásrautaltság szükségessé­gét, mindazt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a sajnálatos módon Kelet és Nyugat között ütközőzóna­ként szereplő térség, ma, felzárkóz­va Európa szerencsésebb népeihez, csatlakozhasson az európai integrá­cióhoz. Azzal, hogy ez a régió ön­magára talált, a közös vállalkozás sikere, a tőke nemzetközisége alap­ján próbálja rendezni viszonyait, át­lép minden nyelvi, nemzeti és nem­zetiségi akadályt, elosztja a bizal­matlanságot és előítéletet. Minden­képpen olyan pozitív ügyet szolgál, amelyet érdemes támogatni, s a dip­lomata számára megtiszteltetés, ha nevét adhatja hozzá. Süle Pétertől, az SLP magánvál­lalat tulajdonosától arról értesültünk, hogy komoly tapasztalatokkal ren­delkeznek, hiszen a tátrai rendez­vény sorrendben immár a tizenkilen­cedik. Hasonló nemzetközi találko­zókon közvetítettek üzleti kapcsola­tokat több alkalommal Magyarorszá­gon, Szlovéniában, Albániában, a Baltikumban, Oroszországban. Mostani rendezvényük legfontosabb céljaként a külkereskedelem fellen­dítését, a környező országok közti együttműködés újabb lehetőségei­nek megtalálását tűzték ki. Több mint százhúsz részvevővel számol­nak, s a hazai üzletembereken kívül népes csoport érkezik Csehország­ból, Magyarországról, Albániából, Lengyelországból, s néhány romá­niai részvevője is lesz a találkozó­nak. Az ukrán vállalkozók viszont, akik korábban jelezték részvételü­ket, technikai okokra hivatkozva visszaléptek. - Sok vállalkozás épp amiatt van halálra ítélve, mert hiányoznak a kapcsolatok - magyarázza válla­latuk megalapításának indítékait Sü­le Péter. A termelőknek nincs idejük, lehetőségük kontaktusokat teremte­ni. A külkereskedelmi szervezetek, amelyek a rendszerváltás előtt egyértelmű monopolhelyzetben vol­tak, megszűntek. Helyükbe nyom­ban magáncég nem léphetett, hi­szen ahhoz hatalmas tőkére lett vol­na szükség. A minisztériumok sem vállalhatták át küldetésüket, emiatt légüres tér keletkezett. Tevékenysé­günkkel ezt az űrt szeretnénk kitölte­ni. A kereskedőket a vállalkozókhoz, a termelőkhöz szeretnénk közelebb vinni tátrai rendezvényünkkel is. Ilyen módon akarunk hozzájárulni a visegrádi négyek országai közti kereskedelem fellendítéséhez. Új le­hetőségeket igyekszünk teremteni a behozatal-kivitel terén, mindenek­előtt a gépipar, a könnyű- és élelmi­szeripar, a mezőgazdaság, a fo­gyasztási cikkek, csomagolástechni­ka, szállítás és anyagmozgatás, il­letve az infrastruktúra területén. Az üzleti kapcsolatteremtésen túlme­nően ügyfeleink számára vám-, pénzügyi és kereskedelem-technikai szakmai előadásokat is biztosítot­tunk. Nagyra értékeljük, hogy a ma­gyar nagykövetség támogat ben­nünket, és ügyvivője, Boros Jenő személyesen vállalt védnökséget rendezvényünk felett. Az együttműködést szorgalmazó nemzetközi találkozót támogatásá­ról biztosította a szlovák privatizá­ciós minisztérium, és Ľubomír Dol­goš miniszter személyes részvételét is megígérte. A találkozó gazdasági jelentőségével egyértelműen a kö­zép-európai bizalomerősítést szol­gálja majd. MÁZSÁR LÁSZLÓ 1993. MÁJUS 10. NÉHÁNY SORBAN V áclav Klaus cseh kormányfő kétnapos hivatalos látogatás­ra Madridba érkezett - tájékoztatott az AFP hírügynökség. Diplomáciai források szerint Klaus látogatása so­rán többek között találkozik spanyol partnerével Felipe Gonzálezzel és János Károly királlyal. L itvánia, Észtország és Szlové­nia a jövő héten az Európa Tanács új tagjaivá válnak. Az emlí­tett országok már részt vesznek a tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán. Az Associated Press hírügynökség arról is beszá­molt, hogy idén júniusban az általá­nos választások megtartása után Lettországnak szintén az ET tagjává kellene válnia. Megjegyezte még: Csehország és Szlovákia is a tagfel­vételre vár. R udolf Seiters német és An­drzej Milczanowski lengyel belügyminiszter pénteken öt hóna­pig tartó tárgyalások után Bonnban aláírta a menekültjogról szóló német -lengyel szerződést. A dokumentum feltételezi a mintegy 100 millió már­kás pénzügyi segélyt Lengyel­országnak azért, hogy Németország a jövőben a menekültstátusért folya­modó külföldieket visszaküldi len­gyel területre. B utrosz Ghali, a világszervezet főtitkára kijelentette: az ENSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy Kambodzsában a vörös khmerek tá­madásai ellenére a tervezett idő­pontban, vagyis e hónap végén tart­sák meg a választásokat. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott. M ájus 14-én Moszkvában talál­kozik az orosz és a grűz elnök, hogy megpróbálják javítani a két szovjet utódállam közötti köl­csönös kapcsolatokat. Eduard Se­vardnadze grúz államfő szóvivője szerint a találkozót Borisz Jelcin el­nök javasolta. Mint ismeretes, Oroszország és Grúzia között az abház konfliktus kirobbanása után romlottak meg a kapcsolatok. M agyarországon a honvédel­mi minisztériumban nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy jövőre tíz milliárd forinttal sze­retnék növelni a költségvetést. A tár­ca illetékesei szerint 1994-re is csak a hadsereg működőképességének megőrzését tűzték ki célul. E sztergomban pénteken ünne­pélyes keretek között helyez­ték üzembe a Magyar Szuzuki autó­gyárat. A próbaüzemelés beindítá­sa, vagyis tavaly október óta már négyezer gépkocsit gyártottak. An­tall József kormányfő beszédében többek között rámutatott: az autó­gyár a magyar-japán gazdasági együttműködés próbakövévé válik, s egyben nagyszerű bizonyítéka a magyar gazdaság megújulásának. O_ombaton kora reggel tűz VĹ ütött ki a müncheni kated­rálisban. A jelentések szerint a tűz­vész kb. egymillió márkás kárt oko­zott. K ubában tovább terjed a szín­vakságot, sőt teljes vakságot előidéző járvány. A hivatalos jelenté­sek szerint ezt a betegséget az alul­tápláltság miatti vitaminhiány okoz­za. A havannai propaganda azon­ban azt sem zárja ki, hogy a beteg­ség kialakulásában szerepet játsz­hat az ország ellen folyó állítólagos biológiai hadviselés. MINDSZENTY JÓZSEFRE EMLÉKEZTEK Esztergomban szombaton szent misével emlékeztek Mindszenty Józsefre a hercegprímás halálának 18. évfordulóján. Paskai László bí­boros, esztergomi érsek misét ce­lebrált, majd megkoszorúzta a ma­gyar katolikus egyház egykori veze­tőjének sírját. Az aktuson a buda­pesti kormányt képviselő minisztere­ken kivül részt vett Duray Miklós, az Együttélés vezetője is. Az emlékünnepségre várták Bo­ross Péter magyar belügyminisztert is, aki azonban útban Esztergom felé autóbalesetet szenvedett. Szó­vivője szerint a gépkocsi az egyik kanyarban kisodródott és az árokba zuhant. A minisztert bordatöréssel szállították kórházba. BIZTONSÁGPOLITIKAI KONFERENCIA BUDAPESTEN „DE SZELLEMÉT A TÚZ NEM ÉGETÉ MEG" A KÖNYVÉGETÉS HATVANADIK ÉVFORDULÓJÁN Elgondolkodtató az idő, a törté­nelem fintorának is beillő véletlen párhuzam: a második világháború befejeződésének napja, a megbé­kélés ünnepe és a náci Németor­szág szellemi boszorkányüldözésé­nek évfordulója szinte egybeesik. Hatvan évvel ezelőtt, 1933. május tizedikén lobbant fel a máglya, melyen az ideológiai barbárság az emberi gondolatot, a szellemet szerette volna elpusztítani. A könyvégetésről van szó, a hu­szadik század legotrombább csele­kedeteinek egyikéről. Ám, ahogyan a koncentrációs táborok ötlete sem a németek ta­lálmánya, a könyvégetésnek is sokkal messzebbre nyúlnak a „ha­gyományai" az emberi történelem­ben. Már a császárkori Rómában lobogtak a tüzek, melyeken az el­lenzéki gondolkodású szerzők mű­veit igyekeztek elpusztítani a ha­talmukat féltő császárok. Az első nevezetes könyvégetés (bár né­hány kutató vitatja) már időszámí­tásunk előtt 411-ben megesett, amikor Prótagorasz, az „istentaga­dó" szofista művét nagy nyilvá­nosság előtt elégették az athéni agorán, magát a szerzőt pedig száműzték a városból. Tűz és kereszt. Birodalmi szim­bólumok. A „nemes" hagyomá­nyok felvállalása. A butaság túlélé­se. Természetesen nem vezettek sehová, mert ahogyan Cassius Se­verus megjegyezte Titus Labenius (aki Augustus császárt támadta) könyveinek elégetése kapcsán: „ezek után engem is élve kell el­égetni, mint olyasvalakit, aki Labe­nius írásait könyv nélkül tudom". Hogy ismerték-e a nácik Severus intelmét, nem tudni, ám annyi biz­tos, hogy Thomas Mann vagy Erich Maria Remarque műveit azóta és annak ellenére is olvassa az embe­riség, mint ahogyan Marxot sem lehet kiirtani az emberek tapaszta­latából. S vajon miféle tűz pusztíthatta el Einstein gondolatait? Birodalmak, ideológiák, diktátorok által meg­szívlelendő tanulságul emlékez­zünk a történetíró Tacitus szavai­ra: „Tévedtek, akik azt hitték, hogy a tűz a római nép szavát, a szenátus szabadságát, sőt az em­beri nem lelkiismeretét elnémítja." A művek élnek. A gondolat el­pusztíthatatlan. (kövesdi)

Next

/
Thumbnails
Contents