Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám, szerda

1993. MÁJUS 5. ,ÚJ SZÓ. MOZAIK MÁSOK ÍRTÁK ALEGELÉGEDETTEBB KISEBBSÉG A legutóbbi népszámláláskor Szlová­kiában csak 5900-an vallották magukat német nemzetiségűnek. A becslések sze­rint háromszor többen vannak. Úgy tűnik, a kárpáti németek nálunk a legelégedet­tebb kisebbséget alkotják, szlovákiai egyesületük elnöke, Viliam Gedeon sze­rint a szlovák alkotmány európai szinten szavatolja a kisebbségi jogokat. Ennek ellenére feladják a leckét a szlovák parla­mentnek, bár a volt szövetségi köztársa­ságban a parlamentek - a posztkommu­nista országokban egyedülállóan - sajná­latukat fejezték ki azokkal a tettekkel kapcsolatban, amelyek a háború után a németeket Szlovákiában is sújtották. A német kisebbség szerint hatálytalaníta­ni kell Beneš háború utáni dekrétumait, amelyek értelmében, többek között a kol­lektív bűnösség vádja alapján, konfiskál­ták a németek vagyonát. Eddigi törekvé­seiket a cseh fél akadályozta, félve a szu­détanémetek vagyoni követeléseitől. Szlovákiában sem lesz egyszerű ez a lé­pés, hiszen a konfiskált vagyon nagy részének új tulajdonosai vannak, akik még a negyvenes évek végén megvásá­rolták az erőszakkal kitelepített németek tulajdonát. - Saját felméréseink szerint, az erőszakkal kitelepített 70 000 sze­mélynek nem egész egy százaléka igé­nyelné vagyona visszaadását. A fiatalok mély gyökereket eresztettek Németországban és az eredeti kitelepítet­tek már idősek - mondja Viliam Gedeon. Annak ellenére, hogy a dekrétumok meg­szüntetésével kapcsolatban nagyobb problémákat okozhat Szlovákiának a ma­gyar kisebbség, a köztársaság idővel, etikai okokból, nem kerülheti el a Beneš­dekrétumok hatálytalanítását, azoknak a.személyeknek a kivételével, akik együtt­működtek a nácikkal. A kárpáti németeket azonban napjaink gondjai is foglalkoztatják. Ilyen az okta­tásügyi fejlesztési terv, amely szerint azo­kon a területeken, ahol német kisebbség él, kétnyelvű alapiskolák és gimnáziumok létesülnének. Törvényalkotási elképzelé­seik is vannak: lehetővé kell tenni a két­nyelvűséget azokban a községekben, ahol bizonyos százalékban kisebbség él a községnévtáblákon vagy cégtáblákon. A németek képviseletet akarnak a parla­mentben is. Viliam Gedeon szerint ezt anélkül kell lehetővé tenni a nemzeti ki­sebbségeknek, hogy rákényszerülnének valamilyen politikai párttal való egyesü­lésre. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát: a hallgatás még nem jelent teljes elége­dettséget... GABRIEL BEER (SME, május 3.) KALUGRAM-BEMUTATÓ BUDAPESTEN Sok színvonalas és értékes kiad­vány megjelentetése után a pozso­nyi Kalligram Kiadó új feladatot vállalt fel: a közép-európai nemzeti­ségi kérdés feltérképezését. A kiadó új sorozatot indított, Dominó Könyvek címmel, melynek első há­rom kiadványa (Petr Príhoda: A cseh kór, Miroslav Kusý: Szlovák vagyok, szlovák leszek, valamint Kiss Gy. Csaba: Magyarország itt marad) a napokban jelenik meg. A nemzetiségi kérdés - legalábbis rövidebb távon - a legfőbb közép­európai kérdéssé lépett elő. A prob­léma tudományos vizsgálata, össze­tevőinek genezise, megjelenési for­máinak szakszerű elemzése ösztön­zéseket adhat a napi politika, a köz­és a mindennapi élet nemzetiségi problémáinak és kérdéseinek meg­oldásához - olvashatjuk a meghí­vón, amely a budapesti bemutatóra invitál. A három kötetet május 11-én, délután 5 órakor mutatják be a Ma­gyar írószövetség klubjában (Bajza utca 18., I. emelet) Budapesten. A Kalligram-estet Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke nyitja meg, a köteteket pedig Rudolf Chmel irodalomtörténész és Mányo­ki Endre, a Kortárs szerkesztője mu­tatja be. Az estet megelőzően a Kal­ligram Könyvkiadó ugyancsak ked­den, délelőtt 11 órakor sajtótájékoz­tatót tart a Szlovák Köztársaság Rá­kóczi úti Szlovákiai Kulturális Köz­pontjában. (y) EGYSÉGES ÁLLÁSPONT KELL AZ MPP ELKÉPZELÉSEI A NEMZETI KISEBBSÉGI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL A közelmúltban a Magyar Polgári Párt Nemzeti Kisebbségi Tanácsa Dunaszerdahelyen tanácskozott a nemzeti kisebbségi önkormányzat kérdéséről. Az MPP-nek előkészületben van a nemzeti kisebbségi törvénytervezete, ennek koncepcióját és alapelveit vitatták meg a részt­vevők. Az MPP szándéka szerint nem kíván egy új törvénytervezetet az asztalra tenni, az eddigi elképzelések összegzésére vállalkozott. Tóth Károlyt, az MPP alelnökét arról kérdeztem, mennyire valós ez az elképzelés? se elfogadott, három elem össze­kapcsolásával képzeli el a kisebbsé­gi autonómiát. És ez utóbbit érde­mes kiemelni, hiszen a társnemzet nem autonómia, hanem föderatív megoldás, maga a dokumentum vi­szont csak autonómiáról beszél. Ez a három elem a területi autonómia, a személyi autonómia és a községi önkormányzatok együttese. A terü­leti autonómia fogalma alatt a regio­nalizmus fogalmazódik meg. A sze­mélyi autonómia nem más, mint amit mi kisebbségi önkormányzat alatt értünk. Ez a két elem megtalálható a mi elképzeléseink között is, tehát itt már csak a részletkérdések érde­kesek. • Mit javasol az MPP? - Az alapvető kiindulási pontjaink a következőek: A kidolgozott modell­nek belsőleg következetesnek kell lennie, tehát nem keveredhetnek benne különböző elemek, mert az belső ellentmondásokhoz vezet, vagy ha fellelhetők az ilyenek, egymással összeegyeztethetőknek kell lenniük. Továbbá a modellnek működőképesnek kell lennie, hiszen felesleges olyasvalamit megfogal­mazni, ami működésképtelen. Reá­lis elképzelésnek kell lennie. El kell különíteni a hosszú távú elképzelé­seket a rövid távúaktól, az ábrándo­zásokat a politikailag értékesíthető elképzelésektől. Az elképzelésnek az egész kisebbségi társadalom tá­mogatását élveznie kell, e nélkül ugyanis politikailag nagyon nehéz érvényesíteni azt. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a pártok is közös álláspontra jutnak, különben egymás ellen kijátszhatók. Nagyon sok kérdést kell egyeztet­nünk és megoldanunk. Az egész munka elkezdésének kiindulópontja, hogy közöttünk legyen meg az aka­rat ehhez. Az elmúlt hónapokban mindenki megfogalmazta a magáét, mint látható, nincsenek nagyon nagy eltérések az egyes tervezetek kö­zött, el kell kezdeni tehát a közös álláspontok kidolgozását. PETÖCZ KÁLMÁN PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI JÖVŐ HÉTEN KEREKASZTAL? (Munkatársunktól) - A Matúš Ku­čera oktatásügyi miniszter visszahí­vására tett javaslat sikertelensége az ellenzék vereségeként könyvel­hető el - jelentette ki a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén Bugár Bé­la, a mozgalom elnöke, majd hozzá­tette - az MKDM reméli, a miniszter okul ebből az esetből, de azt nem hiszi, hogy képes lesz megbirkózni a tárca problémáival. Szó esett a kisebbségi törvényter­vezetről is. Erről Bárdos Gyula szó­vivő elmondta, hogy amennyiben az Együttéléssel egyeztetni tudják a tervezetet, a koalíció nevében nyújtják azt be, amennyiben ez nem sikerül, az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjai terjesztenék be, de ha így sem menne, akkor a ke­reszténydemokraták külön nyújtják be a tervezetet, melynek, a szóvivő szerint, még e hónapban parlament elé kéne kerülnie. Az MKDM képvi­selői azon a véleményen vannak, hogy a kisebbségi jogok csak új törvény elfogadásával vagy az alkot­mány módosításával biztosíthatók. A sajtóértekezleten részt vett Pál­házy Béla, a ružinovi kórház levál­tott igazgatója is, hogy mint szakem­ber szóljon az egészségügyi tárca problémáiról. Elmondta, úgy érzi, azért váltották le, mert nem értett egyet a tárca koncepciójával, és mert nem a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom tagja. Az MKDM szóvivője közölte, hogy a köztársasági elnöki irodából szár­mazó információ szerint a jövő hét másik felében kerülhet sor az állam­főnél tartandó kisebbségi kerekasz­tal-beszélgetésre. (gi) AZ ELITELTEK KÖZHASZNÚ MUNKÁT IS VEGEZHETNEK... A Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi sajtóértekezletén Robert Fico képviselő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy képviselőcsoportjuk a parlamentben át­adott egy törvénytervezetet, amely alap­ján az elítélteknek lehetőségük volna a büntetésüket szabadlábon ledolgozni. Elmondta: a törvény azokra az elítéltekre vonatkozna, akik kevésbé veszélyes cse­lekedet miatt kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Erre példaként a közlekedé­si baleseteket említette. Azok választhat­nák a büntetés-végrehajtásnak ezt a for­máját - ugyanis a bíróság feltenné az elítéltnek a kérdést, hogy hajlandó-e sza­badidejében, hétvégeken vagy szabadsá­ga idején közhasznú munkát végezni -, akiket legfeljebb kél évre ítéltek el. A képviselő szerint a törvény érvénye­sítésével jelentősen csökkenthetnék az elítéltekre fordított költségeket: a jelenlegi személyenkénti évi 120 ezer koronáról 25 ezer koronára. Ezenkívül azzal az előny­nyel is járna, hogy több hely maradna azon bűnözőknek a börtönökben, akiket mindenképpen el kell különíteni a többiek­től. Az állami költségvetést is mentesíte­nék a kiadásoktól és nem utolsósorban: az elítélt és környezete között nem sza­kadna meg a kapcsolat. Peter Weiss pártelnök közölte: Ľubo­mír Fogašt javasolják a Legfőbb Ellenőr­ző Hivatal elnöki posztjára, és nem érde­kük a Szlovák Nemzeti Párt jelöltjének támogatása. Weiss szerint a Cseh és Szlovák Köztársaság miniszterelnökeinek folytatniuk kell a párbeszédet a volt szö­vetségi köztársaság vagyonelosztásáról. D.T. AKTUAUZALT AGRÁRPOLITIKÁI ELKEPZELESEK A Szlovákiai Földművesek Pártja ve­zérkarának véleménye szerint még min­dig van esély a mezőgazdaság rendkívül mély válságából való kilábalásra. Termé­szetesen csak abban az esetben, ha a gazdaságélénkítő programo(ka)t nem lokálisan, egy-egy ágazatra kivetítve pró­bálják meg érvényre juttatni, hanem az összes ágazat működőképességének fel­újítására helyezik a hangsúlyt. Az élelmi­szerek iránt radikálisan visszaesett keres­let ugyanis csak a lakosság vásárlóerejé­nek növelésével állíthatja helyre a terme­lés és a fogyasztás megbillent egyensú­lyát. Ehhez viszont jelenleg már nélkülöz­hetetlennek tűnik azon mechanizmusok bevezetése, amelyekkel felújítható az ag­rárpiac működőképessége. A meglévő gondok ellenére is azt állítja Pavol Delinga, a párt elnöke, hogy a szlo­vákiai mezőgazdaság képes ellátni a ha­zai élelmiszerpiac szükségleteit, csak fel­tételeket kell teremteni a termelői bizton­ságra. Arra, hogy a termelési költségeiket az értékesítési árakba kivetíthessék, hogy a mezőgazdasági üzemeket sújtó adóter­hek és egyéb elvonások mértéke leg­alább 30 százalékkal csökkenjen, hogy megfelelő forrásokat teremtsenek a túl­élésre, egyúttal a szakemberek megfize­tésére. A párt által kidolgozott és aktualizált agrárpolitikai elképzelések alappilléreit a tárca vezetésének asztalára is letették. Ezzel akarnak hozzájárulni egy komplex hosszú távú agrárprogram kialakításá­hoz, amely nélkül, úgy tűnik, immár elkép­zelhetetlen a válságból való kilábalás. -tszl­1990. május 9-én a Rima­szombati járás egyik községé­ben, Simonyiban a falu lakos­sága elhatározta, hogy a szlo­vákiai önálló magyar egyetem megalakítására létrehozza a Simonyi Alapítványt. Idén az alapítvány már a harmadik évét zárja. Ebből az alkalom­ból kerestük fel Ádám Zitát, az alapítvány kuratóriumának el­nökét és Ibos Lászlót, az ala­pítvány ügyvezető igazgatóját, hogy tegyenek egy rövid visz­szapillantást a múltba, és szá­moljanak be az alapítvány pil­lanatnyi helyzetéről. MÁR CSAK 250 EZER HIÁNYZIK A SIMONYI ALAPITVANY HÁROM EVE Ibos László: Az eltelt három év alatt a számlára folyamatosan ér­keztek a pénzadományok, hol több, hol kevesebb. Megfigyelhető volt bi­zonyos hullámzás az éveken belül is, a legtöbb átutalás általában év végén és év elején történik, majd az iskolaév vége felé, illetve szeptem­berben. A kezdeti fellendülés után 1991-ben nem egészen úgy alakult a helyzet, ahogy elképzeltük. Vi­szont rekordgyarapodást könyvel­hettünk el a múlt évben. 1992 végén a bankszámlán 648 257 korona volt. Most ez az összeg már közel 740 ezerre nőtt (április 22-i adat). Várunk még egy mintegy 49 ezer koronát kitevő összeg átutalására Komá­romból, amely a múlt évben az ala­pítvány támogatására szervezett jó­tékonysági előadóest bevételéből származik. Azzal együtt már közel 780 ezer koronánk lenne. • Dél-Szlovákia mely régiói vették ki a leginkább részüket az alapítvány támogatásából? Ibos László: Az utóbbi időben főleg Nyugat-Szlovákiából érkez­tek adományok, ősszel még Gömör vezetett, míg a múlt évben a legtöbb átutalást Kelet-Szlovákiából kaptuk. Szóval ez is változó. Ádám Zita: Én a magam részéről az adakozó kedv hullámzását nem­csak a gazdasági helyzet alakulásá­tól teszem függővé; hozzájárul eh­hez az is, hogy mikor piszkálódik meg a sajtóban a magyar egyetem kérdése vagy a nyitrai magyar kar problémája, és - természetesen - a Simonyi Alapítványról közölt cik­kek is hatással vannak az emberek­re. Tény, hogy amikor elindítottuk ezt az alapítványt, mindannyian eu­fóriában éltünk, optimisták voltunk. Aztán jöttek a megszorító intézkedé­sek. A saját bűrünkön éreztük az egyre nehezebb gazdasági helyze­tet; hatására én - bevallom - el­kezdtem félni, hogy az egészből nem lesz semmi. S most legna­gyobb örömömre azt hallom, hogy az egymillióból már csak 250 ezer hiányzik. • A tőke tehát, ha lassan is, de gyarapodott. Az utóbbi időben azonban elég keveset hallottunk az alapítványról. Nem lett volna effektívebb a „gyűjtögetés", ha egy kicsivel nagyobb felhajtást csinálnak körülötte? Ibos László: Én, őszintén szól­va, nem vagyok híve a túl nagy felhajtásnak, mert úgy vélem, ha valamiről túl sokat beszélnek, az egy idő után veszít a jelentőségéből. Eredményesnek gondoltuk, ha fino­man szervezzük a gyűjtéseket, hi­szen mi a nép adományaira vagyunk ráutalva, s nem szeretnénk, ha az egész úgy nézne ki, mintha kötelező adót hajtanánk be. Azt szeretnénk, ha a Simonyi Alapítvány bekerülne minden felvidéki magyar tudatába, s ezek az emberek önszántukból, meggyőződésből járulnának hozzá az ügyhöz, amit támogatunk. Ádám Zita: Szerintem viszont mégis többet kellene a nyilvánosság előtt beszélni arról, amit csinálunk. Itt, Rimaszombatban, de máshol is hiányolják az emberek a tájékozta­tást. És ez egy kicsit a mi mulasztá­sunk is. Ibos László: Lehet. Viszont ne felejtsd el, hogy az alapítvány tőké­je, amíg el nem éri az egy milliót, zárolva van. Tehát nem lehet hozzá­nyúlni, még az alapítvány ügyének intézésével kapcsolatos kiadások­hoz szükséges pénzekhez sem. Minden reklám, minden egyes akció önköltségen alapul. Az alapítvány ügyeinek intézői valójában a saját zsebükből állják a költségeket. • Három év elteltével nincs hiányérzetük az alapítvánnyal kapcsolatban? Beváltotta önök szerint a hozzá fűzött remé­nyeket? Ibos László: Az idő nekünk dol­gozik. Meggyőződésem, hogy ha gyermekeinknek nem is, de az uno­káinknak már lesz lehetőségük, hogy az önálló magyar egyetemen tanulhassanak. Nem az a kérdés, lesz-e, hanem hogy mikor? Már nem sok hiányzik az egymillióhoz, s ha az meglesz, bízom benne, hogy né­hány hónap múlva az alapítvány áttérhet a vagyonfelhalmozási álla­potából a tényleges tevékenységre, amiért létrehoztuk: a szlovákiai önál­ló magyar felsőoktatás támogatásá­ra és létrehozásának segítésére. Sok ezren adakoztak már eddig is, s hiszem, hogy még sokan fognak. Én előre is megköszönök minden koronát, amely a számlánkra ér­kezik. S. FORGON SZILVIA XXX A Simonyi Alapítvány kuratóriuma ezúton köszöni meg mindenkinek az adományát, mert minden egyes ko­rona, amely az alapítvány számlájá­ra befut, előbbre hozza a közös ügy, a közös cél elérését. Simonyi Alapítvány P. O. BOX 24 979 01 Rimavská Sobota Számlaszámok: VÚB: 12331392/0200 SŠS: 93245-399/0900 Deviza: 34833-192053392 (ÜSD) - Az elmúlt hónapokban tüzete­sen áttanulmányoztuk mind az MKDM, mind az ESWS eddigi terve­zeteit, összevetettük az MPP prog­ramjában megfogalmazott alapel­vekkel, és reális esélyt látok az egyeztetésre. Amikor az MPP-ben döntés született arról, hogy ki kell dolgozni az kisebbségi törvényterve­zetet, világos volt mindenki számá­ra, hogy nagy horderejű kérdésről van szó, amit nagyon megfontoltan kell kezelni. Ebben az időben már különböző elképzelések voltak, s nagyon bölcs döntésnek tartom, hogy az MPP nem ezekkel szemben határozta el megfogalmazni a maga elképzelését, hanem ellenkezőleg, arra vállalkozott, hogy az MKDM és az Együttélés álláspontját szem előtt tartva az eddigi tervezetek szintézi­sére törekedjék. • Nézzünk szembe a tényekkel: az MKDM nemzetiségi (korábban területi) önigazgatásról beszél, az ESWS most fogadta el a társnemzet koncepcióját, az MPP az elmúlt há­rom évben következetesen a ki­sebbségi önkormányzat gondolatát képviselte, hogyan lehet egyeztetni ennyire eltérő elképzeléseket? - Én nem látok ebben problémát. Nem szabad a fogalmakról vitatkoz­nunk, mert az azonnal ideológiai vitává válik. Azt kell megnézni, hogy ki mit ért az adott fogalmakon és ezek között megkeresni a közösét. A Politikai Egyeztető Tanács eddigi munkája bizonyította, hogy helyes ez a megközelítés. • Térjünk vissza az eredeti kér­déshez, miben vannak közös pontok? - Az MKDM-nek eddig két kisebb­ségi törvénytervezetét ismerem. A kettő csak a kidolgozottságában különbözik. Alapvetően egy kisebb­ségi önkormányzati modellt fogal­maz meg, sok belső ellentmondás­sal és hiányossággal, de az alapfilo­zófiája hasonlatos ahhoz, amit mi is elképzeltünk. Az ESWS társnemzet­koncepciója eddig csak politikai fo­galomként létezik. Az a dokumen­tum, amelyet a mozgalom közgyűlé-

Next

/
Thumbnails
Contents