Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám, szerda

1993. MÁJUS 5. ,ÚJ SZÓ. MOZAIK MÁSOK ÍRTÁK ALEGELÉGEDETTEBB KISEBBSÉG A legutóbbi népszámláláskor Szlovákiában csak 5900-an vallották magukat német nemzetiségűnek. A becslések szerint háromszor többen vannak. Úgy tűnik, a kárpáti németek nálunk a legelégedettebb kisebbséget alkotják, szlovákiai egyesületük elnöke, Viliam Gedeon szerint a szlovák alkotmány európai szinten szavatolja a kisebbségi jogokat. Ennek ellenére feladják a leckét a szlovák parlamentnek, bár a volt szövetségi köztársaságban a parlamentek - a posztkommunista országokban egyedülállóan - sajnálatukat fejezték ki azokkal a tettekkel kapcsolatban, amelyek a háború után a németeket Szlovákiában is sújtották. A német kisebbség szerint hatálytalanítani kell Beneš háború utáni dekrétumait, amelyek értelmében, többek között a kollektív bűnösség vádja alapján, konfiskálták a németek vagyonát. Eddigi törekvéseiket a cseh fél akadályozta, félve a szudétanémetek vagyoni követeléseitől. Szlovákiában sem lesz egyszerű ez a lépés, hiszen a konfiskált vagyon nagy részének új tulajdonosai vannak, akik még a negyvenes évek végén megvásárolták az erőszakkal kitelepített németek tulajdonát. - Saját felméréseink szerint, az erőszakkal kitelepített 70 000 személynek nem egész egy százaléka igényelné vagyona visszaadását. A fiatalok mély gyökereket eresztettek Németországban és az eredeti kitelepítettek már idősek - mondja Viliam Gedeon. Annak ellenére, hogy a dekrétumok megszüntetésével kapcsolatban nagyobb problémákat okozhat Szlovákiának a magyar kisebbség, a köztársaság idővel, etikai okokból, nem kerülheti el a Benešdekrétumok hatálytalanítását, azoknak a.személyeknek a kivételével, akik együttműködtek a nácikkal. A kárpáti németeket azonban napjaink gondjai is foglalkoztatják. Ilyen az oktatásügyi fejlesztési terv, amely szerint azokon a területeken, ahol német kisebbség él, kétnyelvű alapiskolák és gimnáziumok létesülnének. Törvényalkotási elképzeléseik is vannak: lehetővé kell tenni a kétnyelvűséget azokban a községekben, ahol bizonyos százalékban kisebbség él a községnévtáblákon vagy cégtáblákon. A németek képviseletet akarnak a parlamentben is. Viliam Gedeon szerint ezt anélkül kell lehetővé tenni a nemzeti kisebbségeknek, hogy rákényszerülnének valamilyen politikai párttal való egyesülésre. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát: a hallgatás még nem jelent teljes elégedettséget... GABRIEL BEER (SME, május 3.) KALUGRAM-BEMUTATÓ BUDAPESTEN Sok színvonalas és értékes kiadvány megjelentetése után a pozsonyi Kalligram Kiadó új feladatot vállalt fel: a közép-európai nemzetiségi kérdés feltérképezését. A kiadó új sorozatot indított, Dominó Könyvek címmel, melynek első három kiadványa (Petr Príhoda: A cseh kór, Miroslav Kusý: Szlovák vagyok, szlovák leszek, valamint Kiss Gy. Csaba: Magyarország itt marad) a napokban jelenik meg. A nemzetiségi kérdés - legalábbis rövidebb távon - a legfőbb középeurópai kérdéssé lépett elő. A probléma tudományos vizsgálata, összetevőinek genezise, megjelenési formáinak szakszerű elemzése ösztönzéseket adhat a napi politika, a közés a mindennapi élet nemzetiségi problémáinak és kérdéseinek megoldásához - olvashatjuk a meghívón, amely a budapesti bemutatóra invitál. A három kötetet május 11-én, délután 5 órakor mutatják be a Magyar írószövetség klubjában (Bajza utca 18., I. emelet) Budapesten. A Kalligram-estet Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke nyitja meg, a köteteket pedig Rudolf Chmel irodalomtörténész és Mányoki Endre, a Kortárs szerkesztője mutatja be. Az estet megelőzően a Kalligram Könyvkiadó ugyancsak kedden, délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tart a Szlovák Köztársaság Rákóczi úti Szlovákiai Kulturális Központjában. (y) EGYSÉGES ÁLLÁSPONT KELL AZ MPP ELKÉPZELÉSEI A NEMZETI KISEBBSÉGI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL A közelmúltban a Magyar Polgári Párt Nemzeti Kisebbségi Tanácsa Dunaszerdahelyen tanácskozott a nemzeti kisebbségi önkormányzat kérdéséről. Az MPP-nek előkészületben van a nemzeti kisebbségi törvénytervezete, ennek koncepcióját és alapelveit vitatták meg a résztvevők. Az MPP szándéka szerint nem kíván egy új törvénytervezetet az asztalra tenni, az eddigi elképzelések összegzésére vállalkozott. Tóth Károlyt, az MPP alelnökét arról kérdeztem, mennyire valós ez az elképzelés? se elfogadott, három elem összekapcsolásával képzeli el a kisebbségi autonómiát. És ez utóbbit érdemes kiemelni, hiszen a társnemzet nem autonómia, hanem föderatív megoldás, maga a dokumentum viszont csak autonómiáról beszél. Ez a három elem a területi autonómia, a személyi autonómia és a községi önkormányzatok együttese. A területi autonómia fogalma alatt a regionalizmus fogalmazódik meg. A személyi autonómia nem más, mint amit mi kisebbségi önkormányzat alatt értünk. Ez a két elem megtalálható a mi elképzeléseink között is, tehát itt már csak a részletkérdések érdekesek. • Mit javasol az MPP? - Az alapvető kiindulási pontjaink a következőek: A kidolgozott modellnek belsőleg következetesnek kell lennie, tehát nem keveredhetnek benne különböző elemek, mert az belső ellentmondásokhoz vezet, vagy ha fellelhetők az ilyenek, egymással összeegyeztethetőknek kell lenniük. Továbbá a modellnek működőképesnek kell lennie, hiszen felesleges olyasvalamit megfogalmazni, ami működésképtelen. Reális elképzelésnek kell lennie. El kell különíteni a hosszú távú elképzeléseket a rövid távúaktól, az ábrándozásokat a politikailag értékesíthető elképzelésektől. Az elképzelésnek az egész kisebbségi társadalom támogatását élveznie kell, e nélkül ugyanis politikailag nagyon nehéz érvényesíteni azt. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a pártok is közös álláspontra jutnak, különben egymás ellen kijátszhatók. Nagyon sok kérdést kell egyeztetnünk és megoldanunk. Az egész munka elkezdésének kiindulópontja, hogy közöttünk legyen meg az akarat ehhez. Az elmúlt hónapokban mindenki megfogalmazta a magáét, mint látható, nincsenek nagyon nagy eltérések az egyes tervezetek között, el kell kezdeni tehát a közös álláspontok kidolgozását. PETÖCZ KÁLMÁN PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI JÖVŐ HÉTEN KEREKASZTAL? (Munkatársunktól) - A Matúš Kučera oktatásügyi miniszter visszahívására tett javaslat sikertelensége az ellenzék vereségeként könyvelhető el - jelentette ki a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén Bugár Béla, a mozgalom elnöke, majd hozzátette - az MKDM reméli, a miniszter okul ebből az esetből, de azt nem hiszi, hogy képes lesz megbirkózni a tárca problémáival. Szó esett a kisebbségi törvénytervezetről is. Erről Bárdos Gyula szóvivő elmondta, hogy amennyiben az Együttéléssel egyeztetni tudják a tervezetet, a koalíció nevében nyújtják azt be, amennyiben ez nem sikerül, az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjai terjesztenék be, de ha így sem menne, akkor a kereszténydemokraták külön nyújtják be a tervezetet, melynek, a szóvivő szerint, még e hónapban parlament elé kéne kerülnie. Az MKDM képviselői azon a véleményen vannak, hogy a kisebbségi jogok csak új törvény elfogadásával vagy az alkotmány módosításával biztosíthatók. A sajtóértekezleten részt vett Pálházy Béla, a ružinovi kórház leváltott igazgatója is, hogy mint szakember szóljon az egészségügyi tárca problémáiról. Elmondta, úgy érzi, azért váltották le, mert nem értett egyet a tárca koncepciójával, és mert nem a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagja. Az MKDM szóvivője közölte, hogy a köztársasági elnöki irodából származó információ szerint a jövő hét másik felében kerülhet sor az államfőnél tartandó kisebbségi kerekasztal-beszélgetésre. (gi) AZ ELITELTEK KÖZHASZNÚ MUNKÁT IS VEGEZHETNEK... A Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi sajtóértekezletén Robert Fico képviselő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy képviselőcsoportjuk a parlamentben átadott egy törvénytervezetet, amely alapján az elítélteknek lehetőségük volna a büntetésüket szabadlábon ledolgozni. Elmondta: a törvény azokra az elítéltekre vonatkozna, akik kevésbé veszélyes cselekedet miatt kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Erre példaként a közlekedési baleseteket említette. Azok választhatnák a büntetés-végrehajtásnak ezt a formáját - ugyanis a bíróság feltenné az elítéltnek a kérdést, hogy hajlandó-e szabadidejében, hétvégeken vagy szabadsága idején közhasznú munkát végezni -, akiket legfeljebb kél évre ítéltek el. A képviselő szerint a törvény érvényesítésével jelentősen csökkenthetnék az elítéltekre fordított költségeket: a jelenlegi személyenkénti évi 120 ezer koronáról 25 ezer koronára. Ezenkívül azzal az előnynyel is járna, hogy több hely maradna azon bűnözőknek a börtönökben, akiket mindenképpen el kell különíteni a többiektől. Az állami költségvetést is mentesítenék a kiadásoktól és nem utolsósorban: az elítélt és környezete között nem szakadna meg a kapcsolat. Peter Weiss pártelnök közölte: Ľubomír Fogašt javasolják a Legfőbb Ellenőrző Hivatal elnöki posztjára, és nem érdekük a Szlovák Nemzeti Párt jelöltjének támogatása. Weiss szerint a Cseh és Szlovák Köztársaság miniszterelnökeinek folytatniuk kell a párbeszédet a volt szövetségi köztársaság vagyonelosztásáról. D.T. AKTUAUZALT AGRÁRPOLITIKÁI ELKEPZELESEK A Szlovákiai Földművesek Pártja vezérkarának véleménye szerint még mindig van esély a mezőgazdaság rendkívül mély válságából való kilábalásra. Természetesen csak abban az esetben, ha a gazdaságélénkítő programo(ka)t nem lokálisan, egy-egy ágazatra kivetítve próbálják meg érvényre juttatni, hanem az összes ágazat működőképességének felújítására helyezik a hangsúlyt. Az élelmiszerek iránt radikálisan visszaesett kereslet ugyanis csak a lakosság vásárlóerejének növelésével állíthatja helyre a termelés és a fogyasztás megbillent egyensúlyát. Ehhez viszont jelenleg már nélkülözhetetlennek tűnik azon mechanizmusok bevezetése, amelyekkel felújítható az agrárpiac működőképessége. A meglévő gondok ellenére is azt állítja Pavol Delinga, a párt elnöke, hogy a szlovákiai mezőgazdaság képes ellátni a hazai élelmiszerpiac szükségleteit, csak feltételeket kell teremteni a termelői biztonságra. Arra, hogy a termelési költségeiket az értékesítési árakba kivetíthessék, hogy a mezőgazdasági üzemeket sújtó adóterhek és egyéb elvonások mértéke legalább 30 százalékkal csökkenjen, hogy megfelelő forrásokat teremtsenek a túlélésre, egyúttal a szakemberek megfizetésére. A párt által kidolgozott és aktualizált agrárpolitikai elképzelések alappilléreit a tárca vezetésének asztalára is letették. Ezzel akarnak hozzájárulni egy komplex hosszú távú agrárprogram kialakításához, amely nélkül, úgy tűnik, immár elképzelhetetlen a válságból való kilábalás. -tszl1990. május 9-én a Rimaszombati járás egyik községében, Simonyiban a falu lakossága elhatározta, hogy a szlovákiai önálló magyar egyetem megalakítására létrehozza a Simonyi Alapítványt. Idén az alapítvány már a harmadik évét zárja. Ebből az alkalomból kerestük fel Ádám Zitát, az alapítvány kuratóriumának elnökét és Ibos Lászlót, az alapítvány ügyvezető igazgatóját, hogy tegyenek egy rövid viszszapillantást a múltba, és számoljanak be az alapítvány pillanatnyi helyzetéről. MÁR CSAK 250 EZER HIÁNYZIK A SIMONYI ALAPITVANY HÁROM EVE Ibos László: Az eltelt három év alatt a számlára folyamatosan érkeztek a pénzadományok, hol több, hol kevesebb. Megfigyelhető volt bizonyos hullámzás az éveken belül is, a legtöbb átutalás általában év végén és év elején történik, majd az iskolaév vége felé, illetve szeptemberben. A kezdeti fellendülés után 1991-ben nem egészen úgy alakult a helyzet, ahogy elképzeltük. Viszont rekordgyarapodást könyvelhettünk el a múlt évben. 1992 végén a bankszámlán 648 257 korona volt. Most ez az összeg már közel 740 ezerre nőtt (április 22-i adat). Várunk még egy mintegy 49 ezer koronát kitevő összeg átutalására Komáromból, amely a múlt évben az alapítvány támogatására szervezett jótékonysági előadóest bevételéből származik. Azzal együtt már közel 780 ezer koronánk lenne. • Dél-Szlovákia mely régiói vették ki a leginkább részüket az alapítvány támogatásából? Ibos László: Az utóbbi időben főleg Nyugat-Szlovákiából érkeztek adományok, ősszel még Gömör vezetett, míg a múlt évben a legtöbb átutalást Kelet-Szlovákiából kaptuk. Szóval ez is változó. Ádám Zita: Én a magam részéről az adakozó kedv hullámzását nemcsak a gazdasági helyzet alakulásától teszem függővé; hozzájárul ehhez az is, hogy mikor piszkálódik meg a sajtóban a magyar egyetem kérdése vagy a nyitrai magyar kar problémája, és - természetesen - a Simonyi Alapítványról közölt cikkek is hatással vannak az emberekre. Tény, hogy amikor elindítottuk ezt az alapítványt, mindannyian eufóriában éltünk, optimisták voltunk. Aztán jöttek a megszorító intézkedések. A saját bűrünkön éreztük az egyre nehezebb gazdasági helyzetet; hatására én - bevallom - elkezdtem félni, hogy az egészből nem lesz semmi. S most legnagyobb örömömre azt hallom, hogy az egymillióból már csak 250 ezer hiányzik. • A tőke tehát, ha lassan is, de gyarapodott. Az utóbbi időben azonban elég keveset hallottunk az alapítványról. Nem lett volna effektívebb a „gyűjtögetés", ha egy kicsivel nagyobb felhajtást csinálnak körülötte? Ibos László: Én, őszintén szólva, nem vagyok híve a túl nagy felhajtásnak, mert úgy vélem, ha valamiről túl sokat beszélnek, az egy idő után veszít a jelentőségéből. Eredményesnek gondoltuk, ha finoman szervezzük a gyűjtéseket, hiszen mi a nép adományaira vagyunk ráutalva, s nem szeretnénk, ha az egész úgy nézne ki, mintha kötelező adót hajtanánk be. Azt szeretnénk, ha a Simonyi Alapítvány bekerülne minden felvidéki magyar tudatába, s ezek az emberek önszántukból, meggyőződésből járulnának hozzá az ügyhöz, amit támogatunk. Ádám Zita: Szerintem viszont mégis többet kellene a nyilvánosság előtt beszélni arról, amit csinálunk. Itt, Rimaszombatban, de máshol is hiányolják az emberek a tájékoztatást. És ez egy kicsit a mi mulasztásunk is. Ibos László: Lehet. Viszont ne felejtsd el, hogy az alapítvány tőkéje, amíg el nem éri az egy milliót, zárolva van. Tehát nem lehet hozzányúlni, még az alapítvány ügyének intézésével kapcsolatos kiadásokhoz szükséges pénzekhez sem. Minden reklám, minden egyes akció önköltségen alapul. Az alapítvány ügyeinek intézői valójában a saját zsebükből állják a költségeket. • Három év elteltével nincs hiányérzetük az alapítvánnyal kapcsolatban? Beváltotta önök szerint a hozzá fűzött reményeket? Ibos László: Az idő nekünk dolgozik. Meggyőződésem, hogy ha gyermekeinknek nem is, de az unokáinknak már lesz lehetőségük, hogy az önálló magyar egyetemen tanulhassanak. Nem az a kérdés, lesz-e, hanem hogy mikor? Már nem sok hiányzik az egymillióhoz, s ha az meglesz, bízom benne, hogy néhány hónap múlva az alapítvány áttérhet a vagyonfelhalmozási állapotából a tényleges tevékenységre, amiért létrehoztuk: a szlovákiai önálló magyar felsőoktatás támogatására és létrehozásának segítésére. Sok ezren adakoztak már eddig is, s hiszem, hogy még sokan fognak. Én előre is megköszönök minden koronát, amely a számlánkra érkezik. S. FORGON SZILVIA XXX A Simonyi Alapítvány kuratóriuma ezúton köszöni meg mindenkinek az adományát, mert minden egyes korona, amely az alapítvány számlájára befut, előbbre hozza a közös ügy, a közös cél elérését. Simonyi Alapítvány P. O. BOX 24 979 01 Rimavská Sobota Számlaszámok: VÚB: 12331392/0200 SŠS: 93245-399/0900 Deviza: 34833-192053392 (ÜSD) - Az elmúlt hónapokban tüzetesen áttanulmányoztuk mind az MKDM, mind az ESWS eddigi tervezeteit, összevetettük az MPP programjában megfogalmazott alapelvekkel, és reális esélyt látok az egyeztetésre. Amikor az MPP-ben döntés született arról, hogy ki kell dolgozni az kisebbségi törvénytervezetet, világos volt mindenki számára, hogy nagy horderejű kérdésről van szó, amit nagyon megfontoltan kell kezelni. Ebben az időben már különböző elképzelések voltak, s nagyon bölcs döntésnek tartom, hogy az MPP nem ezekkel szemben határozta el megfogalmazni a maga elképzelését, hanem ellenkezőleg, arra vállalkozott, hogy az MKDM és az Együttélés álláspontját szem előtt tartva az eddigi tervezetek szintézisére törekedjék. • Nézzünk szembe a tényekkel: az MKDM nemzetiségi (korábban területi) önigazgatásról beszél, az ESWS most fogadta el a társnemzet koncepcióját, az MPP az elmúlt három évben következetesen a kisebbségi önkormányzat gondolatát képviselte, hogyan lehet egyeztetni ennyire eltérő elképzeléseket? - Én nem látok ebben problémát. Nem szabad a fogalmakról vitatkoznunk, mert az azonnal ideológiai vitává válik. Azt kell megnézni, hogy ki mit ért az adott fogalmakon és ezek között megkeresni a közösét. A Politikai Egyeztető Tanács eddigi munkája bizonyította, hogy helyes ez a megközelítés. • Térjünk vissza az eredeti kérdéshez, miben vannak közös pontok? - Az MKDM-nek eddig két kisebbségi törvénytervezetét ismerem. A kettő csak a kidolgozottságában különbözik. Alapvetően egy kisebbségi önkormányzati modellt fogalmaz meg, sok belső ellentmondással és hiányossággal, de az alapfilozófiája hasonlatos ahhoz, amit mi is elképzeltünk. Az ESWS társnemzetkoncepciója eddig csak politikai fogalomként létezik. Az a dokumentum, amelyet a mozgalom közgyűlé-