Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK .ÚJSZÓM 1993. MÁJUS 5. OROSZORSZÁG ELNÖKI VIZSGÁLAT INDUL MÁJUS ELSEJE KAPCSÁN Borisz Jelcin és Viktor Csernomirgyin tegnap nyil­vánosságra hozott közös nyi­latkozatukban fejezték ki ag­godalmukat a május elsejei moszkvai kommunista tünte­tés kapcsán, amely vérontás­ba torkollt. Az orosz elnök és a kormányfő hangsúlyozta, mindent elkövetnek azért, hogy hasonló provokációk ne ismétlődhessenek meg, és határozott intézkedéseket tesznek a szélsőségesek hu­liganizmusba torkolló fellépé­sének megfékezésére. A nyi­latkozat leszögezi, hogy a véres összecsapások kez­deményezőit a törvényekkel összhangban büntetéssel sújtják. Jelcin ós Csernomirgyin egyaránt úgy véli, hogy az incidens nem minősíthető másként, mint ,,az ultrakom­munista kisebbség arra irá­nyuló nyílt kísérletének, hogy az orosz társadalmat letérít­sék a reformok békés útjáról és az országra kényszerítsék a politikai erőszak módszereit." A nyilatkozat megállapítja, hogy a május elsejei események igazol­ták: a társadalomban léteznek olyan erők, amelyek nem akarnak törvé­Moszkvában a kommunisták aláírásokat gyűjtenek Jelcin elnök és a moszkvai polgármester leváltásáért, valamint az orosz parlament mielőbbi összehívásá­ért TOKIO ISMÉT CSALÓDIK? Mindössze 50 százalék az esély arra, hogy Borisz Jelcin az eredeti terveknek megfelelően még ebben a hónapban ellátogat Japánba. A Jomiuri japán lap közölte: elhalasztották annak az orosz küldöttségnek a tokiói látogatását, amely május 15-én érkezett volna a szigetországba a Jelcin­látogatás előkészítése céljából. A vezető hírügynökségek ennek kapcsán úgy vélik, hogy Borisz Jelcin immár másodízben okoz csalódást japán vendéglátóinak azzal, hogy nem utazik a felkelő nap országába a megállapo­dott időpontban. Havannában első ízben találkoz­tak az USA-beli és venezuelai szám­űzetésben élő kubaiak és a kubai kormány képviselői azóta, hogy a karibi szigetországban 1959-ben Fidel Castro került hatalomra. Az AFP jelentése szerint a találkozó célja az volt, hogy „szabadon és nyíltan vitatkozzanak" a demokrá­ciáról. A fórumot az a caracasi székhe­lyű, az Emberért elnevezésű mozga­lom szervezte, amelyet Amalio Fial­lo egykori emigráns kubai politikus hozott létre. A „Demokráciát min­denkinek" jelszó jegyében megtar­tott szeminárium megnyitóján Remi­rez külügyminiszter-helyettes hang­súlyozta, olyan nyílt és szabad vitát folytatnak, amely során különböző nézőpontból elemzik a demokráciá­val összefüggő kérdéseket. Remirez a továbbiakban erélyesen elítélte a Kuba ellen 1962-ben elrendelt wa­shingtoni gazdasági embargót. Egy másik kubai vezető pedig így fogal­mazott: ,,A demokrácia egyenlő a szocializmussal". VITA A MAGYAR-UKRÁN ALAPSZERZŐDÉSRŐL A magyar országgyűlés tegnap napirendre tűzte az 1991 decembe­rében Kijevben aláírt magyar-ukrán szerződés ratifikálását. A dokumen­tum az idén tavasszal egyszer már ott volt a Tisztelt Ház asztalán, de akkor különféle okokból elfogadásá­ra mégsem került sor. A halasztás találgatásokra adott okot főképpen a Magyarországgal szomszédos or­szágokban, elsősorban Romániá­ban és Szlovákiában. Ezen vélemé­nyek szerint a szerződés ratifikáció­jára azért nem került sor, mert a do­kumentumba egy olyan cikkely ke­rült, mellyel Budapest utólag nem ért egyet. A szerződés 2. cikkelyéről van szó, melyben Magyarország ki­nyilvánítja, hogy sem most, sem a jövőben nem törekszik és nem fog törekedni a magyar-ukrán határok megváltoztatására. Ugyanakkor az ukrán fél biztosítékokat adott arra, hogy messzemenően garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség jo­gait és szabad fejlődését. A tegnapi parlamenti ülést meg­előzően a Csurka István vezette Magyar Út mozgalom nyilatkozatot adott ki, melyben ellenzi a szerző­dés említett cikkelyét. Állásfoglalá­suk szerint ,,Ez a cikkely olyan le­mondást tartalmaz, amelynek nincs értelme. Magyarországnak termé­szetesen senkivel szemben nincse­nek területi követelései..." A Ma­gyar Ut mozgalom úgy látja ,,értel­metlen dolog a már aláírt egyezmé­nyeken túlmenően olyan kitételeket belefogalmazni egy ilyen szerződés­be, amely jövőt illető határozatlansá­gával csak bizonytalanságot szülhet és alkalmas a magyar kormányzat­ba - mint anyaországi kormányzat­ba - vetett bizalom megingatására". ,,A Magyar Út »lélekben « most is 15 millió magyar összetartozásának erkölcsi alapján áll, és ezért ezt a cikkelyt elfogadhatatlannak tartja. A békés rendezés gondolatáról és lehetőségéről való lemondás egy - meglehet irracionális - reményke­dés kioltását jelenti sok millió rendkí­vül nehéz helyzetű magyar testvé­rünk számára. Erről a Helsinki Szer­ződés is ellenkezőleg rendelkezik." ,, Különvéleményünket az ukrán -magyar barátság és a Kárpátok tövében élő magyar nemzetrészek autonómiatörekvéseinek egyidejű támogatása jegyében tesszük meg. A Kárpát-medencei magyarságnak ott kell maradnia, ahol született és ennek elősegítése mindenekelőtti feladata a magyar törvényhozás­nak" - szögezi le a nyilatkozat. Lapzártáig még nem került sor szavazásra ez ügyben a magyar parlamentben. Hozzáférhető infor­mációk szerint Antall József, az MDF, valamint a kormány elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter is a szerződés elfogadására szólítot­ták fel pártjuk frakciójának tagjait. A parlament a ratifikációs vitát teg­nap végülis elnapolta. KOKES JÁNOS, Budapest SZOCIÁLDEMOKRATA SZEMMEL A CSEH-SZLOVÁK VISZONYRÓL A cseh és a szlovák szociálde­mokraták jövőbeni együttműködé­sük során arra fognak törekedni, hogy felszámolják a nacionalista és egyéb politikai pártoknak a két or­szág, illetve állampolgáraik kölcsö­nös kapcsolatainak a korlátozására irányuló törekvéseit. Hasonlóképpen mindent elkövetnek azért, hogy az egykori közös állam területén a hiva­talokban egyenjogűan használják mindkét nyelvet. Ezt állapítja meg a Cseh Szociáldemokrata Párt ós a Szlovák Szociáldemokrata Párt prágai tanácskozásáról kiadott kö­zös nyilatkozat, amelyet Miloš Ze­man és Jaroslav Volf pártelnökök írtak alá. Ezenkívül sor került egy közös együttműködési megállapodás alá­írására is, amelyben a felek síkra­szállnak a Csehország és Szlovákia közötti gazdasági, szociális és politi­kai kötelékek fenntartása és erősíté­se mellett, mert ebben látják a de­mokratikus, kiegyensúlyozott és fej­lődő közép-európai régió garan­ciáját. A tárgyalások után Jaroslav Volf kijelentette, hogy a két ország polgá­rai szemszögéből nem létezik más alternatíva, mint a barátság és az egymás érdekeit figyelembe vevő lépések politikája. Miloš Zeman, a Cseh Szociálde­mokrata Párt elnöke tegnapi prágai sajtóértekezletén kijelentette: cél­szerű lenne Prágában is létrehozni az Alexander Dubček Alapítványhoz hasonló alapot. Zeman szerint a cseh-szlovák és a szlovák-cseh kölcsönösség jelképét jelentő politi­kusról Csehországban sem szabad­na megfeledkezni. A cseh szociálde­mokrácia vezetője megerősítette, hogy legutóbbi pozsonyi látogatása­kor erről beszélt az elhunyt politikus fiával, Pavol Dubčekkel. VAJDAS AG REMÉNYRŐL NEM ILLIK BESZÉLNI A napokban ismét nálunk járt Sinkovits Péter költő, az újvidéki Magyar Szó művelődési rovatá­nak vezetője, lapunk vajdasági tudósítója. Ki­használva az alkalmat, legelőször is arra szeret­tem volna választ kapni tőle, sikerült-e megszilár­dítani az elmúlt hónapokban többször is veszély­be került Magyar Szó helyzetét. - Sajnos, nem. Ehhez azonban tudni kell, hogy a hatalom elsősorban a központi televíziót igyekszik a markában tartani. A hatalom a köz­ponti televízión keresztül bújtotta fel a nemzete­ket egymás ellen és indította el a háborút. Szá­mára tehát a televízió a lényeges, a lapokat - a gazdasági zárlatra hivatkozva - lassú halálra ítélte. A lapok sorsában osztozik a Magyar Szó, más újságok és kisebb helyi lapok, a szlovák nyelven megjelenő Hlas ľudu például egyenesen kritikus helyzetbe került. A Magyar Szó március­ban néhány napon át nem jelent meg, azóta ismét az olvasók asztalára kerül, de a papírhiány, valamint a különböző nyomdai anyagok hiánya továbbra is aggasztó méretű. Lapunk ára heten­ként emelkedik, de azért nem olyan ütemben, mint más árucikkeké, ennek köszönhetően is stabilizálódott a példányszámunk. - Milyen a hangulat ezekben a hetekben a Vajdaságban, változott-e legalább valame­lyest jó irányba ahhoz képest, amilyet nálatok járva tapasztaltunk az elmúlt év őszén? - A helyzet rosszabb, viszont az emberek edzettebbek és találékonyabbak. Ugyanakkor új­ra nagyobb hullámban folytatódik az elköltözés, főként a Vance-Owen-féle terv visszautasítása miatt (melyet időközben elfogadtak). A közhan­gulatot az is rontotta, hogy a teljes gazdasági zárlat végképp megfojtja a nemrégiben még virágzó magánkezdeményezést és magánkeres­kedelmet. -Az imént említett őszi látogatásunkkor szóban is kimondtátok, aggodalommal néztek a tél elé. Hogy sikerült átvészelnetek? -Április elsejétől megszüntették a távfűtést minden vajdasági városban, és azokat a lakáso­kat is lekapcsolták a rendszerről, amelyekben gázzal fűtöttek. Az emberek vagy villanyárammal működő fűtőtestet használtak, vagy visszaállítot­ták a szeneskályhákat, vagy duplatakarót vettek magukra, egyébiránt a legtöbben ezt tették. Kü­lön súlyosbítja a szociális helyzetet, hogy az egészségügyi biztosítás most már valóban csak formális. Egy-egy súlyosabb betegség családo­kat taszít katasztrófába. - Miben reménykednek az emberek, vagy bíznak egyáltalán valamiben? - ha lehet ilyet kérdezni. - Egy részük tudatosan marad és vállalja a kö­vetkezményeket. Másik részük egyelőre nem mozdulhat, mert a család vagy a föld vagy a még meglévő munkahelyük otthonukhoz köti őket. Reményről nálunk általában nem illik beszólni. - A demokratikus szellemű értelmiség ho­gyan éli meg ezt a helyzetet? - Az úgynevezett demokratikus értelmiség nem tudott idejében más alternatívát felkínálni, ezért is maradt alul a választásokon. Nem tudott nyíltan kiállni a háború befejezése és a béke mellett. Nem tudott szabadulni a nacionalista felhangoktól, így az értelmiség még mindig in­kább kívülálló és erőtlen szemlélője a történések­nek. Az lélektani kérdés, hogy egyénenként ki miként éli meg ezeket az időket. - Amit most elmondtál, az vonatkozik a ma­gyar értelmiség magatartására is? - Lényegében igen. A vajdasági magyar értel­miség zöme, amely korábban így vagy úgy beé­pült a rezsimbe, akár annak támogatójaként, akár ellenzékiként, az új szituációban nem találta fel magát és lényegében nem tudott a vajdasági magyar kisebbség iránytűje lenni. Külön sajátos helyzet, hogy a mi magyar értelmiségünk többsé­ge nem kapcsolódott be az energikusabb, ag­resszívebb politikát folytató Vajdasági Magyarok Demokrata Közösségébe, ilyenképpen nincs cselekvési területe. - A VMDK jelentós sikereket könyvelhetett el a legutóbbi helyhatósági választásokon. Vajon érezhető-e ez most már a mindennapok gyakorlatában? - A VMDK tagadhatatlanul sikeresen szerepelt a választásokon, viszont a közéletben azóta sem tapasztalható nagyobb változás. Egyrészt azért, mert a jugoszláv társadalom rendkívül centrali­zált, másrészt az önkormányzatok anyagi lehető­ségek híján csak kevés ügyben illetékesek, illetve tudnak valamit tenni. Nem sikerült előrelépni az autonómia ügyében sem, holott a választásokon a VMDK ezt a célt tűzte zászlajára. A személyi autonómia megvalósítására mutatkozik a legna­gyobb esély, csakhogy az oktatás területén a ma­gyar pedagógusok félénkek, még mindig jobban bíznak az állam jóindulatában és alamizsnájá­ban. A tájékoztatás térületén a lapok inkább függetlenedni, önállósulni akarnak, mintsem hogy ismét egy párt legyen az alapítójuk vagy a kiadójuk. (Mellesleg a VMDK kifejezetten ez utóbbit szeretné.) A kultúrában is alig változott a helyzet, alig mozdult valami, a vajdasági ma­gyar kulturális és művészeti élet képviselői között nem akadtak eminens támogatói a VMDK auto­nómia-koncepciójának sem. Persze, hogy meny­nyi valósul meg ebből a koncepcióból, egyáltalán megvalósul-e, meg hogy egyáltalán miként alakul a vajdasági magyarok sorsa, az Boszniában dől el, ahogy az egész Vajdaság holnapja is. (bodnár) NÉHÁNY SORBAN É szak-Koreában a Nemzetközi' Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői megkezdik a nukle­áris berendezések szokásos ellenőr­zését - közölte tegnap a dél-koreai külügyminisztérium képviselője. Az északi kommunista rezsim azonban semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne engedélyezni az ellenőrzést abban a két titokzatos létesítményben, melyekben dél-ko­reai és amerikai állítások szerint atomfegyvereket fejlesztenek vagy már gyártanak is. O—ulejman Demirel török kor­OZ mányfő tegnap bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget a közelmúltban elhunyt Turgut özal után. G enfben tegnap megkezdődött az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) 46. közgyűlése. A napi­renden szerepel az új tagországok, köztük Szlovákia felvétele is. Új fő­igazgató kerül a szervezet élére, bár gyakorlatilag az egyetlen jelölt az eddigi főigazgató, dr. Nakajima, aki körül azonban komoly viták voltak amiatt, hogy túlzottan centralizálta az irányítási rendszert. I smeretlen tettesek garázdálkod­tak a nyugat-magyarországi Ta­polca zsidó temetőjében. A vandá­lok tönkretettek kb. 80 sírkövet. A te­mető közelében lakó emberek jelen­tették a rendőrségnek a pusztítást, amely pénteken éjszaka történt. Az ügyben a rendőrség elindította a vizsgálatot. S vájcban újabb népszavazást tar­tanak a csatlakozásról az euró­pai gazdasági térséghez - közölte Adolf Oggi svájci elnök. Hangsú­lyozta azonban, hogy erre 1994 vé­ge előtt aligha kerül sor. A tavaly decemberi első népszavazás során a tervet az állampolgárok elutasítot­ták, de az államfő szerint ez nem jelent végleges nemet. A probléma újabb felvetésének azonban csak akkor lesz értelme, ha az egyetértés egyértelmű lesz. I van Pljuscs ukrán államfő tegnap a parlamentben bejelentette: a törvényhozás vezetése nem haj­landó engedélyezni a betiltott kom­munista párt tevékenységét, bár több képviselő ezt szorgalmazza. A döntést azzal indokolta, hogy a parlament elnökségének nem áll jogában visszavonnia azt a tilalmat, amelyet az 1991-es elbukott kom­munista puccs után rendeltek el. B ulgáriában megdöbbentő ada­tokat tett közzé a statisztikai hivatal. Eszerint 1989, a kommunis­ta Zsivkov-rezsim bukása óta 411 ezer állampolgár vándorolt ki. A je­lentés szerint a kivándorlás fő oka a külföldi munkalehetőség. J erevánban ismeretlen tettesek hétfőn géppisztolysorozattal megölték a gépkocsiján munkahe­lyéről hazatartó örmény vasúti köz­lekedési minisztert és utasát. A me­rényletre a város forgalmas köz­pontjában került sor. A gépkocsi ve­zetője csak könnyebb sérüléseket szenvedett. M anipur északkelet-indiai város­ban etnikai zavargások rob­bantak ki a hinduk és a muzulmánok között. Rendőrségi források szerint csak hétfőn legkevesebb huszonöt emberéletet követeltek az inciden­sek, s száznál többen megsebe­sültek. N elson Mandela, az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) elnöke tegnap Londonba érkezett, ahol el­sősorban John Major kormányfővel folytat tárgyalásokat, de találkozik Douglas Hurd külügyminiszterrel és az ellenzéki Munkáspárt vezérével, John Smith-tel is. S antiago de Chilében árvizet okozott az erős esőzés és a vi­haros szél. Óriási anyagi károk ke­letkeztek, kb. ezer ember maradt fedél nélkül, nyolcan életüket vesz­tették és ötvenen megsebesültek. J apánban a hóvihar követelt em­beréleteket: az utóbbi két nap során a hegyekben nyolc személy vesztette életét, tíz pedig eltűnt. HAVANNA PÉLDÁTLAN TALÁLKOZÓ nyes és demokratikus úton eljárni, hanem előtérbe helyezik a demagó­giát és a terrort. S ez annál is inkább sajnálatos, mert ezek között az erők között parlamenti képviselők is vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents