Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám, szerda
HIREK-VELEMENYEK .ÚJSZÓM 1993. MÁJUS 5. OROSZORSZÁG ELNÖKI VIZSGÁLAT INDUL MÁJUS ELSEJE KAPCSÁN Borisz Jelcin és Viktor Csernomirgyin tegnap nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatukban fejezték ki aggodalmukat a május elsejei moszkvai kommunista tüntetés kapcsán, amely vérontásba torkollt. Az orosz elnök és a kormányfő hangsúlyozta, mindent elkövetnek azért, hogy hasonló provokációk ne ismétlődhessenek meg, és határozott intézkedéseket tesznek a szélsőségesek huliganizmusba torkolló fellépésének megfékezésére. A nyilatkozat leszögezi, hogy a véres összecsapások kezdeményezőit a törvényekkel összhangban büntetéssel sújtják. Jelcin ós Csernomirgyin egyaránt úgy véli, hogy az incidens nem minősíthető másként, mint ,,az ultrakommunista kisebbség arra irányuló nyílt kísérletének, hogy az orosz társadalmat letérítsék a reformok békés útjáról és az országra kényszerítsék a politikai erőszak módszereit." A nyilatkozat megállapítja, hogy a május elsejei események igazolták: a társadalomban léteznek olyan erők, amelyek nem akarnak törvéMoszkvában a kommunisták aláírásokat gyűjtenek Jelcin elnök és a moszkvai polgármester leváltásáért, valamint az orosz parlament mielőbbi összehívásáért TOKIO ISMÉT CSALÓDIK? Mindössze 50 százalék az esély arra, hogy Borisz Jelcin az eredeti terveknek megfelelően még ebben a hónapban ellátogat Japánba. A Jomiuri japán lap közölte: elhalasztották annak az orosz küldöttségnek a tokiói látogatását, amely május 15-én érkezett volna a szigetországba a Jelcinlátogatás előkészítése céljából. A vezető hírügynökségek ennek kapcsán úgy vélik, hogy Borisz Jelcin immár másodízben okoz csalódást japán vendéglátóinak azzal, hogy nem utazik a felkelő nap országába a megállapodott időpontban. Havannában első ízben találkoztak az USA-beli és venezuelai száműzetésben élő kubaiak és a kubai kormány képviselői azóta, hogy a karibi szigetországban 1959-ben Fidel Castro került hatalomra. Az AFP jelentése szerint a találkozó célja az volt, hogy „szabadon és nyíltan vitatkozzanak" a demokráciáról. A fórumot az a caracasi székhelyű, az Emberért elnevezésű mozgalom szervezte, amelyet Amalio Fiallo egykori emigráns kubai politikus hozott létre. A „Demokráciát mindenkinek" jelszó jegyében megtartott szeminárium megnyitóján Remirez külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, olyan nyílt és szabad vitát folytatnak, amely során különböző nézőpontból elemzik a demokráciával összefüggő kérdéseket. Remirez a továbbiakban erélyesen elítélte a Kuba ellen 1962-ben elrendelt washingtoni gazdasági embargót. Egy másik kubai vezető pedig így fogalmazott: ,,A demokrácia egyenlő a szocializmussal". VITA A MAGYAR-UKRÁN ALAPSZERZŐDÉSRŐL A magyar országgyűlés tegnap napirendre tűzte az 1991 decemberében Kijevben aláírt magyar-ukrán szerződés ratifikálását. A dokumentum az idén tavasszal egyszer már ott volt a Tisztelt Ház asztalán, de akkor különféle okokból elfogadására mégsem került sor. A halasztás találgatásokra adott okot főképpen a Magyarországgal szomszédos országokban, elsősorban Romániában és Szlovákiában. Ezen vélemények szerint a szerződés ratifikációjára azért nem került sor, mert a dokumentumba egy olyan cikkely került, mellyel Budapest utólag nem ért egyet. A szerződés 2. cikkelyéről van szó, melyben Magyarország kinyilvánítja, hogy sem most, sem a jövőben nem törekszik és nem fog törekedni a magyar-ukrán határok megváltoztatására. Ugyanakkor az ukrán fél biztosítékokat adott arra, hogy messzemenően garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség jogait és szabad fejlődését. A tegnapi parlamenti ülést megelőzően a Csurka István vezette Magyar Út mozgalom nyilatkozatot adott ki, melyben ellenzi a szerződés említett cikkelyét. Állásfoglalásuk szerint ,,Ez a cikkely olyan lemondást tartalmaz, amelynek nincs értelme. Magyarországnak természetesen senkivel szemben nincsenek területi követelései..." A Magyar Ut mozgalom úgy látja ,,értelmetlen dolog a már aláírt egyezményeken túlmenően olyan kitételeket belefogalmazni egy ilyen szerződésbe, amely jövőt illető határozatlanságával csak bizonytalanságot szülhet és alkalmas a magyar kormányzatba - mint anyaországi kormányzatba - vetett bizalom megingatására". ,,A Magyar Út »lélekben « most is 15 millió magyar összetartozásának erkölcsi alapján áll, és ezért ezt a cikkelyt elfogadhatatlannak tartja. A békés rendezés gondolatáról és lehetőségéről való lemondás egy - meglehet irracionális - reménykedés kioltását jelenti sok millió rendkívül nehéz helyzetű magyar testvérünk számára. Erről a Helsinki Szerződés is ellenkezőleg rendelkezik." ,, Különvéleményünket az ukrán -magyar barátság és a Kárpátok tövében élő magyar nemzetrészek autonómiatörekvéseinek egyidejű támogatása jegyében tesszük meg. A Kárpát-medencei magyarságnak ott kell maradnia, ahol született és ennek elősegítése mindenekelőtti feladata a magyar törvényhozásnak" - szögezi le a nyilatkozat. Lapzártáig még nem került sor szavazásra ez ügyben a magyar parlamentben. Hozzáférhető információk szerint Antall József, az MDF, valamint a kormány elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter is a szerződés elfogadására szólították fel pártjuk frakciójának tagjait. A parlament a ratifikációs vitát tegnap végülis elnapolta. KOKES JÁNOS, Budapest SZOCIÁLDEMOKRATA SZEMMEL A CSEH-SZLOVÁK VISZONYRÓL A cseh és a szlovák szociáldemokraták jövőbeni együttműködésük során arra fognak törekedni, hogy felszámolják a nacionalista és egyéb politikai pártoknak a két ország, illetve állampolgáraik kölcsönös kapcsolatainak a korlátozására irányuló törekvéseit. Hasonlóképpen mindent elkövetnek azért, hogy az egykori közös állam területén a hivatalokban egyenjogűan használják mindkét nyelvet. Ezt állapítja meg a Cseh Szociáldemokrata Párt ós a Szlovák Szociáldemokrata Párt prágai tanácskozásáról kiadott közös nyilatkozat, amelyet Miloš Zeman és Jaroslav Volf pártelnökök írtak alá. Ezenkívül sor került egy közös együttműködési megállapodás aláírására is, amelyben a felek síkraszállnak a Csehország és Szlovákia közötti gazdasági, szociális és politikai kötelékek fenntartása és erősítése mellett, mert ebben látják a demokratikus, kiegyensúlyozott és fejlődő közép-európai régió garanciáját. A tárgyalások után Jaroslav Volf kijelentette, hogy a két ország polgárai szemszögéből nem létezik más alternatíva, mint a barátság és az egymás érdekeit figyelembe vevő lépések politikája. Miloš Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke tegnapi prágai sajtóértekezletén kijelentette: célszerű lenne Prágában is létrehozni az Alexander Dubček Alapítványhoz hasonló alapot. Zeman szerint a cseh-szlovák és a szlovák-cseh kölcsönösség jelképét jelentő politikusról Csehországban sem szabadna megfeledkezni. A cseh szociáldemokrácia vezetője megerősítette, hogy legutóbbi pozsonyi látogatásakor erről beszélt az elhunyt politikus fiával, Pavol Dubčekkel. VAJDAS AG REMÉNYRŐL NEM ILLIK BESZÉLNI A napokban ismét nálunk járt Sinkovits Péter költő, az újvidéki Magyar Szó művelődési rovatának vezetője, lapunk vajdasági tudósítója. Kihasználva az alkalmat, legelőször is arra szerettem volna választ kapni tőle, sikerült-e megszilárdítani az elmúlt hónapokban többször is veszélybe került Magyar Szó helyzetét. - Sajnos, nem. Ehhez azonban tudni kell, hogy a hatalom elsősorban a központi televíziót igyekszik a markában tartani. A hatalom a központi televízión keresztül bújtotta fel a nemzeteket egymás ellen és indította el a háborút. Számára tehát a televízió a lényeges, a lapokat - a gazdasági zárlatra hivatkozva - lassú halálra ítélte. A lapok sorsában osztozik a Magyar Szó, más újságok és kisebb helyi lapok, a szlovák nyelven megjelenő Hlas ľudu például egyenesen kritikus helyzetbe került. A Magyar Szó márciusban néhány napon át nem jelent meg, azóta ismét az olvasók asztalára kerül, de a papírhiány, valamint a különböző nyomdai anyagok hiánya továbbra is aggasztó méretű. Lapunk ára hetenként emelkedik, de azért nem olyan ütemben, mint más árucikkeké, ennek köszönhetően is stabilizálódott a példányszámunk. - Milyen a hangulat ezekben a hetekben a Vajdaságban, változott-e legalább valamelyest jó irányba ahhoz képest, amilyet nálatok járva tapasztaltunk az elmúlt év őszén? - A helyzet rosszabb, viszont az emberek edzettebbek és találékonyabbak. Ugyanakkor újra nagyobb hullámban folytatódik az elköltözés, főként a Vance-Owen-féle terv visszautasítása miatt (melyet időközben elfogadtak). A közhangulatot az is rontotta, hogy a teljes gazdasági zárlat végképp megfojtja a nemrégiben még virágzó magánkezdeményezést és magánkereskedelmet. -Az imént említett őszi látogatásunkkor szóban is kimondtátok, aggodalommal néztek a tél elé. Hogy sikerült átvészelnetek? -Április elsejétől megszüntették a távfűtést minden vajdasági városban, és azokat a lakásokat is lekapcsolták a rendszerről, amelyekben gázzal fűtöttek. Az emberek vagy villanyárammal működő fűtőtestet használtak, vagy visszaállították a szeneskályhákat, vagy duplatakarót vettek magukra, egyébiránt a legtöbben ezt tették. Külön súlyosbítja a szociális helyzetet, hogy az egészségügyi biztosítás most már valóban csak formális. Egy-egy súlyosabb betegség családokat taszít katasztrófába. - Miben reménykednek az emberek, vagy bíznak egyáltalán valamiben? - ha lehet ilyet kérdezni. - Egy részük tudatosan marad és vállalja a következményeket. Másik részük egyelőre nem mozdulhat, mert a család vagy a föld vagy a még meglévő munkahelyük otthonukhoz köti őket. Reményről nálunk általában nem illik beszólni. - A demokratikus szellemű értelmiség hogyan éli meg ezt a helyzetet? - Az úgynevezett demokratikus értelmiség nem tudott idejében más alternatívát felkínálni, ezért is maradt alul a választásokon. Nem tudott nyíltan kiállni a háború befejezése és a béke mellett. Nem tudott szabadulni a nacionalista felhangoktól, így az értelmiség még mindig inkább kívülálló és erőtlen szemlélője a történéseknek. Az lélektani kérdés, hogy egyénenként ki miként éli meg ezeket az időket. - Amit most elmondtál, az vonatkozik a magyar értelmiség magatartására is? - Lényegében igen. A vajdasági magyar értelmiség zöme, amely korábban így vagy úgy beépült a rezsimbe, akár annak támogatójaként, akár ellenzékiként, az új szituációban nem találta fel magát és lényegében nem tudott a vajdasági magyar kisebbség iránytűje lenni. Külön sajátos helyzet, hogy a mi magyar értelmiségünk többsége nem kapcsolódott be az energikusabb, agresszívebb politikát folytató Vajdasági Magyarok Demokrata Közösségébe, ilyenképpen nincs cselekvési területe. - A VMDK jelentós sikereket könyvelhetett el a legutóbbi helyhatósági választásokon. Vajon érezhető-e ez most már a mindennapok gyakorlatában? - A VMDK tagadhatatlanul sikeresen szerepelt a választásokon, viszont a közéletben azóta sem tapasztalható nagyobb változás. Egyrészt azért, mert a jugoszláv társadalom rendkívül centralizált, másrészt az önkormányzatok anyagi lehetőségek híján csak kevés ügyben illetékesek, illetve tudnak valamit tenni. Nem sikerült előrelépni az autonómia ügyében sem, holott a választásokon a VMDK ezt a célt tűzte zászlajára. A személyi autonómia megvalósítására mutatkozik a legnagyobb esély, csakhogy az oktatás területén a magyar pedagógusok félénkek, még mindig jobban bíznak az állam jóindulatában és alamizsnájában. A tájékoztatás térületén a lapok inkább függetlenedni, önállósulni akarnak, mintsem hogy ismét egy párt legyen az alapítójuk vagy a kiadójuk. (Mellesleg a VMDK kifejezetten ez utóbbit szeretné.) A kultúrában is alig változott a helyzet, alig mozdult valami, a vajdasági magyar kulturális és művészeti élet képviselői között nem akadtak eminens támogatói a VMDK autonómia-koncepciójának sem. Persze, hogy menynyi valósul meg ebből a koncepcióból, egyáltalán megvalósul-e, meg hogy egyáltalán miként alakul a vajdasági magyarok sorsa, az Boszniában dől el, ahogy az egész Vajdaság holnapja is. (bodnár) NÉHÁNY SORBAN É szak-Koreában a Nemzetközi' Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői megkezdik a nukleáris berendezések szokásos ellenőrzését - közölte tegnap a dél-koreai külügyminisztérium képviselője. Az északi kommunista rezsim azonban semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne engedélyezni az ellenőrzést abban a két titokzatos létesítményben, melyekben dél-koreai és amerikai állítások szerint atomfegyvereket fejlesztenek vagy már gyártanak is. O—ulejman Demirel török korOZ mányfő tegnap bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget a közelmúltban elhunyt Turgut özal után. G enfben tegnap megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 46. közgyűlése. A napirenden szerepel az új tagországok, köztük Szlovákia felvétele is. Új főigazgató kerül a szervezet élére, bár gyakorlatilag az egyetlen jelölt az eddigi főigazgató, dr. Nakajima, aki körül azonban komoly viták voltak amiatt, hogy túlzottan centralizálta az irányítási rendszert. I smeretlen tettesek garázdálkodtak a nyugat-magyarországi Tapolca zsidó temetőjében. A vandálok tönkretettek kb. 80 sírkövet. A temető közelében lakó emberek jelentették a rendőrségnek a pusztítást, amely pénteken éjszaka történt. Az ügyben a rendőrség elindította a vizsgálatot. S vájcban újabb népszavazást tartanak a csatlakozásról az európai gazdasági térséghez - közölte Adolf Oggi svájci elnök. Hangsúlyozta azonban, hogy erre 1994 vége előtt aligha kerül sor. A tavaly decemberi első népszavazás során a tervet az állampolgárok elutasították, de az államfő szerint ez nem jelent végleges nemet. A probléma újabb felvetésének azonban csak akkor lesz értelme, ha az egyetértés egyértelmű lesz. I van Pljuscs ukrán államfő tegnap a parlamentben bejelentette: a törvényhozás vezetése nem hajlandó engedélyezni a betiltott kommunista párt tevékenységét, bár több képviselő ezt szorgalmazza. A döntést azzal indokolta, hogy a parlament elnökségének nem áll jogában visszavonnia azt a tilalmat, amelyet az 1991-es elbukott kommunista puccs után rendeltek el. B ulgáriában megdöbbentő adatokat tett közzé a statisztikai hivatal. Eszerint 1989, a kommunista Zsivkov-rezsim bukása óta 411 ezer állampolgár vándorolt ki. A jelentés szerint a kivándorlás fő oka a külföldi munkalehetőség. J erevánban ismeretlen tettesek hétfőn géppisztolysorozattal megölték a gépkocsiján munkahelyéről hazatartó örmény vasúti közlekedési minisztert és utasát. A merényletre a város forgalmas központjában került sor. A gépkocsi vezetője csak könnyebb sérüléseket szenvedett. M anipur északkelet-indiai városban etnikai zavargások robbantak ki a hinduk és a muzulmánok között. Rendőrségi források szerint csak hétfőn legkevesebb huszonöt emberéletet követeltek az incidensek, s száznál többen megsebesültek. N elson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke tegnap Londonba érkezett, ahol elsősorban John Major kormányfővel folytat tárgyalásokat, de találkozik Douglas Hurd külügyminiszterrel és az ellenzéki Munkáspárt vezérével, John Smith-tel is. S antiago de Chilében árvizet okozott az erős esőzés és a viharos szél. Óriási anyagi károk keletkeztek, kb. ezer ember maradt fedél nélkül, nyolcan életüket vesztették és ötvenen megsebesültek. J apánban a hóvihar követelt emberéleteket: az utóbbi két nap során a hegyekben nyolc személy vesztette életét, tíz pedig eltűnt. HAVANNA PÉLDÁTLAN TALÁLKOZÓ nyes és demokratikus úton eljárni, hanem előtérbe helyezik a demagógiát és a terrort. S ez annál is inkább sajnálatos, mert ezek között az erők között parlamenti képviselők is vannak.