Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám, hétfő

KALEIDOSZKÓP . ÚJSZÓM 1993. MÁJUS 3. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS A GALANTA! KÓRHÁZBAN KISEBB BÉR, TÖBB MUNKA Szlovákiában szinte nincs egy olyan kórház, egészségügyi intézet, amely az egészségügy rossz anyagi helyzete miatt emelhetné a betegel­látás színvonalát. Sőt, mondták minap a galántai kórház orvosai, lassan gondot okoz az alapellátás biztosítása is. - Anyagi gondokkal küzdünk, s nem számíthatunk mások segítsé­gére. Önerőből tartjuk magunkat a víz felszíne felett, ezért a kórház­ban a legfőbb szempont a takaré­kosság lett - közölte kertelés nélkül dr. Michal Hudák, a galántai kórház új igazgatója, aki pályázati nyertes­ként került az intézet élére. Rövid beszámolójában összefoglalta a leg­fontosabb tennivalókat: megtartani az alapellátás színvonalát, takaré­koskodva a gyógyszerekkel megkí­sérelni a gyógyítás hatékonyságá­nak növelését; átszervezni az orvosi ügyeletek elosztását úgy, hogy ez minél kevesebbe kerüljön a kórház­nak. S bár az intézet vezetése nincs meggyőződve arról, hogy helyesen lépett, pénzszűke miatt elvették az' egészségügyi dolgozók bérének mozgó részét, a minimumra csök­kentették a veszélyességi pótlék cí­mén kifizetett juttatást, s a napokban megbeszélést tartanak a nyugdíjkor­határt elérő dolgozókkai, akik jelen­leg „nem férnek be" a béralapba. A galántai kórház 1800 embert foglalkoztat, a 300 anyasági szabad­ságon levőkön kívül 1200 ápolónőt és segédmunkaerőt és 300 orvost. A nyugdíjasok kategóriájába 730-an tartoznak, további állományban tar­tásuknál figyelembe veszik egyrészt kihasználtságukat, másrészt szociá­lis helyzetüket. - Mi tagadás, ez idáig 80 alkalma­zottól váltunk meg, s a közeljövőben 150 dolgozóról mondunk le. Persze, figyelembe vesszük munkatársaink szociális körülményeit. Kórházunk­ban az is előfordult, hogy a szakkép­zett ápolónők, 'annak érdekében, hogy ne veszítsék el állásukat, lej­jebb csúsztak a ranglétrán, s szani­téc munkákat végeznek - ismertet a nem irigylésre méltó helyzettel dr. Valková Ildikó igazgatóhe­lyettes. - Annak ellenére, hogy az egész­ségügyi miniszter megszüntette (ra­cionálási intézkedés) az orvos-igaz­gató melletti orvos-helyettesi funk­ciót, miként tarthatja ezt a státuszt? - szegeztük a kérdést az igazga­tónak. - Úgy, hogy írásban kértem kivé­telt, s meg is kaptam. Ebben a kór­házban annyi a gond, hogy egyedül képtelen lennék a feladatok elvégzé­sére. S ráadásul, másfél hónapja vettem át az intézményt... Szóba hoztuk a geriátriai részleg megszüntetéséről szóló értesülé­seinket is. Az igazgató válaszából kiderült, hogy az osztály nem szűnt meg, csak a kórházba helyezték. - Ezzel a lépéssel ugyanis havi 400 ezer koronát takarítunk meg. Az el­látásra szoruló idősek kezelése helyben történik, nem kell sem őket, sem a kosztjukat szállítani. Az éjsza­kai ügyelet keretében sem kell külön orvost biztosítani számukra. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy ezzel évente több mint 4 millió koronát nyerünk - az intenzív részleg is ennyibe kerül - az átszervezés má­ris eredményesnek mondható. Nem állítjuk, hogy a takarékossági intéz­kedéseket tetszéssel fogadják. Or­vosainknak az ügyeletek alatt csak egyharmados kihasználtságot isme­rünk el, s fizetünk ki. Nem tehetünk mást, hiszen át akarjuk vészelni az elkövetkező hónapokat. Jelenleg ugyanis nincs pénzünk. A márciusi 6 680 000 koronás költségvetés az üzemeltetésre sem elég, nem­hogy a bérekre. A március elsejétől érvénybe lépett fizetésmódosítási rendelet is nagy fejfájást okozott, hiszen béralapunkat nem emelték - fűzte az elmondottakhoz tárgyila­gosan az igazgatóhelyettes, majd felsorolt további „apróságokat" is. Azt, hogy pénzszűke miatt áprilisban nem vásárolhatnak tisztítószereket. Igaz, ha semmi nem jön közbe, tartalékaik elegendőek lesznek. Kí­méletlenül csökkentik a telefonálási lehetőségeket, ós a vízdíj emelése miatt a betegeknek zuhanyozási idő­pontokat vezetnek be. Beszélgetőtársaim nem tagadták, könnyebben boldogulnának, s job­ban gazdálkodhatnának, ha előre tudnák évi költségvetésük összegét. De úgy tűnik, ez az óhajuk az álmok kategóriájába tartozik. Nem kerülhettük el az oly sok vihart kavart, április elsejétől ér­vénybe lépő pontrendszer témáját sem. Az orvosok zöme ugyanis az­zal érvel, hogy munkájukat alulérté­kelték, s mivel jelenleg a bérük ala­kulása nem függ a pontok mennyi­ségétől, tehernek tartják a felesle­ges adminisztrálást. Nincs ez más­képp Galántán sem. Tudják, hogy a Németországból átvett minta nem ültethető át a hazai körülményekbe. a múltban ketten ügyeltünk, ma az orvos egyedül látja el a betegeket. De ez nem elég, szükség esetén az urológiai osztály betegeit is neki kell gondoznia. Mindezt jóval kevesebb pénzért. Érti ezt valaki! - kérdezi, de választ nem is vár. Nem vigasztalja - a többi egészségügyi dologozót sem - dr. Valková Ildikó együttérző bólogatása. f ;i | --J' Gyógyulni akarnak S ráadásul a Nemzeti Biztosító ele­gendő mennyiségű nyomtatványt sem juttatott az egészségügyi inté­zeteknek! - Kevés pénzünkből nem futja a nyomtatványok sokszorosítására, ezért a nap folyamán füzetekbe je­gyezzük a műveletek pontértékét. A hivatalos okmányra az összesíté­seket vezetjük át. Lehet, ha számító­gépek segítenék munkákat, egysze­rűbb volna a könyvelés - sóhajtották duóban. Megkockáztattam a kérdést: mennyibe kerülne a kórház számító­géprendszere? - Az igazgató vála­sza meglepett: - Fél millió koronába. Csakhogy a tüzelő 800 ezerbe kerül. Mi tehát a fontosabb? A vidámnak alig mondható esz­mecsere után benéztünk néhány kórterembe, orvosi ügyeletre. A sebészeti osztályon dr. Ivan Gálét ügyeletes orvos nem titkolta sem fáradtságát, sem elkesere­dését. - A 90 ágyas sebészeti osztályon (Prikier László felvétele) Viera Janská ápolónőt felettese jelenléte sem gátolta abban, hogy bírálja a pontozási rendszert. - Aki ezt kitalálta, szerintem nem tudja, miben rejlik a betegellátás. Hiszen ahelyett, hogy a beteg mel­lett lennék, űrlapokat töltök ki. Hol füzetbe jegyzetelek, hol a nyomtat­ványokat böngészem, naponta négy órán keresztül. A betegek - persze joggal - egyre gyakrabban felhányo­torgatják, hogy alig látnak. S rá­adásul a boríték is vékonyabb! - Vajon a betegek észreveszik-e a pénzhiányt? - vetettem fel kórház­szemle közben. Az igazgatóhelyettes válasza őszinte volt. - Takarékossági szán­dékainkat nem titkoljuk. A beteg ellá­tásakor ugyan nem a legdrágább gyógymódokat alkalmazzuk, ám gyógyítását nem hanyagoljuk el. Sajnos, tudásunk és lehetőségeink között nincs összhang. Ezért nem szívesen bár, de ki kell mondanom, ez nem előre-, hanem hátralépés. PÉTERFISZONYA HAŠEK, ŠVEJK ES A MAGYAROK Száztizedik születésnapját ünnepelné. Amikor meghalt, 1921-ben, valószínűleg nem nagyon tudta önmagáról, hogy jelentős író lenne. Valamikor 1938-ban azt írta róla Ladislav No­vomeský: ,,Hašek már megérdemli, hogy első­sorban a műve beszéljen róla..." Azt viszont Bertolt Brecht, a Švejk egyik dramatizálója állapí­totta meg, hogy: ,,ha meg kellene neveznem három művet, amelyek századunkban a világiro­dalmat alakítják, e három mű közül az egyik a Švejk, a derék katona kalandjai lenne..." Prágában pedig most - esetleg az évforduló alkaloméból - a Švejk egy új színpadi változatát mutatták be, s amennyire a hírlapi tudósítások hitelesek, éppen az ennek a sokadik traszformá­ciónak a lényege, hogy a derék katona újra aktuális, újra napjainkhoz szól. Hát igen, a Švejk sohasem lesz történelmi regény az első világháborúról. Pedig mozzanatai hitelesek. Aki a Švejk/ce/ a kezében akar tájékozódni Prágában, pontosan tudhatja, hogy melyik még megmaradt söröző, merre található. Királyhidán, a volt osztrák-ma­gyar határon már eltűntek az akkori katonai barakkok, de azért Bruck most is amolyan császári és királyi határváros, ahol Ferenc József mell­szobra nézi a vasútállomás elől a Lajtát, a határ­folyót. Amely viszont sokak szerint egyszersmind a Balkán határát ugyancsak jelöli. Ha figyelmesen olvassuk Hašeket, akkor rá kell döbbennünk, hogy ő is így gondolta. Hašek, ez az ízig-vérig prágai bohém, ugyanis a monarchia állampolgára volt. Utálta a császári és királyi liberális rendszert, mindenféle tréfákat talált ki a hivatalosok bosz­szantására, pártot alapított, kapott is vagy három tucat szavazatot, de érezte a demokrácia lehető­ségét. A Švejk első változata még a cseh nacionaliz­mus szellemében született. Avatott tudósok ki­mutatták, hogy Hašek - miután orosz hadifog­ságba került - valószínűleg valamely kedvezmé­nyek reményében, a csehszlovák légiók egyik, soros propagandairatát írta meg. Aztán komisz­szár lett a Vörös Hadseregben. Zalka Mátéval együtt egy magyar nyelven is megjelenő hadifo­golylapot szerkesztett. Úgy mondják, hogy Ufá­ban még ennél is magasabb politikai tisztséget viselt. Aztán hirtelen-váratlan úgy tért vissza Prágába, hogy már anarchista sem volt, kommu­nistának sem lehetett nevezni. Szabad ember akart maradni. Egyszer Freud, a pszichológus azt mondta, hogy ő mindörökre a monarchia állampolgára marad, noha az állam megszűnt. ,, Tehát akkor állam nélkül fogok élni" - jelentette ki Berg­gassei rendelőjében. Hašek nem nagyon tudhat­ta, hogy ki volt Freud, de valami hasonlót érzett: az a régi közös állam még mindig több szabadsá­got biztosított az állampolgár számára, mint az utána következő mesterséges alakulatok. Hašek természetesen nem a cseh ember lélek­tanát alkotta meg a Švejkben. ő azt az ösztönös demokrácia-igényt fejezte ki, amely egy polgáro­sult társadalomban természetes követelmény. S mivel ez a vágy közösséget teremtett a cseh nemzetben, ezért Hašek alkotása - jelképpé lett. Švejk azt mondja, hogy bárkinek oda lehet mondani véleményünket. A Švejk kiadója viszont azt mondta az írónak, hogy bizonyos, csúnyának minősíthető szavak kinyomtatása nem lehetséges. Ezért Hašek regényében a legdurvább kiszólá­sok magyarul olvashatók. Mármint a cseh erede­tiben és a világ minden nyelvén, amelyre a re­gényt lefordították. Kivéve a magyar fordítást. Hašek azonban nem akarta megbotránkoztatni az olvasót, ö mindössze annyit szeretett volna, hogy a természet törvényei az irodalom szabá­lyaival azonosak legyenek. A szólásszabadságot akarta. És ezt magyar nyelvtádásával tudta keresztülverekedni az ak­kori, az európai normáknak megfelelő közlési normák ellenében. Végül is megkérdezhetjük, hogy ugyan milyen közösség létezhet a tudós államalapító elnök, Tomáš Masaryk és Jaroslav Hašek között... A demokrácia akarása - ez a közös nevező, amelyet az utókor állapíthatott meg csupán. Más eszközökkel, de azonos szándékkal törekedtek valami addig ismeretlen szabadság meghonosí­tására hazájukban. S ha netán valaki kételkedne e hipotézis reali­tásában, ne feledje: Tomáš Masaryk tragikus körülmények között halt meg, Jan Masaryk utolsó olvasmánya, titokzatos halála előtt, a Biblia és a Švejk volt. Jan Masaryk pedig hűséges volt édesapjához, Jaroslav Hašek pedig annyira sze­rette nemzetét, hogy a könyörtelen igazságot mondta a szemébe. E. FEHÉR PÁL KOLOZSVÁRI NÉPSZAVAZÁS A BOLYAI EGYETEMRŐL? A kolozsvári városi tanács hétvégi ülésén jóváhagyta Georghe Funar, a magyarellensességéről hírhedt polgármester újabb „demokratikus" javaslatát, hogy a városban rendez­zenek népszavazást a Bolyai egye­tem, valamint a Magyar Köztársaság konzulátusának újramegnyitásáról. Hozzáférhető információk szerint a 28 tagú tanácsból 15-en foglaltak pozitívan állást Funar, nyilvánvalóan provokációs, ötletének megvalósítá­sa mellett, míg a magyar képviselők bojkottálták az ülést. Az ellenzéki Demokratikus Konvenció képviselői a javaslat ellen szavaztak vagy tar­tózkodtak. A kormánypárt és a naci­onalisták többségének szavazata vi­szont így is elegendőnek bizonyult a javaslat elfogadásához. Az RMDSZ kolozsvári szervezete beje­lentette, hogy tiltakozni fog Funar újabb magyarellenes lépése ellen az illetékes helyeken. Funar célja ugyanis teljesen nyilvánvaló: Ko­lozsvár lakossága ma 75 százalék­ban román nemzetiségű, igy, még ha sokan szavaznának ellene, akkor is a többség bizonyára jóváhagyná. Másrészt azt is szükséges megje­gyezni, hogy egy egyetem megnyi­tása, és legfőképpen egy szomszé­dos állam konzulátusának újraenge­délyezése azért mégsem egy városi népszavazás ügye, ugyebár. Mindezek ismeretében nem cso­da, hogy a román vezetőség elutasí­totta az Európa Tanács emberi jogi bizottságának észrevételeit, melye­ket a múlt héten háromnapos romá­niai látogatása befejezése után tett a romániai állapotokról. Úgy tűnt, a román hivatalos szervek első re­akciójukban komolyan vették a fenn­tartásokat, melyek veszélyeztetik Románia májusra tervezett felvéte­lét az Európa Tanácsba. Traian Chebeleu elnöki szóvivő viszont pénteken este már másképpen fog­lalt állást, és bírálta a bizottságot, illetve az európai integrációs szerve­zeteket, hogy állítólag BukaFest fel­vétele elé más feltételeket állítanak, mint más kelet-európai államok tag­felvétele elé. xxx Szombaton Romániában a köz­szükségleti cikkek és az energiahor­dozók ártámogatásának megszün­tetése nyomán 450-1000 százalé­kos áremeléseket hajtottak végre. A félkilós kenyér ára például 20 lejről kilencven lejre emelkedett, a tejé 16­ról 85-re, a vajé 50-ről 330 lejre A háztartási áram kilowattja hat lejről 28 lejre ugrott. A szakszervezetek szerint a nagyarányú áremelések kompenzációjaként megígért bérkii­gazítások csak mintegy hatvan szá­zalékosak, ezért május 4-re általá­nos sztrájkot hirdettek. A kormány és a szakszervezetek egyezkedése ez ügyben még tovább folytatódik. A végső döntésre a tárgyalások mai fordulóján kerül sor KOKES JÁNOS OLASZORSZÁG KORMÁNYVÁLSÁG Scalfaro olasz államfő szombaton kizárta az új választások azonnali megrendezé­sének lehetőségét. Mint mondotta, a par­lamentnek előbb végre kell hajtania a vá­lasztási reformot, amelyről a két héttel ezelőtti népszavazás döntött. Az ellenzéki pártok túlnyomó többsége azonban köve­teli a parlament azonnali feloszlatását, azt követően, hogy a képviselőház csütörtö­kön megakadályozta, hogy a korrupciós botrányba keveredett Bettino Craxi volt szocialista párti vezetőt megfosszák kép­viselői mentelmi jogától. Közben Carlo Ciampi miniszterelnök tovább küzd a kor­mányválsággal, amely azután robbant ki, hogy a kabinet megalakulását követően négy miniszter lemondott. • NYUGATI KÉNYELEM, KELETI NYU­GALOM... Egyhetes üdülőtúrák a török Riviéra gyöngyszemein - Kusadasiban és Antalyában. Utazás charter repülőgéppel, szállás apartmanokban, illetve 4 és 5 csil­lagos tengerparti szállodákban, üdülőklu­bokban, félpanziós ellátással 32 900 Ft­tól. Jelentkezés: TENSI TUORS, Buda­pest, Komjádi B. u. 1. Telefon: 115 3282, 135 6355 VS-669

Next

/
Thumbnails
Contents