Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám, hétfő
KALEIDOSZKÓP . ÚJSZÓM 1993. MÁJUS 3. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS A GALANTA! KÓRHÁZBAN KISEBB BÉR, TÖBB MUNKA Szlovákiában szinte nincs egy olyan kórház, egészségügyi intézet, amely az egészségügy rossz anyagi helyzete miatt emelhetné a betegellátás színvonalát. Sőt, mondták minap a galántai kórház orvosai, lassan gondot okoz az alapellátás biztosítása is. - Anyagi gondokkal küzdünk, s nem számíthatunk mások segítségére. Önerőből tartjuk magunkat a víz felszíne felett, ezért a kórházban a legfőbb szempont a takarékosság lett - közölte kertelés nélkül dr. Michal Hudák, a galántai kórház új igazgatója, aki pályázati nyertesként került az intézet élére. Rövid beszámolójában összefoglalta a legfontosabb tennivalókat: megtartani az alapellátás színvonalát, takarékoskodva a gyógyszerekkel megkísérelni a gyógyítás hatékonyságának növelését; átszervezni az orvosi ügyeletek elosztását úgy, hogy ez minél kevesebbe kerüljön a kórháznak. S bár az intézet vezetése nincs meggyőződve arról, hogy helyesen lépett, pénzszűke miatt elvették az' egészségügyi dolgozók bérének mozgó részét, a minimumra csökkentették a veszélyességi pótlék címén kifizetett juttatást, s a napokban megbeszélést tartanak a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókkai, akik jelenleg „nem férnek be" a béralapba. A galántai kórház 1800 embert foglalkoztat, a 300 anyasági szabadságon levőkön kívül 1200 ápolónőt és segédmunkaerőt és 300 orvost. A nyugdíjasok kategóriájába 730-an tartoznak, további állományban tartásuknál figyelembe veszik egyrészt kihasználtságukat, másrészt szociális helyzetüket. - Mi tagadás, ez idáig 80 alkalmazottól váltunk meg, s a közeljövőben 150 dolgozóról mondunk le. Persze, figyelembe vesszük munkatársaink szociális körülményeit. Kórházunkban az is előfordult, hogy a szakképzett ápolónők, 'annak érdekében, hogy ne veszítsék el állásukat, lejjebb csúsztak a ranglétrán, s szanitéc munkákat végeznek - ismertet a nem irigylésre méltó helyzettel dr. Valková Ildikó igazgatóhelyettes. - Annak ellenére, hogy az egészségügyi miniszter megszüntette (racionálási intézkedés) az orvos-igazgató melletti orvos-helyettesi funkciót, miként tarthatja ezt a státuszt? - szegeztük a kérdést az igazgatónak. - Úgy, hogy írásban kértem kivételt, s meg is kaptam. Ebben a kórházban annyi a gond, hogy egyedül képtelen lennék a feladatok elvégzésére. S ráadásul, másfél hónapja vettem át az intézményt... Szóba hoztuk a geriátriai részleg megszüntetéséről szóló értesüléseinket is. Az igazgató válaszából kiderült, hogy az osztály nem szűnt meg, csak a kórházba helyezték. - Ezzel a lépéssel ugyanis havi 400 ezer koronát takarítunk meg. Az ellátásra szoruló idősek kezelése helyben történik, nem kell sem őket, sem a kosztjukat szállítani. Az éjszakai ügyelet keretében sem kell külön orvost biztosítani számukra. Ha figyelembe vesszük, hogy ezzel évente több mint 4 millió koronát nyerünk - az intenzív részleg is ennyibe kerül - az átszervezés máris eredményesnek mondható. Nem állítjuk, hogy a takarékossági intézkedéseket tetszéssel fogadják. Orvosainknak az ügyeletek alatt csak egyharmados kihasználtságot ismerünk el, s fizetünk ki. Nem tehetünk mást, hiszen át akarjuk vészelni az elkövetkező hónapokat. Jelenleg ugyanis nincs pénzünk. A márciusi 6 680 000 koronás költségvetés az üzemeltetésre sem elég, nemhogy a bérekre. A március elsejétől érvénybe lépett fizetésmódosítási rendelet is nagy fejfájást okozott, hiszen béralapunkat nem emelték - fűzte az elmondottakhoz tárgyilagosan az igazgatóhelyettes, majd felsorolt további „apróságokat" is. Azt, hogy pénzszűke miatt áprilisban nem vásárolhatnak tisztítószereket. Igaz, ha semmi nem jön közbe, tartalékaik elegendőek lesznek. Kíméletlenül csökkentik a telefonálási lehetőségeket, ós a vízdíj emelése miatt a betegeknek zuhanyozási időpontokat vezetnek be. Beszélgetőtársaim nem tagadták, könnyebben boldogulnának, s jobban gazdálkodhatnának, ha előre tudnák évi költségvetésük összegét. De úgy tűnik, ez az óhajuk az álmok kategóriájába tartozik. Nem kerülhettük el az oly sok vihart kavart, április elsejétől érvénybe lépő pontrendszer témáját sem. Az orvosok zöme ugyanis azzal érvel, hogy munkájukat alulértékelték, s mivel jelenleg a bérük alakulása nem függ a pontok mennyiségétől, tehernek tartják a felesleges adminisztrálást. Nincs ez másképp Galántán sem. Tudják, hogy a Németországból átvett minta nem ültethető át a hazai körülményekbe. a múltban ketten ügyeltünk, ma az orvos egyedül látja el a betegeket. De ez nem elég, szükség esetén az urológiai osztály betegeit is neki kell gondoznia. Mindezt jóval kevesebb pénzért. Érti ezt valaki! - kérdezi, de választ nem is vár. Nem vigasztalja - a többi egészségügyi dologozót sem - dr. Valková Ildikó együttérző bólogatása. f ;i | --J' Gyógyulni akarnak S ráadásul a Nemzeti Biztosító elegendő mennyiségű nyomtatványt sem juttatott az egészségügyi intézeteknek! - Kevés pénzünkből nem futja a nyomtatványok sokszorosítására, ezért a nap folyamán füzetekbe jegyezzük a műveletek pontértékét. A hivatalos okmányra az összesítéseket vezetjük át. Lehet, ha számítógépek segítenék munkákat, egyszerűbb volna a könyvelés - sóhajtották duóban. Megkockáztattam a kérdést: mennyibe kerülne a kórház számítógéprendszere? - Az igazgató válasza meglepett: - Fél millió koronába. Csakhogy a tüzelő 800 ezerbe kerül. Mi tehát a fontosabb? A vidámnak alig mondható eszmecsere után benéztünk néhány kórterembe, orvosi ügyeletre. A sebészeti osztályon dr. Ivan Gálét ügyeletes orvos nem titkolta sem fáradtságát, sem elkeseredését. - A 90 ágyas sebészeti osztályon (Prikier László felvétele) Viera Janská ápolónőt felettese jelenléte sem gátolta abban, hogy bírálja a pontozási rendszert. - Aki ezt kitalálta, szerintem nem tudja, miben rejlik a betegellátás. Hiszen ahelyett, hogy a beteg mellett lennék, űrlapokat töltök ki. Hol füzetbe jegyzetelek, hol a nyomtatványokat böngészem, naponta négy órán keresztül. A betegek - persze joggal - egyre gyakrabban felhányotorgatják, hogy alig látnak. S ráadásul a boríték is vékonyabb! - Vajon a betegek észreveszik-e a pénzhiányt? - vetettem fel kórházszemle közben. Az igazgatóhelyettes válasza őszinte volt. - Takarékossági szándékainkat nem titkoljuk. A beteg ellátásakor ugyan nem a legdrágább gyógymódokat alkalmazzuk, ám gyógyítását nem hanyagoljuk el. Sajnos, tudásunk és lehetőségeink között nincs összhang. Ezért nem szívesen bár, de ki kell mondanom, ez nem előre-, hanem hátralépés. PÉTERFISZONYA HAŠEK, ŠVEJK ES A MAGYAROK Száztizedik születésnapját ünnepelné. Amikor meghalt, 1921-ben, valószínűleg nem nagyon tudta önmagáról, hogy jelentős író lenne. Valamikor 1938-ban azt írta róla Ladislav Novomeský: ,,Hašek már megérdemli, hogy elsősorban a műve beszéljen róla..." Azt viszont Bertolt Brecht, a Švejk egyik dramatizálója állapította meg, hogy: ,,ha meg kellene neveznem három művet, amelyek századunkban a világirodalmat alakítják, e három mű közül az egyik a Švejk, a derék katona kalandjai lenne..." Prágában pedig most - esetleg az évforduló alkaloméból - a Švejk egy új színpadi változatát mutatták be, s amennyire a hírlapi tudósítások hitelesek, éppen az ennek a sokadik traszformációnak a lényege, hogy a derék katona újra aktuális, újra napjainkhoz szól. Hát igen, a Švejk sohasem lesz történelmi regény az első világháborúról. Pedig mozzanatai hitelesek. Aki a Švejk/ce/ a kezében akar tájékozódni Prágában, pontosan tudhatja, hogy melyik még megmaradt söröző, merre található. Királyhidán, a volt osztrák-magyar határon már eltűntek az akkori katonai barakkok, de azért Bruck most is amolyan császári és királyi határváros, ahol Ferenc József mellszobra nézi a vasútállomás elől a Lajtát, a határfolyót. Amely viszont sokak szerint egyszersmind a Balkán határát ugyancsak jelöli. Ha figyelmesen olvassuk Hašeket, akkor rá kell döbbennünk, hogy ő is így gondolta. Hašek, ez az ízig-vérig prágai bohém, ugyanis a monarchia állampolgára volt. Utálta a császári és királyi liberális rendszert, mindenféle tréfákat talált ki a hivatalosok boszszantására, pártot alapított, kapott is vagy három tucat szavazatot, de érezte a demokrácia lehetőségét. A Švejk első változata még a cseh nacionalizmus szellemében született. Avatott tudósok kimutatták, hogy Hašek - miután orosz hadifogságba került - valószínűleg valamely kedvezmények reményében, a csehszlovák légiók egyik, soros propagandairatát írta meg. Aztán komiszszár lett a Vörös Hadseregben. Zalka Mátéval együtt egy magyar nyelven is megjelenő hadifogolylapot szerkesztett. Úgy mondják, hogy Ufában még ennél is magasabb politikai tisztséget viselt. Aztán hirtelen-váratlan úgy tért vissza Prágába, hogy már anarchista sem volt, kommunistának sem lehetett nevezni. Szabad ember akart maradni. Egyszer Freud, a pszichológus azt mondta, hogy ő mindörökre a monarchia állampolgára marad, noha az állam megszűnt. ,, Tehát akkor állam nélkül fogok élni" - jelentette ki Berggassei rendelőjében. Hašek nem nagyon tudhatta, hogy ki volt Freud, de valami hasonlót érzett: az a régi közös állam még mindig több szabadságot biztosított az állampolgár számára, mint az utána következő mesterséges alakulatok. Hašek természetesen nem a cseh ember lélektanát alkotta meg a Švejkben. ő azt az ösztönös demokrácia-igényt fejezte ki, amely egy polgárosult társadalomban természetes követelmény. S mivel ez a vágy közösséget teremtett a cseh nemzetben, ezért Hašek alkotása - jelképpé lett. Švejk azt mondja, hogy bárkinek oda lehet mondani véleményünket. A Švejk kiadója viszont azt mondta az írónak, hogy bizonyos, csúnyának minősíthető szavak kinyomtatása nem lehetséges. Ezért Hašek regényében a legdurvább kiszólások magyarul olvashatók. Mármint a cseh eredetiben és a világ minden nyelvén, amelyre a regényt lefordították. Kivéve a magyar fordítást. Hašek azonban nem akarta megbotránkoztatni az olvasót, ö mindössze annyit szeretett volna, hogy a természet törvényei az irodalom szabályaival azonosak legyenek. A szólásszabadságot akarta. És ezt magyar nyelvtádásával tudta keresztülverekedni az akkori, az európai normáknak megfelelő közlési normák ellenében. Végül is megkérdezhetjük, hogy ugyan milyen közösség létezhet a tudós államalapító elnök, Tomáš Masaryk és Jaroslav Hašek között... A demokrácia akarása - ez a közös nevező, amelyet az utókor állapíthatott meg csupán. Más eszközökkel, de azonos szándékkal törekedtek valami addig ismeretlen szabadság meghonosítására hazájukban. S ha netán valaki kételkedne e hipotézis realitásában, ne feledje: Tomáš Masaryk tragikus körülmények között halt meg, Jan Masaryk utolsó olvasmánya, titokzatos halála előtt, a Biblia és a Švejk volt. Jan Masaryk pedig hűséges volt édesapjához, Jaroslav Hašek pedig annyira szerette nemzetét, hogy a könyörtelen igazságot mondta a szemébe. E. FEHÉR PÁL KOLOZSVÁRI NÉPSZAVAZÁS A BOLYAI EGYETEMRŐL? A kolozsvári városi tanács hétvégi ülésén jóváhagyta Georghe Funar, a magyarellensességéről hírhedt polgármester újabb „demokratikus" javaslatát, hogy a városban rendezzenek népszavazást a Bolyai egyetem, valamint a Magyar Köztársaság konzulátusának újramegnyitásáról. Hozzáférhető információk szerint a 28 tagú tanácsból 15-en foglaltak pozitívan állást Funar, nyilvánvalóan provokációs, ötletének megvalósítása mellett, míg a magyar képviselők bojkottálták az ülést. Az ellenzéki Demokratikus Konvenció képviselői a javaslat ellen szavaztak vagy tartózkodtak. A kormánypárt és a nacionalisták többségének szavazata viszont így is elegendőnek bizonyult a javaslat elfogadásához. Az RMDSZ kolozsvári szervezete bejelentette, hogy tiltakozni fog Funar újabb magyarellenes lépése ellen az illetékes helyeken. Funar célja ugyanis teljesen nyilvánvaló: Kolozsvár lakossága ma 75 százalékban román nemzetiségű, igy, még ha sokan szavaznának ellene, akkor is a többség bizonyára jóváhagyná. Másrészt azt is szükséges megjegyezni, hogy egy egyetem megnyitása, és legfőképpen egy szomszédos állam konzulátusának újraengedélyezése azért mégsem egy városi népszavazás ügye, ugyebár. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a román vezetőség elutasította az Európa Tanács emberi jogi bizottságának észrevételeit, melyeket a múlt héten háromnapos romániai látogatása befejezése után tett a romániai állapotokról. Úgy tűnt, a román hivatalos szervek első reakciójukban komolyan vették a fenntartásokat, melyek veszélyeztetik Románia májusra tervezett felvételét az Európa Tanácsba. Traian Chebeleu elnöki szóvivő viszont pénteken este már másképpen foglalt állást, és bírálta a bizottságot, illetve az európai integrációs szervezeteket, hogy állítólag BukaFest felvétele elé más feltételeket állítanak, mint más kelet-európai államok tagfelvétele elé. xxx Szombaton Romániában a közszükségleti cikkek és az energiahordozók ártámogatásának megszüntetése nyomán 450-1000 százalékos áremeléseket hajtottak végre. A félkilós kenyér ára például 20 lejről kilencven lejre emelkedett, a tejé 16ról 85-re, a vajé 50-ről 330 lejre A háztartási áram kilowattja hat lejről 28 lejre ugrott. A szakszervezetek szerint a nagyarányú áremelések kompenzációjaként megígért bérkiigazítások csak mintegy hatvan százalékosak, ezért május 4-re általános sztrájkot hirdettek. A kormány és a szakszervezetek egyezkedése ez ügyben még tovább folytatódik. A végső döntésre a tárgyalások mai fordulóján kerül sor KOKES JÁNOS OLASZORSZÁG KORMÁNYVÁLSÁG Scalfaro olasz államfő szombaton kizárta az új választások azonnali megrendezésének lehetőségét. Mint mondotta, a parlamentnek előbb végre kell hajtania a választási reformot, amelyről a két héttel ezelőtti népszavazás döntött. Az ellenzéki pártok túlnyomó többsége azonban követeli a parlament azonnali feloszlatását, azt követően, hogy a képviselőház csütörtökön megakadályozta, hogy a korrupciós botrányba keveredett Bettino Craxi volt szocialista párti vezetőt megfosszák képviselői mentelmi jogától. Közben Carlo Ciampi miniszterelnök tovább küzd a kormányválsággal, amely azután robbant ki, hogy a kabinet megalakulását követően négy miniszter lemondott. • NYUGATI KÉNYELEM, KELETI NYUGALOM... Egyhetes üdülőtúrák a török Riviéra gyöngyszemein - Kusadasiban és Antalyában. Utazás charter repülőgéppel, szállás apartmanokban, illetve 4 és 5 csillagos tengerparti szállodákban, üdülőklubokban, félpanziós ellátással 32 900 Fttól. Jelentkezés: TENSI TUORS, Budapest, Komjádi B. u. 1. Telefon: 115 3282, 135 6355 VS-669