Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 119. szám, kedd

HÍREK - VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM VISEGRÁD NEM LEHET AZ EK VÁRÓTERME JESZENSZKY GÉZA NYILATKOZATA A RUDÉ PRÁVÓNAK Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a Rudé právónak adott tegnapi interjújában ismételten cáfolta, hogy Magyarország formális garanciát kért volna a NATO-tól egy lehetséges szerb támadás esetére. A külügyminiszter meggyőződése, ha ilyen támadásra valóban sor kerülne, akkor a nemzetközi intézmények, beleértve a NATO-t is megtennék a szükséges lépéseket. Magyarország konzultációkat folytatott a biztonsági garanciákról és megnyugtató választ kapott. A visegrádi csoport jelenlegi sze­repéről szólva Jeszenszky elmond­ta: a bizonyos nüanszokat leszámít­va, Magyarország és Csehország elvben mindig egyetértett azzal, hogy Visegrád nem intézmény, amelynek például szüksége lenne egy titkárra. Visegrád fő feladatának hamarosan teljesülnie kell - befeje­zéséhez közeledik a társulási szer­ződések ratifikálása. Most pedig az Európai Közösségekbe történő foko­zatos integrálódás érdekében lenne célszerű az együttműködés. A kül­ügyminiszter egyetért azzal a cseh állásfoglalással, hogy, Visegrád nem lehet az EK váróterme, hanem olyan csoportot kell formálnia, amely biztosítja és meggyorsítja az integ­rálódást. A lap a továbbiakban az iránt érdeklődött, hogy Magyarország va­jon egyetért-e a cseh képviselők kijelentéseiből következtethető véle­ményre, mely szerint valószínűleg elégtelennek bizonyul a társulási megállapodásokból eredő státus. Jeszenszky szerint Magyarország­nak a társulási megállapodásokból kell kiindulnia, meg kell valósítani és ki kell használni azokat. Amíg ugyanis nem fejeződik be az EFTA­tagállamok felvételi folyamata, s amíg gazdaságaink nem konszoli­dálódnak, addig ebben a keretben kell dolgozni. Természetesen, 1995-1996-tól a kapcsolatok új for­máit fogjuk keresni, hangsúlyozta a miniszter. Mint ismeretes, Magyaroszág Ró­mában megállapodást írt alá arról, hogy a Nyugat-európai Unió tagor­szágai őrnaszádokat küldenek a Du­na magyaroszági szakaszára, ahol ellenőrizni fogják a Jugoszláviával szemben elrendelt embargó betartá­sát. A Rudé právo arra volt kíváncsi, hogy Budapest miért fogadta szkep­tikusan Románia és Bulgária hason­ló kérelmét. Az európai országok túlnyomó többsége elismeri, hogy Magyarország sikeresen eleget tesz a szigorított szankcióknak. Buda­pest különböző fórumokon hangsú­lyozta, hogy a határokon zajló illegá­lis kereskedelem és migráció ellen­őrzésénél inkább műszaki felszere­lésre van szüksége. Ezenkívül üdvö­zölné a szankciók okozta károk kompenzálását, mondotta Je­szenszky. Egyben hangsúlyozta: at­tól tart, hogy a reagálások csupán a támogatás és a szimpátia jelei. A naszádokat üdvözölték, bár kifeje­zetten nem kérték. Más országok­nak talán nagyobb szükségük lenne rájuk. BORÉRT KÜLDÖTT RENDŐR HELYETT Amikor Ria Lubbers, a holland kormányfő felesége megtudta, hogy háza előtt mintegy 50 tiltakozó gyűlt össze, nem a biztonsági embereket hivatta, hanem borért küldött, hogy megkínálja a tüntetőket. Lubbers asszony vasárnap este a Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök tiszteletére rendezett fogadásról tért vissza, amikor találkozott a tüntető diákokkal. Kiderült, hogy az összegyűltek a diákokkal szemben tervezett intézkedések miatt tiltakoztak. Ria Lubbers majd két órát borozgatott és beszélgetett a diákokkal. Szép volt tőle, hogy érdeklődött irántunk, mondotta az egyik tiltakozó. A tüntetők egyébként az egész éjszakát a kormányfői villa előtt töltötték. Elzavarhattuk volna őket, ám ez nem lett volna holland magatartás - kom­mentálta az eseményt Hans Van der Ploeg, a miniszterelnök szóvivője. DRÁGÁBBAN ÉS ALACSONYABB SZÍNVONALON? TOVÁBB MELYÜL AZ RMDSZ MEGOSZTOTTSÁGA Bili Clinton amerikai elnök való­színűleg a következő hónapban is­merteti majd az egészségügyre vo­natkozó reformjavaslatait. Több in­tézmény is közvélemény-kutatást végzett, melynek eredményeiből az derült ki, hogy az amerikaiak ugyan támogatják a reformterveket, ám egyben aggódnak is a várható kö­vetkezmények miatt. „Az emberek jobb hozzáállást és olcsóbb egész­ségügyet várnak" - mondotta Ethel Klein, az egyik közvélemény-kutató intézet munkatársa. Hozzáfűzte, ha az ellenkezője következik be, a tá­mogatás megszűnik. A Robert Wood Johnson alapít­vány közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 40 százaléka haj­landó lenne havi 30 dollárt fizetni az általános egészségügyi gondosko­dásért, 25 százalékuk 50 dollárt is rááldozna erre a célra. Ezzel ellen­tétben a válaszadók 56 százaléká­nak az a meggyőződése, hogy az egészségügyi reform a magasabb árakban vagy az alacsonyabb szín­vonalú gondoskodásban mutatkozik meg. Saját működési szabályzatáról sem tudott határozatot hozni az ala­csony jelenlét miatt a Szövetségi Képviselők Tanácsa, tehát a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti funkciójú legfőbb döntés­hozó szerve a két kongresszus közti időszakban, azon az ülésén, melyet az elmúlt hétvégén tartott Marosvá­sárhelyen. Megfigyelők véleménye szerint az állandósult frakcióharcok valamint az ún. radikálisabb és mér­sékeltebb tábor közti nézetkülönb­ségek, ahogy az a mostani ülésen is felszínre került, tovább mélyítik a ro­mániai magyarság érdekvédelmi és politikai szervezetének vezető-admi­nisztratív soraiban az ellentéteket. A marosvásárhelyi tanácskozá­son a legfőbb problémát az okozta, hogy a képviselők nem tudtak mege­gyezni abban, vajon a különböző döntéseknél a kétharmados vagy csak az egyszerű elve érvényesül­jön. A működési szabályzat legtöbb paragrafusában azonban már sike­rült közös nevezőre jutni. Nem ki­zárt, hogy az egész szabályzat, va­lamint más megoldatlanul maradt kérdések megvitatására ismét csak az országos elnök és a vezetőség keretében kerül sor, ami nyilvánva­lóan újabb elégedetlenségek forrása lehet. A marosvásárhelyi tanácsko­záson ezért újból többen felvetették, Hazai és külföldi megfigyelők véleménye szerint a május 21-i magyarországi társadalombizto­sítási választás egyértelműen si­keres volt. Alapvető eredménye, hogy fél évszázadnyi szünet után a társadalombiztosítást ismét ön­kormányzatok irányítják. A tét nagy, hiszen a biztosító -járulékokból befolyó - 600 milliárd forintos pénzalapjának felhasználá­sáról, a nyugdíjrendszer ós az egészségügy átalakításáról fognak majd az elkövetkező négy évben dönteni a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányza­tok. A 60-60 tagú testületekbe, fele arányban a munkaadók, fele arány­ban pedig a választásokon sikeres szakszervezeti szövetségek külde­nek képviselőt. Az egyelőre még nem hivatalos végeredmény alapján mindkét társa­dalombiztosítási önkormányzatban meghatározó tényező lesz a Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­sége, amely a nyugdíjbiztosításnál a szavazatok több mint 50, az egész­ségbiztosításnál pedig több mint 45 százalékát szerezte meg. A követ­kező három helyen nagyjából ha­sonló 10-13 százalékos szavazati aránnyal a Munkástanácsok, a Liga és a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma végzett. A választások hivatalos végeredményét várhatóan június 7-én hozzák nyilvánosságra, azonban szinte kizárt, hogy az elő­zetes adatok lényegesen módosul­janak. Pozitív tényként kell értékelni, hogy a szavazói részvétel nagyobb volt a vártnál, hiszen a 7,8 millió választópolgár közül majdnem há­hogy változtatni kell a szövetség alapszabályzatán, mert enélkül a brassói kongresszuson elfogadott új szervezeti felépítést nem lehet megvalósítani. A viták következtében nem sike­rült egységes nézetet kialakítani egyebek közt olyan fontos problé­mában sem, mint az RMDSZ viszo­nya a bukaresti kormány mellett nemrégiben megalakult kisebbségi tanácshoz. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az RMDSZ-ben továbbra is működési zavarok vannak. Ugyan­akkor kifejtette, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán megválasz­tott más vezető szervek már aktívan dolgoznak. Bizonyíték erre az is, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sok kihívás érte a szövetséget, s mégis sikerült rájuk válaszolni. Sikereket ért el a szövetség külkap­csolatainak építése területén, s fel­vették teljes jogú tagként az Európai Népcsoportok Föderális Uniójába és az Európai Demokratikus Unióba is. Egyébként ezzel kapcsolatban Ma­rosvásárhelyt bejelentették, hogy a szövetségen belül megalakult a nyolcadik, a kereszténydemokrata platform, melynek vezetője Hajdú Gábor szenátor. KOKES JÁNOS rommillió járult az urnák elé. Egybe­hangzó értékelés szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar polgár sem mutat érdektelenséget, amikor tudja, hogy szavazata sokat számít, dön­tésének tétje van. Politikai körök, pártok ennek alapján úgy nyilatkoz­tak, hogy a jövő évi parlamenti vá­lasztásokat sem kell félteni az ér­dektelenségtől, a lakosság döntő ré­sze bizonyára elmegy szavazni. Politikai szempontból értékelve a társadalombiztosítási választáso­kat úgy lehet fogalmazni, hogy a bal­oldalhoz közel álló szakszervezetek voltak a legsikeresebbek. A párizsi Le Monde egyenesen a kommu­nisták elsöprő győzelméről írt, nyilvánvalóan eltúlozva dolgokat. Azonban vitathatatlan, hogy a vá­lasztás eredménye figyelmeztető Antall József kormányának, hogy nagyobb súlyt kell kapni a kabinet munkájában a szociális kérdések megoldásának. Az MSZOSZ ugyan­is köztudottan Horn Gyula szocialis­táihoz, s részben a szabaddemokra­tákhoz áll a legközelebb, míg a Mun­kástanácsok és a Liga a kormány irányvonalát tartják magukhoz köze­lebb állónak. Más szavakkal azon­ban arról van szó, hogy a választók az erősebb szakszervezetre szavaz­tak, amely véleményük szerint töb­bet tud majd tenni szociális helyze­tük javítása érdekében. Összegezve az előbbieket, tehát a mostani szak­szervezeti választások egyfajta helyzetfelmérésként is szolgáltak, melyből minden kétséget kizáróan a politikai pártok is levonják majd a számukra szükséges tapasztalato­kat. K. J. 1993. MÁJUS 25. NÉHÁNY SORBAN J urij Jarov, az orosz kormány alelnöke küldöttség élén Ha­noiba érkezett, ahol elsősorban a kölcsönös kereskedelem felélónkí­téséről folytat tárgyalásokat, a viet­nami vezetőkkel. A Reuter hírügy­nökség tájékoztatása szerint a kom­munista rendszer felbomlása óta lé­nyegesen visszaesett a kétoldalú kereskedelem, amely 1989-ben még meghaladta a 2 milliárd rubelt, két évvel később alig az egynegyedére zuhant. Ennek az az oka, hogy a kül­kereskedelem elsősorban az ázsiai és nyugati országok felé orientáló­dott. r É szak-Korea tegnap azzal vádol­ta Franciaországot és Nagy-Bri­tanniát, hogy segítenek Japánnak saját atomfegyver létrehozásában. A phenjani külügyrninisztériumi nyi­latkozat szerint az említett két or­szág nukleáris hasadóanyagokkal látja el a szigetországot. Észak-Ko­rea ezzel a nyilatkozattal saját nuk­leáris programjáról próbálja elterelni a figyelmet. A Nyugat a közelmúlt­ban újra felszólította Észak-Koreát, hogy fogadja azt a nemzetközi fel­ügyelőcsoportot, amely azt ellenő­rizné, hogy valóban nem folyik-e nukleáris fegyverek előállítása a KNDK nukleáris kísérleti telepein, ahogy azt Phenjan állítja. R ichard von Weiszäcker német elnök Washingtonban meglátogatta a múlt hónapban át­adott Holocaust múzeumot, majd utána úgy nyilatkozott, hogy ezt a megrázó élményt soha nem tudja feledni. A német államfőt tegnap fogadta Clinton amerikai elnök. I zraeli katonák tegnap tévedésből agyonlőtték négy társukat Dél-Libanonban. A jelentés a részle­tekre nem tért ki, csupán az derült ki belőle, hogy további három katona is megsebesült. A történtekre a Liba­non déli részén létrehozott biztonsá­gi zónában fekvő egyik kisváros mellett került sor. B elfasttól 40 kilométerre észak­nyugatra Magheratelt észak-ír városban nagyerejű bom­ba robbant, azonban szerencsére sebesülés nem történt. A környező épületek ugyan megrongálódtak, de a rendőrséget 20 perccel a robba­nás előtt értesítették, ezért idejében kiürítették a környéket. A robbanást 20 mérföldnyi távolságra is hallani lehetett és a detonációhoz közel tartózkodó több személy sokkot ka­pott. Az akcióért senki sem vállalta a felelősséget. S zöulban Kin Jong Szam és Fidel Ramos Fülöp-szigeteki államfők sürgették a Csendes-óceá­ni Gazdasági Tanács konferenciá­ján, hogy a térség országai fűzzék szorosabbra a politikai és gazdasági együttműködés szálait. A fórumon 20 ázsiai ország küldöttei a régió együttműködésének távlatairól ta­nácskoznak. N emcsak személygépkocsit lo­pott Kaliforniában egy isme­retlen tolvaj, hanem egyúttal annak hátsó ülésén egy alvó kilenc-hóna­pos kislányt is. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a Cortez-házaspár házat akart vásárolni, megálltak autójukkal az egyik előtt, hogy azt megnézzék, közben nyitva hagyták az autó ajta­ját, a motort nem kapcsolták ki. Az ügyes tolvaj ezalatt a volán mögé ült és eltűnt az autóval és vele együtt a kislánnyal. A házaspár, természe­tesen, szeretné viszontlátni a gyere­két, s kérte az autótolvajt, hogy bán­jon vele kíméletesen, s mielőbb szolgáltassa nekik vissza, az autót pedig meghagyhatja magának. V ulkánkitöréstől tartva tegnap mintegy 500 személyt költöz­tettek ki a Japán déli részén fekvő Unzen tűzhányó környékéről. A kis kiterjedésű Simabara szigeten lévő tűzhányó pontosan két évvel ezelőtt tört ki, s akkor több mint 10 ezer személy kényszerült a környék elha­gyására. Az utóbbi időben a kör­nyékbeliek egyre gyakrabban észlel­ték, hogy égő hamuval szórja be újra a környéket. K ína egyik délnyugati tartományá­nak kisvárosában legke­vesebb tizenegy nőt megerőszakolt egy helybéli rendőrfőnök, akit a bíró­ság ezenkívül megvesztegetéssel is vádolt, s a Reuter beszámolója sze­rint halálos ítéletet mért ki rá. CSAK ÜLÖK ÉS - KISZÓROM Leül és kiszórja, címmel jelent meg egy riport a hétfői Pravdában Vladimír Mečiar legutóbbi vasárnap esti ..tizpercének" felvételéről a stú­dióban. A kormányfő jelenése pontosan 18 órakor kezdődik. A stúdióban üdvözlik, sminkelik, és a felvétel pontosan 11 perc múlva elkezdődik. A Pravda riportere, a Szlovák Televízió munkatársai a következő egy órát transzban élik meg. Mečiarnak nincsenek követelései. Leül. Beszél negyvenöt percet - izgalmairól, kacagásáról és meglepődéseiről. Beszé­dét befejezve visszahallgatja az első két-három percet. Tizenkilenc óra tíz perckor indulhat a rendszeres, vasárnap esti, kormányfői tévémese. Ennyit mutatott be a Pravda riportja. Foglalkozási mániáim egyike, hogy Mečiar - felnőtteknek szóló - vasárnap esti tévémeséit megnézem. Tanúsíthatom, a legutóbbiban ritka őszinteséget tanúsított; kifejezetten úgy tűnt, hogy mondanivalóját ezúttal igazán nem olvasta. Tíz perc alatt eljátszotta a szomorúságot, a pesszimizmust, ugyanakkor bizakodott és jókedvűen kacagott is. Hosszú idő után, most ismét, hevenyészve összecsapott tízpercnek tűnt vasárnap esti meséje. Vegyük csak a következő kijelentését: ..A részvé­telem fontos volt a szenátus ülésének ünnepélyes megnyitásán... Ez szokatlan megtisztelés volt... Humoros helyzet adódott elő, amikor az ülést megnyitó képviselő a nevemet olvasva, emlékezetből Václav Mečiarnak nevezett..." Na, Istenem, ez valóban humoros helyzet lehetett. Amerika eddig ugyan nagyon sok humoristát produkált (Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton...), eddig viszont még egy sem akadt, aki be tudta volna mutatni, hogyan lehet olvasva-emlékezetből bakizni! Éppen ezért, nemigen csodálkozom azon, hogy Mečiar az olvasva­emlékezetből bakizó politikus nevét nem említi. Nemzetközi diplomáciai botrány is kavarodhatna ebből (ha igaz lenne). Mert ugye, valaki vagy olvassa a szövegét, vagy az emlékezetéből mondja. Akadnak persze olyanok is, akik csak leülnek, és szórják magukból az összefüggéstelen egymásnak ellentmondó állításokat és... FEKETE MARIAN Kambodzsában hatalmas érdeklődés mellett zajlanak öt napon át ENSZ-felügyelet mellett a parlamenti választások. A kép tanúsága szerint Phnompenh egyik szavazóhelyisége előtt ilyen nagy a tolongás a választásodik napján is. MAGYARORSZAQ MEGÚJULT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Next

/
Thumbnails
Contents