Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 116. szám, péntek

1993. MÁJUS 21 ÍÚJSZÓM KALEIDOSZKÓP 8 •JjTHirm^- piacképek MEGVÁLTÁS VÁLTÓVAL BETÉTKÖNYV ­GYEREKEKNEK VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA VKLADNÁ KNIŽKA A takarékosságot nem lehet elég­gé korán megtanulni és azt sem, hogyan kell kiválasztani a bankok ideális szolgáltatásait. Az sem árt, ha már gyerekkorban hozzászokik valaki a bankba járáshoz. S. hogy már gyerekkorban megtaruir. Assa a jövö nemzedéke, hogy a megspó­rolt pénzt hol lehet a legjobban elhe­lyezni, és hogy egy kis szerencsével meg is lehet azt sokszorozni, erre ad lehetőséget az Általános Hitel Bank a gyermekbetétkönyvekkel. Ez évente 5 százalékkal kamato­zik, és legkevesebb 50 koronánként hordhatja be akár maga a gyerek is, esetleg felnőtt kíséretében, a beté­teket. A betétkönyvet a felnőttek válthatják ki. Ha a szülő, akkor a személyazonossági igazolvány­nyal, ha rokon vagy ismerős, akkor pedig a keresztlevéllel bizonyítja a gyermek kilétét. Ha a betétköny­vön összejön legalább ezer korona, amelyet 3 hónapig nem vesznek ki, akkor a tulajdonosa, amennyiben még nem töltötte be 15. életévét, sorsoláson vehet részt. A sorsolás első dija 20, a második 15, a harma­dik 10, és még sok ötezer koronás dijat is kisorsolnak. Ebben az évben például, ha szeptember elsejéig meglesz az ezer korona és abból november végéig nem vesznek ki, már részt lehet venni a decemberi sorsoláson. A jövö évben a betét­könyvet kétszer sorsolják majd ki. De ha nem is lesz a gyerek a sze­rencsések között, akkor is bizonyára örül majd a szép, szines mesefigu­rákkal illusztrált betétkönyvnek, amelyre gyűlnek koronái. EXPO­FORRÁSOK Az 1996-ra tervezett Budapesti világkiállítás, az EXPO '96, az ári­rendeket is figyelembe véve, mint­egy 77-80 milliárd forintjába kerül majd az országnak. A Parlament eddig 17 milliárd forintot hagyott jó­vá, továbbá 20 milliárdot a kiállítási terület EXPO utáni hasznosításával terveznek nyerni. A költségvetés 20 százalékát a belépőjegyekből fede­zik, illetve a kiadott kereskedelmi és egyéb koncessziókból. A költségek 8 százalékát az ingatlanüzletek fe­dezik, míg 5 százalékát a kiállítás utáni privatizáció bevétele. A mara­dékot sorsjegykibocsátással kíván­ják pótolni. A feltételezések szerint a világki­állításon 45-50 ország vesz részt. összeállította: Szénás* György E lőször is néhány alapvető in­formáció arról, mi is a váltó. A szocializmusban felnőttek már nem nagyon ismerhetik, és ha hal­lottak is róla, inkább csak negatív értelemben. A váltókibocsátás a ke­reskedelemben alapvető banki tevé­kenység, amely egyebek között a kereskedelmi forgalom felgyorsítá­sát is szolgálja. Egy iskolapélda: A termelő eladja áruját a kereskedőnek, de a fizetés nem történik meg azonnal, hanem csak hosszabb - rövidebb idő múlva. A vezető az eladónak váltót - kö­telezvényt - ad arról, hogy. bizonyos meghatározott idő múlva kifizeti az összeget, plusz még bizonyos ka­matot is a várakozási időtől függően. Igy az eladóból hitelező, a vevőből pedig adós lesz. A váltó tulajdono­sának azonban előbb van szüksége pénzre, mint azt a váltó kiállítója ígérte, ezért a váltót eladja valaki­nek, akinek pénze van és várni tud. Ez leggyakrabban a bank. Kifizeti a tulajdonos fjénzét, de természete­sen magának tartja meg a beígért kamatot, ha azonnal fizet, vagy pe­dig a kamat egy részét, ha mondjuk a hitelező csak egy idő után adja át a banknak a váltót. Az adós most már a banknak fizet és a bank hasz­na az a kamat, amely a váltóra van írva. Nos, a Szlovák Nemzeti Bank, éppen a kereskedelem fellendíté­sére, egy 18 pontos programot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy a kereskedelmi bankok szá­mára megkönnyíti az ilyen váltók felvásárlását. Pénzt ad kölcsön a bankoknak, mégpedig az általá­nos kereskedelmi kamatnál ala­csonyabb ún. diszkont kamattal, hogy váltókat vásárolhassanak fel. Igy a termelók előbb juthatnak pénzhez, tehát újra termelhetnek, a kereskedő pedig idót kap arra, hogy eladja a hitelre kapott árut. Persze, ha a nemzeti bank, vagy a jegybank ilyen lépésre szánja el magát, azt nem teszi minden feltétel nélkül. Ezek a fettételek jelentik a már említett programtervezet 18 pontját. A fó téziseket az alábbi­akban ismertetjük, de nem térünk ki a részletekre. Tehát a váltóbeszámítolási hitelt a bankok kapják a központi banktól diszkontkamatlábra. A nemzeti bank felvásárolja a szlovák koronára szóló, a Szlovák Köztársaság terüle­tén kiállított és itt beváltásra érvé­nyes váltókat és azt a bankoknak, ha kívánják el is adja. Feltétel, hogy a váltót olyan készáru és rész­egységek kereskedelmére állítot­ták ki, amelyet Szlovákiában gyár­tottak és külföldre adnak el. A nem­zeti bank olyan váltókat is felvásárol, amelyek egyéb feltételeket teljesíte­nek, de amelyen ott van a jogosult személyek aláírása. A hitelező ilyen esetekben a kereskedelmi bank, a másik aláírás pedig azé a jogi személyé, amely a külföldre irányuló árut gyártotta. A feltételek között van az is, hogy a váltó kamata nem lehet nagyobb, mint az érvényes diszkont kamatláb 1,3-szorosa. A váltót szlo­vák nyelven kell megírni és Szlová­kia területén kell, hogy beváltható legyen, mégpedig a váltót továbbító kereskedelmi bankban. A váltóköte­les fél adataiért az a bank felel, amely a központi banknak eladja a váltót. Ez a bank kötelezhető a vál­tó visszavásárlására is, 14 nappal annak lejárta előtt. Ha a központi bank kéri, akkor a váltóval együtt mellékelni kell a kereskedelmi szer­ződések fotókópiáját, a tranzakció reális értékét és a keresztülvihetó­ség kockázatát. Ellenőrizni kell a váltó kiállítójának fizetőképessé­gét is. A nemzeti bank a váltók felvásárlásánál előnyben részesíti azokat a kereskedelmi ügyleteket, amelynek fedezésére akreditivot nyitottak. Ez csak néhány pontja a teljes feltételrendszemek, de a lényeg az, hogy a bank ragaszkodni fog a vál­tók adásvételénél ahhoz, hogy a vál­tóbeszámítolás exportot támogató legyen. Ez az egyik módja annak, hogy a vállalatok kijuthassanak a je­lenlegi ördögi körből, amelyet az jellemez, hogy képtelenek eleget tenni megrendeléseiknek, mert a ko­rábbi szállításaikért még nem kapták meg a fizetséget, nem tudnak nyers­anyagot vásárolni a termeléshez. Ez a módszer azt is igyekszik kizárni, hogy az állam ne finanszírozza a raktárra való termelést. A feltételek külön felsorolják azt a 31 országot, amelyek vonatkozásában az export váltóbeszámítolási előnyt élvez. Ezek az EK-országok, az európai szabadkereskedelmi övezet orszá­gai, a tengerentúli fejlett országok valamint India, Dél-Korea, Mexikó, Szingapúr, Kína, Hongkong és Tajvan. KAMION KAUCIÓ A csehországi közúti szállítmá­nyozó cégeket is kellemetlenül érin­tette a nemzetközi unió, az IRU azon döntése, hogy növeli az egységes európai vámengedély - a TIR karnet - kiadásáért lefizetendő biztosíték összegét. A cseh szállítók szövetsé­ge, a Česmad Bohemia úgy értékeli ezt a döntést, mint a nemzetközi szervezet igyekezetét az egyenlő feltételek megteremtésére a szállít­mányozó piacon. Ezzel a kelet-eu­rópai közúti szállítók is ugyanolyan kemény feltételek mellett jutnának az engedélyekhez, mint nyugati kol­légáik. Ha eddig egy karnetért nagy­jából 500 koronát fizettek, ma az IRU a Česmadtól 50 ezer dolláros kauciót követel, a dohány, az alko­hol és még néhány más árucikk esetében pedig még 100 ezer dol­lárnál is többet Ami nem tagja a Cesmadnak, annak az egész összeget meg kelle­ne fizetnie, míg a tagoktól 5000 dolláros biztosítékot kérnek. A Čés­mad Bohemia vezetése ezt az összeget, tekintettel az ország gazdasági helyzetére, elviselhe­tetlenül magasnak tartja. A megoldás keresésében eddig annyit értek el, hogy a fent említett garanciák bevezetését ez év szep­tember elsejéig elhalasztották. Most megpróbálnak egy olyan külföldi biz­tosítótársaságot keresni, amely a szállítók rendszeres befizetései­nek fejében átvenné a kezességet az esetleges vámtartozások miatt. A szlovák korona turistaárfolyama a csehországi bankokban (cseh korona 100 szlovák koronáért) Bank Vétel Eladás Csehszl. Kereskedelmi Bank 91,00 95,00 (Čs. obchodní banka) Cseh Takarékpénztár (Česká sporiteľňa) 85,00 90,00 Kereskedelmi Bank (Komerční banka) 83,00 87,00 Agrobank (Agrobanka) 88,00 93,00 Befektetési Bank (Investiční banka) 89,00 94,00 A cseh korona turistaárfolyama a szlovákiai bankokban (szlovák korona 100 cseh koronáért) Bank Csehszl. Kereskedelmi Bank (Čs. obchodná banka v SR) Általános Hitel Bank (VUB) Takarékpénztár (Slov štát. sporiteľňa) Népbank (Ľudová banka) Mezőbank (Slov poľnohosp. banka) Vétel 105,00 101,00 102,00 90,50 102,00 Eladás 110,00 107,00 110,00 109,50 110,00 PENTIUM - AZ ÖTÖDIK SEBESSÉG Az idei CeBIT nyitányaként az Intel bemutatta a szakmai körökben már türelmetlenül várt új, titokzatos mikroprocesszorát, a Pentiumot. A 486-os processzor utóda a telje­sítményét tekintve már egy „felsőbb osztályba", a Sun és MIPS procesz­szorok kategóriájába tartozik. Korai azonban azok öröme, akik úgy gon­dolják, hamarosan az új csodachip „dobog" az asztalukon álló számí­tógépekben is. Az Intelnél ugyanis kijelentették: egyelőre kodátozni kí­vánják a Pentium processzorok ela­dását, s terjesztési stratégiáját ki­emelkedő ügyfeleik kívánságához igazítják. Magyarán: ezek a nagy cégek paktumot kötöttek a kaliforniai pro­cesszorgyártóval, hogy szabja szűk­re a Pentium termelését, így ök a bejelentéseikkel megelőzhetik a konkurens kis számítógépgyárló­kat, amelyek különben könnyen lelő­hetnék a nagy „poént". Az Intel könnyen hajlott erre. mert a jelek szerint egyáltalán nem kívánja halál­ra ítélni a sikere csúcsán tartó 486­os processzort. A zajos hírverés el­lenére nyilvánvaló, hogy 1993 az előző évhez hasonlóan a 486-os PC-k éve lesz, és a forgalomba kerülő gépeknek csak kis töredékét szerelik fel Pentium processzorral. A Pentium háromszorta gyor­sabb, mint elődje. A szuperchip egy újabb mérnöki csoda: a 486-osénál négyszer nagyobb terjedelembe 3,1 millió tranzisztort építenek be. (Csak összehasonlításul: az Intel által két évtizede készített 4004-es chip alig 2300 tranzisztort tartalmazott.) A tranzisztorok olyan aprók, hogy közülük 500 émé körbe az emberi hajszálat. A teljesítmény viszont új' magasságokba emelheti a PC-ket, a Pentium ugyanis másodpercen­ként 100 millió müvelet elvégzésére képes, tovább szűkítve a rést a sze­mélyi számítógépek és a nagyobb teljesítményű komputerek között. Az Intel új processzora ugyanis a gyártó szerint 90 százalékig úgynevezett RISC-elemekból épül fel, és két végrehajtó egységet tartalmaz (el­lentétben a „szimpla" 386-os és 486-os processzorokkal), ami azt jelenti, hogy a processzor egyetlen ütemben két utasítást képes feldol­gozni. Az áramkör erőssége kima­gasló számítási teljesítménye. Á matematikai müveletek végrehaj­tásáért felelős áramkörrész korsze­rűsítésével az Intel már a magasabb géposztályba tartozó munkaállomá­sok felhasználóit is megcélozta. Ók főképp tudományos-műszaki terüle­ten tevékenykednek, s eddig RISC­processzoros (Hewlett-Packard, Di­gital Equipment és IBM) gé|3eket használtak. Az űjítások ellenére a Pentium teljes mértékben kompatibilis az In­tel összes korábbi processzorával, ugyanakkor futtatható rajta vala­mennyi fontos operációs rendszer (UNIX, Solaris, Windows, NT, OS(2) - ezt egyelőre egyetlen más gyártó sem képes kínálni. A Pentium ezen­kívül beépíthető a multiprocesszo­ros rendszerekbe is. PAPUA ÜZLET NAGY LÁBON EGY NÉMET VÁLLALKOZÓ MEGLÁTTA AZ EXPORTLEHETŐSÉGET OTT, AHOL EDDIG SENKI Egy régi vicc szerint Kovács és Kohn piackutató útra indul Afrikába. Mindketten cipőben ,,utaznak". Ko­vács hamarosan hazatáviratozik: „ Semmi üzleti kilátás, itt senki sem hord cipőt". Kohntól is megy a távi­rat megbízójának: ,.Bombaüzlet! Itt még senkinek sincs cipője". A viccbeli Kohnhoz hasonlítható Hans-Peter Knospe német vállalko­zó, aki felfigyelt a pápuák széles talpára. A pápuáknak ugyanis - ki tudja, hogy az európaiaknál sok év­századdal tovább tartó mezítlábjá­rás miatt-e, vagy más okból - jóval szélesebb a talpuk, mint másoknak. Az európaiak talpszélessége 8-10 centiméter, az övék 15-16. Ezért ha a meleg ellenére is cipőt húznak (például a cink- és ezüstbányákban dolgozók), pápua cipőgyár és hazai méretű kaptafák híján kénytelenek 45-ös vagy 47-es méretet vásárolni, s kitömni az orrát. Az egykori kelet­német neuruppini vállalkozó a tava­lyi berlini idegenforgalmi kiállításon az egzotikus üdüléseket kínáló stan­don összetalálkozott a pápua gyep­labda-válogatott hajdani tagjával, egy bizonyos Willy úrral, akit a szin­tén gyephokis Knospe régóta ismert. Beszélgetés közben kiderült, hogy a privatizáció során Knospe kisebb cipőgyár tulajdonosa lett, Willy úr pedig ismertette honfitársai pana­szát a kényszerűségből hordott óriáscipőkről. - Konfekcióáron, páronként 50 márkáért szállíthatok hosszra-rüszt­re méret utáni cipőt - hangzott az ajánlat. A nyolcvanas években fel­szerelt kis gyár valóban „méretre" termel, viszonylag alacsony áron. A bérszínvonal már 70 százalékra megközelíti ugyan a nyugatnémetet, de megőrizték még az árelőnyt, fő­ként az olcsó lengyel bérmunkakap­csolatoknak köszönhetően. S egy új-guineai utazás után alá is írták a szerződést. A német üzem, a Rup­piner Sportschuh GmbH évi száz­ezer pár körüli megrendelésre szá­mít: strapacipő, ünneplő, sportcipő, minden kell a több mint 2 milliós pápua lakosságnak. KETVÁLLON A ZETOR IS A brünni Zetor gyár, amely a haj­dani szocialista és föderatív köztár­saság idején uralta a traktorpiacot idehaza és Európa keleti felében is, most már alig-alig ura önmagának. A traktorgyártás már áll, és a gördü­lőcsapágyak gyártása is csak döcög a lanyha kereslet miatt. Sőt, a hely­zet olyan, hogy ha most hirtelen kapnak is megrendeléseket, akkor sem kezdhetné meg a gyártást, mert nincs pénze arra, hogy alapanyagot vegyen és kifizesse a beszállítóit. (Ez utóbbi eset már a gyakorlatban is működik, mert éppen mostanában tudna nagyobb mennyiségű traktort eladni a Zetor, ha volna miből le­gyártani őket.) A megváltást a Deere and Com­pany amerikai mezőgépgyártó hoz­hatja meg. Most tárgyalnak arról, hogy a Brno Diesel bevonásával egy háromoldalú szerződést kötnek, az­zal a fó céllal, hogy növeljék a még mindig 7000 embert foglalkoztató gyáróriás kapacitásának kihaszná­lását és a traktorexportot. (Csak em­lékeztetőül: ha valamelyik mezőgaz­dasági szövetkezet évekkel ezelőtt traktort akart venni, akkor sokszor saját embereit kellett elküldenie a gyárba dolgozni, akkora volt a munkaerőhiány. Vagy a túlfoglal­koztatás?) A megváltás azonban nem jön olyan gyorsan, hiszen a nyugati tőke óvatos. A tárgyalások már nyolc hó­napja folynak a Deere and Co.-val és most először mondták ki, hogy rendkívül jónak tartják a feltételeket és azt is, hogy a Zetor márkanév nem veszik el. A 74 éves Zetor egyébként még 67-ben felvette a kapcsolatot az amerikai céggel, de ezek 70-ben megszakadtak, és csak 90 áprilisában kezdték újra felmele­gíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents