Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 113. szám, kedd

7 EGÉSZSÉGÜGY ÚJ szól 1993. MÁJUS 18. SZÁMÍTÓGÉPEK NINCSENEK, ELBOCSÁJTÁSOK LESZNEK.,. I LÁTOGATÁS AZ ÉRSEKÚJVÁRI KÓRHÁZBAN Az egészségügyi tárcában uralkodó pénzhiány egyaránt sújtja az orvosokat és a betegeket. Az orvosokat azért, mert esküjükkel ellentétben a rászorulókat nem gyógyíthatják legjobb tudásuk szerint, a betegeket viszont azért, mert nehezen jutnak bizonyos gyógyszerekhez. Az orvos ahelyett, hogy türelmesen végighallgatná panaszaikat, papírokkal bíbelődik, s pontoz. Nem csoda, hogy az egészségügyi intézetek tiltakoztak a pontozási módszer bevezetése ellen, hiszen a dolgozók bérezése egyelőre nem függ az összegyűjtött pontok mennyiségétől. ségügyi dolgozók számítógépek segítségével pontoznak, kíváncsiak voltunk arra, hogy a korszerűsítés mennyibe került. A gazdasági igazgatóhelyettes eleinte nem értette a kérdést, majd amikor bővebben tájékoztattuk, kifejtette, hogy a kórházban ugyan van némegbízzuk őket, másrészt munkájuk minőségétől is függ a vizsgálat eredménye. A pontozás mikéntjéről dr. Varga Sándor főorvos tájékoztatott. — Nem újdonság, ha azt mondom, hogy a német módszer hazai viszonyokra átültetve rossz. Sok az alul- vagy a felülpontozott művelet, számos terület pontértéke pedig hiányzik. Nem arányos a pontok elosztása sem. S ráadásul nem kaptunk pontos eligazítást arról, miként töltsük ki az űrlapokat. Ezért kidolgoztuk saját rendszerünket, s pontozgatunk. Ahány kórházban érdeklődtem, mindenütt másképp csinálják. Ráadásul a vértranszfúziós részleg pontozása kimaradt a könyvből. Ezt a hiányt próbáljuk pótolni. Csak azt nem értjük, hogy minek, hiszen nem a pontok értéke alapján béreznek bennünket. Rákérdeztünk a számítógépes feldolgozás lehetőségeire. A főorvos — válasz helyett — tagadólag rázta a fejét. A hematológiai osztályon ugyanis nincs számítógép. A belgyógyászati osztályon dr. Tibor Duriš főorvost (aki egyúttal a biztosító igazgatója is) kerestük. — Franciaországban tartózkodik, de ne kérdezzék, hogy mint magánember, vagy mint főorvos, illetve mint igazgató — közölték többen a névtelenség mögé bújva. Elmenőben végül dr. Balázs Ferenc orvos nem tért kí a véleménynyilvánítás alól. — A belgyógyászaton is kézzel töltjük ki a nyomtatványokat. Van itt néhány számítógép, de tudtommal még nem helyezték üzembe őket. De ha működnének is, elképzelhetetlen, hogyan zajlana a vizit utáni (nyolcan végezzük) pontozás. Értelmetlennek tartom ezt az egész cirkuszt. S ráadásul már másodszor kényszerítenek valamibe, ami először sem sikerült. De ki kíváncsi a gyakorló orvosok véleményére?! Bevallom, van egy visszavisszatérő lidércálmom: egy szép napon megkérjük a tisztelt beteget, ne zavarjon, mert pontozunk... * * * A miniszter sajtótájékoztatóján közölt információ tehát eltér a valóságtól. Sajnos, nem először. Az orvosok munkáját az érsekújvári kórházban sem segítik számítógépek. S ráadásul az egészségügyi dolgozók félnek, ha kinyilvánítják nem tetszésüket, ha nem tartják a szájukat, elbocsájtják őket. Mert állítólag az egészségügyben sok az alkalmazott. SEGÍTSÉG A TIMED-TŐL — Kórházban dolgoztam évekig, tehát naponta láthattam, mennyit szenvednek azok, akiknek az élete elképzelhetetlen az egészségügyi segédeszközök nélkül. Akkoriban sztómával élni... Nem fejezi be, csak legyint, mint aki nem is akar emlékezni az alig néhány évvel ezelőtti viszonyokra. — Ebben az üzletben a segéd eszközök legszélesebb skálájából válogathatnak a rászorulók. Kiváló dán termékeink szabad mozgást és jó közérzetet biztosítanak viselőiknek — közölte Miriana Kováčiková üzletvezető, miközben bemutatta a polcokon sorakozó segédeszközöket. A dán Celoplast nemcsak öntapadós zacskókat gyárt, hanem bőrkímélő-ápoló szereket is. A kellemetlen vizeletszivárgás sok beteg életét teszi keserűvé. Nos, a pozsonyi Réz utcai (volt Fučík utca) TIMED-cég reklámboltjában válogatni lehet a különböző nagyságú, vastagságú ós minőségű pelenkanadrágokból, pelenkákból és betétekből. —Előnyük az — magyarázta az üzletvezetőnő —, hogy a vizelet azonnal kikristályosodik, s a beteg teste száraz marad. Az üzlet egyik sarkában tolókocsit és mankót fedezek fel. — Ezekkel a termékekkel tulajdonképpen nem is foglalkozunk, de ha úgy adódik, névre szólóan megrendeljük a kívánt segédeszközt. így teszünk akkor is, amikor mellpótlékról van szó. A mellamputáció a nőknél nagy megrázkódtatással jár. Egy jó minőségű műmell visszaadja önbizalmukat, lelki egyensúlyukat. A termékeket külföldről hozatjuk, gyakran 24 órás határidőn belül. A polcokon külföldi vitaminkészítmények, fogápoló, illetve növényi alapanyagú szépségápoló szerek is találhatók. Látogatásunk ideje alatt többen is nézelődtek az üzletben, vásároltak ezt azt, de az egészségügyi segédeszközökhöz nem nyúlt senki. Talán nem tudják, hogy itt ezek is beszerezhetők? — gondolkodtam hangosan. — A betegek tájékozottak. A nyitás óta — április 1-je — többen érdeklődtek a szerek iránt. Az viszont igaz, hogy a segédeszközök nem cseréltek gazdát. Az ok prózai: a biztosító még nem írta alá velünk a szerződést. Az egészségügyi segédeszközöket ugyanis a betegek utalványra kapják, hiszen anyagilag nem bírnák állni a terheket. Ezért vámak még. Bízom abban, hogy nem sokáig. — Ha nincs forgalmuk, miből származik a hasznuk? — A TIMED gyógyszerforgalmazó vállalat. A céget nem lehetne fenntartani csak az egészségügyi eszközök eladásából. De nekünk nem is ez volt a szándékunk. Segíteni akarunk, s ilyenkor nem a haszonszerzés az elsődleges cél. — Ha mégis eljön az idő, amikor fizetniük kell, honnan veszik a szükséges anyagiakat? — nem állhattuk meg e kérdés nélkül, de a válasz csak egy vállrándítás volt. Megtudtuk, az érsekújvári kórházban nem ismeretlen a pontozási rendszer fogalma. Igaz, a tavalyi több millió koronát felemésztő próbálkozás — öt kórházban folyt a felmérés — nem hozta meg a kívánt eredményt, ennek ellenére az orvosok és az ápolók napi elfoglaltságát április elsejétől újabb pontozási módszer teszi változatosabbá. — A pontozás felülbírálása nem a gazdasági igazgatóhelyettes dolga. A gyakorlóorvosoknál érdeklődjenek — hárította el Polák mérnök a véleménynyilvánítást. Igazat adtunk neki, hiszen a kórházban más teendői vannak. Például a létszámcsökkentés. — Racionalizációs törekvéseink tagadhatatlanok, nem veszünk fel új alkalmazottakat, kivételt talán csak az orvos-specialisták jelentik. A nyugdíjkorhatárt elérő munkatársaktól többnyire búcsút veszünk. Módosult az ügyeletek bérezési rendszere és csökkentettük a túlórák számát is. Az ügyeleteknél figyelembe vesszük a kihasználtságot. Sajnos, jól tudjuk, míg a szomszédos Ausztriában az osztályokon egy nővérre csak néhány beteg jut, nálunk a nappali műszakban dolgozó két ápolónő harminc beteget lát el. Éjszakai ügyeletben pedig egymaga van. Mivel a miniszter úr azt állította, hogy Érsekújvárott az egészMariana Kováčikova: Nem a haszon az elsőgleges. (Vass Gyula felvétele) MIKOR LESZ VEDOOLTAS A CUKORBETEGSÉG ELLEN? A cukorbetegség nálunk előforduló két formája közül a gyakoribb (az inzulintól nem függő diabetesz) fokozatosan fejlődik ki ós szoros összefüggésben van a helytelen táplálkozással, a kövérséggel. A ritkább, de súlyosabb — inzulintól függő — típus viszont úgy érkezik, mint derült égből a villámcsapás. Az érintettek rendszerint gyerekek vagy fiatal felnőttek, s testsúlyuk sem jelzi az esetleges kóros elváltozást. A betegség olyan gyorsan fejlődik ki, hogy a kezdeti tünetektől — szomjúság, nagy mennyiségű vizelet kiválasztása, fogyás, gyengeség — számított egy-két héten belúl a beteg vércukra csillagászati értékeket érhet el és súlyos kóma fenyegeti Azt ma már pontosan tudjuk, hogy a betegség oka a hasnyálmirigy Langerhans szigetei inzulint termelő B sejtjeinek a pusztulása. Sokat, de távolról sem tudunk mindent a sejtpusztulás okáról. A B sejteket egy tévedés folytán a szervezet védőrendszere pusztítja el (ezért soroljuk ezt a típusú cukorbetegséget az autoimmun betegségek közé). A támadás eszközei az ellenanyagok, amelyek már a betegség megjelenése előtt megtalálhatók a véráramban. A B sejtek elleni ellenanyagokat már régebben kimutatták a betegek és rokonaik vérében, de előfordulásuk nem minden esetben függött öszsze a diabetesz kezdetével Néhány évvel ezelőtt újabb ellenanyagra (immunoglobulinra) lettek figyelmesek a kutatók. Eleinte csak annyit tudtak róla, hogy egy 64 ezer molekulasúlyú fehérje ellen készítik a fehérvérsejtek. A célpontot 1990-ben azonosították Baekkoskov ós DeCamilli Amerikában élő kutatók. A 64 kilodaltonos fehérje azonos egy régóta ismert enzimmel, a glutamát dekarboxilázzal, melynek rövidítése „GAD". Ez a felfedezés komoly lépést jelent a betegség elleni harcban. Amíg a fehérje ismeretlen volt, nagyon nehézkes volt az ellenanyag kimutatása. Egy ismert fehérje elleni ellenanyag mérése viszont a korszerű biokémia számára gyerekjáték. Bizonyosra vehető, hogy néhány hónapon belül a gyakorló orvosok rendelkezésére fog állni az a módszer, amellyel a GAD elleni ellenanyag perceken belül kimutatható lesz. (Más, és persze fontos kérdés, mennyibe fog kerülni egy mérés?!) Ezzel az eljárással felismerhetők lesznek azok az egyének, akiknél néhány hónapon belül várható a cukorbetegség megjelenése. Sajnos, ki kell ábrándítanom azokat, akik ettől a felfedezéstől a betegség megelőzésének azonnali lehetőségét várják. Nagy problémát fog jelenteni azok kiválasztása, akiknek vérében figyelni kell a GAD elleni ellenanyagok megjelenését, mert még a világ leggazdagabb országa sem engedheti meg magának, hogy minden ember vérét ezzel a módszerrel vizsgálják ki. Azt sem tudjuk, mi a teendő azokkal, akiknek a vérében már jelen van az ellenanyag, de klinikailag még teljesen egészségesek A feladat ismert: le kell állítani azoknak a limfocitáknak az ellenanyagtermelésót, amelyek tévedésből saját szervezetük ellen fordultak. A jelenleg ismert immunoszupresszív gyógyszereknek sok a káros mellékhatásuk ós nem szedhetők évekig. Kihagyásuk után viszont az önmagát károsító folyamat újra beindulna. Annak ellenére, hogy sok víz folyik le még a tudomány vizein, míg védőoltással védekezhetünk a diabetesz ellen, az elmúlt évek tudományos munkássága nyomán egyszer biztosan közelebb kerül ez a távoli cél is. DR. RÁCZ OLIVÉR Az oldalt írta és szerkesztette: PÉTERR SZONYA hány számítógép, de azok még nem működnek. A rendelők felszereléséből pedig a sok egyéb mellett a számítógép is hiányzik. A vértranszfúziós és hematológiai osztályra csak azért tértünk be, mert a bejárati ajtó nyitva volt. Bernáth Katalin főnővértől, a személyzeti kérdések, a létszámcsökkentés iránt érdeklődtünk. — Valóban feladatul kaptuk felmérni, hogy osztályunkon kit lehetne nélkülözni. Nálunk senkit. Még a kémcsőmosókat sem, hiszen egyrészt más feladattal is Az újvári kórház hematológiai osztályán (Prikler László felvétele) Dr. Viliam Soboňa egészségügyi miniszter legutóbbi sajtóértekezletén viccesen kifejtette, nem árt a kollégáknak, ha egy kicsit írnak, majd azt mondta, a „könyvelés" nem is időigényes, hiszen számítógép segítségével végezhető el. Arra a kérdésünkre, hogy melyik kórházban használják az okos gépeket, elárulta, hogy az érsekújváriban Szaván fogtuk és bejelentkeztünk az említett intézetbe. A kórházban az igazgató — fontos tennivalókra hivatkozva — nem fogadhatott, ezért a tájékoztatás nem könnyű szerepével Imrich Polák mérnök, gazdasági igazgatóhelyettest bízta meg. — Sajnos, az egészségügyi kérdések megválaszolása nem az én területem. Mivel megszűnt a másik helyettes státusz, a gyógyító-megelőző feladatkört az igazgató látja el. Nekem a pénzügyek jutottak. Nincs mivel dicsekednünk. Kidolgoztunk egy mélyreható elemzést, melynek célja a túlélés, hiszen a költségvetésünk nem veszi figyelembe a megemelkedett árakat. Szavait azonnal példákkal támasztotta alá. A vízdíj az eddigi 9.50-ről 1 koronával emelkedett, ehhez jön még a hozzáadottértékadó, ami a kórházban plusz félmillió korona kiadást jelent (a vízfogyasztás havonta 20 ezer köbméter). Nem kis tehertétel a telefondíjak drágulása és a viteldíjak emelkedése sem. Az áprilisi költségvetés alacsonyabb a szükségesnél (20 millió helyett csak 11 ós fél millió), és bár a kórház a tűzvész miatt sokáig nem üzemelt, adóssága eléri a 10 millió koronát. A kórházban csak nagy erőfeszítések árán tudták kifizetni az érvényben lévő új fizetési rendszer szerinti béreket. A 2200 egészségügyi dolgozó esetében 1 millió 400 ezer koronát kellett előteremteni, hiszen a költségvetés ezzel nem számolt Külön szerencse, hogy az állami intézményt — bár a törvény másképp rendelkezik — nem sújtja a társadalombiztosítási kötelezettség, ami havonta 4 millió korona plusz kiadást jelentene.