Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám, szombat

1993. ÁPRILIS 10. OJSZÚi KALEIDOSZKÓP 6 ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA Egészség jeligére - A férjem jelenleg kórházban van. A problémái mintegy 2 éve kezdődtek, amikor egy reggel nem tudott felkelni, forgott ve­le a szobá, nagyon szédült. Azóta hol jobban, hol rosz­szabbul érezte magát; nagyon megviseli őt az időjárás-válto­zás. Mióta meghalt az édes­anyja, akihez nagyon kötő­dött, csak sűrűsödtek a gond­jai. A fejében mindig nyomást érez, majd hirtelen fejfájása lesz és nagyon szédül. Meg­változott az emberekhez fűző­dő viszonya is, azt hajtogatja, hogy zavarják az emberek. Nagyon zárkózott lett. Az or­vosok azt mondják, túl kell tennie magát valamin, ami bántja. De az utóbbi időben már dolgozni sem tudott, mert nagyon hamar elfáradt. Mit ta­nácsol? - Bár kedves levélírónk nem írta meg, milyen osztályon fekszik a férje a kórházban, a leírt tünetek alapján feltételezem, hogy az ideggyógyá­szati osztályon. Ha nem így van, őszintén remélem, hogy a kezelőor­vosnak aprólékosan leírta a levélben említett tüneteket, s ha nem, kérem mielőbb tegye meg. A hirtelen kezdődő rosszullétek, fejfájások, szédülések mögött több­féle komoly baj is lapulhat. Többször volt e rovat tárgya az agydaganatok különféle tünete. Nagyon fontos, hogy ezeket hamar, még a betegség kezdeti stádiumában felismerjük, mert ha valóban daganatról van szó, a beteg életét csak a korai műtét mentheti meg. Szintén komolyan veszélyezteti a beteg életét az agyvérzés. Ez is rendszerint váratlanul - mint derült égből a villámcsapás - jelentkezik, ós szinte egy pillanat alatt megvál­toztatja a beteg, sőt az egész család életét. Bár nem kizárt, de ritkán jelentkezik az agyvérzés mindjárt egy masszív rohammal, mikor az ember fél teste vagy minden végtag­ja egyszerre megbénul. Inkább az a tipikus, hogy itt-ott megreped egy­egy kisebb erecske. Ilyenkor jelent­kezhet kibírhatatlan fejfájás, szédü­lés vagy megmagyarázhatatlan ke­délyváltozás, zavart viselkedés, em­lékezet-kiesés. Ezek az apró vérzé­sek fokozatosan elváltoztatják az agyállomány szerkezetét, szaknyel­ven mondva organikus változások jönnek létre, melyeket gyakran kí­sérnek depressziós tünetek. A dep­ressziós emberre jellemző, hogy fél­rehúzódó, magába zárkózó, fáradé­kony, kedvtelen. Az elmondottakból kitűnik, hogy levélírónk legsürgősebb feladata mielőbbi alapos beszélgetés kezde­ményezése a kezelőorvossal, melynek eredménye feltehetően ala­pos neurológiai kivizsgálás lesz. A depressziós tünetek ez esetben másodlagosnak tűnnek, és jól befo­lyásolhatók. Betegség-e a pánik? jeligére - A Magyar Televízióban látott a férjem egy műsort, amely­ben a „pánikbetegségről" volt szó, s ahol ugyanazokról a tü­netekről beszéltek, amelyek nála is előfordulnak. Azóta egyre többször elő is jönnek ezek a tünetek. Egy budapesti klinikán gyógyszerrel gyógyít­ják ezt a betegséget. Milyen tanácsot tud adni, gyógyítják-e nálunk is, s ha igen. akkor hol? -A pánik nem betegség, hanem egy állapot, amelybe minden egész­séges ember belekerülhet, ha telje­sen váratlanul olyan szorongatott helyzetben találja magát, amelyből reménytelenül nincs kiút. Pánikbetegségről viszont akkor beszélünk, ha a beteg a legváratla­nabb helyzetekben, sokszor meg­magyarázhatatlan okok miatt, rend­szeresen pánikkal reagál a környe­zet ingereire. Ezek általában rövid ideig tartó állapotok, amelyekhez in­tenzív halálfélelem társul, a legválto­zatosabb vegetatív tünetekkel. A be­tegek leggyakrabban az erős szív­dobogásra, légszomjra, izzadásra és a torokszorító görcsre panasz­kodnak. A tünetek annyira kifeje­zőek, hogy a beteget gyakran sziré­názó mentő viszi a rendelőbe infark­tus gyanújával, ós csak a kardioló­gus vagy a belgyógyász negatív vizsgálata után kerül az elmegyó­gyászhoz. Pánikroham esetén ugyanis a riasztó tünetek ellenére a vérnyomás és a biokémiai mutatók egyaránt normális értékeket jelez­nek. Ezért történt meg sokszor a múltban, s fordulhat elő egyes helyeken még ma is, hogy a beteget szimulánssá nyilvánítják, annak elle­nére, hogy már a 80-as évek elejétől bizonyított tény, hogy ezt a betegsé­get biológiai tényezők okozzák! A pánikbetegséget ma már min­den pszichiátriai rendelőben és osz­tályon tudják gyógyítani. Régebben főleg antidepresszívumokkal próbál­koztak, kombinálva nyugtatókkal, az utóbbi két évben újabb gyógyszerek is megjelentek - nálunk is. Nekem személyesen kitűnő tapasztalataim vannak a Timonil nevű német gyógyszerrel, melyet 1992-ben Szlovákiában is bejegyeztek és kü­lönféle tabletták formájában, így a mi betegeink számára is hozzáfér­hetővé váit. Hogyan tovább? jeligére ­35 éves, háromgyermekes, ér­telmiségi nő vagyok, jelenleg gyermekgondozási szabadsá­gon. Férjemmel minden téren jól megértjük egymást, imádja a családját. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb időt tölt velünk. Mivel egy átlagfi­zetésből, és az én kis bevéte­lemből lehetetlen megélni, ál­latokat tenyészt, zöldséget termel. Nagyon szeretem a férjemet, de szenvedek ettől az életmódtól, bár ő azt mond­ja, hogy csak „hisztis" va­gyok. Pedig én egyszerűen csak a családi boldogságun­kat féltem. Nemsokára én is dolgozni megyek, és már most lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem lesz elég időm gyermekeimre. Doktor úr, tényleg beteg vagyok? Fölös­legesen csinálok mindenből problémát?? - Ráérzett a probléma lényegére, kedves asszonyom! Az ember tár­sas lény. Lelki egyensúlya megtartá­sához, személyiségének harmoni­kus fejlesztéséhez emberi kapcsola­tok szükségeltetnek. S ezekből leg­alább egy kell, hogy bensősége­sebb, közvetlenebb, csak az enyém, illetve a „miénk" legyen. Minden kapcsolat értéke annak fejlődőképességétől függ. Jövője, értelme viszont csak akkor van, ha mindkét érintett fél úgy érzi, egyenlő mértékben „ruház be" a kapcsolat­ba. Ha nem így van, jönnek a kétsé­gek, feszültségek. Persze, sok min­den attól is függ, milyen az ember értékrendje. A háztartással, gyer­mekneveléssel összefüggő minden­napi problémák megoldását sokan még ma sem ismerik el teljes értékű munkának. Még nők szájából is hal­lottam nem egyszer, hogy milyen jó annak és annak (más nőnek), neki csak főznie kell, meg a gyermekekre vigyázni. Valahogy ezt érzem ki a le­vélből is; mintha levélírónk maga sem volna meggyőződve e munka fontosságáról, lelke mélyén alacso­nyabbrendűnek érzi. Kiérzek a leve­léből viszont egy nagyon veszélyes, igaz, széles körben elterjedt szemlé­letet is, bár dicséretes, hogy levél­írónk még megpróbál ellene küzde­ni. S ez a túlzott anyagias szem­lélet... Igaza van, asszonyom, hogy tönk­remehet a kapcsolatuk a férjével, ha nem találnak időt gondjaik megbe­szélésére, nézeteik egyeztetésére, kétségeik eloszlatására. S férjének egészsége, idegrendszere is idő előtt tönkremegy, ha naponta 18-20 órát fog gürizni, tekintet nélkül szom­batra, vasárnapra, ünnepre. S akkor kinek érte meg??? Kezdjen el a férjével minél előbb beszélgetni! Asszonyi fortéllyal eh­hez meg tudja teremteni a kedvező feltételeket, mert csak akkor lesz foganatja. Férjének meg kell tanul­nia lazítani, hiszen az emberi szer­vezet nem gép, mely ha elkopik, újat vesznek helyette. S még valami. Ne vállaljon olyan állást, ami miatt lel­kiismereti problémái lesznek! Gyer­mekei igényét nem tudja csak anya­giakkal kielégíterni. Hogyan tovább? II. jeligére - Doktor úr, kérem, adjon ta­nácsot, hogyan lehetne ilyen kilátástalan politikai, gazdasá­gi és szociális helyzetben örökké vidáman, gondtalanul, optimistaként élni? - Nagyon egyszerűen. El kell sa­játítanunk a pozitív gondolkodás művészetét. Minden ugyanis néző­pont kérdése, s a legnehezebb meg­szabadulni megszokott szemléle­tünk, előítéleteink, mechanikusan beidegződött ítélkezési rendszerünk béklyóitól. Tévedés ne essék, nem azt üzenem, hogy meneküljünk az önámitás gyakorlatába. Nem azt kell tenni, hogy hazudjunk önmagunk­nak, hogy a rossz dolgokra azt mondjuk, hogy jók, hogy a negatív jelenségeket fessük át rózsaszínűre. Inkább arról van szó, hogy keressük meg aktívan a kedvezőtlen esemény pozitív elemeit. Lehet, hogy van egy undok ellenfelünk, rosszakarónk, aki megkeseríti az életünket, de hátha elismerésre méltó a munkabírása, kitartása, következetessége, mely­ből esetleg tanulni lehetne. Valóban romlik most a gazdasági és a szo­ciális helyzet, de nem törvényszerű-e a társadalmak fejlődésében, hogy a sokéves pazarlás után meg kell tanulni gazdaságosabban bánni ér­tékeinkkel? Hiszen elpazaroltuk kör­nyezetünket, legszebb éveinket, egészségünket. Induljunk csak ki abból a példából, hogy az ország­ban minden második nő és minden harmadik férfi túlsúlyos, s hogy mi­lyen magas a szívbetegségek meg az emésztőrendszeri rákbetegségek előfordulási aránya. Próbáljuk meg - saiát érdekünkben - kihasználni ezt a helyzetet az ésszerű, az egész­ségesebb táplálkozás formáinak az elsajátítására. Mai ismereteink tük­rében úgy tűnik, mélységes értelme van annak, hogy a világ valamennyi vallása előírja a heti 2 böjtnapot! Meggyőződésem, hogy rég elpusz­tult volna már az emberiség, ha a gondtalan élet feltételeit sikerült volna megteremtenie. Inkább arról van szó, hogy ez az élet legyen vidámabb, tartalmasabb. A pozitív gondolkodás elsajátításához többfé­le módon el lehet jutni. Próbálja meg kedves levélírónk Popper Péter Bel­ső utakon című könyve segítségé­vel, melyet a Relaxa Kft. adott ki Magyarországon 1991-ben, de ná­lunk is meg lehetett vásárolni. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztő­ségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. EE3 ALPHABET Hasznosságát tekintve, az ábécé nélkülözhetetlen, akár a szótáro­zásra gondolsz, akár arra, hogy szükség esetén tudnod kell betűzni a nevedet, egyéb adatokat. Egyszóval rajta! A következő betűk egy reklámból valók. Alattuk azért rendesen is olvashatod a betűket, a kiejtésükkel együtt. m m i ^ v m. Q/kju:/ R/a:(r)/ S/es/ T/ti:/ ( /wai/ 7 / u üj LONDON KID'S corner Wordsnail (Szócsiga) Találd meg az ország- és nemzetiség­neveket. Több, mint 35 van. Rovatvezető: BODNÁR GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents