Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 9. íÚJSZQM GAZDASÁG ő ENGEDNEK A FRANCIÁK Alain Juppé, az új francia külügyminiszter kijelentette, hogy országa a Nemzetközi Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény ügyében dinamikusabb álláspontra helyezkedik. Újra akarják tárgyalni az amerikai-európai kereskedelmi egyezményt. Az új kormányfő ugyanis megbízta a minisztereket, vizsgálják meg, milyen kompenzációk esetében lenne hajlandó Franciaország engedményeket tenni és aláírni a GATT szerződést. Ezt a kérdést először európai partnereikkel tárgyalnák meg, utána pedig az Egyesült Államokkal. Erre a lépésre azért kell rászánnia magát a francia kormánynak, mert ha görcsösen ragaszkodik nézetéhez és akadályozza a GATT szerződés életbelépését - amitől sokan az új gazdasági fellendülést várják -, akkor Franciaország elszigetelődik. Természetesen, ahogy jelezték, az engedményeket nem tennék minden ellenszolgáltatás nélkül. ERÖS A MÁRKA A nemzetközi valutapiacon a német márka a második helyet foglalta el, megelőzve ezzel a yent és csak a dollár mögött maradva le. A devizaoperációk majdnem negyven százalékát bonyolították le márkában. A hírhez tartozik az az információ is, hogy 1993 első negyedévében a Deutsche Bank lett európa leghatalmasabb jegybankja. Csak Európában 11,93 milliárd dollár értékű kölcsönt adott és ez 10,04 százalékos részesedést jelent az említett piacon. TANULJUK MEG! FAKTORING Ez a vállalkozás olyan formája, amelyben közvetítő (faktor) szerepel. Célja az, hogy a szállítót (bizonyos jutalék ellenében) mentesítse a megrendelő fizetőképességének vizsgálatától, a fizetések behajtásának gondjától. Ez tehát kereskedelmi aktivitás, amelyben egy társaság (faktoring társaság, faktor) átveszi más társaságok fizetéseiért a felelősséget. Az ügyfél minden eladásának kiegyenlítetlen számláit átadja a faktoring cégnek, és azonnal beszedi tőle a fizetendő összeget, vagyis annál kéthárom százalékkal kevesebbet, sőt az összegből leszámítják azt a kamatot is, amit a faktor a pénze után kapna, ha a fizetési kötelezettségek behajtásának idejére bankba tenné a pénzét. A tartozások átvétele után a teljes felelősség a faktoré. Beszedi a pénzt, vezeti a könyvelést az adósok kötelezettségeiről, figyeli a nyújtott hiteleket, és behajtja (vagy behajtatja) az esedékes fizetéseket. Természetesen a tartozó fél fizetésképtelensége, vagy csődbejutása is az ő kockázatának a része. A faktoring társaság ügyfeleinek kintlevőségeit mindig a fizetési határidőn belül utalja át, de alkalmazza az akontációt is, mégpedig a faktúra felmutatása után az összeg 90 százalékáig. Ez esetben a kintlevőség, a követelés eladásáról van szó azzal a céllal, hogy a szolgáltatást nyújtó, vagy árut szállító cég biztosítsa az idejében való befizetést. A nemzetközi faktoringgal szemben inkább a belföldi faktoringot részesítik előnyben, amely meggyorsítja a követelések kiegyenlítését. A faktor nyeresége a jutalom a kockázat vállalásáért, és természetesen kiszámlázza a már említett elmaradt betéti kamatot is. SZÉNÁS! GYÖRGY A Dél-Szlovákiában megtermelt gyümölcs, zöldség jelentős része talált eddig vevőre Csehországban. Az új határ, persze, nem könnyítette meg a piac megtartását, másféle irány azonban nemigen marad az értékesítésre. De csak akkor, ha lesz hely a csehországi zöldségpiacon. Ha ott hiány lesz, akkor nem lesz gond „átugrani" a határsávot akár egy-egy kamionnal is. De szükségük lesz-e ránk? Kicsi a fogyasztás Valószínűleg igen, mert a csehországi felmérések szerint kevés zöldséget fogyaszt az ország népe. viselője úgy véli, hogy az étkezési szokások - ha lassan is - de a jövőben Csehországban is megváltoznak, jobban fognak hasonlítani a fejlettebb Európa étkezési szokásaihoz, és több olyan zöldségfajtát fogyasztanak majd, amelyet eddig nem a cseh területekre jellemzően termesztettek - például paradicsomot. De ez a folyamat, tekintettel az étkezési szokásokra, még nem holnap fejeződik be. A legrosszabb helyzet a közétkeztetésben van, mivel itt a leggyakoribb zöldségféle az egészségügyi szempontból nem éppen ajánlott csalamádé, és még az exkluzívnak mondott drága éttermek sem mutatnak e téren nagy fantáziát. Ezen a piacon tehát olyan rés van, amelyet be lehet tölteni. A folyamatot azonban bonyolíthatja majd az európai piaccal való fokozatos egyesülés. MILYEN LESZ A CSEH ZÖLDSÉGPIAC? ELTOLÓDÁS NYUGAT FELÉ Ez a tény a vállalkozóknak nem kis lehetőséget jelent. A statisztika szerint egy lakos Csehországban átlagosan 69 kilogramm zöldséget fogyaszt évente (1991-es adat), s ebből 53 kilogramm a friss. Az elfogyasztott zöldség 23 és fél százalékát maguk termelik meg, 36 százalékát az üzletekben vásárolják, a többit piacon, magánkereskedőknél veszik. A behozatal 150 ezer tonna volt, a hazai termelés 599 ezer tonna - már amit a statisztika képes volt regisztrálni. Azt viszont rögzítette, hogy tavaly mind a termelt mennyiség, mind a fogyasztás lecsökkent. Mindebből Csehországban azt a következtetést vonják le, hogy a friss zöldséggel való ellátás körül problémák vannak. A fogyasztás most csak fele annak, amit az orvosok ajánlanak, s ez 68 kilogramm friss és 31 kilogramm feldolgozott zöldség lenne évente. Ilyen keveset is csak néhány európai országban fogyasztanak zöldségfélékből, de Nyugat-Európában mindenhol többet. Ott általában 77-től 196 kilogrammig terjed az egy főre esö éves fogyasztás. Érdekes az is, hogy az Európai Közösségek országaiból csak a hazai termelés 1,1 százalékának megfelelő mennyiséget exportálják, és a behozatal sem több mint a termelés 1,4 százaléka. Tehát nagyjából elfogyasztják, amit megtermelnek vagy helyesebben szólva, annyit termelnek, amennyit fogyasztanak. A csehországi piac ellátása nagyon egyenetlen. Az első negyedévben az egész évi mennyiségnek csak 15 százalékát adják el, a negyedik negyedévben, októbertől decemberig viszont 44 és fél százalékát. A termelőknek és kereskedőknek tehát tudatosítaniuk kell, hogy mikor a legnagyobb a kereslet és mikor a legkisebb a konkurencia. Nem a legmegfelelőbb a csehországi zöldségfogyasztás összetétele sem. A finomabb salátaféleségek fogyasztása nem éri el az évenkénti fél kilogrammot sem, míg ez Nyugat-Európában 3, az USA-ban pedig 12 kilogramm. Egészségügyi szempontból fontos a friss paradicsom fogyasztása is. Ebből NyugatEurópában 10 kilogrammot fogyasztanak az emberek évente, míg Csehországban csak 2,8 kilogrammot. Ezzel ellentétben a káposztafélék, a sárgarépa, a hagyma és a zeller Csehországban az elfogyasztott zöldség 59,5 százalékát képezi, míg Nyugat Európában ez nem jellemző. A csehországi termelók úgy vélik, a zöldségtermesztés akkor lehet jó üzlet a számukra, ha átvételi szerződéseket kötnek szállodákkal, nagy közétkeztetési egységekkel. Ezeknek a szerződéseknek bizonyára egyik feltétele lesz azonban, hogy a zöldség idegenanyag-tartalmát a termelő a minimális szinten garantálja, és gyakoriak lesznek az ellenőrzések is. Ezen kívül természetes és talán már külön nem is említett feltétellé válik a frissesség és a külalak, de bizonyos körülmények között még az elrendezés is. A szerződéses szállításokon kívül még fontosabbá válik a piaci és utak mentén való árusítás is. Keményedő feltételek Változó eladási módszerek i A cseh- és morvaországi zöldségtermesztők szövetségének képA cseh termelők természetesen nem akarnak kiszorulni a saját piacukról, sőt várhatóan egyre többen látnak lehetőséget a zöldségtermesztésben és lehet, hogy az új technológiák alkalmazásával, esetleg államilag támogatott befektetésekkel még az adottságok jelentette korlátokat is át tudják lépni. Egyelőre úgy vélik, hogy az ország zöldségpiaca túlságosan nyitott a külföldi - s most már Szlovákia ide tartozik - konkurencia előtt. Ezért 6 pontba foglalta össze szövetségük, az előttük álló feladatokat, és nem kizárt, hogy a kormány támogatását is élvezni fogják végrehajtásában. Lássuk tehát a feladatokat: 1. Bővíteni a fajta- és áruválasztékot a piac igénye szerint. 2. Javítani a kínált áru küllemét - a piaci elrendezést, válogatást, tisztaságot, frissentartást. 3. Törvénnyel tiltani, hogy bármely üzletben vagy a piacon olyan árut kínáljanak, amely nem felel meg a szabványminöségi előírásoknak. 4. Új, nagyobb hozamokat adó termelési technológiák elterjesztése, amelyek szavatolják az egyforma minőséget. 5. A közétkeztetés számára konyhai előkészítésben árusítani a zöldséget, esetleg hűtött salátákat kínálni. 6. Ellenőrizni a nagykereskedelmi koncessziók kiadását, szabályozni a behozatalt, mivel egyelőre nem kérnek behozatali vagy kiviteli engedélyt, kvóták sincsenek, s a vámvédelem minimális. Nos, talán ennyit is érdemes tudni a csehországi zöldségtermesztő szövetség terveiről és elképzeléseiről, amelyeknek a hatását az idén még nem, s talán még jövőre sem érzi meg a szlovákiai szállító. De biztosan számítani lehet arra, hogy a felvázolt irányokba elmozdul majd a cseh zöldségpiac, és jó lenne felkészülni rá. NYUGAT-EURÓPA AUTÓPIACA MOST VAGY SOHA Rekordveszteség a Volvónál, elbocsátások a Rolls Royce-nál, kétmilliárdos bukás a Mercedesnél, profitesés a Renault-nál, kétségbeesett átszervezés a Volkswagennél, kiürült pénztár a Porschénél, vezetőváltás a BMW-nél: Nyugat-Európa autóipara rég nem látott mélypontra zuhant 1993 elejére. Ezt jelzik az eladási statisztikák is, az év első két hónapjában húsz százalékkal kevesebb, azaz 2,37 millió helyett 1,88 millió új autó talált gazdára, s a gyárak szinte kivétel nélkül eladásaik kétszámjegyű visszaesésére panaszkodnak. Ennél is rosszabb hír, hogy az ágazat szakértői szerint nemcsak a téli hónapok lesznek ilyenek, egész évre is húsz százalék körüli csökkenés várható, sót még 1994-re sem ígérnek sokkal jobb eredményt. Az általános gazdasági recesszió miatt számos nyugat-európai orszagban már a tavalyi év utolsó negyedében visszafogták a vásárlásokat. 1993 első két hónapjában aztán Nagy-Britanniát, Írországot és Norvégiát kivéve mindenhol alaposan megcsappant az érdeklődés az új autók iránt. A legnagyobb európai autópiacon, Németországban - a keleti tartományok autóéhsége ellenére - csak a tavalyi mennyiség háromnegyedére, Franciaországban pedig alig több mint kétharmadára tudtak vevőt találni. Még roszszabb a helyzet a korábbi években látványos autóeladási adatokkal büszkélkedő, most azonban hirtelen gazdasági visszaesést átélő Spanyolországban, ahol az előző időszakban eladottnak alig több mint a fele kelt el. Az iparág legnagyobb vesztese a patinás Mercedes-Benz, amely az idén januárban és februárban szégyenszemre 32 százalékkal kevesebb járművet tudott eladni, mint tavaly ilyenkor. Az már biztos, hogy 2 milliárd márkánál kevesebb veszteséggel nem ússza meg, de borúlátó stuttgarti források szerint a 3 milliárd sem elképzelhetetlen. Ekkora veszteség pedig már az anyavállalatot, a Daimler-Benzt is érzékenyen érinti, hiszen tavalyi nyeresége „mindössze" 1,5 milliárd márka volt. De nem jobb a helyzet az évek óta európai listavezető Volkswagennél sem. A VW-ken kívül Audikat, Porschékat, Seatokat és Skodákat gyártó csoportnak 21 százalékkal több autója maradt raktáron. Wolfsburgban nem is haboztak: csillagászati összegért - állítólag öt évre szóló 20 millió dolláros szerződéssel - megkaparintották a General Motors sztármenedzserét, Jósé Ignacio Lopez de Arriortuát, aki egy év alatt állítólag 1 milliárd dolláros költségcsökkentést ért el az amerikai cégnél López Európába csábítása is jelzi, hogy a legnagyobb nyugat-európai munkaadónak számító autóipar szénája az 1973-74-es válság óla még nem állt ilyen rosszul. Egyes előrejelzések szerint ebben az évben 50-60 ezren kényszerülnek elhagyni munkahelyüket, s az 1991ben még több mint 1,4 millió főt foglalkoztató ágazat az évtized közepére 1,2 milliósra apadhat. Sokan vélik úgy, hogy a szektorban még akkor is minden harmadik dolgozó felesleges lesz. A legnagyobb munkáltató ugyanis egyúttal az egyik leggazdaságtalanabbul termelő iparág Nyugat-Európában. A legutóbbi felmérések szerint egy német autógyár munkásai 40-50 munkaóra alatt szerelnek össze egy autót, az európai átlag 30 óra, a japánok viszont 20 óra alatt „összedobnak" egy kocsit. Az európai gyárak szerelősorai mellett 150 ezerrel többen dolgoznak, mintha japán rendszerben folyna a munka. Az eladási statisztikák most végérvényesen ráirányították a figyelmet arra, ami már évek óta nyilvánvaló, hogy az iparágban nagy gondok vannak, s az „öreg" európai gyárak többsége mindeddig képtelen volt rászánni magát azokra a hatékonyságnövelő lépésekre, amelyek ma már a szákma standardjai, s persze, a japánoktól erednek. A módszerek átvételét nemigen lehet tovább halasztani: a nagyobb japán gyárak már Európában is termelnek, s az Európai Közösségek a japán autóáradattól védő intézkedéseket néhány éven belül feloldják. Az iparág szakértői ezért érthető módon árgus szemekkel figyelik, mire lesz képes López a VW-nál, hiszen a wolfsburgi döntést sok versenytárs jeladásnak tekinti, s a tulajdonosok máris hasonló intézkedéseken törik a fejüket. (HVG) m 0 HATÁRÁTKELŐHELYEK SZL0VAKIA ÉS CSEHORSZÁG KÖZÖTT Átkelőhely (az út száma) 1. Kúty-Bŕeclav (D2 E 65 autópálya) 2. Kúty-Lanžhot (II/425) 3. Holíč-Hodonín (1/51) 4. Skalica-Sudomeŕice (II/426) 5 Vrbovce-Velká nad Veličkou (M/500) 6. Myjava-Velká nad Vetičkou (II/499) 7. Moravské Lieskové-Strání (I/54) 8. Drietoma-Starý Hrozenkov (I/50 E 50) 9. Horné Srnie-Bylnice (I/57) 10. Lysá pod Makytou-Stŕelená (I/49) 11

. Makov-Horrii Bečva (1/18 E 422) 12. MakovVeiké Karlovice (II/ 48) 13. Svrčinovec-Mosty u Jablunkova (1/11 E 75) Vasúti átkelőhelyek 1. Čadca-Mosty u Jablunkova 2. Lúky pod Makytou-Horní Lideč 3. Kúty-Lanžhot 4. Myjava-Vrbovce A forgalom mértéke Csak gépjárművek és olyan forgalmi eszközök számára, amelyek legnagyobb megengedett sebessége nem kevesebb mint 50 km/ó. teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom A forgalom mértéke teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi és teherforgalom teljes személyi forgalom, teherforgalom csak a nagyméretű szállítmányokra és katonai szállítmányokra 5. Nemšová-Vlárský prúsmyk teljes személyi forgalom 6. Skalice na Slovensku Sudo- teljes személyi forgalom méŕice na Moravé 7. Holič—Hodonín teljes személyi forgalom A határátkelőhelyek megszakítás nélkül működnek minden állam polgára számára.