Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám, szerda

1993. ÁPRILIS 7. HIREK-VELEMENYEK . ÚJ SZÓM Ä PINCI TEMPLOM Nem tudom, milyen sejtelmek alapján Pine falucskát Gömörország nyugati előkapujának képzeltem. Csak jóval később jöttem rá, hogy Losonc vidékéhez, illetve az Ipoly menti falvak közé sorolható. A község nevének jelentését nem tudom, de egy zoboraljai asszony így becézte fiúgyermekét: Pincém, pincikém. Böszörményi István viszont ezt írja róla" (A Hét, Településlexikon, 1992.8.24., 24. szám): A legészakibb Ipoly menti magyar falu. Első említése 1326. A település korábbi létét bizonyítja a közelmúltban végzett ásatás, mely egy XII-XIII. századi kistemplom alapjait és azt körülvevő temetőt tárt fel, melyben a XIII. századtól a XVII. századig temettek. Múltbeli birtokosai közül a Pinczy és a Károlyi család ismert. Századunk elején Bellusi dr. Baross János volt legnagyobb birtokosa. A lakosság katolikus. A templom 1901-ben épült. Ottjártunkkor — csütörtök délután lévén — ünneplőbe, feketébe öltözött asszonyok jöttek ki a templomból, így hát alkalmunk volt meggyőződni, hogy Mindszentek tiszteletére szentelték a templomot és az oltárképe is ezt ábrázolja. Megtudtuk továbbá, hogy plébániájuk Bojk községben van és Tóth József látja el a hívek lelki szükségleteit. Kántoruk György Margit. Ami elszomorít, nincs magyar óvodája és sajnos magyar iskolája sem a községnek. MOTESIKY ÁRPÁD Méry Gábor felvétele NAGYOBB KOVETELMENYEK, BARÁTSÁGOSABB TANÁROK NYITRAI DIÁKOK KÖZÖTT SZEGEDEN A Nyitrai Pedagógiai Főiskola és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 25 évre visszatekintő kapcsolatának keretében az elmúlt októberben egy évre 13 harmadéves nyitrai diák kapott lehetőséget arra, hogy részképzésen Szegeden tanuljon. Pénz az alapítványból került, a szállás kérdésében a József Attila Tudományegyetem nyújtott segítséget. A diákok a Károlyi Mihály Kollégiumban kaptak ideiglenes otthont. Itt kerestük fel őket egy márciusi hétvégén. A tizenegy magyar—német szakos lány a kollégium egyik tanulószobájában kapott helyet. A konyhasarok, szekrényekkel elválasztott „kisszobák", a képek és plakátok, a diákos rend és rendetlenség egyből elárulta, hogy a női és diáklelemény eredményét láthattuk. • Hogy érzitek itt magatokat? — Jól, remekül — hangzik szinte kórusban a válasz. Bár egy kicsit szorosan vannak, már megszokták. Ha valaki nagyon akar tanulni, az itt is tanulhat, főleg hétvégeken, akkor kevesebben vannak. A tanulószobák valamivel nyugalmasabbak. — Saját tantárgyainkon kívül — akár akarjuk, akár nem — zenei képzésben is részesülünk. Kora reggel, késő este zongora, hegedű, tuba s más hangszerek hangja ébreszt fel és „altat" el. A zeneszakosok előszeretettel gyakorolnak a közelünkben... Havi 5000 forint ösztöndíjat kapunk. Ebből kell kigazdálkodnunk ittlétünk költségeit, a hazautazást, a tankönyvek árát. Jut is, nem is másra. Mivel a legolcsóbb éttermekben is kb. 100 forint egy ebéd, vacsora ára, gyakran szakácskodunk idehaza, az otthoniból. • Milyen a kapcsolatotok a többi diákkal? — A diákok, a tanárok egyaránt szeretettel fogadtak minket, „nyitraiakat". Főleg csoporttársainkat ismerjük, s a kollégiumi diákokat. De szorosabb kapcsolatot nem nagyon alakítottunk ki velük, nincs is rá alkalmunk. Moziba járunk, meg színházba, kiállításokra, a városba. Szeged gyönyörű... s az üzletei is izgalmasak. Attila, az egyetlen fiú, testnevelés—biológia szakos, láthatóan jól érzi magát a sok leányzó között. Mint kiderült, sok mindent eltanult már tőlük. • Hallottam, hogy az órarendeket lényegében magatok állítottátok össze. — A tanterv, az órák száma adott volt. Mivel itt négyéves, odahaza pedig ötéves a tanulmányi idő, eleve nem egyeztethető össze az évfolyamonkénti tanterv. Meghatározták, hogy melyik tananyagot, hol melyik tanároknál és csoportnál hallgatjuk meg. Ezt figyelembe véve döntöttünk. • Tananyag? Szlovák—magyar szakosok: — A magyar nagyon erős. A tankönyvek sokkal jobbak, mint nálunk. Igaz, nagyon drágák. Hallottunk arról, hogy Esztergomban a vendégdiákoknak megtérítették a tankönyvek árát. Itt ilyen lehetőséghez nem jutottunk. Testnevelés—biológia szakos Attila: — Odahaza tíz év után velünk kezdődött a testnevelésoktatás, annak kezdeti gondjaival együtt. Itt „keményebbek" a követelmények, de azért engem úgy kezelnek, mint részképzőst. Többet meg lehet tanulni, mint odahaza. Tanáraink itt sokkal jobban ki tudják fejezni a gondolataikat, nem papírból olvassák az előadást. Érezni, hogy témáikban otthon vannak, szakemberek. Élvezem az előadásokat. Magyar-német szakosok: — Elég nagy a különbség az itteni némettudás és a mi tudásunk között. Az itt tanulók középiskolai nyelvvizsgával rendelkeznek. A két szintet nem is nagyon lehet összehasonlítani. Ők már az alapiskolában is németet tanultak, amire nekünk nem sok lehetőségünk volt. Az aktív társalgáson van a hangsúly, odahaza a passzív tanuláson. Sokszor érezzük magunkat kényelmetlenül, mert a szintkülönbség miatt nem merünk bekapcsolódni a beszélgetésbe. Sokan közülük hosszabb időt töltöttek el Ausztriában, Németországban. Ilyenre nekünk nem volt, s valószínűleg nem is lesz lehetőségünk. • Összehasonlítva az itt tapasztaltakkal, milyen változtatásoknak örülnétek a nyitrai tanszéken? — A tanárok legyenek tanárok, legyenek barátságosabbak és készségesebbek. Itt a diák— tanár viszony egészen más, mint odahaza. Tanáraink közvetlenek, készségesek, egyszerre tanárok, barátok és társak. Nincs az, hogy te diák vagy, ezért neked nem lehet igazad. Mindent meg lehet beszélni velük, lehet vitatkozni, anélkül, hogy félelmek alakulnának ki bennünk. Nyitrán a magyarországi vendégtanár az egyetlen, akiben ezt megtaláljuk. Itteni tanáraink nagy szakmai tudással rendelkeznek, amely tiszteletet vált ki a diákból. Nincs szükségük arra, hogy hatalmukból adódóan faragjanak tekintélyt maguknak. — A vizsgák szigorúak, mégis mások. Például a pedagógia, az nagyon jó vizsga volt — mondta Mariette. — A tanárból sugárzott, hogy pedagógus. Beültél a vizsgára. Megnyugtatott, szépen elbeszélgetett veled. Felvetett egy szituációt, hogy mit csinálnék a gyermekekkel, ha ekkor meg ekkor ez lenne. S engedte, hogy elgondolkozzam... Odahaza?! Ősrégi jegyzetekből ősrégi tételeket kell megtanulni. Mert, ha a szöveget nem tudod, biztos, hogy hármast kapsz. Ha bemagolod... akár érted, akár nem, egyest... Már a második évfolyamban el kellene kezdeni a pedagógiai gyakorlatokat, legalább a hallgatás szintjén. Sajnos, nálunk az elméletet még mindig az elméleti szakemberek dolgozzák ki, nem a gyakorló pedagógusok. Szükség lenne a beszédkészséget fejlesztő gyakorlatokra. • A nyitraiak tartják veletek a kapcsolatot? — Egyszer járt itt Teleky tanárnő, s gyakorlatilag ez volt minden. Az első szemeszter befejezése után nyilatkoznunk kellett arról, hogy itt akarunk-e maradni az óv végéig. Nyitrán maradt társainkkal levelezünk. Amit tudunk az ottani dolgokról, azt tőlük tudjuk meg a sajtóból. Maruzsné Sebók Katalin, a szlovák nyelv és irodalom tanszék vezetője: — A nyitraiakat igazán nagy szeretettel fogadtuk, és csak jót tudok róluk mondani. A munkához való hozzáállásuk mind nekem, mind a többi tanárkollégámnak nagyon szimpatikus. Nagyon nyitottak, érzékenyek a nemzetiségi kérdésekre, tájékozottak. A munkamoráljuk példás. Sajnálni fogjuk, ha elmennek. Gyakori beszélgetéseinken nagyon érdekes dolgokat mondtunk el egymásnak. Ugyan mi nem tudunk olyan szintű szlováknyelv-okta tást biztosítani, mint például Nyitrán, de bízom abban, hogy jól érzik itt magukat. Itteni oktatási tapasztalatainkról, a magyarországi szlovákságról hiteles tájékoztatást tudunk adni. Mondhatnám azt is, hogy kölcsönösen segítjük egymást. A nyitrai hallgatóktól mi szlovákul is tanulunk. Nemzetiségi sorsunk alapkérdései közösek. PUNTIGÁN JÓZSEF KlS NYELVŐR RÉGI SZAVAK ÚJ JELENTÉSEI Aki nyitott füllel jár, s figyeli a nyelvhasználati jelenségeket, hamar észreveszi: olykor egy-egy szó szokatlan jelentésben szerepel az újságíró, rádiós, tévériporter vagy éppen a nekik nyilatkozók mondataiban. Ha elterjed az új jelentésben való használata, a szónak kialakul — a régi vagy a régiek mellett — ez az újabb jelentése is. Idővel ez is bekerül a szótárakba. Ezt a folyamatot még akkor sem tudnánk megakadályozni, ha történetesen nem tartjuk helyesnek valamilyen szempontból ennek a jelentésnek a kialakulását. Ha viszont nem emelhetünk az új jelentés ellen kifogást, káros is lenne az új jelenség elleni hadakozás, hiszen ezzel nyelvünk fejlődését akadályoznánk. A nyelv szókészlete ugyanis nemcsak úgy gazdagodik, hogy új szavakat alkotunk új fogalmak megnevezésére, hanem úgy is, hogy régi szavainknak új jelentéseit alakítjuk ki. A nemkívánatos jelenség tehát általában nem az, hogy egy régi szót új jelentésben kezdenek el használni, hanem az, hogy a szó használata divatossá válik ebben a jelentésében, ós minden más, hasonló értelemben használható szót kiszorít. Gondoljunk csak arra, hány jobb elemet szorítunk ki például a fogalmaz ige újabb jelentésben való használatával az efféle mondatokban: Az illetékes úgy fogalmazott, hogy nem szándékoznak az árakat emelni. Senki nem vonja talán kétségbe, hogy ebbe a mondatba jobban illett volna ez a kifejezés: Úgy nyilatkozott, kijelentette, úgy tájékoztatott vagy csak egyszerűen: azt mondta. Az utóbbi időben a tud és a működik igével találkozhatunk újszerű jelentésben. A tud sokjelentésű ige, fel sem tudnánk itt sorolni minden jelentését. Egy dolog azonban nagyon is jellemző volt ezekre a jelentésekre: az igének az alanyaként elsősorban ember, ritkábban állat, elvétve dolog vagy elvont fogalom szerepelhetett. Csak emberről mondhattuk, hogy tudja azt, amiről ismereteket szerzett, amiről meg van győződve, amit vél ós gondol; de emberről és állatról is mondhattuk, tudja azt, amihez testi ereje, képessége van — például a kutya tud úszni, a madár tud repülni; nagyon ritkán dolgokról, elvont fogalmakról is mondtuk, hogy mire képesek: csúffá tudja tenni a pálinka; nagyon tudja bosszantani az ilyen eset. Az utóbbi időben azonban konkrét dolgokról, különösen gépekről állítjuk, hogy ezt vagy azt tudják. „Mit tud ez a gép?" — teszik fel sokszor a kórdóst egy-egy nagyközönség számára még ismeretlen géppel kapcsolatban a riporterek. „Ez a számítógép azt is tudja, amit mi már régen elfelejtettünk"; „Ez a komputer ki tudja számítani, milyen anyagból mennyire lesz szükség"; stb. Vagyis mivel a gép egyre inkább átveszi az ember tevékenységét: megőrzi az adatokat, kiszámít bizonyos dolgokat, (gy a jellegzetesen emberi műveteleket, képességeket megnevező szavakat gyakran átvisszük már a vele végzett művetelekre, illetve alkalmazzuk a felhasználhatóságára. Azaz mintegy megszemélyesítjük ezt az eszközt. Azt mondjuk rá, hogy „emlékszik" erre vagy arra az adatra, „megőrzi memóriájában", ezt vagy azt az adatot stb. Kétségtelen, a „Mit tud ez a gép?" kérdés talán egy kicsit komolytalanul, humorosan hangzik, hiszen az effélékhez voltunk szokva: Mire használható ez a gép?; Mi a funkciója ennek a gépnek? De a tud ige egyre több vonatkozásban hangzik el, jelenik meg a gép használhatóságát ismertető szavak között. Sőt nem csupán a tud, hanem a szintén elsősorban emberrel, s csak igen ritkán más alanyokkal kapcsolatosan használatos képes ós képesség szavak is: Ez a gép képes arra...; Ennek a gépnek megvan az a képessége..:, stb Ilyenkor ezeket nem kell helyteleníteni. A másik, új jelentésben előforduló szó a működik ige. Itt szintén az alany jellege, minősége változott meg az új jelentésben, vagyis az, aki vagy ami működik. Eddigi használatában személy, intézmény, emberi szerv vagy ember alkotta mechanizmus, valamint tűzhányó lehetett alanya ennek az igének: „A barátom újságíróként működik'-, „Megalakult, de még nem működik a szervezet"; „Jól működik a veséje"; „Ez a számítógép már régóta nem működik'-, „Az Etna újra működik'. De vari egy olyan jelentése is, amelyben valamilyen hatást kifejtő, konkrét dolgot megnevező szó lehet az alanya: működik benne a gyógyszer, a bevett méreg, a bor stb. Talán ez a jelentós szolgálhatott alapul ahhoz, hogy újabban olyan elvont fogalmakat jelölő szavak álljanak alanyként mellette, amelyek szintén valamilyen hatást fejthetnek ki. Elv, eszme, vallási felfogás, módszer stb. „működik" gyakran egyesek szóhasználatában, ha hat, terjed, beválik stb „Ez a vallási felfogás igencsak működik az utóbbi időben" — hallottam egy szektával kapcsolatban. „Ez a módszer jól működik' — mondták egy beváltnak tartott oktatási módszerről. Ezekben az esetekben a működik ige használata inkább szűkíti, mintsem szemléletesebbé teszi kifejezésmódunkat. Más szavak jobban illenek ezekbe a mondatokba, s kifejezőbbé teszik őket: Ez a vallási felfogás igencsak terjed (sok hívet szerez, népszerű lett stb.) az utóbbi időben; Ez a módszer jól bevált (eredményes, sikerrel alkalmazható stb.). JAKAB ISTVÁN (A szerző felvétele) ÁPRILISI ALKONY