Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓI 1993. ÁPRILIS 29. WASHINGTON: KÖZEL-KELETI TÁRGYALÁSOK A FELEK FÉLNEK AZ ELSŐ LÉPÉSTŐL Washingtonban szerdán megkez­dődött a négyhónapos szünet után felújított arab-izraeli béketárgyalá­sok 9. fordulója. Sajtóvélemények szerint az új Clinton-kormányzatnak köszönhető nagyrészt, hogy vala­mennyi érdekelt fél visszatért a tár­gyalóasztalhoz. Warren Christop­her külügyminiszter, aki még a tár­gyalások megkezdése előtt fogadta a delegáció képviselőit, hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok az eddigiek­nél aktívabb.szerepet fog játszani a békefolyamatban. Washington fő feladata azonban a megbeszélések beindulásával befejeződött, az ara­boknak és Izraelnek egymás között kell megegyezniük. A külügyminisz­ter felszólította a küldöttségeket, hogy a fő kérdésekre összpontosít­sák figyelmüket, ne pedig a kölcsö­nös viszályokra. Heidar Abdal Safi, a palesztin delegáció vezetője, aki első ízben vesz részt a tárgyaláso­kon, kijelentette: ha a palesztinok mindjárt a kezdet kezdetén nem tud­ják, hányadán állnak, nem fognak komolyan bekapcsolódni olyan bé­ketárgyalásokba, amelyek nem hoz­nak konkrét eredményeket. Megfi­gyelők szerint az első ilyen konkrét eredmény lehet a sziriai-izraeli meg­állapodás aláírása a Golan-fennsík­ról. A helyzetet bonyolítja, hogy egyik fél sem akarja megtenni az első lépést, attól tartva, hogy esetleg kapitulációval fogják vádolni. Várha­tóan egyáltalán nem kerül napirend­re Jeruzsálem kérdése, pedig Jeru­zsálemet a palesztinok saját államuk fővárosává akarják nyilvánítani. A már hosszú évek óta emigráció­ban élő palesztin aktivisták közölték, ünnepséget rendeznek, ha lehetővé teszik számukra a hazatérést, még­pedig közös imával a jeruzsálemi Al Aksza mecsetben, az iszlám vallás egyik legszentebb zarándokhelyén. Izrael ugyanis néhány nappal ezelőtt közölte: az 1967 óta kiutasított 1500-2000 palesztin közül legkeve­sebb harminc hazatérését engedé­lyezi, s a neveket az izraeli delegá­ció fogja bejelenteni a washingtoni tárgyalásokon. Izrael ezzel a jószán­dékú gesztussal válaszol a palesztin delegáció döntésére, hogy mégis részt vesz a béketárgyalásokon. PARLAMENTPARTI TÉVE Oroszország Legfelsőbb Tanácsa tegnapi ülésén jelezte: véleményét egyáltalán nem befolyásolja Boris Jelcin értékelése a népszavazásról. Sőt, hatályon kívül helyezte az ál­lamfőnek azt a rendeletét is, amely­ben a hónap elején úgy rendelke­zett, hogy a föderációhoz tartozó Mortvin Köztársaság elnöke marad­jon meg hivatalában annak ellenére, hogy a helyi parlament leváltotta őt tisztségéből Ruszlán Haszbulatov vezénylésével tegnap az orosz kül­döttek megszavazták, hogy Jelcin­nek ez a rendelete érvénytelen, az ügyről a föderáció alkotmánybírósá­gának kell döntenie. Megszavaztak a képviselők egy jelentős, 2,4 millió dolláros összeget is új tévéállomás létrehozására, amely majd a parlament szemszö­géből lesz hivatott megvilágítani az oroszországi eseményeket. Jelcint ellenfeli már a népszavazás előtt azzal vádolták, hogy visszaélt a tö­megtájékoztató eszközökkel. A LIBERÁLISOK ELŐRETEKINTENEK Azóta, hogy a Magyar Polgári Pártot felvették az Európai Liberális pártok Szövetségébe (ELDR), megbízott képviselője negyedévenként részt vesz a tekintélyes nemzetközi szervezet végrehajtó tanácsának ülésén. Csekes Erika jogász eddig kétszer képviselte az MPP-t ilyen fórumon: decemberben Rómában, most, áprilisban pedig Brüsszelben. Hazatérése után néhány nappal kérdeztük. • A volt kommunista országokból mely liberális pártok váltak az ELDR tagjává? - A Fidesz, a magyarországi Sza­bad Demokraták Szövetsége, a Szlovén Liberális Párt és a Magyar Polgári Párt nyert eddig felvételt. Érdekes, hogy eddig még a cseh­országi Polgári Mozgalmat se vették fel. Több párt jelentkezett Szlovákiá­ból is. Eléggé szigorúak a feltételek. Az okozza a legtöbb gondot, hogy a posztkommunista társadalmakban a pártok nagyrészt emóciók alapján szerveződnek. így nem tudják hova besorolni magukat, és ez program­jaikban, törekvéseikben is tükröző­dik. Nem szeretnék személyesked­ni, de ez itthon, a szlovákiai magyar pártok körében is tapasztalható. • Hogyan kapcsolódtál be a vég­rehajtó tanács munkájába? - Az ELDR programelőkészítő bi­zottságába választottak be. A szer­vezet idén decemberben az angliai Torquay-ben tartja kongresszusát, erre készítünk egy dokumentumot, amely majd tükrözi azokat az új teendőket, amelyek az európai helyzet utóbbi években bekövetke­zett változásaiból következnek. • Mennyire veszi az ELDR figye­lembe a nemrég még kommunista országok problémáit? Egyáltalán tud a térség gondjairól? - Hogy mennyire érzékeny ez az exkluzív szervezet egész Európa problémái iránt, így térségünk gond­jai iránt is, azt hadd tükröztessem egy mozzanattal: Miután a program­előkészítő bizottság tagjaként a finn delegátussal együtt arra fi­gyelmeztettem a végrehajtó bizott­ságot, hogy a nyugat-európai pro­tekcionizmus olyan megnyilvánulá­sai, mint a Szlovákiával, Cseh­országgal, Magyarországgal és Len­gyelországgal szemben foganatosí­tott húsembargó, veszélybe sodor­hatják az új demokráciák kibontako­zását; gazdaságilag lehetetlen helyzetbe sodródunk, ha ez gyakor­lattá válik. Erre a végrehajtó tanács úgy reagált, hogy megbízta a finn küldöttet, illetve megbízott engem, hogy a programelőkészítő bizottság keretében dolgozzunk ki e vonatko­zásban ajánlást. így a protekcioniz­musellenes programpontot (konkrét, a posztkommunista térségre vonat­kozó utalásokkal) majd minden való­színűség szerint elfogadja a decem­beri kongresszus. Ez is mutatja, hogy az Európai Liberális Pártok Szövetsége rövidlátó, csak pillanat­nyi előnyökre összpontosító politika helyett távlatokban gondolkodik. A li­berálisok előre tekintenek. • Szakmailag kikből tevődik ősz­sze a végrehajtó bizottság? - Nagyon erős a gazdasági szak­emberek csapata, de vannak a tes­tületben jogászok, egyetemi taná­rok, mérnökök, mezőgazdasági szakértők is. Úgyszólván valameny­nyien képviselők az Európa Parla­mentben. • A Magyar Polgári Párt most még csak ,,tagjelölt" az ELDR-ben. Mit jelent ez a jogokat illetően? Mi­kor válik teljes jogú taggá? - Ugyanúgy bekapcsolódhatunk a szervezet munkájába, mint a teljes jogú tagszervezetek. Az ELDR-ben alapelv, hogy a liberális pártok csak azt követően válnak teljes jogú tag­gá, hogy országukat felvették az Európai Közösségbe. Például még a svédek se rendes tagok, meg a finnek sem. Hogy „tagjelöltek" lettünk, az nagy nemzetközi elisme­rést jelent az MPP számára. • Milyen nyelven folynak a ta­nácskozások? - Angolul, franciául és németül. • Te...? - Angolul beszélek, állítólag elvi­selhetően. • A nyugati liberálisok hogyan te­kintenek az önálló Szlovákiára? - Politikai tényként kezelik a kér­dést. Noha Szlovákia iránt nőtt a bi­zalmatlanság, Európa nem csapta be előtte az ajtót. A kilincset nem a nyugatiak tartják a kezükbe, ha­nem a szlovákiai politikusok. Kár lenne elherdálni a lehetőséget. Gya­nakvással nézik a nyugati liberáli­sok, hogy nálunk egyes politikusok a harmadik út gondolatával kokettál­nak. Ugyanis harmadik út nem léte­zik. Vagy bejut Szlovákia az EK-ba, vagy Kelethez csapódik. TÓTH MIHÁLY DÉLSZLÁV VÁLSÁG CLINTON MÉG NEM DÖNTÖTT VÉGÉRVÉNYESEN A tűzszüneti megállapodás elle­nére tegnap a kelet-boszniai Srebre­nica környékén ismét intenzív har­cok robbantak ki a szerbek és a mu­zulmánok között, a helyi kórház pe­dig ismét megtelt sebesültekkel - közölte John MacMillan, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szó­vivője. Pontos adatok nem álltak rendelkezésére a sebesültekről, akik között polgári személyek is voltak. Becslések szerint harcok vannak a kéksisakosok által őrzött úgyneve­zett biztonsági zónán belül is. Brüsszelben tegnap találkoztak a NATO-tagországok vezérkari fő­nökei, hogy kelet-európai partne­reikkel együtt megvitassák, miként működhetnének együtt az ENSZ égisze alatt szervezett békeakciók során, amit a volt Jugoszláviában kialakult válság tesz aktuálissá. A kelet-európai államok aktívabban kívánnak bekapcsolódni ebbe a fo­lyamatba és többségük kinyilvánítot­ta a NATO-tagság iránti érdeklő­dését. Bili Clinton amerikai elnök teg­napra virradó éjszaka intenzíven foglalkozott a boszniai helyzettel. A kongresszus egyes bizottságainak és frakcióinak vezetőivel megtartott több mint kétórás találkozója után azonban közölte: ,,még nem döntöt­tem véglegesen". Szenátusi forrá­sok szerint talán már e hét végén várható a végleges döntés. Közben Bob Dole republikánus párti szená­tor arról tájékoztatott: az egyedüli dolog, amiben a találkozó résztvevői megegyeztek, az, hogy Boszniában nem vetnek be amerikai szárazföldi egységeket. Az ENSZ-szankciók érvénybe lé­pésének első napján az Egyesült Államok hat szerb, illetve Crna Go­ra-i hajót tartóztatott fel. Közben az ENSZ szankcióbizottsága 140 ellen­őrt küldött a Duna menti kikötővá­rosokba. Hírügynökségi jelentések szerint a Nyugat-európai Unió pedig a napokban további megfigyelők be­vetésével számol. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy a jugoszláviai tran­zitforgalmat tiltó rendelet betiltására felügyeljenek. MEGKÉRDEZTÜK MIKÉNT ÉRINTI AZ EMBARGÓ SZLOVÁKIÁT? Közvetlenül az után, hogy életbe léptek a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szembeni szigorított ENSZ-szankciók, Budapesten a külgazdasági kapcsolatok minisztériuma azonnal jelezte, kártérítést próbál kérni a világszervezettől, hiszen már a korábbi embargó is mintegy 500 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Vajon mekkora veszteségeket okoznak a szankciók Szlovákiának? Erről pró­báltunk érdeklődni a pozsonyi külügyminisztérium illetékesénél. következtében természetesen anya­gi és gazdasági károk keletkeznek. Amennyiben a számbeli adatokra kíváncsiak, forduljanak a gazdasági minisztériumhoz. Ott, sajnos, nem jártunk sikerrel, Zorvan mérnök szerint a miniszté­rium illetékesei a próbálkozások el­lenére még nem rendelkeznek számbeli adatokkal. Ám ígérete sze­rint amint hozzájutnak, azonnal nyil­vánosságra hozzák. Akkor hát vár­junk még... -ug­ÚJ KORSZAK KÜSZÖBÉN Carlo Ciampi, a 72-éves bank­szakember a háború utáni 52. olasz kormány élén. Szó se róla, Olaszország mozgal­mas politikai időszakot él át. Rendre váltják egymást a kormányfők, mi­niszterek, miközben - helyet adva új politikai csillagoknak - hajdani befo­lyásos vezetők tűnnek el a süllyesz­tőben. Jobb esetben egyszerűen fe­ledésbe merülnek Nos, Giulio Andreottit, a több­szörös exminiszterelnököt bizonyára nem fogja oly gyorsan feledni a vi­lág. Legalábbis erre lehet következ­tetni a római parlament 24 tagú szenátusi bizottságának keddi aján­lásából, hogy a maffiagyanús politi­kust fosszák meg képviselői mentel­mi jogától. Ha pedig a szenátus május hatodikára tervezett plenáris ülése is úgy véli majd, megszívlelen­dő ez az ajánlat, akkor több mint valószínű, hogy Andreottit - a paler­mói ügyészség kérésének eleget té­ve - bíróság elé állítják. Régen nem titok, hogy a hajdani kereszténydemokrata miniszterel­nököt a szicíliai maffiával fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt „zaklat­ják": a majd háromszáz oldalas vád­irat egykori maffiatagok bűnbánó tanúvallomásaira épül. Ezek szerint Andreotti a szicíliai klán római ér­dekképviselője volt, s mint ilyen, tu­TANDÍJMENTESEN Nyolcvan főiskolás és tíz posztgraduális képzésben részt­vevő egyén csehországi tanul­mányait szavatolja a Szlovákiá­val megkötött kölcsönös egyez­mény. Erről nyilatkozott a tegna­pi Český denníkben JUDr. Z. Pastorová, a Cseh Oktatási Minisztérium munkatársa. Ezek a diákok 1994 nyaráig nem fizet­nek a másik állam főiskoláin és egyetemein tandíjat. Az így megvalósuló csere a következő iskolaévben csak azokra a szakokra vonatkozik, amelyeket valamelyik köztársa­ságban nem oktatnak, illetve amelyeket az egyik köztársaság­ban csúcsszinten oktatnak (szlo­vakisztika és bohemisztika). A diákcserében az esetlegesen bevezetésre kerülő tandíjfizetés elesik. Az ebbe a diákcserébe sorolt szakokról a két köztársa­ság oktatási minisztériumai má­jus közepén döntenek. A nyilat­kozattevő szerint a tandíjfizetés kötelezettsége alól mentesülnek azok a diákok is, akik nem kerül­nek besorolásra az említett diák­cserébe. Az ő költségeiket a ki­küldő állam fedezné. Ez azt je­lenti, hogy szükség szerint a csereegyezményben megsza­bott számokat is túllépheti bár­melyik köztársaság, ha van elég pénze a majdan bevezetendő tandíj megfizetésére. Azok a hí­rek, amelyek arról szólnak, hogy a Cseh Köztársaságban tanuló szlovákiai diákok máris évi 20 ezer korona, illetve 8 ezer dollár tandíjat kötelesek fizetni, nem felelnek meg a valóságnak. NÉHÁNY SORRAN G enfben az Egyesült Államok azt javasolta, hogy hozzák létre az ENSZ emberjogi főbiztosának tiszt­ségét. Ajánlása szerint a főbiztos az emberi jogok hosszan tartó és ko­moly megsértése esetében avatkoz­hatna be az egész világon, tájékoz­tatott az AFP hírügynökség. J ohn Major brit kormányfő a par­lament előtt megerősítette: az Európai Unióról szóló maastrichti szerződés a második dán referen­dum negatív eredménye esetében nem léphet érvénybe. A miniszterel­nök ezekkel a szavakkal kommen­tálta a sajtó információit, amelyek szerint Douglas Hurd külügyminisz­tert azt mondta, hogy Nagy-Britan­nia abban az esetben is ratifikálhatja a szerződést, ha a dán szavazók nemet mondanak. P ekingben tegnap megkezdődött a hongkongi politikai reformok­ról szóló brit-kínai tárgyalások má­sodik fordulója. Robin McLaren brit küldöttségvezető szerint a tárgyalá­sok célja, hogy megállapodásra jus­sanak Chris Patten kormányzó ter­vével kapcsolatban. Patten szerint a brit gyarmaton 1995-ben - tehát két évvel azelőtt, hogy Hongkong kínai igazgatás alá kerül - meg kel­lene tartani az első parlamenti vá­lasztásokat. A tárgyalások két napig tartanak, de megfigyelők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy még egy fordulóra sor kerül. D zsammu és Kasmír észak-indiai állam fővárosában, Srinagar­ban tegnap reggel az indiai katonák elfoglalták a rendőrkapitányság épü­letét és mintegy 100 sztrájkoló rend­őrt fegyvereztek le. Hasonló akciók­ra került sor más rendőrállomásokon is, ahol a reguláris és félkatonai egységek összesen mintegy 3 ezer személyt fegyvereztek le. A katonák ezzel véget vetettek az egyhetes rendórsztrájknak. A rendőrök ily mó­don tiltakoztak az ellen, hogy az indiai hadsereg tagjai halálra kínoz­ták egyik kollégájukat - tájékoztatott a Reuter hírügynökség. N aruhito koronaherceg esküvőjé­nek napját Japánban hivatalos állami ünnepnek nyilvánítják A DPA hírügynökség szerint a kommunista képviselőket kivéve az egész plená­ris ülés a javaslat mellett szavazott. Naruhito június 9-én vezeti oltár elé menyasszonyát, Owado Maszakót - Nehéz megmondani, konkrét számokkal nem is szolgálhatok - vá­laszolta Marcel Jesenský mérnök, a nemzetközi szervezetek osztályá­nak előadója. A legnagyobb problé­mát a Duna zárlata okozza, hiszen ez a folyó a legelőnyösebb közleke­dési útvonalunk, egész exportunk lényegében a dunai forgalomra összpontosul. A Görögországba, Törökországba szállító fő exportő­reinknek, fuvarozóinknak úgyszintén komoly veszteségeket okoznak a korlátozások: az időbeni csúszás dott a maffia összes nagyobb akció­járól - beleértve a gyilkosságokat -, ezen belül a Moro-ügyről is. A vádlott pedig mit tehet? Termé­szetesen, védekezik, rágalomnak nevezi az ellene irányuló „megala­pozatlan, rosszindulatú, bizonyíté­. kokat nélkülöző" állításokat, am­lyekkel - mint Andreotti véli - tönkre akarják tenni azt a politikust, aki egész életében a nép javát akarta és a maffia ellen harcolt. Amíg a szenátusi berkekben e kényes, és talán majd az olasz történelem egyik sötét időszakát le­záró üggyel foglalkoznak, addig Carlo Ciampi, az olasz központi bank eddigi elnöke, megbízott kor­mányfő a politikai jövőre összponto­sít. A helyzet elemzői szerint a pár­tonkívüli pénzügyi szakértő megfele­lő ember, ö az, aki - ha jó csapatot sorakoztat fel maga mögött - képes lehet egy új korszak megnyitására Nevével összefüggésben sokan má­ris a második Olasz Köztársaság építésének kezdetéről beszélnek Ciampi kinevezése nem is oko­zott meglepetést, ami meglepő volt, az az, hogy hagyományosnak iga­zán nem nevezhető úton-módon, a pártvezetőket megkerülve látott hozzá az új miniszterek kiválasztá­sához. Hogy majd tetszik-e vagy sem az összeállított névsor, az a parlamenti bemutatás, pontosab­ban a bizalmi szavazás után dől el Ami magát Ciampit illeti, az eddig kormányzó kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok és szociál­demokraták azonnal támogatásukról biztosították a megbízott miniszter­elnököt. Amíg azonban a lombard Liga, a kommunisták és az újfasisz­ták egyértelműen elutasítják őt, a re­formkommunistákat tömörítő PDP várakozó álláspontra helyezkedett, mondván, tagjai kíváncsiak, mit ígér majd a kormányprogram Occhetto szerint nem kell elsietni a dolgokat Nyilván az új korszaknyitást sem. URBÁN GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents