Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám, szerda

1031 HÍREK - VÉLEMÉNYEK «ÚJSZÓM 1993. ÁPRILIS 30. Bili Clinton amerikai elnök dolgozószobájából telefonon gratulál Borisz Jelcinnek az oroszországi népszavazásban aratott győzelméhez. AZ ELNÖK ÉS POLITIKÁJA ELNYERTE A VÁLASZTÓPOLGÁROK BIZALMÁT (Folytatás az 1. oldalról) nak javaslata alapján valósult volna meg, vagyis, hogy az államfő iránti bizalomról és politikája támogatásáról valamennyi választópolgár abszolút többségének igenlő válasza döntött volna, akkor Jelcin nem kapott volna bizalmat, ehhez 5 millió szavazat hiányzott volna neki. A külföld - a számtalan visszhangból ítélve - elégedett az oroszországi népszavazás eredményeivel Bili Clinton amerikai elnök hétfőn 15 perces telefonbeszélgetést folytatott Jelcinnel. Gratulált neki a referendum eredményeihez és közölte: győzelme meggyorsítja az amerikai Kongresszusban az orosz reformok támogatására szánt további 4 milliárd dollár megszavazását. Néhány amerikai napilap közben arról számolt be, hogy Leon Panetta, a költségvetési iroda igazgatója fáradhatatlanul keresi azokat a forrásokat, amelyekből folyósítani lehetne azt az 1,8 milliárd dollár pótlólagos segélyt, melynek kifizetésére a Clinton-kormányzat kötelezte magát Tokióban a hét legfejlettebb ország találkozóján. Panetta szerint az a helyzet, hogy csak nagyon kevés pénzt lehet átirányítani Izraelnek és Egyiptomnak, az amerikai segélyek két legnagyobb kedvezményezettjének Ígért összegből. A Kongresszus viszont aligha lesz hajlandó korlátozni a hazai kiadásokat Oroszország megsegítése érdekében. Az 51 muzulmán országot tömörítő Iszlám Egységszervezet képviselői a pakisztáni Karacsiban tegnap kezdődött ülésükön felszólítottak a boszniai „népirtás" leállítását elősegítő összes lehetséges eszköz felhasználására. A konferencia küldöttei egyhangúlag jóváhagyták azt a határozatot, amely a boszniai szuverenitás felújítására és a háborús bűnösöket elítélendő nemzetközi bíróság létrehozására szólít fel. A Reuter hírügynökség szerint a határozat a továbbiakban leszögezi, ,,a jelenlegi helyzetben Bosznia-Hercegovinának természetes joga van az egyéni vagy a kollektív önvédelemre". A határozat ezért követeli a boszniai muzulmánokkal szembeni fegyverembargó feloldását. » ir • a • • BOSROL ZART AJTÓK MOGOTT Zárt ajtók mögött tárgyal ma Budapesten a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel foglalkozó magyar parlamenti ideiglenes bizottság. Figyelemre méltó, hogy a zárt ülésre meghívást kapott valamennyi parlamenti klub vezetője és az érintett tárcák felelős személyiségei: Jeszenszky Géza külügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter, Schamscbula György közlekedési miniszter, valamint az igazságügyi és környezetvédelmi minisztérium vezető tisztségviselői. A részvétel alapján a mai tárgyalást ezért a vízlépcső ügyében érintett magyar szervek „csúcsértekezletének" is nevezhetjük. A hozzáférhető információk szerint az ülésen az említett politikusok még egyszer, átfogóan megtárgyalják mindazokat a kérdéseket, melyek kapcsolatban vannak a bősi vízlépcsőről szóló magyar-szlovák vita Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztésével. Várhatóan a mai ülésen megszületik az a határozat, melyet a magyar parlament az alávetési nyilatkozatról szóló magyar-szlovák megállapodás ratifikációja alkalmával fogad majd el. A határozat tartalmazná a problémával kapcsolatos magyar álláspontokat. A hétfői parlamenti vita is megmutatta- bár a magyar politikai pártok mind támogatják a bős-nagymarosi ügy nemzetközi bíróság elé vitelét, mégis túl sok a fenntartás az alávetési nyilatkozattal kapcsolatban. Tekintettel az egyeztetés szükségére tegnap a parlament plenáris ülésén, ellentétben az előzetes tervekkel, nem került sor szavazásra a ratifikáció kérdésében. Megfigyelők ugyan nem tartják valószínűnek, hogy a jövő hét elején a magyar parlament nem hagyná jóvá az ügy nemzetközi bíróság elé terjesztését, de azt azért nem lehet kizárni, hogy esetleg bonyodalmak merülnek fel. Az alapvető dilemmát elsősorban az okozza, hogy a jövőben nem lehet kizárni egy olyan nemzetközi bírósági döntést, amely arra kötelezné Magyarországot, hogy mégis megépítse a vízerőművet. Ez viszont ellentétes egy korábbi parlamenti határozattal, mely szerint a vízlépcsőt semmiképpen sem szabad megépíteni. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntése a két fél megkeresése után néhány év múlva várható. A szlovák parlament az említett dokumentumot a múlt héten már ratifikálta, mégpedig vita nélkül. KOKES JÁNOS, Budapest JEMEN AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS Jemenben a három évvel ezelőtt egyesült marxista déli és a konzervatív északi országrészben első ízben tartanak szabad parlamenti választásokat. A választásra jogosult mintegy 2,7 millió szavazó 4700 jelöltre adhatja le voksát, akik túlnyomórészt független jelöltként indultak. A jemeni parlamenti választások furcsaságszámba mennek az egész Arab-félszigeten, mivel a térségbeli országok többsége monarchia, vagy pedig egypártrendszerű. Jemenben egyébként már tavaly novemberben meg kellett volna tartani a parlamenti választásokat, akkor azonban erre nem kerülhetett sor a két legerősebb párt, az Általános Népi Kongresszus és a Jemeni Szocialista Párt közötti erőszakhullám miatt. Politikai megfigyelők szerint a mostani választásokon is ez a két párt számíthat a legtöbb szavazatra. A listákon egyébként 21 politikai párt jelöltjei indultak. A szavazás tisztaságára 20 tagú nemzetközi megfigyelőcsoport ügyel. A BELGRÁDIAK REAGÁLNAK A SZIGORÚ EMBARGÓRA KATONAI BEAVATKOZÁS SINCS KIZÁRVA JELCIN FIGYELMEZTETI A BOSZNIAI SZERBEKET Közép-európai idő szerint tegnap reggel hat órakor léptek érvénybe a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szembeni szigorított ENSZszankciók. Ezeknek az a célja, hogy megbüntessék Szerbiát és Crna Gorát azért a szerepért, amelyet a boszniai polgárháborúban játszott a boszniai szerbek támogatásával. A szövetségi köztársaság képviselőinek rá kellene kényszeríteni a boszniai szerbeket a béketerv aláírására. Bár ezt a dokumentumot hétfőn a boszniai szerbek parlamentje visszautasította, lord Owen úgy nyilatkozott róla, hogy „még nem halott". Belgrád lakói tegnap reggel, mint szokásosan tömött autóbuszokkal indultak munkába. Többen már reggel a bankok előtt sorakoztak, hogy kivegyék deviza betétjeiket. Közben Milorad Unkovics jugoszláv külkereskedelmi miniszter népirtásnak nevezte az ENSZ újabb szankcióit, melyeknek, szerinte, az a célja, hogy a föld felszínéről „kitöröljék:" Szerbia és Crna Gora népét. Brüsszelben tegnap kezdődött meg a NATO tagországok vezető képviselőinek kétnapos ülése, amelyen megvitatják a volt Jugoszláviában kialakult helyzetet és a szövetség struktúrájának módosításával kapcsolatos kérdéseket. A NATOhadseregek vezetői a találkozó során várhatóan mérlegelni fogják a szerb tüzérség és az utánpótlási folyosók elleni esetleges légitámadások pozitívumait és negatívumait. Értékelni fogják a Bosznia-Hercegovina feletti légitilalmi zóna érvényesítésének eredményeit is. A NATOszakértők tervei azzal számolnak, hogy 65-75 ezer katonát állomásoztatnának a volt Jugoszláviában. Ezek elősegíthetnék, hogy az öszszes ellenséges frakció aláírja az esetleges békemegállapodást. Az amerikai védelmi minisztérium szerint 25 ezer amerikai katona venne részt a békemisszióban. Az AP hírügynökség megállapítása szerint francia, brit és orosz egységek részvételére is számítani lehet. Manfred Wörner, a NATO főtitkára sem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét abban az esetben, ha kudarcot vallanak a szigorított gazdasági szankciók. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap figyelmeztette a boszniai szerbeket, hogy szembe kell nézniük a béketerv elutasításából eredő következményekkel. ,,Az Oroszországi Föderáció nem fogja védelmezni azokat, akik szembe szállnak a nemzetközi közösség óhajával. Eljött az az idő, hogy határozott intézkedésekkel fojtsuk el a konfliktust" - mondotta Jelcin. A PALESZTIN KÜLDÖTTSÉG RÉSZVÉTELÉVEL FOLYTATÓDIK A KÖZEL-KELETI PÁRBESZÉD Washingtonban tegnap a kilencedik fordulóval folytatódtak az arab -izraeli béketárgyalások. A több hónapja szünetelő megbeszéléseken a palesztin küldöttség is részt vett, amely eleinte a tárgyalások bojkottálását szorgalmazta és erre szólította fel a többi arab országot is. netelésüket az izraeli határ felé. Szóvivőjük mindössze annyit közölt, további lépéseket mérlegelnek, ezeket azonban nem részletezte. A közel-keleti tárgyalások folytatódása miatt tiltakozó sztrájkot tartottak a megszállt Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján élő palesztinok. A tiltakozó megmozdulás résztvevői az iszlám ellenállási mozgalom, a Hamasz aktivistáinak felhívására cselekedtek így. Hírügynökségi jelentések szerint Nabluszban és Jeninben is fokozódott a feszültség a Hamasz és a Fatah mozgalom hívei között, incidensekről egyelőre nem érkeztek jelentések. VÁCLAV HAVEL HAZATÉRÉSE UTÁN GESZTUST VÁR NÉMETORSZÁGTÓL, DE... Václav Havel cseh államfő háromnapos németországi látogatásának legfontosabb eseménye Helmut Kohl kancellárral és Richard von Weizsácker államfővel való találkozója volt. Havel hazaérkezése után tartott prágai sajtóértekezletén kijelentette, hogy Németország a jóakarat jeleként kártalaníthatná a nácizmus cseh áldozatait, s szerinte erre a legmegfelelőbb egy, a lengyelországihoz hasonló alapítvány létrehozása tenne. A cseh államfő tájékoztatott arról, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek az idős cseh állampolgárok megsegítését szolgáló' humanitárius akciókról. Václav Havel irreálisnak minősítette azoknak a német követeléseknek a teljesítését, amelyek az 1948 februárja előtti időszakra vonatkoznak Az elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: ,,Nem tehet helyrehozni a történelmet és pótolni mindazokat a károkat, melyeket a történelem okozott." A HÚSZÁRLAT FELOLDÁSA A TET MAGYAR VÁLASZ AZ EK FELTÉTELEIRE Magyarország csak egy részét tartja teljesíthetőnek azoknak a szigorú állategészségügyi előírásoknak, követelményeknek, amelyeket az Európai Közösség a húsembargó feloldásának feltételéül szabott a kelet-európai országoknak. A magyar fél véleménye szerint ugyanis a brüsszeli javaslat némely feltétele olyan, amelyet az EK a közösségi országokkal szemben sem követel meg. Ebből kifolyólag Budapest diszkriminatívnak és indokolatlannak tartja a feltételek egy részét. Ezt Szabó János magyar földművelésügyi miniszter jelentette be tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszter kifejtette: azt a brüszszeli követelményt, hogy a szállítmányokat kísérő állategészségügyi ooKUinenlumokat ezentúl a korábbi egy orvos helyett két hatósági orvos hitelesítse, Magyarország hajlandó elfogadni Az élő állatok szállítás előtti 15 napos karanténját azonban a minisztérium elfogadhatatlannak, megoldhatatlannak és gazdaságilag indokolatlannak tartja. Mivel az intézkedés a szopós- és a kisüzemekben tartott állatok esetében nem valósítható meg, a minisztérium javasolja, hogy az EK ezen állatok elkülönítése helyett fogadja el az állatok meghatározott arányától vett vérvizsgálat eredményét. A tárca vezetője azt is kifejtette, hogy csak ideiglenesnek tartja a megszigorított intézkedéseket, hiszen a magyar állategészségügyi rendszert a közösségi előírásokkal is nyugodtan össze lehet vetni. (k. j.) NÉHÁNY SORBAN T

egnap a cseh egészségügyi minisztérium figyelmeztette a lakosságot, hogy a köztársaság felett szokatlanul vékony az ózonréteg, ezért az emberek 11.00 és 15.00 óra között lehetőleg ne tartózkodjanak a napon. A cseh hidrometeorológiai intézet szerint az ózonréteg 20 százalékkal vékonyabb, mint az előző napokban. Ennek következtében fennáll a rákos megbetegedést előidéző, rendkívül nagymértékű ibolyántúli sugárzás veszélye. Az egészségügyi minisztérium egyben ajánlotta, hogy az emberek használjanak napszemüveget és így előzzék meg a recehártya megkárosodását. TP^elju Zselev bolgár államfő lákb nya hétfőn öngyilkos lett - tájékoztatott tegnap az elnöki hivatal. A Trud című napilap szerint a 22 éves Jordanka Zselev megmérgezte magát. Állítólag már korábban is többször kísérelt meg öngyilkosságot. T

engiz Kitovani grúz védelmi miniszter tegnap közölte: az abház szeparatisták ellen harcoló 15 ezer főnyi grúz hadsereg 1200 tagja vesztette életet a tavaly augusztusban kirobbant háborúban. Kitovani hozzáfűzte, hogy ez a háború napi 20 millió rubelbe (kb. 25 ezer dollár) kerül Grúziának - tájékoztatott az AFP hírügynökség. S

zaddam Husszein iraki elnök is részt vett a hétfői katonai díszszemlén, amelyet először tartottak az országban 1991 februárja óta, amikor az iraki egységeket kiűzték Kuvaitból. Az INA iraki hírügynökség szerint a díszszemle részét képezte a Szaddam 56. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségsorozatnak. Ma, az iraki elnök születésnapján egyébként nagyszabású akciókat szerveznek mind Bagdadban, mind pedig Szaddam szülővárosában, Tikritben. r É

rdekes adatokat közölt a The Times című brit Napilap, ismertetve a Kínai Gulag című könyvet, amely Vu Lao-gai 19 éves tábori tapasztalatait rögzíti. A lap szerint Kínában jelenleg 16 millió ember tartózkodik és végez kényszermunkát a különböző táborokban. A hír szerint Kína tökéletesítette a náci és a szovjet táborok rendszerét s az ún. gondolkodás reformjával gazdagította, amely a bűn tudatosítását feltételezi. Kínában évente 20 ezer embert végeznek ki, állítja a The Times. S

an Jóséban, Costa Rica fővárosában egy fegyveres csoport tegnap elfoglalta a legfelsőbb bíróság épületét és túszul ejtett 19 bírót, köztük Edgar Cervantest, a bíróság elnökét. Hivatalos források szerint a fegyveres csoport 20 milliót követel válságdíjként. E

lefántcsontparton az abidiani bíróság öt évi börtönbüntetésre ítélt három falusi nőt, akik beismerték a kanibalizmust. Az Ivoir Soir című lap szerint az említett nők megettek négy embert, köztük az egyik fiát. Az elítélteket azt követően vették őrizetbe, hogy meghalt az a fiatalember, akit kezelniük kellett volna. Eredetileg a nőket emberöléssel vádolták. Ezt a vádlottak viszszautasították, ám beismerték, hogy a fiút természetes halála után megették. IS N SI T O U R S NYUGATI KÉNYELEM, KELETI NYUGALOM... Egyhetes üdülőtúrák a török Riviéra gyöngyszemein Kusadasiban és Antalyában. Utazás charter repülőgéppel, szállás apartmanokban, illetve 4 és 5 csillagos tengerparti szállodákban, üdülőklubokban, félpanziós ellátással 32 900 Ft-tól Jelentkezés: TENSI TOURS, Budapest Komjádi B. u. 1. Telefon: 115 3282, 135 6355 VK-6 Az év elején Izraelből deportált csaknem 400 palesztin ,,halálmenettel" tiltakozott a közel-keleti béketárgyalások felújítása ellen és a palesztin delegáció részvételét egyenesen árulásnak minősítette. ,,Azr üzenjük a palesztin küldöttségnek, hogy támogatjuk mindazokat, akik nem helyeselték a közel-keleti párbeszéd felújítását mindaddig, amíg a mi problémánk meg nem oldódik" - jelentette ki a deportáltak szóvivője. Az Izraelből kitoloncolt palesztinokat az izraeli tüzérség megállásra kényszerítette, ők azonban nem tértek vissza ideiglenes sátortáborukba, hanem elhatározták, hogy hamarosan folytatják me-