Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám, kedd

7 EGÉSZSÉGÜGY ÚJ szói 1993. ÁPRILIS 27. IDEIGLENES ALLAPOTOK? LÁTOGATÁS A ROZSNYÓI KÓRHÁZBAN Röviddel az építkezés megkezdése után sok rozsnyói csak csóvál­ta a fejét. — Kórház a temető mellett? — mondogatták csendesen, mert húsz évvel ezelőtt, ugye, ki mert hangosan véleményt monda­ni? Az esztendők során — s az időközben mindig módosult tervraj­zok alapján — hol épült, hol nem a kórház, de végül két évtized el­teltével fokozatosan üzemelni kezdett. Az ember csak ámul a sok te­kergős lépcsó'feljáró, terasz és épülettömb láttán, s óhatatlanul fel­merül benne a kérdés, hogy ez a beton-csempe erődítmény mennyi­be „fájt" az adófizető polgároknak?! Persze, a múltban a tervezők nagy, szabad, levegős térségekben gondolkodtak, s eszükbe sem jutott, hogy a kihasználatlan területeket takarítani, sőt fűteni is kell. De az sen>, hogy a rozsnyói rendelőintézetbe, vagy a kórházba utalt beteg kétségbeesetten bolyonghat a megjelöletlen feljárókon, a szin­te végtelen és sivár összekötő folyosókon, ha fájós lábával, dereká­val egyáltalán képes a lépcsőjárásra?! Az 1989-es társadalmi változá­sok után az új épületek átadásával, befejezésével (a területrendezési munkák még nem készek) és üze­melésükkel kapcsolatos gondok mellett az egészségügyi intézmény élén történő gyakori személycserék is nehezítették a konszolidált, a va­lóban ember- és betegközpontú munkakörülmények kialakulását. Néhány esztendő alatt ugyanis nem kevesebb, mint öt igazgató váltotta egymást az intézmény élén, ami már magában is jelzésértékű az ott uralkodó viszonyok megítélése szempontjából. A legutóbbi igazga­tócsere körüli hullámok pedig a mai napig sem ültek el, felbolygatva a kórház dolgozóinak, a régió betege­inek nyugalmát. Mint arról lapunk hasábjain an­nak idején mi is hírt adtunk, ez év február 10-én az egészségügyi mi­niszter (szokásához híven minden előzmény és indoklás nélkül) azon­nali hatállyal felmentette tisztségé­ből dr. Icsó Jánost, a rozsnyói kórház megbízott igazgatóját, s utódjául azonnal kinevezete dr. Ján Paškant, a sebészeti osztály eddigi főorvosát. Első pillantásra úgy tűnt, ez az eset sem más, mint az egészségügyi miniszter tisztoga­tási manővereinek újabb bizonyíté­ka, ottjártunkkor viszont megbizo­nyosodhattunk, hogy ebben az esetben az igazgatócsere minden bizonnyal időszerű volt. Dr. Icsó János a leváltását köve­tően úgy nyilatkozott, hogy ebben „személyes és politikai okok egya­ránt közrejátszottak". Itt szükséges elmondani, hogy dr. Icsót 1992 márciusában a KDM javaslatára ne­vezték ki a kórház élére, miután elődje lemondott. Kinevezése ideig­lenes lett (volna), s addig tartott (volna), míg az igazgatói posztra szóló pályázatot le nem folytalják. Erre azonban nem került sor sem dr. Icsó kinevezését követően, sem azóta. Közben, 1992 nyarán, parla­menti választások voltak, melyek eredményeképpen a hatalmat új po­litikai garnitúra vette ál, nemcsak a legfelső szinten, hanem helyi vonat­kozásban is. A DSZM rozsnyói járá­si elnöksége a választásokai köve­tően már júliusban kiadott egy me­morandumot, melyben többek között dr. Icsó János leváltását kezdemé­nyezte. Akkor a regionális orvosi kamara kiállt az igazgató mellett, mondván, a kinevezése óta eltelt két hónap nem elég idő annak meg­ítélésére, hogy dr. Icsó milyen igaz­gató. Ugyanez az orvosi kamara vi­szont ez év elején már petíciót fo­galmazott meg ugyanazon igazgató személye és irányítási módszerei ellen. A regionális orvosi kamara el­nöke, dr. Peter Krokavec kérdé­sünkre a kifogásokat a következő­képpen összegezte: az igazgató nem működött együtt az orvosi ka­marával, de az osztályvezető főor­vosok grémiumával és a szakszer­vezeltel sem. Döntéseit megelőző­en nem kérte ki véleményüket, vagy ha kikérte, nem vette figyelembe azokat. Direktív módon intézkedett, többek között akkor, amikor a múlt év decemberében visszahívta az összes osztályvezető főorvost az­zal, hogy pályázatot ír ki a helyek­re, majd tíz nap múlva a visszahí­vásra vonatkozó döntését vissza­vonta. Minden előzetes konzultáció nélkül, önhatalmúlag két belgyógyá­szati osztályt hozott létre, hasonló­képpen februárban (szintén az érin­tetlek megkérdezése nélkül) egy másik sebészeti osztályt létesített: — Nem csupán a döntések tartalmá­ról van szó— hangsúlyozta dr. Kro­kavec, hanem a módról is, ahogy ezek a döntések megszülettek. Éppen ezért az orvosok zcme ösz­szelogott és kifogásaikat közölték az egészségügyi miniszterrel. Hogy aztán dr. Icsó leváltásának ez volt-e az közvetlen indítóoka vagy sem, közrejátszott-e a miniszter döntésé­ben az a tény, hogy az igazgatót még az előző, kereszténydemokrata miniszter nevezte ki (mert teljesség­gel ez sem zárható ki, kiindulva a hasonló személycserék forgató­könyvéből), nem tudni. Tény, hogy a már egy éve „ideiglenesen" kine­vezett igazgatót indoklás nélkül me­nesztették, szinte egyik óráról a másikra, viszont a helyére, szinte egyik óráról a másikra és ugyan­csak ideiglenesen (három hónapra, a pályázat kiírásáig), kineveztek egy újabb igazgatót, aki története­sen az a dr. Ján Paškan, akinek tudta és beleegyezése nélkül dr. Icsó létrehozta a II. sebészeti osz­tályt, s akinek neve már a DSZM rozsnyói elnökségének ama bizo­nyos memorandumában is szere­pelt, mint dr. Icsó lehetséges utóda. Persze, dr. Jan Paškan szemé­lyét sokan nem fogadták kitörő lel­kesedéssel, hiszen ismert volt 1989-et megelőző előélete. A bár­sonyos forradalom szele „söpörte" ki egy pozsonyi kórház sebészeli osztályának éléről, s később, bár több főorvosi pályázaton is részi vett, pártos múltja miatt nem sike­rült jól elhelyezkednie, (gy jutott el egészen Rozsnyóig, ahol a múltja már nem volt akadály, s ahol talán kelleti a fővárosból érkező sebész. Az orvosi kamara részéről az új igazgató személyével kapcsolatban csupán annyi megjegyzés hangzott el, hogy nem azonos azzal, akii a kamara jelölt az igazgatói posztra, de bíznak abban, hogy három hó­napon belül valóban sor kerül az oly esedékes pályázat kiírására. Akárhogy is van, a rozsnyói kór­ház élén február 10-e óta új igazgató áll. Azt tapasztaltuk, hogy az előző A mostani igazgató, ki tudja mi­lyen megfontolásból, a helyettesé­nek nevezett ki. Gondolom, arra kellek csak, hogy ne mondhassa senki, dr. Paškan csak saját embe­reivel veszi körül magát. A kórház­vezetés menetébe persze nincs be­leszólási jogom. Azt sajnálom csu­pán, hogy nem arra összpontosí­tunk, amire kell. A munkára, a be­tegellátás minőségének javítására, a rossz épület okozta gondok kikü­szöbölésére, arra, miként lehetne lecsökkenteni például a napi 30 ezer koronás gázszámlánkat. Csak­hát ebben a kórházban sok a túlér­zékeny ember, akik a döntések mö­gött személyük elleni támadást sej­tenek. Pedig csak ésszerűsíteni szeretnénk a munkát, hiszen a mű­szerezettségünk megengedné a legszínvonalasabb műveletek el­végzését is. Dr. leső János nem leplezte in­gerültségét, s kijelentései egyértel­műen sértődöttségről tanúskodtak. 4. A 400 hivatalnoknak külön adminisztrációs épület jár... (Méry Gábor felvételei) igazgató leváltásával a kórházban dolgozók többsége egyetértett, vi­szont a leváltás módjával már nem. Ráadásul dr. Icsó Jánoshoz hasonló­an az új igazgató sem pályázat útján került a kórház élére, s ki tudja, való­ban sor kerül-e a pályázat kiírására. Dr. Jan Paškan „ideiglenes" kineve­zése óta több hónap telt el... Természetesen beszélni szeret­tünk volna az ügyben érdekeli vala­mennyi szereplővel, főleg az igazga­tóval, de ő házon kívül tartózkodott. Dr. Čajka Csabát, az igazgatóhe­lyetlest, nehéz helyzetbe hoztuk, amikor helyzetjelentési kértünk tőle. — Icsó János valaha a barátom volt, de csalódtam benne. Szerin­tem lejáratta a kórház tisztességes orvosait, amikor olyan cikkeket kö­zölt, melyekben kifejtette, hogy a múlt rendszerben a választások szabadok voltak, hogy vallássza­badság volt, s nincs tudomása arról sem, hogy valakinek nyomós okai lettek volna a disszidálásra. Minduntalan azt bizonygatta, hogy csak a törvényadta lehetőségekkel élt, s szerinte joga volt arra, hogy új osztályokat nyisson, s új főorvo­sokat nevezzen ki. Hogy pályázat nélkül? Hát istenem. . A rozsnyói kórház 580 ágyas. A betegekről kb. 200 orvos, 266 ápo­lónő és 40 szanitéc gondoskodik. A kórház és rendelőintézet igazgató­sága, ki tudja milyen okból, állo­mányban tart több mint 400 hivatal­nokot. Néhány orvoslói és ápolónő­től (ismert okok miatt elzárkóztak nevük közlésétől) megkérdeztük, mi a véleményük a kórházban uralkodó viszonyokról. Tömören fogalmazlak. — Ebben a kórházban menedé­ket találtak azok, akik a múltban is kiszolgálták a rendszert. Pártlunkci­onáriusok, milicisták és volt magas­beosztású hivatalnokok fizetésére van pénz, mi pedig kevés pénzért ügyeljünk. De tartjuk a szánkat, mert akinek nem tetszik, annak lel is út, le is út. A napokban megkérdeztük dr. Viliam Soboňa miniszter urat, mikor ír ki pályázatot például a rozsnyói kórház igazgatói posztjára. Utaltunk arra, hogy dr. Ján Paškan ideiglenes megbízatása kissé elhúzódott... A miniszter biztosított arról, bár kisebb gondja is nagyobb annál, hogy igazgatókat nevezzen ki, szerinte a rozsnyói kórház élén jó sebész áll. Arra a kérdésünkre, vajon biztos-e abban, hogy a jó sebész jó vezető is, sajnos nem adott választ. Kár. S. FORGON SZILVIA PÉTERFI SZONYA 1. Az igazgatóhelyettes a munkára szeretne összpontosítani 2. dr. Peter Krokavec meg akarja pályázni a főorvosi posztot PSZORIÁZIS Ez a viszonylag gyakori bőrbetegség (a mi vidékünkön minden 1000 emberből ti­zenötöt érint) rendszerint korai felnőttkor­ban kezdődik és sajnos az esetek legna­gyobb részében egész életre szól. A bőrelváltozások lényege a felhám sejtjeinek hibás szarusodási folyamata. A kisebb-nagyobb fényes pikkelyek rendsze­rint a fej hajjal fedett részein, a könyökön és a térdeken, valamint a keresztcsont környékén találhatók, de előfordulhatnak másutt is. Gyakoriak a köröm elváltozásai is, és a pszoriázis olykor (szerencsére rit­kán) az ízületeket is megtámadja, A tüne­tek tavasszal és nyáron rendszerint eny­hébbek mini ősszel és télen. A betegség egyes vidékekel és embercsoportokat el­kerül (például az indiánokai), másutt, első­sorban Európa északi országaiban, sokkal gyakoribb mint nálunk. A tankönyvek szerint a pszoriázis multi­faktoriálisan és poligenetikusan öröklődik. Ez magyarul annyit jelent, hogy senki sem ludja, hogyan öröklődik. Tény az, hogy, ha a szülők valamelyike ebben a betegségben szenved, akkor gyereküknél kb. 20 száza­lék annak a valószínűsége, hogy szintén megbetegszik. A betegség oka sem ismert, de nagyon sok olyan tényezőt sikerült (elderíteni, amelyek kiprovokálhatják a kiütések meg­jelenését, vagy rosszabbodását. Ilyenek a fertőző megbetegedések, a rejlett gócok, sztresszhelyzel, zsírban gazdag étrend, túl sok alkohol és bizonyos gyógyszerek. Jó példa annak a fiatalasszonynak az esete, akinél a betegség hosszú évek során vi­szonylag könnyű lefolyású volt, majd vá­ratlanul egész testén megjelentek a kiüté­sek. A röntgen és a laboratóriumi vizsgá­latok negatív eredménnyel járlak, csak a gondos gégeorvosi konzílium derítette (el a gennyes, megnagyobbodott mandulákat. Ezek eltávolítása és megfelelő bőrgyógyá­szati kezelés után a kiütések is eltűntek. A pszoriázis is azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek nem gyógyíthatóak, de megfelelő kezelés és a beteg együtt­működése esetén a legtöbb esetben jól kezelhetőek. A pikkelyek eltávolítására a szalicilsav tartalmú kenőcs a legalkalma­sabb. A bőr mélyében lejátszódó kóros fo­lyamat visszaszorítására is kikísérleteztek gyógyszereket — ezek alkalmazása azon­ban kizárólag a szakorvos leiadata. A ne­hezen gyógyuló esetekben olykor rövid ideig szükségesek a szteroid hormonokat tartalmazó kenőcsök. Mellékhatásaik miatt tartós alkalmazásuk nem ajánlott. A kezelés lényeges része a napozás — a legtöbb beteg panaszai jelentősen eny­hülnek nyáron és még inkább tengerparti üdülés alatt és után. Télen a gondosan adagolt kvarcolás hatása is jótékony szo­kott lenni. Természetes, hogy az étrendből ki kell iktatni minden olyan (lent említett) ételt, amely a betegséget súlyosbíthatja. A könnyű, de vitamindús étrend nem csak a betegeknek, de hozzátartozóiknak is hasz­nos. Gondot kell fordítani a rossz fogak, gennyes mandulák és más rejtett gócok kezelésére is. A pszoriázis nem halálos betegség, de nagyon megkeseríti az érintettek életét és egyeseknek komoly lelki problémákat okoz. Fontos tudni, hogy a pszoriázis nem fertőző betegség, semmiképpen nem ter­jedhet át a környezetre, A már nálunk is működő pszoriatikus társaság egyik fő fel­adata éppen a betegek társadalmi beil­leszkedésének megoldása lesz. DR. RÁCZ OLIVÉR HOMO HOMINI ALAPÍTVÁNY A szellemi- és testi fogyatékos gyere­keknél gyakoribb a fogszuvasodás, mint az egészségeseknél. A kezelésük vi­szont nehézségekbe ütközik, hiszen legalább 25 százalékuk nem látható el a járóbeteg-rendelés keretében. Szomo­rú valóság, hogy ez idáig a társadalom nem sokat törődött velük, s csak na­gyon kevés gyerek fogait javították meg — altatás közben. A Szlovák Fogorvosi Kamara tagjai tudatosítják, hogy az egészségügyi inté­zetek pénzhiánnyal küszködnek, s jelen­leg nem képesek vállalni az anyagilag megterhelő speciális gyógyítást. Ezért alapítványt hoztak létre, s kérik a vállal­kozókat, de a magánszemélyeket is, adományaikkal támogassák nemes, em­berbarát szándékukat. Számlaszám: 193 948-219/0900 IČO: 318 71 887 Slovenská štátna sporitelňa: Trnava Nadácia HOMO HOMINI -erf-

Next

/
Thumbnails
Contents