Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám, kedd

7 EGÉSZSÉGÜGY ÚJ szói 1993. ÁPRILIS 27. IDEIGLENES ALLAPOTOK? LÁTOGATÁS A ROZSNYÓI KÓRHÁZBAN Röviddel az építkezés megkezdése után sok rozsnyói csak csóválta a fejét. — Kórház a temető mellett? — mondogatták csendesen, mert húsz évvel ezelőtt, ugye, ki mert hangosan véleményt mondani? Az esztendők során — s az időközben mindig módosult tervrajzok alapján — hol épült, hol nem a kórház, de végül két évtized elteltével fokozatosan üzemelni kezdett. Az ember csak ámul a sok tekergős lépcsó'feljáró, terasz és épülettömb láttán, s óhatatlanul felmerül benne a kérdés, hogy ez a beton-csempe erődítmény mennyibe „fájt" az adófizető polgároknak?! Persze, a múltban a tervezők nagy, szabad, levegős térségekben gondolkodtak, s eszükbe sem jutott, hogy a kihasználatlan területeket takarítani, sőt fűteni is kell. De az sen>, hogy a rozsnyói rendelőintézetbe, vagy a kórházba utalt beteg kétségbeesetten bolyonghat a megjelöletlen feljárókon, a szinte végtelen és sivár összekötő folyosókon, ha fájós lábával, derekával egyáltalán képes a lépcsőjárásra?! Az 1989-es társadalmi változások után az új épületek átadásával, befejezésével (a területrendezési munkák még nem készek) és üzemelésükkel kapcsolatos gondok mellett az egészségügyi intézmény élén történő gyakori személycserék is nehezítették a konszolidált, a valóban ember- és betegközpontú munkakörülmények kialakulását. Néhány esztendő alatt ugyanis nem kevesebb, mint öt igazgató váltotta egymást az intézmény élén, ami már magában is jelzésértékű az ott uralkodó viszonyok megítélése szempontjából. A legutóbbi igazgatócsere körüli hullámok pedig a mai napig sem ültek el, felbolygatva a kórház dolgozóinak, a régió betegeinek nyugalmát. Mint arról lapunk hasábjain annak idején mi is hírt adtunk, ez év február 10-én az egészségügyi miniszter (szokásához híven minden előzmény és indoklás nélkül) azonnali hatállyal felmentette tisztségéből dr. Icsó Jánost, a rozsnyói kórház megbízott igazgatóját, s utódjául azonnal kinevezete dr. Ján Paškant, a sebészeti osztály eddigi főorvosát. Első pillantásra úgy tűnt, ez az eset sem más, mint az egészségügyi miniszter tisztogatási manővereinek újabb bizonyítéka, ottjártunkkor viszont megbizonyosodhattunk, hogy ebben az esetben az igazgatócsere minden bizonnyal időszerű volt. Dr. Icsó János a leváltását követően úgy nyilatkozott, hogy ebben „személyes és politikai okok egyaránt közrejátszottak". Itt szükséges elmondani, hogy dr. Icsót 1992 márciusában a KDM javaslatára nevezték ki a kórház élére, miután elődje lemondott. Kinevezése ideiglenes lett (volna), s addig tartott (volna), míg az igazgatói posztra szóló pályázatot le nem folytalják. Erre azonban nem került sor sem dr. Icsó kinevezését követően, sem azóta. Közben, 1992 nyarán, parlamenti választások voltak, melyek eredményeképpen a hatalmat új politikai garnitúra vette ál, nemcsak a legfelső szinten, hanem helyi vonatkozásban is. A DSZM rozsnyói járási elnöksége a választásokai követően már júliusban kiadott egy memorandumot, melyben többek között dr. Icsó János leváltását kezdeményezte. Akkor a regionális orvosi kamara kiállt az igazgató mellett, mondván, a kinevezése óta eltelt két hónap nem elég idő annak megítélésére, hogy dr. Icsó milyen igazgató. Ugyanez az orvosi kamara viszont ez év elején már petíciót fogalmazott meg ugyanazon igazgató személye és irányítási módszerei ellen. A regionális orvosi kamara elnöke, dr. Peter Krokavec kérdésünkre a kifogásokat a következőképpen összegezte: az igazgató nem működött együtt az orvosi kamarával, de az osztályvezető főorvosok grémiumával és a szakszervezeltel sem. Döntéseit megelőzően nem kérte ki véleményüket, vagy ha kikérte, nem vette figyelembe azokat. Direktív módon intézkedett, többek között akkor, amikor a múlt év decemberében visszahívta az összes osztályvezető főorvost azzal, hogy pályázatot ír ki a helyekre, majd tíz nap múlva a visszahívásra vonatkozó döntését visszavonta. Minden előzetes konzultáció nélkül, önhatalmúlag két belgyógyászati osztályt hozott létre, hasonlóképpen februárban (szintén az érintetlek megkérdezése nélkül) egy másik sebészeti osztályt létesített: — Nem csupán a döntések tartalmáról van szó— hangsúlyozta dr. Krokavec, hanem a módról is, ahogy ezek a döntések megszülettek. Éppen ezért az orvosok zcme öszszelogott és kifogásaikat közölték az egészségügyi miniszterrel. Hogy aztán dr. Icsó leváltásának ez volt-e az közvetlen indítóoka vagy sem, közrejátszott-e a miniszter döntésében az a tény, hogy az igazgatót még az előző, kereszténydemokrata miniszter nevezte ki (mert teljességgel ez sem zárható ki, kiindulva a hasonló személycserék forgatókönyvéből), nem tudni. Tény, hogy a már egy éve „ideiglenesen" kinevezett igazgatót indoklás nélkül menesztették, szinte egyik óráról a másikra, viszont a helyére, szinte egyik óráról a másikra és ugyancsak ideiglenesen (három hónapra, a pályázat kiírásáig), kineveztek egy újabb igazgatót, aki történetesen az a dr. Ján Paškan, akinek tudta és beleegyezése nélkül dr. Icsó létrehozta a II. sebészeti osztályt, s akinek neve már a DSZM rozsnyói elnökségének ama bizonyos memorandumában is szerepelt, mint dr. Icsó lehetséges utóda. Persze, dr. Jan Paškan személyét sokan nem fogadták kitörő lelkesedéssel, hiszen ismert volt 1989-et megelőző előélete. A bársonyos forradalom szele „söpörte" ki egy pozsonyi kórház sebészeli osztályának éléről, s később, bár több főorvosi pályázaton is részi vett, pártos múltja miatt nem sikerült jól elhelyezkednie, (gy jutott el egészen Rozsnyóig, ahol a múltja már nem volt akadály, s ahol talán kelleti a fővárosból érkező sebész. Az orvosi kamara részéről az új igazgató személyével kapcsolatban csupán annyi megjegyzés hangzott el, hogy nem azonos azzal, akii a kamara jelölt az igazgatói posztra, de bíznak abban, hogy három hónapon belül valóban sor kerül az oly esedékes pályázat kiírására. Akárhogy is van, a rozsnyói kórház élén február 10-e óta új igazgató áll. Azt tapasztaltuk, hogy az előző A mostani igazgató, ki tudja milyen megfontolásból, a helyettesének nevezett ki. Gondolom, arra kellek csak, hogy ne mondhassa senki, dr. Paškan csak saját embereivel veszi körül magát. A kórházvezetés menetébe persze nincs beleszólási jogom. Azt sajnálom csupán, hogy nem arra összpontosítunk, amire kell. A munkára, a betegellátás minőségének javítására, a rossz épület okozta gondok kiküszöbölésére, arra, miként lehetne lecsökkenteni például a napi 30 ezer koronás gázszámlánkat. Csakhát ebben a kórházban sok a túlérzékeny ember, akik a döntések mögött személyük elleni támadást sejtenek. Pedig csak ésszerűsíteni szeretnénk a munkát, hiszen a műszerezettségünk megengedné a legszínvonalasabb műveletek elvégzését is. Dr. leső János nem leplezte ingerültségét, s kijelentései egyértelműen sértődöttségről tanúskodtak. 4. A 400 hivatalnoknak külön adminisztrációs épület jár... (Méry Gábor felvételei) igazgató leváltásával a kórházban dolgozók többsége egyetértett, viszont a leváltás módjával már nem. Ráadásul dr. Icsó Jánoshoz hasonlóan az új igazgató sem pályázat útján került a kórház élére, s ki tudja, valóban sor kerül-e a pályázat kiírására. Dr. Jan Paškan „ideiglenes" kinevezése óta több hónap telt el... Természetesen beszélni szerettünk volna az ügyben érdekeli valamennyi szereplővel, főleg az igazgatóval, de ő házon kívül tartózkodott. Dr. Čajka Csabát, az igazgatóhelyetlest, nehéz helyzetbe hoztuk, amikor helyzetjelentési kértünk tőle. — Icsó János valaha a barátom volt, de csalódtam benne. Szerintem lejáratta a kórház tisztességes orvosait, amikor olyan cikkeket közölt, melyekben kifejtette, hogy a múlt rendszerben a választások szabadok voltak, hogy vallásszabadság volt, s nincs tudomása arról sem, hogy valakinek nyomós okai lettek volna a disszidálásra. Minduntalan azt bizonygatta, hogy csak a törvényadta lehetőségekkel élt, s szerinte joga volt arra, hogy új osztályokat nyisson, s új főorvosokat nevezzen ki. Hogy pályázat nélkül? Hát istenem. . A rozsnyói kórház 580 ágyas. A betegekről kb. 200 orvos, 266 ápolónő és 40 szanitéc gondoskodik. A kórház és rendelőintézet igazgatósága, ki tudja milyen okból, állományban tart több mint 400 hivatalnokot. Néhány orvoslói és ápolónőtől (ismert okok miatt elzárkóztak nevük közlésétől) megkérdeztük, mi a véleményük a kórházban uralkodó viszonyokról. Tömören fogalmazlak. — Ebben a kórházban menedéket találtak azok, akik a múltban is kiszolgálták a rendszert. Pártlunkcionáriusok, milicisták és volt magasbeosztású hivatalnokok fizetésére van pénz, mi pedig kevés pénzért ügyeljünk. De tartjuk a szánkat, mert akinek nem tetszik, annak lel is út, le is út. A napokban megkérdeztük dr. Viliam Soboňa miniszter urat, mikor ír ki pályázatot például a rozsnyói kórház igazgatói posztjára. Utaltunk arra, hogy dr. Ján Paškan ideiglenes megbízatása kissé elhúzódott... A miniszter biztosított arról, bár kisebb gondja is nagyobb annál, hogy igazgatókat nevezzen ki, szerinte a rozsnyói kórház élén jó sebész áll. Arra a kérdésünkre, vajon biztos-e abban, hogy a jó sebész jó vezető is, sajnos nem adott választ. Kár. S. FORGON SZILVIA PÉTERFI SZONYA 1. Az igazgatóhelyettes a munkára szeretne összpontosítani 2. dr. Peter Krokavec meg akarja pályázni a főorvosi posztot PSZORIÁZIS Ez a viszonylag gyakori bőrbetegség (a mi vidékünkön minden 1000 emberből tizenötöt érint) rendszerint korai felnőttkorban kezdődik és sajnos az esetek legnagyobb részében egész életre szól. A bőrelváltozások lényege a felhám sejtjeinek hibás szarusodási folyamata. A kisebb-nagyobb fényes pikkelyek rendszerint a fej hajjal fedett részein, a könyökön és a térdeken, valamint a keresztcsont környékén találhatók, de előfordulhatnak másutt is. Gyakoriak a köröm elváltozásai is, és a pszoriázis olykor (szerencsére ritkán) az ízületeket is megtámadja, A tünetek tavasszal és nyáron rendszerint enyhébbek mini ősszel és télen. A betegség egyes vidékekel és embercsoportokat elkerül (például az indiánokai), másutt, elsősorban Európa északi országaiban, sokkal gyakoribb mint nálunk. A tankönyvek szerint a pszoriázis multifaktoriálisan és poligenetikusan öröklődik. Ez magyarul annyit jelent, hogy senki sem ludja, hogyan öröklődik. Tény az, hogy, ha a szülők valamelyike ebben a betegségben szenved, akkor gyereküknél kb. 20 százalék annak a valószínűsége, hogy szintén megbetegszik. A betegség oka sem ismert, de nagyon sok olyan tényezőt sikerült (elderíteni, amelyek kiprovokálhatják a kiütések megjelenését, vagy rosszabbodását. Ilyenek a fertőző megbetegedések, a rejlett gócok, sztresszhelyzel, zsírban gazdag étrend, túl sok alkohol és bizonyos gyógyszerek. Jó példa annak a fiatalasszonynak az esete, akinél a betegség hosszú évek során viszonylag könnyű lefolyású volt, majd váratlanul egész testén megjelentek a kiütések. A röntgen és a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredménnyel járlak, csak a gondos gégeorvosi konzílium derítette (el a gennyes, megnagyobbodott mandulákat. Ezek eltávolítása és megfelelő bőrgyógyászati kezelés után a kiütések is eltűntek. A pszoriázis is azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek nem gyógyíthatóak, de megfelelő kezelés és a beteg együttműködése esetén a legtöbb esetben jól kezelhetőek. A pikkelyek eltávolítására a szalicilsav tartalmú kenőcs a legalkalmasabb. A bőr mélyében lejátszódó kóros folyamat visszaszorítására is kikísérleteztek gyógyszereket — ezek alkalmazása azonban kizárólag a szakorvos leiadata. A nehezen gyógyuló esetekben olykor rövid ideig szükségesek a szteroid hormonokat tartalmazó kenőcsök. Mellékhatásaik miatt tartós alkalmazásuk nem ajánlott. A kezelés lényeges része a napozás — a legtöbb beteg panaszai jelentősen enyhülnek nyáron és még inkább tengerparti üdülés alatt és után. Télen a gondosan adagolt kvarcolás hatása is jótékony szokott lenni. Természetes, hogy az étrendből ki kell iktatni minden olyan (lent említett) ételt, amely a betegséget súlyosbíthatja. A könnyű, de vitamindús étrend nem csak a betegeknek, de hozzátartozóiknak is hasznos. Gondot kell fordítani a rossz fogak, gennyes mandulák és más rejtett gócok kezelésére is. A pszoriázis nem halálos betegség, de nagyon megkeseríti az érintettek életét és egyeseknek komoly lelki problémákat okoz. Fontos tudni, hogy a pszoriázis nem fertőző betegség, semmiképpen nem terjedhet át a környezetre, A már nálunk is működő pszoriatikus társaság egyik fő feladata éppen a betegek társadalmi beilleszkedésének megoldása lesz. DR. RÁCZ OLIVÉR HOMO HOMINI ALAPÍTVÁNY A szellemi- és testi fogyatékos gyerekeknél gyakoribb a fogszuvasodás, mint az egészségeseknél. A kezelésük viszont nehézségekbe ütközik, hiszen legalább 25 százalékuk nem látható el a járóbeteg-rendelés keretében. Szomorú valóság, hogy ez idáig a társadalom nem sokat törődött velük, s csak nagyon kevés gyerek fogait javították meg — altatás közben. A Szlovák Fogorvosi Kamara tagjai tudatosítják, hogy az egészségügyi intézetek pénzhiánnyal küszködnek, s jelenleg nem képesek vállalni az anyagilag megterhelő speciális gyógyítást. Ezért alapítványt hoztak létre, s kérik a vállalkozókat, de a magánszemélyeket is, adományaikkal támogassák nemes, emberbarát szándékukat. Számlaszám: 193 948-219/0900 IČO: 318 71 887 Slovenská štátna sporitelňa: Trnava Nadácia HOMO HOMINI -erf-