Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám, kedd

1019 HÍREK - VÉLEMÉNYEK «ÚJSZÓM 1993. ÁPRILIS 30. JUGOSZLÁVIA TELJES GAZDASÁGI ZÁRLAT ALATT A BOSZNIAI SZERBEK ELVETETTÉK A TÜZSZÜNETET LORD OWEN: A DÖNTÉSNEK BELÁTHATATLAN KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK Hétfőn reggel hat óráig kellett megszületnie a döntésnek a boszni­ai szerbek képviselőházában: elfo­gadják-e az úgynevezett Vance-O­wen-féle béketervet, vagy pedig ko­nokul megmaradnak korábbi állás­pontjuk mellett, mely szerint a felkí­nált térképek, elfogadhatatlanok. Lord Owen, a társelnökök egyike előzőleg öt napon át járta a volt jugoszláv térséget, kimerítő megbe­széléseket folytatott minden jelentős és befolyásos politikussal, küldetése azonban végül is kudarccal zárult. Csoszics jugoszláv, Milosevics szerb és Bulatovics Crna Gora-i elnök az utolsó pillanatban a béke­terv elfogadására szólították fel ugyan a boszniai szerbeket, azok parlamentje azonban hajthatatlan maradt. A jugoszláv közvéleményt nem lepte meg a döntés, hiszen a hírköz­lő eszközök még az utolsó napok­ban is a békejavaslatot kapituláció­nak, elfogadásának kényszerítő módszerét pedig ultimátumnak mi­nősítették. Ennek ellenére az or­szágban most várható a megoszlás, hiszen mától automtikusan életbe lépnek a Biztonsági Tanács által kilátásba helyezett újabb gazdasági szigorítások, amelyek ezúttal lénye­gében Jugoszlávia teljes gazdasági izolációját jelentik. Az Európai Kö­zösség külügyminiszterei vasárnap megtartott találkozójukon ezzel összhangban megállapodtak abban, hogy befagyasztják Szerbia és Crna Gora külföldi vagyonát. Arról is dön­töttek, hogy amennyiben a Srebreni­cában tartózkodó angol kéksisako­sok veszélybe kerülnének, katonai erőt alkalmaznak a megvédésükre. Más hír szerint Clinton amerikai elnök most már komolyan fontolgat­ja a boszniai szerb hadállások elleni légitámadások lehetőségét, s nem­zetbiztonsági tanácsadóit ilyen értel­mű tervek kidolgozására kérte fel. A katonai beavatkozást Jugoszlávi­ában és Boszniában reális veszély­ként könyvelik el, Belgrádban példá­ul a napokban láttak hozzá a z óvó­helyek megtisztításához. Vladiszlav Jovanovics jugosz­láv külügyminiszter a boszniai szerb parlament döntése nyomán a továb­bi békekezdeményezésekben látja a kiutat, Görögország is felajánlotta közvetítő szándékát - mindez azon­ban most már elkésett kezdeménye­zésnek tűnik, s nem változtat a té­nyeken. Annál inkább, mert Karad­zsicsék időközben még egy lépést tettek előre: a múlt hét végén a boszniai Novigradban a boszniai Szerb Köztársaság és Horvátország területén levő Krajinai Szerb Köztár­saság együttes ülésén határozatot hoztak a közös képviselőház mega­lakításáról. A Jugoszlávián kívül élő szerbek tehát szemmel láthatóan közös állam létrehozására töreked­nek, amely aztán - alkalmas idő­pontban - csatlakozhat az anyaor­szághoz. Lord Owen érthetően csalódottan távozott Belgrádból, tragikusnak ne­vezte a boszniai szerbek szembehe­lyezkedését, amelynek véleménye szerint - beláthatatlan következmé­nyei lehetnek. A diplomácia eszköz­tára kimerült, most valami egészen más következik. SINKOVITS PÉTER, Újvidék BERD - KÖZGYŰLÉS RONGYRÁZÓ AZ ELNÖK? Londonban tegnap megkezdődött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) éves közgyűlése, amelyen pénzügyi szakemberek és a néhai szocialista közösség országainak képviselői vesznek részt. Az ülésen Szlovákiát Július Tóth pénzügyminiszter képviseli. A BERD létezésének két éve alatt 25 országban 92 önálló beruházást finanszírozott, köztük Szlová­kiában a távközlési hálózat fejlesztését. Az ülésen bírálatok érték Jacques Attalit, a bank elnökét elsősorban amiatt, hogy túl sokat költött a pénzintézet londoni székházára, több mint 85 millió dollárt. Brit részről kritizálták Major kormányfőt is, aki 63 millió dollárt bocsátott a bank rendelkezésére a székház megépítéséhez. IZRAEL RABIN A PALESZTINOKAT NÓGATJA AZ ÉVFORDULÓN SEM CSITULT AZ ERŐSZAK Izraelben tegnap megemlékeztek az ország létrejöttének 45. évfordu­lójáról, s ebből az alkalomból arról a 17 709 áldozatról, akik a zsidó állam fennállása óta haltak meg. Jicchak Rabin kormányfő - aki maga is részt vett az Izrael állam létrejöttéért vívott harcokban - az évfordulón arra szólította fel a pa­lesztinokat, hogy aktívabban mű­ködjenek együtt a közel-keleti béke megszilárdítása érdekében. Az iz­raeli kormányfő szólt a Washington­ban ma folytatódó közel-keleti béke­tárgyalások kilátásairól és reményét fejezte ki, hogy fontos lépést jelente­nek a megszállt területeken kialakult helyzet megjavítása felé. A kilencedik fordulóval ma Wa­shingtonban folytatódó közel-keleti béketárgyalások elleni tiltakozás je­leként az Izraelből hónapokkal eze­lőtt deportált csaknem 400 palesztin immár harmadik alkalommal elindult az izraeli határ felé. A Reuter beszá­molója szerint a „halálmenetre" iz­raeli katonák több figyelmeztető lö­vést adtak le azzal a céllal, hogy a deportáltakat megállásra késztes­sék. FRICSKA SZÜLETNI TUDNI KELL! Gondolom, egyetért majd végre a fenti állítással 16 éves lányom is, ha elolvassa a szlovák sajtóiroda floridai keltezésű hírét, amely szerint Anton Rakický volt szlovák külügyi államtitkár 1 millió dollárért házat vett a floridai Brandentonban, amelyben most 16 éves Zsuzsa lá­nya, Nick Bollitieri helyi tenisziskolá­jának növendéke lakik. Ugyanis azt szoktam neki mondogatni, ha éppen kéréseit sorolja, hogy rossz helyre született, nekünk erre nem telik. Remélem viszont, hogy évek múl­tán már senki sem fog fennakadni egy ilyen híren. Na de most? Az ország a parlamenti képviselők szé­gyentelenül magas havi jövedelmén háborog, s azt számolgatja, hogy ha a honatyák kapnak vagy 20 ezret, mennyit keres egy miniszter? És a kormányfő? Ilyen körülmények kö­zött megalapozott a kérdés, honnan van ennyi pénze egy röpke ideig államtitkároskodó politikusnak ? Mekkora lehet a vagyona, ha van 1 millió dollár készpénze házvásár­lásra? Nem is szólva arról, hogy ilyen 870 négyzetméteres villa fenn­tartása sem olcsó mulatság, a gye­rekről is gondoskodnia kell valaki­nek, fizetni kell a tandíjat... Az egyszerű halandó gyermeke pedig, hazatérve az iskolából, azzal riogat­ja szüleit, hogy nem fűtenek, mert nincs pénz, nem lesz osztott szlo­vák, sem angoltanár, mert nincs pénz... Dehogy nincs! Van itt pénz bőven - ennek volt és mai kormánytiszt­ségviselők a megmondhatói. (görföl) MAGYAR IRODA BRÜSSZELBEN (Munkatársunktól) - Duray Mik­lós, az Együttélés elnöke tájékoztat­ta tegnap lapunkat arról, hogy va­sárnap a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseikről tartott szakmai tanácskozást a Magyarok Világszövetsége, a Közép-európai Népcsoportok Fóruma és az Euró­pai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója. Ezt megelőzően, szombaton tanácskozott a Közép-európai Nép­csoportok Fóruma (amely Bécsben bejegyzett szervezetként a vajdasá­gi, horvátországi, szlovéniai, bur­genlandi, kárpátaljai, romániai és a szlovákiai magyarok szervezeteit tömöríti), és megvitatták egy olyan brüsszeli iroda megnyitásának anyagi és személy feltételeit, ame­lyek a Brüsszelben akkreditált kül­képviseletek, illetve főként az Euró­pai Közösségek és az Európa Parla­ment irányában fejtené ki a kisebb­ségben élő magyarok külpolitikai ér­dekképviseletét. Ugyancsak szombaton vitatták meg azt a lehetőséget is, hogy a Kö­zép-európai Népcsoportok Fóruma és az Európai Népcsoportok Föde­ralisztikus Uniója közösen lépne fel a bécsi emberi jogi világkonferen­cián, amelyet az ENSZ égisze alatt szerveznek. Ennek a közös fellépés­nek a szervezése indokolta az egy nappal később, a Magyarok Világ­szövetségének elnökségével folyta­tott megbeszélést, mivel az ember­jogi világkonferencián a Magyarok Világszövetségével társulva szeret­nének felszólalni, s ezenkívül még Strasbourgban is megszerveznének egy szakmai tanácskozást. Az utób­bi, ősszel megtartandó tanácskozá­son előadóként a kisebbségben élő magyarok politikai szervezeteinek szakemberei és politikusai lépnének fel, a hallgatóságot pedig a z Európa Tanács és az Európa Parlament képviselői és szakemberei alkotnák. Duray Miklós az említett kezde­ményezésekkel kapcsolatban kife­jezte azon reményét, hogy azok majd hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségi helyzetbe került ma­gyar kisebbségek jogi biztonságával és nemzetközi megítélésével kap­csolatban pozitív fordulat ált be. (f. m.) AZ MDF NEM TAMOGATJA A VÁLASZTÁSOK ELHALASZTÁSÁT A Magyar Demokrata Fórum, el­lentétben a különböző híresztelé­sekkel, ragaszkodik ahhoz, hogy 1994-ben az alkotmány előírásainak megfelelően megtartsák Magyaror­szágon a parlamenti választásokat. Ezt az álláspontot fogalmazta meg a magyar kormányzó párt országos választmányának alakuló ülése, melyre a hétvégén került sor Buda­pesten. Elmaradt a több sajtóorgá­num által várt szakítás is a párt és a Magyar Út Mozgalom között, holott Csurka István, a Magyar Út vezető­je nem vett részt az alakuló ülésen, hanem a Magyar Út Körök pécsi nagygyűlésén. Antall József pártelnök és kor­mányfő felszólalásában kijelentette, hogy az MDF-ben megerősödött a kiegyensúlyozott, szélsőségeket elutasító centrumvonal. Az MDF a magyar politikai közélet meghatá­rozó tényezője, s a párt minden belső vitája ellenére is egységes. Véleménye szerint külső politikai erő nem fenyegeti az MDF-et, a pártot csak belülről lehetne szétverni. Az ülésen ismét szóba került a párt és a Csurka vezette Magyar Út kapcso­lata is. A kiszivárogtatott információk alapján úgy tűnik, hogy az MDF továbbra is szeretné saját céljaira kihasználni a mozgalom tömegbázi­sát. Itt érdemes megjegyezni, hogy Csurka a pécsi gyűlésen kijelentette: a választásokon fordulatot tart szük­ségesnek a magyar politikában, mert nézete szerint az elmúlt válasz­tási időszak eredményei nem elégí­tik ki a széles rétegeket. Csurka azt is kijelentette, hogy azonnal kilépne az MDF-ből, ha az koalícióra kíván­na lépni vagy együtt akarna működni a Fidesszel vagy a szabaddemokra­tákkal. Az MDF új országos vezetőségé­nek alakuló ülésén ismét sokan hangsúlyozták a nyitás szükséges­ségét a más politikai erők felé. Min­den jel arra vall, hogy az MDF való­ban készül az együttműködésre, melytől eddig eléggé elzárkózott. Antall szerint az MDF-nek nincs al­ternatívája a magyar politikai élet­ben, s nincs Magyarországon olyan reális erő, amely átvehetné a kor­mányrudat. Az ülésen elfogadott politikai nyi­latkozat szerint az MDF országos választmánya továbbra is nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy Ma­gyarország a veszélyeztetett helyze­tében is - hiszen szomszédságában háború dúl - megőrizze a térségben kivételesnek tekinthető stabilitást. KOKES JÁNOS, Budapest N émetországban ez a hét minden bizonnyal a március végi vasasmeg­mozdulásokkal kezdődött sztrájkláz jegyében telik majd. Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy elkerülhető-e még egyáltalán az egész keletnémet vas- és fémipart megbénulással fenyegető nagy sztrájk a drasztikus intézke­déseket, tömeges elbocsátásokat tervező munkaadók és a leépítések ellen. A beígért béremelések mellett kardoskodó szakszervezetek képviselőivel talán sikerül valamiféle kompromisszumos megegyezésre jutni. A helyzet mindenesetre komoly és bonyolult, amit mi sem bizonyít jobban, mint az országos méretű hétvégi tiltakozó akció. w Potsdamban, Lip­wam ••• ja • wf m wmt csében, ám Kölnben, I KAJ IV Stuttgartban, Ham­burgban es tobb mas nagyvárosban az ágazat dolgozóinak ezrei vonultak az utcára, demonstrálva erejüket, elszántságukat, de - mint ahogy az a szónokok beszédeiből kiderült - tárgyalási készségüket is. Érdekes, hogy mind az egyik, mind a másik oldalon nem győzik eleget hangsúlyozni a jószándékot, valójában azonban mindeddig egyik fél sem volt hajlandó engedni a saját álláspontjából. E makacsságot csak tovább fokozta a kormány támogatását maga mögött sejtő fémipari munkáltatók további döntése, hogy egyoldalúan felmondják az 1991-ben kötött tarifaszerződést. Ez április elsejétől 26 százalékos béreme­lést feltételezett a keletnémet dolgozók számára, akik ily módon végre „felkapaszkodhattak" volna nyugati kollégáik béreinek 82 százalékos szint­jére. Mivel azonban a konszernek vezetői csak 9 százalékos emelést ajánlottak, mondván, hogy az ágazat jelenlegi válságos helyzetében a válla­latok túlnyomó többsége nem élné túl a hajdanán meggondolatlanul elői­rányzott nagymértékű béremelést, az elégedetlen és megfélemlített dolgozó­kon elhatalmasodott a sztrájkláz. Hogy mivé fajul, az a napokban dől el, többek között attól függően, hogy az IG Metali óriás szakszervezet keletnémet tagjai igent mondanak-e a teljes munkabeszüntetésre. Franz Steinkühler, az említett szakszervezet elnöke szerint nem lehet lazítani, mert „ha most Kelet-Németországban elvesztik a bérháborút, akkor a további tarifaszerződések jövője sem lesz bizton­ságos". A látványos előkészületek, fenyegetőzések, megmozdulások egyelőre nem nagyon ijesztették meg a munkaadókat. Igaz, van még némi idejük a manőverezésre, hiszen a sztrájk - ha megszavazzák - leghamarabb május harmadikán kezdődik. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN W ashington központjában vasárnap délután homoszexuálisok tízezrei gyűltek össze. Jogaik érvényesítéséért tüntettek, követelték továbbá katonai szolgálatuk betiltásának érvényteleníté­sét, a jobb egészségügyi gondoskodást, valamint az AIDS kutatására szánt pénz­eszközök növelését. A nagygyűlésen többek között beszédet mondott a neves teniszező, Martina Navrátilová is. A szer­vezők azt várták, hogy a tüntetésen részt vesz Bili Clinton. Az amerikai elnök azon­ban csupán üzenetet intézett a résztve­vőkhöz, akiket támogatásáról biztosított. A jelenlevők nagyon hűvösen fogadták az üzenetet, amely egyebek közt tartalmaz­ta, hogy az 1994-es költségvetési évben nagyobb összeget fordítanak az AIDS kutatására. E rich Honecker továbbra is hű marad a kommunista Németországhoz kö­tődő szép emlékekhez. Ezt a volt NDK egykori párt- és állami vezetője mondotta azon a vasárnapi találkozón, amelyen olyan baloldali chileiek vettek részt, akik Pinochet diktatúrája alatt Kelet-Németor­szágban éltek száműzetésben. A La Ná­cin című napilap szerint Honecker bírálta a jelenlegi németországi helyzetet, főleg a tömeges munkanélküliséget a keleti országrészben. A jelenlevők között volt egyébként Clodomiro Almejda, Chile volt moszkvai nagykövete, aki hét hónapig rejtegette Honeckert a nagykövetségen. M. a 26 dél-afrikai politikai párt kül­íld döttei a vasárnap Johaness­burgban kezdődött demokratikus fórumon hajlandók lennének elfelejteni triviális vé­leménykülönbségeiket, akkor az év végé­ig vagy a jövő év első negyedévében meg lehetne tartani a választásokat, amelye­ken fajra való tekintet nélkül mindenki részt vehetne. Ezt vasárnap közölte a Ro­elf Meyer, a fórumon részt vevő kormány­küldöttség vezetője. Meyer szerint a résztvevőknek május végéig meg kelle­ne egyezniük a választások végső idő­pontjában. P hnompenh központi piacterén vasár­nap a késő esti órákban gránát rob­bant, s ennek során 6 ember megsebe­sült. A rendőrség eddig nem derítette ki a támadás okát és nem sikerült azonosí­tani a tetteseket sem. A kambodzsai fővá­rosban ritkán kerül sor hasonló robbaná­sokra, ám az ország más helyein gyakran hajtanak végre ilyen jellegű támadásokat. A választási kampány során elkövetett erőszakos akciókért a vörös khmereket terheli a felelősség. H János Pál pápa tizenkét órás al­• bániai látogatása végén a tiranai főtéren mondott beszédet, melyben elítél­te az agresszív nacionalizmus mindenfaj­ta megnyilvánulását, és kölcsönös tiszte­letre szólította fel a nemzeteket. A nagy­gyűlésen ugyancsak beszédet mondott Sali Berisha elnök, aki a boszniai háború­ért Szerbiát vádolta. Milosevics szerb el­nök szemére vetette: csak a kellő pillana­tot várja, hogy a túlnyomó többségben albánok lakta Koszovo ellen irányítsa a szerb agressziót. I rán tegnap a Perzsa-öböl északi részén megkezdte tiznapos hadgyakorlatát, amelyen részt vesz az iráni fegyveres erők egyetlen tengeralattjárója is. A gya­korlat érinti a szárazföldi, a haditengeré­szeti erőket és a légierőt is. Mint ismere­tes, Irán az említett tengeralattjárót a múlt évben vásárolta a FÁK-tól. J ARA. N TALPRA ÁLL A PARLAMENT IS? A munka termelékenységének problémáival foglalkozó japán szak­értők nagyon hatékony módszert ta­láltak ki arra, miként kerülhető el a fáradság a kormányhivatalokban folyó hosszú viták során. Elsőként Jokohama városatyái vállalkoztak rá, hogy kipróbálják az új módszert. A recept rendkívül egyszerű: a kép­viselők ezentúl nem kényelmes ka­rosszékekben foglalnak helyet, ha­nem állva tárgyalnak majd. A Jomiu­ri Simubun című lap ezzel összefüg­gésben idézte a jokohamai városi tanács egyik tagját, aki szerint „az emberek a tanácskozásokon ezután jobban fognak összpontosítani az adott témára, nem fognak szunyó­kálni és a kényelmetlen helyzet majd rákényszeríti őket arra, hogy gyor­sabban hozzanak döntést."

Next

/
Thumbnails
Contents