Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám, szerda
1993. ÁPRILIS 17. tÚJSZÓi MOZAIK ÉRETTSÉGIZŐKNEK— SZAKMA TOVÁBBKÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK MATURÁNSOKNAK Szeretriónk segítséget nyújtani mindazoknak, akik idén érettségiznek, netán tavaly szerezték meg a matúrát, és szakma hiányában nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. Ugyancsak felhívjuk azoknak a figyelmét is, akik nem jutottak be a fó'iskolára és mégis szakmát szeretnének átmeneti megoldásként tanulni. Az oktatási minisztérium közzétette azoknak a szakközépiskoláknak és szakmunkásképzőknek a listáját, amelyeken az 1993/94-es iskolaévben Szlovákia-szerte kétéves felépítményi tanulmányokat lehet folytatni. Kereskedelmi Akadémia Léva Hviezdoslavova 16 63-06-6 számítástechnika ós informatika Kereskedelmi Akadémia Nyitra Engelsova 2 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia S u rán y Nám. Hrdinov 7 68-51-6 szociális-jogi képzés Mezőgazdasági Szakközépiskola Pőstyén Balakovská 2 42-11-6 kertészet Mezőgazdasági Szakközépiskola Modor Kostolná 3 42-14-6 szőlészet Kereskedelmi Akadémia Besztercebánya Skuteckého 8 63-14-6 idegenforgalom Textilipari Szakközépiskola •Rózsahegy Scota Viatora 36 31-26-6 textilipari technológia Szociális-jogi Akadémia Nagykürtös Školská 21 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia Kassa Watsonova 61 68-51-6 szociális-jogi képzés Kereskedelmi Akadémia Eperjes Volgogradská 3 63-06-6 számítástechnika és informatika Kereskedelmi Akadémia Rozsnyó A. Hronca 8 68-51-6 szociális-jogi képzés Vendéglátóipari Akadémia Eperjes Baštová 32 68-51-6 szállodai szolgáltatás Vendéglátóipari Akadémia Késmárk MUDr. Alexandra 29 63-19-6 szállodai szolgáltatás Ipari Szakközépiskola Nagymihály Štúrova 26 23-91-6 műszaki szolgáltatások és informatika Az alábbi három szakmunkásképzőben egyéves nappali tagozaton lehet szakmát tanulni. Szakmunkásképző Intézet Pozsony Hlinická 1 37-91-4 távközlés Szakmunkásképző' Intézet Besztercebánya Tajovského 30 37-91-4 távközlés Szakmunkásképző Intézet Kassa Tr. SNP 104 37-91-4 távközlés A fenti képzési lehetőségeket egy bővebb listáról válogattuk olyan szempont alapján, hogy a vélhetőleg magyar diákok számára viszonylag elérhetők legyenek. A felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány. Jelentkezni pedig május 31-ig lehet az adott iskola igazgatóságán. Azok számára, akik csak később tudják meg, hogy nem nyertek felvételt a főiskolára, július 31-ig hosszabbítják meg a jelentkezési lehetőséget. Részletesebb információt az egyes iskolákban kaptatnak az érdeklődők. -bit UTASÍ A BARLANGBA... Hogy milyen az egészségügyünk, s ezen belül a gyógyszerellátás helyzete, azzal mindenki tisztában van. Persze, az is lehet, hogy a gyógyszerhiány nem véletlen, hanem része a kormány nagyon is tudatos kampányának, mely a túlzott gyógyszerfogyasztás ellen irányul. Hiszen amiből kevés van vagy egyáltalán nincs, azt ugyebár nem lehet túlzottan fogyasztani. Okos kormányunk a tabletta vagy injekció formájában adagolt mérgek helyett minden bizonnyal inkább a természetes gyógymódokat támogatja. A miniszterek és minisztériumi alkalmazottak túlfeszített munkatempója azonban természetesen azt eredményezi, hogy az illetékesek figyelme nem tud mindenre kiterjedni. Csakis ez lehet az oka, hogy a természetes gyógyítás egy fajtája — a barlangterápia — valahogy mégsem kapja meg a kormánytámogatást. Az sem kizárt, hogy a támogatás elmaradása politikai megfontolásból történik: egy Európába igyekvő ország kormánya nem támogathat olyan utakat, amelyek a barlangba vezetnek... Hogyan gyógyít a barlang? Arra, hogy a barlangok mikroklímája milyen jó hatással van az emberre, illetve, hogy ez a klíma milyen eredményesen segíti elő néhány légzőszervi megbetegedés, főként az asztma gyógyulását, már régebben rájöttek az emberek. A barlangi levegő állandó hőmérséklete, magas pára- és ásványianyag-tartalma jótékonyan hat a beteg légutakra és tüdőre. E tapasztalat alapján Európa számos országában alkalmazzák a barlangterápiát mint természetes gyógymódot, (gy indult meg a barlangterápiás kezelés a hatvanas évek második felében a Gömör— Tornai Karszt egyik barlangjában, a gombaszögiben is. Akkor ez — az eredmények ellenére — ki tudja miért, abbamaradt. A magánvállalkozások újraindulásáig kellett várni, hogy Gömör gyógyításra rendkívül alkalmas barlangjaiban újra elkezdődhessen a gyógykezelés. Először nem Gombaszögön, hanem Domicán, ahol Bányász Ferenc magánvállalkozó szervezte meg a barlanggyógyászatot, a beteg gyermekek első csoportjait az elmúlt óv nyarán fogadta a domicai cseppkőbarlang. Azóta azonban már lecsöpögött egy kis víz ennek a barlangnak a köveire is, s vele csöpögött el a vállalkozó reménye ós bizakodása. A minap Bányász úr már meglehetősen rezignáltán fogadott: „Erősen gondolkodom azon, hogy abbahagyom az egészet. Hát kell ez nekem, amikor élhetnék nyugodtan is?!' Elmondta, belefáradt már abba, hogy mást se tegyen, csak a vállalkozás ellenzőivel harcoljon és az állami bürokrácia kőfalait kalapálja. Azokban a napokban, amikor Bányász úr reményeinek elvesztéséről beszólt, a fülembe jutott, hogy egy másik magánvállalkozás, a Speila Kft. nemsokára barlangterápiás kezelés szervezésébe kezd a gombaszögi barlangban. Felkerestem Skriba Pétert, a kft ügyvivőjét, aki a kezdeti nehézségek ellenére — természetesen — bizakodó. Hiszen egyébként nem is kezdene a vállalkozásba. Vagy talán abban bízik, hogy neki erősebb a kalapácsa? Nézzük, milyen út vezet a bizakodástól a reményvesztésig! Sajnos, országunkra manapság (különösen, ha magánvállalkozásról van szó) ez utóbbi a jellemzőbb. Senkivel nem lehet komolyan beszélni A Spella Kft.-nek se most jutott csakeszébeagombaszögibarlangygyógyászat, annnyit előzetesen én is tudtam, hogy már legalább egy éve ügyködnek azon, hogy a dolog beinkerült megegyezésre jutnunk a rozsnyói kórházzal, hogy miután felépült az új kórházépület, bérbe vennénk az eddig általuk használt és a tulajdonukba tartozó csucsomiszanatórium épületét, mely gyönyörű erdei környezetben vän, s annak idején, a negyvenes években a magyar kormány gyermekszanatóriumnak építette. Március 1-től érvényes a bérleti szerződésünk, de a kórház vezetősége már március 3án azt követelte, hogy magasabb bérleti dijat fizessünk, mint amiben megegyeztünk. Ez nem az egyetlen ilyen esetünk, és több szempontból érzékenyen érint minket. Elsősorban azért, mert ez az áremelés annyira megemelné a rezsiköltségünket, hogy egyáltalán nem lennének klienseink. — Az előzetes számítások szerint mennyibe kerülne ez a gyógykezelés? — Körülbelül 7000 koronába. EbKitünő eredmények gyógyszer néikül — egyszer talán a betegbiztosító is észreveszi. Asztmás gyerekek Domicán. (A szerző felvétele) dúljon. Felkeresvén Skriba Péter ügyvivőt, először tehát azt kérdeztem tőle, miért csak most tartanak ott, ahol tartanak. Bár a választ magam is sejtettem. — Ami a vállalkozások mai politikai és gazdasági „közegét" illeti, erről, azt hiszem, nem kell bővebben beszélni. Ma nem lehet senkivel komoly megegyezést kötni, mert ezeket az egyezségeket senki nem tartja be. Sőt, már rögtön másnap jön és egészen új követelésekkel áll elő — kezdte mondandóját Skriba úr. — Legnagyobb gondunk, ami miatt nem tudtunk még tavaly elindulni, a gyermekek elszállásolá sa volt. A gombaszögi barlang közelében ugyanis nincs erre alkalmas épület. Tettünk egy ajánlatot a szalóci önkormányzatnak, hogy közös erővel fejezzük be a szabadtéri színpad közelében elkezdett gömöri tájház építését úgy, hogy annak egy részét mi saját céljainkra használnánk fel, de az önkormányzat ebbe nem ment bele. (Egyébként e tájház építését annak idején még a Csemadok KB kezdte el, úgy „testálta rá" Szalóc község önkormányzatára. Az egész természetesen félbemaradt, a romokat azóta is ott málasztja az idő. A szerz. megj.) Most végre siben benne van az elszállásolás és a teljes ellátás, az orvosi felügyelet díja az intézeti iskola s természetesen a barlangi gyógykezelés. Mindez négy hétre. — A gyógykezelés költségeit teljes egészében a beteg gyermekek szüleinek kell majd megtéríteniük, vagy annak legalább egy részét esetleg a Nemzeti Biztosító is átvállalja? — Ez a barlangkúra nincs gyógymódként elismerve — nálunk. Mindenütt a világon ismerik, alkalmazzák és elismerik. Mivel ez nem szá mft gyógyításnak, a biztosító nem vállalja a költségeit, Igy ezt a szülőknek kell térítenie, illetve alapítványi támogatás jöhet számításba vagy valamilyen más pénzforrás. Holott a kúra rendkívül eredményes, a gyermekkori asztma például majdnem százszázalékosan gyógyítható. Gyógyszerek alkalmazása nélküli — Csak gyerekekkel kívánnak foglalkozni vagy felnőtteket is fogadnak majd? — Egyelőre csak gyerekekkel, de nincs kizárva, hogy később majd felnőttek is jöhetnek hozzánk. Bár tudni kell, hogy ezek a fajta betegségek felnőttkorban már nemigen gyógyíthatók. De enyhíteni tudunk a bajon, és ez is valami. A régi jó káderek hatalma Míg Skriba Péter a gombaszögi barlangterápia jövőjén gondolkodik, addig Bányász Ferenc, a diplomáciai barlangkúrák „üzemeltetője" már ott tart, hogy abbahagyja az egészet. — Inkább ne írjon semmit! — kezdi Bányász úr. — Annyira elment a kedvem mindentől, ami ezzel kapcsolatos, hogy beszélni se szeretek róla... Minden fontos pozícióban a régi jó kommunista káderek vannak, akik mindent megtesznek, hogy megfojtsák a magánvállalkozásokat. — Főleg ez a „háttérzene" az oka annak, hogy ilyen gondolatok járnak a fejében, vagy más szempontból se jöttek be a számításai? Van elég jelentkező a barlangkúrákra? — Jelentkező éppen lenne, főleg az iskolai szünidőre. De még mindig nem tisztázott, hogy a betegbiztosí tó vállal-e valamit a szülők költségeiből vagy sem. Ha nem, akkor sokan meggondolják, hogy eljöjjeneke, mert nem tudják kifizetni az 57000 korona körüli összeget a három- vagy négyhetes kezelésért. Szlovákiában ez a barlangterápia nincs gyógykezelésként elismerve. Csehországban például igen, ott a szülő költségeit átvállalja a betegbiztosító. Furcsa helyzet, hogy ha a gyerek elmegy egy tátrai szanatóriumba, azt fizetik neki, de a barlangot nem. Holott az állambácsi már azon is keresne, hogy nem szed gyógyszert a gyerek. — Annak idején, amikor belevágott, külföldi érdeklődőkre is számított? — Az lenne az igazi, hiszen az így szerzett pénzből esetleg kompenzálni tudnám azt is, amit a haza iakra ráfizetek. De hát ilyen politikai helyzetben egyetlen nyugat-európai szülő se meri gyermekét egy bizonytalanországba küldeni. Ráadásul Szlovákiát sokan tévesztik össze Szlovéniával, s azt hiszik, hogy itt is harcolnak. Holott ott se harcolnak. De akik még tisztában is vannak a helyzettel, azok se mernek jönni. Van egy angol barátom. Tavaly nyár óta már ötször látogatott meg, de a feleségét, a családot egyszer se hozta el. Nem ő akarta így, hanem a felesége félt eljönni. Szóval ez van. — Milyenek az eddigi tapasztalatok? Használ-e a barlangterápia a beteg, főként asztmás gyerekeknek? — Igen. A tavalyi évben nálunk kezelt gyerekek 98 százalékánál lényeges javulás állt be, és ez nem kis dolog. Természetesen a nehézségek ellenére a barlang idén is fogad betegeket, és hogy ezért némi biztatót mondjak a szülőknek is: a betegbiztosító ugyan nem fizet, de ala pltványi pénzeket, mint például az e célra létrehozott, pozsonyi székhelyű Nalech alapítvány támogatását kérhetik, s a lehetőség szerint meg is kapják. Utak a barlangba... 1993 tavaszán, Szlovákiában. KLINKO RÓBERT Dunaszerdahely nincs messze Érsekújvártól, Luzsicza Lajosnak mégis az április 8-án megnyitott kiállítása az első a Csallóközben. Az érsekújvári születésű festőművésznek, aki, a háborús éveket leszámítva, 1940 óta Budapesten él, mostanáig 40 önálló kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Szlovákiában vagy tucatnyi. A kiállítást a Csallóközi Múzeum szervezte, társrendezője pedig a pozsonyi Magyar Kulturális Központ. A mindenhol szegény múzeumok a mai időkben szponzorokra támaszkodnak; ez esetben a Technotrend Kft. állt az ügy mellé. A művészt kérdeztük benyomásairól: — Véletlenül jött a meghívás, és őrömmel tettem eleget neki, éppen azért, mert ismeretlen számomra ez a táj. Dunaszerdahelyt csak futólag ismertem, de hallottam, hírét, hogy kultúrszerető város. Meg vagyok vák falucskában készítettem, onnan legalább tíz képet hoztam. Tematikailag is érdekes az anyag: itt van Balatonfelvidék, itt van Liptó, itt van a Duna-kanyar, a Közös Dunánk. Én köztudottan nem vagyok avantgárd művész, nem vagyok abszolút modern festő. Sajátos, egyéni hangvétellel készülnek a dolgaim. Inkább a konzervatívakhoz tartozom, a koromnál fogva is... De úgy látom, akik itt megjelentek, szeretik ezeketa kéEGY KIÁLLÍTÁS KÉPEI LUZSICZA LAJOS DUNASZERDAHELYEN '••': V ' ••'''•' .."Ifitlétiľň'''' " •""" ' lhJ';r" hatva, hogy milyen szép kiállítóteremmel fogadtak! Nem akarok nagyot mondani, de Budapesten sincs ennél szebb — legalábbis ilyen ka mar ajellegű. • Hány képét hozta el Dunaszerdahelyre? — Pontosan nem tudnám megmondani, de olyan hatvan körül... Többségük táblakép, a kisebb rész grafika. Sok Szlovákiából származó képem van itt: hiszen köztudottan sokat jártam Liptóba, az AlacsonyTátrába, Körmöcbánya vidékére. A grafikák közül nagyon szeretem azokat, amelyeket egy nógrádi szlopeket, és talán örömet szereznek nekik. • Csallóközi tájat egyet sem látok. — Az valóban nincs, de a kiállítást valószínűleg hosszabb-rövidebb látogatások követik majd, amikor festeni fogok. • Megvásárolhatók a képek? — Árusításra nem gondoltam, de adott esetben a kiállítás mindig árusítással egybekötött. Mag Gyulától, a múzeum igazgatójától kérdeztem: • Mindig ilyen sok látogatót vonzanak a kiállítások? — Ha zuhog az eső vagy csúszós az út, kevesebben vannak, de nálunk szeretik a képzőművészetet, a kultúrát. A megnyitóra régi barátok, művésztársak is eljöttek. Két gútai vendég, Tóth Bálvány i Ibolya pedagógus és Obonya Sándor kéréssel fordultak Luzsicza Lajoshoz: vállalná el a nyári gútai képzőművészeti tábor megszervezését. A válasz nem lehetett más, mint — igen. — Tatabányáról hozok régi tanítványokat, volt bányászokat, akik kitűnő amatőr festők, és valószínűleg eljön egy svéd festőművésznő is. Nagyszerű dolog lesz a művésztelep! — mondta Luzsicza Lajos. A tervek szerint augusztus első tíz napjában szerveznék meg a gútai művésztelepet, s az ott készült műveket kiállításon mutatnák be. Profikat és amatőröket egyaránt várnak; kor ós nemzetiség nem számít, a létszám sem korlátozott. „A hazai táj megható ereje, az évszázadokon keresztül átöröklött kötődés az otthonhoz mily különös erő, mily sajátosan emberi vonzalom" — írja Ifjúságom, Érsekújvár című önéletrajzi regényében Luzsicza Lajos, aki ismét hazalátogatott. (kopasz)