Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám, kedd

BŰNÜGY .ÚJ szól / / PÉNZÉRT MINDEN ES MINDENKI MEGVASAROLHATO? ALVILÁGI PRAKTIKÁK tüzet nyitottak a rendőrkocsira. Az egyik golyó kilyukasztotta a szélvé­dőt és csak centiméterekkel süvített el a volán mögött ülő feje mellett. A parázs tűzcsatában az egyik bandi­ta megsebesült, társainak (egy idő­re) sikerült kereket oldani. A „CSÁSZÁR" VÉGNAPJAI? Hasonló esetekben csaknem min­dig a luxusautókon — Mercedese­ken, BMW-ken, Audikon, Toyotákon stb. — közlekedő újgazdag vállal­kozók állnak a barikád túlsó olda­lán. Az olykor vérforraló magabiz­tosságuk és arroganciájuk valószí­nűleg abból a meggyőződésből fa­kad, hogy pénzért minden és min­denki megvásárolható. Ezt tanúsítja a 30 esztendős partizánskei vállal­kozó, P.N. esete is, akinek piszkos üzleteiről a Tapolcsányi járásban le­gendákat mesélnek. Noha, az illető csak hét osztályt végzett, milliós üz­leteket bonyolított le. Az alkoholon és cigarettán szerzett pénzből egye­bek közt egy strandot is vásárolt és csak a bűnvádi eljárás után, vagy a bírósági döntést követően lehet a keresett tárgyat lefoglalni. P. N.-nek a vámosokkal is volt egy kis intermezzója. Hogy szemet hunyjanak egy kamionnyi cigaretta felett, egyszer egymillió koronát, má­sodszor 28 ezer márka csúszópénzt ajánlott fel nekik. Ám letartóztatásá­nak oka sokkal prózaibb volt. Feb­ruár derekán Tapolcsányban tilos helyen parkolt Mercedesével. A ren­dőr figyelmeztette a szabálysértés­re, felszólította, álljon át a túloldalra. Ez a „szemtelenség" annyira felhá­borította az újgazdag férfit, hogy e­lőbb durván szidalmazni kezdte a fiatal rendőrt, majd „megkereslek, és azt megkeserülöd" szavakkal nya­kon fogta ós lökdösni kezdte. Fe­nyegetését komolyan gondolta. Egy hét múlva az említett rendőr falusi háza előtt megállt egy gépkocsi. Há­rom utasának egyike pisztollyal a kezében felszólította a rendőrt, szálljon be a gépkocsiba, különben keresztüllövi a térdét. Szerencsére A szerző Kollázsa A közmondás szerint úgy szép az élet, ha zajlik. Hát ami igaz, az igaz, az öt ós fél milliós Szlovákiában nem panaszkodhatunk unalmas napok­ra. A politikai életben történő legkü­lönfélébb „kaszkadőrmutatványo­kon" kívül az élet egyéb területei is hátborzongató és felháborító megle­petéseket tálalnak. Csak néhány eset a sok ki£ül: a rőzseszedő néni­ke lefejezett hullára bukkant az er­dőben; a jámbor ligetfalusi guberáló ételmaradékok helyett kézigránátot talált a kukában; a főrévi lakókat áp­rilis elsejei tréfaként hatalmas deto­náció riasztotta fel legmélyebb ál­mukból. Az újságban aztán elolvas­hatták, hogy a közeli Autóimport gépkocsiszalont robbantották fel. Hogy a tettesek figyelmeztetésnek szánták-e akciójukat, vagy bosszú­ból cselekedtek, még nem tudni. Az a horvát férfi, aki a besztercebányai Lux szálloda előtt agyonlőtt egy ma­gyar orvost, szabadon jár-keí. Egy­milliós kaució ellenében ugyanis ki­engedték a vizsgálati fogságból. így, ha akarja, kereket oldhat, befolyá­solhatja, megfélemlítheti a tanúkat. (A szlovák igazságszolgáltatás útjai kifürkészhetetlenek.) „RABLÓ-PANDÚR" PÁRBAJOK Az is kisebbfajta rejtély, hogyan sikerült egy gangszternek fényes nappal a forgalmas utcán félmillió szlovák koronát zsákmányolnia egy olyan gépkocsiból, melyet a fegyve­res biztonsági szolgálat embere ve­zetett. A módszere — a kirabolt pénztárosnő és a szégyenben ma­radt őrzője szerint — igencsak egy­szerű volt. A bandita az egyik útke­reszteződésnél, amikor pirosra vál­tott a lámpa, egyszerűen beszállt a várakozó gépkocsiba (miért nem voltak az ajtók csukva?), s a nő éle­tét veszélyeztetve egy parkolóba vi­tette magát. Ott átszállt egy rá vára­kozó autóba, és eltűnt, mint a kám­for. A mai napig is bottal ütik a nyo­mát. Erre szokták mondani: ügyes. Amíg csak anyagi veszteségről van szó, üsse kő. Sajnos, nagyon gyakran fegyvert is használnak, s ilyenkor általában áldozatok is van­nak: olykor rendőrök is. A nagykeszi tragédiáról néhány hete minden új­ság beszámolt. A történtek feletti felháborodás hullámai még el sem ültek, amikor Nemesócsán hasonló eset történt. A rendőrjárőr éjszaka ott is tetten érte a betörőket, akik ha­bozás nélkül tüzet nyitottak az egyenruhásokra, majd beugrottak a gépkocsijukba és menekülni próbál­tak. A rendőrök átlőtték a tolvajok gumiabroncsait és rövid időn belül letartóztatták őket. Később kiderült, a tettesek csak riasztópisztollyal pu­fogtattak, de vétségük így is igen sú­lyos. A pár hónappal korábban lezajlott pozsonyi eseménynek csak a vélet­len folytán nem volt rendőráldozata. Az egyik motoros járőrt értesítették, hogy egy éjjeli mulatóban verekedés és lövöldözés van. A helyszínre sie­tő rendőrök látták, hogy egy nyugati kocsi három utasa éppen távozni készül. Sietségük feltűnő volt, ezért az egyik rendőr felszólította a gép­kocsivezetőt, szálljon ki és igazolja magát. Még be sem fejezte a mon­datot, félre kellett ugrania, hogy a nagy sebességgel induló autó el ne üsse. A rendőrök Passatja azonnal üldözőbe vette a távozó kocsit. Uta­sai, akár a krimifilmekben, kitörték a hátsó ablakot, és golyós puskával Szirénázó mentő- és rendőrautók vesznek körbe egy lengyel turista­buszt a Bodeni-tó melletti Kressb­ronnban. Az egyik 22 éves utas már halott, szomszédját még nagynehe­zen visszahozták az életbe a közeli klinikán. A vizsgálatok kimutatják: mindketten egy primitív laboratóri­umban kotyvasztott újfajta kábító­szer, az immár Németország-szerte hírhedt „lengyel leves" áldozatai. Gerold Koraith, a kábítószer­fronton dolgozó veterán német ren­dőrtiszt mondja: „Ez a drogok törté­netének egyik legveszélyesebb pro­duktuma, felér az orosz rulettel, mert vagy megússza a delikvens, vagy nem. Ráadásul rendkívül olcsó, egy csak úgy kedvtelésből vagy fél tu­cat tigrist nevel. E furcsa hobbinak egyébként halálos áldozata is volt. Az egyik fenevad halálra sebzett egy 39 éves férfit. P. N.-nek többször is meggyűlt a baja a hatóságokkal, de úgy tűnt, mindig ép bőrrel megússza. Sokáig egy méregdrága Toyota Celita volt a kedvenc kocsija. Áz Interpol által keresett és Svédországból szárma­zó kocsit egy rendőr lefoglalta, ám a végén neki volt ebből kellemetlensé­ge. Törvényeink szerint ugyanis "lövés" mindössze húsz és harminc márka között van." Rudolphstein, Bajorország. A fes­tői település egyik hotelszobájában régóta lengyel fiatalok laknak. Csendesen, szerényen viselkednek, a köszönésben nem lehetett őket megelőzni. Azok, akik folyosóvégi szobájuk ajtaja előtt elhaladtak, érezni véltek valami fura szagot, de ennek nem tulajdonítottak semmi je­lentőséget. A fiúk számlájukat ren­desen kiegyenlítették, korán nyugo­vóra tértek, mintavendégeknek szá­mítottak. A tulaj és a személyzet őszintén meglepődött, amikor kiderült, hogy a hotelben valójában egy gyilkostrió lakott. A szobában éjjelente főzött két fiatalember a segítségére sietett, a házból kirohantak a rendőr szülei és az öccse is. Közös erővel sikerült a két támadót a kerítésen kívülre tuszkolniuk. A támadók követelték, engedjék szabadon társukat, külön­ben lőni fognak. Közben a rendőr felesége kihozta férje szolgálati pisz­tolyát, így aztán a három támadó kereket oldott. Dulakodás közben az egyik bandita zsebéből kiesett az útlevele, amelynek alapján a három támadót letartóztatták. A környék­beliek állítják, P. N. legfeljebb pár kotyvalék volt az az anyag, ami elő­ször Köln környékén végzett né­hány szerencsétlen narkós ronccsal — az az anyag, amelynek az össze­tétele teljesen új volt a nyomozók számára. A rendőrség végül az A-9­es út mentén lévő frankenwaldi au­tósmotelben csapott le az árusokra. Végre a nyomozók kezében volt az a titokzatos anyag, amelynek a lété­re eddig csak az áldozatok vizsgá­lata nyomán következtettek. A wiesbadeni BKA (Szövetségi Bűnügyi Hivatal) stílszerűen Tajga névvel különleges csoportot hozott létre a keleti — főleg lengyel és orosz — maffia elleni harcra. A 431 kilométer hosszú német-lengyel ha­táron az elmúlt fél évben Jürgen hónapot fog ülni, aztán kiengedik és megint ő lesz a környék „császára". A BÉRGYILKOS KONTÁR MUNKÁJA „Pozsonyban a gengek háborúja várható" — írta minap a Mladá fron­ta Dnes című cseh napilap annak kapcsán, hogy egy bérgyilkos öt lö­véssel próbálta eltenni láb alól az egyik leggazdagabb és leghírhed­tebb pozsonyi magánvállalkozót, aki valutaüzérként alapozta meg mesés vagyonát. A rossz nyelvek szerint P. S. 1986-ban piti szélhámosként kezdte karrierjét. Üveges sört árult, méghozzá úgy, hogy a pozsonyi Ju­bilejnére pilzeni címkéket ragasztott. A különbözetet természetesen zseb­re vágta. Aztán nyugati pénznemek­re specializálódott. Valutaüzérkedé­si fénykorában Pavol Jacz tévéri­porter megpróbálta lebuktatni. Rej­tett kamerával akart bizonyítékokat gyűjteni ellene. Ám ennek az lett a vége, hogy az illető Pozsony főterén úgy megverette a riportert, hogy az kórházba került. Jacz nem ijedt meg és feljelentette a támadót. Biztos volt a dolgában, hiszen „vesszőfutását" sok járókelő látta, akik hajlandóak voltak tanúskodni. Csakhogy... Mire sor került a bírósági tárgyalásra, a tanúk érthetetlen módon már semmi­re sem emlékeztek, így a valutaki­rály mosolyogva elhagyta a tárgya­lótermet. Az alvilágban uralkodó farkastör­vények azonban őt is utolérték. Va­lakinek útjában állhatott, aki jó pén­zért felfogadott egy bérgyilkost, hogy végezzen a konkurens maffia fejével. A gyilkos lesben állt, és ami­kor P. S. kiszállt a Mercedes 300 SL 24-es kocsijából, közelről ötször rá­lőtt. P. S. súlyos sérüléseket szenve­dett, ám csodával határos módon túlélte a támadást. Kórházi kezelése során rendőrök álltak szobája előtt, mert félő volt, hogy a merénylő, akit bizonyára jól megfizettek, megpró­bálja befejezni, amit „elfuserált". Ezt a sebesült férfi is — aki a kórházi ágyon már interjút is adott — való­színűnek tartotta. GÉPPISZTOLY A ZAKÓ ALATT Ugyanakkor már sohasem fog nyilatkozni az a fiatalember, akinek a Zsolna melletti Brodno diszkójában támadt nézeteltérése R. M.-mel. A büntetett előéletű férfi a hajnali inci­dens kirobbanásakor géppisztollyal akart rendet teremteni. A következ­mények tragikusak voltak. Egy sze­mély azonnal életét vesztette, egy másik megsebesült. A tettes, akinek egyébként a Dunaszerdahelyi Járási Bíróság ítélete alapján a dutyiban lett volna a helye, egy svájci rend­számú Audival elmenekült, de más.­nap elfogták. Alig 48 órával a történtek után egy másik zsolnai diszkóban hajnali fél háromkor Milan H. felajánlotta két hölgynek, hogy hazarepíti őket Mercedesen. Szavát nem tarthatta be, alighogy a volán mögé ült, egy is­meretlen férfi ötször rálőtt. Neki sze­rencséje volt. Két lövés csak a bal karját érte. * * * A szlovák kormány egyik márciu­si ülésén úgy döntött, országunknak is ott a helye az Interpolban. Erről természetesen nem Tuchyňáék dön­tenek. Az Interpol tagállamai szep­tember végi közgyűlésükön határoz­nak Szlovákia tagságáról... ORDÓDY VILMOS Albrecht Tajga-főnök szerint nem kevesebb, mint négymillió nyugati kocsit vittek át. Zömükben lopott au­tókat, hamisított papírokkal. Az Odera-Neisse határtérségben ezer­nyi jele van nemcsak a lengyel ke­ményfiúk, de a mintegy kétezer orosz banda közelségének is. Rá­adásul még mindig 230 ezer orosz katona állomásozik Németország­ban. Két katona tetemét egy tóból halászták ki a minap, egy harmadik az erdőben hevert jellegzetesen el­vágott torokkal, az orosz maffia egyik „névjegyével". Egy berlini fegyőrt 500-as Mercedesében ért a halál, egy másikat a berlini Esplana­de Hotel 634-es szobájában: egyi­kük oroszokkal, másikuk lengyelek­kel üzletelt. (Zsaru magazin) 1993. ÁPRILIS 20. KÖZÉP-EURÓPAI RENDŐRAKADÉMIA Napjainkban gyakran emlegetjük az Európába jutást. A sors iróniája, hogy e megálmodott célhoz elsőnek a bűnözők és a különböző maffiák jutottak el. Rablótámadások, illetve lakásbetörések terén az új-zélan­diakkal osztozunk a világelsőség­ben. A különböző országok bűnözői hamar megtalálták a közös nyelvet és az együttműködés formáit. Re­méljük, a törvény védelmezői sem maradnak el mögöttük, és közös ne­vezőre jutnak. Hiába, ha a bűncse­lekmények nemzetköziek lettek, a bűnüldözésnek is azzá kell válnia. A három szomszédos főváros, Bécs, Budapest és Pozsony egyfajta má­gikus háromszöget alkot, melynek a föderáció megszűnése után sem csökkent a jelentősége, ellenkező­leg. Ez a tény is közrejátszott abban, hogy a Szlovák Köztársaság Rendőri Testületének Akadémiája belépett a bécsi közép-európai rendőrakadé­mia tagjainak sorába. Az ezzel ösz­szefüggö kérdésekről dr. Jón Kráľ alezredessel, az akadémia rektorhe­lyettesével beszélgettünk. — Kapcsolataink a szomszédos államok rendőrségeivel nem újkele­tűek. Már korábban is jót együttmű­ködtünk az osztrák és magyar kollé­gákkal. Pozsony, Bécs és Budapest rendőrfőnökei több ízben találkoz­tak és koordinálták munkájukat. Mindez hozzájárult a magyar és osztrák fél azon elképzeléseihez, hogy szükséges létrehozni egy kö­zép-európai rendőrakadémiát. Ko­rábban az erről folyó tárgyalásokon a szövetségi állam cseh képviselői is részt vettek, csakhogy bennünket nemigen informáltak a megbeszélés részleteiről. Amikor tudattuk Böhl úr­ral, Bécs rendőrfőnökével, hogy mi is be szeretnénk kapcsolódni az együttműködésbe, az osztrák part­nerek azonnal meghívták képvise­lőinket a legközelebbi bécsi találko­zóra, s ezzel, úgy érzem, megtettük az első fontos lépéseket az európai rendőrelit felé. • Mi minden játszott közre ab­ban, hogy bekerülhettünk ebbe a rangos akadémiába? — Minden bizonnyal korábbi együttműködésünket is tekintetbe vették, de a legfőbb érv az volt, hogy a nemzetközi bűnözés ellen, mely valamennyi szomszédos álla­mot veszélyezteti, leghatásosabban közös összefogással lehet harcolni. • Jellemezze röviden a Közép­európai Rendö'rakadémiát. — Ezt Bécsben február elsején nyitották meg. Az első évfolyam 20 hallgatója — hat-hat osztrák és magyar, három-három szlovák és cseh és egy-egy lengyel, illetve szlovén „diák" — június 25-én a magyar fővárosban veszi majd át a bizonyítványt. A mi hallgatóink a pozsonyi L. Mihočka nyomozó, és dr. B. Vitek felügyelő, a bűnügyi osz­tály munkatársa valamint dr. V. Lednák százados kassai nyomozó. Az akadémia munkahelyei Bécsen kívül Pozsonyban, Budapesten és Prágában vannak. • Melyek a Közép-európai Ren­dó'rakadémia céljai? — Egymás jobb megismerése, tapasztalatcsere, a német nyelv el­sajátítása. Közép-Európában, külö­nösen a volt keleti blokk országai­ban, a bűnözés hihetetlen méreteket öltött, s ez a nyugati államokra is ki­hat. Természetesen ennek a megfé­kezése is szerepel a tantervben. Az előadások és a gyakorlati bemuta­tók oroszlánrészét az osztrákok vál­lalták. • Milyen lesz a mi részvéte­lünk? — Többek közt egy kéthetes összpontosítást is rendezünk, mely­nek keretén belül a rendőrség szer­vezeti felépítéséről tartunk előadá­sokat, illetve egy intenzív kiképzés lesz műsoron. Az akadémia vezeté­se egyébként a nemzeti rendőrség képviselőiből áll. Pozsonyban, Bécs­ben, Budapesten és Prágában aka­démiai fömegbízottakat neveznek ki. A tanulmányi csoportos akciókat szintén az említett városokban ren­dezik. Részt veszünk a vizsgabi­zottság munkájában is. Bulgáriában és Ukrajnában szintén nagy az ér­deklődés az akadémia iránt. Érde­künk bővíteni az együttműködést, hisz közös célunk a bűnözés csök­kenése. MILAN PIOVARČI GYILKOL A „LENGYEL LEVES"

Next

/
Thumbnails
Contents