Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám, hétfő

1993. ÁPRILIS 19. HÚSVÉTI BÉKEMENET EMBERSÉGET, TOLERANCIÁT Több száz ember vett részt szombaton Pozsonyban a már hagyományos húsvéti békemeneten. A Hodža téren Jozef Drozd, az akciót szervező Unió a Békéért és az Emberi Jogokért nevű polgári mozgalom elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd innét a ligetfalui parkba vonult a békemenet. A rendezvényen részt vettek a magyarországi, ausztriai, csehországi és hollandiai békeszervezetek képviselői is. A hazai politikai elitet Jozef Prokeš, a szlovák parlament alelnöke képviselte. A szlovákiai magyar kisebbség vezetői közül - sajnos - senkit nem láthattunk a megmozduláson. A Magyar Békemozgalmat annak titkára, Fodor István képviselte. Megkértük, néhány mondatban mutassa be a magyarországi szervezetet: - A Magyar Békeszövetség tulajdonképpen a volt Magyar Béketanács nem politikai értelemben vett jogutódja, amely hivatalosan tavaly alakult át szövetséggé. Alapelvünk, hogy csak úgy tudjuk egymást megérteni, ha előbb megismerjük egymást. Ezt a célt szolgálta például a tavaly májusban a szlovákiai Modorban tartott történésztalálkozó, amelyen 90 magyarországi történelemtanár ismerkedett Ľudovít Štúr munkásságával és mozgalmának történetével. A kölcsönös szlovákmagyar megismerést fogja szolgálni .az a verseskötet is, amelyet Vojtech Konród költővel és műfordítóval készítünk, amely magyar költők verseit szlovák nyelven, szlovák költők műveit pedig magyar nyelven fogja ismertetni. Szövetségünknek mintegy 500 tagja van, de amennyire lehetőségünk engedi, széles körű emberbaráti tevékenységet is folytatunk. Tavaly a spanyolországi békemozgalommal együttműködve 2000 bosnyák menekültet hoztunk ki Boszniából, akik azután Spanyolországban kaptak menedéket. A közeljövőben pedig Csongrádon, a szerb határ közelében szervezünk békerendezvényt. Véleményünk szerint a hivatalos politika mellett szükség van az úgynevezett népi diplomáciára is, s ezt épp a mi mozgalmaink képviselik. (gaál) FINTOR KORONÁZÁSI BONYODALMAK Úgy túnik, koronázott fejek mennyiségében az önálló Szlovákia világranglistavezető lett. Az évtizedekig burzsoá csökevénynek tartott szépségkirálynő-választás manapság annyira divatba jött, hogy az embernek az az érzése, egyszerre akarjuk bepótolni a negyven éves lemaradást. Minden korosztály, régió és szakma - kezdve az ovisokkal és a nagymamákkal, egészen a homoszexuálisokig - rendez ilyen jellegű versenyt. Már az sem lepne meg, ha Ms. vécés néni versenyről olvasnánk... Tény és való, az emiitett ünnepségek az utóbbi hetekben kissé „összegubancolódtak". Mint például Farkas Jánosnak a nagy csinnadrattával beharangozott roma királlyá választása. A szertartást el kellett halasztani, mert a trónus várományosa gyanús üzelmekbe keveredett, s nem kizárt, hogy a bíborpalást helyett rabruhát lesz kénytelen viselni. A dél-afrikai világszépe-választásra készülő Miss Szlovákia boldogsága sem felhőtlen. Kiderült ugyanis; Karin Majlánová, önhibáján kívül, trónbitorló lett, így nem valószínű, hogy eljut a Miss Worldra. Azon ugyanis csak az vehet részt, aki a Robert Cepec által rendezett szépségversenyen nyer. Ugyanis, ahogy megtudtuk, egyedül a nyitrai üzletembernek van az említet! rendezvényre érvényes licence. Június 19-én tehát újabb szlovák szépségkirálynőt választanak! S hogy teljes legyen a kép, a közelmúltban ismét kihirdették a Slobodný piatok hetilap hagyományos ankétját, amelynek alapján az első negyedév legnépszerűbb szlovák politikusa ki más, mint megint Vladimír Mečiar lett. Igaz, ő nem koronáztatja meg magát. Egyelőre. (ordódy) A Sárospatakon 1991 novemberében útjára indított kezdeményezés célkitűzéseinek megfelelően a konferencia résztvevői a kisebbségi politizálás és a keresztyéni felelősség, a keresztyén hit és etika politikai, jogalkotói és jogalkalmazói összefüggéseit, konfliktusait elemezték. Az előadók - protestáns, római és görög katolikus keresztények - hangsúlyozták: üzenet ez a konferencia a keresztyén értelmiségnek, hogy a keresztyének felelősséget éreznek itt Kelet- és Közép-Európában a kisebbségekért. Feladatunk: a konfliktusok leheVoltak vagy hatvanan, és különrepülögéppel érkeztek Pozsonyba. Azzal a nem titkolt szándékkal jöttek, hogy „bankot robbantsanak" a Fórum Szálló kaszinójában. Nem tudni, mire alapozták optimizmusukat - igaz, a hazárdjátékosok született derülátók -, mert tény és való, hogy ilyen bravúr az említett játékterem hároméves fennállása során eddig mindössze egyszer sikerült, mégpedig tavaly, egy héttagú izraeli csoportnak. A pénzes görögök pénteken este futottak be, és igazán nem vesztegették az időt. Megvacsoráztak, és még aznap éjjel asztalhoz ültek Előtte persze lezser mozdulattal bukszájukba nyúltak, és fejenként 4 ezer dollárért zsetont vásároltak. Ez természetesen csak a kezdet volt. A három nap, pontosabban éjszaka folyamán egyesek sokkal többet áldoztak költséges hobbijukra. A magunkfajta, fizetésből élő állampolgár nem túl gyakori vendég a hazárdjátékok szentélyeiben, ezért bevallom, nagy adag kíváncsisággal vártam, hogy megismerhessem az eddig csak filmeken látott játékbarlangok izgalmas, semmihez sem hasonlítható légkörét. Mit mondjak? Minden olyan volt, mint a moziban. Egyet kivéve. A nagy vesztes halálverítéke, kétségbeesett búcsúmosolya itt elmaradt. (De ez néni is hiányzott.) Egyébként a környezet és a szereplök minden másban egyeztek a filmvásznon látottakkal. Nem hiányoztak a süppedő szőtőségeinek minimalizálása a szomszéd népek, valamint Nyugat-Európa vonatkozásában; a nemzeti közösségek egyenrangú partneri viszonyának megteremtése. Az európai népek segítsék egymást a keresztyén erkölcs szellemében a kapcsolatteremtés azonos eszmei, politikai és jogi platformjának, a nemzetek közötti kiegyezésnek a megteremtésében. Célunk: a társnemzeti kapcsolatokra épülő egyenrangú nemzetek Európájának megteremtése. Királyhelmec, 1993. április 17. nyegek, a fényes csillárok, az elegáns, arany ékszereket viselő hölgyek és szmokingos urak, a drága ételek és italok, a sűrű cigarettafüst, a kártyákkal ördöngös ügyességgel bánó krupiék és csinos fehér blúzos kolléganőik, na meg természetesen a jellegzetes bizsergető zörej, melyet a kis fehér golyó hallat, amig szédületes gyorsasággal forog az ébenfából készült fekete-piros számokkal ellátott rulett-tárcsában A zöld posztós asztalokba sülylyesztett sárgaréz hamutartók gyorsan megteltek csikkekkel. Pedig a játékosok - legalábbis látszatra - cseppet sem voltak idegesek. Hidegvérrel fogadták a veszteségeket, és ugyancsak flegmán vették tudomásul azt is, ha nyertek. Igaz, ez. (Munkatársunktól) - A vállalati információs rendszerek kiépítése nálunk még nem jutott el olyan szintre, mint amilyent egy fejlettebb piacgazdaság megkövetel, ennek ellenére az alkalmazásuk továbbra is a gazdasági rendszerváltás egyik nagyon fontos eleme. Mindez a bécsi székhelyű ECODATA cég pozsonyi leányvállalatának sajtóértekezletén is hangsúlyozottjelentőséget kapott, mivel a német Siemens-Nixdorf számítástechnikai cég termékeit forgalmazó vállalat kínálatával az említett nehézségek ellenére is a szlovákiai piacot célozta meg ajánlatával. Ennek utóbbira ottlétem néhány órája alatt nem túl gyakran került sor. Egy szemüveges idősebb hölgy kitartóan a 25-ös számra helyezte zsetonjait, és egy meggyújtatlan hosszú cigarettával a szájában várta a szerencsét Nem tudom, mennyit áldozott az előző játékokra, de hamarosan több mint 10 ezer schilling ütötte a markát. Ekkor végre meggyújtotta sötétbarna cigarettáját, odaszórt néhány zsetont borravalóként a krupiénak, és továbbra is a 25-ös számon kísértette Fortunát, mert 10 ezer schilling - legyen az nyeremény vagy veszteség - itt csak aprópénznek számít. A fiatalabb korosztály inkább a Black Jacket, azaz a kártyajátékot részesítette előnyben. A korosabbak egyik legismertebb terméke, a COMET vállalati információs rendszer, amelyet a világ 39 országában 80 ezer felhasználó alkalmaz. Az Ecodata lízinget, illetve kompenzációs termékcserét is felkínál az érdeklődőknek. Megrendelőik között elsősorban a nemzetközi piacon is ismert cégek találhatók. Másik nagy termékcsoportjuk szállodák, áruházak, vendéglők, autószen/izek, autószalonok és benzinkutak számára kínál teljes számítógépes nyilvántartást, illetve pénztári rendszereket, -tszlinkább a rulettasztaloknál próbálkoztak. Volt olyan játékos is, aki egyszerre két fronton küzdött Diszkréten tébláboló detektíveket nem fedeztem fel, ám megtudtam, hogy a fekete üvegburájú világítótestek mögött kamerák érzékeny szeme rögzíti a történteket. A pénzbeváltó kasszánál gyorsan gyarapodtak a dollár-, márka- és schillíngkötegek Azt, hogy mennyivel nagyobb most a forgalom az átlagosnál, a pénztárosok szolgálati titokként kezelték. Jozef Sloboda, a kaszinó igazgatója viszont nyíltan kimondta, busás haszonra számítanak, s nem fő a feje amiatt - amit egyébként sohasem lehet kizárni -, hogy a görög vendégek kiürítik a páncélszekrényt. Igaza lett. Egy 200 ezer és két 120 ezer schillinges nyeremény volt, a többieknek nem sikerült hasonló fogás. - Ha csak a honi játékosokra számítanánk, felkopna az állunk - mondotta az igazgató. Célúk, hogy minél több külföldit csábítsunk ide. A görögöknek például ingyenes szállást biztosítottunk, ők ezért kötelezték magukat, hogy egy meghatározott időt töltenek a játékasztaloknál Vendégeink egyébként szombaton ünnepelték a húsvétot. Rendeltek vagy 300 hímes tojást. A szokott étrendet birka- és halspecialitásokkal egészítettük ki. A görög szerencselovagok tehát jöttek, láttak .. és nem győztek. De játszottak, és elégedetten tértek haza a hétvégi kiruccanásukról. Minket meg legalább az vigasztalhat, hogy az itt hagyott valutájuk java adó formájában gazdagítja majd a csaknem üres államkasszát. ORDÓDY VILMOS Pavel Majer felvétele HAZAI KÖRKÉP KIRÁLYHELMECI ÜZENET Keresztények a közös Európáért címmel az Együttélés, a Holand Református Párt és a Magyarok Világszövetsége közös rendezésében nyolc ország egyházi, politikai, társadalmi és kulturális szervezetei mintegy 200 képviselőjének részvételével került sor Királyhelmecen a keresztény értelmiségiek kétnapos konferenciájára. A konferencia sajtóközleményét az alábbiakban ismertetjük. A TUDÓSÍTÓ ESETE A SAJTÓSZABADSÁGGAL Bármennyire is igyekeznek bennünket az ellenkezőjéről meggyőzni, a politika érdeke, hogy tevékenységébe a nyilvánosság a lehető legkisebb mértékben nyerjen betekintést. A sajtóval folytatott örök küzdelmükben a múlt héten Magyarországon a Népszavának sikerült csatát nyernie, amikor kiszivárogtatta a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében Hágába beadott közös alávetési nyilatkozat szövegét. Az ezzel kapcsolatos reakciók közül az első helyre nem valamelyik sértett politikus, hanem a Szlovák Televízió budapesti tudósítójának mondanivalója kívánkozik. Ö ugyanis ezt a tettet gondolkodás nélkül az újságírói etika súlyos megsértésének ítélte, és véleménye szerint Pozsony emiatt hivatalosan tiltakozni fog Hágában. A Szlovák Televíziótól nem meglepő teljesítmény, hiszen január 1-je óta naponta tanúi vagyunk, hogy Prágából és Budapestről olyan stílusú híradásokat ad, amelyeket Mečiarék a Pozsonyban ténykedő külföldi újságírók esetében a „Szlovákia valós képének elferditése"-ként szoktak értékelni. A pesti tudósító tehát igyekszik, csak épp pechére itthonról elfelejtették a tudomására hozni, hogy az alávetési nyilatkozat szövege kis utánajárással nálunk már három héttel ezelőtt teljesen legális úton hozzáférhető volt Lényeges pontjait lapunkban is közöltük, és az akkori szövegben azóta mindössze három szó szorult további jogi értelmezésre. Az üggyel kapcsolatban persze a magyar politikusok is hallatták a hangjukat, aminek során újra bebizonyosodott, hogy a vízlépcső ügye Magyarországon politikai szempontból szerencsétlen időszakban kerül a parlament elé. Ennek oka, hogy leplezetlenül megkezdődött a jövő évi országgyűlési választási kampány, és a politikában ilyen esetben nincs pardon. Amennyiben tehát a pártoknak Hágára hivatkozva nem sikerül nyilvános fegyverszünetet kötniük, újra csak nem marad más számukra, mint hogy egymásra licitáljanak a bősi „keménylegénységet" illetően. A szlovák politikai élet viszont az elkövetkező hetekben várhatóan arra fog összpontosítani, miként mentse meg az országot a totális politikai és gazdasági összeomlástól, így Bős ügye legfeljebb akkor kerül napirendre, ha Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter talán mégis rászánja magát, és beleköt Július Binderbe az ágrendszer térségében folyó óriási és gyakran indokolhatatlan munkák kapcsán. TUBA LAJOS ITTHON TŰRTÉHT - 7 NAP ALATT HOZZÁ NEM ÉRTŐ KORMÁNY. A Pozsonyban pénteken tüntető kb. 3000 szakszervezeti tag alaposan beolvasott Vladimír Mečiarnak. Igaz, a transzparenseken egyszer sem fordult elő a neve, a felszólalók is mintha óvakodtak volna a miniszterelnök név szerinti emlegetésétől, a felsorolt tények „szövegkörnyezete" azonban egyértelműen arra utalt, hogy a munkavállalók szervezetei a kormány tűz alá vételére készülnek. Nem egyedi eseteket kritizáltak, hanem olyan „listát" nyújtottak be, amelyen az összes ágazat országos problémákat okozó melléfogásai szerepeltek. Pontosabban: Mečiarnak és minisztereinek a melléfogásai. Úgy is értelmezhető a helyzet, hogy a szakszervezetek kifejezésre juttatták:.szerintük a kormány tagjai alkalmatlannak bizonyultak feladatuk teljesítésére. Egy normális társadalom normális kormánya általában nem mond le, ha 3000 szakszervezeti tag összeverődik egy téren, és tiltakozik a viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt. Ebben az esetben azonban ennél sokkal többről volt szó; a szakszervezetiek arra figyelmeztettek, amit a kormány - úgy tűnik - nem hajlandó észrevenni: Szlovákia gazdasága, egészségügyi és iskolarendszere összeomlás előtt áll, a szociális háló pedig teljesen szétszakadozott. Odáig fajult a helyzet, hogy ezt már hiába is tagadnák azok, akik felelősséget vállaltak a viszonyok alakításáért. Hogyan reagálhat erre egy kormány, vagy egy kormányfő, aki olyan helyzetben van, amilyenbe Mečiar került? Például úgy, hogy teljesen átalakítja a kabinetet. Hogy bizonyítsa a lakosság előtt: felismerte a személyi döntések meghozatalakor elkövetett tévedéseit, és új emberek tisztségbe helyezésével megpróbálja helyrehozni a hibákat. A miniszterelnök számára ez teljesen járhatatlan út. Ugyanis van még egy másik problémája is, amely Mečiar szemszögéből nézve semmivel se kisebb a gazdasági válságból következő gondoknál. Ez pedig a DSZM felforgácsolódásának lehetőségéből következik. Nyílt titok, hogy a mozgalmat ma már csak a funkcióosztogatás tartja össze. Kevésbé finoman kifejezve: a vályúhoz engedés mechanizmusa. Annyira kényes a DSZM belső egyensúlya, hogy a Vezérnek mindennél jobban kell ügyelnie arra, hogy ne legyenek sértődött emberek a közvetlen környezetében. Egy sértődött politikus, különösen ha emberileg és szakmailag olyan kaliberű, mint amilyenből sok van a kormányban, könnyen úgy reagálhat leváltására, hogy utána a parlamentben átül a független képviselők klubjába. Ahol azután adott esetben úgy szavaz, ahogy éppen jónak látja. Mečiar ezzel tisztában van, igy a kormányban nincs mersze radikális és sok személyre kiterjedő változásokat végrehajtani. Kérdés, persze, hogy segítene-e a helyzeten, ha akár az összes miniszterét is szélnek eresztené. Hiszen valószínű, hogy akkor, 1992 júniusában, a kormány összeállításakor legrátermettebb embereit vette be a kabinetbe. A legrátermettebbek olyannak bizonyultak, amilyennek bizonyultak. Most már teljes mértékben látszik, hogy mire gondoltak a választások előtt más politikusok, akik arra figyelmeztettek, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom rendkívül gyengén van „eleresztve" szakemberekből. A pártállamból átnyergelteknek is csak a második, harmadik garnitúrája csatlakozott 1991 tavaszán Mečíarhoz, és hűségük hangoztatásán kívül egyébbel nem igen gazdagították a mozgalmat. Magyarán szólva a kontraszelekció érvényesült, és a miniszterelnöknek most attól kell tartania, hogy egy radikális kormányátalakítás esetén még kontraszelektált pártbelijei is elhagyják. Kelepcébe került Vladimír Mečiar. Ha lép, ha jobb minisztereket keres mozgalmában, akkor is a bukással kell számolnia, ha nem lép, akkor is vesztésre áll. Közben pedig Szlovákiát a válság marcangolja. TÓTH MIHÁLY JÖTTEK, LÁTTAK, JÁTSZOTTAK...