Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-03 / 51. szám, szerda
1993. MÁRCIUS 3. , ÚJ SZÓ* SPORT PLUSZ 10 SRARAIÁO '93 • VIKTOR TYIHONOV, a világ egyik legjobb és legeredményesebb jégkorongedzője ismét hallatta a hangját. A szbornaja volt trénere, az orosz olimpiai válogatott jelenlegi mestere kijelentette: katasztrófái is a helyzet, semmire sincs pénz; ilyen körülmények közepette nem lehet eredményes munkát végezni. És még valami bántja a világhírű szakembert, mégpedig az, hogy a fiatalok is tömegesen a tengerentúlra mennek. Éppen ezért minden jel arra mutat: Tyihonov az új idényben elfogadja valamelyik tengerentúli profi együttes (HNL) ajánlatát. Eddig mindenkinek nemet mondott! © MINT MÁR ARRÓL beszámoltunk, a közeljövőben elkezdődik az első japán proti labdarúgó-bajnokság. A legtehetősebb klubok máris hadjáratot indítottak, ismert játékosokat készülnek leigazolni. A Nissan Jokohama Marinosnak sikerüli megkaparintania az argentin válogatott hajdani sztárját, a River Plate-i Diazt! Állítólag a japánok az átigazolásért kétmillió (!) dollárt fizettek. Már a Jokohamában készül az ugyancsak argentin Bisconti... © NEM TUDNI, mennyi jutalmat kaptak a cseh síugrók (egy szlovák, švagerko is bekerült a „faluni" közös csapatba!) az elmúlt heti világbajnokságon kiharcolt ezüstéremért. Ludék Matúra edző: „A Csehszlovák Sí Szövetség feloszlatását követően a cseh szövetség 2,5 millió koronát »örökölt«. Egyszerűen nincs pénz a prémiumokra!" Csupán Sakaia örülhet, akinek az Atomic cég 1000 márkát fizet - reklámszerződésért. Ha a cseh(szlovák) síugrók közül valaki pénzt várt a faluni sikeres szereplésért, nagyot tévedett! © SZERGEJ BUBKÁT senkinek sem kell bemutatni. A fenomenális ukrán rúdugró (jelenleg 615 cm-nél tart!), aki 1991-től az OSC Berlin színeiben versenyez, egy nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette: nem az erőszakos szurkolóktól tart, hanem az orosz maffiától! A közelmúltban több mint» 450 sportoló távozott a volt Szovjetunióból (köztük Bubka is!). Valamennyien gondtalanul élnek, s bankszámlájukon napról napra egyre több valuta található. A maffia állandóan zsarolja ezeket a sportolókat és fenyegeti! Alekszej Sirov sakkozó például nem nyilatkozik az újságíróknak, hogy ne tudják, hol tartózkodik. © TRAGIKUS BALESET történt a Varsó melletti nemzetközi autós raliversenyen. Az európai ranglista második helyezettje, a lengyel Marian Bublewicz túl gyorsan hajtott vadonatúj Ford Sierra kocsijával, a síkos úton megcsúszott, és egy fának ütközött. A fiatal sportoló a helyszínen szörnyethalt. A zsűri félbeszakította a versenyt... • A TÜRKMÉNEK kétszeres világbajnok súlyemelője. Oraszdurgyijev a Berliner Zeitung hasábjain azzal vádolta meg az egykori szovjet súlyemelő-válogatott volt edzőjét, Vaszilij Alekszejevet, hogy annak, aki a barcelonai olimpián részt kívánt venni, 3000 (!) dollárt kellett fizetnie Alekszejevnek... © LEBUKTAK a Rot-Weiss Erfurt labdarúgó-szakosztályának vezérei is! Fény derült ugyanis az amatőr klub fekete kasszájára. Az illetékesek a bevételek egy részét elhallgatták. így kaphattak a csapat kulcsemberei dupla fizetést. Trötzlich elnök azonnal lemondott, és bevallotta a „stiklit". Enyhítő körülmény, hogy ö egy márkát sem vágott zsebre. Az adóhivatal máris jelentkezett. A végső szót a bíróság mondja ki. • HARMINCKÉT MILLIÓ márkát áldoz az idén a Deutsche Sporthilfe a német élsport fejlesztésére - közölték az elmúlt hét végén a berlini napilapok. Egy évvel korábban ez az öszszeg meghaladta a 36 milliót (ebből 20 milliót adott a már említeti szervezet, 16-ot pedig a kormány). Ezúttal az evezők élvezhetik a legnagyobb támogatást (3 millió), majd az atléták következnek (2,5 millió). A 32 millió márkából összesen 3902 élsportoló részesül. (zsi) A MAGYAR SZÖVETSEGI KAPITANYT MAS FABOL FARAGTAK Ajánlatot kapott az Egyesült Arab Emírségektől JENEI IMRE: fizetésének többszöröséért egy elsőosztályú csapathoz hívták edzőnek. Ám az edzői lélek kiszámíthatatlan. Mert sokan - pláne a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetében - kapásból igent mondtak volna a havi dollártízezrekre nem így a magyar szövetségi kapitány. Szinte meg sem hallgatta az ajánlatot, minden tárgyalás és alkudozás nélkül, azonnal nemet mondott a felkérésre. © Tudja, hogy kevesen álltak volna elien a csábításnak? - kérdeztem egy órával a visszautasítás után a kapitányt. - Nem tudom, de nem is érdekel. Nem gondolkodtam az ajánlaton, mert nem is érdekelhet, mit kínálnak. Ha nem lennék lekötve, nem adtam volna az aláírásommal a szavamat is a válogatotthoz. akkor más lenne a helyzet. (gy viszont csak egyet tehettem: azt mondtam, március 31-én van még egy meccsem, a görögök ellen, amely után a világbajnokságtól elválasztó kapu kinyílhat. © Annyi kisebb-nagyobb kellemetlenség után, mi tartja még a posztján? - Elsősorban a szavam, hogy vállaltam valamit, amit nagyon szeretnék végig vinni. Aztán van egy aprócska szempont, amely már idekerülésemet is meghatározta: a magyarságom. Mert én, annak ellenére, hogy Váradon és Bukarestben játszottam, egykét dolgot azért köszönhettem annak, hogy a magyar futballnak igen nagy tekintélye volt. Mert egy időben az volt a közhely: magyar, akkor tud futballozni. © Jaj, az már igen régen lehetett. Mondja, nem riasztja a mai magyar futball? - Riaszt, nem riaszt, ide szerződtem, ezt vállaltam. © Pontosan tudta, milyen körülmények várják? Tisztában volt vele, kevés segítséget kap, már a válogatottság sem igazán vonzó a játékosok körében; arról már ne is beszéljek, hogy az egyesületi vezetők és edzők sem mindenkor partnerei a kapitánynak? - Látja, nem tudtam, nem is igen tudok vele megbékélni, de mivel változtatni ezen nem tudok, elfogadom. © Még a körülmények sem zavarják? Elmehetett volna az Emírségekbe, ahol az edzések mellett csak az lett volna a feladata, hogy időnként átnézi a bankszámláját? - Hát, a körülmények valóban nem ideálisak, de mondja meg, hol azok Kelet-Európában. Most szaladjak el, neki a világnak? © Pedig ott aligha kellett volna könyörögnie a kluboknak, hogy adják oda a játékosokat, mert szeretné túrára vinni a csapatot, megnézni, kire mennyire számíthat. - Mit tehetek, itt ez van. Úgy látszik, rosszul fogtam a belgiumi túrához, mert különben másoknak is látniuk kellene a hasznát. Mert az nemcsak Jenei Imrének haszon, ha öszszejön egy jó válogatott, hiszen az az egész ország labdarúgásának presztízsét növeli, és a presztízs pénzzel jár, súlyos százezrekkel, milliókkal. Mert egy jó hírű csapattól drágábban veszik a játékosokat, s akkor a klub is jól jár, és maga a focista is. Ez pedig különösen egy olyan országban néni lehet utolsó szempont, ahol egyre fogy a pénz a sportban. © S gondolja, hogy így is lehet dolgozni? - Aki akar dolgozni, így is dolgozhat, az már más kérdés, hogy mi a haszna a munkámnak. © Ön ezzel elégedett? - Mondtam én, hogy elégedett lennék? © Valóban nem mondta. - Na, ugye. © Lát-e egyáltalán valami biztatót a válogatott játékában? - Mondjam azt, hogy nem? Hazudnék, mert néha, ritkán, már azt látom, hogy játszik a csapat. Mindig azt kérem a játékosoktól, merjenek játszani. Amikor nógy-öt passz van, akkor úgy érzem, nem hiába kértem őket. © Ennyi elég ahhoz, hogy viszszamondjon egy mesés ajánlatot? - Mondtam már, hogy ez más kérdés. Én ide szerződtem, nincs erkölcsi alapom mással tárgyalni. © Mit gondol, mennyien örülnének a döntésének? - Ez nem öröm, vagy bánat, hanem becsület kérdése. • Pedig vannak, s talán nem is kevesen, akik örültek volna, ha Jenei Imre feláll a padról. - Lehet, de engem ők sem érdekelnek. Tisztában vagyok azzal, sokan mást látnának szívesen Jenei Imre helyén, mert naivan azt hiszik, akkor jobb lenne a magyar labdarúgás. Higygye el, ha meg lennék arról győződve, hogy nélkülem valóban jobb lenne, erőre kapna a magyar foci, egyszerűen venném a kalapom. De nem hiszem, hogy ez valamin is változtatna, és egyébként így vagyok ezzel az egész kapitánykodással, hogy elsősorban önmagamnak tartozom elszámolással, s egyszerűen nem tudok megfutamodni a vállalt feladat elől. © És most mit vár, hálát, köszönetet? - Nem várok én semmit. Magánügy, nem is szeretek erről beszélni. Én kapitánynak szerződtem, és nem arra, hogy állandóan azt magyarázgassam, mit miért nem teszek. © Pedig az is kell néha. - Tudom, meg is teszem, még akkor is, ha különösebben nem örülök neki, hogy ez is hozzátartozik a játókhoz. © A játékhoz az is hozzátartozna, hogy vannak segítők. Elvégre csapatjáték a foci. önnek pedig eddig még nem sok segítője akadt. - Na, akadt azért. © Például? - Az MLSZ-re sem mondhatok semmit, és a játékosok hozzáállására sem panaszkodhatom. © Pedig előfordult egy-két eset, hogy meghívott valakit, az pedig cserben hagyta. - Igen, megesett néhány gyanús sérülés, de én igyekszem mindig, mindenkiről a legjobbat feltételezni. © Beszélgetésünk elején említette a görögök elleni meccset. Azt tudom, hogy a magyar futball számára mit jelenthet egy esetleges győzelem, de önnek is ennyire fontos az a meccs? - Mit mondjak erre? Minden meccs fontos, ha nem is egyformán. Itt viszont - én leglábbis úgy látom -, mintha minden mérkőzés élet és halál kérdése lenne. Azt hiszem, alapvetően jobb lenne a magyar futball, ha kikerülnénk a világbajnokságra? © Én nem hiszem, de úgy vélem, ez esetben ez sem érdekes. Annyit viszont tudok, nagyon ráférne már egy komoly siker a magyar futballra. - Na látja! Én is azt mondom, könynyebb lenne akkor dolgozni, jobb lenne a hangulat, több a szurkoló és még sorolhatnám. És most sem lenne baj a hangulattal, ha megvertük volna Magyarországon az izlandiakat, de ettől még az alapvető bajok nem változnának. • De nem vertük meg őket. - Sajnos. © Pedig akkor nemcsak az esélyeink lennének jobbak, hanem talán a pénz is szívesebben menne a magyar klubokhoz. - Igen, de sajnos, úgy látszik, ezt nem minden vezető mérte fel. Ugyanakkor azt is látni kell, a pénz önmagában nem cél a futballban, csak eszköz. Igaz, fontos eszköz. Olyasmi, amelynek segítségével sok minden megoldható, ám mégsem mindenható. © De nehezen pótolható. - Az is igaz, de ideig-óráig lelkesedéssel, hozzáértéssel és szeretettel pótolható. © Hát a magyar labdarúgásról igazán nem állítható, hogy túlteng benne a szeretet - Kár. Mert megértéssel, egymás segítésével minden területen könynyebb dolgozni, eredményt felmutatni. © És Jenei Imre milyen eredményt tud felmutatni a válogatottnál? - Mondtam már:' néha-néha már azt játssza a csapat, amit szeretnénk, ami magán viseli a munkámat. Ahhoz, hogy ez gyakrabban megtörténjék, többet kellene együtt lennünk. Nyakunkon a japán túra, s még csak annyi biztos, hogy a külföldön focizok közül Kovács Kálmánt és Lőrincz Emilt elengedi a klubja. Meg úgy néz ki, hogy Détári is utánunk tud jönni, a második, az amerikaiak elleni mérkőzésre. © így bizony nehéz csapatot csinálni. Több a hiányzó, mint az utazó légiós. De, ha mindenki egészséges és játékra kész, melyik az a tizenegy, amelyik a kapitány bizalmát bírja? - Elmondom szívesen, nem titok. Miért is titkolnám: Gullit, Maradona és van Basten nincs benne. Tehát: Petry - Nagy, Disztl, Lőrincz, Duró, Limperger, aztán Balog vagy Mészáros, Détári, Urbán, elől meg Kiprich és Kovács Kálmán. • Mi történik, ha a görögök ellen kikapunk és elszáll a remény? Akkor leköszön? - Gondolni sem merek rá. Én vagyok az az ember, akinek utolsónak szated ilyesmit gondolnia. Tehát dolgozom, igyekszem a legjobbakat öszszehozni, s majd csak akkor gondolkodom a folytatáson, ha valóban úgy alakulnak a dolgok, ahogyan nem szeretnénk. KISS LÁSZLÓ Ml ÚJSÁG A BŐSI LABDARÚGÓCSAPATNAL? DOBOGOS HELYEN ZÁRJUK Ä MHTlfADÁSZÄTOP Negyedik helyen végzett az őszi szezonban a bősi csapat a labdarúgó SZNL II nyugati csoportjában. Mint ismeretes, az első három együttes kiharcolja a leijutást, a jobbik negyedik pedig osztályozót játszik az SZNL I sereghajtójával. Egyáltalán nem esélytelenek Majoros György védencei. A futballt rendkívül szerető 5600 lakost számláló község futballistái magas célt tűztek ki, s ha ezt sikerül teljesíteniük, akkot öt év alatt immár harmadszor lépnének magasabb osztályba. Nagy bravúr lenne! A hét hazai összecsapásból hatot megnyertek, csak a párkányiak elleni vereséget (0:1) sajnálják. Idegenben sem játszottak alárendelt szerepet, ezt is bizonyítja, hat pontot szereztek. Majorossal mind a vezetők, mind a játékosok elégedettek, dicsérik hozzáállását és szakmai tudását. Modern felfogásban futballoznak a kék-fehérek, többnyire a 4-4-2-es felállásban lépnek pályára, de egyáltalán nem ragaszkodnak mereven ehhez a taktikához. Főleg odahaza a hátvédek is defenzív felfogásban játszanak. Erről az ellenfelek sokat mesélhetnének. Sebő László, a szakosztály elnöke: „Maximális támogatást kapunk a helyi állami gazdaságtól, minden lehetőség adott arra, hogy egy osztállyal feljebb kerüljünk. Sikerült három jó képességű labdarúgót leigazolnunk, a nevek önmagukért beszélnek. Jankovics Attila kapus Vágbesztercéről, a DAC volt játékosa, Medgyes József Törökországból, a középpályás Molnár Péter pedig a DAC-tól szerződött hozzánk. Úgy érzem, velük jelentősen megerősödtünk. Nyolcszor odahaza szerepeltünk, s nagy előny számunkra, hogy legnagyobb riválisainkat Bősön fogadjuk. Szerintem, a Púchov, a Dubnica és az érsekújvári gárda lesz a legnagyobb ellenfelünk. Bízom a dobogós helyezésben! Január 5-én kezdte meg az alapozást a bősi együttes, majd 17-től egyhetes edzőtáborozáson vett részt Trencsénteplicen. Tizenhét futballista gyakorolt a tavaly is bevált helyszínen. A felkészülés elég változatos volt. Kitettek magukért a dunaszerdahelyi teremtornán, ahol csak rosszabb gólaránnyal végeztek a DAC mögött a 2. helyen. Tizenhat előkészületi meccs szerepel a műsoron a március 21-i rajt előtt. Majoros György: „Reális esélyünk van arra, hogy nyártól egy osztálylyal magasabban futballozzunk. Fő támogatónk továbbra is a Bősi Állami Gazdaság, amely nem kis nyereséggel zárta a múlt évet. Sokat köszönhetünk Kováts Gyula igazgatónak és a szakosztály vezetőinek, akik anyagi téren segítenek. Anyagi gondjaink nincsenek, s azt hiszem, a futballisták sem panaszkodhatnak. Az eddigi előkészületi meccsek eredményei biztatóak, de hát a bajnoki összecsapások más kategóriába tartoznak. Nehéz dolgunk van főleg az otthoni találkozókkal, hiszen a iegtöbb együttes 8-9 emberrel védekezik, és ezt az élő falat rendkívül nehéz áttörni. Eddig a DAC-tól öten vendégeskedtek nálunk (Győri, Varga, Skoda, Johancsik és Domonkos), most sikerült megegyeznünk a sárga-kékekkel, az említett papíron is a mi labdarúgónk. így könynyebb lesz csapatot építeni. Elégedett vagyok az új szerzeményekkel is, mindhárman rendkívül igyekeznek." Két orosz légiós, Prihogyko kapus és Szalov, a DAC volt hátvédje (védekező középpályásként szerepel) is a kulcsemberek közé tartozik, ősszel legtöbbször a következő tizenegy szerepelt: Prihogyko - Tóth, Varga D. Csiffári, Kováts - Varga T„ (Škoda), Szalov, Tavasz, Mészáros - Győri, Szabó (Johancsik). Most nagyobb lesz a konkurencia, minden posztra két focista pályázik. Medgyes József két és féléves németországi és törökországi kitérő után tért vissza Szlovákiába. Sokak meglepetésére, fél évre Bősre kötelezte el magát: „Több ajánlatot is kaptam, végül a kékfehérek mellett döntöttem. Az eddigi tapasztalataim alapján csak azt mondhatom, hogy jól. Bízom benne, segítségére leszek a gárMajoros György - aktív sportolóként... (Fotó: Vojtíšek; dának. Ha minden jól megy, akkor szerződést hosszabbíthatunk..." Molnár Péter, aki ősszel még Ógyallán vendégeskedett: „Nem kerültem be a DAC I. ligás keretébe, ezért örömmel igent mondtam a bősiek hívó szavára. Aki korábban itt játszott, örömmel emlékszik vissza az ott töltött napokra. (Radványi, Zsákovics...). Főszponzor mellett kisebb összeggel a Duval cég is besegít." Március 21-én az érsekújváriak elleni rangadóval kezdődik a tavaszi szezon. A bősiek remélik, ott folytatják, ahol ősszel befejezték. SZABÓ ZOLTÁN