Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-03 / 51. szám, szerda

1993. MÁRCIUS 3. , ÚJ SZÓ* SPORT PLUSZ 10 SRARAIÁO '93 • VIKTOR TYIHONOV, a világ egyik legjobb és legeredménye­sebb jégkorongedzője ismét hal­latta a hangját. A szbornaja volt trénere, az orosz olimpiai váloga­tott jelenlegi mestere kijelentette: katasztrófái is a helyzet, semmire sincs pénz; ilyen körülmények kö­zepette nem lehet eredményes munkát végezni. És még valami bántja a világhírű szakembert, mégpedig az, hogy a fiatalok is tömegesen a tengerentúlra men­nek. Éppen ezért minden jel arra mutat: Tyihonov az új idényben elfogadja valamelyik tengerentúli profi együttes (HNL) ajánlatát. Ed­dig mindenkinek nemet mondott! © MINT MÁR ARRÓL beszámol­tunk, a közeljövőben elkezdődik az el­ső japán proti labdarúgó-bajnokság. A legtehetősebb klubok máris hadjáratot indítottak, ismert játékosokat készül­nek leigazolni. A Nissan Jokohama Marinosnak sikerüli megkaparintania az argentin válogatott hajdani sztárját, a River Plate-i Diazt! Állítólag a japá­nok az átigazolásért kétmillió (!) dol­lárt fizettek. Már a Jokohamában ké­szül az ugyancsak argentin Bisconti... © NEM TUDNI, mennyi jutalmat kaptak a cseh síugrók (egy szlo­vák, švagerko is bekerült a „falu­ni" közös csapatba!) az elmúlt he­ti világbajnokságon kiharcolt ezüstéremért. Ludék Matúra edző: „A Csehszlovák Sí Szövetség fel­oszlatását követően a cseh szö­vetség 2,5 millió koronát »örö­költ«. Egyszerűen nincs pénz a prémiumokra!" Csupán Sakaia örülhet, akinek az Atomic cég 1000 márkát fizet - reklámszerző­désért. Ha a cseh(szlovák) síugrók közül valaki pénzt várt a faluni si­keres szereplésért, nagyot téve­dett! © SZERGEJ BUBKÁT senkinek sem kell bemutatni. A fenomenális uk­rán rúdugró (jelenleg 615 cm-nél tart!), aki 1991-től az OSC Berlin szí­neiben versenyez, egy nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette: nem az erőszakos szurkolóktól tart, hanem az orosz maffiától! A közelmúltban több mint» 450 sportoló távozott a volt Szovjetunióból (köztük Bubka is!). Va­lamennyien gondtalanul élnek, s bankszámlájukon napról napra egyre több valuta található. A maffia állan­dóan zsarolja ezeket a sportolókat ­és fenyegeti! Alekszej Sirov sakkozó például nem nyilatkozik az újságírók­nak, hogy ne tudják, hol tartózkodik. © TRAGIKUS BALESET történt a Varsó melletti nemzetközi autós raliversenyen. Az európai ranglis­ta második helyezettje, a lengyel Marian Bublewicz túl gyorsan haj­tott vadonatúj Ford Sierra kocsijá­val, a síkos úton megcsúszott, és egy fának ütközött. A fiatal sporto­ló a helyszínen szörnyethalt. A zsűri félbeszakította a versenyt... • A TÜRKMÉNEK kétszeres világ­bajnok súlyemelője. Oraszdurgyijev a Berliner Zeitung hasábjain azzal vá­dolta meg az egykori szovjet súlyeme­lő-válogatott volt edzőjét, Vaszilij Alekszejevet, hogy annak, aki a bar­celonai olimpián részt kívánt venni, 3000 (!) dollárt kellett fizetnie Aleksze­jevnek... © LEBUKTAK a Rot-Weiss Er­furt labdarúgó-szakosztályának ve­zérei is! Fény derült ugyanis az amatőr klub fekete kasszájára. Az illetékesek a bevételek egy részét elhallgatták. így kaphattak a csa­pat kulcsemberei dupla fizetést. Trötzlich elnök azonnal lemon­dott, és bevallotta a „stiklit". Eny­hítő körülmény, hogy ö egy már­kát sem vágott zsebre. Az adóhi­vatal máris jelentkezett. A végső szót a bíróság mondja ki. • HARMINCKÉT MILLIÓ márkát áldoz az idén a Deutsche Sporthilfe a német élsport fejlesztésére - közölték az elmúlt hét végén a berlini napila­pok. Egy évvel korábban ez az ösz­szeg meghaladta a 36 milliót (ebből 20 milliót adott a már említeti szerve­zet, 16-ot pedig a kormány). Ezúttal az evezők élvezhetik a legnagyobb támogatást (3 millió), majd az atléták következnek (2,5 millió). A 32 millió márkából összesen 3902 élsportoló részesül. (zsi) A MAGYAR SZÖVETSEGI KAPITANYT MAS FABOL FARAGTAK Ajánlatot kapott az Egyesült Arab Emírségektől JENEI IMRE: fizetésének többszöröséért egy elsőosztályú csapathoz hívták edzőnek. Ám az edzői lélek kiszámíthatatlan. Mert sokan - plá­ne a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetében - kapásból igent mondtak volna a havi dollártízezrekre nem így a magyar szö­vetségi kapitány. Szinte meg sem hallgatta az ajánlatot, minden tárgyalás és alkudozás nélkül, azonnal nemet mondott a felké­résre. © Tudja, hogy kevesen álltak volna elien a csábításnak? - kér­deztem egy órával a visszautasí­tás után a kapitányt. - Nem tudom, de nem is érdekel. Nem gondolkodtam az ajánlaton, mert nem is érdekelhet, mit kínálnak. Ha nem lennék lekötve, nem adtam volna az aláírásommal a szavamat is a vá­logatotthoz. akkor más lenne a hely­zet. (gy viszont csak egyet tehettem: azt mondtam, március 31-én van még egy meccsem, a görögök ellen, amely után a világbajnokságtól elválasztó kapu kinyílhat. © Annyi kisebb-nagyobb kelle­metlenség után, mi tartja még a posztján? - Elsősorban a szavam, hogy vál­laltam valamit, amit nagyon szeretnék végig vinni. Aztán van egy aprócska szempont, amely már idekerülésemet is meghatározta: a magyarságom. Mert én, annak ellenére, hogy Vára­don és Bukarestben játszottam, egy­két dolgot azért köszönhettem annak, hogy a magyar futballnak igen nagy tekintélye volt. Mert egy időben az volt a közhely: magyar, akkor tud fut­ballozni. © Jaj, az már igen régen lehe­tett. Mondja, nem riasztja a mai magyar futball? - Riaszt, nem riaszt, ide szerződ­tem, ezt vállaltam. © Pontosan tudta, milyen körül­mények várják? Tisztában volt ve­le, kevés segítséget kap, már a válogatottság sem igazán vonzó a játékosok körében; arról már ne is beszéljek, hogy az egyesületi ve­zetők és edzők sem mindenkor partnerei a kapitánynak? - Látja, nem tudtam, nem is igen tudok vele megbékélni, de mivel vál­toztatni ezen nem tudok, elfogadom. © Még a körülmények sem za­varják? Elmehetett volna az Emír­ségekbe, ahol az edzések mellett csak az lett volna a feladata, hogy időnként átnézi a bankszámláját? - Hát, a körülmények valóban nem ideálisak, de mondja meg, hol azok Kelet-Európában. Most szaladjak el, neki a világnak? © Pedig ott aligha kellett volna könyörögnie a kluboknak, hogy adják oda a játékosokat, mert sze­retné túrára vinni a csapatot, megnézni, kire mennyire számít­hat. - Mit tehetek, itt ez van. Úgy lát­szik, rosszul fogtam a belgiumi túrá­hoz, mert különben másoknak is látni­uk kellene a hasznát. Mert az nem­csak Jenei Imrének haszon, ha ösz­szejön egy jó válogatott, hiszen az az egész ország labdarúgásának presztí­zsét növeli, és a presztízs pénzzel jár, súlyos százezrekkel, milliókkal. Mert egy jó hírű csapattól drágábban ve­szik a játékosokat, s akkor a klub is jól jár, és maga a focista is. Ez pedig különösen egy olyan országban néni lehet utolsó szempont, ahol egyre fogy a pénz a sportban. © S gondolja, hogy így is lehet dolgozni? - Aki akar dolgozni, így is dolgoz­hat, az már más kérdés, hogy mi a haszna a munkámnak. © Ön ezzel elégedett? - Mondtam én, hogy elégedett len­nék? © Valóban nem mondta. - Na, ugye. © Lát-e egyáltalán valami bizta­tót a válogatott játékában? - Mondjam azt, hogy nem? Hazud­nék, mert néha, ritkán, már azt látom, hogy játszik a csapat. Mindig azt ké­rem a játékosoktól, merjenek játszani. Amikor nógy-öt passz van, akkor úgy érzem, nem hiába kértem őket. © Ennyi elég ahhoz, hogy visz­szamondjon egy mesés ajánlatot? - Mondtam már, hogy ez más kér­dés. Én ide szerződtem, nincs erkölcsi alapom mással tárgyalni. © Mit gondol, mennyien örülné­nek a döntésének? - Ez nem öröm, vagy bánat, ha­nem becsület kérdése. • Pedig vannak, s talán nem is kevesen, akik örültek volna, ha Jenei Imre feláll a padról. - Lehet, de engem ők sem érdekel­nek. Tisztában vagyok azzal, sokan mást látnának szívesen Jenei Imre helyén, mert naivan azt hiszik, akkor jobb lenne a magyar labdarúgás. Higy­gye el, ha meg lennék arról győződ­ve, hogy nélkülem valóban jobb len­ne, erőre kapna a magyar foci, egy­szerűen venném a kalapom. De nem hiszem, hogy ez valamin is változtat­na, és egyébként így vagyok ezzel az egész kapitánykodással, hogy első­sorban önmagamnak tartozom elszá­molással, s egyszerűen nem tudok megfutamodni a vállalt feladat elől. © És most mit vár, hálát, kö­szönetet? - Nem várok én semmit. Magán­ügy, nem is szeretek erről beszélni. Én kapitánynak szerződtem, és nem arra, hogy állandóan azt magyaráz­gassam, mit miért nem teszek. © Pedig az is kell néha. - Tudom, meg is teszem, még ak­kor is, ha különösebben nem örülök neki, hogy ez is hozzátartozik a játók­hoz. © A játékhoz az is hozzátartoz­na, hogy vannak segítők. Elvégre csapatjáték a foci. önnek pedig eddig még nem sok segítője akadt. - Na, akadt azért. © Például? - Az MLSZ-re sem mondhatok semmit, és a játékosok hozzáállására sem panaszkodhatom. © Pedig előfordult egy-két eset, hogy meghívott valakit, az pedig cserben hagyta. - Igen, megesett néhány gyanús sérülés, de én igyekszem mindig, mindenkiről a legjobbat feltételezni. © Beszélgetésünk elején emlí­tette a görögök elleni meccset. Azt tudom, hogy a magyar futball számára mit jelenthet egy esetle­ges győzelem, de önnek is ennyi­re fontos az a meccs? - Mit mondjak erre? Minden meccs fontos, ha nem is egyformán. Itt vi­szont - én leglábbis úgy látom -, mintha minden mérkőzés élet és halál kérdése lenne. Azt hiszem, alapvető­en jobb lenne a magyar futball, ha ki­kerülnénk a világbajnokságra? © Én nem hiszem, de úgy vé­lem, ez esetben ez sem érdekes. Annyit viszont tudok, nagyon rá­férne már egy komoly siker a ma­gyar futballra. - Na látja! Én is azt mondom, köny­nyebb lenne akkor dolgozni, jobb len­ne a hangulat, több a szurkoló és még sorolhatnám. És most sem lenne baj a hangulattal, ha megvertük volna Magyarországon az izlandiakat, de et­től még az alapvető bajok nem változ­nának. • De nem vertük meg őket. - Sajnos. © Pedig akkor nemcsak az esé­lyeink lennének jobbak, hanem ta­lán a pénz is szívesebben menne a magyar klubokhoz. - Igen, de sajnos, úgy látszik, ezt nem minden vezető mérte fel. Ugyan­akkor azt is látni kell, a pénz önma­gában nem cél a futballban, csak eszköz. Igaz, fontos eszköz. Olyasmi, amelynek segítségével sok minden megoldható, ám mégsem mindenha­tó. © De nehezen pótolható. - Az is igaz, de ideig-óráig lelkese­déssel, hozzáértéssel és szeretettel pótolható. © Hát a magyar labdarúgásról igazán nem állítható, hogy túlteng benne a szeretet - Kár. Mert megértéssel, egymás segítésével minden területen köny­nyebb dolgozni, eredményt felmutatni. © És Jenei Imre milyen ered­ményt tud felmutatni a válogatott­nál? - Mondtam már:' néha-néha már azt játssza a csapat, amit szeretnénk, ami magán viseli a munkámat. Ah­hoz, hogy ez gyakrabban megtörtén­jék, többet kellene együtt lennünk. Nyakunkon a japán túra, s még csak annyi biztos, hogy a külföldön focizok közül Kovács Kálmánt és Lőrincz Emilt elengedi a klubja. Meg úgy néz ki, hogy Détári is utánunk tud jönni, a második, az amerikaiak elleni mérkő­zésre. © így bizony nehéz csapatot csinálni. Több a hiányzó, mint az utazó légiós. De, ha mindenki egészséges és játékra kész, me­lyik az a tizenegy, amelyik a kapi­tány bizalmát bírja? - Elmondom szívesen, nem titok. Miért is titkolnám: Gullit, Maradona és van Basten nincs benne. Tehát: Petry - Nagy, Disztl, Lőrincz, Duró, Limper­ger, aztán Balog vagy Mészáros, Dé­tári, Urbán, elől meg Kiprich és Ko­vács Kálmán. • Mi történik, ha a görögök el­len kikapunk és elszáll a remény? Akkor leköszön? - Gondolni sem merek rá. Én va­gyok az az ember, akinek utolsónak szated ilyesmit gondolnia. Tehát dol­gozom, igyekszem a legjobbakat ösz­szehozni, s majd csak akkor gondol­kodom a folytatáson, ha valóban úgy alakulnak a dolgok, ahogyan nem szeretnénk. KISS LÁSZLÓ Ml ÚJSÁG A BŐSI LABDARÚGÓCSAPATNAL? DOBOGOS HELYEN ZÁRJUK Ä MHTlfADÁSZÄTOP Negyedik helyen végzett az őszi szezonban a bősi csapat a labdarúgó SZNL II nyugati csoportjában. Mint is­meretes, az első három együttes ki­harcolja a leijutást, a jobbik negyedik pedig osztályozót játszik az SZNL I sereghajtójával. Egyáltalán nem esélytelenek Majoros György véden­cei. A futballt rendkívül szerető 5600 lakost számláló község futballistái magas célt tűztek ki, s ha ezt sikerül teljesíteniük, akkot öt év alatt immár harmadszor lépnének magasabb osz­tályba. Nagy bravúr lenne! A hét hazai összecsapásból hatot megnyertek, csak a párkányiak elleni vereséget (0:1) sajnálják. Idegenben sem játszottak alárendelt szerepet, ezt is bizonyítja, hat pontot szereztek. Majorossal mind a vezetők, mind a já­tékosok elégedettek, dicsérik hozzáál­lását és szakmai tudását. Modern fel­fogásban futballoznak a kék-fehérek, többnyire a 4-4-2-es felállásban lép­nek pályára, de egyáltalán nem ra­gaszkodnak mereven ehhez a taktiká­hoz. Főleg odahaza a hátvédek is de­fenzív felfogásban játszanak. Erről az ellenfelek sokat mesélhetnének. Sebő László, a szakosztály elnö­ke: „Maximális támogatást kapunk a helyi állami gazdaságtól, min­den lehetőség adott arra, hogy egy osztállyal feljebb kerüljünk. Sikerült három jó képességű lab­darúgót leigazolnunk, a nevek ön­magukért beszélnek. Jankovics Attila kapus Vágbesztercéről, a DAC volt játékosa, Medgyes Jó­zsef Törökországból, a középpá­lyás Molnár Péter pedig a DAC-tól szerződött hozzánk. Úgy érzem, velük jelentősen megerősödtünk. Nyolcszor odahaza szerepeltünk, s nagy előny számunkra, hogy leg­nagyobb riválisainkat Bősön fo­gadjuk. Szerintem, a Púchov, a Dubnica és az érsekújvári gárda lesz a legnagyobb ellenfelünk. Bí­zom a dobogós helyezésben! Január 5-én kezdte meg az alapo­zást a bősi együttes, majd 17-től egy­hetes edzőtáborozáson vett részt Trencsénteplicen. Tizenhét futballista gyakorolt a tavaly is bevált helyszí­nen. A felkészülés elég változatos volt. Kitettek magukért a dunaszerda­helyi teremtornán, ahol csak rosszabb gólaránnyal végeztek a DAC mögött a 2. helyen. Tizenhat előkészületi meccs szerepel a műsoron a március 21-i rajt előtt. Majoros György: „Reális esélyünk van arra, hogy nyártól egy osztály­lyal magasabban futballozzunk. Fő támogatónk továbbra is a Bősi Állami Gazdaság, amely nem kis nyereséggel zárta a múlt évet. So­kat köszönhetünk Kováts Gyula igazgatónak és a szakosztály ve­zetőinek, akik anyagi téren segíte­nek. Anyagi gondjaink nincsenek, s azt hiszem, a futballisták sem panaszkodhatnak. Az eddigi elő­készületi meccsek eredményei biz­tatóak, de hát a bajnoki összecsa­pások más kategóriába tartoznak. Nehéz dolgunk van főleg az ottho­ni találkozókkal, hiszen a iegtöbb együttes 8-9 emberrel védekezik, és ezt az élő falat rendkívül nehéz áttörni. Eddig a DAC-tól öten ven­dégeskedtek nálunk (Győri, Varga, Skoda, Johancsik és Domonkos), most sikerült megegyeznünk a sárga-kékekkel, az említett papí­ron is a mi labdarúgónk. így köny­nyebb lesz csapatot építeni. Elé­gedett vagyok az új szerzemé­nyekkel is, mindhárman rendkívül igyekeznek." Két orosz légiós, Prihogyko kapus és Szalov, a DAC volt hátvédje (vé­dekező középpályásként szerepel) is a kulcsemberek közé tartozik, ősszel legtöbbször a következő tizenegy sze­repelt: Prihogyko - Tóth, Varga D. Csiffári, Kováts - Varga T„ (Škoda), Szalov, Tavasz, Mészáros - Győri, Szabó (Johancsik). Most nagyobb lesz a konkurencia, minden posztra két focista pályázik. Medgyes József két és féléves németországi és török­országi kitérő után tért vissza Szlová­kiába. Sokak meglepetésére, fél évre Bősre kötelezte el magát: „Több ajánlatot is kaptam, végül a kék­fehérek mellett döntöttem. Az ed­digi tapasztalataim alapján csak azt mondhatom, hogy jól. Bízom benne, segítségére leszek a gár­Majoros György - aktív sportoló­ként... (Fotó: Vojtíšek; dának. Ha minden jól megy, akkor szerződést hosszabbíthatunk..." Molnár Péter, aki ősszel még Ógyal­lán vendégeskedett: „Nem kerültem be a DAC I. ligás keretébe, ezért örömmel igent mondtam a bősiek hívó szavára. Aki korábban itt ját­szott, örömmel emlékszik vissza az ott töltött napokra. (Radványi, Zsákovics...). Főszponzor mellett kisebb összeggel a Duval cég is besegít." Március 21-én az érsekújváriak el­leni rangadóval kezdődik a tavaszi szezon. A bősiek remélik, ott folytat­ják, ahol ősszel befejezték. SZABÓ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents