Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám, hétfő

HIREK-VELEMENYEK IŰJSZÓA 1993. MÁRCIUS 29. SORSDÖNTŐ KÖZGYŰLÉS Nagyszombatot választotta har­madik országos közgyűlése színhe­lyéül a kormányon levő Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom. Azt a várost, ahol két évvel ezelőtt Nagyszombati Kezdeményezés né­ven létrejött egy csoport, amely a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomból való azonnali kiválást szorgalmazta. A Vladimír Mečiar ve­zette mozgalomban odáig fokozód­tak a belső ellentétek, hogy a DSZM ma ismét sorsdöntő kérdések elé ke­rült. Hogy felvetődnek-e ezek a köz­gyűlésen is, illetve miként dőlnek el, lesték, pontosabban lesték volna a hazai és külföldi újságírók. A szer­vezők viszont kínosan ügyeltek arra, hogy a tollforgatók a meghirdetett sajtóértekezleteken kívül ne talál­kozhassanak a küldöttekkel. S akkor is csak azokkal, akiket a közgyűlés a kezdet kezdetén erre kijelölt. AZ ÁLLAMFŐ ÉRDEMRENDEN GONDOLKODIK? A szombat délelőtti fejleményeket a küldöttektől elkülönítve ugyan, de képernyőről nézhettük, így figyel­tünk fel például arra, hogy Michal Kováč államfő - aki immár vendég­ként vett részt a közgyűlésen - üd­vözlő beszéde elmondása után nem a vendégek között foglalt helyet, hanem az elnökségi asztalnál, köz­vetlenül a pártelnök mellett. S a köz­gyűlésről való távozásáig ott is ma­radt. Nagy taps fogadta beszédét, amelyet a következő szavakkal kez­dett: -A totalitárius rendszer bukása óta mindössze három év és három hónap telt el. Ilyen rövid múltja van a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galomnak. ha az NYEE-s korszakot is beleszámítjuk. A mi politikai éle­tünk valójában az NYEE-ben kezdő­dött. A DSZM továbbvivője azoknak az ideáloknak, amelyek a demokrati­kus és az igazságos társadalom megteremtésére serkentett bennün­ket. Ebben az értelemben a DSZM már kétszer nyerte meg a demokra­tikus választásokat Először NYEE­ként, másodszor a megújult NYEE­ként... A továbbiakban azt mondta: - A DSZM becsülettel teljesítette történelmi feladatait - Szlovákia füg­getlenségét és nemzetközi jogi elis­merését, valamint az európai és a nemzetközi szervezetekbe való fel­vételét elérte. Majd megjegyezte: e történelmi feladat teljesítését morá­lisan érdemrenddel kell megbecsülni. amiről törvényt is kell alkotni. El­elcsukló hangon köszönte meg a mozgalom elnökének és alelnöké­nek, valamint az egykori szövetségi képviselőknek és minisztereknek, hogy az önálló Szlovák Köztársaság megteremtéséért helytálltak a Klau­sékkal folytatott politikai tárgyalások során. Beszéde másik felében arra intett, hogy partneri viszonyt kell ki­alakítani a többi politikai párttal, mert csak így lehet a mozgalom előtt álló feladatoknak eleget tenni. A DSZM­nek a többi politikai erőhöz viszo­lan Sečánsky, a parlamenti képvise­lők frakcióvezetője számolt be. Ő is dicsérte a mozgalom szövetségi gyűlósbeli képviselőinek helytállá­sát, akik, szavai szerint, új párbe­szédformát honosítottak meg a par­lamentben. Bírálta a mozgalom je­lenlegi szlovák parlamentbeli képvi­selőit, hogy ,,gyakran hagyják el az üléstermet, lehetőséget adva így az ellenzéknek a machinációkra". Azt mondta, a mozgalom nemcsak a szlovákoké, s hogy igyekezni kell a más nemzeliségúeket is megnyer­iNOSf K PROSPERITE S íme a „bizonyíték": a vendégek listáján szereplő államfő az elnökségi asztalnál. Az első sorban balról jobbra: Oľga Keltošová, Vladimír Mečiar, Michal Kováč, Ivan Gašparovič és a rebellis - Milan Kňažko. Felettük a tanácskozás jelszavának - SZUVERENITÁSSAL SZLOVÁKIA JÓLÉTE FELÉ - egy része olvasható nyitva csupán a feladata és a fele­lőssége nagyobb - hangsúlyozta az államfő. KÜLFÖLDI VENDÉGEK NEM VOLTAK A vendégek közül az államfőn kí­vül csupán a Matica slovenskí, elnö­ke, a Keresztényszociális Unió kép­viselője és a szociáldemokraták ve­zetője mondott rövid beszédet. Ké­sőbb megtudtuk: a DSZM meghívá­sát csupán három parlamenti párt - köztük az MKDM -, valamint két parlamenten kívüli párt fogadta el. Külföldi vendégeket nem hívtak meg. A DSZM ugyanis nem tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem. DUNASZERDAHELYEN FÉLNIÜK KELL A DSZM-TAGOKNAK? A mozgalom tevékenységéről Mi­ni. Főként a déli járásokban, igy Dunaszerdahelyen és Komáromban kell-szavai szerint - fokozni a tevé­kenységüket. Dunaszerdahellyel kapcsolatban még elmondta: ,.A DSZM-aktivisták nem mernek a nyilvánosság előtt a mozgalom nevében fellépni, mert állandó fe­nyegetettségnek vannak kitéve a magyar ajkú lakosság részéről." Konkrétumokat nem említett. AZ EGYHÁZAK VISSZAKAPJÁK VAGYONUKAT A DSZM - a beszámoló szerint - az elmúlt időszakban meglehető­sen jól együttműködött az SZNP-vel, a Matica slovenskával, s helyenként a DBP-vel és a Keresztényszociális Unióval is. A mozgalom most új együttműködési formát kínál a politi­kai porondon levő pártoknak - mondta Vladimír Mečiar, aki a DSZM programjának módosítását terjesztette elő. Kifejtette: továbbra is a szociálisan igazságos, a környe­zetkímélő plurális, piacgazdaságon alapuló s a polgári jogokat tisztelet­ben tartó társadalom megteremtése a céljuk. Nagy taps fogadta kijelen­téseit, melyek szerint mozgalmuk szorgalmazni fogja az egyházak va­gyonának visszaadását, illetve hogy Szlovákia februárban pozitív külke­reskedelmi szaldót ért el Cseh­országgal. A pártelnök azt mondta: Szlovákiának reális esélye van arra, hogy nagyobb prioritásokat kapjon, mint Csehország. KŇAŽKO KIPAKOLT A délutáni szünet után és vasár­nap már csak közvetve kaptunk tájé­koztatást az ülésteremben történtek­ről. Az első alkalommal Roman Ko­váč és Ivan Gašparovič, a második alkalommal pedig Vladimír Mečiar találkozott az újságírókkal. Folyosó­hírek nem voltak. Illetve mégis. Egy kelet-szlovákiai képviselő újságolta: valaki Milan Kňažkót javasolta az elnöki posztra. Az ülésteremben a vita során állítólag kemény szó­csaták folytak. A vélemények meg­oszlottak. Mečiar kizárta a lehetősé­gét annak, hogy a mozgalmon belül liberális platform jönne létre, amit Kňažko szorgalmaz. A volt külügy­miniszter kijelentette: ha alul marad a vitában, úgy kiválik a mozgalom­ból. Hírek szerint lényegesen keve­sebben támogatják, mint Mečiart. Egy hírforrás pedig azt is közölte, hogy Ľubomír Dolgoš privatizációs miniszter széke is inog... Röviddel 15 óra előtt tudódott ki a zárt tanácsteremből, hogy az el­nökválasztás előtt Kňažkót nem en­gedték felszólalni. Csak miután hiva­talosan is bejelentették az ered­ményt - ismét Mečiar lett az elnök - léphetett a volt miniszterelnök­helyettes a mikrofonhoz. Kemény szavakat használt. Megvádolta An­na Nagyovát és Ivan Lexát. hogy ők szították az ellentétet a kormányhi­vatalban. Feltette a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy Anna Nagyová Mečiar állítása szerint olyan adato­kat tud, amellyekkel 24 órán belül tönkre tudná tenni a mozgalmat és a kormányfőt? Ugy tűnik, a nagyszombati kezde­ményezés ez alkalommal is sors­döntő lesz. Nagyszombat, március 28. GÁGYOR ALÍZ MAKSZIM GORKIJ ÉS A MAGYAROK AZ ÍRÓ SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJÁRA Több magyar írót, politikust ismert szemé­lyesen. Kosztolányi Dezső riportot is készített vele olaszországi, sorrentói menedékhelyén. Simkó Ervint - hogy még egy szabadkai származású írástudót említsek Kosztolányi mellett - ő segítet­te ki, Romáin Rolland közvetítétésével, a Szovjet­unióba. Közétették Illés Bélának - a harmincas évek elején a Proletárírók Nemzetközi Szövetsé­ge főtitkárának - hozzá intézett leveleit, amelyek inkább utasításokként hatnak, s ha netán ez az utókor szemében komikusnak tűnne, gondoljunk az adott kor Sztálin által meghatározott állapotai­ra. Merthogy azért Illés Béla írói erényei koránt­sem mérhetők Makszim Gorkij teljesítményével. Talán ismerte Kun Bélát, noha nem felejthetjük el, hogy a magyarországi kommün vezére annak a Grigorij Zinovjevnek a szoros baráti köréhez tartozott, akivel Makszim Gorkij még a forradalom napjaiban oly végzetesen veszett össze Pétervá­rott, hogy Lenin személyes segítségére volt szük­ség az életveszélyes konfliktus elsimítására. Ek­kor javasolta Lenin hajdani barátjának, hogy jobb lenne, ha gyógykezelés céljából külföldre távoz­na, s ebben az ötletben minden kétséget kizá­róan nem csupán Zinovjev ellenszenve játszott szerepet, hanem az a tény is, hogy Gorkij a Kor­szerűtlen gondolatok című cikksorozatában ma­gát Lenint támadta: felelőtlen kísérletet végez a szocializmus eszméjevei, s ennek az áldozata az amúgy is gyenge orosz munkásosztály lesz. Gorkij ugyanis nem hitte, hogy egy olyan elmara­dott ország, amilyen a cároktól örökölt orosz föld volt, alkalmas terep lehetne a szocializmus ós a társadalmi igazságosság megteremtésére. És a vért is túlságosan soknak minősítette. Szinte bizonyos viszont, hogy az a magyar író, akit Makszim Gorkij a legjobban ismert, szemé­lyesen sohasem találkozhatott vele Madách Imréről van szó. Makszim Gorkij meglehetősen gyatra fordítá­sokból ismerhette meg Az ember tragédiáját, mivel az anyanyelvén kívül más nyelvet nem ismert. Műveltségének mélysége annál csodálat­ra méltóbb. Az orosz tolmácsok jószándéka két­ségbevonhatatlan, viszont teljesen bizonyos, hogy esetleg, ha a mű tartalmát tudták közvetíte­ni, a forma változatait, a nyelv varázsát már csak azért sem, mert többnyire közvetítő nyelv (a német) alapján dolgoztak. Makszim Gorkij korai életművének egyik ve­zérgondolata volt az Ember himnusza. Az elnyo­mott, a megnyomorított, a meggyalázott embert önmaga urává kell tenni. Végül is: ebben Ady költészetével rokon. Ez a követelmény életta­pasztalatából is következett, hiszen Makszim Gorkij sajátos egyetemet végzett az inasok, a ra­kodómunkások, a nincstelenek, a nemzetiségek között. Iskolai bizonyítványai szerint két-három elemi osztályt végezhetett, viszont ismerte az egész világirodalmat. Természetesen, sajátos vá­logatásban. Azokat a müveket kereste, amelyek közel állottak hozzá. Ezért irodalomtörténeti érté­keléseit nem szabad abszolutizálni, mint ezt oly gyakran tették korábban - többnyire jó szándék­kal -, hiszen bevallottan szubjektív vélekedések voltak ezek. Madách esetében is a döntő elem a szubjektív vonzódás lehetett. Gorkij számára a világminden­séggel, a világtörténelemmel birkózó egyén. Ádám végtelenül rokonszenves lehetett. Hiszen mi mást akartak az ő hősei, azelőtt is, mielőtt Az ember tragédiáját megismerte volna, s azután is, amikor már más szimpátiák ébredtek benne? A közöny ellen küzdöttek. Küzdeni akartak, mert a lét céljának tartották, hogy harcra készek legye­nek az általuk vélt jobb ügy érdekében. Gorkij - mint köztudomású - élete legjelentősebb alko­tásának a Klim Szamgin élete című regénysoro­zatot szánta. 1925-ben kezdett dolgozni ezen a regényen, de 1936-ban, titokzatos körülmények között bekövetkezett halála megakadályozta a hatalmas eposz befejezésében. Klim Szamgint a középszerűség elrettentő példájának tartotta Ezt a szürkeséget vélte - helyesen - az emberiség fő mételyének. Hát miérl ne lett volna példaértékű az a drámai költemény, amely hitre és küzdelem­re biztatott? Ritka dolog, hogy egy magyar alkotás - éppen a nyelvi és történeti akadályok természetes gátjai okán - közelébe kerülhet egy másik világirodalmi rangú írónak. Makszim Gorkij élete végéig őrizte óriási könyvtárában Madách alkotását. Ezt se feledjük, amikor születésének 125. évfordulóján tisztel­günk emléke előtt. S talán még idetartozik, hogy az első világhá­ború előtt Tomáš Garrigue Masaryk Sorrentóban meglátogatta Makszim Gorkijt. Mély és bizalmas beszélgetés sikeredett kettejük között. Masaryk is tudott Madách remekmüvéről, ós amikor alkal­ma adódott rá, magyar nyelvű beszédben tisztel­gett az alsósztregovai sírnál Madách nagysága előtt. Lehet, hogy amikor Makszim Gorkij és Tomáš Garrigue Masaryk azon a sorrentói napfényes villateraszon beszélgettek, még Madách is szóba került? Lehet, persze, hogy ez csak szép álom... E. FEHÉR PÁL Neves művészek - Leblanc Győző, Szóka Júlia, Félix Györ­gyi, Mérei Péter Felejthetetlen operettrészletek Műsorvezető: Szegvári Katalin Somorján, a Városi Művelődési Központban, ma este fél nyolckor ZENÉS TRACCS PARTY Jegyelővétel a helyszínen, nyolctól délután négy óráig VK-467/1 NÉHÁNY SORBAN U krajna abban bízik, hogy a len­gyel gazdasági reform atyja, Leszek Balcerowicz segít a gazda­ság fellendítésében. Kijevben a hét végén az ukrán kormány szóvivője közölte, hogy a korábbi lengyel pénzügyminisztert nevezték ki az ukrán kormány gazdasági tanács­adójává. A ngola kormányának képviselői­vel kész leülni a tárgyalóasztal­hoz a kormányellenes UNITA moz­galom küldöttsége. Erről tájékozta­tott tegnap a LUSA portugál hírügy­nökség UNITA-forrásokra hivatkoz­va. A felkelő mozgalom képviselői közölték, hogy április 15-én Abidjan­ban hajlandók találkozni az angolai kormány képviselőivel. Q_ emélycserékröl döntött OZ szombati ülésén a kínai par­lament. A testület az ország új elnö­kévé a 67-éves eddigi kommunista pártvezért, Tyiang Cö-mint válasz­totta, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre, s a 86-éves Jang Sang­kunt váltja fel. Kormányfővé újabb ötéves időszakra ismét Li Penget választották meg. T okióban hivatalosan bejelentet­ték, hogy Borisz Jelcin orosz államfőt is meghívják a hét gazdasá­gilag legfejlettebb ország rendsze­res nyári csúcstalálkozójára. Mijaza­va japán kormányfő személyes megbízottja közölte, hogy Oroszor­szág képviselőjót meghívták az ápri­lis 14-15-én Tokióban esedékes rendkívüli G7-es találkozóra is Az Interfax hírügynökség jelentése sze­rint Jelcin köszönettel elfogadta mindkét meghívást. P rágában a Cseh Nemzeti Bank bejelentette, hogy az ország de­vizatartalékai március 24-én elérték az 1,2 milliárd dollárt. Martin Švehla szóvivő szerint a cseh bankok széf­jeiben az év elején 847,9 millió dol­lárt őriztek. Az egész állami bank­szektor az említett március 24-i dá­tumkor 3,726 milliárd dolláros kész­letekkel rendelkezett, ami február 8-ához, vagyis a pénzügyi unió meg­szűnésének napjához viszonyítva 800 millió dolláros növekedést je­lent. G usztustalan epizódnak minősí­tette Andreotti egykori olasz kormányfő azt az ellene felhozott vádat, hogy a maffiával való együtt­működéssel gyanúsítják. A 74 éves szociáldemokrata politikus már ko­rábban 7 ízben kapott kormányalakí­tási megbízatást, s bevallása szerint valósággal sokkolta őt ez a vád. Az idős politikus nyugodtan várja a vizs­gálat eredményét, mert politikusként és magánemberként egyaránt eré­lyesen fellépett a maffia ellen. G örögország egyetért azzal az ENSZ-javaslattal, hogy nem­zetközi bíráskodás döntsön Athén és a Macedón Köztársaság vitájá­ban ezen említett néhai jugoszláv szövetségi állam elnevezését ille­tően. A brit, francia és spanyol rész­ről kezdeményezett ENSZ-terv az­zal számol, hogy Macedóniát azon­nali hatállyal felvennék az ENSZ-be. mégpedig néhai Jugoszláv Mace­dón Köztársaság elnevezéssel. Az új állam végérvényes elnevezéséről nemzetközi bíróság döntene. É szak-Írországban az elmúlt hé­ten hat halálos áldozata volt a protestáns szélsőségesek terroris­ta akcióinak. Albert Reynolds kor­mányfő „fekete hétről" beszélt, vi­szont az IRA radikális szárnya „si­keresnek" minősítette az elmúlt hét napot. Az erőszakhullám legújabb áldozata négy munkás lett, továbbá egy belfasti kisfiú.

Next

/
Thumbnails
Contents