Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-03 / 51. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK 1993. MÁRCIUS 3. KERESKEDJÜNK A SZOMSZÉDDAL! Néhány éwel ezelőtt, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa összeomlása idején a tagországok óriási erőfeszítéseket tettek különböző párosításokban felhalmozódott adósságaik rendezésére. Mivel ezt jószerivel csak Magyarország és Csehszlovákia közt sikerült elérni, nem maradt más megoldás, mint a konvertibilis valutákban történő elszámolás bevezetése - még akkor is, ha ez a kölcsönös kereskedelem jelentős visszaesésével párosult. Az elsó sokk elmúlása után, amikor a régió jelentősebb országai túljutottak az új gazdasági rend bevezetésének kezdeti lépésein, újra napirendre kerültek a kereskedelem „lágyabb" formái is. A barterüzleteken kívül a nemzeti valutákban történő elszámolás is. E kísérletek elsőként Oroszor­szággal kapcsolatban történtek, de a szlovák-orosz bank megalapításának gondolata végül is mindössze Vladimír Mečiarnak az első miniszterelnök­sége idején szintén számolatlanul tett teljesítetlen ígéretei közé sorolódott be. Hasonló megoldás kínálkozik Magyarországgal kapcsolatban is, azzal árkülönbséggel, hogy a politikai ambíciókon kívül ebben az esetben reális lehetőség van a kiegyenlített kereskedelmi forgalom elérésére, ami pedig egy ilyen megoldás előfeltétele. A lehetőség tehát fennáll, bár az idei évre hétfőn aláírt szlovák-magyar államközi fizetési egyezmény továbbra is konvertibilis elszámolásra helyezi a hangsúlyt. Nem zárja ki ugyanis, hogy a nemzeti valutákban történő elszámolás legalább banki szinten megvalósuljon. Az sem titok, hogy már régóta szó van egy ilyen klíringbank megszervezéséről, komáromi központ­tal. Érdekes viszont, hogy míg néhány héttel ezelőtt Július Tóth szlovák és Kupa Mihály akkori magyar pénzügyminiszter ebben a tekintetben optimistán nyilatkozott, a két kereskedelmi miniszter tegnapelőtt Gyűgyön sokkal borúlátóbb volt. Kádár Béla világosan kimondta, hogy kormánya erre a célra nem tud felszabadítani pénzt, és a kereskedelmi bankoktól sem vár különösebb aktivitást. Ľudovít Černák pedig inkább taktikusan hallgatott, ami még kollégája magyarázkodásánál is többet árult el. Igy tehát jelenleg nem teljesen tiszta, hogy milyen stádiumban is van annak a banknak a szerve­zése, amelyen keresztül vállalkozóink koronában illetve forintban bonyolít­hatnák le üzleteiket. Az viszont nyilvánvaló, hogy ezen a téren Pozsonynak kellene nagyobb aktivitást mutatnia, hiszen a mi devizagazdálkodásunk került a teljes csőd szélére, nálunk vezettek be megszorításokat a külföldre irányuló fizetések esetében ós általában a mi vállalatainknak van kisebb esélyük a nyugati piacra való tömeges betörésre. A Csehszlovákiát szétverő politikusaink addig nyilvánvalóan eljutottak, hogy lépésükkel - legalábbis gazdasági értelemben - a korábbinál sokkal inkább Kelet-Európa karjaiba taszították az önálló Szlovákiát, ezért minden erejükkel arra kellene törekedniük, hogy amennyire ez lehetséges, marad­junk legalább Közép-Kelet-Európában. Ennek során pedig alaposan össze­zsugorodott gazdaságunk számára a tízmilliós, a hazainál fizetőképesebb magyar piac mindenképpen ígéretes lehetőségeket rejt. Annál is inkább, mert március elsejétől megkezdődött a két ország közötti vámtételek lebontása, ami hónapról hónapra kedvezőbb körülményeket teremt a kölcsö­nös kereskedelem számára. TUBA LAJOS A JÖVŐ HÉTEN JÖN AZ SZDSZ KÜLDÖTTSÉGE Az MTI információi szerint március 8-án és 9-én Pozsonyba látogat a legnagyobb magyar ellenzéki pártnak, a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége. A képvi­selők a két ország közötti politikai kapcsolatokról, valamint a kisebbségek kérdéséről és a bősi erőműről kívánnak tárgyalni. A Pető Iván vezette delegáció tagjai kőzött lesz Mészáros István, az SZDSZ kisebbségi kérdésekben illetékes szóvivője, a parlament emberi jogi bizottságának alelnöke, valamint Kiss Róbert, az Országgyűlés környezet­védelmi bizottságának alelnöke. A magyar vendégek találkoznak a szlovákiai magyar pártok tagjaival. 35 EZER PALESZTIN NEM ÁLLHATOTT MUNKÁBA Izrael lezárta az általa megszállt Gá­zai-övezetet, ahol mintegy 750 ezer arab él. A Rabin-kormányhoz közelálló forrá­sok szerint ez csak egy átmeneti intézke­dés, amelyet egy 19 éves palesztin táma­dása tett szükségessé - tájékoztatott a Reuter hírügynökség. Mint ismeretes, a fiatal muzulmán fundamentalista hétfői támadása során megölt két izraelit és további nyolcat megsebesített. A vizsgá­lat során elmondta, azért hajtotta végre kétségbeesett tettét, mert nem talált mun­kát. Egyes csoportok szerint a támadás politkailag is magyarázható. Például egy Damaszkuszban tevékenykedő radikális iszlám csoport képviselői azt állították, hogy a támadás „bosszú volt a 415 palesztin kitelepítéséért". Az izraeli rendelet miatt tegnap mint­egy 35 ezer palesztin nem tudott munká­ba állni Izraelben. Mindezek ellenére a hadsereg képviselői úgy vélik, hogy a Gázai-övezet ideiglenes lezárása meg­akadályozza az erőszakhullám továbbter­jedését ebben a térségben. Az izraeli katonai rádió jelentése sze­rint az intézkedés ellenére tegnap beha­tolt Gázába egy izraeli gépkocsi, amelyre az egyik menekülttábor lakói kőzáport zúdítottak. A gépkocsi egyik utasa, egy zsidó polgári személy életét vesztette. ALAVETESI NYILATKOZAT BOS ÜGYÉBEN SZLOVÁKIA MÉG MINDIG NEM KÉSZ ALÁÍRNI Nem adott „kimerítő" választ a szlovák fél Martonyi János ma­gyar külügyi államtitkár múlt heti le­velében kifejtett kérelmére, hogy a prágai parlament döntését követő­en Budapest és Pozsony mihama­rabb írják alá az ún. alávetési nyilat­kozatot, mellyel a felek a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnának döntéshozatal végett. A magyar fél kérte Pozsonyt, hogy határozza meg a dokumentum aláírásának helyét és idejét. Ján Liáúch szlovák kül­ügyi államtitkár a Budapestre hétfőn eljuttatott levelében viszont csak azt fejtette ki, hogy Szlovákia kész tár­gyalni a dokumentum véglegesíté­séről. Lišúch szerint Szlovákiának az aláíráshoz, valamint a tárgyalás­hoz még szüksége van a cseh kül­ügyminisztériumtól egy olyan jegy­zékre, amely kimondja az 1977-ben Magyarországgal kötött államközi szerződés cseh „jogutódlásának nem létezését". Herman János, a magyar kül­ügyminisztérium szóvivője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet ar­ra, hogy mind a mai napig nem érkezett hivatalos válasz Vladimír Mečiartól arra a levelére, melyet Antall József magyar kormányfő még február 5-én intézett a szlovák miniszterelnökhöz. A levél tartalmát ismertetve Herman elmondta: a ma­gyar kormányfő emlékeztetett a két országot összekötő történelmi és földrajzi kapcsolatokra, illetve azok­ra a közös érdekekre, melyek a mi­nél gyorsabb európai integrálódás­hoz fűződnek. Antall reményét fejez­te ki, hogy ezeknek a közös érde­keknek a kellő súlyú mérlegelése után Pozsony elfogadja az Európai Közösségek bizottságának kompro­misszumos megoldását. Ez egyben jelképévé válhatna az új Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolat­építés szándékának, és megnyitná az utat a széles körű együttműködés előtt - írta a magyar kormányfő. Herman kifejtette, hogy a magyar külügyminisztérium nem tekinti tel­jes értékűnek Lišúch válaszlevelét, mivel a magyar fél által javasolt találkozónak sem a helyét, sem az idejét nem határozza meg. A diplo­máciai zsargon szerint a szlovák külügyi államtitkár levelét Budapes­ten „közbenső" válasznak tartják. Tatár György, a bősi ügyekben illetékes miniszteri biztos jelezte, hogy szerinte a szlovák válasz csak időhúzás. Az alávetési nyilatkozat kész, csak a cseh lemondási döntést kell még belevinni - állitja Budapest -, és haladéktalanul alá kellene ír­ni. KOKES JÁNOS, Budapest OROSZ PARLAMENT VIHAR A START II KÖRÜL Az orosz parlamentben tegnap kezdődött meg a START II szerző­dés ratifikációs vitája. Az Egyesült Államok és Oroszország atom­fegyvereit lényegesen korlátozó megállapodás jóváhagyása ellen heves támadásokat intéztek felszó­lalásaikban a törvényhozás kommu­nista érzelmű képviselői. Felszólalá­saikban azt állították, hogy a szerző­dés elfogadásával Oroszország füg­gő viszonyba kerülne az Egyesült Államoktól. Andrej Kozirev külügyminiszter védelmébe vette a dokumentumot, amely a következő évtizedben egyharmadára korlátozza a két or­szág hadászati atomfegyvereinek mennyiségét. Szerinte a szerződés elvetése egyet jelentene a konfron­táció politikájához való visszatérés­sel. Kozirev úgy vélte, amennyiben eredményes lesz a ratifikációs vita az orosz parlamentben, úgy ez a tény megzabolázhatná más orszá­gok nukleáris ambícióit. Kozirev nyil­vánvalóan Ukrajnára célzott, amely az egyetlen volt szovjet tagköztársa­ságként elutasította a START I szer­ződés aláírását. A START II szerződést Borisz Jelcin és George Bush idén január 3-án Moszkvában írta alá. A meg­állapodás előirányozza minden olyan ballisztikus rakéta megsemmi­sítését, amely többrobbanófejes és földi indíttatású. DÉL-AFRIKAIAK TÁRGYALÁSAI GABORONE-BAN A bottswanai Gaborone-ban teg­nap tárgyalások kezdődtek a dél­afrikai kormány vezetői és a Pánafri­kai Kongresszus (PAC) küldöttsége között. A Dél-afrikai Köztársaságban a tervek szerint pénteken a kormány képviselői találkoznak valamennyi párt küldöttségével, a gaborone-i megbeszélések e fórum előkészüle­tei keretében zajlanak. A PAC 10-tagú küldöttségében helyet kapott a párt militáns szárnyá­nak, az APLA-nak három vezetője is. Tavaly októberben került sor a tárgyalások első fordulójára, azon­ban a kormány azokat megszakítot­ta, tiltakozásul amiatt, hogy az APLA fegyveres támadásokat hajtott végre az ország fehér lakossága ellen, s 12 személyt megölt. A tárgyalások eredményeit a pre­tóriai kormány egyik minisztere óva­tosan ítélte meg, mivel a radikális szárny képviselői korábban elutasí­tották a kabinetnek azt a javaslatát, hogy szüntesse be a fegyveres ak­ciókat a fehérek ellen. O roszországot az állandó nyugtalanság jel­lemzi immár hónapok óta, különösen a legutóbbi küldöttkongresszust követően. A még szovjetkent megválasztott honatyák mindent megtesznek azért, hogy a korábbi névleges ha­talmukat immár reálissá tegyék. Köztudott, a régi Szovjetunióban azért volt szükség a parlament­nek csúfolt legfelsőbb tanácsra, hogy legyen aki rábólintson a pártvezetés döntéseire, s ezzel legitim színezetet kapjanak egy maroknyi funk­cionárius határozatai. Gorbacsov hatalomra jutá­sával némileg változott a helyzet, de valóban csak némileg. Egyébként az ő ötlete volt a népi küldöttek kongresszusa névre keresztelt szuper­parlament létrehozása, amelytől az össznépi de­mokrácia kiteljesedését remélte. A demokrácia vágyálom maradt, a szuperparlament pedig még ma is valóság, amely szinte elviselhetetlen teher­ként nyomja a tényleg demokratikusan megvá­lasztott elnök, Borisz Jelcin vállát. Gyakorlatilag ugyanekkora nyűg számára az orosz parlament is, amelynek hozzájárulása nélkül szinte moccan­ni sem tud, s kénytelen állandóan tudatosítani, hogy kibővített jogkörei csak ideiglenesek, azokat bármely percben megvonhatják tőle. Mégpedig alkotmányos módon, hiszen a kényelmes képvi­selői helyeken terpeszkedő volt szovjet képvise­lőknek eszük ágában sincs módosítani azt az alkotmányt, amely óriási hatalmat biztosít nekik. Távol álljon tőlem, hogy Jelcin és többé-kevés­bé reformer kormányai minden lépését egyedül üdvözítőnek tartsam. Abban viszont igazuk van, hogy szovjet törvények alapján nem lehet piac­gazdaságot kiépíteni, szovjet szellemben elkép­zelhetetlen egy szabad, demokratikus társadalmi rendszer létrehozása. Sőt, hogy a kép bonyolul­CSENDES PUCCS tabb legyen, meg kell jegezni; a volt szovjet küldöttek sem valamennyien a kommunizmust sírják vissza. Egyszerűen arról van szó, hogy egy kemény hatalmi harc folyik Oroszországban, amelyben nem a társadalmi, esetenként nem is a csoportérdekek, hanem a személyi pozíciók jelentik a tétet. Haszbulatov és Jelcin összetűzései is ezt bizo­nyítják. Hiszen egykoron, nem is olyan régen, Oroszországban is a parlamenti elnök volt az államfő. S bár az elnök jogköréről született egy törvény, még mindig érvényes az az alkotmány, amely legalább akkora hatalommal ruházza fel a törvényhozás első emberét is. A Jelcin-csapat reformerei eddig még nem sok sikert értek el, az emberek nem érzékelik a változásokat - nem is érzékelhetik, mert ilyen alig van. Haszbulatov viszont számíthat a képviselők jó részére, bár tudatában van annak, hogy az utca embere - minden kínja-keserve ellenére - aligha vágyik a visszarendeződésre. M indent egybevetve: egy különös puccs zaj­lik Moszkvában és országszerte. Az elnök emberei és a notóriusán bizakodó tömegek igye­keznek megnyirbálni a volt rendszer visszama­radt hatalmasainak pozícióit, míg ez utóbbiak - törvényes és törvénytelen eszközökkel - a re­formokat akarják megfékezni és visszafordítani. Nekik is vannak támogatóik - a nélkülözésekbe tökéletesen belefáradt tömegek. Szerencsére csendes ez a puccs, nem dübörögnek tankok az utcákon, csak dörgedelmes szónoklatok hangza­nak el, éles hangú vádak és visszaütések. Ezek­hez pedig az egyszerű emberek már régen hozzászoktak. Sőt, még örülnek is nekik, mond­ván: lám, lám, itt a demokrácia, lehet már szaba­don beszélni, ez is valami. így igaz. Csakhogy Oroszország jelenlegi helyzetében ez már túl kevés Hogy mennyi is, az majd rövidesen eldől a szuperparlament rendkívüli ülésén. GÖRFÖL ZSUZSA MIUKM SORBAN T egnap a nyugat-szibériai Szur­gutban a szovjet utódállamok túlnyomó többsége egyetértett az energetika területén folytatandó együttműködésről szóló közös meg­állapodás aláírásával. A dokumen­tum értelmében új mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja az üzemanyag-szállítást azokba a köz­társaságokba, amelyekben olaj­hiány van. Az egyezményt 13 köz­társaság képviselője írta alá, Türk­ménia és Litvánia nem volt jelen a tanácskozáson. H elmut Kohl német kancellár, aki tegnap Kim Jong Szam dél­koreai elnökkel folytatott tárgyaláso­kat, teljes támogatásáról biztosította az észak-koreai nukleáris objektu­mokban folytatandó nemzetközi ellenőrzést. Az AP hírügynökség tá­jékoztatása szerint a két államférfi a Koreai-félszigeten levő nukleáris fegyverek kérdésének megvitatásán kívül a kölcsönös gazdasági együtt­működésről is tárgyalt. O roszország, Örményország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgi­zia és Tádzsikisztán magas rangú tisztjei a NATO-hoz hasonló katonai szövetség létrehozását javasolták. Oroszország ós Üzbegisztán ezenkí­vül a Varsói Szerződéshez hasonló formációt ajánlottak, amelyben Oroszország látná el a főparancsno­ki tisztet. Az AP információja szerint közben Jevgenyij Saposnyikov mar­sall, a FÁK hadseregének főpa­rancsnoka elmondta: a hat állam kezdeményezni fogja a további szovjet utódállamok belépését az új, a Kollektív Biztonsági Tanács nevű katonai tömbbe. Az erről szóló ja­vaslatot a FÁK következő, április 28-ra Jerevánba tervezett csúcsta­lálkozóján kellene ratifikálni. L ettországban péntektől új pénz­nem, a lat lép érvénybe - közöl­te Ivars Godmanis kormányfő. Az első bankjegy az ötlatos lesz, fűzte hozzá Ainars Repse, a Lett Bank elnöke. Ennek a bankjegynek az értéke ezer lett rubel lesz - az utóbbi pénznemet 1992 májusában vezet­ték be. A jelentések szerint bizonyos ideig mindkét pénznem érvényben lesz. K ishmayu szomáliai városban az amerikai egységek tagjai lelőt­tek egy hazai támadót, aki tüzet nyitott rájuk. Ugyanebben a térség­ben egy órával később további szo­máliai is megsebesült - tájékoztatott tegnap Joe Dabies kapitány, az amerikai erők szóvivője. Egy további incidensre is sor került, ezúttal a bel­ga egységek tagjai és öt szomáliai fegyveres között. Az összecsapások során egy szomáliai megsebesült, a többinek sikerült elmenekülnie. HA KAROLYNAK LEHET... Óriási szenzációként kürtölte szét a világba az ausztrál tévé: nem csu­pán Károly walesi hercegnek volt házasságon kívüli kapcsolata, ha­nem közkedvelt nejének, a bűbájos Dianának is. Hogy a tévé bizonyítsa, nem légből kapott csúnya történetről mesél, lejátszotta az 1989-ben hangszalagra rögzített, állítólag hite­les felvételt, amelyen a szende Dia­na nagy kalandja előtt megosztotta bizonyos aggályait partnerével, James Gilbey-vel. Most izgulhat ám a férjét és - úgy tűnik - immáron hiteiét is vesztett hercegnő, hogy vajon mekkora bot­rány kerekedik majd az újabb szen­zációból. Netán túlszárnyalja a Ca­millagate-tet, melyet ugyancsak egy magnetofonszalag robbantott ki? Jobban mondva, a hangszalagra rögzített, kissé sajátosan pikáns szerelmi párbeszéd egy ,,tartálytöl­tésről" Károly herceg és hűséges barátnője, Camilla Parker Bowles között A Buckingham palota egyelőre nem reagált a legújabb szennyeste­regetésre. Talán már nem is bírja szusszal a gyors iramot. Hiába, vál­toznak az idők, a brit királyi család tagjai is haladnak a korral. A herce­gek, hercegnők, fittyet hányva a ha­gyományokra, válnak, újraházasod­nak, barátkoznak... olykor pedig ér­dekes kis párbeszédekkel szórakoz­tatják vagy éppen sokkolják az egyszerű halandót. (ug) GÁZÁT LEZÁRTÁK

Next

/
Thumbnails
Contents