Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK . ÚJ SZÓM 1993. MÁRCIUS 24. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NEM LEHET A VILÁG RENDŐRE CHRISTOPHER BESZÉDE AZ AMERIKAI KÜLPOLITIKAI KONCEPCIÓRÓL Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn Chicagóban az amerikai külpolitika koncepciójáról és prioritásairól tartott nagy jelentő­ségű beszédet. Kifejtette, a kormány külpolitikája három pilléren nyug­szik. Az első az amerikai prosperitás kiépítése, a második a fegyveres erők korszerűsítése, a harmadik pe­dig a demokrácia támogatása kül­földön. Abba a korszakba léptünk, amikor gazdasági versenyképességünk lét­fontosságú a külföldi sikerek szem­pontjából, jelentette ki a miniszter. Ezért az amerikai diplomácia felada­ta, hogy biztosítsa a külföldi piacok megnyitását az amerikai árucikkek és beruházások előtt Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a többi pénzügyi hatalomra is, hogy politiká­jukkal segítsék a globális fellendü­lést. Christopher leszögezte, a Szov­jetunió szétesése tette lehetővé az Egyesült Államok számára, hogy je­lentősen csökkentse fegyveres erőit. Az országnak azonban ennek elle­nére meg kell őriznie elrettentő ere­jét, s ha kell, le kell győznie minden potenciális ellenségét. Az USA azonban nem lehet a világ rendőre, nem lehet felelős minden viszály megoldásáért, nem válaszolhat min­den riadóra. Az ország pótolhatat­lan, de nem lehet kritikátlan. A mi­niszter véleménye szerint a béke­fenntartásban az ENSZ-nek kell ját­szania a főszerepet, a kollektív biz­tonság valamennyi eszközét pedig alkalmassá kell tenni arra, hogy se­gítse az ENSZ erőfeszítéseit. Ami a demokrácia támogatását illeti, a miniszter szerint ez stratégiai beruházás az amerikai nemzetbiz­tonság javára. Christopher a közel-keleti válság­gal összefüggésben megjegyezte, egyedülálló lehetőség nyílt ennek megoldására. Beszéde legnagyobb részét azonban Oroszországnak szentelte. Mint mondotta, az orosz népnek segítőkezet kell nyújtani, de nem sajnálkozással, hanem partneri módon. Kiemelte, az USA számára az egyik legfontosabb biztonsági ér­dek a demokrácia konszolidálása Oroszországban. Fontos, hogy Oroszország a piacgazdaság felé tartó demokratikus állam maradjon. Ez az egyedüli alapja az új amerikai­orosz partneri viszonynak. Christo­pher szerint az Oroszországnak szánt amerikai segélyeket a jövőben az eddiginél jobban kell koordinálni. Úgy vélekedett, Oroszország átala­kulása egy valóban demokratikus állammá kemény munka lesz és bi­zonyára egy emberöltöt fog igénybe venni. Az orosz demokrácia támo­gatása nem lesz olcsó, de Amerika megengedheti magának, hogy saját részével hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez - szögezte le a mi­niszter. RABIN BELÁTJA: TÁRGYALNI KELL A Reuter hírügynökség tegnapi jelentése szerint az izraeliek által megszállt Gázában folytatódnak a véres incidensek. Hétfőn az izraeli katonák négy palesztint lőttek le, köztük két gyereket. Kelet-Jeruzsá­lemben viszont egy 22 éves arab négy középiskolás diákot és egy tanítót sebesített meg késsel. A palesztin áldozatok közül az egyik 11 éves kisdiák volt, aki az iskolából tartott haza. Khan Junisz városkában a hívőket imára hívó müezzint lőtték le a minaretben. Két palesztin Nusszairat menekülttábor­ban esett áldozatul. Az erőszakhullámmal összefüg­gésben Rabin izraeli külügyminisz­ter tegnap kijelentette, tárgyalóasz­tal mellett kell rendezni a viszonyt a palesztinokkal, de harcolni kell a terrorizmus ellen is. ROCARD ELNÖKJELÖLT LESZ Michel Rocard volt francia kormányfő tegnap megerősítette, hogy a Szo­cialista Párt őt jelölte az 1995-ben esedékes elnökválasztásra. A politikust most az a veszély fenyegeti, hogy nem kerül be a parlamentbe, hiszen a választások első fordulójában körzetében, Párizs egyik külvárosában nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Bízik azonban abban, hogy azok közé tartozik, akik a szocialista táborban nem veszítettek túl sok szavazatot. Rocard szerint a szocialisták választási vereségét a növekvő munkanélküli­ség miatti türelmetlenség, valamint a kormányzó párt bizonyos fokú arrogan­ciája és kollektív bűnössége okozta. MORAVČÍK - JESZENSZKY TALÁLKOZÓ (Folytatás az 1. oldatról) zárult, a minisztereket fogadta An­tall József magyar kormányfő is. A kora délutáni órákban a miniszte­rek sajtóértekezleten ismertették véleményeiket az újságírókkal. A kétnapos rendezvény alkalmá­val a jelenlévő külügyminiszterek több fontos, kétoldalú megbeszélést is folytattak. Még hétfőn az esti órák­ban találkozott a szlovák és a ma­gyar külügyek irányítója, Jozef Mo­ravčík és Jeszenszky Géza. Lapunk munkatársának nyilatkoz­va Moravčík elmondta, hogy a talál­kozó alkalmával egészében áttekin­tették a szlovák-magyar kapcsola­tok alakulását és természetesen szóba kerültek az aktuális problé­mák, egyebek közt Bős ügye is. „Megegyeztünk, abból fogunk ki­indulni, ami összeköt bennünket, és nem, ami elválaszt, tehát egyebek közt abból, hogy mindkét ország közös célja az Európai Közösségek­be való integráció. Ezért meg kell mutatnunk, hogy kétoldalú problé­máinkat békésen meg tudjuk oldani. Abban is megegyeztünk, hogyan véglegesítjük a bősi alávetési nyilat­kozatot" - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: „Megállapodtunk, hogy az általános nyilatkozatokról áttérünk a konkrét tettek mezejére Az eddigi megegyezések célja, hogy aztán mindezt egy átfogó szlovák -magyar szerződésben rögzítsük." Moravčík elmondta, hogy a kisebb­ségi kérdést is érintették, de nem részletezte a dolgot. Jeszenszky Géza, aki szintén az Új Szónak nyilatkozott, leszögezte, hogy a megbeszélések fő témáját az képezte, miként lehetne javítani a magyar-szlovák kapcsolatokon. Hangsúlyozta, hogy a néhány meg­levő vitás kérdésnek nem szabad megterhelnie a kapcsolatok egé­szét, az általános együttműködést. Jeszenszky szerint a magyar fél hangsúlyt helyez arra, hogy minél előbb kézzelfogható eredmények szülessenek. Másrészt sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy a szlovák kor­mány ismét egy héttel elhalasztotta a bősi alávetési nyilatkozatról való döntés meghozatalát. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar fél tovább­ra is a legnagyobb kompromisszum­készséget kívánja tanúsítani. Mo­ravčík ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy a döntés az ügyben tíz napon belül megszületik. KOKES JÁNOS, Budapest A CSEH SZOCIÁLDEMOKRATÁK SZERINT NEM KELL MESTERSÉGES SZLOVÁK KISEBBSÉG Jaromír Kuča, a Cseh Szociáldemokrata Párt alelnöke tegnapi sajtóérte­kezletén az előkészületben lévő nemzetiségi törvénnyel foglalkozott. Kifej­tette véleményét, miszerint a Cseh Köztársaság területén élő szlovákokat helytelen lenne nemzeti kisebbségnek tekinteni; más hozzáállást érdemel­nek, hiszen csak egy adminisztratív döntés alapján lettek idegenek abban az országban, amelyet a sajátjuknak tekintettek. Úgy vélekedett, a szlovák kisebbség mesterséges létrehozása a jövőben nehézségeket okozhatna Csehországnak. Pártja ezenkívül amellett van, hogy a szlovák nyelv Cseh­országban a bírósági eljárások nyelve is legyen. Moszkva az utóbbi időben patkányinváziótól szenved. Helyi adatok szerint a 9 milliós város lakóinak legalább 15 millió patkány keseríti az életét. A rágcsálók teljesen elszemtelenedtek, amit ez a felvétel is bizonyít: nyugodtan üldögélnek az egykoron patyolattisztaságú Vörös téren, egyáltalán nem zavarja őket az emberek jövés-menése. Az invázió oka: a városnak nincs pénze a közterületek tisztítására, a patká­nyok irtására. SZERGEJ HRUSCSOV VÉLEMÉNYE Moszkvában újra kritikus a helyzet. Szergej Hruscsov, az egykori pártfőtitkár rakétamérnök fia, aki hosszabb ideje az Egyesült Álla­mokban él - most letelepedési en­gedélyt kért ott. A múlt hét végén pedig a New York Times hasábjain jelent meg cikke, amelyben kifejti: az Oroszországnak nyújtott nyugati se­gítség, mind Gorbacsov, mindJelcin esetében, teljesen elhibázott, mert a piacgazdaság helyett csupán a bürokratikus struktúra továbbélé­sét segiti. Szergej Hruscsov szerint a Nyugatnak egyetlen orosz politi­kust, Grigorij Javlinszkijt kellene tá­mogatnia, a nevezetes ötszáz napos lerv elkészítőjét, akit - annak idején - Gorbacsov és Jelcin közös erővel buktattak meg. A hírek olvastán egy régebbi, há­rom évvel ezelőtti balatoni nyár em­léke bukkan fel emlékezetemben. A véletlen úgy hozta, hogy együtt üdültünk Szergej Hruscsovval és fe­leségével, akik éppen Nyikita Hrus­csov emlékiratainak teljes szövegét készítették elő amerikai kiadásra. Szergej Nyikitics közvetlen ember , volt, akárcsak édesapja, és ezért akár a kényes kérdésekről is könnyű volt faggatni őt. Például arról, hogy miért bukott meg édesapja és mi a véleménye Gorbacsovról meg Jel­cinről. Az ifjú Hruscsov válaszai egy műszaki szakember pontosságával fogalmazódtak. - Apám bukásának legfőbb oka az volt - mondotta egy napos dél­előtt a kertben -, hogy miután kipró­bálta a központosított gazdaságirá­nyítási rendszer minden lehetősé­gét, rá kellett döbbennie, inkább megérzései alapján, hogy a hiba a rendszerben magában van. Azt hitte, hogy elég helyes terveket összeállítani, s a végrehajtást lelkiis­meretes, felkészült emberekre bízni, s úgy minden rendben lesz. Reform­jai azonban eleve kudarcra voltak ítélve, nem azért, mert éppen a Szovjetunióban próbálták ki eze­ket, hanem objektív okok miatt. Megsimogatta tar koponyáját, és elmosolyodott. - Mondok egy példát, s ez függet­len a politikától... Asztalunktól a leg­közelebbi fáig elmenni - a világ legegyszerűbb dolga. Ám abban az esetben, ha előre meghatározzák, hogy bal lábunkat milyen szögben és sarkunk mely részénél helyezzük a földre, s ennek betartását szigorú­an ellenőrzik - akkor a fát elérni már sokkal bonyolultabb lesz. De ha rá­adásul meghatározzák azt is, hogy agyunknak mely izmokat kell meg­mozgatnia a fa megközelítése érde­kében - akkor, bizony, soha a fát el nem érjük. Apám ezt nem értette, s ezért bukott meg. - S most mi van? Gorbacsovnak ugyanúgy nincsen saját gazdasági programja, mint Jelcinnek. Az egyik­nek a közgazdászok egy meghatá­rozott csoportja tanácsol, a másik­nak pedig a riválisok. Ok pedig nem szakemberek, viszont a felelősséget viselniök kell. Ezért törekszenek ar­ra, hogy a rizikó kisebb legyen. Ez érthető, de a változásnak nagyon nagynak kell lennie, s ez bizony nagyon nagy rizikóval jár. Úgy tűnik, igaza volt. Szergej Hruscsov egyébként elő­adó egy amerikai egyetemen. Tehát nem abból él, amiből egy másik neves disszidens, Sztálin leánya, Szvetlana Allilujeva annak idején: azaz a politikai kulisszatitkok lelep­lezéséből. (brogyányi) a d ,i p n o ' t,i p '' i * 11 n * s ? a m ui y i ü ? » •VÚDÖ' yMc u- <—-'<• L/ /! U A"/ n L •< ci C /C <-< 1 / > ' '1 L • 1 1 /o /c-ť? / 7-4 32! -<? 7VC 6­- c ,y R <8 ra o >5?ä * S o & u- x o í /-/ J /IU L ťy C s Jŕ 00 I - 8 •o I w. Ez még Szergej Nyikityics moszkvai címe, amelyet egy képeslapra írt fel NÉHÁNY SORBAN I zrael parlamentje ma választja meg az ország új államfőjét. Való­színű, hogy a győztes Ezer Weis­mann tábornok, a kemény vonal po­litikájának egykori híve lesz. A 69 éves munkapárti politikus azonban jelenleg az arab-izraeli konfliktus békés megoldását szorgalmazza. Ellenfele Doy Silanski lesz, a jobbol­dali Likud jelöltje. A lfredo Diana volt keresztényde­mokrata szenátor lett Olaszor­szág új mezőgazdasági minisztere. A hétfő esti kinevezésre nem egész 24 órán belül került sor azután, hogy a korrupciós botrányban való rész­vétel gyanúja miatt lemondott Gianni Fontana. R oss Perot volt független ameri­kai elnökjelölt nem gondol arra, hogy távozik a politikai életből Hétfő este az amerikai NBC televízióállo­mástól vett magának félmillió dollá­rért félórányi műsoridőt, s a harminc percet arra használta fel, hogy ke­ményen bírálja a Kongresszust. A testületről azt mondta, hogy pénz­éhes, nem etikus és pazarló, a pénzt úgy szórja, mintha az az égből hulla­na. Ugyanakkor közvetve támogatta Bili Clinton elnököt, felszólította öt, hogy fáradhatatlanul szorgalmazza a költségvetési kiadások csökkenté­sét és a változtatásokat a kormány összetételében Felszólította az amerikaiakat, válaszoljanak egy 17 kérdést tartalmazó ankétra az or­szágos problémákról. A közvéle­mény-kutatás eredményeit Perot a Kongresszus és a Fehér Ház elé akarja terjeszteni. F ontos kormányzati tisztségek betöltéséről tárgyaltak hétfőn Prágában a kormánykoalíció pártjai­nak alelnökei. Úgy döntöttek, nem hozzák létre a negyedik miniszterel­nök-helyettes funkcióját, amit végül tudomásul vett a Kereszténydemok­rata Párt is, melynek elnöke, Václav Benda pályázott erre a tisztségre. H avannában hétfőn Kuba és Vietnam delegációi egyhetes tárgyalássorozatot kezdtek a két or­szág közti együttműködésről. A teg­napi jelentések szerint már aláírtak három megállapodást a gazdasági, egészségügyi, valamint a tudomá­nyos és műszaki együttműködésről. lusztrációs törvény elfoga­dását szorgalmazta hétfői saj­Tekezletén Jaroslav Bašta, az Európai Együttműködési Unió nevé­ben. Bašta, aki a volt szövetségi belügyminisztériumban a pozitívan lusztráltak fellebbezéseivel foglalko­zó bizottság elnöke volt, azt szeret­né, ha az új törvény büntetné a CSKP valamennyi fizetett tisztség­viselőjét. Csi-csen kínai külügymi­vS niszter kijelentette, országa nem ért egyet azokkal a nemzetközi törekvésekkel, melyek célja a Koreai NDK megbüntetése azért, mert kilé­pett az atomsorompó-szerződésböl. Szerinte e kérdés megfelelő megol­dását komoly tárgyalásokon kell elérni, hiszen a szerződés nem tesz említést arra, hogy szankciókkal kell sújtani azokat, akik kilépnek a pak­tumból. N émetország beszüntette a hu­manitárius segélyek légi úton történő szállítását Szomáliába, mi­vel az ENSZ jelenleg már garantálni tudja a tengeri és szárazföldi szállí­tás biztonságát - közölte a bonni védelmi minisztérium. A légi segély­szállításban részt vett többi állam már korábban leállította^z akciót. L engyelország kormánya beje­lentette, kész érvényt szerezni a tömeges privatizálásra vonatkozó tervének annak ellenére, hogy a parlament múlt pénteken elutasí­totta a vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kb. 600 állami vál­lalat privatizálását feltételezte nyu­gati részvételű beruházási alapok által. UI toertel T örököket találtak a dió között a magyar határörök a ma­gyar-ukrán határon, egy tehergép kocsi rakományának ellenőrzése során A 33 illegális emigráns már sikeresen megtette az utat Bulgári­án, Románián és Ukrajnán keresz­tül, célállomásuk pedig Németor­szág volt.

Next

/
Thumbnails
Contents