Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám, hétfő

5 KALEIDOSZKÓP ÚJSZÓi 1993. MÁRCIUS 22. BESZÉLGETÉS EGY MEXIKÓI NÉPRAJZOSSAL A TANÍTÓNAK KÖTELESSÉGE ISMERNI AZ ETNIKAI CSOPORT NYELVÉT Egy hetet töltött Pedro Alonso Palacios V. Szlovákiában, s tőlünk Svédországba, Németországba, Franciaországba, Svájcba, majd Ausztriába ment. Utazásának célja, hogy ismét lássa és ellenőrizze azo­kat a csoportokat, amelyek mexikói tánccal foglalkoznak. Nálunk a po­zsonyi Magisterial foglalkozik mexi­kói táncokkal. A csoport 1990-ben alakult, s Pedro Alonso kezdettől fogva fi­gyeli és irányítja a tevékenységét. A Magisterial vezetőjéhez, Dana Pastekovához - aki Mexikóban hu­zamosabb ideig tanulmányozta a folklórt - jó barátság fűzi. A mexikói államnak érdeke, hogy a lehetőségekhez mérten segítse ezeket a csoportokat, mert néha nemkívánatos útra térnek, kommer­cionalizáini kezdik a mexikói kultú­rát. Mi pedig azt szeretnénk, ha a folklórhagyományokat mutatnák be. A mexikói vendég - aki civilben főiskolai oktató és néprajzos, s az UNESCO-folklórfesztiválokat rende­ző nemzetközi szervezetben is tevé­kenykedik - többször járt Csehszlo­vákiában, Pozsonyban is. Termé­szetes, hogy a beszélgetés a min­dennapi életre, a hasonlóságokra és különbözőségekre terelődik - Dana segítségével. - A mindennapi élet hasonló. Mindkét országban virul a bürokrácia! A mexikói vendég megállapítása va­lahogy nem nyugtat meg igazán... - Egyvalamit nem értek. Sem itt, sem Mexikóban. Ez a politikai élet. Miért nem volt referendum a szétvá­lást illetően? Miért a bürokratikus politika határozott el olyasmit, amit a nép talán nem is akart?! A kérdés hozzám intéződött, de én csak visszakérdeztem: miért? E pillanatban hasonló folyamat előtt áll Mexikó is - tudom meg. Azt fontolgatják, hogy a fővárost 32. ál­lamnak kiáltják ki. Mégse hasonló a folyamat, mert a leendő 32. állam lakossága 23 millió(!) - Olyan tendenciák nincsenek, hogy az egyes köztársaságok külön akarnának válni. Annak ellenére, hogy soknemzetiségű és soketniku­mú ország vagyunk. - Van önöknél nyelvtörvény? A válasz természetesen az volt, hogy nincs. Pedig... - Negyvenkét élő etnikai csopor­tunk van. Ezerötszáztól kétszázeze­rig terjedő lélekszámmal. Némelyik etnikai csoport rendkívüli mértékben ragaszkodik a hagyományokhoz. - Milyen nyelven folyik az oktatás az alapfokú iskolákban? -A tanítónak kötelessége, hogy ismerje az etnikai csoport nyelvét és a spanyolt. Valamikor a pedagógus­képzés csak spanyol nyelvű volt. s az emberek nem akarták iskolába járatni a gyerekeiket. Az indián falu­ban azonban az indiánnak nem kö­telessége megtanulni spanyolul! Csak ha akar.. . A kis falusi iskolák­ban az anyanyelvükön oktatják a gyerekeket, s mellette spanyolul is. - Vannak nemzetiségi súrló­dások? - Nincsenek. - Hol magasabb az életszínvo­nal? önöknél vagy nálunk? - Nehéz megmondani. Mind­mostanáig szentül hittem, hogy a mexikói tanítókat fizetik a legrosz­szabbul. Tegnap beszéltem egy szlovákiai pedagógussal. Most már tudom, hogy őket fizetik a legrosz­szabbul. A mi tanítóink fizetése há­romszor annyi, mint az ittenieké. Komolyabb pénznemre átszámít­va 500 dollár a tanító havi bére. A lakbér ott sem alacsony - a fizetés hatvan százalékát teszi ki. Egy kiló hús 7-8 dollár, a Volkswagen 7-8 ezer dollár. Az 53 éves Pedro Alonso mexikói indián, de spanyolok is vannak az ősei között. - En a fővárosban születtem, az anyanyelvem spanyol, de szoros kapcsolatot tartok az indiánokkal. Bejártam szülőföldem minden kis fa­luját. Igyekszem tanulni tőlük és megmaradni olyan egyszerűnek, amilyenek ők. Beszélgetésünk az itteni romák helyzetére terelődik. Pedro Alonso Paiacios V. (Dana Pasteková felvétele) - Mexikóban létezik indián kérdés? - A kettő nem hasonlítható össze. Igaz ugyan, hogy az indiánokat fél­reállították, először elvették a földjü­ket, rabszolgasorba kényszerítették őket, meg akarták fosztani a kultúrá­juktól, de nem voltak rezervátumok. S ezek az elszórt csoportok ötszáz év elteltével is megmaradtak és megőrizték a szokásaikat. Ez az igazi Mexikó. Van másik is - amit a világnak mutatnak. Az elit. A híres egyetemeket végzettek Mexikója. De ők nem propagálják az indián Mexikót. Mégis, az írástudatlan, spanyolul nem beszélő indián nyugodtan be­mehet a városba, nem támadják meg, és nem kérik tőle számon, hogy miért nem beszéli az állam­nyelvet ... KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Ml UJSAG A POZSONYI IBUSZ-BAN? ÖNÁLLÓAN, DE NEM EGYEDÜL A BÉCSI IRODA KÍNÁLATÁVAL VÁRJÁK AZ ÜGYFELEKET 9 TENGERPARTI NYARALÁS, ÁPRILISI SÍZÉS • AJÁNLAT AZ ISKOLÁSOKNAK Az ország kettéválása minden korábban szövetségi intézményként működő szervezetben változásokat kényszeritett ki. Nem csupán a vál­lalatoknak kellett elosztani vagyonukat, újraszervezni a termelést és a piacokat, hanem például az utazási irodáknak is rendezniük kellett az egymáshoz való viszonyukat. Julis Rózsát, az IBUSZ pozsonyi irodá­jának vezetőjét az újrakezdésről kérdeztük. - Az ország sorsának alakulásá­ba mi nem szólhattunk bele. Amikor a két köztársaság már valósággá vált, csak azt tehettük, hogy alkal­mazkodtunk a kialakult helyzethez. Prágától tehát mi is elváltunk és most már az irodánk korlátolt fele­lősségű társaságként, teljesen önál­lóan működik. • Ez azt jelenti, hogy mindent előröl kezdenek? - Nem egészen. Amint ismeretes, az IBUSZ-nak a környező országok­ban is vannak kirendeltségei. Ezek közül a bécsi iroda van hozzánk legközelebb, ezért úgy döntöttünk, hogy vele szorosabbra fűzzük az együttműködést. • Tehát közösen szerveznek utakat? - Igen Ügyfeleink számára ez bi­zonyára nagyon vonzó lesz. A bécsi iroda ugyanis nagy tapasztalatokkal rendelkezik, igen széles körű külföldi partnerhálózattal működik együtt. Szolgáltatásaik színvonala a Nyuga­ton megkövetelt mércének felel meg. Tehát a velünk utazók ugyan­olyan ellátásban részesülnek, mint az osztrák ügyfelek. • És milyen árakon kínálják az üdüléseket? - Először azt szeretném hangsú­lyozni: nálunk természetesen koro­nával fizethet a megrendelő. Ami pedig az árakat illeti, összehasonlít­hatóak a hazai irodák kínálatával. • Felsorolna néhány példát? - Májusban például 7500 koroná­ért Tuniszba utazhatnak velünk. Isz­tambulba általában 6500 koronába kerül az egyhetes út. A Bali-szigete­ken két hétig pihenhetnek a érdeklő­dők 40—42 ezer koronáért. Repülő­vel - a közeli swechati röptérről - Londonba látogathatnak el, a há­romnapos kirándulás körülbelül 13 ezer koronába kerül. Már eladtunk néhány utat a török tengerpartra és változatlanul nagy az érdeklődés a Kanári-szigetek iránt. Katalógu­sunkból kiválaszthatják, melyik szi­geten szeretnék tölteni a nyár egy részét. Ezeket a nyaralásokat körül­belül a tavalyi árakon kínáljuk. A fői­dény előtt kedvezményt adunk és aki nem vágyik a forró napsütésre, akár már húsvétkor öt napra 9900 koronáért Nápolyba utazhat. • Ezek szerint nem is egyszerű a választás... . - A kínálatunk valóban nagyon bő. Úgy is mondhatnám a világ min­den pontjára utaztatunk. Nálunk a bécsi IBUSZ összes útja megren­delhető. • Az utazási irodák nem csupán a hazaiakat utaztatják, hanem a kül­földi érdeklődőknek is szervezik a szabadságukat. - Mi is foglalkozunk a beutazta­tással. E téren is vannak kedvező tapasztalataink. Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Francia­országból szeretnénk egyre több vendéget fogadni, megismertetni velük országunkat. Az ottani utazási irodákkal együttműködve próbálunk egyre eredményesebbek lenni. • Már szóltunk a világról, de ne feledkezzünk meg a legközelebbi szomszédunkról. - Természetesen a magyaror­szági kínálatunk minden más or­szágba szóló kínálatunkat felülmúl­ja. Nem túlzásként mondom, de ügyfelünk minden kívánságát telje­síteni tudjuk, készüljön akár a Bala­tonra, valamelyik fürdővárosba, vagy éppen Budapestre. A szolgálati utakat is megszervezzük, de például azt is el tudjuk intézni, ha valaki a magyar fővárosból kíván tovább­utazni, hogy a megadott időpontban kivigyék őket a repülőtérre. Arról már nem is beszélek, ha színház­jegyre van szüksége, vagy valami­lyen más programon szeretne részt venni az ügyfelünk bizalommal for­dulhat hozzánk. • A szomszédból térjünk haza. Van vonzó ajánlatuk azoknak is, akik nem akarnak a határon túlra utazni? - Van. A téli sportokat kedvelők­nek szeretném felhívni a figyelmét. Igaz, már március van, de ez az ajánlat nagyon is időszerű. Veľké Karlovicébe, egy uszodával, szau­nával rendelkező hegyi szállóba in­vitálom az érdeklődőket. A közelben április végéig kiváló sízési lehetőség várja őket. • Olyan gazdag az ajánlat, hogy valóban nehéz választani. De van valami különlegességük, amit más iroda nem kínál? - Azt hiszem igen, ilyen javasla­tunk is van, és a tervünk megvalósí­tása csak az érdeklődőktől függ. Magyar iskolák jelentkezését várjuk. Csoportoknak szerveznénk Bécsbe és Salzburgba buszkirándulásokat, amelyeken magyar és osztrák ide­genvezetők mutatnák be a legneve­zetesebb látnivalókat a gyerekek­nek. Az utakat olyan napokon szer­veznénk, amikor a múzeumokat in­gyen lehet látogatni, s így kevés pénzért meglehetősen sokat láthat­nának a tanulók. Remélem a peda­gógusok felfigyelnek kínálatunkra. DEÁK TERÉZ TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § SÁRGARÉPA jeligére: Kérdezőnk nem vállalkozó, a kertjében termesztett zöld­ség értékesítéséből évente körülbelül 30 000 korona jöve­delme van. Nyugdíjas, felesé­ge nem kap semmilyen nyug­díjjáradékot, így havi 2365 ko­ronából élnek ketten, ezért is jön jól a kertből származó kis jövedelem. Arra kíváncsi, hogy kell-e biztosítást fizet­nie, útadót, és körülbelül mennyi lesz a jövedelemadó­ja, ha sikerülne 30 ezer koro­nás bevételre szert tennie. - Kérdezőnk a saját maga ál­tal meghatározott kivetési alap­ból fizet biztosítást júliusig (ha­vonta). Ezt követően pedig any­nyit, amennyit az 1992-es évi jövedelemadó-alapjából számít ki. Tehát amennyiben a 30 ezer koronás összegből indulna ki, akkor ebből le kell számítani a kiadásokat, tegyük fel, hogy ezek 15 ezer koronát tesznek ki, és ebből az összegből indul majd ki kivetési alapjának kiszá­mításakor. Vagyis, a befizeten­dő összeget a következőképpen kaphatja meg: 1/2 x 1/12 x (230 000 - 15 000) = 287,50 korona. Havonta tehát ennyit kellene befizetnie a biztosítóba. Az útadóval kapcsolatos kérdé­sére tömören csak annyit vála­szolok: be kell fizetnie, ha áruját gépkocsival szállítja a piacra. Jövedelemadójának kiszámítá­sában pedig a 286-os számú törvényből kell majd kiindulnia, s ennek alapján számíthatja majd ki a jövedelemadót. Vagy­is: a 30 000 koronából a költ­ségekre leszámítja ennek a fe­lét, az 50 százalékos átalány­költséget, az így megmaradt 15 000 koronából a feleségére leszámítja a 12 ezer korona adómentes tételt, majd még le­vonja a közlekedésre alkalmaz­ható adómentes tételként a 2400 koronát, s a fennmaradó összegből fizet majd 15 száza­lékot (90 koronát). POZSONYI TELEFON­SZÁMRÓL hívott a következő kérdezőnk. Nyugdíjas tervezőmérnök­ről van szó, aki nem tudja, amennyiben vállalkozóként továbbra is szeretné folytatni munkáját, be kell-e fizetnie a biztosítást. Azt kérdezi, ha ezt nem teszi meg, milyen bír­sággal számolhat. - Amennyiben kérdezőnk folytatni kívánja a vállalkozást és nem adja vissza vállalkozói engedélyét, be kell fizetnie a biztosítást, bármennyire is - mint írja - „diszkriminálja ez a törvény a nyugdíjasokat". A törvény értelmében minden nap hátralékért a biztosítási összeg 0,1 százalékával növel­hető a befizetendő összeg. MOLNÁR ROZÁLIA MIKR0CENZUS­FELMÉRÉS 1993. április 5­e és 22-e között véletlenszerűen kiválasztott köz­ségekben, és ezeken belül véletlen­szerűen kiválasztott háztartásokban statisztikai felméréseket végeznek. A felmérést hivatalosan Mikrocen­zusnak nevezik, és körülbelül a la­kások 1 százalékát fogja érinteni. A Mikrocenzus célja, hogy képet kapjunk a háztartások szociális összetételéről, a közösen gazdálko­dó háztartások bevételeiről az 1992. évben, a bevételek különbözőségei­ről, további a lakbérekről és a lakás­fenntartás költségeiről. A kiválasztott háztartásokat 1993. április 5-éig értesítik levél formájá­ban a felmérést végző személy láto­gatásáról. A felmérést április 5-22­én fogják végezni a megbízott sze­mélyek, akik a háztartás tagjainak igazolványt mutatnak fel (Megbízás a felmérés elvégzésére - Poverenie na vykonanie funkcie). Ez az igazol­vány csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. A felmérést beszélgetés formájá­ban fogja végezni a jogosult sze­mély, és a közölt bevétel összegét nem fogják utólagosan ellenőrizni a munkaadóknál. A feleleteket a fel­mérést végző egy kérdőívbe íogja bejegyezni. A felmérést végző személyeket és azokat is, akik a felmérés feldol­gozásával kapcsolatba kerülnek, szigorú titoktartásra kötelezi az SZNT 322/1992. számú, a szlovák statisztikáról szóló törvénye. A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL DUNASZERDAHELYI JÁRÁSI OSZ TÁLYA SZIMŐ ÉS KAMOCSA VÉGBE EGY JÓ HÍR! S akitől megtudtuk, a legilletéke­sebb: az érsekújvári járási távközlési igazgatóság felelős dolgozója, Mi­roslav Kleman mérnök. Március 8­án azzal a hírrel lepett meg, hogy két héten belül működőképessé teszik a december eleje óta néma telefo­nokat Szimőn és Kamocsán. Az em­lített vonalakkal nemcsak az ominó­zus december eleji vihar óta van gond. Két éve már, hogy csak talál­gatják az előfizetők, mire jó a telefo­nálásra csak elvétve alkalmas ké­szülék. Az okok - mint mindig - objektí­vek. Elavult kábelek, túlterhelt vo­nalak ... Az új kábeleket lefektették Az illetékes szerint a csere azért nem ment gyorsabban, mert az erős fa­gyok akadályozták a munkát. Végre tavasz lesz, s az ígéretek szerint - telefon is. A kamocsai polgármester, Lukács Vince kétkedve fogadta az örömhírt. Majd ha megszólal íróasztalán a ké­szülék, elhiszi. A két faluban ugyan végveszély esetére kaptak egy-egy rádiótelefont, de sok köszönet nem volt benne. Csak akkor adott vona­lat, ha éppen neki tetszett. Amikor történetesen túz volt a faluban - két­szer is -, éppen nem adott. Az illetékes által megjelölt időpont közeledik. Két falu lakossága várja a tavaszt és hogy felberregjen a te­lefon. (kopasz) MY0M0R0G A SOMORJAI VERSENYISTÁLLÓ A szlovákiai lótenyésztés merede­ken csökken, és az utóbbi időben ez különösen érvényes az angol telivé­rek tenyésztésére. Még a közelmúlt­ban is a legsikeresebb szlovákiai lótenyésztő vállalatok közé tartozott a somorjai vállalat, amely napjaink­ban egzisztenciális gondokkal küzd. A helyzet mára odáig fajult, hogy az idei versenyidényben a somorjai sárga-kék színeket talán egyetlen ló sem képviseli majd. Azért, hogy megmentsék a somorjai angol teli­vérek tenyésztését, cseh és szlovák szponzoroknak adták bérbe, olya­noknak, akik készek megtéríteni a vállalat versenyidényben való mű­ködtetésének költségeit. Az egykori legsikeresebb szlovákiai versenyis­tálló tehát ma nyomorog, és vár a privatizációra, melyre valószínűleg még ez év nyarán sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents