Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám, hétfő
5 KALEIDOSZKÓP ÚJSZÓi 1993. MÁRCIUS 22. BESZÉLGETÉS EGY MEXIKÓI NÉPRAJZOSSAL A TANÍTÓNAK KÖTELESSÉGE ISMERNI AZ ETNIKAI CSOPORT NYELVÉT Egy hetet töltött Pedro Alonso Palacios V. Szlovákiában, s tőlünk Svédországba, Németországba, Franciaországba, Svájcba, majd Ausztriába ment. Utazásának célja, hogy ismét lássa és ellenőrizze azokat a csoportokat, amelyek mexikói tánccal foglalkoznak. Nálunk a pozsonyi Magisterial foglalkozik mexikói táncokkal. A csoport 1990-ben alakult, s Pedro Alonso kezdettől fogva figyeli és irányítja a tevékenységét. A Magisterial vezetőjéhez, Dana Pastekovához - aki Mexikóban huzamosabb ideig tanulmányozta a folklórt - jó barátság fűzi. A mexikói államnak érdeke, hogy a lehetőségekhez mérten segítse ezeket a csoportokat, mert néha nemkívánatos útra térnek, kommercionalizáini kezdik a mexikói kultúrát. Mi pedig azt szeretnénk, ha a folklórhagyományokat mutatnák be. A mexikói vendég - aki civilben főiskolai oktató és néprajzos, s az UNESCO-folklórfesztiválokat rendező nemzetközi szervezetben is tevékenykedik - többször járt Csehszlovákiában, Pozsonyban is. Természetes, hogy a beszélgetés a mindennapi életre, a hasonlóságokra és különbözőségekre terelődik - Dana segítségével. - A mindennapi élet hasonló. Mindkét országban virul a bürokrácia! A mexikói vendég megállapítása valahogy nem nyugtat meg igazán... - Egyvalamit nem értek. Sem itt, sem Mexikóban. Ez a politikai élet. Miért nem volt referendum a szétválást illetően? Miért a bürokratikus politika határozott el olyasmit, amit a nép talán nem is akart?! A kérdés hozzám intéződött, de én csak visszakérdeztem: miért? E pillanatban hasonló folyamat előtt áll Mexikó is - tudom meg. Azt fontolgatják, hogy a fővárost 32. államnak kiáltják ki. Mégse hasonló a folyamat, mert a leendő 32. állam lakossága 23 millió(!) - Olyan tendenciák nincsenek, hogy az egyes köztársaságok külön akarnának válni. Annak ellenére, hogy soknemzetiségű és soketnikumú ország vagyunk. - Van önöknél nyelvtörvény? A válasz természetesen az volt, hogy nincs. Pedig... - Negyvenkét élő etnikai csoportunk van. Ezerötszáztól kétszázezerig terjedő lélekszámmal. Némelyik etnikai csoport rendkívüli mértékben ragaszkodik a hagyományokhoz. - Milyen nyelven folyik az oktatás az alapfokú iskolákban? -A tanítónak kötelessége, hogy ismerje az etnikai csoport nyelvét és a spanyolt. Valamikor a pedagógusképzés csak spanyol nyelvű volt. s az emberek nem akarták iskolába járatni a gyerekeiket. Az indián faluban azonban az indiánnak nem kötelessége megtanulni spanyolul! Csak ha akar.. . A kis falusi iskolákban az anyanyelvükön oktatják a gyerekeket, s mellette spanyolul is. - Vannak nemzetiségi súrlódások? - Nincsenek. - Hol magasabb az életszínvonal? önöknél vagy nálunk? - Nehéz megmondani. Mindmostanáig szentül hittem, hogy a mexikói tanítókat fizetik a legroszszabbul. Tegnap beszéltem egy szlovákiai pedagógussal. Most már tudom, hogy őket fizetik a legroszszabbul. A mi tanítóink fizetése háromszor annyi, mint az ittenieké. Komolyabb pénznemre átszámítva 500 dollár a tanító havi bére. A lakbér ott sem alacsony - a fizetés hatvan százalékát teszi ki. Egy kiló hús 7-8 dollár, a Volkswagen 7-8 ezer dollár. Az 53 éves Pedro Alonso mexikói indián, de spanyolok is vannak az ősei között. - En a fővárosban születtem, az anyanyelvem spanyol, de szoros kapcsolatot tartok az indiánokkal. Bejártam szülőföldem minden kis faluját. Igyekszem tanulni tőlük és megmaradni olyan egyszerűnek, amilyenek ők. Beszélgetésünk az itteni romák helyzetére terelődik. Pedro Alonso Paiacios V. (Dana Pasteková felvétele) - Mexikóban létezik indián kérdés? - A kettő nem hasonlítható össze. Igaz ugyan, hogy az indiánokat félreállították, először elvették a földjüket, rabszolgasorba kényszerítették őket, meg akarták fosztani a kultúrájuktól, de nem voltak rezervátumok. S ezek az elszórt csoportok ötszáz év elteltével is megmaradtak és megőrizték a szokásaikat. Ez az igazi Mexikó. Van másik is - amit a világnak mutatnak. Az elit. A híres egyetemeket végzettek Mexikója. De ők nem propagálják az indián Mexikót. Mégis, az írástudatlan, spanyolul nem beszélő indián nyugodtan bemehet a városba, nem támadják meg, és nem kérik tőle számon, hogy miért nem beszéli az államnyelvet ... KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Ml UJSAG A POZSONYI IBUSZ-BAN? ÖNÁLLÓAN, DE NEM EGYEDÜL A BÉCSI IRODA KÍNÁLATÁVAL VÁRJÁK AZ ÜGYFELEKET 9 TENGERPARTI NYARALÁS, ÁPRILISI SÍZÉS • AJÁNLAT AZ ISKOLÁSOKNAK Az ország kettéválása minden korábban szövetségi intézményként működő szervezetben változásokat kényszeritett ki. Nem csupán a vállalatoknak kellett elosztani vagyonukat, újraszervezni a termelést és a piacokat, hanem például az utazási irodáknak is rendezniük kellett az egymáshoz való viszonyukat. Julis Rózsát, az IBUSZ pozsonyi irodájának vezetőjét az újrakezdésről kérdeztük. - Az ország sorsának alakulásába mi nem szólhattunk bele. Amikor a két köztársaság már valósággá vált, csak azt tehettük, hogy alkalmazkodtunk a kialakult helyzethez. Prágától tehát mi is elváltunk és most már az irodánk korlátolt felelősségű társaságként, teljesen önállóan működik. • Ez azt jelenti, hogy mindent előröl kezdenek? - Nem egészen. Amint ismeretes, az IBUSZ-nak a környező országokban is vannak kirendeltségei. Ezek közül a bécsi iroda van hozzánk legközelebb, ezért úgy döntöttünk, hogy vele szorosabbra fűzzük az együttműködést. • Tehát közösen szerveznek utakat? - Igen Ügyfeleink számára ez bizonyára nagyon vonzó lesz. A bécsi iroda ugyanis nagy tapasztalatokkal rendelkezik, igen széles körű külföldi partnerhálózattal működik együtt. Szolgáltatásaik színvonala a Nyugaton megkövetelt mércének felel meg. Tehát a velünk utazók ugyanolyan ellátásban részesülnek, mint az osztrák ügyfelek. • És milyen árakon kínálják az üdüléseket? - Először azt szeretném hangsúlyozni: nálunk természetesen koronával fizethet a megrendelő. Ami pedig az árakat illeti, összehasonlíthatóak a hazai irodák kínálatával. • Felsorolna néhány példát? - Májusban például 7500 koronáért Tuniszba utazhatnak velünk. Isztambulba általában 6500 koronába kerül az egyhetes út. A Bali-szigeteken két hétig pihenhetnek a érdeklődők 40—42 ezer koronáért. Repülővel - a közeli swechati röptérről - Londonba látogathatnak el, a háromnapos kirándulás körülbelül 13 ezer koronába kerül. Már eladtunk néhány utat a török tengerpartra és változatlanul nagy az érdeklődés a Kanári-szigetek iránt. Katalógusunkból kiválaszthatják, melyik szigeten szeretnék tölteni a nyár egy részét. Ezeket a nyaralásokat körülbelül a tavalyi árakon kínáljuk. A főidény előtt kedvezményt adunk és aki nem vágyik a forró napsütésre, akár már húsvétkor öt napra 9900 koronáért Nápolyba utazhat. • Ezek szerint nem is egyszerű a választás... . - A kínálatunk valóban nagyon bő. Úgy is mondhatnám a világ minden pontjára utaztatunk. Nálunk a bécsi IBUSZ összes útja megrendelhető. • Az utazási irodák nem csupán a hazaiakat utaztatják, hanem a külföldi érdeklődőknek is szervezik a szabadságukat. - Mi is foglalkozunk a beutaztatással. E téren is vannak kedvező tapasztalataink. Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Franciaországból szeretnénk egyre több vendéget fogadni, megismertetni velük országunkat. Az ottani utazási irodákkal együttműködve próbálunk egyre eredményesebbek lenni. • Már szóltunk a világról, de ne feledkezzünk meg a legközelebbi szomszédunkról. - Természetesen a magyarországi kínálatunk minden más országba szóló kínálatunkat felülmúlja. Nem túlzásként mondom, de ügyfelünk minden kívánságát teljesíteni tudjuk, készüljön akár a Balatonra, valamelyik fürdővárosba, vagy éppen Budapestre. A szolgálati utakat is megszervezzük, de például azt is el tudjuk intézni, ha valaki a magyar fővárosból kíván továbbutazni, hogy a megadott időpontban kivigyék őket a repülőtérre. Arról már nem is beszélek, ha színházjegyre van szüksége, vagy valamilyen más programon szeretne részt venni az ügyfelünk bizalommal fordulhat hozzánk. • A szomszédból térjünk haza. Van vonzó ajánlatuk azoknak is, akik nem akarnak a határon túlra utazni? - Van. A téli sportokat kedvelőknek szeretném felhívni a figyelmét. Igaz, már március van, de ez az ajánlat nagyon is időszerű. Veľké Karlovicébe, egy uszodával, szaunával rendelkező hegyi szállóba invitálom az érdeklődőket. A közelben április végéig kiváló sízési lehetőség várja őket. • Olyan gazdag az ajánlat, hogy valóban nehéz választani. De van valami különlegességük, amit más iroda nem kínál? - Azt hiszem igen, ilyen javaslatunk is van, és a tervünk megvalósítása csak az érdeklődőktől függ. Magyar iskolák jelentkezését várjuk. Csoportoknak szerveznénk Bécsbe és Salzburgba buszkirándulásokat, amelyeken magyar és osztrák idegenvezetők mutatnák be a legnevezetesebb látnivalókat a gyerekeknek. Az utakat olyan napokon szerveznénk, amikor a múzeumokat ingyen lehet látogatni, s így kevés pénzért meglehetősen sokat láthatnának a tanulók. Remélem a pedagógusok felfigyelnek kínálatunkra. DEÁK TERÉZ TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § SÁRGARÉPA jeligére: Kérdezőnk nem vállalkozó, a kertjében termesztett zöldség értékesítéséből évente körülbelül 30 000 korona jövedelme van. Nyugdíjas, felesége nem kap semmilyen nyugdíjjáradékot, így havi 2365 koronából élnek ketten, ezért is jön jól a kertből származó kis jövedelem. Arra kíváncsi, hogy kell-e biztosítást fizetnie, útadót, és körülbelül mennyi lesz a jövedelemadója, ha sikerülne 30 ezer koronás bevételre szert tennie. - Kérdezőnk a saját maga által meghatározott kivetési alapból fizet biztosítást júliusig (havonta). Ezt követően pedig anynyit, amennyit az 1992-es évi jövedelemadó-alapjából számít ki. Tehát amennyiben a 30 ezer koronás összegből indulna ki, akkor ebből le kell számítani a kiadásokat, tegyük fel, hogy ezek 15 ezer koronát tesznek ki, és ebből az összegből indul majd ki kivetési alapjának kiszámításakor. Vagyis, a befizetendő összeget a következőképpen kaphatja meg: 1/2 x 1/12 x (230 000 - 15 000) = 287,50 korona. Havonta tehát ennyit kellene befizetnie a biztosítóba. Az útadóval kapcsolatos kérdésére tömören csak annyit válaszolok: be kell fizetnie, ha áruját gépkocsival szállítja a piacra. Jövedelemadójának kiszámításában pedig a 286-os számú törvényből kell majd kiindulnia, s ennek alapján számíthatja majd ki a jövedelemadót. Vagyis: a 30 000 koronából a költségekre leszámítja ennek a felét, az 50 százalékos átalányköltséget, az így megmaradt 15 000 koronából a feleségére leszámítja a 12 ezer korona adómentes tételt, majd még levonja a közlekedésre alkalmazható adómentes tételként a 2400 koronát, s a fennmaradó összegből fizet majd 15 százalékot (90 koronát). POZSONYI TELEFONSZÁMRÓL hívott a következő kérdezőnk. Nyugdíjas tervezőmérnökről van szó, aki nem tudja, amennyiben vállalkozóként továbbra is szeretné folytatni munkáját, be kell-e fizetnie a biztosítást. Azt kérdezi, ha ezt nem teszi meg, milyen bírsággal számolhat. - Amennyiben kérdezőnk folytatni kívánja a vállalkozást és nem adja vissza vállalkozói engedélyét, be kell fizetnie a biztosítást, bármennyire is - mint írja - „diszkriminálja ez a törvény a nyugdíjasokat". A törvény értelmében minden nap hátralékért a biztosítási összeg 0,1 százalékával növelhető a befizetendő összeg. MOLNÁR ROZÁLIA MIKR0CENZUSFELMÉRÉS 1993. április 5e és 22-e között véletlenszerűen kiválasztott községekben, és ezeken belül véletlenszerűen kiválasztott háztartásokban statisztikai felméréseket végeznek. A felmérést hivatalosan Mikrocenzusnak nevezik, és körülbelül a lakások 1 százalékát fogja érinteni. A Mikrocenzus célja, hogy képet kapjunk a háztartások szociális összetételéről, a közösen gazdálkodó háztartások bevételeiről az 1992. évben, a bevételek különbözőségeiről, további a lakbérekről és a lakásfenntartás költségeiről. A kiválasztott háztartásokat 1993. április 5-éig értesítik levél formájában a felmérést végző személy látogatásáról. A felmérést április 5-22én fogják végezni a megbízott személyek, akik a háztartás tagjainak igazolványt mutatnak fel (Megbízás a felmérés elvégzésére - Poverenie na vykonanie funkcie). Ez az igazolvány csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. A felmérést beszélgetés formájában fogja végezni a jogosult személy, és a közölt bevétel összegét nem fogják utólagosan ellenőrizni a munkaadóknál. A feleleteket a felmérést végző egy kérdőívbe íogja bejegyezni. A felmérést végző személyeket és azokat is, akik a felmérés feldolgozásával kapcsolatba kerülnek, szigorú titoktartásra kötelezi az SZNT 322/1992. számú, a szlovák statisztikáról szóló törvénye. A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL DUNASZERDAHELYI JÁRÁSI OSZ TÁLYA SZIMŐ ÉS KAMOCSA VÉGBE EGY JÓ HÍR! S akitől megtudtuk, a legilletékesebb: az érsekújvári járási távközlési igazgatóság felelős dolgozója, Miroslav Kleman mérnök. Március 8án azzal a hírrel lepett meg, hogy két héten belül működőképessé teszik a december eleje óta néma telefonokat Szimőn és Kamocsán. Az említett vonalakkal nemcsak az ominózus december eleji vihar óta van gond. Két éve már, hogy csak találgatják az előfizetők, mire jó a telefonálásra csak elvétve alkalmas készülék. Az okok - mint mindig - objektívek. Elavult kábelek, túlterhelt vonalak ... Az új kábeleket lefektették Az illetékes szerint a csere azért nem ment gyorsabban, mert az erős fagyok akadályozták a munkát. Végre tavasz lesz, s az ígéretek szerint - telefon is. A kamocsai polgármester, Lukács Vince kétkedve fogadta az örömhírt. Majd ha megszólal íróasztalán a készülék, elhiszi. A két faluban ugyan végveszély esetére kaptak egy-egy rádiótelefont, de sok köszönet nem volt benne. Csak akkor adott vonalat, ha éppen neki tetszett. Amikor történetesen túz volt a faluban - kétszer is -, éppen nem adott. Az illetékes által megjelölt időpont közeledik. Két falu lakossága várja a tavaszt és hogy felberregjen a telefon. (kopasz) MY0M0R0G A SOMORJAI VERSENYISTÁLLÓ A szlovákiai lótenyésztés meredeken csökken, és az utóbbi időben ez különösen érvényes az angol telivérek tenyésztésére. Még a közelmúltban is a legsikeresebb szlovákiai lótenyésztő vállalatok közé tartozott a somorjai vállalat, amely napjainkban egzisztenciális gondokkal küzd. A helyzet mára odáig fajult, hogy az idei versenyidényben a somorjai sárga-kék színeket talán egyetlen ló sem képviseli majd. Azért, hogy megmentsék a somorjai angol telivérek tenyésztését, cseh és szlovák szponzoroknak adták bérbe, olyanoknak, akik készek megtéríteni a vállalat versenyidényben való működtetésének költségeit. Az egykori legsikeresebb szlovákiai versenyistálló tehát ma nyomorog, és vár a privatizációra, melyre valószínűleg még ez év nyarán sor kerül.