Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-02 / 50. szám, kedd

1993. MÁRCIUS 2. GAZDASÁG 6 KÉT (FÉL)IGAZSÁG TAJÖKOLOGIA - RAJZASZTAL MELLŐL (Beszámoló a Duna árterének jelenlegi álla­potáról és az ott folyó munkákról) Miután a Duna főmedréből a vizet a felvíz­csatornába terelték, jelentősen lecsökkent az ágrendszer vízszintje is, bár a fenék eliszaposo­dása miatt a süllyedés nem érte el a főmeder­ben tapasztalt mértéket. Ez főként az ágrend­szer középső részére vonatkozik, amely csak Bősnél és Vajka alatt érintkezett a főmederrel. Ezzel kapcsolatos a Szlovák Környezetvédelmi Hivatal 11. feltétele is, amely szerint biztosítani kell az ágrendszer dinamikus összeköttetését a Dunával. Ezt azonban a technikusok (közülük is főként a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat) tel­jesen másképp értelmezik, mint az ökológusok, ráadásul az általuk napjainkban megvalósítás alatt álló megoldást egyetlen ökológiával foglal­kozó intézménnyel sem konzultálták meg, sőt ezt közülük egy sem támogatja. Tisztán műsza­ki megoldásról van ugyanis szó, amely teljes mértékben mellőzi a természetvédelem érdekeit és a táj igényeit. Lényege, hogy az ágrendszert a főmedertől elzárva, a Doborgaz mellett kiépí­tett zsilipen keresztül a felvlzcsatornából lássák el vízzel. A mi megítélésünk szerint azonban ez legfeljebb kiegészítő szerepet játszhatna, mivel az ökológiai rendszer csak akkor marad műkö­dőképes, ha fennmarad az ágrendszer kapcso­lata a Dunával és vízellátása elsősorban onnét történik. Ahhoz, hogy megértsék, mi is folyik napjaink­ban az ágrendszerben, ismernünk kell a koráb­bi állapotot. A mellékágak vizének visszatartá­sára, illetve szabályozására a század elején zá­rásokat, vagyis keresztgátakat építettek ki. Ezek tört kövekből készültek, amelyeket valószínűleg kézzel illesztettek egymás mellé. Mivel termé­szetes anyagból vannak és rejtekhelyül szolgál­nak a vízi élővilág számára, elfogadható módon illeszkednek a tájba. A jelenleg folyó beavatko­zások keretében ez idáig az 1825,5 folyamkilo­méternél, vagyis Nadasd szintjén négy zárást alakítottak át oly módon, hogy az eredeti gáttes­tet megbontották ós betonelemeket helyeztek el bennük, amelyek a műszaki elképzelések szerint a víz átbocsátására fognak szolgálni. Ezután az egészet kövekkel felmagasították és betonnal beöntötték. Ezek az új vasbeton-létesítmények elődeikkel szemben megbontják a tájképet ós ki­fejezetten zavaróan hatnak. Hasonló munkák folynak jelenleg Baka magasságában az 1824. fkm-nél, ós megkezdődött előkészítésük Bodak környékén, az 1830 fkm-nél. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy mindez teljesen ellentétben van azoknak az öko­lógusoknak a véleményével, akik hajlandónak mutatkoznak, hogy a tervezőkkel együttműködve optimális megoldást javasoljanak. Jelenleg egy tisztán műszaki, a rajzasztal mellett kitalált meg­oldás megvalósítása folyik. Hasonlóképpen megkezdődött egy úgyneve­zett manipulációs út építése is, amely Doborgaz­tól Szapig a főmeder mellett húzódik majd Ez Nadasd körzetében már részben el is készült, így tapasztalhatjuk, hogy sokkal szélesebb, mint az eddigi erdei utak, ráadásul szilárdított felülete van, (gy lehetővé válik a motoros járművek be­hajtása is, ami pedig óriási veszélyt jelent az ot­tani élővilág számára. Nem kifogásolható a gya­logos vagy kerékpáros turisztika - természete­sen néhány biocentrum egyidejű fokozottabb vé­delmével, de ez az út és a betongátak teljes mórtékben ellentétesek az ebben a körzetben tervezett természetvédelmi terület érdekeivel Végezetül megkezdődött az ágrendszer utolsó, még szabad kijáratainak a lezárása is. Ez ugya­nis - amióta a bodaki kaput a nyolcvanas évek­ben egy alacsony gáttal lényegében megszüntet­ték - mindössze három helyen maradt kapcso­latban a főmederrel, szemben a magyar oldallal, ahol a hazai gyakorlattal szemben sokkal óvato­sabb és átgondoltabb beavatkozások történtek. TAVASZI HITELKERINGŐ A Rimaszombati járás mezőgazdasági vállalatainak elmúlt évi eredményei arra utalnak, hogy az ágazati mélyrepülés itt is olyan légvonatot húzott maga után, amely ugyancsak kiseperte a gazdaságok kasszáit és raktárait. A termelést általános leé­pülés jellemzi, a járás mezőgazdasági üzemeinek teljesítőké­pessége alig éri el a 60 százalékot. A juhtenyésztésen kívül szinte alig található olyan termelési mutató, amely nem negatív előjellel kezdődne, s amely egyértelműen jelzi, valóban komoly a válság. Ezek az intézkedések komoly hatással lesz­nek a terület dinamikájára, ami csakis az ág­rendszer ós a főmeder újbóli összekötésével biztosítható; Igy nem véletlen, hogy ez bekerült a környezetvédelmi hivatal feltételei közé is. Saj­nos, az is tény, hogy az erőmű építésében ós üzemeltetésében érdekeltek a környezetvédelmi minisztérium következetlen felügyelete ós ellen­őrzése hatására meg szeretnék változtatni, illet­ve ki akarják iktatni ezt a feltételt. Mit is kellene tehát tenni, illetve mit javasol­nak az ökológusok? Először is az ágrendszerből el kell távolítani a kavicshordalékot, üledéket, és ezzel egyidőben ki kell nyitni az ágak torkolatait. Ez azonban mindaddig nem lehetséges, amíg nem születik megegyezés Magyarország ós Szlovákia közt a főmeder viszonyának stabilizá­lásáról Erre több megoldási javaslat is létezik; történhetne például 4-5 kögát segítségével; a köztük levő szakaszok idővel feltöltődnének és a mederfenék lényegében elérné a bevágódás előtti szintet. Igy újra elképzelhető lenne a mel­lékágak vízellátása; úgy, ahogy az a múltban történt. Ezek a gátak azonban nem készülhetné­nek betonból, mégpedig azért, hogy a viszonyok stabilizálódása után nagyobb beavatkozások nélkül eltávolíthatók legyenek. Végezetül újra fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az ágrendszer jelenlegi átalakítása teljesen ellentétben áll a 11. ós 18. környezet­védelmi feltétellel. Egyáltalán nem veszi figye­lembe az ökológusok véleményét, akik pedig ehhez megfelelő végzettséggel rendelkeznek Normális viszonyok közt a műszaki végzettségű szakemberek először tanácsot kérnek azoktól, akik ismerik a táj összefüggéseit. Az elvégzendő munkák feltételeit ugyanis azoknak kell megálla­pítaniuk, akik értenek a tájökológiához, és nem azoknak, akik átépítik azt. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a tájat jelenlegi állapotában nem hagyhat­juk önmagára ós szükség van az emberi me­nedzsmentre, de ez csak az előbb felsorolt szakmai sorrendben lehetséges. MIRKO BOHUŠ, a Komenský Egyetem Ter­mészettudományi Kara Ökosozoológiai és Fizio­taktikai Tanszékének munkatársa Hetek óta vállalkozói sortűz zú­dul a kormányra. A létéért küzdő réteg hangos vergődése ez az el­sorvadás ellen. Egyik hangadójuk, Milan Hatnančík, a Szlovákiai Vállalkozók Társulásának galántai járási elnöke csak két igazságot vél kihámozni az elmúlt időszak történéseiből. Szerinte azt akarják elhitetni a magánszféra hazai él­tetőivel, hogy osztályellenségek, mert jelenlegi társadalmi beállítá­sukból csakis erre lehet következ­tetni. Ha meg mégsincs így, akkor már csak egy lehetőség létezik. Maga a kormány nem hozzáértő, s abban az esetben jobb lenne, ha önként tűnne el a politikai po­rondról - állítja magabiztosan. Persze, a kabinet sündisznóál­lása egyáltalán nem jelzi, csen­des és önkéntes távozás lehetne a vége a vállalkozói türelmetlen­ségnek. Sőt, a legtöbbet szidott tárcavezetők (Soboňa, Keltošová) nem is érzik át teljesen tetteik kö­vetkezményeit. A munka-, szociá­lis és családügyi miniszter a feb­ruár 21-i Lépések című tévémű­sorban - hosszas hallgatása köz­ben - annyi kijózanító érvelést kapott a vállalkozóktól, hogy azó­ta akár újabb pályamódosításon törhetné a fejét. De amennyire röpke fél év alatt megismerhettük a Mečiar-kabinet szívós és csak mozgalmuk belső döntéseire hall­gató tagjait (Kňažko minisztert ki­véve), aligha várható, hogy Oľga Keltošová eljátssza az önkénte­sen távozó szerepét. Miért is ten­né, ha ennek megvan a maga al­kotmányos útja. Van parlamen­tünk, s immár államfőnk is. Na és demokráciánk, a DSZM többségi demokráciája. így aztán Hatnančík úr két igaz­sága is napjainkban féligazsággá sorvad. Kormányunk szakértelmét döntéseinek a hétköznapjainkra történő lecsapódása jelzi a legjob­ban. Ha valóban nem odavalók ülnek a miniszteri bársonyszék­ben, azt magunkkal el is hitethet­jük, de velük már aligha. Ily mó­don önkéntes lépésükre még so­káig várhatunk. Ugyanakkor a kormány szemében tán nem is osztályellenség a sok vállalkozó. Részben azért, mert ilyen társa­dalmi rétegeződés nálunk már nem létezik, részben meg azért, mert a kabinet jól begyakorolt szójárásával újfent támogatásuk­ról kezd glóriákat zengeni. Erre mondta az egyik vállalkozói ve­zér: várunk a kormány első érde­mi lépésére, mert ígéretekből már volt elegendő. Nekem ennek kapcsán rendre a háborgó tengeren veszteglő ha­jó esete jut az eszembe. A vihar közeledésekor a kapitány vele egyhúron pendülő személyzetével először a menekülés lehetőségét esetleg felcsillantható evezősöktől próbál megszabadulni. De nem úgy, hogy a tengerbe dobatná őket, hanem olyan iramot diktáltat velük, amelyet képtelenek elvisel­ni, így maguk sodródnak a végki­merülés állapotába, s maradnak nyűgként a hajó fedélzetén. Még mielőtt valaki katasztrófa­koreográfusnak minősítene, meg­súgom olvasóimnak: a mi kapitá­nyunk most meggondolta magát, és valóban szóba állt az evezőse­ivel. S ha a nagy tanácsa is úgy kívánja, egy ideig megint csak olyan iramot kell diktálniuk, mint gyenge két hónappal korábban. Ilyen látványos megértés közben tán még a vihar is szépen elkerül­het bennünket. Mint a kormányt a lemondás. J. MÉSZÁROS KÁROLY Érthető tehát, hogy Kozsár Ist­ván, a Rimaszombati Járási Regi­onális Földügyi és Információs Szolgálat igazgatója gondterhelt arccal „teríti ki" az ágazat válsá­gára vonatkozó adatokat. Az egész gazdaságra jellemző fize­tésképtelenség „áldásait" itt is épp­úgy érzékelik, mint másutt. Az ös­szekuszálódott pénzügyi viszo­nyok ráadásul gyakran teremte­nek olyan helyzetet, amely kísér­tetiesen hasonlít a 22-es csapdá­jához. - A vetőmagért mindenütt előre kell fizetni, a gazdaságoknak azonban nincs pénzük. Bankhitell kapni manapság szinte egyenlő a csodával, ? vetőmagvásárlásra Amióta Szlovákiában is véget ért a gazdaság központi irányítá­sa, örvendetesen megszaporo­dott az ipari, szolgáltató és ke­reskedelmi tevékenységgel fog­lalkozó vállalkozások száma. Emiatt azonban a piac nagymér­tékben áttekinthetetlenné vált, aminek következtében felértéke­lődött az információk szerepe. Nincs ez másképp a fejlett gaz­dasággal rendelkező országok­ban sem, ahol e célból már régó­ta különféle adatbankok léteznek. Ezek egyike, a hamburgi szék­helyű és 25 országban tevékeny­kedő Europeisphe Datenbank 1991-ben brünni székhellyel kép­viseletet alapított, amely napja­inkra behálózta Csehország és Szlovákia egész területét. Kinek is hasznos egy ilyen in­formációs hálózat? Elsősorban beígért állami támogatásból vi­szont jó, ha március végére lesz valami. Ilyen a helyzet, s félő, hogy ennek következtében na­gyon sok termőföld bevetetlenül marad. A gazdaságoknak üzem­anyagra sincs pénzük, így ha len­ne is vetőmag, a vetés akkor is gondokat okozna -, mondja az igazgató. Tavaly a járás mezőgazdasági szövetkezetei csaknem 500 millió koronás veszteséget „produkál­tak", a leépülés jelei csaknem va­lamennyi üzemben megfigyelhe­tők. Egyedül a runyai szövetke­zetnek sikerült alig több mint 600 ezer korona nyereséggel zárnia az évet, a többiek kisebb-nagyobb természetesen a vállalkozóknak, akiknek elegendő felhívniuk az Európai Adatbank valamelyik képviseletét, és naprakész, részletes információkat szerez­hetnek több mint 15 000 cseh és szlovák vállalatról, terméke­ikről, a kapcsolatteremtés lehe­tőségeiről. A számítógépes adattárolás lehetővé teszi az in­formációk bármilyen csoportosí­tását, így akár egy termék nyo­mában is elindulhatnak, keres­hetnek beszállítókat, sőt vala­mely termékfajtát forgalmazó raktárakat is. Ehhez elegendő felhívni a 14 szlovákiai városban található iroda valamelyikét ­ezek telefonszáma egységesen 185. A szolgáltatás térítésmen­tes, így bárki, akinek, mondjuk, otthon elromlott a mosógépe, egy telefonhívás díjáért értékes veszteséget voltak kénytelenek el­könyvelni. Kozsár István úgy véli, hogy a szövetkezeti vagyon nevesítésére végrehajtott transzformáció de jure ugyan lezajlott, a gazdaságok bel­ső privatizációja azonban még vá­rat magára. Ez is az egyik oka an­nak, hogy a válságból még mindig keresni kell a kiutat. Hiányzik a termelőegységek bérleti vagy egyéb szerződéses formában való működtetése, bár hozzá kell tenni, hogy a szövetkezeti tagok nem lelkesednek túlságosan az ilyen meg­oldási javaslatokért. Évekkel ezelőtt gazdag hagyo­mánya volt ezen a vidéken a sza­badföldi zöldségtermesztésnek. Azóta a nagyüzemi fonna tönkre­ment, a kezdő magánvállalkozók pedig még csak most bontogatják szárnyaikat. A kilátásba helyezett adóterhek azonban jócskán meg­nyirbálják azok esélyeit, akik ebből a tevékenységből kívánnak megél­ni. Ez is gond, mivel a vállalkozási engedélyüket visszaadok tovább gyarapítják a munkanélküliek szá­információkat kaphat a környé­ken működő szerelőkről. A tele­fonszolgálat egyébként az utóbbi időben szakosított adatbázisok­kal is bővült, így tájékozódha­tunk a hazai idegenforgalmi szolgáltatásokról, segítségével adhatunk-vehetünk használt au­tót (ebben az esetben elegendő közölni például a rendelkezé­sünkre álló pénzmennyiséget és a keresett típust). Legújabban pedig elkezdték kiépíteni a hazai piacon kínált számítógépes programok katalógusát is, mond­ván, hogy a vállalkozók túlnyo­mó része megközelítően sem képes kihasználni személyi szá­mítógépének lehetőségeit. Az eddigieknél sokkal komo­lyabb távlatokat nyit a vállalko­zók számára az EAB INFO.­COM. szolgáltatása. Az ide je­mát, amelynek révén a járás or­szágos szinten is a nem kívánt él­vonalhoz tartozik. Hasonló cipőben járnak a nagyobb területeken gaz­dálkodó magángazdák. A járásban több mint 5 ezer hektáron 286 nyilvántartott magángazdálkodó vi­askodik a természettel ós a gaz­dasági válság egyre szorítóbb kihí­vásaival. Az új adótörvények beve­zetése óta visszaadott vállalkozói engedélyek száma jelzi: egyre ke­vesebb sikerrel. A földügyi hivatal vezetője ke­serűen jegyzi meg: a mezőgazda­sági vállalatok eladósodása és fi­zetésképtelensége olyan mértékű, hogy ez nemcsak a tavaszi mun­kák időbeni elvégzését, hanem egyúttal a szövetkezetek további sorsának alakulását is veszélyez­teti. Ha nem jön idejében segít­ség, lehet, hogy pár hónap múlva már nem lesz kinek segíteni. Mindenesetre a dolgok jelenlegi állása szerint a járásban mintegy 80-90 millió korona tavaszi gyorssegélyre lenne szükség ah­hoz, hogy legalább a legfonto­sabb teendőket elvégezhessék. A kérdések kérdése itt is az, lesz-e és honnét lesz minderre pénz. -tszl­lentkező vállalkozók bekerülnek az európai hálózatba, amelynek jelenleg 30 000 tagja van, ós 9 millió európai cégről tárol adato­kat. A tagok ezenkívül bármi­lyen vállalkozást érintő kérdé­sükre választ kaphatnak, megfe­lelő üzleti vagy termelőpartnere­ket találhatnak. A tagok ezenkí­vül rövid időre konkrét ajánlato­kat is betáplálhatnak a hálózat­ba. Az Európai Adatbanknak Szlovákiában ez idáig 14 város­ban van kirendeltsége, Pozso­nyon és Kassán kívül például Nyitrán, Dunaszerdahelyen, Ér­sekújvárban, Rozsnyón és Ri­maszombatban. Amennyiben te­hát ezekben a városokban fel­tárcsázzuk a 185-ös telefonszá­mot, vállalkozóként, de akár egyszerű érdeklődőként is érté­kes információk birtokába jutha­tunk. -tl­AZ INFORMÁCIÓ KULCSA: 185

Next

/
Thumbnails
Contents