Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-12 / 59. szám, péntek

1993. MÁRCIUS 12. rrvevrx GAZDASAG » iUJ ďAlHHBn^BHHHBIBnBBHBHBM 8 a jJTH rrnn piacképek PIACVÉDELEM A hazai piac, illetve a hazai gyár­tók védelmének nevében, de tulaj­donképpen a devizatartalékok csök­kenésének mérséklésére és az inflá­ció irányába ható erők csökkentésé­re fontolgatja a szlovák kormány az importkorlátozó intézkedések beve­zetését. Elsősorban a behozatali vámkiegészítők jönnek számításba annak érdekében, hogy a kereske­delmi mérleg jobban egyensúlyba jöjjön. A pénzügyminiszter szerint ilyen módon védi piacát egész Nyu­gat-Európa is. Velük szemben azonban nekünk van egy technikai jellegű problé­mánk, mégpedig az, hogy vámhiva­talaink nincsenek felszerelve az eh­hez szükséges számítástechniká­val. Egy olyan központi kiértékelő rendszerre lenne szükség, amely ál­landóan figyelné az egyes árucso­portok behozatalát és jelezné, ha egyfajta áruból már a meghatározott limitnek megfelelő mennyiség bejött az országba. A jelen pillanatban te­hát nagyon nehéz lenne meghatá­rozni valamilyen mennyiségi korláto­kat. Talán egy fél év múlva... A pénzügyminiszter áthidaló megoldásként nem helyesli az álta­lános vámtarifa-növelést sem, tehát az importkorlátozó intézkedések szelektívek lesznek. CSEHORSZÁGBÓL SZLOVÁKIÁBA ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁN A Szlovák Köztársaság és Cseh Köztársaság pénzügyminisztériu­mának megállapodása, valamint a bankok közötti devizafizetési egyezmények alapján a Cseh Taka­rékpénztár módosította a szlovák ál­lampolgárokkal fenntartott fizetési kapcsolatait. A takarékpénztár a fizetéseket az ügyfelek írásbeli utasításai alapján valósítja meg az átutalási betét­számlákról (sporožírové účty). Sza­badon, devizautalási engedély nél­kül csak azokat a fizetéseket valósít­ja meg, amelyek az említett egyez­ményekkel összhangban vannak. Főleg a szociális jellegű átutalások­ról van szó (tartásdíj, gyógykezelési költségek kifizetése, tandíj) amelye­ket a Szlovák Köztársaság területén lévő bármely bankban, vagy taka­rékpénztárban vezetett számlára kell átutalni. 1993. március elsejétől nem folyósítják az állandó fizetési meghagyás alapján eddig foganato­sított átutalásokat, ha az átutalási betétszámlák tulajdonosai megbíz­ható módon nem igazolták, hogy az összhangban van az említett szer­ződéssel. Üj állandó fizetési megha­gyásokat (trvalý príkaz) a szlovákiai szubjektumok irányába a Cseh Ta­karékpénztár egyelőre nem fogad el. Az ügyfél ezeket az fizetési megha­gyásokat egyszeri átutalások for­májában küldheti el, mégpedig ak­kor, ha bizonyítja jogosságukat, a bevezetőben említett törvény alapján. A Cseh Takarékpénztár közvetí­tésével a Szlovák Köztársaságba nem utalhatók át összegek kész­pénzfizetésre. Az oldalt szerkesztette: SZÉNÁSI GYÖRGY Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kelet­európai országok valutáinak árfolyama kétféle úton haladva alakul - figyelmeztet a német Gazdasági Kutatóintézet (IW). Amíg Lengyelország, Magyarország és a volt Csehszlovákia az utóbbi időben nagyjából stabilizálta pénzét, addig Bul­gáriában, Romániában, Oroszországban ennek a jelei sem tapasztalhatók. riában tavaly 90, Romániában 200, Oroszországban pedig 2000 százalékkal emelkedtek az árak. Arra, hogy a pénz árfolyama a piaci realitásokat tükrözze, három okból van szükség a kelet-európai országokban: • az ilyen árfolyam meghatározza a hazai termékek versenyképessé­gét a világpiacon; • befolyásolja az ország iránti bizal­mat a külföldi befektetők részéről; • és feltétele a nemzetközi munka­megosztásból származó előnyök ér­vényesülésének is. KELET-EURÓPAI ÁRFOLYAMOK KÉTFÉLE ÚTON Ennek okát az IW tanulmánya az elté­rő gazdasági stratégiákban látja, amelye­ket a hat említett ország maga elé tűzött. A közép-európai országok elvben a kötött árfolyam mellett döntöttek, míg a mara­dék három ország a floatingot, a lebegte­tést érvényesítette, amelynél az árfolyam ki van szolgáltatva a kereslet-kínálat piaci erőinek. Az árfolyamot stabilan tartó országok sikerét az intézet abban is látja, hogy ezek már megtették a gazdasági reform első lépéseit és a piacgazdaság kialakítá­sában messzebbre jutottak, mint a többi posztkommunista ország. Az is nagyon fontos, hogy sikerült fékentartaniuk az inflációt, amely 1992-ben az OECD adatai szerint a volt Csehszlovákiában csupán 11, Magyarországon 21, Lengyelország­ban pedig 40 százalékos volt, míg Bulgá­Ha a tervutasításos gazdaság idején ezekben az országokban hiányzott a pénz árfolyamának a piaci valósággal való bármilyen kapcsolata, akkor ez 1989 óta megjelent, mégpedig az árfolyamnak a nyugati valutákhoz viszonyított erős esésével. Az említett kétféle fejlődési irány ezen árfolyamesés nagyságában mutatkozik meg. Az IW tanulmánya szerint 1989 végé­tói 1992 végéig a magyar forint névleges értéke 76, a Csehszlovák korona névle­ges értéke 51 és a lengyel zlotyé 34 százalékkal csökkent. De az orosz rubel tavaly decemberben már csak 0,15 szá­zalékát érte el annak az árfolyamnak, amelyen 1989 végén jegyezték. Nem áll jobban a román lej és a bolgár leva sem, esetükben ez a mutató 3, illetve 8 szá­zalék. Ez a kifejezés nemcsak a proletariátus klasszikusainak szótárában található meg. Azok is szeretnének (még) maga­sabb bért, akik jól keresnek, sőt azok is, akiket már szinte csillagászati összegek­kel fizetnek meg. Az elmúlt évben néhány részvénytársaság részvényesei nemtet­szésének hatására, megváltoztatta me­nedzsereinek fizetését. Például a Ford Harold Poling cég igazgatója lemondott éves fizetésének 6,6 százalékáról, az Avon James Preston főnöke pedig befa­gyasztotta saját fizetését és ezen felül még 23 százalékkal csökkentette éves prémiumát is. Más cégeknél valóban „bérharc" ala­kult ki. Roberto Goiuzeta, a Coca-Cola főnöke azzal az érvvel lépett a részvénye­sek elé, hogy nem mond le 1991-ben kapott 86 millió dolláros évi jövedelmének egyetlen centjéről sem, mert vezetése alatt a cég 1300 százalékkal növelte nye­reségét. Elismerték érveit és valószínűleg ez ösztönözte kollégáját, Leon Hirshet az U. S. Suricaltól, hogy megkísérelje meg­védeni saját, évi 118 millió dolláros jöve­delmét. A részvényesek előtt elmondott beszédét a következőkkel fejezte be: „Úgy vélem, az önök nézetével ellentét­ben, nem vagyok annyira megfizetve, mint ahogyan azt megérdemelném." Csak az összehasonlítás végett meg­említjük, hogy Európában a legjobban fizetett főnök Carl Han a Volkswagentől, aki 1991-ben 2 millió dollárt keresett. Merre is van ez az Európa? SEGÍTSEN MAGÁN ­KÉSZÜLJÖN A SIKERRE! Horoszkópkészítés Manapság újra reneszánszát éli az asztrológia, és egyre többen fog­lalkoznak különböző szinteken a ho­roszkópok készítésével, de csillag­jóslással is. Ezt azonban nem sza­bad összekeverni a tenyérjóslással és más jóslási módszerekkel. Ma már sok száz könyvből áll az asztrológia irodalma, és nálunk is elég sok ilyen témájú kiadvány jele­nik meg. Nyugaton különböző cé­gektől is lehet horoszkópot rendelni, elég, ha az ember megadja a szüle­tési idejét és máris elküldik a szemé­lyére szóló horoszkópot. Ön is megteheti ezt, mihelyt meg­szerezte az ehhez szükséges alap­ismereteket. Hirdethet telefonkönyv­ben vagy újságban és az összes kiadása ennyi lesz. Az ismereteket könyvekből ós tanfolyamokon szerezheti meg, s csak akkor kezdjen hozzá a vállal­kozáshoz, ha már biztos tudással rendelkezik. Ezt a tudást a könyve­ken kívül máshonnan is meg kell alapoznia. El kell mennie olyan sze­mélyekhez, akik gyakorolják már a csillagjóslást és egyéni találkozó­kat is tartanak. Egy jó tanítótól tudja igazán megtanulni ezt a tudományt. Ezután már Ön is jósolhat egyé­neknek vagy horoszkópokat készít­het rendelésre. Attól nem kell félnie, hogy nem lesz elég megrendelője, mert akármennyire is ellentmondá­sosan ítélik meg az emberek a ho­roszkópokat, a jövőjére azért na­gyon sok ember kíváncsi. Ha jól beindul a vállalkozása és van még szabad kapacitása, akkor továbbfejlesztheti az üzletet. Asztro­lógiai könyveket vagy brossúrákat terjeszthet, adhat ki, ilyen jellegű ékszereket készíthet vagy készíttet­het, és ha ezeket a lehetőségeket jól kombinálja, jelentős jövedelemre te­het szert. Ami a legfontosabb: ezt a vállalko­zást működtetheti otthonról, aránylag kis befektetéssel, mégis nagy haszonnal. A személyes talál­kozókért óradijat kérjen, horoszkóp készítéséért pedig egy előre megha­tározott összeget. Dísznövények és virágok szállítása cégeknek A virágokat és a növényeket álta­lában szeretik az emberek. De ki vigyen virágot az irodába? A növé­nyeket azonkívül még gondozni is kell, locsolni, leveleket letörölni. Ki csinálja ezt? Általában senkinek sincs kedve, sem ideje erre és ekkor jöhet Ön, mint egy új üzleti lehető­ség elindítója. Munkája azzal kezdő­dik, hogy felkeresi vállalatok, irodák, üzletek vezetőit és tulajdonosait és felajánlja nekik szolgáltatását. Ez két részből állhat: az egyik, hogy hetente egyszer friss virágot szállít a megrendelőnek, a másik pedig az, hogy zöld dísznövényt ad el neki, ami ugyan egyszeri eladási lehető­ség, de elvállalhatja a növény keze­lését és öntözését is. Ezért nem kell nagy árat szabnia, hiszen ha egy irodaházban több helyen is van megrendelése egyszerre, akkor a több megrendelésből tetemes ösz­szegre tehet szert. A friss virág szál­lítását összekötheti a heti egyszeri növénygondozással, és akkor még nagyobb profithoz juthat. Ha lehet, akkor több hónapra szó­ló szerződést kössön, és idényjelle­gű virágokat szállítson. Ehhez, per­sze, meg kell találnia a megfelelő termelőt, vagy nagybani szállítót, ahol Ön olcsóbban hozzájuthat az áruhoz. Az előre szóló szerződés azt is garantálja, hogy nem szárad önre az eladatlan virág, mert mindig csak annyit kell vennie, amennyire meg­rendelése van. Ehhez a munkához lehetőleg egy combi típusú autót szerezzen be, de a kezdetben megteszi egy átlagos személygépkocsi is. Hosszabb időre szóló szerződós esetén ingyen ad­hatja a vázákat, vagy dekoratív vá­zákat is árusíthat, ha a vevőknek erre is van igényük. Ha ön helybe viszi a vázakínálatot vagy esetleg egy katalógust fényképekkel, akkor szintén nagyobb esély van arra, hogy profitot csináljon. Árulhat cse­repet, állványt, virágföldet és min­den más szükséges kelléket. A CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGA A Cseh Nemzeti Bank Gazdasági Intézete tanulmányt hozott nyilvánosságra a Csehszlovák gazdaság 1992 végén címmel. Ebből adjuk közre az alábbi grafikonokat. Bruttó hazai termék milliárd koronában Részesedés százalékban •1.200 1 000' 800. 600 400. 200 CSSZSZK CSK SZK •s S S s 2 s s Is s -s s arc •N s s s 1990 1991 1992 CSK 69,8 70,9 71,4 SZK 30,2 29,1 28,6 Külkereskedelmi mérleg milliárd koronában 1990 1991 1992 1990 1991 1992 I mmmm

Next

/
Thumbnails
Contents