Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-12 / 59. szám, péntek

HIREK-VELEMENYEK .ÚJSZÓ. 1993. MÁRCIUS 12. „KIK ÉRTED HALTAK..." MEGEMLÉKEZÉSEK MÁRCIUS 15-ÉRÓL Március 14-én, vasárnap, 14.30 órakor a Ružinov művelődési ház kistermében tartják a pozsonyi magyarok a magyar szabadságharc emlékünnepségét, „Nyelvében él a nemzetiség" címmel. A műsorban fellép Csehi Ágota és Tarics Péter. A ligetfalusi park Petőfi-szobránál tartott hagyományos koszorúzást március 15-én, hétfőn, délután 16 órakor tartja.a Csemadok városi választmánya és a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ. Ünnepi beszédet Surján László, a Magyar Köztársaság népjóléti minisztere mond. Fellép a somorjai Híd vegyeskar. A Csemadok somorjai alapszervezete ugyancsak hétfőn, 17 órai kezdettel tart koszorúzást a Pipagyújtónál. Az ünnepségen a somorjai gimnázium és ajapiskola diákjai adnak műsort. Ünnepi szónok ugyancsak Surján László miniszter. Autóbuszok a kultúrház melletti parkolóból indulnak, 16.30 órakor. A Nagykürtösi járásban az Együttélés ós az MKDM járási szervei, a Csemadok területi választmánya és a Palóc Társaság tart Ipolyvarbón, a járás egyetlen honvédsíremlékénél ünnepi koszorúzást, vasárnap délután, 15 órakor. A megemlékezés gyertyás felvonulással kezdődik, és esti filmvetítéssel ér véget. Komáromban ugyancsak március 15-én, 17 órakor tartanak koszorúzást a Jókai-szobornál, majd 17.30-kor a Klapka-szobornál Duray Miklós, az EPM elnöke mond ünnepi beszédet. 18 órakor a városi művelődési házban kerül sor ünnepi estre, melyen beszédet mond Molnár Imre, a Rákóczi Szövetség főtitkára. Fellép a Concordia kórus, valamint a Hajós néptáncegyüttes. (Munkatársunktól) - Az 1848/49es magyar szabadságharchoz a mai Kelet-Szlovákia egyes tájegységeit is erős történelmi szálak kötik. Március 15-e kapcsán több helyen figyelmet érdemlő emlékünnepségeket rendeznek. A megemlékezések március 14-én Magyarbődön 14 órai kezdettel a református templomban kezdődnek, ahol dr. Mészáros István miskolci református püspök hirdeti az igét. A szertartást követően a községi temetőben, ahol több 48-as, honvéd nyugszik, az emléküket őrző kopjafánál koszorúszásra kerül sor, ahol Czine Mihály budapesti egyetemi tanár mond emlékbeszédet. A magyarbődi rendezvényre Kassáról, a Thália Színház elől március 14-én, 13 órakor autóbusz indul, amely ingyenesen szállítja az érdeklődőket. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyarbődi művelődési házban már szombaton este megnyitnak egy néprajzi kiállítást, és március 15-e jegyében a kassai Új Nemzedék népi együttes Vándorúton című műsorát mutatja be. Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Csemadok kassai városi választmánya közös rendezésében vasárnap, 17 órai kezdettel a kassai Thália Színházban is megemlékeznek a magyar szabadságharcról. Az est szónoka itt is Czine Mihály lesz, és a kultúrműsorban a gimnázium Csengettyű kórusa lép fel, valamint a színház ifjú művészei. Rozsnyón március 15-én, a városháza nagytermében Petőfi és a forradalom címmel az alapiskola 7. osztályos tanulói számára rendeznek vetélkedőt, majd a város polgárai délután 16 órakor a Bányász Múzeum kertjében megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. Itt Ambrus Ferenc, a Csemadok Országos Választmányának elnökségi tagja mond beszédet, majd szavalatok hangzanak el, illetve a rozsnyói dalárda, a hárskúti vegyes kórus és a Csurgó parasztzenekar ad műsort. A rozsnyói ünnepségek az egykori Fekete Sas Szálló épülete előtt fejeződnek be, ahol a tavaly elhelyezett Petőfi-emléktáblát koszorúzzák meg. Nagykaposon március 15-én, 16 órakor a művelődési házban rendeznek emlékünnepséget, melynek szónoka Popély Gyula, a Magyar Néppárt országos elnöke lesz. Királyhelmec ifjúsága a város főutcáján tart felvonulást, és a művelődési ház falán koszorúzza meg a Petőfiemléktáblát, ahol Hajdók Géza nyugalmazott tanár mond emlékbeszédet. (-szák) AZ MDF AZ EGYÜTTÉLÉS KONGRESSZUSÁRÓL A Magyar Demokrata Fórum politizálásában fontos helyet kap a határon túli magyarság azon politikai törekvéseinek támogatása, amelyeket azok legitim képviselőik vagy a többségük által támogatott politikai pártjaik révén fogalmaztak meg, szögezi le az a nyilatkozat, melyet tegnap adott ki Budapesten a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöksége. A dokumentum szerint az MDFnek ebben a szellemben alakult ki őszinte és jó kapcsolata „a felvidéki magyarság legjelentősebb politikai szervezetével, az Együttélés Politikai Mozgalommal, amelynek IV. kongresszusán több történelmi jelentőségű gondolat fogalmazódott meg. Az MDF ügyvezető elnöksége szerint az összmagyarság szempontjából is nagy jelentőséggel bír az, hogy az Együttélés az eddigi „kisebbség" önmeghatározását a jövőre nézve elutasítja, és magyar nemzeti közösségnek tekinti a Szlovákiában élő magyarságot. A kongresszusi határozatba foglalt öntudatos szemléletmód segíteni fogja őket abban, hogy megszabaduljanak a kisebbségi lét lélekromboló hatásától. Határozott célként tűzik ki, hogy a felvidéki magyarság, az öntudatos polgári egyenjogúságon alapuló, saját területi, önkormányzati, valamint - a személyi elvű autonómia kivívása nyomán -, a nemzeti és állami önállóságát elért szlovák nemzettel egyenrangú partneri viszonyban, társnemzetként éljen. Az Együttélésnek a partneri kéznyújtás erkölcsi erejével megfogalmazott tervezete új, emberibb jövőt nyithat nem csupán a szétszakított magyarság, hanem a konfliktusoktól és a nemzeti sérelmektől terhelt egész Közép-Európa számára is, állapítja meg a nyilatkozat. Más magyar politikai pártok nyilvánosan nem fogalmaztak meg álláspontot az Együttélés IV. kongresszusával kapcsolatban. KOKES JÁNOS, Budapest Képünkön az amerikai szövetségi rendőrség tisztjei a New York-i bíróságra vezetik a Kereskedelmi Világközpont ellen nemrég elkövetett bombatámadás második számú gyanúsítottját, a Kuvaitban született 25 éves Nidal Ayyadot. A vegyészmérnöki diplomát szerzett kuvaitit szerdán tartóztatták le New York-i házában. KARADZSICS: MILOSEVICS NEM ÁRUL EL BENNÜNKET Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén elmondta, a kelet-boszniai muzulmán lakosság pozitív reagálása az ejtőernyős segélyakcióra arra ösztönzi az amerikaiakat, hogy folytassák azokat. A miniszter azonban nem zárta ki, hogy az USA bizonyos időre felfüggeszti a repüléseket. Tegnapra virradó éjszaka azonban az amerikai gépek még további 21 tonna szállítmányt juttattak el a kelet-boszniai Zepába. Szarajevó térségében is közelebbről meg nem határozott mennyiségű élelmiszert ós gyógyszert dobtak le. Közben a muzulmánok légi úton evakuálták sebesült katonáikat. Az AP hírügynökség jelentése szerint a tuzlai repülőtéren leszállt vöröskeresztes helikopter fedélzetén szerdán nyolc sebesült érkezett. Cyrus Vance és lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia két társelnöke tegnap Párizsban találkozott Szlobodan Milosevics szerb elnökkel, akit arra akartak rávenni, hogy támogassa az általuk előterjesztett béketervet. A találkozóra Francois Mitterrand francia elnök közvetítésével az Elysée-palotában került sor. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a párizsi megbeszélésekkel összefüggésben kijelentette, hogy Milosevics nem árulja el őket. Meggyőződése, hogy a szerb elnök a boszniai szerbek beleegyezése nélkül semmilyen dokumentumot nem ír alá. Szarajevóban Alija Izetbegovic bosnyák elnöknek szerdán nem sikerült rávennie a kormányt arra, hogy egyezzen bele a VanceOwen-tervbe. Ezért az elnök valószínűleg csak a jövő héten tér vissza New Yorkba az egymással szembenálló boszniai feiek vezetőinek találkozójára. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a muzulmánok továbbra is előnyben részesítik az erős központi kormányt és nem hajlandók elfogadni a Vance -Owen-tervet, amely az ország tíz félautonóm tartományra való felosztásával számol. Izetbegovicnak az eredeti tervek szerint ma kellett volna visszatérnie New Yorkba. A boszniai szerbek megakadályozták Philippe Morillon, a Boszniában állomásozó ENSZ-egységek parancsnokát abban, hogy látogatást tegyen a körülzárt muzulmán enklávékban, Konjevic Poljéban és Cerskában. A belgrádi rádió tegnap este megerősítette, hogy Morillon nem kapott biztonsági garanciákat és saját felelősségére felkereshette Konjevic Poljét, ahonnan az ENSZkatonák mintegy 70 sebesült muzulmánt, köztük asszonyokat és gyerekeket akartak elszállítani. JELCIN MENNE A G7-ES CSÚCSRA, HA... London is támogatja azt az amerikai javaslatot, hogy az eredetileg kitűzött időpont előtt tartsák meg a G 7 csoport újabb tárgyalási fordulóját az Oroszországnak nyújtandó segítségről. Nagy-Britannia úgy véli, a javasolt találkozó, amely az e heti hongkongi tárgyalások folytatása lenne, nem szükséges, hogy legfelső szinten valósuljon meg. Tekintettel Borisz Jelcin jelenlegi nehéz helyzetére, Bili Clinton amerikai elnök kedden bejelentette, a hét legfejlettebb ország nem várhat a júliusi tokiói csúcstalálkozóig, már előtte meg kell vitatniuk Oroszország megsegítését. Az orosz kormány egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú képviselője tegnap bejelentette: Jelcin elnök pozitívan fogadta Bili Clinton kezdeményezését. Személyesen azonban nem vesz részt a rendkívüli ülésen, ha azt nem az állam-, illetve kormányfők szintjén rendezik meg. Oroszország súlyos gazdasági helyzetéről tanúskodik az is, hogy a rubel tegnap ismét megdöntött minden eddigi negatív csúcsot: egy dollárért már 653 rubelt kérnek. Bankszakértők szerint az újabb értékcsökkenést a szuperparlament tanácskozása idézte elő. ŐRIZVE A LÁTSZATOT Washington és Moszkva levelét megírta, el is küldte a közel-keleti tárgyalások valamennyi résztvevőjének, de ettől egy picit sem növekedett az áprilisi forduló megtartásának reménye. A palesztinok nyomban bejelentették, nem utaznak el a tárgyalásokra, mivel Izrael nem fogadja vissza a deportáltakat. Követelésük jogosságát az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata is alátámasztja, az, amelyet a két meghívó, az Egyesült Államok és Oroszország is megszavazott a BT állandó tagjaként. Érthető, hogy ilyen körülmények között a palesztinok lovon érzik magukat, s igyekeznek minden módon kihasználni ezt a számukra kedvező pozíciót. Izrael viszont aligha fogja a tárgyalások kedvéért visszavonni döntését, még abban az esetben sem, ha az arab delegációk testületileg távolmaradásukkal fognak tüntetni. Márpedig ennek a veszélye nagyon reális: Szíria, Jordánia és Libanon minden bizonnyal újfent demonstrálni fogja szolidaritását a palesztinokkal. Kellemetlen ez a helyzet Oroszország és főleg az Egyesült Államok számára is. Jelcinnek megvan a maga baja, a védnökösködés a közel-keleti válság rendezése felett csak nyűg a számára. Ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy lemond erről a szerepről, mert ezzel csak újabb ütőkártyát adna ellenfelei kezébe, akik már így is azzal vádolják, eljászotta Oroszország nagyhatalmi tekintélyéből azt a maradékot is, amit Gorbacsov megőrzött. Egészen más, de nem egyszerűbb Washington helyzete sem. Az amerikai diplomácia tisztában van azzal: az arabok - s nemcsak ők - azt várják tőle, hogy nyomást gyakorol Izraelre a deportáltak ügyében, s egyáltalán a tárgyalások sikerének érdekében, hiszen erre csak neki van módja. Más kérdés, hogy az ilyen nyomásgyakorlás mennyire lenne hasznos. Magában hordaná ugyanis annak veszélyét, hogy Izrael még a mostaninál is makacsabban ragaszkodna a komolyabb engedményeket elutasító álláspontjához. Ám nyilvánvaló, hogy az amerikai kormány húzódozásának más okai is vannak: a palesztinoknak nincs valami jó hírük az óceán túlsó partján. Még a Reagan-Thatcher páros idején alakult ki az a gyakorlat, hogy a fontosabb külpolitikai lépéseket Washington és London egyezteti egymással. A héten történt ez alól kivétel: a Major-kormány úgy döntött, ismételten felveszi a kapcsolatot a PFSZ-szel, viszont a Clinton-adminisztráció erre továbbra sem hajlandó. Ami érthető is, hiszen több jel arra vall, a New York-i súlyos robbantásos merénylet elkövetésével palesztinok vádolhatók, konkrétan éppen az a Hamasz nevű muzulmán fundamentalista szervezet, melynek aktivistáit Izrael kitoloncolta. Ha tehát Clintonék ragaszkodnak visszafogadásukhoz, lényegében támogatják azt a szervezetet, amely az áldozatokat is követelő merényletért felelős - márpedig ezt a közvélemény aligha tudná megemészteni. Nos, ilyen helyzetben Moszkva és Washington is csak ogyet tehet: megpróbálják őrizni a látszatot. Úgy tesznek, mintha a béketárgyalások mindennél fontosabbak lennének, még honi gondjaiknál is Összehívták hát a tárgyalások újabb fordulóját, ahogy illik, de arra már aligha fognak időt és energiát pazarolni, hogy a meghívottak útjából eltakarítsák az akadályokat. Ezt az érintettekre bízzák, boldoguljanak, ahogy tudnak. Valószínű, hogy ez most sem fog nekik sikerülni. (görföl) NÉHÁNY SORBAN ^ _ ehország és Szlovákia vb képviselői szerdán Washingtonban megegyeztek amerikai partnereikkel, hogy létrehozzák a szlovák-amerikai, illetve a cseh -amerikai alapot, amelyek keretében tovább érvényesítik a hajdani Csehszlovákia és az USA között 1991-ben kötött tudományos-műszaki együttműködésről szóló megállapodást. A maradék összeget a volt szövetségi alapból 2:1 arányban osztották el. Szlovákia 9 millió koronával járul hozzá az új alaphoz, az Egyesült Államok pedig 300 ezer dollárral. A szlovák hozzájárulást még jóvá kell hagynia a pozsonyi kormánynak. S

védországban idő előtti parlamenti választásokat írhatnak ki azt követően, hogy a kisebbségi kormány vereséget szenvedett az állami költségvetésről tartott szavazáson. Erről tegnap tájékoztatott Carl Bildt kormányfő szóvivője. Követelni fogjuk a bizalmi szavazást, mondotta a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában, majd hozzáfűzte, amennyiben a négytagú kormánykoalíció nem jár sikerrel, indítványozza új parlamenti választásokat. Hivatalos források szerint a bizalmi szavazásra a jövő héten kerül sor. H Magyarországnak teljes mérIVI tékben kártalanítania kell azokat a zsidókat, akiknek vagyonát a második világháború során sajátították ki. Az alkotmánybíróság döntése értelmében az államnak kártérítést kell fizetnie az erőszakkal elkobzott ékszerekért és aranytárgyakért akkor is, ha az eredeti tulajdonosok meghaltak és nem hagytak örökösöket. Ebben az esetben a vonatkozó pénzösszeget a zsidók érdekeit képviselő szervezetek kapják meg. A bíróság időközben azt is kiderítette, hogy néhány elkobzott tárgyat Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba szállítottak át, másokat Magyarországon adtak el. B

ili Clinton amerikai elnök Jean Kennedy Smith-t, Edward Kennedy szenátor testvérét nevezi ki az Egyesült Államok írországi nagykövetévé, tájékoztatott szerdán a The Boston Globe és a Boston Herald. A két napilap rneg nem nevezett forrásokat idézett, amelyek szerint Clinton március 17-i, az Albert Reynolds ír miniszterelnökkel megtartandó találkozója során jelenti be Smith jelölését. A lapok szerint ez a kinevezés gesztus Kennedy szenátor felé. A 65 éves Smith asszony elsősorban karitatív tevékenységével szerzett hírnevet. K

ínában a rendőrség letartóztatott 18 tibetit, mert Kínaellenes tüntetésen vettek részt. A tibeti fővárosból érkezett jelentések szerint Lhasában az utóbbi időben valóban többször rendeztek olyan tüntetéseket, amelyeken a résztvevők Tibet függetlenségét követelték. A biztonsági erők elsősorban könnygázt, ám lőfegyvert is bevetettek a tiltakozó diákok ellen. r E

szak-Belfastban tegnapra virradó éjszaka megöltek egy 39 éves protestáns kereskedőt. Norman Truesdale éppen üzletében tartózkodott, amikor belépett egy ismeretlen férfi és tüzet nyitott rá. A gyilkos gépkocsin menekült el, autóját a szomszédos katolikus negyedben találták meg. Az üzlet korábbi tulajdonosát az ír Köztársasági Hadsereg tagjai ölték meg. C

arlos Menem argentin elnöknek a jövőben havi fizetésének egy részét át kell engednie feleségének, aki kénytelen volt elköltözni az elnöki palotából. Erről a bíróság döntött azt követően, hogy Zulema Menem elégtelen pénzügyi támogatással vádolta meg az államfőt. Menem asszony arra panaszkodott, hogy férje nem teljesíti kötelezettség-vállalását, mely szerint havi 8500 pesosszal járul hozzá költségeihez. Zulema Menem 1990 júliusában nyújtotta be a válókeresetet, azt követően, hogy Menem elnök utasította testőreit, ne engedjék be nejét az elnöki rezidenciába. Zulema hűtlenséggel ós durva sértésekkel vádolta meg az argentin elnököt.