Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-10 / 33. szám, szerda

MOZAIK I ÚJ SZÓ A 1993. FEBRUÁR 10. POLITOLÓGIA KEZDŐKNEK ÉS SÖRÖZŐKNEK A SÖDIT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMINÁRIUMRÓL Meghívót kaptam kézhez, amely egy szokatlan rendezvényre, a január 31. és február 6. között Pozsonyban megtartott SÖDIT társadalomtudományi szemináriumra szólt. A programban felsorolt előadások jegyzékében olyan címek szerepeltek, mint: Politikai helyzetjelentés, A politika etikája, Szlovákia szociográfiája stb. Amikor egy ismerősömnek elújságoltam, milyen szemináriumra készülök, azt kérdezte: „Mi az, már megint beindul a marxista egyetem?" Akkor nem tudtam neki válaszolni, de így utólag megnyugtathatom, ez nem olyan iskola volt. Stichy Ödön emlékezetére A meghívó szerint a szemináriumra a prágai Ady Endre Diákkör, valamint a Diákhálózat közös rendezésében, a Márai Sándor Alapítvány és a Rákóczi Szövetség támogatásával került sor. Ez eddig világos, a SÖDIT név azonban számomra megfejthetetlen rejtély volt. Kíváncsiságomat kielégítendő, az egyik Ady-klubos rendezőtől, Varga Gábortól kértem felvilágosítást. Ő mondta el, hogy a szemináriumot a csehországi és a szlovákiai főiskolák és egyetemek mellett működő magyar diákklubok számára szervezték azzal a céllal, hogy a politikai és a társadalmi életben aktívan tevékenykedő emberek előadásaival pótolják a főiskolai tantervből majdnem teljesen hiányzó politikai és társadalomtudományi ismereteket. Végre azt is megtudtam, mi az a SÖDIT. A betünév jelentése: Štichy Ödön Diáktársaság. A névadó Stichy Ödön állítólag egy méltatlanul elfeledett csehszlovákiai magyar politológus és történész volt. Pozsonyeperjesen született 1910-ben, prágai vonatkozása pedig abból adódott, hogy ő volt a prágai Szent György Kör egyik alapító tagja. Emigrációban halt meg, elfeledve. Két műve jelent meg amerikai emigrációja idején, angol nyelvű szamizdat kiadásban: a „Nemzeti szocializmus, avagy a fundamentalizmus győzelme" és az „Amerika a kommunizmus gyűlöletében". Már szégyellni kezdtem magam műveletlenségem miatt, mert én bizony ezt a nevet életemben nem hallottam, de aztán fülembe jutott a rejtély valódi magyarázata is. E szerint az egykor híres politológus nem is Pozsonyeperjesen, hanem Prágában született, és nem is szülőágyban, ahogyan egy normális halandóhoz illenék, hariem szülőagyban - söröző diákok agyában. Rossznyelvek szerint a SÖDIT eredetileg nem is a politológus nevét, hanem Söröző Diákok Társaságát jelentette, s a nagy gondolkodót csak utólag költötték hozzá, hogy előkelőbb társaságban is szalonképessé váljanak. Nagy emberek kis előadásai A tizenöt meghívott előadó között olyan nevek szerepeltek, mint Peter Mariánek, a Human mozgalom elnöke, Duray Miklós, A. Nagy László és Popély Gyula partelnökök, valamint Miloslav Bednár, Zora Bútorová, Öllős László és mások. Sajnos, nem volt alkalmam az összes előadást végighallgatni, de néhányat megemlítenék. Duray Miklós a jelenlegi politikai helyzetet a nemzeti forradalmak alakulásával magyarázta, s kifejtette autonómiaelképzelését is. Olyan fogalmakkal ismertette meg hallgatóit, mint az etnoregionális társadalmi felosztás, többségi terület, kisebbségi terület, szórványterület, perszonális autonómia és hasonlók. Öllős László, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének politológusa profi tanár módjára magyarázta az olyan fogalmakat, mint az osztálykollektivizmus, nemzeti kollektivizmus, konzervatizmus, liberalizmus stb. S itt meg kell jegyeznem, hogy Öllős sűrűn fűszerezte előadását Stichy-idézetekkel, ezzel is bizonyítva, hogy van humorérzéke. Mert aki nem ismeri a SÖDIT valódi jelentését, az egészen komolyan vehette az idézeteket, de a beavatottak értékelni tudták, hogy a kitalált gondolkodókhoz milyen elmés gondolatokat talált ki a magyarázó. Az előadók sorában bemutatkozott a budapesti Századvég Politikai Iskola is, amely egy profi politikusokat képző alapítványi intézmény. A diákok az egyik előadáson sem csupán passzív hallgatók voltak, de kérdeztek, megjegyzéseket tettek és saját véleményüket is kifejtették. „Nyüzsögni kell, különben elveszünk" Az előadások szünetében a diákokkal társalogva arról érdeklődtem, miért is jöttek tulajdonképpen erre a szemináriumra. - Annyira kevéssé vagyunk benne a politikában - mondta Takács Attila, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola diákja - hogy néha kell egy ilyen hely, ahol az ember egy picit beleéli magát. Az egy hét alatt rengeteget tanultunk, én például egészen másképp nézek bizonyos dolgokat, mint azelőtt. Az iskolában a tantervünkben egy fikarcnyi politika sincs, ami régebben a marxizmus volt, azt most felváltotta a menedzsment, az üzletkötés, meg az ökológia. Igaz, mint választható tantárgy, van politika is, hogy a régi tanároknak legyen mit csinálniuk, de ezt senki nem választja. Én ez alatt az egy hét alatt arra jöttem rá, hogy rengeteg lehetőség áll előttünk, amiről eddig nem is tudtunk. És ebbe bele kell épülni, muszáj nyüzsögni, mert különben elveszik az ember. Beszélgetésünkbe másik két mezőgazdász hallgató, Csiba Feri és Surán Gabi, JUGYIK - Juhász Gyula Ifjúsági Klub - vezetői is bekapcsolódtak, megerősítve azt a véleményt, hogy valóban fontos ez a szeminárium, mert más szemmel néznek ezután a mindennapi eseményekre, s azokat esetleg a klubon belül is megbeszélik. Elpanaszolták, hogy elég lagymatag jelenleg a klubélet Nyitrán, s úgy gondolják, hogy az ehhez hasonló akciók is segíthetnék annak feipezsdülósét. A prágai diákok helyzetéről Tari .Gábort, az Ady Endre Diákkör elnökét kérdeztem. - Nagyon sok kérdőjel áll előttünk, ugyanis az ország kettéválásával kapcsolatban sok mindenről beszélnek, csak az oktatásról nem. Az iskolából még semmilyen hivatalos utasítást nem kaptunk, egyáltalán nem tudjuk, mi lesz velünk. Attól tartunk, hogy ha az ösztöndíjat a szlovákiai diákoktól is úgy követelik majd, mint külföldiektől, nagyon nehéz lesz kijutni a csehországi egyetemekre. Mert, mondjuk, a szenegáli vagy magyarországi diákoknak, akik évente ötenhatan jönnek, az állam könnyen megtéríti az ösztöndíjukat, de nem nagyon valószínű, hogy Szlovákia éppen a magyar nemzetiségű diákokkal lesz ilyen nagylelkű. Tavaly még hatvan magyar elsőst avattunk, de attól tartunk, egyre kevesebben jönnek majd, és akár az is előfordulhat, hogy ha öt év múlva az ideiek is elmennek, az AED hősi halált hal. De azért ilyen pesszimisták nem vagyunk és olyan megoldást is el tudunk képzelni, hogy alapítványok segítenék a magyar diákok prágai tanulmányait. Ezek lehetnének akár városi alapítványok is, amelyek az adott városból cseh iskolába jelentkező fiatalokat istápolnának. Tóbl Ottilia ötödéves közgazdász szintén az Ady-klubból érkezett. Mint bevallotta, ő főleg az emberek miatt jött, mert - úgymond - egy kis entellektüell társaságra volt kiéhezve, némi kulturális feltöltődésre vágyott. Tulajdonképpen nem is tudta, milyen előadások lesznek, de kellemesen csalódott, mert, habár az ő iskolájukon lehet politológiát hallgatni, ez az egy hót is sokat adott. Kérdésemre, hogy őt hogyan érintette az ország kettéválása, elpanaszolta: ezzel nagyon keresztülhúzták a számításait, mert Prágában szeretett volna elhelyezkedni, de olyan áron, hogy ezzel külföldre szakadna, nagyon nehéz rászánnia magát. S mint mondta, ezzel a problémával nincs egyedül. A szeminárium húszegynéhány hallgatója közül eggyel sem találkoztam, aki ne lett volna megelégedve a rendezvény színvonalával. A szervezők is úgy érzik, sikerült azt nyújtaniuk, amit megígértek, s el is határozták, hogy rendszeressé teszik a SÖDIT-szemináriumot - évente rendeznek a mostanihoz hasonlót. Sok sikert SÖDIT! GAÁL LÁSZLÓ TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK MAGYARORSZÁGON 1993. február 1-2-án a határontúli oktatási tanács soros összejövetelén Kárpátalja, Románia, Szlovákia, Burgenland, a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia magyar pedagógusszövetségeinek képviselői a magyarországi továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot fogadták el: A határontúli magyarok oktatásával foglalkozó tanácskozás résztvevőinek egyeztetett álláspontja a magyarországi művelődési és közoktatási minisztérium által fiataljaink taníttatására irányított anyagi segítséget illetően a következő: 1. Elvi kiindulópont, hogy ez a támogatás ne az egyén, hanem a határon túli magyarok közösségeinek az érdekeit tartsa mindenkor szem előtt. A különböző régiók (országok, országrészek) magyarságának helyzete, sajátosságai eltérőek, ennek következtében a támogatás módja csak differenciáltan, e sajátosságok és igények figyelembe vételével válhat hatékonnyá. 2. Egyöntetű véleményünk, hogy a történelmi Magyarországról leszakadt területek magyarságának nem érdeke az általános és középiskolai oktatás anyaországi iskolákban történő támogatása. Az otthon tanulóknak nyújtott egyéni ösztöndíj sem jelent közösségi előnyt (kivéve a Vajdaságot). Célszerűbb az erre szánt összegeket a szórványmagyarság fiataljainak bentlakásos ellátására, magyar magán- és egyházi iskolák segítésére vagy más intézményes támogatásra fordítani. 3. Hasznos és hatékony lehetne a szülőhazákban nem fedezhető középfokú szakmai képzés (kis keretszámú) anyaországi ösztöndíjakkal való támogatása. 4. Kárpátalja, Burgenland, a Vajdaság és a Csángóság magyar közösségeit kivéve előnyösebb a diákok részképzésére fordítani nagyobb összeget, mint a teljes képzésre. Teljes képzésre célszerű csak a hiányszakok esetében (kis keretszámú) ösztöndíjat biztosítani. 5. A határon túli magyar közösségek szakemberképzési szükségleteit javaslatunk szerint mint társadalmi igényeket kellene kezelni, melyre külön felsőoktatási keretet célszerű biztosítani. Erre a fiatalokat az igénytámasztó közegből az ottani iskolaháttér alapján kellene kiválogatni. Abban az esetben, ha a felkészültségi szintjük nem üti meg a magyarországi elvárásokat, az egyéves - a szakfőiskola vagy egyetem által irányított, biztosított - előképzéssel lenne megoldható a jelöltek felzárkóztatása magyarországi anyagi támogatással (NEI kollégiumi fedezés, szakmai konzultáció és korrepetálás biztosítása). 6. Hatékony és minden közösség számára hasznos a pedagógusok szakmai továbbképzése különböző formáinak anyagi és szakmai támogatása. 7. Kérjük az ösztöndíjrendszer olyan irányú módosítását, hogy az a továbbiakban ne serkentse a Magyarországon tanulók áttelepedését. Kérjük a közeljövőben egy, a felsőoktatással kapcsolatos megbeszélés összehívását, melyen a határontúli illetékes szervezet vezetői, valamint döntéshozatalra jogosult magyarországi tisztségviselők vennének részt. Budapest, 1993. február 2. A szlovákiai magyar fiatalok magyarországi továbbtanulásával kapcsolatban a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség a következőket közli: Az 1993/94-es tanévre 20 elsőéves hallgatónak biztosított az ösztöndíj a következő szakokra: közgazdász-menedzser 3, szociológia 2, politológia 2, lelkész 3, jogász 2, történelem 3, újságíró 2, gyógypedagógia 3. Az érdeklődők a felvételt egyéni, önköltséges alapon kérhetik 1993-as jelzésű, Magyarországon megvásárolható jelentkezési lapon 1993. március 1-éig a kiválasztott felsőoktatási intézménynél. Állami intézményekbe a felvételiköltség-térítés 900 forint. A felvételi feltételek intézményenként változnak. A külföldiek felvételi pontszámát a felvételi vizsgán szerzett pontszám kétszerese adja. A fent felsorolt szakok esetében az ösztöndíjat az SZMPSZ-nél lehet megpályázni, az elbírálásnál a felvételi vizsga eredménye szolgál alapul. További ösztöndíjak az MKM és az alapítványok lehetőségeitől függenek. Önköltséges továbbtanulás esetén eltartási igazolást kell felmutatni. Ugyancsak húsz hely biztosított egyéves előkészítőbe (NEI), a következő szakokra: pszichológia 3, pszichiátria 3, gyógypedagógiai 2, latin nyelv 2, német nyelv 3, angol nyelv 3, francia nyelv 2, néprajz 2. Az SZMPSZ központi irodája TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § K. K. jeligére kéri a választ az az olvasónk, aki számára - érthetően - még mindig nem világos, tulajdonképpen mennyit is kell fizetni a foglalkoztatási alapba annak, aki főfoglalkozása mellett vállalkozik. Ellentmondást fedezett fel ugyanis az Új Szóban közölt a vonatkozású két válaszban, de egyébként sem találkozott még e tárgyban egyértelmű válasszal. Adótanácsadónk magyarázata a következő: - A félreértés ott kezdődik, hogy még mindig nagyon gyakran félremagyarázzák a főfoglalkozás mellett folytatott vállalkozásból származó jövedelemből való biztosításfizetési módot, így a foglalkoztatási alapba fizetendő járulék kiszámítását is. Az ilyen vállalkozásból valóban nem a minimálbér alapján kell fizetni a biztosítást, így a foglalkoztatási alapba való hozzájárulást sem, hanem a tényleges alapból, amelyet úgy számít ki, hogy a havi jövedelmeket vagy a tételes vagy a 20 százalékos átalányköltségekkel csökkenti, s így megkapja az adóalapot, ebből pedig kiszámítja az ötven százalékot, majd ebből az egyes biztosításokra befizetendő tételeket, tehát a foglalkoztatási alapba küldendő 4 százalékot is. De ez csak akkor történik így, ha valóban másutt van biztosítva, és alkalmazás melletti tevékenységről van szó. Figyelmeztetem a kedves olvasót arra, hogy valóban léteznek adóhivatalok, amelyek ezt a rendelkezést nem akarják elismerni, noha a törvény egészen világosan rendelkezik; 22. paragrafusának 6 bekezdésében a második mondat mutat rá arra, hogy a főállás mellett vállalkozó személy nem köteles a 2200 - korona minimálbérből kiindulni biztosításának befizetésekor. Mi a teendő akkor, ha valaki többféle vállalkozásban is benne van? Miképpen kell adóznia? Több lábon jeligére kéri a választ kérdezőnk. - Hasonló az eset, mint annak az olvasónak adott válaszunkban, aki mezőgazdasági tevékenysége mellett kereskedelmi tevékenységet is folytat. Több lábon álló (vagy állni akaró?) kérdezőnk is vállalkozásainak végeredményéből kiindulva kapja majd befizetendő adójának összegét, hiszen egyetlen adózó szubjektumról van szó. Egészen világos, hogy például valakinek van vállalkozói engedélye, de bent van egy kft.-ben is, amelytől kap vállalkozói részesedést. Az adóbevallási űrlapban levő betétben mindkét tevékenységet külön kezeli a kérdező, de összeadódnak az eredmények, és kompenzálódnak. Tehát ha mint iparos veszteséges vagyok mondjuk ötvenezer koronával, de a kft.-bői havonta tízezer koronánként kivettem egy év alatt 120 ezer koronát, akkor a 120 ezer korona jövedelemből levonom az 50 ezer korona veszteséget, és megkapom a 70 ezer koronás jövedelmet, s ebből számítódik majd ki az adó Nem ide tartozik ugyan, de lényeges, hogy ha valakinek csak kft.-részesedése van, ebből nem számíthat le semmit, semmilyen adómentes tételt, az ilyen jövedelem tisztán „adózik" TÓTH JÁNOS