Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-05 / 29. szám, péntek

HÍREK-VELEMENYEK iÚJSZÓi AZ EGYÜTTÉLÉS, A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM, A MAGYAR NÉPPÁRT ÉS A MAGYAR POLGÁRI PÁRT MEMORANDUMA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG FELVÉTELÉRŐL AZ EURÓPA TANÁCSBA A Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság, amely 1991. február 21 -tói tagja volt az Európa Tanácsnak, 1992. december 31-én megszűnt létezni. A magát utódállamnak nyilvánító Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsaik révén kifejezték óhajukat, hogy az Európa Tanács tagjává váljanak A legitimitás kérdései A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnésének ténye vitathatatlan, legitimitása viszont megkérdőjelezhető, mert 1 A szövetségi állam megszűnéséről nem népszavazás döntött. A népfelségjogból származó önrendelkezési jog érvényesítését pártpolitikai döntések he• lyettesitették. 2. A népszavazás hiányát egy, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről 1992. november 28án elfogadott szövetségi alkotmánytörvény pótolja (a Tt. 1992/542 sz. törvénye), amely mindössze két szavazattal kapott többet, mint az elfogadáshoz szükséges szavazatarány. 3. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1993 január 19-én hozott döntésével elvetette a Szlovák Köztársaság területén megválasztott szövetségi gyúlésbeli képviselők becsatlakoztatását Szlovákia törvényhozói testületébe. Ezzel megsértette az előző pontban emiitett törvény 4. cikkelyét és még kétségesebbé tette a szövetségi állam megszűnésének és az új államok létrejöttének legitimitását. 4 A Szlovák Nemzeti Tanács már 1992. szeptember 1-jén Szlovákia alkotmányának elfogadásával egyoldalú lépést tett a szövetségi állam megszűnése felé. Ezt az alkotmányt tartalmi okokból az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői nem szavazták meg. Szlovákia alkotmányával szemben felvethető kifogások 5. Az alkotmány a „Mi, a szlovák nemzet..." bevezető szavaival a nemzetállam szellemét támasztja fel és a „nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok" állampolgári másodrendüségét sugallja. Ezt erősíti az alkotmány néhány további meghatározása is. 6. A kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait illetően olyan pontatlan megfogalmazásokat tartalmaz, amely e községek jogi viszonyait a parlamenti többség kényének-kedvének szolgáltatja ki. Például előírja, hogy Szlovákiában a szlovák nyelv az egyetlen államnyelv (6. §). Más nyelvek használatát törvénynek kellene szabályoznia. Ugyanakkor kimondja, hogy az állami szervek és az önigazgatás területi szervei államnyelven kötelesek információkat nyújtani tevékenységükről. Ez eleve kizárja, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek nyelve használható legyen a hivatalos kapcsolatban. 7 Nem garantálja tételesen a nem szlovák nyelvű iskolák létezését. A kisebbségben élő nemzeti közösségek számára „művelődési és kulturális intézmények" létesítését engedélyezi. Ezek fogalmilag nem azonosak a 42. cikkelyben meghatározott iskolai intézményekkel. 8 Az alkotmány 34. cikkelye első bekezdésének értelmében a kisebbségben élö nemzeti közösségek csupán „nemzetiségi társulásokat" hozhatnak létre. Ez a megfogalmazás szűkíti az alkotmány 22. cikkelyének 2. bekezdésében biztosított, a politikai pártok alapítására vonatkozó általános jogot. 9. A „kisebbségek és etnikai csoportok" jogait érintő rendelkezések restriktívek, és nem megengedők. Az alkotmány 34 cikkelyének 3. bekezdése megfelelő jogalapot nyújt a jövőben a kisebbségben élö nemzeti közösségekkel szembeni diszkriminatív bánásmódra, azáltal, hogy egyedül őket említi a lehetséges dezintegrációs és az államnemzet jogait korlátozó tényezőként. 10. Az alkotmány ugyan elismeri a községi önigazgatást, de a nagyobb területi önkormányzati egységek létrehozását jelenleg még törvényileg sem garantálja. 11. Az alkotmány nem biztosítja - a bíróságok függetlenségét a végrehajtó hatalomtól (145. cik.), és - a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát (20. cik. 2. bek.) 12. Túlságosan nagy lehetőséget biztosít a demokratikus döntések eredményeinek felülbírálatára és megváltoztatására. Ezt főleg a köztársasági elnök törvényvisszaadási jogkörével, valamint a népszavazás eredményének a parlament általi anulálhatóságával teremti meg. A 3., 4. és a 7. pontban felsorolt kifogások kétségessé teszik, hogy Szlovákia hajlandó-e betartani a Európa Tanács Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Egyezményének minden előírását Jogsértések Az állami hivatalok és a kormány több l

r

i NEW YORKBAN TÁRGYALNAK BOSZNIÁRÓL CLINTONÉK ÚJ RENDEZÉSI TERVEN DOLGOZNAK KÖZEL- KELET VESZÉLYBEN A TÁRGYALÁSOK A Biztonsági Tanács tagjaival és az amerikai kormányképviselőkkel folytatott intenzív tárgyalások után tegnap a nemzetközi közösség képviselői megkezdték a nem hivatalos tárgyalásokat az egymással szemben álló három boszniai fél vezetővel. Az egyelőre informatív jellegű tanácskozást Cyrus Vance megbetegedése miatt csak lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia másik társelnöke vezeti A New York-i megbeszéléseken részt vesz Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője, Harisz Szilajdzsics, a muzulmánokat képviselő bosnyák külügyminiszter, valamint Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezére. Amíg New Yorkban tárgyalnak, Boszniában tovább folytatódnak a harcok. A bosnyák rádió tegnapi közlése szerint súlyos összecsapások robbantak ki a Száva menti völgyben. Gradacac és Brcko városok ismét a horvát-muzulmán állásokat támadó szárazföldi és harckocsizó egységeiket támogató szerb tüzérség célpontjává váltak. A Tanjug hírügynökség arról tájékoztatott, hogy a Drina határfolyó bal partján fekvő Zvornik város környékén 6 kilométeres szakaszt kerítettek hatalmukba a szerb erók. Szarajevóban a viszonylag nyugodt éjszaka után tegnap reggel ismét tüzérségi harcok robbantak ki. A nap folyamán szabadon engedték az ENSZ négy katonai megfigyelőjét, akiket szerdán az észak-boszniai Doboj város környékén tartóztattak le a szerb kato nák. A szerbek kémkedéssel vádolták a kéksapkásokat és lehurcolták őket a Banja Luka-i szerb „erődítménybe". Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerdán határozatban fenyegette meg tagjait: kizárja a szervezetből azokat, akik megsértik a Szerbia és a Crna Gora elleni embargót. A közgyűlés tegnap szorgalmazta, hogy a volt Jugoszlávia területén hozzanak létre biztonsági zónákat, megerősített katonai védelemmel és nem zárta ki a közvetlen katonai intervenciót sem. Elhalasztották a jövő hétre tervezett sokoldalú tárgyalásokat az izraeli-palesztin kérdésekről - tájékoztatott tegnap Hanan Ashrawi, a palesztin küldöttség szóvivője. Hozzáfűzte még; az Izraellel folytatandó közvetlen tárgyalásokra sem kerül sor hamarabb, mint áprilisban. Ennek legfőbb oka a deportált palesztinok mindeddig megoldatlan problémája. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a palesztinok kitoloncolása miatti arab felháborodás ellenére is bizakodik abban, hogy folytatódni fognak az arab -izraeli megbeszélések. Mint ismeretes, az arab vezetők elutasították az izraeli döntést, hogy a négyszáz deportált palesztin közül száz visszatérhet. Egyes arab képviselők követelik, az ENSZ sújtsa szankciókkal a zsidó államot. Mások hangsúlyozzák; bojkottálni fogják a követlenségét. A nagyszombati egyetem megszüntetésére tett kísérleteivel a jelenlegi hivatalos hatalom megkérdőjelezte az akadémiai szabadságot. Újabb vagyonjogi diszkriminálás 20 Amikor a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot az Európa Tanács fölvette a tagországok sorába (1991 február 21-én), a prágai Szövetségi Gyűlés elfogadta a „bíróságon kívüli rehabilitációról" (kárpótlásról) szóló (a Tt. 1991/87es sz.) törvényt. E törvény szerint 1948 február 25-tól 1990. január 1-ig a politikai rendszer által okozott anyagi és egyéb károk szenvedő alanyai, valamint ezek leszármazottjai kárpótlásban részesülhettek. A törvény nem vonatkozik azokra a károsultakra, akik az 1945-48 közötti időszakban nemzeti hovatartozásuk miatt, az 1945-ben kelt 33-as és 108-as elnöki dekrétum alapján vesztették el vagyonukat. Az említett két dekrétum alapián fosztották meg vagyonától az ország valamennyi német és magyar állampolgárát. E kárpótlási törvény vonatkozási ideje felújította a második világháború utáni nemzeti diszkrimináció vagyonjogi következményeit, elsősorban a magyar nemzetiségű állampolgárokra való tekintettel. Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén. 21. A Szövetségi Gyűlés 1991. május 21 -én hagyta jóvá a földről és más mezőgazdasági vagyonról szóló törvényt (a Tt. 1991/229 sz. törvénye). Ez a törvény ugyanúgy határozza meg a vonatkozási időt, mint a kártérítési törvény. Csupán az a különbség, hogy felújítja a Szlovák Nemzeti Tanács 1948. november 4-én hozott, a Tt. 26-os száma alatt megjelent rendeletét, amely alapján a csehszlovák állampolgárságot visszanyert magyarok 1945-ben konfiskált földjeit különböző megszorítások mellett visza lehet szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak (lásd a törvény 6. § 2. bek.). A földtörvény olyan értelemben diszkriminálja a magyarokat, hogy míg a többi állampolgárnak 250 hektár összterületben határozza meg a visszaadható földterületet, a magyarok esetében ezt továbbra is az 1948-ban hozott rendelet értelmében 50 hektárban határozza meg. Ezt a törvényt az 1992. február 18án elfogadott törvény módosította (T. 93/1992 sz. törvény), mely azonban a magyarokra vonatkozó korlátozást nem távolította el (lásd a törvény 6. § 2.bek ). Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén. Szükségszerű változtatások Szlovákia jogrendjében A fenti tényeket nem konfliktuskeltés végett, hanem annak elhárítása érdekében tettük szóvá. Az Európa Tanács mérje fel a helyzetet és ellenőrizze a fenti tények valós voltát. Fontosnak tartanánk, ha a Szlovák Köztársaság mielőbb eleget tenne az Európa Tanács normarendszerének. Ehhez, megítélésünk szerint, elengedhetetlen lenne, hogy: a) a Szlovák Köztársaság összhangkező béketárgyalásokat Izraellel. Az amerikai külügyi szóvivő azonban jelezte, hogy a deportáltak körüli vitát meg lehet oldani. Mint mondotta, az USA tárgyalásokat folytat az arab kormányokkal, a palesztinokkal és a vitában résztvevő más felekkel. Általános az a vélemény - mondotta a szóvivő -, meg kell akadályozni, hogy konfrontációra kerüljön sor az ENSZ-ben. Közben Fariz Buaiz libanoni külügyminiszter Damaszkuszba utazott, ahol a szíriai képviselőkkel tárgyalt a deportáltak problémájáról, valamint a béketárgyalások folytatásának kérdéséről. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet továbbra is ragaszkodik az összes kitelepített visszatéréséhez, valamint ahhoz, hogy az arabizraeli megbeszéléseket csak a probléma megoldása után újítsák fel. 1993. FEBRUÁR 5. ba hozza alkotmányát az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének 1990. október 1-jén kelt 1134-es sz. ajánlásával; b) az alkotmányban biztosítsa - a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát; - a bírói hatalom függetlenségét a végrehajtó hatalomtól; c) módosítsa azokat a törvényeket és jogi normákat (nyelvtörvényt, anyakönyvi törvényt stb.), amelyek nincsenek összhangban ezzel az ajánlással, illetve nincsenek összhangban az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Egyezménnyel; d) hatálytalanítsa az 1945—48 közötti, a nemzeti hovatartozás alapján diszkrimináló elnöki dekrétumokat és törvényeket, s kárpótlással mérsékelje ezek negatív következményeit. Ebből kifolyólag változtassa meg a magyar és német nemzetiségű állampolgárokat hátrányosan érintő kárpótlási törvényt; e) távolítsa el a földtörvényből a magyarokat hátrányosan érintő kitételt. A Szlovák Köztársaság a felvétellel egyidóben kötelezze magát, hogy: f) felülvizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket a csehszlovák állam a magántulajdonosok rovására más állammal kötött (pl. Csehszlovákia és Magyarország között 1947. februárjában megkötött lakosságcsere egyezmény, amely jelentós anyagi kárt okozott a Szlovákia területén lévő szülőföldjéről Magyarországra áttelepülni kényszerített magyaroknak); g) aláírja, majd ezt követően ratifikálja az önkormányzatokról szóló Európai Chartát, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvekről szóló Európai Chartát és a környezetvédelemről szóló helsinki konvenciót. Ezt a memorandumot négy magyar politikai párt nevében készítettük, melyek a 1992-es parlamenti választásokon elnyerték a szlovákiai szavazatok 10 százalékát. Pártjaink a liberális, keresztény és konzervatív eszmerendszer értékeit tartják követendőnek, elutasítva bármilyen erőszakot, gyűlöletet és megkülönböztetést. Meggyőződésünk, hogy a memorandumunkban kifogásolt jelentések megszüntetésével és a felsorolt feltételek elfogadásával Szlovákia bekapcsolódása az európai integrációs folyamatba zavartalanná válhatna. Ez hasznos lenne mind Szlovákia összes polgára számára, mind az ország demokratikus fejlődése szempontjából. Pozsony, 1993. február 4. A. Nagy László a Magyar Polgári Párt elnöke Bugár Béla a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke Duray Miklós az Együttélés elnöke Popély Gyula a Magyar Néppárt elnöke CSEHORSZÁG KORLÁTOZOTT AMNESZTIA Václav Havel, a Cseh Köztársaság elnöke tegnapelőtt közkegyelmet hirdetett meg azokra a gondatlanságból elkövetett bűncselekményekre, amelyek legfeljebb három évi szabadságvesztés-büntetéssel sújthatók. Az amnesztia értelmében a büntetéseket elengedik, illetve mérséklik a várandós nők, a 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nők vagy egyedülálló férfiak, a 60 évesnél idősebb férfiak, az ötvenöt évesnél idősebb nők, valamint a rokkant és a súlyos megbetegedésben szenvedő személyek esetében is. Václav Havel korábbi, és egyes politikai körök által gyakorta bírált amnesztiájának kihirdetése után 23 000 személy került szabadlábra, s a közkegyelemben részesített személyek az elkövetkező év során 12 százalékkal részesedtek a bűncselekmények elkövetésén A jelenlegi amnesztia korlátozott terjedelméről tanúskodik, hogy a Cseh Köztársaságban szabadságvesztését töltő több mint 14 000 elítélt közül, csak 129 elítéltet bocsátanak azonnal szabadlábra. A további elítéltek az esetük egyéni felülbírálásában reménykedhetnek. Lord Owen szerdán a BT egyes tagjaival, valamint az iszlám államok képviselőivel folytatott megbeszéléseket, azokkal, akiknek az Egyesült Államokhoz hasonlóan fenntartásaik vannak a genfi béketervvel szemben. Közben Bili Clinton amerikai elnök adminisztratívájának tagjai megkezdték az új rendezési terv javaslatának kidolgozását arra az esetre, ha végleg kudarcba fulladna Owen és Vance genfi béketerve. A New York Times című napilap szerint Clinton nem fogja kényszeríteni a muzulmán kormányküldöttséget, hogy fogadja el az eredeti tervet, amely javasolja, hogy Boszniát osszák fel központi igazgatás alatt lévő tíz autonóm tartományra. MOBUTUT FELSZÓLÍTOTTÁK A LEMONDÁSRA Brüsszelben amerikai, belga és francia képviselők tanácskoztak a Zaire-ban kialakult helyzetről. Ez a három ország nyújtja a legnagyobb mértékű támogatást ennek a középafrikai országnak. Tegnap felszólították Mobutu elnököt, hogy adja át a hatalmat a reformokra hajlandó Etienne Tshisekedinek. Brüsszelben elsősorban az volt a központi kérdés, hogy milyen módon gyakoroljanak diplomáciai, politikai és gazdasági nyomást Mobutura. A zaire-i fővárosban, Kinshasában a Nobutuhoz hú erók elfoglalták és lezárták a főváros centrumát, megtámadták az ellenzéki erők állásait és a fellázadt egységek katonai táborait. A Reuter beszámolt arról, hogy a harcoktól tartva vidékről ezrek menekültek a szomszédos Ugandába. intézkedése csökkenti a jogbiztonságot és diszkriminációs szándékról tanúskodik. '••13. Erőszakkal és tömegesen távoítják el a magyar nyelvű helységnéváblákat és cserélik ki csupán szlovák •nyelvüekre, noha ezen rendelkezéseknek 'nincsen semmilyen törvényes alapja. 1 14 Akadályozzák a magyar keresztnevek, valamint a más ország területén született személyek keresztnevének anyakönyvezését. Ezáltal megsértik azt az általánosan elfogadott elvet, mely benne foglaltatik a Szlovák Alkotmány 19 cikkelyének 1 bekezdésében is, miszerint a személy neve sérthetetlen. 15. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint Szlovákia lakosságának 15,7 százaléka nem szlovák anyanyelvű. Az állami költségvetés azonban diszkriminálja a kisebbségi nemzeti közösségek kultúráját és iskolaügyét. A kulturális költségvetés 2,6 milliárd koronát irányoz elő az 1993-as évre, de ebből csupán 130 milliót (5 %-ot) a kisebbségek kulturális intézményeinek támogatására. Az iskolaügyi költségvetésben nehéz kimutatni a nem szlovák iskolákra fordított összeget. Az 1991-es adat alapján azonban egyértelmű a hátrányos megkülönböztetés, mert 16 milliárd koronából csak 860 milliót (5,4 %-ot) költöttek a kisebbségben élő nemzeti közösségek iskoláira. 16 A szlovák kormány megsértette az ország alkotmányát, mivel nem az abban rögzített hatáskörrel összhangban nevezte ki az alkotmánybírákat. Recesszív politikai és gazdasági rendszervé ltozás 17. A szlovák kormánypolitikusok nyilatkozatai alapján már 1992 őszén sejthető volt, hogy a privatizáció korábbi üteme lelassul. A mai helyzet pedig arról tanúskodik, hogy ez a folyamat szinte teljesen leállt. Ezzel egyidóben a hitelés az adópolitika korlátozza a magánvállalkozásokat is. Ez hatványozottan jelentkezik a mezőgazdaságban, ami főként a magyar népcsoportot érinti negatívan. A kormány fékezi a független bankrendszer kialakulását és több jel utal arra, hogy fokozni szándékszik a fegyvergyártást és -kereskedelmet 18. A kormányváltás következtében számos vezető államigazgatási hivatalnokot bocsátottak el, közöttük sok magyart is, mert nem teljesítették a kormányzat törvénysértő, kisebbségellenes és jogkorlátozó rendeleteit. 19. Az állam gyakran megsérti a sajtószabadságot és a hírközlószervek függet-