Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-01 / 25. szám, hétfő

RIPORT . ÚJ SZÓ A 1993. FEBRUÁR 1. AKI NEM FIZET, NE IS LAKJÉK? ISMÉT DRÁGÁBBAN A BÉRLAKÁSOKBAN Január elsejétől nemcsak Szlovákia politikai státusa változott. Sok gazdasági változás is bekövetkezett, és az állampolgárokat épp ez érinti a leginkább. Nem elég, hogy az élelmiszerárak lassan az égig szöknek, az idén a bérlakásokban lakók a fűtésért, meleg vízért, energiáért is többet fognak fizetni a tavalyinál. Ahol mérni tudják az energiát, ott egy gigajoule-ért az eddigi 89 helyett 120 korona lesz a legmagasabb díj, ahol pedig a házak nincsenek ellátva mérőműszerrel, ott a fűtött térség négyzetméteréért az eddigi 90 helyett 137 korona lesz a taksa. Ez egy átlagos lakásban több ezer koronával is megterhelheti a család évi költségvetését, és biztosan akadnak olyanok, akiknek pénztárcájából erre már nem telik, s egyszerűen megtagadják a fizetést. De mi lesz a nem fizetőkkel? Leállítják a meleg vizüket, kiköltöztetik őket lakásukból? Milyen lesz a velük szembeni eljárás? Erről kérdeztük a szakembert, Bohuslav Straka jogászdoktort, a pozsonyi II. kerületi lakásszövetkezet első elnökhelyettesét, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökségi tagját. A nem fizetőket kiköltöztethetik Az elnökhelyettes elmondta: szélsőséges esetekben bizony az is előfordulhat, hogy a nem fizetőt kiköltöztetik a lakásából. Ha a szövetkezeti lakás bérlője több mint három hónapig nem fizet, felszólítást kap, hogy bizonyos határidőn belül rendezze tartozását, s ha ezt nem teszi meg, elveszíti szövetkezeti tagságát, és bírósági úton lakáshasználati jogától is megfosztják. Ebben az esetben hatóságilag kiköltöztethetik a lakásból. A szövetkezet ilyen esetben köteles cserelakást biztosítani, de az mindenképpen kisebb vagy alacsonyabb kategóriájú, mint amelyből távoznia kell. Az ilyen esetek megoldásában a szövetkezeteknek és az államnak is az a legnagyobb problémája, hogy nagyon kevés a menedéklakás. Egy másik eljárás a nem fizetőkkel szemben az lehet, hogy leállítják számukra a meleg vizet, esetleg egyéb szolgáltatásokat is korlátoznak. Ez a megoldás szintén akadályokba ütközik, mert ma még nagyon kevés az olyan lakótömb, ahol a fogyasztást lakásonként mérhetnék, és a szolgáltatást lakásonként korlátozhatnák. Ha pedig ilyen körülmények között az energiaszolgáltató vagy a távfűtő vállalat mégis leállítaná a szolgáltatását, az a nem fizető mellett az a szövetkezetet. Fel kellene számolni, és privatizáció útján olyan személy vagy társaság kezébe kerülhetne, akinek, illetve amelynek nem lenne érdeke a szövetkezeti szellem megtartása, hanem a piaci törvényekhez igazodva, a nagyobb haszon reményében a lakbéreket tetszés szerint növelhetné. Amennyiben pedig képes lenne Prikler László illusztrációs felvétele adott háztömbben élő, rendesen fizető lakót is érintené. Neki pedig nem maradna más megoldás, mint hogy a lakásszövetkezeten keresztül elégtételt követeljen. A lakásról szóló rendelet szerint a fűtési rendszert a háztömbhöz való csatlakozás helyén 1993. szeptember elsejéig (a fűtési idény kezdetéig) energiamérővel kell ellátni. 1994 szeptemberéig a melegvíz-vezetékek külső csatlakozását, 1995 szeptemberéig pedig minden egyes lakás csatlakozását kötelesek melegvíz-mérővel ellátni. Igy elérhetnék, hogy mindenki csak a saját fogyasztásáért fizessen. Ha csődöt mond a szövetkezet A lakásszövetkezeti illetékes arra is figyelmeztetett, hogy ha a szövetkezeti tagok tömegesen megtagadnák a fizetést, tulajdonképpen saját maguk ellen cselekednének, mivel az ilyen hozzáállás csődbe juttatná menedéklakást biztosítani, a nem fizetőket is kiköltöztethetné. És az ilyen esetben sokkal könnyebben válhatna a lakó nem fizetővé, mert bár az állami, vagyis a községi önkormányzatok igazgatása alá tartozó lakásokban az állami rendelet meghatároz egy felső határt a lakbérek összegét illetően, ez a szövetkezeti és magántulajdonban lévő lakásokra nem vonatkozik. De még ha a szövetkezet fennmarad is, és szükséglakás híján a lakót nem költöztethetik ki, sőt műszaki akadályok miatt a lakást sem kapcsolhatnák ki a melegvíz-, illetve energiahálózatból, a szövetkezeti tag jogainak elveszítése akkor is bizonyos szankciókat jelent. A szövetkezetből kirekesztett lakó például nem igényelhet karbantartási, javítási szolgáltatásokat, ezenkívül elesik attól a transzformációs törvény adta lehetőségtől is, hogy a szövetkezeti lakást megvegye, és szabadon rendelkezzék vele. Félmilliót egy lakásért Azt is próbáltuk megtudni, milyen esélyei vannak ma egy lakásigénylőnek, hány évet kell várnia a lakásra. Az említett szövetkezetben például van, aki 1965 óta várja, hogy lakást kapjon. Mint megtudtuk, a helyzet mára nagyot változott. Eddig az igénylöket két kategóriába sorolták: az ún. sürgősségi vagy szociális, valamint az időrendi sorrendbe. A rendelkezésre álló lakások 70 százalékát utalták ki a szociális, 30 százalékát pedig az időrendi névsorban várakozóknak. Az idén ezt az osztályozást megszüntették, ezentúl csak egy, időrendi, vagyis a lakásigénylés hosszától függő névsort vezetnek, mert a lakások túl magas ára tárgytalanná teszi a társadalmilag gyengébb helyzetben lévők külön osztályozását. Ugyanezen ok miatt lehetetlen ma megmondani, mennyit kell várni egy lakáskiutalásra. Megtörténhet ugyanis, hogy akik hosszú évek óta várnak a lakásra, azok most képtelenek megfizetni, és így a lakás a rövidebb ideje várakozó, de fizetőképesebb igénylő tulajdonába jut. Igen, a saját tulajdonába, mert az eddigi gyakorlattal szemben, amelynek során a bérlő a lakás beruházási költségének csak bizonyos hányadát fizette, a többit állami támogatás és hosszú lejáratú állami hitel (ezt a bérlő lakbér formájában folyamatosan törlesztette) egyenlítette ki, ma az egész beruházási költséget a lakásigénylő téríti meg. így a lakásnak nem bérlőjévé, hanem tulajdonosává válik. És hogy mennyibe kerül ma egy lakás? A beruházás, azaz az igénylő által befizetendő összeg egy kétszobás lakás esetében az 500 ezer koronát is meghaladhatja, de az átlagosnál jobb kivitelű és jobb helyen fekvő lakás ára - tömbházban! - akár az egymillió koronát is túllépheti. Az egyszobás lakást sem adják majd háromszázezren alul. Ekkora kölcsönt viszont a bankok nem nyújtanak. Ilyen feltételek mellett bizony nagyon valószínű, hogy a lakásigénylők száma erősen megcsappan, s az is előfordulhat, hogy egy milliomos pár hónap alatt lakáshoz jut, a havi fizetéséből élő igénylő pedig több évtizedes „sorban állás" után is csak igénylő marad. Hiába, a piacgazdaság nem jótékonysági intézmény. GAÁL LÁSZLÓ ANACSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § H. M. jeligére kéri a választ több olvasó nevében is az i telefonáló, aki számára nem volt világos a VÁLLALKOZNI SZERETNÉNK jeligére adott válaszunk utolsó megjegyzése, miszerint az adó levonása után kapott összeg a tiszta havi bevétele, ha úgy tetszik, 3 fizetése. - Köszönjük megjegyzését, és a múlt heti keddi számunkban közölt válasz egyértelműbbé tétele érdekében megismételjük, amit már több ízben is megírtunk az adó kiszámításával kapcsolatban. Hangsúlyozzuk, az adóalap az az összeg, amit a bevételeink és kiadásaink közötti különbség tesz ki. Az így megkapott őszszegből pedig még levonhatók bizonyos megadózatlan tételek, éspedig a jövedelemadóról szóló, 286/1992 Tt. sz. törvény 15. §-ában szereplő útmutatások szerint. Megadózatlan tétel minden adófizető esetében évente 20 400 korona, továbbá minden gyermekre ugyancsak évente 9000 korona (persze, ez az őszszeg, ha házaspárról van szó, csak az egyikük fizetésénél számítható be adókedvezményként), továbbá közlekedésre évi 2400 korona (ha a munkahelyre való utazási távolság meghaladja a 30 kilométert, akkor havi 300 korona, vagyis 3600 korona vonható le e tétel keretében), leszámítható összeg a betegségi, nyugdíj és egészségügyi biztosításra befizetett összeg (főállásban vállalkozók esetében ez a kivetési alap 46 százaléka, ezen felül pedig a kivetési alap 4 százaléka, amelyet a foglalkoztatási alapba utal át). Tehát a fentiekben felsorolt tételek leszámítása után kapja meg az adófizető azt az összeget, amelyből a szóban forgó törvény 16. paragrafusában szereplő adókulcsok szerint kell adót fizetnie. Visszatérve a múlt heti keddi számunkban közzétett példára; a fentiek értelmében megismételjük, s pontosan tisztázzuk, mi is kerül belőle vállalkozónk kasszájába. Vállalkozónk feltételezett bevétele: ebből a kiadásokra ennek az 50 százalékát számítja le: a vállalkozóra leszámítható megadózatlan (adómentes) tétel a három gyermekre leszámítható összeg (3x9000) a közlekedésre leszámítható összeg (12 x 200) biztosításra és fogl. alapra vállalkozónk a minimálbérből számítja ki a befizetendő összeget, ez pedig évente Ebből fizeti a 15 %-ot. * (ez bekerül a kasszába) 180 000 korona -90 000 korona -20 400 korona* -27 000 korona* -2 400 korona* -13 200 korona 27 000 korona -pgI EGY KURIÓZUMMAL KEVESEBB NOVÉ ZÁMKY KÜLFÖLDRE KERÜLT Hogy félreértés ne essék, nem Érsekújvárról beszélek, hanem egy csehországi falucskáról, amelyet - mint a fotó is bizonyítja - Nové Zámkynak hívnak. A Nymburki járásban levő település a gömöri dimbes-dombos tájon szétszórt falucskára emlékeztet. A főútról lekanyarodva, pár kilométer megtétele után az utas a világ végén találja magát. Ez az elhagyatott hely, ahonnan tovább már nem is vezet út, azonban megér egy rövid letérőt. A zúzmarával bevont fák, bokrok, cifra kovácsoltvas kapuk elvarázsolt, elhagyott mesebeli tájra emlékeztetnek. Az utcácskák kihaltak, a pirinyó tavacska jegén sem korcsolyáznak gyerekek. A falu közepén álló telefonfülke idegenül hat. Az egyedüli életet néhány varjú és egy sovány cirmos jelenti. Néhány kéményből kékes füst száll a magasba, mintegy jelezvén, mégiscsak találunk valakit odahaza. Találomra bekopogtatunk az egyik ilyen portára. Meglepetésünkre a háziasszony szlovákul válaszol köszönésünkre és beljebb invitál. Irena Klimešová Novákyból jött ide férjhez. Akkoriban még többen laktak a faluban. Az évek folyamán a fiatalok elköltöztek, az öregek meg szép lassacskán kihaltak. Jelenleg már csak 29 család él itt. A buszjáratot megszüntették, iskolája, üzlete nincs. ! NOVÉ ZÁMKY illill ililti | f Hetente kétszer egy „mozgóbolt" biztosítja az élelmiszerellátást. Csendes, nyugodt hely Nové Zámky, ideális a vikendezésre. A házak nagy részét prágaiak vették meg. Kortyolgatjuk a kávét, közben megtudom, hogy a polgármesteri teendőkkel is megbízott 39 éves aszszony több magányos öreget is ápol. Gondoskodik, hogy legyen elegendő tüzelőjük, élelmiszerük, gyógyszerük. Az ország kettéválása, a nemzetiség, állampolgárság is szóba kerül. - Soha nem voltam politizáló alkat, és az, hogy én szlovák vagyok, a férjem pedig cseh, az égvilágon semmi galibát sem okozott. Gyermekeim csehül beszélnek és cseh nemzetiségűek. Én megmaradtam az anyanyelvemnél, de_a cseh állampolgárságot választottam. Nem ismerem Szlovákia gazdasági helyzetét, de gondolom, Csehországgal szemben hátrányba került. Mindenesetre furcsa és nem túl melengető érzés az, ha legközelebb hazalátogatok, már külföldre utazom, xxx Mig közös államban éltünk, két Praha és két Nové Zámky volt az országban. Most, hogy hajdani fővárosunk külföldre került, az Ipoly völgyében fekvő Losonci járásban- levő Praha kisközség „elárvult". Akárcsak Érsekújvár csehországi névrokona, Nové Zámky. ORDÓDY VILMOS (A szerző felvételei)