Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-01 / 25. szám, hétfő

RIPORT . ÚJ SZÓ A 1993. FEBRUÁR 1. AKI NEM FIZET, NE IS LAKJÉK? ISMÉT DRÁGÁBBAN A BÉRLAKÁSOKBAN Január elsejétől nemcsak Szlovákia politikai státusa válto­zott. Sok gazdasági változás is bekövetkezett, és az állampol­gárokat épp ez érinti a legin­kább. Nem elég, hogy az élelmi­szerárak lassan az égig szök­nek, az idén a bérlakásokban lakók a fűtésért, meleg vízért, energiáért is többet fognak fizet­ni a tavalyinál. Ahol mérni tudják az energiát, ott egy gigajoule-ért az eddigi 89 helyett 120 korona lesz a legmagasabb díj, ahol pedig a házak nincsenek ellátva mérőműszerrel, ott a fűtött tér­ség négyzetméteréért az eddigi 90 helyett 137 korona lesz a tak­sa. Ez egy átlagos lakásban több ezer koronával is megter­helheti a család évi költségveté­sét, és biztosan akadnak olya­nok, akiknek pénztárcájából erre már nem telik, s egyszerűen megtagadják a fizetést. De mi lesz a nem fizetőkkel? Leállítják a meleg vizüket, kiköltöztetik őket lakásukból? Milyen lesz a velük szembeni eljárás? Erről kérdeztük a szakembert, Bohus­lav Straka jogászdoktort, a po­zsonyi II. kerületi lakásszövetke­zet első elnökhelyettesét, a La­kásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökségi tagját. A nem fizetőket kiköltöztethetik Az elnökhelyettes elmondta: szélsőséges esetekben bizony az is előfordulhat, hogy a nem fizetőt kiköltöztetik a lakásából. Ha a szövetkezeti lakás bérlője több mint három hónapig nem fizet, felszólítást kap, hogy bizo­nyos határidőn belül rendezze tartozását, s ha ezt nem teszi meg, elveszíti szövetkezeti tag­ságát, és bírósági úton lakás­használati jogától is megfoszt­ják. Ebben az esetben hatósági­lag kiköltöztethetik a lakásból. A szövetkezet ilyen esetben kö­teles cserelakást biztosítani, de az mindenképpen kisebb vagy alacsonyabb kategóriájú, mint amelyből távoznia kell. Az ilyen esetek megoldásában a szövet­kezeteknek és az államnak is az a legnagyobb problémája, hogy nagyon kevés a menedéklakás. Egy másik eljárás a nem fizetők­kel szemben az lehet, hogy leál­lítják számukra a meleg vizet, esetleg egyéb szolgáltatásokat is korlátoznak. Ez a megoldás szintén akadályokba ütközik, mert ma még nagyon kevés az olyan lakótömb, ahol a fogyasz­tást lakásonként mérhetnék, és a szolgáltatást lakásonként kor­látozhatnák. Ha pedig ilyen kö­rülmények között az energia­szolgáltató vagy a távfűtő válla­lat mégis leállítaná a szolgálta­tását, az a nem fizető mellett az a szövetkezetet. Fel kellene számolni, és privatizáció útján olyan személy vagy társaság kezébe kerülhetne, akinek, illet­ve amelynek nem lenne érdeke a szövetkezeti szellem megtar­tása, hanem a piaci törvények­hez igazodva, a nagyobb ha­szon reményében a lakbéreket tetszés szerint növelhetné. Amennyiben pedig képes lenne Prikler László illusztrációs felvétele adott háztömbben élő, rendesen fizető lakót is érintené. Neki pe­dig nem maradna más megol­dás, mint hogy a lakásszövetke­zeten keresztül elégtételt köve­teljen. A lakásról szóló rendelet szerint a fűtési rendszert a ház­tömbhöz való csatlakozás he­lyén 1993. szeptember elsejéig (a fűtési idény kezdetéig) ener­giamérővel kell ellátni. 1994 szeptemberéig a melegvíz-ve­zetékek külső csatlakozását, 1995 szeptemberéig pedig min­den egyes lakás csatlakozását kötelesek melegvíz-mérővel el­látni. Igy elérhetnék, hogy min­denki csak a saját fogyasztásá­ért fizessen. Ha csődöt mond a szövetkezet A lakásszövetkezeti illetékes arra is figyelmeztetett, hogy ha a szövetkezeti tagok tömegesen megtagadnák a fizetést, tulaj­donképpen saját maguk ellen cselekednének, mivel az ilyen hozzáállás csődbe juttatná menedéklakást biztosítani, a nem fizetőket is kiköltöztethet­né. És az ilyen esetben sokkal könnyebben válhatna a lakó nem fizetővé, mert bár az állami, vagyis a községi önkormányza­tok igazgatása alá tartozó laká­sokban az állami rendelet meg­határoz egy felső határt a lakbé­rek összegét illetően, ez a szö­vetkezeti és magántulajdonban lévő lakásokra nem vonatkozik. De még ha a szövetkezet fennmarad is, és szükséglakás híján a lakót nem költöztethetik ki, sőt műszaki akadályok miatt a lakást sem kapcsolhatnák ki a melegvíz-, illetve energiaháló­zatból, a szövetkezeti tag jogai­nak elveszítése akkor is bizo­nyos szankciókat jelent. A szö­vetkezetből kirekesztett lakó például nem igényelhet karban­tartási, javítási szolgáltatásokat, ezenkívül elesik attól a transz­formációs törvény adta lehető­ségtől is, hogy a szövetkezeti lakást megvegye, és szabadon rendelkezzék vele. Félmilliót egy lakásért Azt is próbáltuk megtudni, milyen esélyei vannak ma egy lakásigénylőnek, hány évet kell várnia a lakásra. Az említett szövetkezetben például van, aki 1965 óta várja, hogy lakást kap­jon. Mint megtudtuk, a helyzet mára nagyot változott. Eddig az igénylöket két kategóriába so­rolták: az ún. sürgősségi vagy szociális, valamint az időrendi sorrendbe. A rendelkezésre álló lakások 70 százalékát utalták ki a szociális, 30 százalékát pedig az időrendi névsorban várako­zóknak. Az idén ezt az osztályo­zást megszüntették, ezentúl csak egy, időrendi, vagyis a la­kásigénylés hosszától függő névsort vezetnek, mert a laká­sok túl magas ára tárgytalanná teszi a társadalmilag gyengébb helyzetben lévők külön osztá­lyozását. Ugyanezen ok miatt lehetetlen ma megmondani, mennyit kell várni egy lakáskiu­talásra. Megtörténhet ugyanis, hogy akik hosszú évek óta vár­nak a lakásra, azok most képte­lenek megfizetni, és így a lakás a rövidebb ideje várakozó, de fizetőképesebb igénylő tulajdo­nába jut. Igen, a saját tulajdoná­ba, mert az eddigi gyakorlattal szemben, amelynek során a bérlő a lakás beruházási költ­ségének csak bizonyos hánya­dát fizette, a többit állami támo­gatás és hosszú lejáratú állami hitel (ezt a bérlő lakbér formájá­ban folyamatosan törlesztette) egyenlítette ki, ma az egész be­ruházási költséget a lakásigény­lő téríti meg. így a lakásnak nem bérlőjévé, hanem tulajdonosává válik. És hogy mennyibe kerül ma egy lakás? A beruházás, azaz az igénylő által befizetendő összeg egy kétszobás lakás esetében az 500 ezer koronát is meghaladhatja, de az átlagosnál jobb kivitelű és jobb helyen fek­vő lakás ára - tömbházban! - akár az egymillió koronát is túllépheti. Az egyszobás lakást sem adják majd háromszázez­ren alul. Ekkora kölcsönt viszont a bankok nem nyújtanak. Ilyen feltételek mellett bizony nagyon valószínű, hogy a lakás­igénylők száma erősen meg­csappan, s az is előfordulhat, hogy egy milliomos pár hónap alatt lakáshoz jut, a havi fizeté­séből élő igénylő pedig több év­tizedes „sorban állás" után is csak igénylő marad. Hiába, a pi­acgazdaság nem jótékonysági intézmény. GAÁL LÁSZLÓ ANACSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § H. M. jeligére kéri a választ több olvasó nevében is az i telefonáló, aki számára nem volt világos a VÁLLALKOZNI SZERETNÉNK jeligére adott válaszunk utolsó megjegyzé­se, miszerint az adó levonása után kapott összeg a tiszta havi bevétele, ha úgy tetszik, 3 fizetése. - Köszönjük megjegyzését, és a múlt heti keddi számunk­ban közölt válasz egyértelműb­bé tétele érdekében megismé­teljük, amit már több ízben is megírtunk az adó kiszámításá­val kapcsolatban. Hangsúlyozzuk, az adóalap az az összeg, amit a bevételeink és kiadásaink közötti különbség tesz ki. Az így megkapott ősz­szegből pedig még levonhatók bizonyos megadózatlan tételek, éspedig a jövedelemadóról szó­ló, 286/1992 Tt. sz. törvény 15. §-ában szereplő útmutatások szerint. Megadózatlan tétel min­den adófizető esetében évente 20 400 korona, továbbá minden gyermekre ugyancsak évente 9000 korona (persze, ez az ősz­szeg, ha házaspárról van szó, csak az egyikük fizetésénél szá­mítható be adókedvez­ményként), továbbá közleke­désre évi 2400 korona (ha a munkahelyre való utazási tá­volság meghaladja a 30 kilomé­tert, akkor havi 300 korona, vagy­is 3600 korona vonható le e tétel keretében), leszámítható összeg a betegségi, nyugdíj és egész­ségügyi biztosításra befize­tett összeg (főállásban vállal­kozók esetében ez a kivetési alap 46 százaléka, ezen felül pedig a kivetési alap 4 százalé­ka, amelyet a foglalkoztatási alapba utal át). Tehát a fentiek­ben felsorolt tételek leszámítása után kapja meg az adófizető azt az összeget, amelyből a szóban forgó törvény 16. paragrafusá­ban szereplő adókulcsok szerint kell adót fizetnie. Visszatérve a múlt heti keddi számunkban közzétett példára; a fentiek értelmében megismé­teljük, s pontosan tisztázzuk, mi is kerül belőle vállalkozónk kasszájába. Vállalkozónk feltételezett bevétele: ebből a kiadásokra ennek az 50 százalékát számítja le: a vállalkozóra leszámítható megadózatlan (adómentes) tétel a három gyermekre leszámítható összeg (3x9000) a közlekedésre leszámítható összeg (12 x 200) biztosításra és fogl. alapra vállalkozónk a minimálbérből számítja ki a befizetendő összeget, ez pedig évente Ebből fizeti a 15 %-ot. * (ez bekerül a kasszába) 180 000 korona -90 000 korona -20 400 korona* -27 000 korona* -2 400 korona* -13 200 korona 27 000 korona -pg­I EGY KURIÓZUMMAL KEVESEBB NOVÉ ZÁMKY KÜLFÖLDRE KERÜLT Hogy félreértés ne essék, nem Ér­sekújvárról be­szélek, hanem egy csehországi falucskáról, ame­lyet - mint a fotó is bizonyítja - No­vé Zámkynak hív­nak. A Nymburki járásban levő település a gömöri dimbes-dombos tájon szétszórt fa­lucskára emlékeztet. A főútról leka­nyarodva, pár kilométer megtétele után az utas a világ végén találja magát. Ez az elhagyatott hely, ahon­nan tovább már nem is vezet út, azonban megér egy rövid letérőt. A zúzmarával bevont fák, bokrok, cifra kovácsoltvas kapuk elvarázsolt, elhagyott mesebeli tájra emlékeztet­nek. Az utcácskák kihaltak, a pirinyó tavacska jegén sem korcsolyáznak gyerekek. A falu közepén álló tele­fonfülke idegenül hat. Az egyedüli életet néhány varjú és egy sovány cirmos jelenti. Néhány kéményből kékes füst száll a magasba, mintegy jelezvén, mégiscsak találunk valakit odahaza. Találomra bekopogtatunk az egyik ilyen portára. Meglepetésünkre a háziasszony szlovákul válaszol köszönésünkre és beljebb invitál. Irena Klimešová Novákyból jött ide férjhez. Akkoriban még többen lak­tak a faluban. Az évek folyamán a fiatalok elköltöztek, az öregek meg szép lassacskán kihaltak. Jelenleg már csak 29 család él itt. A buszjára­tot megszüntették, iskolája, üzlete nincs. ! NOVÉ ZÁMKY illill ililti | f Hetente kétszer egy „mozgóbolt" biztosítja az élelmiszerellátást. Csendes, nyugodt hely Nové Zám­ky, ideális a vikendezésre. A házak nagy részét prágaiak vették meg. Kortyolgatjuk a kávét, közben megtudom, hogy a polgármesteri te­endőkkel is megbízott 39 éves asz­szony több magányos öreget is ápol. Gondoskodik, hogy legyen elegendő tüzelőjük, élelmiszerük, gyógysze­rük. Az ország kettéválása, a nem­zetiség, állampolgárság is szóba ke­rül. - Soha nem voltam politizáló al­kat, és az, hogy én szlovák vagyok, a férjem pedig cseh, az égvilágon semmi galibát sem okozott. Gyer­mekeim csehül beszélnek és cseh nemzetiségűek. Én megmaradtam az anyanyelvemnél, de_a cseh állam­polgárságot választottam. Nem is­merem Szlovákia gazdasági helyze­tét, de gondolom, Csehországgal szemben hátrányba került. Minden­esetre furcsa és nem túl melengető érzés az, ha legközelebb hazaláto­gatok, már külföldre utazom, xxx Mig közös államban éltünk, két Praha és két Nové Zámky volt az országban. Most, hogy hajdani fővá­rosunk külföldre került, az Ipoly völ­gyében fekvő Losonci járásban- levő Praha kisközség „elárvult". Akár­csak Érsekújvár csehországi névro­kona, Nové Zámky. ORDÓDY VILMOS (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents