Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-26 / 47. szám, péntek

PUBLICISZTIKA iÚJSZÓA 1993. FEBRUÁR 26. VAN, AKI CSAK SEGELYRE VÁR FOGADÓNAP A KOMÁROMI MUNKAÜGYI HIVATALBAN Ügyfélfogadási napokon már reggel fél héttől gyülekeznek a munkanélküliek a Komáromi Körzeti Munkaügyi Hivatal előtt. Türelmesen várakoznak, csak kevesen beszélgetnek. Időnként cigarettára gyújt valaki. A füstöt szomszédjára fújja, de nem áll ki a sorból, amely fél kilenc tájt már 100-150 föböl áll. Néhány perccel kilenc előtt egy hivatalnok a tágas váróterembe invitálja a várakozókat. Itt már az állandó lakhely szerint állnak sorba az emberek. így kezdődik minden hétfő, szerda és péntek a komáromi munkaügyi központban. Ugrásszerű növekedés Eredetileg csupán arról szerettem volna Komáromban megbizonyosodni, hogy kifizetik-e a családi pótlékot, illetve az állami kompenzációs illetéket az arra jogosult munkanélkülieknek, ám a hosszú, tömött sorok láttán először a munkanélküliség alakulásáról kérdeztem Kiss Tibort, a hivatal igazgatóját. - A Komáromi járásban jelenleg 6500 munkanélkülit tartanak nyilván. Ebből négyezret nálunk. Amíg a múlt év decemberében megközelítőleg 80-90 munkanélküli keresett fel bennünket egy átlagos ügyfélfogadási napon, addig ma már 150en, 200an - tájékoztat, s az okok között első helyen említi a felbomló mezőgazdasági vállalatokat a környező falvakban. - Az ugrásszerű növekedést nagyban befolyásolta a januártól érvényes betegbiztosítási rendszer is. Sokan, akik eddig háztartásbeliek voltak, most csak azért kérik nyilvántartásba vételüket, hogy ne nekik kelljen fizetniük a betegbiztosítást. A regisztrált munkanélkülieknek csak egyharmada kap munkanélküli segélyt. Az igazgató azt mondja, más szlovákiai járásokban is hasonló ez az arány. A többiek vagy nem teljesítik a jogosultság feltételeit, vagy már lejárt esetükben a hat hónap, amíg a segélyt folyósítják. Ha ezután sem sikerül munkát szerezniük, legfeljebb a szociális osztályon kérhetnek támogatást. A segély folyósításának feltételeként megszabták, hogy havonta egyszer, rendszerint a segély kézbesítését követően, meg kell jelenni a munkaügyi központban. Aki erről a kötelezettségéről egymás után kétszer megfeledkezik, azt törlik a nyilvántartásból. Komáromban ezen a címen a múlt évben hétszáz, az idei nyolc hét alatt pedig 158 személyt húztak ki a segélyezettek listájáról. A többség képesítés nélküli A hivatal folyosóján beszélgettem néhány várakozóval. - Kocsikísérő voltam egy érsekújvári vállalatnál. Részlegünket feloszlatták, immár második éve az utcán vagyok. Nincsen képesítésem, átképzési tanfolyamra nem küldtek, nincs rá fejem - mondja egy 35 év körüli férfi. - Én villanyszerelőnek tanultam - mutatkozik be egy fiatalember. - Mire a szakmunkásképzőt befejeztem, megszűnt a cég, ahol dolgoznom kellett volna. Talán el tudnék helyezkedni, ha meglenne a munkavédelmi vizsgám. Ha indítanak ilyen tanfolyamot, biztosan beiratkozom. Egy feltűnően jól ápolt lány - nem lehet több 17-18 évesnél -, azt mondja: otthagyta a közgazdasági szakközépiskolát egy évvel az érettségi előtt. Nem részletezi, hogy miért, családi okokra hivatkozik. - Sikerült ma valamit elintéznie? - kérdezem. - Igen, beadtam a kérvényt a segélyre. - Ajánlottak-e valamilyen munkát? - Csak takarítói lett volna. -És? -Nem vállaltam el. Úgy tudom, nem kell mindent elvállalni, ha nem akarom. - S mit szeretnél csinálni? - Elvégezném levelező tagozaton a magyarországi Komáromban az óvónőképzőt. A tandíj fél évre 8000 forint. A munkaügyi hivatal ügyintézőitől hallottam, hogy a náluk regisztrált személyek 70 százalékának nincs képesítése. A vállalatok, vállalkozók pedig szinte kivétel nélkül szakképzett, többéves gyakorlattal rendelkező munkaerőt keresnek. Sok munkanélküli nem akar átképzésen részt venni. Viszont olyanokkal is beszélgettem, akik több rekvalifikációs tanfolyamot elvégeztek, mégsem sikerült elhelyezkedniük. Nem minden munkanélküli kerüli a munkát, de... - Gyakran előfordul, hogy az ügyfél visszautasítja a felajánlott munkahelyet? - kérdezem Kiss Tibortól. - Mindenkinek nyomatékosan felhívjuk a figyelmét arra, hogyamenynyiben nem vállalja el a felajánlott munkát vagy tanfolyamot, úgy nem folyósítjuk tovább a segélyt, illetve töröljük a nyilvántartásból - válaszolja az igazgató, aki ama véleményének is hangot ad, hogy a regisztrált személyek 65-70 százalékának nem fűlik a foga a munkához. - Nagyon sokan hangoztatják, hogy bármit elvállalnának, ám amikor konkrét javaslattal állunk elő, akkor sorolják a kifogásokat. Hasonlóan vélekedik Dombi Ágnes előadó is. - Sok ügyfél még azt a fáradságot sem veszi, hogy megnézze a helyszínen, milyen munkahelyet ajánlottunk számára. Hihetetlen, hogy az emberek milyen kifogásokat sorakoztatnak fel, csakhogy ne kelljen dolgozniuk. Vajon miként vélekednek a hivatalnokok tapasztalatairól, véleményéről a sortján állók? Ime néhány válasz: - Huszonhét évig pincérként dolgoztam. Sohasem gondoltam volna, hogy cégünket felszámolják, s én az utcára kerülök. Higgye el, nagyon rossz érzés kilincselni. Szívesebben dolgoznék. - Vannak, akik már megitták napi féldecijüket, amikor reggel beállnak itt a sorba. Ez is árulkodik valamiről. - Csak nézzen körül. Nem kétséges, hogy vannak köztük lusták is. - Lehet, sőt biztos, hogy sokan csak arra várnak, kézbesítse a postás a segélyt. De az is tény, hogy senki nem foglalkoztatja szívesen a kisgyermekes anyákat. A munkanélküli sok, az elhelyezkedési lehetőség kevés. A járási munkaügyi központ hetente egyszer készít kimutatást a szabad munkahelyekről a járásban. Ezt azután továbbítja a három körzeti hivatalnak, a gútainak, az ógyallaínak és a komárominak. Kiss Tibor elmondása szerint egy-egy jegyzéken átlagosan 200-220 szabad hely van feltüntetve. Ám a jegyzék megjelenésekor általában a munkahelyek 30 százaléka már foglalt. Kifizetik a családi pótlékot A munka- ós szociális ügyi tárca egy január 8-ai levelet kivéve semmilyen utasítást, eligazítást nem adott a munkaügyi hivataloknak a családi pótlék és az állami kompenzációs illeték kifizetését illetően. Ezt már Augustín Kajan igazgatóhelyettestől tudom meg. - Ennek ellenére januárban minden jogosultnak kifizettük a pénzt - mondja. - Februárban formanyomtatványokat küldtünk szét a munkanélkülieknek, amelyen a házastárs munkáltatójának, a szociális osztálynak és az adóhivatalnak kellett igazolnia, hogy meghaladja-e a család bevétele a törvény által megszabott 12 ezer, illetve 16800 koronás határt. Roman Kováč miniszterelnök-helyettes tévényilatkozata után felhagytunk a nyomtatványok kiküldésével, annál is inkább, mert az adóhivatal is csak az előző évi bevételt tudja igazolni. Úgy döntöttünk, saját felelősségünkre kifizetjük a családi pótlékot és a kompenzációs illetéket - becsületbeli nyilatkozat ellenében. Az ügyintézés aránylag gyors. A sorok a hivatal folyosóján valahogy mégsem akarnak elfogyni. Az igazgatói iroda előtt néhány asszony beszélget. Arról, hogy varrodájukat egyik napról a másikra megszüntették, s munkaügyi döntöbbíróság elé viszik ügyüket. Egy nyitrai vállalat ugyan felajánlott nekik Komáromban hasonló munkát, most mégis haboznak. Az új munkáltató ugyanis túlórát és szombati plusszmunkát is követel. Az egyik asszony búcsúzáskor arra kér, hogy ne közöljem nevüket, mondván, nem kell mindenkinek megtudnia, milyen cipőben járnak. Akikkel elbeszélgettem, mind így vélekedtek. GAGYOR ALfZ JÉZUS, A DIPLOMATA PAVOL HABÉRA A MADÁCH SZÍNHÁZBAN a két színházra is kiterjesztik. Lubo Roman, zenés darabot keresve, megnézte Tolcsvayék alkotását és a pozsonyi sikert előre látva, megvette az Evangéliumot. A több millió forintos hangszalagot ingyen kapta Kerényitől, a szlovák szereplőknek már csak rá kellett énekelniük a dalokat a Pesten felvett zenei anyagra. Az első baráti estre Pozsonyban került sor. Tavaly novemberben Hűvösvölgyi Ildikó aratott kimagasló sikert szlovák kollégái körében. Az ö meghívását viszonozta most a Madách Színház három szlovák művész vendégszerepeltetésével: Jézus anyját Mária Eliášová, Jézust Pavol Habéra, János apostolt Marián Slovák alakította. A nagysikerű előadásról Pavol Haberával beszélgettünk. - Milyen élményekkel jött haza? Jól érezte magát a Madách színpadán? - Sejtettem, hogy kellemes órák várnak rám, de hogy ennyire jó legyen minden! Megérkezésünk első percétől fogva szeretet, kedvesség, figyelmesség övezett bennünket. Úgy gondoskodtak rólunk, mint a legközelebbi rokonaikról. - ön most Dušan Rapošsal dolgozik második hónapja, egy nagy költségvetésű zenés film főszerepét játssza. Honnan, melyik forgatási helyszínről utazott Magyarországra? Netán Szentpétervárról? - Az ottani jeleneteket felvettük már, Prágában forgatunk ezekben a hetekben. Onnan jöttem haza csütörtök éjjel, és pénteken kora reggel indultunk Pestre, az első próbára. - Az előadás videofelvételét még itthon megkapták, nem okozhatott túl sok gondot a beállás. - Ügyetlenkedés, téblábolás egyszer sem fordult elő. Ha megálltunk egy-egy percre, akkor csak azért, mert egy olyan nagy színpad, mint a Madách Színházé, több mozgást igényel, a miénk jóval kisebb. - Kivel próbáltak? Nagy Viktorral, az előadás rendezőjével? - Ó csak a vasárnap délelőtti próbán volt jelen, addig az asszisztense, Cs. Nagy Endre irányított bennünket. - Magyar partnereik hogy fogadták önöket? - Én mindenkit csak dicsérni tudok és ha jövőben magyar zenészekkel léphetek színpadra, akkor bennem biztosan jóbarátra találnak. - Hűvösvölgyi Ildikó látta az előadást? - Igen, ott volt és elsőként gratulált. Én sajnos nem láttam ót, amikor Pozsonyban énekelt, mert vidéken léptem fel az együttesemmel, de rögtön az első napon, ahogy Pestre érkeztünk, megnéztem öt a Macskákban. Tőle is, és a rendezéstől is el voltam ragadtatva. Elképzelni sem tudom, hogy a bécsi vagy a londoni előadás ennél jobb lehet. - Visszatérve a Mária evangéliumára: különbözik egymástól a pesti és a pozsonyi előadás? - Olyan nagyon nagy különbséget nem látok a kettő között, az apróbb eltérések pedig nem zavartak. A mi előadásunk a szlovák nép vérmérsékletét, a Madách Színházbeli pedig a magyar temperamentumot tükrözi. - A kereszten hogy érezte magát? - Kényelmetlenül. A három magyar Jézus, Sasvári Sándor, Laklóth Aladár és Puskás Tamás ugyanis tíz centivel magasabbak nálam, s a fogódzókat az ő karjuknak megfelelően szögelték fel. Áz én karom rövidebb, mint az övék, így aztán valóban meg kellett feszítenem magam és egy ilyen kényelmetlen helyzetben nem is tud játszani az ember. Szenvedtem, igazi kínok közt gyötrődtem, ami persze a jelenet előnyére vált. -Közvetlen partnerei szlovákok voltak, ez viszont könnyebbséget jelenthetett. - Igen, ez százszázalékos támpont volt számomra. De nem is lett volna igazságos, ha csak én egyedül lépek fel a darabban. Eredetileg ugyanis így tervezték. Jézus csak a második felvonásban van igazán jelen, az első sokkal inkább Máriáé. - Biztosan tud róla, a délutáni és az esti előadást is egyfajta politikai eseményként könyvelték el, hiszen most, amikor... - ... hagyjuk a politikát! Tudom Csak a kereszt volt kényelmetlen (Méry Gábor felvétele) én jól, mi a helyzet. Felülről manipulálnak bennünket. El akarják hitetni velünk, hogy magyar és szlovák nem szeretik egymást. Nem igaz! Jól megértjük mi egymást, csak ne szítsanak ellentéteket. Három napot töltöttünk Pesten és a lehető legjobb tapasztalatokkal jöttünk haza, s most már azt is tisztán látom: amit a politikusok elrontanak, azt nekünk kell helyrehoznunk. - Ha tehát a jövő héten visszahívnák Pestre, menne szívesen? -A jövő héten nem mehetnék, mert forgatok, de utána bármikor és boldogan. - Az itthoni előadásnak milyen jövőt jósol? - Nem kell jósolni, egészen pontos számot tudok mondani. Az elkövetkező húsz hónapra 34 ezer jegy kelt már el. A tény magáért beszél SZABÓ G. LÁSZLÓ A BANKHITELE Van hitele a banknak? Kellene, hogy legyen, kiváltképp, ha Általános Hitelbank a neve. Hitelt ugyan nem ad -a fordítottja az igaz: az ügyfelek adnak hitelt a banknak azzal, hogy rábízzák a pénzüket. Emberünk is ezt tette. Volt némi valutája, s lévén gazdasági szakember, tudta: pénzt - különösen, ha kemény márka - nem biztonságos otthon tartani. Egyrészt azért, mert betörhetnek és ellophatják, másrészt azért, mert a pénz arra való, hogy dolgozzon. Kamatozzon. Nem tette a valutáját külföldi pénzintézetbe. Ausztriába utazzon, ha hirtelen szüksége van a pénzre? Emberünk törvénytisztelő, meg aztán már itthon is nyithat devizaszámlát. Nyitott is - 1992. március 8án. S mivel az Általános Hitelbank Pozsonyban több mint 7 százalékos kamatot ígért, ha a pénzét leköti egy évre, hát belement. Emberünk - lévén gazdasági szakember, kiszámította, hogy jól jár. A hitelbank közben gondolt egy merészet - és kicsit. Csökkentette a kamatot, 3,25 százalékra. Ám erről nem értesítette emberünket. Minek? Emberünknek sürgősen kellett a márka. Elment hát a bankba, és előadta óhaját: kiveszi a pénzt, mind a 2000 márkát. Tudja, hogy az egy év még nem telt le (február 22-én akarta lebonyolítani a tranzakciót), tisztában van vele, hogy veszít egy-két százalékot. A meglepetés akkor érte, amikor közölték vele: nem veheti ki a pénzét az egy év letelte előtt. Akkor sem, ha minden kamatról lemond. De neki szüksége van a pénzre! Azonnal! Sajnálják. Legfeljebb 300 márkát kaphat - a tulajdon pénzéből. Emberünk azonnal felmondta a devizaszámlát, és március 8án kiveszi a bankból az utolsó márkáját is. Most azért fohászkodik, hogy ne koronában fizessék ki... Nagyobb biztonságban lesz a pénze otthon. Akkor legalább hozzányúlhat... Hiszen, mint mondottuk - gazdasági szakember. Javaslattal fordul az illetékesekhez: a pénzintézet nevét változtassák meg Általános Hitelevesztett Bankra. (kopasz) KIÁBRÁNDULTAK A MEČIAR-MOZGALOMBÓL A közvélemény-kutatók januári felmérése szerint Szlovákia lakosságának 31 százaléka egyetlen párttal vagy mozgalommal sem rokonszenvez. A legtöbb szimpatizánst a Mečiar-mozgalom veszítette el; decemberben 30, januárban azonban már csak 24 százalékos támogatottságot élvezett. Különösen Kelet-Szlovákiában jelentós - 10 százaléknyi - a „lemorzsolódás". A többi politikai erő iránti vonzalom nagyjából változatlan. Weissékkel a lakosság 14 százaléka rokonszenvez, az SZNP-vel pedig 9 százaléka. A Kereszténydemokrata Mozgalom híveinek aránya december óta 7-ről 8 százalékra emelkedett, az Együttélés pedig 3 százalékos eredményt könyvelhet el. A szocdemek szimpatizánsaínak részaránya 3 százalék. Az a legfigyelemreméltóbb, hogy ismét 30 százalék fölé emelkedett azok aránya, akiknek egyetlen politikiai erő sem felel meg. Ez legutóbb azt megelőzően fordult elő, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen két részre szakadt. Kelet-Szlovákiában 40, a munkanélküliek között 42, a 25-30 évesek között 39 százalék a kiábrándultak részaránya. Nagykövetek és államtitkárok, miniszterek és főpolgármesterek tapsoltak pár nappal ezelőtt a Mária evangéliuma Madách Színház-beli előadásán. Pozsonyi és budapesti politikusok, akik a darab záróképe után, a nem mindennapi siker láttán azt kellett, hogy megállapítsák: a két ország közti konfliktusok igenis feloldhatóak, a jószomszédi viszony - ha mindkét fél egyformán akarja -, visszaállítható. Diplomáciai ügy lett egy színházi előadás. Politikai feszültségoldó egy magyar rockopera. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi kétrészes műve, a Mária evangéliuma. Kerényi Imre, a Madách Színház és Lubo Roman, a pozsonyi Új Színpad igazgatója két és fél éve találkoztak először és meg is ígérték egymásnak nyomban: baráti kapcsolatukat