Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-25 / 46. szám, csütörtök

1993. FEBRUÁR 25. DOKUMENTUM 10 UTMUTATO AZ SZIII317/1992. IT. SZÁMÚ TÖRVÉNYE SZERINTI INGATLANADÓ BEVALLÁSÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ (Folytatás a 9. oldalról) adásának évét tüntesse fel, ha pedig a 12. sorban „épületcsoportot" jelölt be, ezt a sort ne töltse ki. 15. - idegen telken álló építmény - „igennel" válaszol­jon, ha nem tulajdonosa annak a teleknek, amelyen az épület áll* ós nem adóalanya a földadónak az építménnyel funkcionálisan összefüggő telek után. 16. - A beépített terület nagysága - az építménnyel ténylegesen beépített földterület nagyságát tüntesse fel, miközben a földterület azon részének nagyságát kell feltüntetni, amely az épület első szintjével (föld­szinttel) van beépítve. 17. - Az alapterület össznagysága - ezt a sort az adóa­lany csak akkor tölti ki, ha az épületnek csak egy ré­szére kívánja érvényesíteni az adómentességet (pl.: a túlnyomórészt adminisztratív célokat szolgáló épü­letben egy vagy több lakást a bérlő - természetes • személy - a saját tulajdonába megvásárolt.) Ebben a sorban az épület összes helyisége alapterületének végösszegét kell feltüntetni, miközben be kell számí­tani azoknak a helyiségeknek az alapterületét is, amelyekre az adókedvezményt érvényesíti. Ugyanak­kor csak azok a helyiségek jönnek számításba, ame­lyek a föld fölötti szinteken vannak. 18. - Az adó alól mentesített alapterület nagysága - ezt a sort csak akkor töltse ki, ha a 17. sort kitöltötte. Ilyen esetben az épület azon részében levő helyisé­gek alapterületeinek az összegét tüntesse fel, amely­re az adómentességet érvényesíti 19. - Az épületadó alóli mentesség koefficiense - ha az adómentesség az épületnek csupán egy részére vonat­kozik, ebben a sorban tüntesse fel az egyes (1) szám és a 18. és 17. sor szerinti alapterületek nagyságának az aránya közti különbözetet. Ezt a számot kéttizedes pontossággal, kerekítés nélkül kell kiszámítani. 20. - Adóalap - ha az épület teljes egészében adóköteles, a 16. sor szerinti adatot írja be. Ha az épület egy része adómentes, ebbe a sorba azt a számot kell beírni, amelyet a 16. sor (beépített terület nagysága) és a 20. sor (a mentesítés koefficiense) szorzataként kap. 21. - Az adó évi alapmértéke - az adott vállalkozói ob­jektumra a törvény 11. §-ának első bekezdése szerint vonatkozó évi alapmértéket tüntesse fel, amely 1.- korona a mezőgazdasági őstermelés épületei, a saját mezőgazdasági termelésből származó termékek raktározására szolgáló épületek, az erdőgazdasági és vízgazdálkodási épületek (beleértve az árvízvédelmi berendezéseket és kivéve a raktárépületeket és ad­minisztratív épületeket) esetében, 5.- korona az ipari épületek, az energetikai épületek, az építőipar ideiglenes épületei, az egyéb mezőgaz­dasági termelést szolgáló épületek (kivéve a raktáré­pületeket ós adminisztratív épületeket) esetében, 10.- korona az egyéb vállalkozói ós kereseti tevé­kenységet, raktározást szolgáló épületek és irodaépü­letek esetében. Az adó kezelője az említett adókul­csokat 50 százalékkal emelheti vagy mérsékelheti. E jogkör kihasználása esetében a község területén ér­vényes vonatkozó adókulcsot tüntesse fel. 22. - Azon föld fölötti további szintek száma, amelyek nagyobbak, mint a beépített terület kétharmada ­ezt a sort az adóalany a többszintes épületek eseté­ben tölti ki, és az épület föld feletti további szintjeinek mennyiségét írja be (a további szinteket a második föld feletti szinttől, azaz az első emelettől számítják), ha a további szintek alapterülete meghaladja az épít­ménnyel beépített terület kétharmadát. 23. - Az adónak a 11. § második bekezdése szerint emelt alapmértéke - itt azt a számot kell beírni, ame­lyet a 21. sorban és a 22. sorban feltüntetett számok összegének a 0,75 koronával történő beszorzásával kapunk. A földszintes épületek esetében ezt a sort az adóalany nem tölti ki. 24. - Adó - az adó összegét a 16. sorban (beépített alapterület nagysága), esetleg a 20. sorban emlftett adat ós a 21. sorban (az adó évi alapmértéke), eset­leg a 23. sorban említett adatok szorzataként kapjuk meg (16., esetleg 20. sor x 21., esetleg 23. sor). Az adót kéttizedes pontossággal kell kiszámítani, kerekí­tés nélkül. 25. - A 12. § negyedik bekezdése szerinti kedvezmény - ezt a sort az adóalany nem tölti ki. Amennyiben a 12. § negyedik bekezdésében emlftett okokból adó­kedvezményt érvényesít, az adókedvezmény okát ós összegét a megjegyzésekben tünteti fel. A 25. sort az adó kezelője tölti ki, miután az adókedvezmény iránti igényről határozatot hoz. 26. - Adókötelezettség - a 24. sorral azonos adatot tüntes­sen fel. Az adót felfelé, egész koronákra kell kerekíteni. EGYÉNI ÜDÜLÉSRE SZOLGÁLÓ NYARALÓK Ebben a részben, illetve az adóbevallás mellékletében az egyéni üdülésre szolgáló építmények (hétvégi házak, kerti házikók, nyaralók stb.) adatait kell feltüntetni. 01-11. - Ezeket a sorokat a „lakóházak" nyomtatványának kitöltéséhez szolgáló útmutatás szerint töltse ki. 12. - Az épület jellemzése - röviden jellemezze az épít­ményt, pl.: kerti házikó, nyaraló stb. 13. - Az építkezés befejezésének éve - tüntesse fel az építkezés befejezésének évét (az öregebb épületek esetében megközelítő időpontot vagy becslést), ha az épületre használati engedély volt kiadva, az engedély kiadásának óvót tüntesse fel. 14. - Idegen telken álló építmény - „igennel" válaszol­jon, ha nem tulajdonosa annak a teleknek, amelyen az épület áll, és nem adóalanya a földadónak az építménnyel funkcionálisan összefüggő telek után. 15. - A beépített terület nagysága - az építménnyel ténylegesen beépített földterület nagyságát tüntesse fel, miközben a földterület azon részének nagyságát kell feltüntetni, amely az épület első szintjével (föld­szint) van beépítve. 16. - Az alapterület össznagysága - ezt a sort az adóa­lany a többszintes épületek esetében tölti ki, ha az épületben ugyanazon beépített területen a lakóterület ós más terület fedi egymást. Ugyanakkor csak a föld feletti szinteken levő helyiségek alapterületeit kell be­számítani. 17. - Lakóhelyiségek összterülete - tüntesse fel (négy­zetméterekben) a lakóhelyiségek (pl.: a nappaliként szolgáló helyiség, a hálószoba stb.) alapterületeinek összegét. 18. - A lakóhelyiségek területének és az alapterület nagyságának aránya - ezt a sort az adóalany csak akkor tölti ki, ha a beépített alapterületen a lakóhelyi­ségek területe más területekkel fedi egymást. Pl.: a kétszintes nyaraló földszintjén garázs van, az első emeleten lakóhelyiség és a padlástérben hálószoba. Az arányt kéttizedes pontossággal (kerekítés nélkül) kell kiszámítani. 19. - A lakóterület utáni adóalap - ebben a sorban a 15. sorban és a 18. sorban említett adatok szorzatát kell feltüntetni. 20. - Az adónak a 11. § első bekezdésének c) pontja (lakóterületek) szerinti évi alapmértéke - ezt a sort az adóalany nem tölti ki. 21. - Egyéb területek utáni adóalap - tüntesse fel (négyzetméterben) a 15. sorban és a 19. sorban em­lített adatok különbözetét (15. sor mínusz 19. sor). 22. - Az adónak a 11. § első bekezdés c) pontja (egyéb területek) szerinti évi alapmértéke - ezt a sort az adóalany nem tölti ki. 23. - Azon föld feletti további szintek száma, amelyek nagyobbak, mint a beépített terület kétharmada ­ezt a sort az adóalany a többszintes épületek eseté­ben tölti ki, ós az épület föld feletti további szintjeinek mennyiségét írja be (a további szinteket a föld feletti második szinttől, azaz az első emelettől számítják), ha a további szintek alapterülete meghaladja az épít­ménnyel beépített terület kétharmadát. 24. - Az adónak a 11. § második bekezdése szerint a lakóterület indokán emelt alapmértéke - a 20. sor­ban és a 23. sorban említett adatok összegét be kell szorozni 0,75 koronával, s a végösszeget kell beírni. A földszintes épületek esetében ezt a sort az adóa­lany nem tölti ki. 25. - Az adónak a 11. § második bekezdése szerint az egyéb területek indokán emelt alapmértéke - itt azt a számot kell beírni, amelyet a 22. sorban és a 23. sorban emlftett adatok összegének a 0,75 koronával történő beszorzásával kapunk. A földszintes épületek esetében az adóalany ezt a sort nem tölti ki. 26. - Lakóterületek utáni adó - a 19. sorban és a 24. sorban szereplő adatok szorzatát kell beírni. Az adót kéttizedes pontossággal (kerekítés nélkül) kell kiszá­mítani. 27. - Egyéb területek utáni adó - a 21. sorban és a 25. sorban szereplő adatok szorzatát kell beírni. Az adót kéttizedes pontossággal (kerekítés nélkül) kell kiszá­mítani. 28. - Az adó összesen - a 26. sorban és a 27. sorban említett adatok összegét kell beírni. 29. - A 12. § negyedik bekezdése szerinti adókedvez­mény - ezt a sort az adóalany nem tölti ki. Amennyi­ben a 12. § negyedik bekezdésében említett okokból adókedvezményt érvényesít, az adókedvezmény okát és összegét a megjegyzésekben tünteti fel. A 29. sort az adó kezelője tölti ki, miután az adókedvezmény iránti igényről határozatot hozott. 30. - Adókötelezettség - a 28. sor szerinti adatot kell feltüntetni. Az adót felfelé, egész koronákra kerekítik. EGYÉB ÉPÜLETEK Ebben a részben, illetve az adóbevallás mellékletében azoknak az épületeknek az adatait kell feltüntetni, amelyek nem tartoznak az adóbevallás fenti részeiben emlftett csopor­tok egyikébe sem. 01-11. - Ezeket a sorokat a „lakóházak" nyomtatványának kitöltéséhez szolgáló útmutatás szerint töltse ki. 12. - Az épület jellemzése - röviden jellemezze az épü­letet. 13. - Az adómentesség jogcíme - néhány szóval említ­se azt az okot, amelynek alapján az épületnek vagy egy részének az épületadó alóli mentességét érvé­nyesíti (pl.: az épület egy része állami tulajdonban van és nincs vállalkozás céljából hasznosítva). 14. - Az épület befejezésének éve - tüntesse fel, melyik évben volt az épület befejezve (öregebb épületek esetében megközelítő adatot vagy becslést), ha az épületre használati engedély volt kiadva, az engedély kiadásának óvót tüntesse fel. 15. - Idegen telken álló épület - „igennel" válaszoljon, ha nem tulajdonosa annak a teleknek, amelyen az épület áll, ós nem adóalanya a földadónak az épület­tel funkcionálisan összefüggő telek után. 16. - Az adómentesség érvényesítése kezdetének idő­, pontja - azt az időpontot tüntesse fel, amikor az épü­letadó alóli mentességet indokló tény bekövetkezett. 17. - A beépített terület nagysága - az épülettel tényle­gesen beépített földterület nagyságát tüntesse fel, mi­közben a földterület azon részének nagyságát kell feltüntetni, amely az épület első szintjével (földszint) van beépítve. 18. - Az alapterület nagysága - ezt a sort az adóalany csak akkor tölti ki, ha az épületnek csak egy részére kívánja érvényesíteni az adómentességet. Ebben a sorban az épület összes helyisége alapterületének összegét kell feltüntetni, miközben be kell számítani azoknak a helyiségeknek alapterületét is, amelyekre az adókedvezményt érvényesíti. Ugyanakkor csak a főid feletti szinteken levő helyiségek jönnek számításba. 19. - Az épületadó alól mentes alapterületek nagysága - ezt a sort csak akkor töltse ki, ha a 18. sort kitöltöt­te. Ilyen esetben az épület azon részében levő helyi­ségek alapterületeinek összegét tüntesse fel, amelyre az adómentességet érvényesíti 20. - Az épületadó alóli mentesség koefficiense - ha az adómentesség az épületnek csak egy részére vonat­kozik, ebben a sorban tüntesse fel az egyes (1) szám és a 19. és 18. sorok szerinti alapterületek nagysága­inak aránya közötti különbözetet. Ezt a számot kétti­zedes pontossággal, kerekítés nélkül kell kiszámítani. 21. - Adóalap - ha az épület teljes egészében adóköte­les, a 17. sor szerinti adatot írja be. Ha az épület egy része adómentes, ebbe a sorba a 17. sorban (beépí­tett terület nagysága) ós a 20. sorban (adómentesség koefficiense) említett adatok szorzatát írja be. 22. - Az adó évi alapmértéke - tüntesse fel az adó évi alapmértékét, amely 3.- korona. Az adó kezelője az adó említett mértékét 50 százalékkal növelheti vagy csök­kentheti. Amennyiben ezt a jogkörét kihasználta, a köz­ség területén érvényes vonatkozó adókulcsot írja be. 23. - Azon föld feletti további szintek száma, amelyek nagyobbak mint a beépített terület kétharmada - ezt a sort az adóalany a többszintes épületek esetében tölti ki, és az épület további föld feletti szintjeinek mennyiségét írja be (a további szinteket a föld feletti második szinttől, azaz az első emelettől számítják), ha a további szintek alapterülete meghaladja az épü­lettel beépített terület kétharmadát. 24. - Az adónak a 11. § második bekezdése szerint emelt alapmértéke - itt azt a számot kell beírni, ame­lyet a 22. sorban ós a 23. sorban említett adatok ös­szegének a 0,75 koronával történő beszorzásával ka­punk. A földszintes épületek esetében az adóalany ezt a sort nem tölti ki. 25. - Adó - az adó összegét a 17. sorban (beépített te­rület), esetleg a 21. sorban említett adat és a 22. sor­ban (az adó évi alapmértéke), esetleg a 24. sorban említett adat szorzataként számítjuk ki (17. sor, eset­leg 21. sor x 22. sor, esetleg 24. sor). Az adót kétti­zedes pontossággal, kerekítés nélkül kell kiszámítani. 26. - A 12. § negyedik bekezdése szerinti adókedvez­mény - ezt a sort az adóalany nem tölti ki. Amennyi­ben a 12. § negyedik bekezdésében említett okokból adókedvezményt érvényesít, az adókedvezmény okát ós összegét a megjegyzésekben tünteti fel. A 26. sort az adó kezelője tölti ki, miután az adókedvezmény iránti igényről határozatot hozott. 27. - Adókötelezettség - a 25. sorral azonos adatot írjon be. Az adót felfelé, egész koronákra kell kerekíteni. IV. rész - ÖSSZEGEZÉS 01. - A telkek száma - ebbe a sorba azoknak a saját parcellaszámmal rendelkező telkeknek számát írja be, amelyekre adóbevallást tesz. 02. - Földadó - ebbe a sorba a „Földadó" nyomtatvá­nyok (mellékletek) 26. soraiban (Adókötelezettség) szereplő tételek végösszegét írja be. 03. - Épületek száma - azoknak az épületeknek számát tüntesse fel, amelyekre az „Épületadó" nyomtatványo­kon (mellékleteken) adóbevallást tesz. 04. - Épületadó - ebbe a sorba az adóalany befrja az „Épületadó" nyomtatványok (mellékletek) 32. sorában (lakóházak), 21. sorában (garázsok), 26. sorában (vállalkozói objektumok), 30 sorában (egyéni üdülés­re szolgáló nyaralók) 27. sorában (egyéb épületek) szereplő egyes tételek végösszegét. 05. - Ingatlanadó összesen - ebbe a sorba írja be a 02. (Földadó) sorban és a 04. (Épületadó) sorban feltün­tetett adók összegét. Az eredményként kapott összeg képezi az illetékes adózási időszakért befizetendő tel­jes adót. Az adóbevallásban említett adatok valódiságáról ós helyes­ségéről szóló nyilatkozat szövege alá az adóalany aláírja magát és egyben feltünteti mely községben (városban) és mikor töltötte ki az adóbevallást. Az adóalany aláírása: Ab­ban az esetben, ha az adóbevallást olyan személy terjeszti elő, aki nem rendelkezik jogi cselekvőképességgel vagy aki­nek jogi cselekvőképességét korlátozták (kiskorúsították), az adóbevallást a kirendelt gondnok (gyám), esetleg az adóa­lany törvényes képviselője (szülője) írja alá. Az adóalany, il­letve az alapszabály szerinti képviselő saját kezű aláírása nem helyettesíthető bélyegző lenyomatával.

Next

/
Thumbnails
Contents