Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-16 / 38. szám, kedd

7 GAZDASÁG ÚJ szói 1993. FEBRUÁR 16. NÉMET—SZLOVÁK KAPCSOLATOK HÍDFŐÁLLÁSOK ÉPÍTÉSE Az önálló Szlovákia keresi a helyét a világgazdaságban. Jelenleg a vi­lággazdaság három fő erőközpontja az Egyesült Államok, Japán és az Európai Közösségek (EK). Földrajzi közelségénél fogva az EK gyakorolja a legnagyobb hatást hazánkra, ezen belül a tizenkettek „motorja", Németország tűnik ki aktív szerepvál­lalásával Már az egykori Csehszlo­vákiának is a legfontosabb külkeres­kedelmi partnere volt, s a szövetségi állam kettéválása után mindkét, im­már független országban szilárd híd­főállásokat épít ki. Szlovákiában az utóbbi hetekben több fontos német—szlovák gazdasá­gi kapcsolatfelvétel történt. Pozsony­ban jártak a német nagykereskedel­mi és külkereskedelmi szövetség ma­gas rangú tisztviselői, akik e szerve­zetbe tömörüli 12 ezer vállalatot kép­viselték. Hangsúlyozták, hogy a kö­zeljövőben hazánkba 1,6 milliárd márka működőtőke érkezése várható. Ennek egyik kézzel fogható bizonyí­téka a Siemens elektronikai világcég és a nagymihályi elektrotechnikai vál­Sokféle ösvény vezetett a vállal­kozói élet zegzugaiba. Kényszerpá­lyák, bizonyítási kitörések, meggaz­dagodási törekvések... Tuman László útja nem tartozik a tucatszámra előfordulók közé. A du­naszerdahelyi víz-, gáz- és központi­fűtés-szerelő voltaképpen azért lett magánvállalkozó, hogy bebizonyít­hassa, önállóan is képes talpon ma­radni, ha már egykori vállalatánál megszüntették munkahelyét. — Hatvannyolcban kezdtem tanul­ni a szakmát — emlékszik vissza ta­noncéveire. — Hát nem akármilyen időket éltünk akkor. Először nem mertem elmenni Pozsonyba, tudja, a politikai bizonytalanság miatt. De később aztán már élveztem a szak­mai fogásokat, szinte faltam az is­meretanyagot, és sorra lestem el mestereimtől a gyakorlati dolgokat. Szerencsém volt, hogy az akkori Po­zsonyi Építőipari Vállalatnál olyan emberek kezébe kerültem, akik jól átadták a tudnivalót. Arra igazán le­hetett alapozni. Hét év fővárosi munka után Du­naszerdahelyről üzentek neki, nem menne-e át a járási ipari vállalathoz (később Ister), merthogy jó lenne hozzálátni a csallóközi földgázprog­ram alapjainak lerakásához, őt sze­melték ki ennek elindítására. Kapott Minden jel arra mutat, hogy Dunaszerdahely képe a jövőben komoly változásokon megy át. A városi képviselőtestület ugyanis január végén rövid vita után elfo­gadta öllős Árpád polgármester ja­vaslatát, hogy a város részletes rendezési tervének kidolgozásá­val a Makona Slovakia Kft.-t, vagy­is a világhírű magyar építész, Ma­kovecz Imre hazai képviseletét bíz­zák meg. fgy a csallóközi kisvá­ros rövid időn belül lehetőséget kaphat az előző néhány évtized alatt elrontott városképének rend­betételére. Makovecz Imrével a dunaszerdahelyi képviselőtestület ülése után beszélgettünk. • Mérnök úr, miiyen benyomásai alakultak ki, miközben a városban sétált? — Ugyanaz az érzésem, mint szin­te bármelyik közép-európai város esetében. A városon látszik, hogy igyekeznek tisztán és rendben tarta­ni, de ez semmit sem változtat azon, hogy különben jellegtelen és lerí ró­la, hogy korábban ez másképp volt. • Ezt a várost az utóbbi két-há­rom évtizedben lényegében felfalta a beton. Első hallásra meglehetősen hihetetlenül hangzik, hogy mindez még megváltoztatható. lalat (MEZ) szövetségre lépése; a német fél felvásárolja a kelet-szlová­kiai cég részvényeinek egy részét. A német külkereskedelmi szövetség tagjainak látogatása már csak azért is fontos, mert Szlovákia legjelentő­sebb kereskedelmi partneréről van szó; külkereskedelmünk mintegy 25 százalékát, megközelítőleg 4 milliárd márka értékben, Németországgal bo­nyolítjuk le. Fontos megjegyezni, hogy a vendégek bíztattak, változtas­sunk kiviteli struktúránkon, nyersa­nyagokon, félkésztermékeken, vegyi­pari alapanyagokon kívül késztermé­kekkel is célozzuk meg a 80 milliós piacukat A kereskedők eszmecseréje után az NSZK Gazdasági Minisztériumá­nak képviselői érkeztek Szlovákiába, hogy lefektessék a két fél közti gaz­dasági kapcsolatok keretfeltételeit. Bár ez volt az első hivatalos találko­zó a két gazdasági tárca között (feb­ruár 1—2), máris született konkrét megállapodás — a német delegáció felajánlotta a szlovákiai vállalkozók számára az ottani vásárokon, kiállítá­az alkalmon, munkahelyet váltott Ideiglenesen ugyan sofőr lett, majd nyolcvanban végül is elkezdődött a járás városainak, falvainak gázmű­vesítése. Nem dicsekszik vele, de szavaiból kitűnik; jó ideig kulcsfigu­rája volt ennek a folyamatnak. Sze­relt, karbantartott, képezte az embe­reket. Hat esztendeig egy személy­ben törődött a bekötött gázberende­zések szervizelésével a járásban. Csak aztán jöttek a többiek... Tíz év elteltével, kilencvenegy vé­gén az újságból értesült munkahelye megszüntetéséről. — Ha csak ennyit érdemeltem, otthagyom őket, gondoltam magam­ban, és kiléptem az Isterből — indo­kolja akkori döntését. — Egyáltalán nem féltem attól, mi lesz azután. Tü­zetesen ismerve a gázművesítés helyzetét, arra a következtetésre ju­tottam, ha magam alapítok céget, legalább megszabadulok az addigi megkötésektől, s mindent tovább folytathatok. De már nem állami bu­rokban. Merthogy igény van erre a munkára, azon egy pillanatig sem töprengtem. Ma már befutott cég a Tuman Plynoservis. Tulajdonosa voltakép­pen egymaga dolgozik. Egy ideje azonban fia és annak barátja is a keze alatt bontogatja szárnyait. — Véleményem szerint első lé­pésként ezt kell bebizonyítanunk a lakosságnak, ezért úgyszólván biz­tos, hogy munkánkat a templom kö­rüli térrel fogjuk kezdeni. Itt a múlt megidézésére gondolok. Persze, megváltozott építészeti stílusban. A betonházakat természetesen nem távolíthatjuk el, a régi nemes csalló­közi formákra támaszkodva átalakít­hatjuk az előttük futó kolonádot. Ez további, egyáltalán nem költséges intézkedésekkel párosítva a város természetes központjává teheti a te­ret. Ennek során valószínűleg a templomhoz is hozzá kell nyúlnunk — legalább annyira, hogy fehérre festjük. Az akcióba szeretnén be­vonni az ott található üzletek, vállal­kozások tulajdonosait is, hiszen a tér vonzerejének növelése nekik is elsőrendű érdekük. Ez afféle bemutató lenne a város lakosságának, a rendszeres munka azonban ennél sokkal időigényesebb. Ráadásul még akkor is, ha a helyi építésztársadalom teljes egyetértésé­vel találkozunk, csak mintegy öt év múlva nyilvánulnak meg első na­gyobb eredményei. • A képviselőtestületi vitában fel­merült, hogy amennyiben Önök kapnak megbízást, a városban éve­sokon való részvételt a Pro Trade ál­lami társaság közvetítésével. Emellett a vendégek vállalták a szlovákiai gazdasági szakemberek egy részé­nek továbbképzését. Michael Müller, a német küldöttség vezetője leszö­gezte, a tanácsadói és oktatói szol­gáltatások költségeit Németország állja. Szlovákia gazdaságának moderni­zálásához elengedhetetlenül szüksé­ges a nyugati tőke és szakismeret beáramlása. Németország, mint Eu­rópa legnagyobb gazdasági hatalma, mind a két tényezőből jócskán ren­delkezik. Ezért érthető, hogy szíve­sen fogadjuk e megbízható partnert. Vajon milyen érdeke fűződik a német félnek ahhoz, hogy a kis piaccal ren­delkező Szlovákiának ilyen figyelmet szenteljen? A világgazdaságban óri­ási harc folyik a piacokért. A nemré­giben felszabadult Kelet-Közép-Euró­pa még viszonylag érintetlen terület, így gyorsan ki kell építeni a hídfőállá­sokat a piac egy részének megszer­zése érdekében. Bár jelenleg ala­csony felvevőképességgel rendelke­Szakmunkástanulóként nála gyakor­latoznak. — Engedélyt kaptam rá az oktatás­ügyi minisztériumtól. Egyelőre csak ketten vannak, többen is lehetnének, hiszen a helyi szakmunkásképzőben kevesen ismerkednek a gázszerelés ábécéjével. Magabiztosan mondja, többéves munkájuknak van nyoma a járásban: sok-sok ház zavartalan gázszolgálta­tása. Naponta közvetlen kapcsolat­ban van az emberekkel Hol itt, hol ott bukkan fel, ahol éppen szükség van rá. Üzenetrögzítője meg közben jegyzi a további hívásokat, megren­deléseket. — Tudja, az emberek elhanyagol­ták a karbantartást. Azon takarékos­kodtak, amin nem kellett volna, s a kazánok mostanában mind gyakrab­ban jelzik nekik: mi sem vagyunk örök életűek Ilyenkor jövünk, javítunk vagy alkatrészeket cserélünk. Télidőben azonban már nem olyan egyszerű pó­tolni a melegebb hónapok mulasztá­sait. Mert hát a gáz veszélyes fűtőa­nyag, különösen, ha nem szakszerűen bánnak vele. Aztán beavat a földgázszolgáltatás járási szokásaiba, ő csak a szervize­lést végzi, szerződéses viszonyban nincs senkivel, viszont az anyagbe­szerzés, a szerelés és a karbantartás kig megáll az élet, nem lesz lehető­ség további építkezésre. —Mindenki, aki egy ilyen mun­kában részt vesz, jól tudja, hogy amennyiben egy tervezőiroda meg­bízást kap egy város részletes ren­dezési tervének kimunkálására, ak­kor annak úgy kell dolgoznia, hogy az élet ne álljon meg. Ez munka­módszer kérdése — ha az emberek összeadják tudásukat, a főbb prob­lémák nagyon hamar felderíthető­ek. Meg kell húzni a belterület ha­tárait, ahol még lakások építhetők, ismerni kell a belső útvonalak mentén az eladásra, illetve bérbea­dásra felhasználható területeket. Ezeket az ingatlanokat közre kell bocsátani — jobb helyeken egy in­gatlanközvetítő irodát hoznak létre, amely a polgármesteri hivatal mel­lé rendelve dolgozik. A munka ez­zel kezdődik és a tervező ehhez azonnal anyagot ad, mondjuk egy parcellaterv formájában. A város­ban szükség lenne egy főépítészi hivatalra, amelyet esetleg a Mako­na Slovakia láthatna el. Ennek több helyi építész is az alkalma­zottja lenne, akik naprakészen rea­gálnának a felmerülő problémákra, de eközben egyfajta köldökzsinór­ral kötődnének a budapesti irodá­zünk, nem kell, hogy ez mindig így legyen. A német fél távlatokban gon­dolkodik, ezért tudatos stratégiával felméri Szlovákia szükségleteit és le­hetőségeit, s e tevékenységben a szövetségi kormáy és a magánválla­latok sokszor együttműködnek A ké­sőbbiek során pedig hazánkból lépni lehet az 50 milliós Ukrajna felé. Felmerülhet azonban olyan aggály, hogy a domináns német jelenlét ha­tására Szlovákia függőségi helyzetbe kerül. Rövid távon ez nem kizárt, ezért diverzifikálni kell a külkapcsola­tokat, hogy más országokból is ér­kezzenek beruházók. Különben je­lenleg nincs ilyen veszély, hiszen a német, osztrák és egyesült államok­beli tőke megközelítőleg egyenlő arányban részesedik a szlovákiai be­ruházásokban. Hazánk gazdasága a külföldi invesztíciók révén bővülő ex­porthoz és ugyancsak bővülő munka­alkalmakhoz jut, másrészt pedig gya­rapodik az ország műszaki és terme­lési kultúrája. Csak úgy kerülhetünk vissza a világgazdaság vérkeringésé­be, ha támogatni fogjuk a vegyesvál­lalatok, vagy a teljesen külföldi kéz­ben levő cégek honi letelepedését. A német érdeklődők pedig földrajzi és kulturális közelségük révén, valamint a volt NDK-ban szerzett tapasztala­tok alapján segíthetnek betegeskedő gazdaságunknak. (sidó) láncolata enélkül is működik. A köl­csönös összetartás, a szóbeli mege­gyezés íratlan szabályai szerint. Ho­dossy Tibor és Vígh György besegíte­nek neki, de a többiek munkaterüle­tenként — ugyancsak magánvállalko­zóként — egyedül dolgoznak. Felvál­lalják az egész munkát, elosztják egy­más között s úgy végzik, mintha egyazon cégben lennének. Próbáltak már közös cégtábla alatt is tevékeny­kedni, de a sok adminisztratív aka­dály gyorsan kijózanította őket. — Ákinek van valami köze a járás­ban a gázszolgáltatáshoz, előbb vagy utóbb találkozik velünk. Előfor­dult, egy-két faluban már megelőztek bennünket. Ám amikor a helybeliek megismerkednek árkínálatunkkal, s elvégzett munkánkat is összehason­líthatják, többször más szerelőkel nem hívnak. Különösképpen azon­ban nem foglalkozom ezzel, csak lá­tom, hogy területünkön a szakmabeli­ek is vadászgatnak. Engem nem ér­dekel a konkurencia. A megrendelé­sek döntő mennyisége így is hoz­zánk fut be. Lenne igény a munkánk­ra a szomszédos járásokban, sőt Po­zsonyban is. Oda viszont csak kivé­teles esetekben megyünk. Én itt kezdtem, itt szeretném folytatni. S bár januártól alaposan megnehezült a boldogulás, remélem, munkámmal behajtok annyi pénzt, s lesz annyi bevételem, hogy felszínen maradhas­sak. Mert ameddig lesz gázszolgáta­tás, szevizelése elkerülhetetlen. J. MÉSZÁROS KÁROLY hoz, amelynek megvan a megfelelő rutinja és tapasztalata ezekben a dolgokban. • A szerződés megkötése után miként kezdenek hozzá a munká­hoz? — Először is azonnal begyűjtjük és feldolgozzuk az összes alaptér­képet — a talajviszonyoktól egé­szen a kereskedelmi hálózatig — erre rászánunk mondjuk egy hetet Ezután kijelöljük a város kényes pontjait, ahol azonnali intézkedé­sekre van szükség. Ilyen lehet mondjuk a már említett főtér és a gyalogos utca. Szükség van egy ja­vaslatra a kelet—nyugati főutca foghíjainak kitöltésére, itt ugyanis az első pillantásra látszik, hogy volt egy utca, amely napjainkra eltűnt. Külön meg kell vizsgálni a félig kész Malom lakótelep helyzetét, ahol a város egyelőre nem készül újjabb építkezésre. Ezekkel a részproblémákkal né­hány ember foglalkozik majd és ve­lük párhuzamosan két-három ember megkezdi a részletes városrendezé­si terv elkészítését. Ennek a többi­rányú igyekezetnek fél év múlva egységes egésszé kell összeállnia — miközben tisztában kell lennünk azzal, hogy a munka soha nem zá­rul le, mert eredményeit az élet fo­lyamatosan megkérdőjelezi. A vá­rosfejlesztési terv ezért nyitott len­ne és az új elképzeléseket a Ma­kona Slovakia folyamatosan bele­dolgozná. TUBA LAJOS SZLOVÁK VASUTAK: SZOMORÚ VALÓSÁG - OPTIMISTA TERVEK Szlovákiában 1990-hez képest ta­valyra harminc százalékkal csökkent a termelés, és ez jelentősen meghatá­rozta a hagyományos szállítóágazatok teljesítményeit. A vízi teherszállítás tíz, a vasúti harmincöt százalékkal, az állami vállalatok által közúton fuvaro­zott árumennyiség pedig 45 százalék­kal csökkent. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a magánfuvarozás és a tranzit kamionforgalom, ami az utak romlásával és a környezetszennyezés növekedésével járt együtt. A január elsejével önállósodott Szlovák Vasutak (ŽSR) ezt a folya­matot szeretné megfordítani. Ehhez nem a legjobbak a kiindulási alapjai, hiszen állóeszközeinek az 58 száza­léka túl van a tervezett élettartamon. Legrosszabb a helyzet a jelző és biztonsági berendezések esetében, amelyek 66 százaléka íródott már le nullára. A szétváláskor egyébként a Csehszlovák Államvasutak vagyonát egyrészt a területi elv alapján, más­részt az eszközöket 2:1 arányban osztották fel, így a tavalyi 76 millió tonna árut szállító, 3611 kilométer­nyi hálózattal rendelkező szlovák vasutak 1802 mozdonnyal, 3195 személy- és 37 780 tehervagonnal rendelkezik. A közeljövőben várhatóan vasúti törvény születik, amelynek értelmében a szlovák vasutak önálló vállalat lesz. Az elképzelések szerint a költségve­tés egyrészt a szociális kedvezmé­nyekből, illetve a gazdaságtalan sza­kaszok üzemeltetéséből eredő vesz­teségeket térítené meg, másrészt fej­lesztési támogatást adna. Ez utóbbit illetően a vasutasok nem a legjobb ta­pasztalatokra tetiek szert, mert az el­ső önálló szlovák költségvetésből mindössze 200 millió koronát kaptak e célra. így azután nem maradt szá­mukra más megoldás, mint a külföldi tőke bevonásának szorgalmazása. A fejlesztési célok között első he­lyen szerepel a Pozsonyt az osztrák határral és Béccsel összekötő új, négykilométeres szakasz megépítése. A távlati célok közt említik a Kassára Léván és Zólyomon keresztül vezető déli vonal átalakítását is. Ennek elő­nyeként értékelik, hogy nyugaton a transzeurópai vízi úthoz, keleten pe­dig a Kassától indulú szélesnyomtávú vasúthoz kapcsolódik. A szlovák kormány egyben azt ter­vezi, hogy az ilyen célú külföldi beru­házásokat garanciavállalással segíti elő. feldolgozta: -tl­A SZÖVETKEZETEK MÁR ÁTALAKULTAK HELYZETKÉP A RIMASZOMBATI JÁRÁSBÓL Kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de a Rimaszombati járás 37 földmű­ves-szövetkezetében is lezajlott már a transzformáció. A zömmel eladósodott, veszteséggel zárt szö­vetkezetek vezetőitől a jogosult személyek ugyan számon kérték a múlt évek kedvezőtlen eredménye­it, végül mégis mindenütt a jövő­kép került előtérbe, illetve az, hol, hogyan és miből fognak majd gaz­dálkodni, milyen nyereségrészese­dést tudnak szavatolni az elkövet­kező időszakban a tagok részére. A heves szócsatáktól, parttalan vi­táktól és személyes vádaskodások­tól sem mentes előkészítő gyűlé­sek eredménye az lett, hogy több helyen önként vagy kényszerből távoztak a volt vezetők. Az is megtörtént, hogy átmenetileg el­nök nélkül maradtak egyes szövet­kezetek. A 37 szövetkezet közül kettőben újabb osztódás állt elő. A nagyba­logi szövetkezetben a pádáriak és a radkóbisztróiak önálósították ma­gukat, a gömöralmágyi szövetke­zetből pedig Dobfenek vált ki. Leg­kevesebb változás az egyházas­básti és fazekaszsaluzsányi szö­vetkezetekben következett be, így ezek jelenleg a legnagyobb szö­vetkezeti kollektívák. Továbbra is nyitott a járásban jelenleg található kilenc állami gazdaság kérdése. Kozsár István, a regionális földügyi és tájékoztató szolgálat igazgatója elmondta, hogy ezek privatizálására is hama­rosan sor kerül. (polgári) NEM ÉRDEKEL A KONKURENCIA PORTRÉVÁZLAT TUMAN LÁSZLÓ MAGÁNVÁLLALKOZÓRÓL MUNKÁBAN A MAKOVECZ-CSAPAT A FŐTÉR - TERMÉSZETES KÖZPONT

Next

/
Thumbnails
Contents