Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-16 / 38. szám, kedd

1993. FEBRUÁR 16. HÍREK-VÉLEMÉNYEK BELÜGYMINISZTERI KONFERENCIA BUDAPESTEN A MENEKÜLTÁRADAT MEGFÉKEZÉSÉRŐL Az illegális migráció megfékezésének lehetőségeivel és problémáival foglalkozó konferencia kezdődött tegnap Budapesten, melyen 36 európai ország belügyminisztere, illetve helyettesei és hét nemzetközi szervezet képviselője van jelen. Köztük van Jozef Tuchyňa szlovák, Jan Rumi cseh belügyminiszter és Catherina Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára. Megnyitó beszédében Boross Péter magyar belügyminiszter rámutatott a probléma rendkívüli időszerűségére, illetve megoldásának haladéktalan szükségességére. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy például Magyarország határait is jelenleg mintegy négyszer többen kísérlik meg törvénytelenül átlépni, mint a nyolcvanas években, ezért Budapest megszigorította határainak ellenőrzését. Magyarország azonban nem cél, hanem tranzitország. Az illegális határátlépők fö célja Nyugat-Európa. Franz Löschnak osztrák belügyminiszter, aki az illegális népvándorlásról 1991-ben Berlinben tartott első miniszteri konferencia határozata alapján egy munkacsoport tevékenységét irányította, beszámolt eddigi eredményeiről és a csoport nevében ajánlásokat fogalmazott meg a határellenőrzés megszigorítására. Javasolta, hogy a mostani konferencia után alakuljon meg egy bizottság, amely figyelemmel kisérné az elfogadott ajánlások megvalósítását az egyes országokban A belügyminiszterek, illetve helyetteseik a nap folyamán zárt ülésen mondták el kormányaik véleményét a bonyolult illegális népvándorlás megoldásának lehetséges változatairól. A konferencia várhatóan egységes csomagtervbe foglalja az ajánlásokat. Rudolf Sieters német belügyminiszter, akinek országa az illegális népvándorlás legfőbb céltáblája, újságíróknak a tanácskozás szünetében kijelentette, hogy Bonn a problémát komplex módon, átfogó nemzetközi egyezmények alapján kívánja megoldani. A készülő új német befogadási törvények mielőbbi életbe léptetése érdekében, amelyek előzetes alkotmánymódosítást is igényelnek, Bonn kétoldalú tárgyalásokat is kíván folytatni legjobban érintett Csehországgal és Lengyelországgal. A menekültkérdésről tegnap Budapesten szlovák-cseh és szlovák -magyar miniszteri tárgyalások is voltak. Tuchyňa az újságíróknak azt nyilatkozta: ha lesznek megfelelő nemzetközi szerződések ebben az ügyben, Szlovákia csatlakozni kiván hozzájuk. Azt is elmondta, hogy Pozsony egyelőre nem készül a cseh -szlovák határ műszaki ellenőrzésére. Megjegyezte, hogy a legtöbb Szlovákiából kitoloncolt, román állampolgár. Ezeket jelenleg Ukrajnán keresztül szállítják vissza Romániába, mert Magyarország nem hajlandó átengedni őket. KOKES JÁNOS, Budapest HIÁNVZÓ ALÁÍRÁS SZLOVÁKIA KIMARADT A SORBÓL NÉHÁNY SORBAN Hölgyem, minden hódolatom az öné... Ezt olvashatja ki Hanna Suchocka lengyel kormányfő pénzügyminiszterének, Jerzy Osiaytinskinek a tekintetéből. A jelenet múlt pénteken játszódott le a lengyel parlamentben, amikoris három tartózkodással 230:207 arányban megszavazták Lengyelország költségvetését. BELGA IRÁNYVÁLTÁS Debrecenben vasárnap többórás egyeztetés után megállapodás született arról, hogy a Kárpátok-Eurorégió alapító tagjai Magyarország, Lengyelország és Ukrajna határmenti területei, Szlovákia keleti járásai pedig egyelőre társult tagok. A három alapitó ország külügyminiszterei kormányaik nevében nyilatkozatot írtak alá, amelyben támogatásukról biztosították a regionális együttműködést. Ezen a dokumentumon Szlovákia részéről semmilyen aláírás nem szerepel. A debreceni ünnepélyes aktus résztvevői körében bizonyos zavart okozott ez a váratlan szlovák álláspont, s nem teljesen értették, mi is késztette Pozsonyt eredeti álláspontjának megváltoztatására. Hasonlóképpen értetlenül és bizony nem éppen lelkesen fogadták Pozsony új álláspontját az érintett kelet-szlovákiai járások vezetői sem, mert az utolsó órákban kellett átdolgozniuk az előre elkészített dokumentumokat. Az a vélemény is elhangzott, hogy bizonyára nincs jó kapcsolat Pozsony és Kelet-Szlovákia között, s esetleg ez újabb bizonyítéka a szlovák kormánykörökben most már egyre nyilvánvalóbban kimutatható véleménykülönbségeknek. Tekintettel arra, hogy a rendezvényen az Európa Tanács magas rangú képviselője is részt vett, az eset nem vet jó fényt Szlovákia kormányára. K. J. Sokszor hozták összefüggésbe a közelmúltban az agonizáló Csehszlovákiát a több tekintetben hasonló problémákkal küszködő Belgiummal, mondván: a két ország valahogy egy cipőben jár, egy utat tapos. A cseh-szlovák szövetség felbomlott. Követi-e példáját a szeparatizmussal kacérkodó Belgium? Úgy tűnik, nem, a Benelux ország irányi váltott, s a sokat emlegetett, vitatott valódi föderalizmus felé tart. Legalábbis ezt sugallják a legújabb események a brüsszeli parlamentben, amely ismét napirendre tűzte az állam politikai rendszerének reformját. A honatyák elfogadták az alkotmány első cikkelyének módosítását, s bár ettől még nem váit teljessé a reformcsomag, megtették az első fontos lépést. A részletekről Fóris Györgynél, az MTI brüsszeli tudósítójánál érdeklődtünk - Ki szorgalmazta a reformok beindítását? - Elsősorban maga a történelem. A monarchiában élő francia nyelvű vallonok és a holland ajkú flamandok közti ellentétek rendezésének, a két közösség érdekei összeegyeztetésének szükségessége. A tartományok közvetlenül Brüsszel, a főváros alá kerülnek majd, ám joguk lesz önálló döntéseket hozni, önálló megállapodásokat kötni. Fölösleges lenne a különutat választani, hiszen a régiók szerepe úgyis felértékelődik, ha a maastrichti szerződés értelmében majd létrejön az Európai Unió. Vannak azonban olyanok is, akik épp attól tartanak, hogy elvész a belga állam jelentősége, ha a régiók egy idő után valóban csupán az Európai Közösségekhez fognak kapcsolódni, s ezért szorgalmazzák az erős föderációt - Mint tapasztaltuk, a föderáció még nem garancia a gazdasági, pénzügyi gondok megoldására, sem pedig az egység megőrzésére. Vagy Belgiumra ez az ábra nem érvényes? - Különböző drukkerek vannak. A kormánypártokkal, a flamand-vallon keresztényszocialistákkal ellentétben az ellenzék, a liberálisok, nacionalisták és a szélsőjobbosok az alkotmánymódosítás ellen szavaztak. Nacionalista alapállálásból azért, mert tiszta vallon Vallóniát és tiszta flamand Flandriát akarnak. Gyakorlatilag egy laza államszövetséget, konföderációt, amely, ha nem is szándékosan, elindíthatja a szeparatizmushoz vezető lavinát. Persze, a föderalizmus ellenzői sem úgymond keleti, hanem európai keretekben gondolkodnak: maradjon meg a belga állam, a régiók azonban kapjanak önállóságot, az egész államiság majd úgyis feloldódik az Európai Unióban. Az önállóságot tehát mint önálló identitást képzelik el a tizenkettek sok-sok tagjának jövőbeni közöségében. - Az alkotmánymódosítás miképp határozza meg a szövetségi állam területi elrendezését? - Markánsan elosztódik a flamand és a vallon terület, ugyanakor Brabant tartomány eléggé vegyes ajkú volt. Egyre volt szükség: kettéválasztani a nagy Brüsszelt körülvevő tartományt vallon Brabantra és flamand Brabantra. Belgiumnak tehát eggyel több tartománya lett.. - Ha minden jól megy, mennyi időt vesz igénybe a reformfolyamat? -Tavaszig mindenképp meg kellene születniük a megállapodásoknak. Hogy ez sikerül-e, azt bizony nem tudni, mint ahogy azt sem, mi lesz egy félsiker esetén. Akkor, ha a honatyák nem fogadják el az öszszes szükséges módosítást. Mindenesetre sok függ attól, hogyan alakulnak Európa ügyei. URBAN GABRIELLA B

orisz Jelcin orosz elnök tegnap elhagyta Moszkvát, hogy nyugalomban tölthesse tizenkét napos szabadságát - közölte az államfő szóvivője. Jelcinnek azonban a tervek szerint ma találkoznia kellene riválisával, Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnökkel. A szóvivő ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a Haszbulatov és Jelcin közötti találkozó a két államférfi ügye. Az elnök kapcsolatba léphet Haszbulatovval, s ma találkozhat vele, de az is lehetséges, hogy a megbeszéléseket elhalasztják. Jelcin a Moszkva melletti dácsán tölti szabadságát, miközben veszélyesen kiéleződött a konfliktus a két politikus között. G

lafkosz Kleridesz, a 73 éves konzervatív politikus lett a ciprusi görögök új elnöke. A jobboldali Demokratikus Párt jelöltje az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 50,28 százalékát szerezte meg, míg riválisa, Georgiosz Vasziliu eddigi elnök 49,72 százalékot kapott. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Kleridesz győzelme bonyolítani fogja az 1974től megosztott Ciprus újraegyesítéséről szóló tárgyalásokat, mert az új elnök már kampánya során többször kijelentette, hogy az előterjesztett terv a török felet részesíti előnyben. S

zomáliában az amerikai és a belga egységek megtámadták az pgyik szomáliai katonai vezető, Morgan tábornok táborát. Morgan egyébként a megbuktatott diktátor, Sziad Barre veje. A támadás során kilenc fegyverest tartóztattak le és közelebbről meg nem határozott mennyiségű fegyvert koboztak el - tájékoztattak tegnap amerikai katonai források. A nemzetközi erők beavatkozására azután került sor, hogy egy falut támadás ért, melynek során életét vesztette egy személy és egy másik súlyosan megsebesült. C

levelandben vasárnap ünnepelték Szlovákia Függetlenségét. Az akción a szlovák nagykövetség, valamint Ohio állam és Cleveland város képviselői vettek részt. Az ünnepségen összegyűjtött pénzen orvosi és egészségügyi berendezéseket vásárolnak, s ezeket már a közeli napokban Szlovákiába szállítják. K

ilenc arab vesztette életét és további tizenöt súlyosan meg sebesült az afganisztáni Bala Hiszszar térségében. A sebesült arabokat tegnap a pakisztáni Pesavarba szállították - tájékoztattak tegnap arab források. A Reuter hírügynökség szerint az arabok az afgán kormányellenes csapatokat, a Gulbuddin Hekmatjar vezette Hezbe Iszlami egységeit erősítik. W

atanebe Micsi japán külügyminisztert tegnap reggel kórházba szállították - tájékoztattak hivatalos források. Az orvosi jelentés szerint a 69 éves miniszternek erős influenzája van, s valószínűleg egy vagy két hétig kórházi ápolásra szorul. Watanabe vasárnap tért vissza négynapos egyesült államokbeli látogatásáról. Washingtonban az amerikai vezetőkkel folytatott hivatalos tárgyalásokat. Közben Japán és az Egyesült Államok közölték, hogy a japán kormányfőnek márciusban hivatalos látogatásra kellene utaznia az USA-ba. A két ipari nagyhatalom a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokról folytatna tárgyalásokat, tájékoztat a Reuter. A

lbánia és Bulgária barátsági és együttműködési szerződést írt' alá. Az egyezménynek az a célja, hogy stabilizálja a háborús konfliktussal veszélyeztetett balkáni térséget - közölte a Reuter hírügynökség. A szerződést vasárnap este látta el kézjegyével Sari Berisha albán elnök és bolgár partnere, Zselju Zselev, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodott Tiranában. A két fél kötelezte magát, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a boszniai konfliktus kiterjedését, ahol többségben albánok elnek. A partnerek egyben megállapodtak abban, hogy javítani togják a kölcsönös együttműködés feltételeit. AZ ENSZ-FOTITKAR TOKIÓBAN Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára tegnap ötnapos látogatásra Japánba érkezett. Találkozik Akihito császárral, s a japán vezetőkkel,akiket megpróbál rávenni arra, támogassák a nemzetközi szervezet megerősítését célzó terveket. A látogatás során három beszédet mond, majd hivatalosan megnyitja az ENSZ új állandó tokiói székházát. A Réuter hírügynökség szerint Butrosz Ghali tokiói látogatása azt jelzi, az ENSZ-ben hamarosan változások történnek, amelyek majd tükrözik az erőegyensúly radikális változását a világban. LITVÁNIA ES MOST MERRE? Algirdas Brazauskas, a Litván Demokratikus Munkapárt (LDMP) vezére egyértelmű győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson. A tegnap reggel közzé tett előzetes eredmények szerint a leadott szavazatok 59,7 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Stasys Lozoraitis csak 38,5 százalékot kapott. A tavaly november elején megtartott parlamenti választások eredményeivel együtt (az LDMP abszolút többséget szerzett) ez azt jelzi: a Sajudis népfrontmozgalom és vezére, Vytautas Landsbergis nevével fémjelzett jobboldal elvesztette a hatalmat, bekövetkezett egy fordulat a balközép felé, amely ugyanis szintén kivette részét a rendszerváltásból, de talán egy nyugodtabb erő mellőzi a szélsőségeket. Éppen ezek a szélsőségek okozták a Sajudis vesztét. A kapcsolatok azonnali és teljes megszakítása Moszkvával, a kétes rehabilitációs törvény. amely a fasisztáknak is megbocsátott, aláásta az új kormányzat nemzetközi tekintélyét. A szakítás Oroszországgal azonban ennél sokkal súlyosabb következményeket is maga után vont: a nyersanyag-szállítmányok kiesése megbénította a litván ipar nagy részét. Az egykor kiváló mezőgazdaság is csődbe jutott, amikor Landsbergisék azt vették a fejükbe, hogy szinte egy hét alatt felszámolják a kolhozokat és szovhozokat. A bajok nem várattak magukra sokáig: az ipari termelés 47 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság pedig 50 százalékkal kevesebbet termel, mint a rendszerváltás előtt. A megfelelő törvények hiánya miatt az állami vállalatoknak csak a 15 százalékát privatizálták, amit még az exkommunista Brazauskas is kevesell. A 3,7 millió lakosú országban az elmúlt év végén 300 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, az emberek 60 százaléka már a szegénységi küszöb alá csúszott. Mindezt tetézte a Sajudis vad nacionalizmusa: csak azokat tartották ,,igazi" litvánoknak, akik őket támogatták, a többiek gonosz vörösök voltak, különösen a nem litván nemzetiségűek, főleg az oroszok és lengyelek, akiket másodrendű állampolgárokká degradáltak. Lényegében megfosztották őket alapvető emberi joguktól, hogy beleszóljanak az ország ügyeibe, hiszen korlátozták választójogukat. Sorozatos gazdasági kudarcaiért a Sajudis érthető módon - a korábbi szovjet rendszert tette felelőssé, magáról pedig minden felelősséget elhárított, s éppen ezzel adta a legnagyobb ütőkártyát a Munkapárt kezébe. És most merre? - ez a legfőbb kérdés. Brazauskas, természetesen, Landsbergiséket teszi felelőssé a mai áldatlan állapotokért, s szavának van hitele, hiszen még jóval a Szovjetunió széthullása, jóval Litvánia függetlenné válása előtt szakított a moszkvai rezsimmel, a litván függetlenséget és a gazdasági, politikai reformokat szorgalmazta. Ezzel feledtetni tudja kommunista múltját is, viszont a javára írható, hogy végzetesen sosem romlott meg a viszonya Moszkvával, tehát elvárható, hogy ésszerű kereteken belül helyreáll a gazdasági együttműködés Oroszország és Litvánia között, ami az utóbbi számára - ezt az elmúlt két év egyértelműen bizonyította - egyszerűen létfontosságú. Brazauskasban bíznak a nemzeti kisebbségek is, s nem kizárt, hogy neki talán sikerül elérnie a volt szovjet csapatok kivonását a köztársaságból. Ami pedig a külföldet illeti. Washington már a novemberi parlamenti választások után bejelentette, elismeri az új vezetést. hiszen kiáll a függetlenség, a demokrácia, a piacgazdálkodás mellett. Nyilvánvaló, a Clinton-kormányzat is így látja a helyzetet, hiszen sietett üdvözölni, hogy Brazauskas izraeli szakemberek részvételével akarja felülvizsgálni a rehabilitáltak listáját, s kiszűrni közülük a litván zsidók kiirtásáért felelősöket Kezdetnek ez nem is rossz GÖRFÖL ZSUZSA