Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-14 / 10. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK íÚJSZÓM 1993. JANUAR 14. GENFI UTOLAGOS ÁTEJTÉSEK MAGASISKOLÁJA Hogy mi történt pontosan Genfben a színfalak mögött, bizonyára egy ideig még titok marad, s hogy most mi történik, csak találgatni lehet. Mégis felsejleni látszik az a forgatókönyv, amely által a szerb diplomácia ismét időt nyert. Most Csoszics és Milosevics voltak a jófiúk, hirtelenében a béke angyalaivá avanzsáltak, s Karadzsics volt a lakmusz: meddig lehet elmenni. Karadzsics a békéltető tárgyalásról a szó szerint is elment, méghozzá úgy, hogy nem írta alá a felkínált dokumentumot, de Vance és Owen még utánaszóltak: ne menjen túlságosan messzire. A két diplomata - műsoridőn túl - ekkor targyalt még a jugoszláv delegáció tagjaival, s nyilván az utolsó kártyalapok is asztalra kerültek. Mint a pókerban. S miután mindkét fél kiterítette kártyáit, Karadzsicsot visszahívták, s beintettek neki: most már nyugodtan aláírhat. Hát ennyi történt Genfben. Mi pedig tegyünk hozzá: még mindig minden nyitott és minden folytatódik. A boszniai szerbek haladékot kaptak, s Karadzsics, ha közvetett úton is, de a világgal elismertette a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjét; a Nyugat most az általa el nem ismert parlament döntésére vár. És milyen lesz ez a döntés? Vagy igen, vagy nem - itt már nem lehet tovább manőverezni. De addig van még egy hét, s annyi minden történhet. Csoszics államfő itthon tördeli a kezét, s íróhoz méltó pátosszal baritonáriával zengi: ez volt élete legnehezebb döntése, mert ellent kellett mondania boszniai szerb testvéreinek. Közben bizonyára azt gondolja: no, ezt most még megúsztuk. Milosevics dicsfényben sütkérezhet, hiszen a külföld tegnap még háborús bűnösnek nevezte őt, mára ismét tárgyalóképes partner, s a békéhez való komoly hozzájárulása most méltánylandó. A Nyugat is jól járt, mert egyelőre még nem kell bevetnie fegyverzetét, amitől mindeddig amúgy is óvakodott. így valószínűleg ők is elégedettek, Vance és Owen pedig Genfet a maga sikerének könyveli el. Ha alaposabban nézünk a dolgok mögé, akkor Genfben végül is egy igazán komoly dolog történt: az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nem engedte meg az erőszakos határmódosítást. Ha ezt most megengedi, minden bizonnyal megoldja a jugoszláv kérdést, a másik oldalon viszont olyan kérdéseket nyit meg, amelyek következményei beláthatatlanok. Ezek a rideg tények. Bosznia kérdése azonban nyitott maradt. Úgy tűnik, az ott élő szerbek ideiglenesen magukra maradnak, s nem számíthatnak Jugoszlávia (nyílt) támogatására, ezért a Jugoszláviához való csatlakozást jobb napokra halasztják. De most még ott tartunk, hogy ha minden jól megy, akkor a Bosznia-Hercegovinában jelenleg egymással hadban lévő szerbeknek, muzulmánoknak és horvátoknak kellene kidolgozniuk a genfi alapelvek nyomán közös alkotmányukat, megállapítaniuk a tíz tartomány pontos határát. Hacsak nem lesz újabb ultimátum. Bár a legutóbbit is egy héttel elodázták. Minden folytatódik.. SINKOVITS PÉTER, Újvidék ADDISZ-ABEBA EREDMÉNYTELEN BÉKETÁRGYALÁSOK lási csoportok és a politikai mozgalmak képviselői is. Aidid jelenléte nélkül azonban a konferenciának nincs értelme, hiszen ő képviseli a legjelentősebb katonai erőt, ellenőrzése alatt tartja Dél-Szomália nagy részét és két további klán is az ő pártján áll. Mivel Aidid nem hajlandó aláírni az említett dokumentumokat, ezzel gyakorlatilag meghiúsított minden tervet a Szomáliát pusztító fegyveres csoportok tucatjainak leszerelésére. Mint ismeretes, az amerikai kormány többször hangsúlyozta, nem vállalkozik a helyi fegyveresek leszerelésére, kivéve az olyan eseteket, ha fenyegetik az ENSZ humanitárius szervezeteinek tevékenységét. Vagyis Ali Mehdi Mohamed az amerikaiakban sem bízhat, ami Aidid lefegyverzését illeti. A CSEH NEMZETI BANK KÖVETELÉSE 30 MILLIÁRD KORONA A pénzügyi bizottság múlt heti első brünni ülése kapcsán került nyilvánosságra az az információ, hogy a Cseh Nemzeti Bank mintegy 30 milliárd korona értékű követeléseinek kiegyenlítését szorgalmazza a Szlovák Nemzeti Banktól. Martin Švehla, a CSNB szóvivője magyarázatként a következőket mondta a szlovák hírügynökség munkatársának: ,,A tavaly még létezett Csehszlovák Állami Bank paszszíváinak oldalán szerepelnek a kötelező minimális devizatartalékok, amelyek a kereskedelmi bankoktól származnak. A bank aktívái a hitelek, amelyeket a központi bank folyósít" - magyarázta a szóvivő. A továbbiakban elmondta, hogy miután a szövetségi bank kettévált, ezentúl a cseh utódbank tart fenn kapcsolatokat 46 kereskedelmi bankkal, míg a szlovák bank csupán 15-tel, s az aktívák és passzívák is szétosztódtak. Az új évvel megszűnt közös szövetségi bankintézmény hozzávetőleg ugyanolyan nagyságrendben folyósított hiteleket cseh és szlovák bankoknak, miközben a kötelező minimális tartalékok 85 százaléka cseh üzleti bankoktól származott, tehát a szlovák kereskedelmi bankok csak 15 százalékkal járultak hozzá a tartalékok képzéséhez. A szlovák központi bank a különváláskor több aktívát (tehát hitelt) vett át, mint passzívát (vagyis tartalékot). A szóvivő magyarázata szerint, mivel az előzőek fele-fele arányban osztódtak, az utóbbiak pedig 85:15 arányban, így a mérleg nem kiegyensúlyozott. Ily módon keletkezett a szlovák pénzintézménnyel szembeni cseh követelés, amelyet ki kell egyenlíteni. Mivel a könyvviteli zárás január 15-én lesz, csak ezután lesz pontosan ismert a követelés nagysága. A cseh fél is egyetértett azzal, hogy szlovák részről ezt ne a devizatartalékokból vagy arannyal egyenlítsék ki. A legjárhatóbb útnak az tűnik, hogy a szövetségi vagyon végelszámolásánál számolják le ezt az összeget. CLINTON PROBLÉMÁI A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNNYAL Bili Clinton televíziós nyilatkozatában elmondta, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben kell korlátozni a költségvetés kiadásait, ha eleget akar tenni választási ígéretének, miszerint 1996-ra a felére csökkenti az államháztartás hiányát. A leendő elnök szerint mivel a költségvetési hiány tovább növekedett, olyan helyeken is takarékoskodniuk kell, ahol ezzel nem számoltak. Hozzáfűzte, változatlanul az a véleménye, hogy párhuzamosan egy gazdasági növekedést ösztönző beruházási programot kell megvalósítani. Clinton a kampányban olyan kijelentést tett, hogy mintegy 145 milliárd dollárt kell lefaragni a kiadásokból, ami megközelítőleg a jelenlegi deficit fele. Ez azonban az idei pénzügyi évben várhatóan meghaladja a 320 milliárd dollárt, tehát ha Clinton eleget akar tenni ígéretének, akkor 164 milliárddal kell visszafognia a kiadásokat A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pénteken Brassóban kezdődő III. kongresszusával szemben a legkisebb elvárás az, hogy ne kerüljön sor szakadásra, ne mélyüljenek válságossá a szövetséget bomlasztó jelenségek és ne vezessenek megoszláshoz. Egyebek közt ezt mondta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szónak adott terjedelmes interjújában. A református püspök ugyanakkor hangsúlyozta: a pozitív célkitűzés az, hogy az önrendelkezési elv alapján álló távlati programot és ennek megfelelően, működőképes szervezeti alapszabályzatot alakítsunk ki. Ezzel kapcsolatban Tőkés rendkívül fontosnak nevezte a tavaly október 25-én Kolozsvárott elfogadott önrendelkezési nyilatkozatot. Kifejtette továbbá, hogy túl kellene már lépni azon a „politikailag ostoba" felfogáson, miszerint a magyarok a románok rovására, a románokkal ellentétben, a románság ellenállása dacára tudnának kivívni jogokat és életlehetőségeket. Amit az RMDSZ jelenleg akar, az a saját sorsa alakításának igénye. Mindez messzemenően pluralista, demokratikus és egybeesik a romániai demokrácia érdekeivel. Másrészt a püspök nem rejtette véka alá, hogy nézete szerint a romániai helyzet még nagyon bonyolult, nagyon felemás, sok diverziós erő működik és hiányzik a tisztánlátás mind összromániai, mind a magyarok vonatkozásában is. így megtörtén. het, hogy a brassói kongresszus nem fog előrelépést jelenteni a megoldásra váró problémák szempontjából. A feladatokkal kapcsolatban Tőkés úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ programja jó, de nem megfelelő a szövetség szabályzata és szerkezete. Mindamellett a romániai politikai közéletben Tőkés megítélése szerint az RMDSZ mégis kiemelkedő szerepet játszik, és pozitív tényező. Érdekes volt az a megjegyzése is, hogy a szövetségen belül létrejött platformokat nem lehet az elszakadási vagy önállósodási törekvésekkel asszociálni, mert a püspök nézete szerint ezen csoportosulások mögött nincs tömegigény, tömegerő, hiszen többnyire az értelmiség és néhány erős személyiség alakította meg őket. Tőkés szerint, ha a kongreszszusnak sikerülne kidolgoznia és elfogadnia az önrendelkezési elv alapján álló távlati programot és a megfelelő szabályzatot, akkor egyenesbe kerülhetne a szövetség, 'és elindulhatna „azon az úton, amely egyértelműen a romániai magyarság kibontakozását és talpra állását szolgálná". KOKES JÁNOS BÚCSÚ A „CSENDES HALÁLTÓL" Több mint két évtizedes erőfeszítések, leszerelési tárgyalások eredménye a vegyi fegyverek alkalmazását, gyártását és tárolását betiltó nemzetközi konvenció, amelynek aláírási procedúrája tggnap kezdődött és holnap ér véget a francia fővárosban. Ha pár napja, az orosz és az amerikai hadászati atompotenciált harmadoló kétoldalú START II szerződésről joggal mondtuk el, hogy történelmi, akkor e jelző ezt a nemzetközi dokumentumot is megilleti. Elsősorban azért, mert a mostani nemzetközi politikai helyzetben, amikor a világ különböző térségeiben konfliktusok, háborúk dúlnak, a vegyi fegyverek az atomeszközöknél is veszélyesebbek. Miért? Az alkalmazhatóság valószínűsége miatt. Annak ugyanis nem nagy a valószínűsége, hogy egy regionális konfliktusban atomfegyvert vetnek be, viszont a vegyi fegyver alkalmazása sosem zárható ki. Sokkal pontosabban lehet tudni (igaz, esetenként sejteni), hogy ki és menynyi atomfegyverrel rendelkezik, mint azt, hogy ki mindenkinek van vegyi fegyvere. (Például a nyolcvanas években Irak nemcsak az Irán elleni háborúban, de a területén élö kurdok ellen is használt vegyi fegyvereket.) Ebből kifolyólag az atomeszközök sokkal könnyebben és nagyobb biztonsággal ellenőrizhetőek. A vegyi fegyver gyártása, tárolása stb összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és olcsóbb az atomfegyverénél és nagyon sok esetben szinte lehetetlenség (volt) megállapítani, hogy melyik vegyi üzemben állítottak elő katonai célú anyagokat. Éppen ezért nevezték el a vegyi fegyvert a szegény országok atombombájának, hiszen olcsósága következtében a fejlődő világban is elterjedt. Az ellenőrizhetőség problémái miatt mindig is nagy volt a bizalmatlanság és a gyanúsítgatás, ráadásul nemcsak a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió között. Például a nyolcvanas évek második felében, már a gorbacsovi érában, amikor Washington és Moszkva is hajlandóságot mutatott a vegyi leszerelés folyamatának felgyorsítására, nem egy fejlődő ország nyilvánította ki, hogy ragaszkodik a ,,csendes halál" arzenáljának megőrzéséhez. Azzal érveltek, hogy teljesen kiszolgáltatnák magukat az atomeszközökkel rendelkezők kénye-kedvének. Szándékosan nem atomhatalmakat említettem, hiszen a feltételezések szerint olyan országoknak is vari nukleáris fegyverük, amelyek nem tartoznak az atomhatalom hagyományos kategóriájába. Példa minderre a mostani konvenció körüli vita. Több arab állam közölte, nem írja alá a dokumentumot mindaddig, amig Izraelnek atomfegyverei vannak. De Pakisztán, India és Kína is elég nehezen állt rá arra, hogy lemondjon vegyi arzenáljáról. Nagyon bonyolult volt tehát a genfi leszerelési bizottság (korábban konferencia) munkája, s a mostani aláírás is csak az első lépésnek tekinthető, a „csendes halál" rémének eltávolítása nem lesz zökkenőmentes. A különböző ellenvetések miatt a szakértők jellemzése szerint a dokumentumban ,, forradalmi" ellenőrzési rendszert sikerült rögzíteni, s megpróbál az ódzkodóknak garanciát is adni, amikor kimondja: ha vegyi támadás érne egy olyan országot, amely a konvenciót aláírta, akkor a megtámadott segítségére fognak sietni. A szigorú kontroll nemcsak a katonai objektumokra, hanem az egész vegyiparra is vonatkozik. A rutinjellegű ellenőrzés mellett mód van az előzetes bejelentés nélküli, váratlan helyszíni inspekcióra is. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében létrehozzák A vegyi fegyverek betiltásáért nevű szervezetet, amelynek három szerve lesz: az aláíró országok konferenciája, a 41 tagú végrehajtó tanács és a műszaki titkárság. Persze, még sok kérdés nyitott. Érdekességként meg kell említeni: Moszkva közölte, vegyi arzenáljának megsemmisítéséhez nyugati pénzügyi segítségre volna szükség. Márpedig Oroszországnak van a legtöbb vegyi fegyvere, több mint 40 ezer tonna mérgező anyag, a második a sorban az USA 25 ezerrel. Számítani kell tehát a konvenció végrehajtását bonyolító egyéb, politikai és gazdasági tényezőkkel is. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁHY SORBAN I

zland parlamentje tegnap maratonira nyúlt vitában végül is megszavazta azt, hogy az ország csatlakozzon az Európai Gazdasági Térséghez. A csatlakozás elutasítói azzal érveltek, hogy Izland elveszti szuverenitását és a szerződés elfogadásával kiárusítja érdekeit a külföldnek. A beleegyező döntés nyomán Izland a jövőben exportcikkeinek 96 százalékát vámmentesen viheti be a térséghez tartozó országok területére. M

ariin Fitzwater fehérházi szóvivő megerősítette, hogy George Bush megkapta azoknak a videofelvételeknek a másolatát, amelyek az iráni fegyverszállítási botrány ügyében történt meghallgatásakor készültek. Bush a múlt hónapban bízta meg az egyik ügyészt azzal, hogy bizonyítékként segítsen neki megszerezni az 1988-ban készített videofelvétel másolatát. A szóvivő szerint a felvételek egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elnöknek nem volt szerepe a botrányban. L

ech Walesa félórás telefonbeszélgetést folytatott a leendő amerikai elnökkel és arra kérte őt, nogy továbbra is tartsa fenn az amerikai jelenlétet Európában katonai és gazdasági vonatkozásban egyaránt. A lengyel elnök azzal érvelt. Európa Amerika távollétében súlyos tévedéseket követett el, és fennáll a veszély, hogy ezeket újra elköveti. K

ambodzsában rakétatámadás következtében életét vesztette az ENSZ békehadtestének két nöi alkalmazottja. A Reuter hírügynökség úgy tudja, hogy a két áldozat kambodzsai és tolmácsként segítették a Kambodzsában levő ENSZkülönítmény munkáját. É

szak-Korea azzal vádolta Japánt, hogy a Franciaországtól vásárolt plutóniumot atomfegyverek gyártására akarja használni. Széles körű nemzetközi tiltakozás közepette a közelmúltban érkezett meg a Franciaországban és Nagy-Britanniában megrendelt 30 tonnás szállítmány, amelyet továbbiak követnek. S

imon Peresz Jeruzsálemben kijelentette, hogy Izrael nem engedélyezi a 414 kiutasított palesztin visszatérését. Az izraeli külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy nem léphetnek vissza és nem tehetnek engedményt a Hamasz iszlám szervezetnek, amelynek tagjai a múlt hónapban izraeli határőröket gyilkoltak meg. F

lorida partjainál két kubai menekültet mentett ki az Atlanti-óceánból egy amerikai hadihajó. A kubaiak egy gumiabroncstömlőn menekültek és annak ellenére, hogy régóta hánykolódhattak a vízen, elég jó fizikai állapotban voltak. M

üszívet kapott egy kétgyermekes amerikai asszony az Egyesült Államokban. Az USÁ-ban 1990 óta először ültettek át újra müszívet egy páciens mellkasába, mert akkor az illetékes hatóság úgy döntött, hogy csak olyan esetekben lehet erről szó, ha az ember élete forog veszélyben. A mostani páciensnél három éve állapították meg a szívkamrák elégtelen működését, ezért volt szükség a műtétre. Ď a hatodik amerikai müszíves. A

lbert Reynoldsot, a Fianna Fail párt vezérét választotta meg tegnap kormányfővé az ír parlament. Reynolds koalíciós kormányt alakít, amelyben helyet kapnak munkáspártjának képviselői is. Ezzel befejeződött a két hónapon át tartó bizonytalanság időszaka, mivel a novemberi parlamenti választásokon egyik párt sem szerzett átütő többséget. A két koalíciós pártnak együttvéve 101 mandátuma lesz a 166 tagú parlamentben. Az új kormány legfontosabb célkitűzése a 20 százalékos munkanélküliség csökkentése. V

árhatóan a német parlament már holnap foglalkozik azzal az alkotmánymódosításra tett indítvánnyal, amelynek elfogadása esetén a jövőben már Bundeswehr-katonák is részt vehetnének ENSZakciókban. Klaus Kinkéi külügyminiszter a tegnap befejeződött bonni koalíciós tárgyalások után közölte, hogy megállapodás jött létre a három koalíciós partner, a CDU, a CSU és az FDP között az alkotmánymódosítást illetően. TŐKÉS LÁSZLÓ AZ RMDSZ-KONGRESSZUSROL Addisz-Abebában a szomáliai frakciók vezetői kilenc nap után tegnap befejezték béketárgyalásaikat anélkül, hogy megállapodtak volna a legfontosabb kérdést illetően: ki vesz részt a nemzeti megbékélési konferencián, amely március 15-én ül össze Etiópiában. Az Ali Mehdi Mohamed köré csoportosult 11 frakciónak alá kellett volna írnia a tűzszüneti megállapodást és a kötelezettségvállalást, hogy részt vesznek a békéltető konferencián. Mehdi Mohamed fő riválisa, Mohammed Farah Aidid azonban elutasította a vonatkozó dokumentum aláírását, azt követeli, hogy a békéltető konferencián a szomáliaiak fő fegyveres csoportjai kapjanak döntő szót. Más küldöttségek elfogadták az ENSZ javaslatát, hogy a konferencián vegyenek részt az idős lakosság, a val-