Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-09 / 6. szám, szombat

1993. JANUÁR 9. ÚJ SZÓ, HAZAI KÖRKÉP 4 MILYEN SZAKOT VÁLASZTHAT? AK! PEDAGÓGUSNAK KÉSZÜL Szlovákiában két heiyen folyik magyar pedagógusképzés. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola az alapiskolák számára készít föl alsó tagozatos (1-4. osztály) pedagógusokat, valamint felső (5-12.) tagozatos, szakos tanárokat. A pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén gimnáziumi, illetve középiskolai tanárokat képeznek. Mindkét felsőoktatási intézményben megérdeklődtük, milyen szakok nyílnak az 1993/94-es iskolaévben. KI MENNYIT ÉS MIÉRT FIZET? A nyitrai főiskola humán tudományok karán képezik a felső tagozatos magyar pedagógusokat. Mint azt a főiskola tanulmányi osztályán megtudtuk, idén ötféle szakból válogathatnak a hallgatók, és szabadon párosíthatják őket. Ezek a következők: magyar :yelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv és filozófia. Ezekből két szak tehát bármilyen kombinációban fölvehető. A főiskola természettudományi karán a magyar tagozat a következő kombinációkat, szakpárokat indítja: matematika-fizika, matematika-informatika, biológia-kémia. Mindkét karon ötéves a tanulmányi idő. A főiskola pedagógiai karán készítik föl az alsó tagozatos pedagógusokat (itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a roma tagozat idén is indít képzést), s ezen a karon folytathatják tanulmányaikat azok a pedagógusjelöltek, akik az alapiskolák felső tagozatán technikai nevelés-testnevelés, valamint technikai nevelés-képzőművészeti nevelés kombinációt választanak. Az alsó tagozatosok négy évig tanulnak, a felsőre öt év alatt készítik föl a hallgatókat. Levelező oktatást is indít a tanárképző a magyar tagozaton, mégpedig az alapiskolák alsó tagozatos szakán (25 hallgatót vosznek föl, a jelentkezés határideje március vége), valamint magyar nyelvet egyéb kombinációval (a jelentkezők igénye szerint). A levelező oktatás teltétele, hogy az oktatás költségeit államigazgatási szerv, szervezet vagy maga a hallgató fedezi. A magyar tagozat vezetése fölhívja a jelentkezők figyelmét (az iskolaigazgatókét, az osztályfőnökökét is), hogy a jelentkezőlapokra írják föl (sőt a borítékra is): „Magyar Tagozat", vagy „Maďarské oddelenie" Aki történetesen több szakra jelentkezne - hiszen ennek nincs akadálya -, az külön jelentkezőlapot töltsön ki minden szakpárosításhoz. A Pedagógiai Főiskolára február 15-ig kell elküldeni a jelentkezőlapokat, az alábbi címre: Vysoká škola pedagogická v Nitre, tr. A. Hlinku 1, 949 74 Nitra. Tehetségvizsgára április 5. és 9. között kerül sor, arról a főiskola értesítést küld az alsó tagozatra, a zenei, a képzőművészeti és a testnevelés szakokra jelentkezők címére. A Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelvet és irodalmat a következő iskolaévben történelemmel, latinnal, némettel és szlovák nyelvvel lehet párosítani. Február végéig fogadják el a jelentkezéseket, a felvételire pedig várhatóan június folyamán lehet számítani. A Komenský Egyetem bölcsészkarának címe: Dekanát Filozofickej fakulty UK, Gondova 2, 818 01 Bratislava. A felvételivel kapcsolatos adminisztratív és szervezési költségek gyanánt háromszáz korona egyszeri illetéket kell majd fizetni. (bit) SLOVENSKÉ POHĽADY MOST MÁR KÉTFÉLE ELIENLAPGT INDÍTOTT Ä MATICA A z európai viszonylatban egyedülálló hosszú folyamatában megélő szlovák irodalmi lap, a Slovenské pohľady - néhány háborús évet leszámítva - 1642 óta egyvégtében szolgálja a szlovák szellemi élet és irodalom fejlődését. Néhány évtizede ä szlovák írószövetség lapjaként, korábban, sőt eredendően a Matica slovenská kiadványaként. Még '89 előtt megindult a lap szerkesztésében egy határozott nyitás, amely eleinte nem kis politikai bátorságról tett tanúságot. Azóta a lap ugyanolyan, talán mondhatni egyedülálló igényességgel próbált helytállni a szellem szabadságának barikádjain, távol tartva minden kétes és nemzeti gerjedelmet szorgalmazó fuvallatot, sugalmazást. Színvonala, frissessége, szemlélete európai, koncepciója nyitott és toleráns, az értékek fölmutatására törekszik. Utóbbi időben a lap szerkesztőségét egyre gyakrabban érték olyan vádak, hogy nem fejezi ki igazán a szlovák identitást, túlságosan kozmopolita; nem lehetett kétség tehát afelől, hogy előbb-utóbb hivatalos formában is megérkezik a számonkérés. Ehelyett az történt, hogy január• ban megjelent egy új irodalmi folyóirat, a Slovenské pohľady '93. Milan Ferko, a lap főszerkesztője a Matica augusztusi közgyűlésének határozatára hivatkozott, mely a restitúciós törvények értelmében visszaigényli a Matica összes vagyonát, egyebek között a Slovenské pohl'adyt is. Mint elmondta, felkérték az írókat, adják vissza az eredeti tulajdonosnak a lapot, ők majd kapnak lapalapítási engedélyt és támogatást a kulturális minisztertől. S mivel az írók megtagadták a lap átadását, a Matica elkezdte megjelentetni az azonos nevű, csupán az évszámmal különböző folyóiratot. A bejegyeztetés szabályos, pénz van rá, a közvélemény mégis fölháborodott kissé, annál is inkább, mert egyre sűrűsödnek a feltiök a sajtószabadság egén. A régi Pohľady szerkesztői felhívásban tiltakoznak a kulturális közvélemény előtt a történtek miatt, ez azonban egyelőre nem változtat azon a tényen, hogy az idei költségvetéshez a lap nem kapott egy vasat sem. Ján Štrasse, a folyóirat főszerkesztője röviden így jellemzi a helyzetet: - Mi úgy tartjuk, hogy a mi lapunk az igazi Pohľady. Minket az írók adnak ki, míg a Matica egyre inkább próbál kisajátítani mindent, lám még az írók lapját is. Nagyon szomorú, hogy a dolgok idáig fajultak. Semmi kifogásunk az ellen, hogy a Matica irodalmi lapot indít, ám fölmerül a kérdés, csakugyan ezt a nevet kellett hozzá választania? A kulturális miniszter fölajánlotta nekünk, hogy alapítsunk mi új lapot, támogatni fogja. Mi azonban azt feleltük, köszönjük szépen, nekünk megvan a magunk irodalmi folyóirata, ez a régi, patinás, közkedvelt lap, amelyet oly sokan ismernek, kedvelnek. Nincs okunk másikat indítani helyette. Az idei dotációt a szokásos módon igényeljük a minisztériumból, azonban egyelőre nem érkezett rá válasz. A maticás Pohľady főszerkesztőjének egyik nyilatkozata sejtetni engedi, hogyan fog végződni az egyenlőtlen és méltatlan harc, hiszen kijelentése szerint az írószövetségnek nem lesznek meg a szükséges eszközei a lapkiadáshoz, mert „végtére is a miniszter nem dotálhat két Slovenské pohl'adyt" Egy jogállamban minden megtörténhet, ami nem ütközik tőrvénybe. Előbb utóbb lesznek olyan törvények, amelyek rendet csinálnak a szlovákellenesnek, nemzetgyalázónak kinyilvánított sajtó háza táján. És talán nem is a törvényeken múlik, hanem csupán azon. kire ütik rá a bélyeget: nemzetellenes. És a bélyegzések időszaka - úgy tűnik - még csak most kezdődik. Január 9-ét írunk. Tudjuk már, megszűnik a munkabéradó és a lakossági jövedelmi adó, s a korábbi adók helyett valamivel alacsonyabb jövedelmi adot fizetünk majd az idén. Nemrég jött a hir, a munkavállalók és a vállalkozók - az adó mellett - nem éppen csekély összegeket kötelesek fizetni egészségügyi, betegségi ós nyugdíjbiztosításra. Voltak, akik mar utánaszámoltak, és megállapították, adóként és biztosítási díjként többet fizetnek majd, mint amennyivel őkei eddig akár a pártállam is megterhelte Tegnap egy még ujabb törvény érkezett szerkesztőségünkbe; a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Foglalkoztatási Alapról szóló törvénye, amely szerint az alkalmazottak az eddíc megállapított adó és biztosítási terhek mellett bevételeikből további egy százalékot, a munkáltatók pedig alkalmazottaik bruttó jövedelméből további 3 százalékot kötelesek befizetni a tévesen Foglalkoztatási Alapnak nevezett munkanélküliségi alap javára. A legrosszabb sors, mint mindig, ismét a kormány által szóban oly nagyon pártfogolt szociális csoportokat sújtja. A vállalkozók például a megállapított kiszabási alap 4 százalékát kötelesek az említett alapba befizetni (talán csak nem azért, mert a kormány és a parlament feltételezése szerint a leghamarább ők válnak munkanélküliekké?). A munkanélküli-segélyek folyósításának alapjába természetesen a továbbdolgozó nyugdíjasoknak is fizetniük kell A leginkább tehát talán éppen rajtuk csattan az ostor, bármit is ígérgetett nekik Mečiar és kormánya. A nyugdíjuk mellett elért jövedelmükből az eddig megjelent törvények szerint ugyanis a jövedelmi adó mellett fizetniük kell az orvosi ellátás költségeit fedező egészségügyi biztosítást, továbbá a nyugdíjbiztosítást (annak ellenére, hogy a nyugdíjukért már megdolgoztak), valamint a betegségi biztosítást is, habár a nyugdíj folyósítása mellett táppénzre ugye, nem jogosultak. Az új törvény szerint az említett terheken felül még a munkanélküli segélyek kifizetésének alapjához is hozzá kell járulniuk jövedelmük 1-4 százalékával, habár ugyanúgy ahogy tápoénzre, amíg csak nyugdíjat kapnai a munkanélküli segélyre sem keletkezhet igényük. Habár, ki tudja: to/ábbdolgozóként meddig kapják, Kaphatják még nyugdíjukat? (fekete) (Folytatás az 1. oldalról) alapja a magánszemélyek jövedelmi adóalapja arányos részének a fele, de legalább a minimálbér összege. • Ez így nagyon bonyolultan hangzik. - Lényegében a vállalkozás egyes hónapjaira eső adóalapról, azaz a bevételek és a költségek, ráfordítások, leszámítható tételek közötti különbözetről van szó. A vállalkozók többsége ezt az adóalapot ki tudja számítani, s a biztosítási díjat ennek az egy hónapra eső adóalapnak a feléből számított 46 százaléknyi összegben kötelesek befizetni. • Semmi különbség sincs tehát az alkalmazotti viszonyuk mellett vállalkozó személyek és a - mondjuk így: - „főállásban" vállalkozó személyek között? - Egy lényeges különbség azért van. A „főállásban" vállalkozó személy minimális biztosítási díját, pontosabban annak kiszámítási alapját a törvény meghatározza. Ecetükben ugyanis a kiszabási alapnak legalább a minimálbér összegét el kell érnie, minimálisan tehát 2200 koronából kötelesek 46 százalékot (1012 koronát) fizetni biztosítási díjként. Az alkalmazotti viszony mellett vállalkozó személyekre ez a minimális kiszabási alap nem vonatkozik. • Vagyis, ha az alkalmazotti viszony mellett vállalkozó személy nem rendelkezik jövedelemmel, nem lesz köteles biztosítási díjat fizetni? - Erről van szó. Ha viszont olyan jövedelme van, amely nem éri el a megadóztatható alapot, úgy ebből a jövedelemből köteles a biztosítási díjat kiszámítani és befizetni. • Hasonló kérdés: a nyugdíjasok, ha munkaviszonyba lépnek, esetleg önálló kereseti lehetőséget folytatnak, kötelesek biztosítási díjat fizetni? - Igen. Mégpedig vagy alkalmazottként a 11 százalékot, vagy önálló kereseti tevékenységet folytató személyként a 46 százalékot. Mindaddig, amíg nem lépnek munkába, vagy nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, az állam fizeti helyettük az egészségügyi biztosítást. • Az elmondottak szerint a továbbdolgozó nyugdíjasok nyugdíjbiztosítást is kötelesek fizetni? - igen. • Szlovákiában viszonylag magas a munkanélküliség. Hogyan oldották meg a munkanélküliek biztosítását? - A munkaügyi hivatalok nyilvántartásában szereplő munkanélküliek helyett az állam fizeti az egészségügyi biztosítást, melynek alapján orvosi ellátásban részesülnek, illetve amíg munkanélküli segélyt kapnak, az állam fizeti helyettük a betegségi biztosítás és a nyugdíjbiztosítás díját is. • Sok az úgynevezett nem hivatalos munkanélküli - feleségek, anyák, akik nem tudnak megfelelő munkát találni maguknak, otthon maradnak, nem ritkán azért, mert gyermekekről vagy idős szülőkről kell gondoskodniuk. - Ezek jelentős része is rendelkezni fog legalább egészségügyi biztosítással. Az állam fizeti az egészségügyi biztosítás díját a háromévesnél kisebb gyermekről gondoskodó anya helyett, továbbá a hétévesnél fiatalabb rokkant gyermekről gondoskodó anya helyett, valamint a nyolcvanévesnél idősebb, esetleg a túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen közeli személyről gondoskodó „munkanélküli" helyett is. Ilyen esetekben rendszerint a nyugdíjbiztosítás díját is az állam fizeti majd, vagyis a gondoskodás idejét beszámítják ledolgozott időként. • A háztartásbeli nők egy része azonban nyilván nem teljesíti az említett feltételeket. Nekik az orvosi ellátásért fizetniük kell? - A kötelező egészségügyi biztosítás rájuk is vonatkozik - tehát a biztosítási díjat kötelesek befizetni, mégpedig a minimálbér 13,7 százalékának (301 korona) összegében. Kötelesek egyben biztosításra bejelentkezni is. • Elég gyakori azonban, hogy ahol a feleség nem dolgozik, abban a családban a megélhetésre is kevés a pénz. Miből fizessék be az ilyen háztartásbeliek a 301 koronát? - Jogszabály állapítja meg a szociális ráutaltság határát, s amennyiben a család jövedelme nem éri el ezt a határt, a háztartásbeli nő helyett az egészségügyi biztosítás díját az állam fizeti. • A külföldön foglalkoztatott szlovák állampolgárok is kötelesek biztosítást fizetni? - A külföldön foglalkoztatott munkavállalók külföldön biztosítva vannak, az egészségügyi szolgáltatásokat tehát rendszerint ott fogják igénybe venni. Ha valamelyikük mégis itt szorulna orvosi ellátásra, megmondja az orvosnak, hogy külföldön, mondjuk Ausztriában van biztosítva, s az ellátásért járó térítést mi már az osztrák biztosítótól kérnénk. A törvény viszont lehetővé teszi, hogy az egészségügyi biztosítást itt is befizesse, mégpedig ugyanúgy, mint a háztartásbeli nők, 301 koronát. Az említett személyeknek lehetőségük van arra is, hogy nyugdíjbiztosítást fizessenek a saját maguk által megállapított összeg után. • Vannak már, akik pusztán csak a vagyonukból élnek, értékpapírjaik vannak, vállalat tulajdonosai, ám vállalkozói tevékenységet nem folytatnak. Milyen biztosítást fizetnek ezek a személyek? - Ez még nincs tisztázva. • Még egy utolsó kérdés: meddig kell a biztosításra bejelentkezni, illetve az alkalmazottakat bejelenteni? - A törvény nyolcnapos határidőt ír elő, ennek tehát elméletileg január 8-áig meg kellett volna történnie. A végső határidő azonban valószínűleg február 8-a lesz, hiszen még a nyomtatványokat is meg kell fogalmazni, el kell készíteni. Ezzel gyakorlatilag semmit sem késünk le, mivel a biztosítási díjat az egyes hónapokért utólag kell befizetni, így a munkáltatók az alkalmazottak januári biztosítási díját a februári elszámoláskor vonják majd le. FEKETE MARIAN MÁSOK ÍRTÁK i 1 IXedves gyerekek, a két törpe tulajdonképl\ pen testvér volt, bár eleinte úgy tűnt, hogy még a testvéreknél is többet jelentenek egymásnak. Sorscsapás érte őket: csak ketten voltak és az egyik nagyobb volt, s ráadásul még idősebb is. Annak ellenére, hogy a törpék egy közös kertben laktak, kapcsolatuk hol ilyen, hol olyan volt. Egyszer egy az egyben, másszor 2:1-hez, de volt amikor 2,29:1-hez viszonyultak egymáshoz, de még így is sok ok akadt, hogy gyűlöljék egymást. Igaz, a kisebbik törpe kitartott az 1:1 mellett, és a közös kert fennállása alatt több ízben kihasználta az óriások hatalmát arra, hogy ezt az egyenlőséget érvényesítse, az idősebb testvér rovására. Az is igaz, hogy a kisebbik törpe a valóságban a nagyobbik árnyékában élt, és így nem igen volt látható. Amikor eltávozott a keleti óriás, a kicsi követelőzni kezdett, hogy a világ többet tudjon meg róla. Ahelyett, hogy kamatoztatta volna tudását, rátermettségét - ezen a téren sok szempontból megelőzte idősebb testvérét - siránkozásai és fájdalmai hangsúlyozása mellett döntött. Tudta, úgy ahogyan a testvérek mindent tudnak egymásról, hogy a nagyobbik együtt akar vele élni, mivel ő is fél az óriástól, és úgy gondolja, ketten erősebbek, mint külön-külön. A kisebbik nem tudta rászánni magát, hogy a nagyobbik szemébe mondja: egyedül akar élni, mivel már régen felnőtt és szüksége van arra, TÖRPEVISZONYOK hogy érettségét bizonyítsa. A nagyobik ezt sokáig nem értette meg. A kisebbik kissé szégyenkezett, kissé duzzogott, és néha-néha meg is ingott. Végül úgy határozott, piszkálni fogja testvérét, amíg az meg nem haragszik, és végül magára nem hagyja kistestvérét... Túlságosan elhamarkodottnak tartotta volna, ha azonnal távozik a kényelmes kertből. A nagyobbik testvér két és fél évig tűrte a támadásokat (sokszor nehéz volt), mivel tudta, hogy a kicsit valóban sokszor bántja, ignorálja és kioktatja. Viszonyuk különös volt: az idősebb ugyanis sokat segített a kicsinek, de ezt nem szabadott kimondani, nehogy a kisebb úgy érezze, hogy az idősebbiktől függ. Az idősebbnek gondosan meg kellett válogatnia szavait, míg a fiatalabbra ez nem vonatkozott. Amikor azonban az apróság indokolatlanul megsértette a kertészt, aki a nagyobbik számára különösen fontos volt, titokban találkozott a szomszéd óriással, szidalmazta a közös kert megművelésének módját és talán csak a testvérnek ellenkezve, az ázsiai gazdálkodási módot választotta. így szólt az idősebb: ha azt akarod, hogy minden úgy legyen, ahogy te kívánod, inkább váljunk el. li Megtörtént, és a rossz lehetőségek közül ez IVI volt a legelfogadhatóbb a törpék viszonya szempontjából. Ami a szomszéduk iránti viszonyukat illeti, már minden másképp volt. Mindketten magukba fordultak, nem is vették tudomásul környezetüket. Frissen szerzett szemtelenségétől vezérelve a kicsi beleütött a folyón túli törpébe. Az ütést visszakapta, olyan erősen, hogy szeme előtt elsötétedett. A déli törpe veszélyesen megnőtt. Amikor a testvérek megdörzsölték szemüket, megállapították, hogy több nagy törpe és két új óriás van a környezetükben. Amikor azok megerősödtek, a két önrendelkező és szuverén törpét megették... Kedves gyerekek ne veszekedjetek állandóan a homokozóban, mert megszüntetem azt! LIDOVE NOVINY, 1993.1. 7. (brogyányi) ÉS CSATTAN AZ OSTOR...