Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-09 / 6. szám, szombat

1993. JANUÁR 9. ÚJ SZÓ, HAZAI KÖRKÉP 4 MILYEN SZAKOT VÁLASZTHAT? AK! PEDAGÓGUSNAK KÉSZÜL Szlovákiában két heiyen folyik magyar pedagógusképzés. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola az alapiskolák számára készít föl alsó tagozatos (1-4. osztály) pedagógusokat, valamint felső (5-12.) tagozatos, szakos tanárokat. A pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén gimnázi­umi, illetve középiskolai tanárokat képeznek. Mindkét felsőoktatási intézményben megérdeklődtük, milyen szakok nyílnak az 1993/94-es iskolaévben. KI MENNYIT ÉS MIÉRT FIZET? A nyitrai főiskola humán tudomá­nyok karán képezik a felső tagoza­tos magyar pedagógusokat. Mint azt a főiskola tanulmányi osztályán megtudtuk, idén ötféle szakból vá­logathatnak a hallgatók, és szaba­don párosíthatják őket. Ezek a kö­vetkezők: magyar :yelv és iroda­lom, szlovák nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv és filo­zófia. Ezekből két szak tehát bármi­lyen kombinációban fölvehető. A fő­iskola természettudományi karán a magyar tagozat a következő kom­binációkat, szakpárokat indítja: ma­tematika-fizika, matematika-in­formatika, biológia-kémia. Mind­két karon ötéves a tanulmányi idő. A főiskola pedagógiai karán készítik föl az alsó tagozatos pedagóguso­kat (itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a roma tagozat idén is indít képzést), s ezen a karon folytathat­ják tanulmányaikat azok a pedagó­gusjelöltek, akik az alapiskolák felső tagozatán technikai nevelés-test­nevelés, valamint technikai neve­lés-képzőművészeti nevelés kom­binációt választanak. Az alsó tago­zatosok négy évig tanulnak, a felső­re öt év alatt készítik föl a hallga­tókat. Levelező oktatást is indít a ta­nárképző a magyar tagozaton, még­pedig az alapiskolák alsó tagozatos szakán (25 hallgatót vosznek föl, a jelentkezés határideje március vé­ge), valamint magyar nyelvet egyéb kombinációval (a jelentkezők igénye szerint). A levelező oktatás teltétele, hogy az oktatás költségeit állam­igazgatási szerv, szervezet vagy maga a hallgató fedezi. A magyar tagozat vezetése föl­hívja a jelentkezők figyelmét (az is­kolaigazgatókét, az osztályfőnökö­két is), hogy a jelentkezőlapokra írják föl (sőt a borítékra is): „Magyar Tagozat", vagy „Maďarské oddele­nie" Aki történetesen több szakra jelentkezne - hiszen ennek nincs akadálya -, az külön jelentkezőlapot töltsön ki minden szakpárosításhoz. A Pedagógiai Főiskolára február 15-ig kell elküldeni a jelentkezőlapo­kat, az alábbi címre: Vysoká škola pedagogická v Nitre, tr. A. Hlinku 1, 949 74 Nitra. Tehetségvizsgára április 5. és 9. között kerül sor, arról a főiskola értesítést küld az alsó tagozatra, a zenei, a képzőművé­szeti és a testnevelés szakokra je­lentkezők címére. A Komenský Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán magyar nyel­vet és irodalmat a következő iskola­évben történelemmel, latinnal, né­mettel és szlovák nyelvvel lehet párosítani. Február végéig fogadják el a jelentkezéseket, a felvételire pedig várhatóan június folyamán le­het számítani. A Komenský Egye­tem bölcsészkarának címe: Deka­nát Filozofickej fakulty UK, Gon­dova 2, 818 01 Bratislava. A felvé­telivel kapcsolatos adminisztratív és szervezési költségek gyanánt há­romszáz korona egyszeri illetéket kell majd fizetni. (bit) SLOVENSKÉ POHĽADY ­MOST MÁR KÉTFÉLE ELIENLAPGT INDÍTOTT Ä MATICA A z európai viszonylatban egye­dülálló hosszú folyamatában megélő szlovák irodalmi lap, a Slovenské pohľady - néhány háborús évet le­számítva - 1642 óta egyvégtében szolgálja a szlovák szellemi élet és irodalom fejlődését. Néhány évtize­de ä szlovák írószövetség lapjaként, korábban, sőt eredendően a Matica slovenská kiadványaként. Még '89 előtt megindult a lap szerkesztésé­ben egy határozott nyitás, amely eleinte nem kis politikai bátorságról tett tanúságot. Azóta a lap ugyan­olyan, talán mondhatni egyedülálló igényességgel próbált helytállni a szellem szabadságának barikád­jain, távol tartva minden kétes és nemzeti gerjedelmet szorgalmazó fuvallatot, sugalmazást. Színvonala, frissessége, szemlélete európai, koncepciója nyitott és toleráns, az értékek fölmutatására törekszik. Utóbbi időben a lap szerkesztő­ségét egyre gyakrabban érték olyan vádak, hogy nem fejezi ki igazán a szlovák identitást, túlságosan koz­mopolita; nem lehetett kétség tehát afelől, hogy előbb-utóbb hivatalos formában is megérkezik a számon­kérés. Ehelyett az történt, hogy január­• ban megjelent egy új irodalmi folyói­rat, a Slovenské pohľady '93. Milan Ferko, a lap főszerkesztője a Matica augusztusi közgyűlésének határo­zatára hivatkozott, mely a restitúciós törvények értelmében visszaigényli a Matica összes vagyonát, egyebek között a Slovenské pohl'adyt is. Mint elmondta, felkérték az írókat, adják vissza az eredeti tulajdonosnak a la­pot, ők majd kapnak lapalapítási engedélyt és támogatást a kulturális minisztertől. S mivel az írók megta­gadták a lap átadását, a Matica elkezdte megjelentetni az azonos nevű, csupán az évszámmal külön­böző folyóiratot. A bejegyeztetés szabályos, pénz van rá, a közvéle­mény mégis fölháborodott kissé, an­nál is inkább, mert egyre sűrűsöd­nek a feltiök a sajtószabadság egén. A régi Pohľady szerkesztői felhívás­ban tiltakoznak a kulturális közvéle­mény előtt a történtek miatt, ez azonban egyelőre nem változtat azon a tényen, hogy az idei költség­vetéshez a lap nem kapott egy vasat sem. Ján Štrasse, a folyóirat főszer­kesztője röviden így jellemzi a hely­zetet: - Mi úgy tartjuk, hogy a mi lapunk az igazi Pohľady. Minket az írók adnak ki, míg a Matica egyre inkább próbál kisajátítani mindent, lám még az írók lapját is. Nagyon szomorú, hogy a dolgok idáig fajultak. Semmi kifogásunk az ellen, hogy a Matica irodalmi lapot indít, ám fölmerül a kérdés, csakugyan ezt a nevet kellett hozzá választania? A kulturá­lis miniszter fölajánlotta nekünk, hogy alapítsunk mi új lapot, támo­gatni fogja. Mi azonban azt feleltük, köszönjük szépen, nekünk megvan a magunk irodalmi folyóirata, ez a régi, patinás, közkedvelt lap, ame­lyet oly sokan ismernek, kedvelnek. Nincs okunk másikat indítani helyet­te. Az idei dotációt a szokásos mó­don igényeljük a minisztériumból, azonban egyelőre nem érkezett rá válasz. A maticás Pohľady főszerkesztő­jének egyik nyilatkozata sejtetni en­gedi, hogyan fog végződni az egyenlőtlen és méltatlan harc, hi­szen kijelentése szerint az írószö­vetségnek nem lesznek meg a szük­séges eszközei a lapkiadáshoz, mert „végtére is a miniszter nem dotálhat két Slovenské pohl'adyt" Egy jogállamban minden megtör­ténhet, ami nem ütközik tőrvénybe. Előbb utóbb lesznek olyan törvé­nyek, amelyek rendet csinálnak a szlovákellenesnek, nemzetgyalá­zónak kinyilvánított sajtó háza táján. És talán nem is a törvényeken múlik, hanem csupán azon. kire ütik rá a bélyeget: nemzetellenes. És a bélyegzések időszaka - úgy tűnik - még csak most kezdődik. Január 9-ét írunk. Tudjuk már, megszűnik a munkabéradó és a la­kossági jövedelmi adó, s a korábbi adók helyett valamivel alacsonyabb jövedelmi adot fizetünk majd az idén. Nemrég jött a hir, a munkavál­lalók és a vállalkozók - az adó mellett - nem éppen csekély össze­geket kötelesek fizetni egészség­ügyi, betegségi ós nyugdíjbiztosítás­ra. Voltak, akik mar utánaszámoltak, és megállapították, adóként és biz­tosítási díjként többet fizetnek majd, mint amennyivel őkei eddig akár a pártállam is megterhelte Tegnap egy még ujabb törvény érkezett szerkesztőségünkbe; a Szlovák Köztársaság Nemzeti Ta­nácsának a Foglalkoztatási Alapról szóló törvénye, amely szerint az al­kalmazottak az eddíc megállapított adó és biztosítási terhek mellett be­vételeikből további egy százalékot, a munkáltatók pedig alkalmazottaik bruttó jövedelméből további 3 szá­zalékot kötelesek befizetni a téve­sen Foglalkoztatási Alapnak neve­zett munkanélküliségi alap javára. A legrosszabb sors, mint mindig, ismét a kormány által szóban oly nagyon pártfogolt szociális csopor­tokat sújtja. A vállalkozók például a megállapított kiszabási alap 4 szá­zalékát kötelesek az említett alapba befizetni (talán csak nem azért, mert a kormány és a parlament feltétele­zése szerint a leghamarább ők vál­nak munkanélküliekké?). A munka­nélküli-segélyek folyósításának alapjába természetesen a tovább­dolgozó nyugdíjasoknak is fizetniük kell A leginkább tehát talán éppen rajtuk csattan az ostor, bármit is ígérgetett nekik Mečiar és kormá­nya. A nyugdíjuk mellett elért jöve­delmükből az eddig megjelent törvé­nyek szerint ugyanis a jövedelmi adó mellett fizetniük kell az orvosi ellátás költségeit fedező egészség­ügyi biztosítást, továbbá a nyugdíj­biztosítást (annak ellenére, hogy a nyugdíjukért már megdolgoztak), valamint a betegségi biztosítást is, habár a nyugdíj folyósítása mellett táppénzre ugye, nem jogosultak. Az új törvény szerint az említett terhe­ken felül még a munkanélküli segé­lyek kifizetésének alapjához is hoz­zá kell járulniuk jövedelmük 1-4 százalékával, habár ugyanúgy ahogy tápoénzre, amíg csak nyugdí­jat kapnai a munkanélküli segélyre sem keletkezhet igényük. Habár, ki tudja: to/ábbdolgozóként meddig kapják, Kaphatják még nyugdíju­kat? (fekete) (Folytatás az 1. oldalról) alapja a magánszemélyek jövedelmi adóalapja arányos részének a fele, de legalább a minimálbér összege. • Ez így nagyon bonyolultan hangzik. - Lényegében a vállalkozás egyes hónapjaira eső adóalapról, azaz a bevételek és a költségek, ráfordítások, leszámítható tételek közötti különbözetről van szó. A vál­lalkozók többsége ezt az adóalapot ki tudja számítani, s a biztosítási díjat ennek az egy hónapra eső adóalapnak a feléből számított 46 százaléknyi összegben kötelesek befizetni. • Semmi különbség sincs te­hát az alkalmazotti viszonyuk mellett vállalkozó személyek és a - mondjuk így: - „főállásban" vállalkozó személyek között? - Egy lényeges különbség azért van. A „főállásban" vállalkozó sze­mély minimális biztosítási díját, pon­tosabban annak kiszámítási alapját a törvény meghatározza. Ecetükben ugyanis a kiszabási alapnak leg­alább a minimálbér összegét el kell érnie, minimálisan tehát 2200 koro­nából kötelesek 46 százalékot (1012 koronát) fizetni biztosítási díjként. Az alkalmazotti viszony mellett vállalko­zó személyekre ez a minimális ki­szabási alap nem vonatkozik. • Vagyis, ha az alkalmazotti vi­szony mellett vállalkozó személy nem rendelkezik jövedelemmel, nem lesz köteles biztosítási díjat fizetni? - Erről van szó. Ha viszont olyan jövedelme van, amely nem éri el a megadóztatható alapot, úgy ebből a jövedelemből köteles a biztosítási díjat kiszámítani és befizetni. • Hasonló kérdés: a nyugdíja­sok, ha munkaviszonyba lépnek, esetleg önálló kereseti lehetősé­get folytatnak, kötelesek biztosí­tási díjat fizetni? - Igen. Mégpedig vagy alkalma­zottként a 11 százalékot, vagy önál­ló kereseti tevékenységet folytató személyként a 46 százalékot. Mind­addig, amíg nem lépnek munkába, vagy nem folytatnak vállalkozói te­vékenységet, az állam fizeti helyet­tük az egészségügyi biztosítást. • Az elmondottak szerint a to­vábbdolgozó nyugdíjasok nyug­díjbiztosítást is kötelesek fizetni? - igen. • Szlovákiában viszonylag ma­gas a munkanélküliség. Hogyan oldották meg a munkanélküliek biztosítását? - A munkaügyi hivatalok nyilván­tartásában szereplő munkanélküliek helyett az állam fizeti az egészség­ügyi biztosítást, melynek alapján or­vosi ellátásban részesülnek, illetve amíg munkanélküli segélyt kapnak, az állam fizeti helyettük a betegségi biztosítás és a nyugdíjbiztosítás dí­ját is. • Sok az úgynevezett nem hi­vatalos munkanélküli - feleségek, anyák, akik nem tudnak megfelelő munkát találni maguknak, otthon maradnak, nem ritkán azért, mert gyermekekről vagy idős szülőkről kell gondoskodniuk. - Ezek jelentős része is rendel­kezni fog legalább egészségügyi biztosítással. Az állam fizeti az egészségügyi biztosítás díját a há­romévesnél kisebb gyermekről gon­doskodó anya helyett, továbbá a hétévesnél fiatalabb rokkant gyer­mekről gondoskodó anya helyett, valamint a nyolcvanévesnél idő­sebb, esetleg a túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen közeli sze­mélyről gondoskodó „munkanélkü­li" helyett is. Ilyen esetekben rend­szerint a nyugdíjbiztosítás díját is az állam fizeti majd, vagyis a gondos­kodás idejét beszámítják ledolgozott időként. • A háztartásbeli nők egy része azonban nyilván nem teljesíti az említett feltételeket. Nekik az or­vosi ellátásért fizetniük kell? - A kötelező egészségügyi bizto­sítás rájuk is vonatkozik - tehát a biztosítási díjat kötelesek befizetni, mégpedig a minimálbér 13,7 száza­lékának (301 korona) összegében. Kötelesek egyben biztosításra beje­lentkezni is. • Elég gyakori azonban, hogy ahol a feleség nem dolgozik, ab­ban a családban a megélhetésre is kevés a pénz. Miből fizessék be az ilyen háztartásbeliek a 301 ko­ronát? - Jogszabály állapítja meg a szo­ciális ráutaltság határát, s amennyi­ben a család jövedelme nem éri el ezt a határt, a háztartásbeli nő he­lyett az egészségügyi biztosítás díját az állam fizeti. • A külföldön foglalkoztatott szlovák állampolgárok is kötele­sek biztosítást fizetni? - A külföldön foglalkoztatott mun­kavállalók külföldön biztosítva van­nak, az egészségügyi szolgáltatáso­kat tehát rendszerint ott fogják igénybe venni. Ha valamelyikük mégis itt szorulna orvosi ellátásra, megmondja az orvosnak, hogy kül­földön, mondjuk Ausztriában van biztosítva, s az ellátásért járó térítést mi már az osztrák biztosítótól kér­nénk. A törvény viszont lehetővé teszi, hogy az egészségügyi biztosí­tást itt is befizesse, mégpedig ugyan­úgy, mint a háztartásbeli nők, 301 koronát. Az említett személyeknek lehetőségük van arra is, hogy nyug­díjbiztosítást fizessenek a saját ma­guk által megállapított összeg után. • Vannak már, akik pusztán csak a vagyonukból élnek, érték­papírjaik vannak, vállalat tulajdo­nosai, ám vállalkozói tevékenysé­get nem folytatnak. Milyen bizto­sítást fizetnek ezek a személyek? - Ez még nincs tisztázva. • Még egy utolsó kérdés: med­dig kell a biztosításra bejelentkez­ni, illetve az alkalmazottakat beje­lenteni? - A törvény nyolcnapos határidőt ír elő, ennek tehát elméletileg január 8-áig meg kellett volna történnie. A végső határidő azonban valószí­nűleg február 8-a lesz, hiszen még a nyomtatványokat is meg kell fogal­mazni, el kell készíteni. Ezzel gya­korlatilag semmit sem késünk le, mivel a biztosítási díjat az egyes hónapokért utólag kell befizetni, így a munkáltatók az alkalmazottak ja­nuári biztosítási díját a februári el­számoláskor vonják majd le. FEKETE MARIAN MÁSOK ÍRTÁK i 1 IXedves gyerekek, a két törpe tulajdonkép­l\ pen testvér volt, bár eleinte úgy tűnt, hogy még a testvéreknél is többet jelentenek egymás­nak. Sorscsapás érte őket: csak ketten voltak és az egyik nagyobb volt, s ráadásul még idősebb is. Annak ellenére, hogy a törpék egy közös kertben laktak, kapcsolatuk hol ilyen, hol olyan volt. Egyszer egy az egyben, másszor 2:1-hez, de volt amikor 2,29:1-hez viszonyultak egymáshoz, de még így is sok ok akadt, hogy gyűlöljék egymást. Igaz, a kisebbik törpe kitartott az 1:1 mellett, és a közös kert fennállása alatt több ízben kihasználta az óriások hatalmát arra, hogy ezt az egyen­lőséget érvényesítse, az idősebb testvér rovásá­ra. Az is igaz, hogy a kisebbik törpe a valóságban a nagyobbik árnyékában élt, és így nem igen volt látható. Amikor eltávozott a keleti óriás, a kicsi követelőzni kezdett, hogy a világ többet tudjon meg róla. Ahelyett, hogy kamatoztatta volna tudását, rátermettségét - ezen a téren sok szem­pontból megelőzte idősebb testvérét - siránkozá­sai és fájdalmai hangsúlyozása mellett döntött. Tudta, úgy ahogyan a testvérek mindent tudnak egymásról, hogy a nagyobbik együtt akar vele élni, mivel ő is fél az óriástól, és úgy gondolja, ketten erősebbek, mint külön-külön. A kisebbik nem tudta rászánni magát, hogy a nagyobbik szemébe mondja: egyedül akar élni, mivel már régen felnőtt és szüksége van arra, TÖRPEVISZONYOK hogy érettségét bizonyítsa. A nagyobik ezt sokáig nem értette meg. A kisebbik kissé szégyenkezett, kissé duzzogott, és néha-néha meg is ingott. Végül úgy határozott, piszkálni fogja testvérét, amíg az meg nem haragszik, és végül magára nem hagyja kistestvérét... Túlságosan elhamar­kodottnak tartotta volna, ha azonnal távozik a ké­nyelmes kertből. A nagyobbik testvér két és fél évig tűrte a támadásokat (sokszor nehéz volt), mivel tudta, hogy a kicsit valóban sokszor bántja, ignorálja és kioktatja. Viszonyuk különös volt: az idősebb ugyanis sokat segített a kicsinek, de ezt nem szabadott kimondani, nehogy a kisebb úgy érezze, hogy az idősebbiktől függ. Az idősebbnek gondosan meg kellett válogatnia szavait, míg a fiatalabbra ez nem vonatkozott. Amikor azon­ban az apróság indokolatlanul megsértette a ker­tészt, aki a nagyobbik számára különösen fontos volt, titokban találkozott a szomszéd óriással, szidalmazta a közös kert megművelésének mód­ját és talán csak a testvérnek ellenkezve, az ázsiai gazdálkodási módot választotta. így szólt az idősebb: ha azt akarod, hogy minden úgy legyen, ahogy te kívánod, inkább váljunk el. li Megtörtént, és a rossz lehetőségek közül ez IVI volt a legelfogadhatóbb a törpék viszo­nya szempontjából. Ami a szomszéduk iránti viszonyukat illeti, már minden másképp volt. Mindketten magukba fordultak, nem is vették tudomásul környezetüket. Frissen szerzett szem­telenségétől vezérelve a kicsi beleütött a folyón túli törpébe. Az ütést visszakapta, olyan erősen, hogy szeme előtt elsötétedett. A déli törpe veszé­lyesen megnőtt. Amikor a testvérek megdörzsöl­ték szemüket, megállapították, hogy több nagy törpe és két új óriás van a környezetükben. Amikor azok megerősödtek, a két önrendelkező és szu­verén törpét megették... Kedves gyerekek ne veszekedjetek állandóan a homokozóban, mert megszüntetem azt! LIDOVE NOVINY, 1993.1. 7. (brogyányi) ÉS CSATTAN AZ OSTOR...

Next

/
Thumbnails
Contents