Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-09 / 6. szám, szombat

TÖRPEVISZONYOK Igaz, hogy a kisebbik törpe kitartott az 1:1 mellett, és a közös kert fennállása alatt több ízben kihasználta az óriások hatalmát arra, hogy ezt az egyenlőséget érvényesítse, az idősebb testvér rovására. (4. oldal) FÜGGETLEN Szombat, 1993. január 9 Ara 3,20 korona XLVI. évfolyam, 6. szám KÖRKÉP A PATIKÁKBÓL A GYÓGYSZERÉSZEK BORÚLÁTÓAK, AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÁRCA BIZAKODIK Az új év első napjaiban beszerző körutaink (mert kulturált bevásárlás­ról ma sincs szó) végcélja nem csupán az élelmiszerboltok voltak, hanem a gyógyszertárak is. A tavalyi gyógyszerhiány után - bár az egészségügyi minisztérium az utolsó pillanatban (?) rendezte a felgyü­lemlett tartozásokat (kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak), a helyzet január első hetében sem mondható jónak. Sőt. Sok gyógysze­rész kimondottan katasztrofálisnak tartja a gyógyszerhiányt. Joggal. Hiszen már nemcsak az inzulin hiányzik, hanem az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, a szívgyógyszerek, de még a vitaminok szinte teljes skálája is. A következő körképünkkel nem szeretnénk pánikot kelteni. Csak kötelességünknek tartjuk nyíltan tájékoztatni olvasóinkat. A lehangoló kép ellenére. Vagy éppen ezért... Beata Kiššová, gyógyszerész, Nyitra - Az a szerencsénk, hogy a bete­gek belefáradtak a hónapok óta tartó hiányba. A „nincs" válaszunkra csak megvonják a vállukat, ós má­sutt próbálkoznak. Ahelyett, hogy kúrálnák magukat, pihennének. De tehetnek mást? A hiánylistán az in­zulin mellé egyebek is felzárkóznak. Többek között a szívgyógyszerek, a vízhajtók, sőt a C-vitamin (nem pezsgő) tabletták is. A Medika állami vállalattól hiába rendelünk, a nagyraktárban folyik az átárazás, s az ígért szállítmány nem érkezett meg. Naponta körbetelefonáljuk a szlovákiai magánforgalmazókat, Besztercebányától Pozsonyig, de nem mozdulnak. Egyelőre. Hogy mit kapunk majd a magas telefonszám­lákért, nem tudja senki! De nem várhatunk tétlenül! ŠTEFAN MACHAJDlK, gyógysze­rész, Léva - A helyzet a rosszabbnál is rosz­szabb. Nemcsak a csehországi (Folytatás a 2. oldalon) H OLNAPTÓL RENDSZERESEN RÁDIÓS VASÁRNAPOK A BBC-VEL Szép házasságot kötött a Szlovák Rádió magyar nyelvű adása a londo­ni BBC magyar osztályával. Holnap­tól minden vsárnap 14.15-től 15 óráig, tehát 45 percig műhold segít­ségével közvetíti az angol rádió ma­gyar nyelvű műsorát. Hírekkel kez­dődik az összeállítás, majd szemel­vények hangzanak el a vasárnapi angol lapok közép- és kelet-európai vonatkozású cikkeiről. Utána jön a Kerekasztal, időszerű kérdésekről, majd az adás végén ismét hírössze­foglalót kap a hallgató. Papp Sándor, a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője szerint újabb, jelentősebb változá­sok nem lesznek már a műsor szer­kesztőségében. - Melyik fél kezdeményezte ezt a fajta együttműködést? Önök vagy a londoniak? - Két évvel ezelőtt az angol rá­diótól jött az impulzus, hogy beszáll­nának az adásunkba, akkori feltéte­leiket azonban nem tudtuk elfogad­ni. Megegyezés tehát nem született, tavaly nyáron viszont újra jelentkez­tek, s ez a mostani kínálatuk, külö­nös tekintettel a BBC jó hírnevére, szavahihetőségére, nagyon is jól jön számunkra. Hallgatóink népes tábo­ra holnaptól kétféle megvilágításban láthatja a hazai eseményeket: itthoni és angliai fényben. - Nekünk ez nagyon jól jön, de a BBC-nek mi ebben az öröm? - Szélesebb lesz a hallgatóik kö­re, még többen figyelnek majd a mű­soraikra. Egyébként a Kossuth Rá­(Folytatás a 3. oldalon) (František Okruhlica rajza) így állunk tehát sajtóügyeinkkel. Fölhívjuk a figyelmet a rajzon látható könyökvédőre, amely - ugye - bizonyos foglalkozás álcázására szolgál. Most éppen a közkedvelt Smena házatáján végeztek „tisztogatást". A lap tegnap jelent meg utoljára - a szo­kásos kék fejléc ezúttal feketén „gyászolt" - a régi redakciós gárda szerkesztésében. „Úgy tűnik, nem egészen tiszta dolgok történnek itt" - jelentette ki Ladislav Chudík színész, ex-kulturá­lis miniszter az üggyel kapcsolatban. Most nem értjük. Tiszta, vagy nem tiszta? Ugyanis ha nem, akkor itt valami bűzlik! (it) KÜSZÖBÖN A TAGFELVETEL AZ ENSZ BT ELŐTT A SZLOVÁK ÉS CSEH KÉRELEM Az ENSZ Biztonsági Tanácsa illetékes bizottsága elé terjesztette Szlová­kia és Csehország tagfelvételi kérelmét a világszervezetben. A napokban várható, hogy a Biztonsági Tanács ajánlja a felvételt a Közgyűlésnek, amely valószínűleg a hónap végén hozza meg döntését. A tagfelvételhez vala­mennyi tagország kétharmadának jóváhagyása szükséges. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) mellett Japán a Kapverder­szigetek, Magyarország, Marokkó, Venezuella, Brazília, Spanyolország, Új­Zéland, Pakisztán és Dzsibuti képviselői döntenek a Biztonsági Tanácsban a tagfelvételi ajánlásról. KÖZÉP-EURÓPA BIZTONSAGA ÉS A NATO A NATO új biztonsági szerepe Közép-Európában elnevezéssel teg­nap kétnapos nemzetközi szakértői konferencia kezdődött Budapes­ten. A nagy érdeklődéssel várt ta­nácskozás fő rendezői a magyar Külügyi Intézet, a Honvédelmi Mi­nisztérium és az Észak-atlanti Szö­vetség. A konfrerencián mintegy hetven politikus és szakértő vesz részt, egyharmaduk külföldről érkezett a magyar fővárosba. Az előadások ós az őket követő részletes viták BRÜNNI PREMIER FELÜLBÉLYEGZÜNK? Brünnben tegnap első ízben ült tárgyalóasztalhoz a közös cseh és szlovák pénzügyi tanács, amelynek feladata a két ország központi bank­jai pénzpolitikájának egyeztetése annak érdekében, hogy zökkenő­mentesen működhessen a pénzügyi unió. A tanácskozáson a Cseh Nemzeti Bank és a Szlovák Nemzeti Bank vezető pénzügyi szakemberei vettek részt. Legfontosabb napirendi pont­juk a jelenlegi pénzügyi helyzet felmérése és ennek alapján olyan intézkedések meghozatala, amelyek mindkét intézményre nézve kötele­zőek. Az ülést megelőző napon Csehországban már megkezdődött (Folytatás a 2. oldalon) olyan témákkal foglalkoznak, mint a közép- és kelet-európai társadal­mi, valamint etnikai konfliktusok for­rásai, a NATO válasza a térség biztonsági problémáira, az eddigi válságkezelés tapasztalatai. Diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint a tanácskozáson szóba kerülnek nemcsak a cseh­szlovák szétválás, hanem a magyar kisebbségek problémái is a közép­kelet-európai országokban. A kö­(Folytatás a 2. oldalon) HAJÓZÁSI TILALOM A DUNÁN Úszó jégtáblák és a bősi vízlép­cső hajóútjának befagyása miatt az Állami Hajózási Igazgatóság tegnap, január 8-án 12 órától hajózási tilal­mat rendelt el a Duna 1862. és 1852. folyamkilométerközti szaka­szára s a bősi vízlépcső zsilipkamrá­jára vonatkozóan. Amint azt Karol Anda, az Állami Hajózási Igazgatóság igazgatója a szlovák sajtóügynökség tudósító­jának elmondta, a bősi vízlépcső hajózsilipjén tegnap délelőtt még át­haladt egy osztrák hajó. A tilalom a visszavonásig érvényes. Az emlí­tett szakaszon a hajók horgonyzása is tilos. KÖZÉP-SZLOVÁKIA INFLUENZAJÁRVÁNY Közép-Szlovákiában terjed az inf­luenzajárvány. A besztercebányai Járványügyi Intézet vezetőjének tá­jékoztatása szerint a hét folyamán 13 656 influenzamegbetegedést észleltek. A vírus főként a Turóc­szentmártoni és a Rimaszombati já­rásban terjed. UJSZO -INFORMÁCIÓ A FOGYASZTÓNAK NINCS VÁLASZTÁSA? A vásárlók dührohamokat kapnak, amikor az üzletekben felfedezik az új árakat. Két lehetőségük van: vagy megveszik a drága holmit, vagy pedig üres szatyorral továbbállnak. Más egyelőre nincs. Vajon mit szól ehhez a piaci helyzethez Pavol Hraško mérnök, a Szlovákiai Fogyasztók Egyesületének elnöke... - Mindannyiunknak el kell gondol­kodni az ár fogalmán. Elsősorban olyan szempontból, hogy az ár tulaj­donképpen a piac jelképe és vele kapcsolatban a gyártónak, a keres­kedőnek, valamint a vevőnek egyez­ségre kell jutniuk. El kell érni, hogy az ár valamennyiük számára elfo­gadható legyen. - A jelenlegi árak a gyártónak és a kereskedőnek megfelelnek, mi­vel ők elérik a kívánt nyereséget, de a fogyasztó egyre hátrányo­sabb helyzetbe kerül. - Sajnos, ez így igaz. A hozzá­adottérték-adó miatt nem az előre jelzett 5-7 százalékkal emelkedtek az árak, hanem szinte minden 15-20 százalékkal megdrágult. - És a fogyasztót senki sem védi, a törvények sem? (Folytatás a 2. oldalon) A BIZTOSÍTÁS UJ RENDSZERE KI, MENNYIT ÉS MIÉRT FIZET? A karácsony előtti napokban hagyta jóvá a szlovák parlament az egészségügyi, betegségi és nyugdíjbiztosításról szóló törvényt, amely az új adótörvényekhez kapcsolódik, szakít az eddigi társadalombiztosí­tási rendszerrel, az egészségügyi ellátás ingyenességével. Az új tör­vény szerint az egészségügyi biztosítás díjából az egészségügyi ellátás költségeit, a betegségi biztosítás díjából a különböző jövedelempótló juttatásokat, a nyugdíjbiztosítás díjából pedig a nyugdíjakat fizeti majd a Nemzeti Biztosító. Erről az új biztosítási rendszerről Jozef Kováč mérnököt, a Nemzeti Biztosító munkatársát kérdeztük. • Ki köteles biztosítási díjat fi­zetni? - Elsősorban a munkáltatók, to­vábbá az alkalmazottak, az önálló kereső tevékenységet folytató sze­mélyek, egyes további személyek, akiket a törvény erre kötelez, s végül bizonyos esetekben a meghatáro­zott személyek helyett az állam fizeti az egészségügyi, a betegségi, eset­leg a nyugdíjbiztosítást. A legnépe­sebb csoportot az alkalmazottak al­kotják, akik a három biztosításra az elért munkabérük 11 százalékát fi­zetik. • Az alkalmazottat a biztosítás­sal kapcsolatban terhelik-e vala­milyen további kötelességek, pél­dául bejelentési kötelezettség? - Az alkalmazottak helyett min­dent a munkáltatójuk végez majd, mint ahogy eddig a munkabéradóval kapcsolatos teendőket is ellátta. Az alkalmazott kötelessége ebből a szempontból csak az, hogy ellen­őrizze, a munkáltató bejelentette-e biztosításra. • Alkalmazottként hogyan el­lenőrizhetem ezt? - Megnézi a fizetési szalagján, hogy a bruttó béréből levonták-e a 11 százalékot. Ezeket a szalago­kat természetesen ajánlatos eltenni, mert ha előfordulna, hogy nem kap táppénzt, esetleg a biztosítóból fel­szólítást kap, hogy fizesse meg az orvosi kezelés költségeit, a fizetési szalagok bemutatásával igazolhatja a biztosítási díj befizetését. A továb­bi aztán már a Nemzeti Biztosító és a munkáltató ügye lesz. • Sokan amellett, hogy alkal­mazotti viszonyban állnak, a sza­bad idejükben önálló kereseti te­vékenységet is folytatnak, például iparjogosítvány alapján vagy kor­látolt felelősségű kereskedelmi társaság tagjaként. Alkalmazott­ként biztosítva vannak. Kötelesek a mellékjövedelmeik után is egészségügyi, betegségi és nyug­díjbiztosítást fizetni? - Igen, méghozzá az úgyneve­zett kiszabási alap 46 százalékának összegében, ugyanúgy mint a többi vállalkozó - teljesen függetlenül az alkalmazotti viszonyban fizetett biz­tosítási díjtól. Az önálló kereseti te­vékenységet folytató személyek, il­letve a velük együttműködő szemé­lyek biztosítási díjának kiszabási (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents