Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-06 / 3. szám, szerda

HÍREK - VELEMENYEK tÚJSZÓM 1993. JANUÁR 6. KEDVEZŐBB LÉGKÖR A TÁRGYALÁSOKHOZ JESZENSZKY GÉZA ELMONDTA A NÉPSZABADSÁGNAK, MIT TARTALMAZ A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER VÁLASZLEVELE „Egy hónappal levelem elküldése után érkezett a válasz, a diplomáciá­ban ez gyorsnak tekinthető. Öröm­mel fogadtam a levél tartalmát is. Megerősíti meghívásomat egy ro­mániai látogatásra. Én korábban is mentem volna, ám többször közbe­jött olyan incidens, ami miatt nem várhattam eredményt egy ilyen úttól. Melescanu levele - és a román külügyminiszter interjúja a Népsza­badságban - arra utal, hogy most kedvezőbb a légkör a tárgyalások­hoz. Maga a levél a tárgyalások menetrendjére tesz javaslatot: főosztályvezetői, külügyminiszteri, majd magasabb szintű találkozókat indítványoz" - nyilatkozta Je­szenszky Géza. A továbbiakban kijelentette, még fontosabb az, hogy Melescanu úr - már sokadszor - olyan hangnemet használ, amely új és ellentétes a ro­mán nacionalista szélsőségek dog­máival. Jeszenszky szerint ez na­gyon kedvező ós remélhetőleg nem csupán az ő személyére korlátozó­dik. A román külügyminiszter utal arra, hogy a magyar-román viszony javítása európai igény, s Románia útja az integrációhoz részben Ma­gyarországon át vezet. Ezenkívül, szerinte, a kisebbségi kérdés sem csupán belügy. A határgaranciákkal kapcsolatban Jeszenszky a következőket mondta: Romániában olykor túlzott jelentősé­get tulajdonítanak egyes kifejezések­nek. A békeszerződés teljes garan­cia erre, s a magyar kormány több­ször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. Itt nagyon fon­tos, hogy az alapszerződésben mindkét ország közvéleményét egyaránt kielégítő megoldást talál­junk. Szögezzük le: nem beszélünk mellé, ám a romániai magyai ki­sebbség feje fölött, annak rovására nem lehet barátkozni. Ezért javasol­tuk, hogy az alapszerződés előké­szítésébe vonjuk be a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség, illetve a magyarországi románok képvise­lőit. V. P. Á. M AGYARORSZAG: AUG ÖTEZER ALÁÍRÁS HIÁNYZIK Magyarországon eddig már több mint 95 ezer aláírást gyűjtött a létmi­nimum alatt élőket tömörítő társaság annak a kampánynak a keretében, amellyel új, idő előtti parlamenti vá­lasztások kiírását akarják elérni. A kampány szervezői a múlt év végén kezdték el az akciót, miután sikertelenül zárult több tagjuk tiltako­zó éhségsztrájkja. A társaság szá­mításai szerint idén már a két és fél milliót is elérheti a létminimum alatt élők száma, elsősorban a forgalmi adó bevezetéséből fakadó széles körű áremelések következeiében. Új választások kiírásához száz­ezer hitelesített aláírást kellene gyűj­teniük. Magyarországon a választá­sok egyébként 1994-ben esedéke­sek. Legutóbbi felmérések szerint a hatalmon lévő kormánykoalíció ko­moly vereséget szenvedne, ha előbbre hoznák a választásokat. SZADDAM ISMÉT FEJTÖRÉST OKOZ AZ AMERIKAIAKNAK Irak föld-levegő típusú rakétáit át­helyezte az ország déli területeire, amelyek felett az ENSZ repülési ti­lalmat rendelt el. Egyes amerikai képviselők attól tartanak, ez részét képezi egy amerikai katonai gép lelövését célzó tervnek - tájékozta­tott a Reuter. Hogy Irak miért helyezte át az említett térségbe rakétáit, egyelőre nem egészen világos, idézi a New York Times az amerikai képviselőt. Ezzel szemben a CBS News televí­ziós állomás azt állítja, létezik egy forgatókönyv, amely szerint az ame­rikai pilóták olyannyira el lesznek foglalva a 32. szélességi kör őrzésé­JAPAN: HAZAÉRT A PLUTONIUMHAJO Az Akacuki Maru Tokai kikötőjében A japán Akacuki Maru hajó, fedél­zetén 1,7 tonna plutóniummal teg­nap kora reggel futott be Tokai kikö­tőjébe, amely 114 km-re északkelet­re fekszik Tokiótól. A két hónapig tartó hajóút során nem csitultak a környezetvédők tiltakozásai a ve­szélyes rakomány szállításának módja ellen. Tegnap mintegy 600 tüntető és ezer rendőr várta az Akacuki Marut a kikötőben. További 500 tiltakozó gyűlt össze azon épület előtt, mely­ben sajtóértekezletet tartott Isivatari Takao, a reaktorok és a nukleáris üzemanyagok ügyével foglalkozó fejlesztési társulás elnöke. A tünte­tőket négy buddhista pap vezette, valamint azok a férfiak, akik a plutó­niumrakományt szimbolizáló fekete koporsót vitték egy kenuban. Az egyik tiltakozó a következőket mon­dotta a Reuter tudósítójának: ,,Ez egy szomorú nap Japán számára. Képtelenek voltunk megállítani ezt a hajót és most várhatjuk a követ­kezményeket. A kormány nem hall­gat ránk!" A tiltakozó akció során egyébként a rendőrség senkit sem tartóztatott le. Mijazava Kiicsi miniszterelnök üdvözölte a hajó biztonságos meg­érkezését a kikötőbe. Egyben kö­szönetet mondott a francia és az amerikai kormánynak azért, hogy segítették a hajó biztonságos útját Japán a plutóniumot üzemanyag­ként használja az atomerőművekben. CLINTON-JELCIN TELEFONBESZÉLGETÉS Bili Clinton tegnap reggel 20 perces telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel és gratulált neki a Bush elnökkel aláírt START II szerződéshez. Erről a leendő ameri­kai elnök sajtószóvivője, George Stephanopoulos tájékoztatott. Ki­tért arra is, hogy a két elnök megbíz­ta Kozirev és Christopher külügy­minisztereket, hogy készítsék elő Clinton és Jelcin találkozóját. Borisz Jelcin két nappal ezelőtt levelet írt Clintonnak, amelyben ta­lálkozót ajánl neki semleges helyszí­nen, hogy az amerikai-orosz kap­csolatokban „ne következzen be a csend időszaka". Bili Clinton a meghívásra így reagált: „Eddig még nem született döntés, de min­denesetre örülök, hogy hamarosan találkozunk". CHENEY MERESZ TERVEI A hamarosan távozó Bush-kormányzat hadügyminisztere, Richard Che­ney Washingtonban közölte, mérlegeli, hogy 1996-ban indul az elnökválasz­táson. Cheney elmondta, gyakran kérdezgették őt az emberek, hogy miért nem célozza meg a Fehér Házat. Ő maga úgy vélekedett, hogy ha eljön az ideje ennek, akkor alaposan fontolóra veszi a dolgot. Ugy vélte, hogy bizonyos körülmények között visszatérhet a politikába, és ennek kapcsán említette, hogy jövőre részleges kongresszusi választások lesznek, két év múlva pedig újra elnökválasztás. K homeini ajatollah diadala óta vissza-visszatérő politikai be­szédtéma: mennyire komoly az isz­lám fundamentalizmus veszélye. Az iráni helyzet ismeretében, az afga­nisztáni, az algériai események, a volt szovjet Közép-Ázsiában leját­szódott változások, a felső-egyipto­mi turistaellenes akciók és a világ­szerte végrehajtott merényletek után egyértelmű: ez a veszély nagyon komoly, s Európa sem hagyhatja figyelmen kívül. A dél-szláv válság már így is túl veszélyes, márpedig, ha Bosznia-Hercegovinában rövide­sen nem születik egy olyan meg­oldás, amely minden érintett fél számára elfogadható, valóban tarta­ni lehet attól, hogy a miiitáns iszlám hívei tömegesen fognak részt venni a harcokban a muzulmánok oldalán. Számtalan bizonyíték van arra, hogy Boszniában már most is ott vannak, de még nem nagy számban. Ám ha késik, a rendezés, ez a helyzet bár­mikor gyökeresen megváltozhat. Érthető módon az arab országok fokozattan érzékelik ezt a veszélyt, amit az is bizonyít, hogy Algírban már harmadik napja tanácskoznak a belügyminiszterek a fundamenta­listák elleni közös akciótervről. Az egyiptomi kormány pedig bejelentet­te, hogy január 19-én újabb konfe­renciát tartanak Kairóban, megpró­bálják megtalálni a szélsőséges ak­ciók megakadályozásának módját. Tizenkét muzulmán ország minisz­terei, tudósai és egyházi vezetői igyekeznek majd megoldani ezt a nem könnyű feladatot. Ez a két esemény is bizonyítja, hogy különösen Algéria és Egyiptom számára sürgős a dolog. A funda­mentalisták tavalyi választási győ­zelme valóságos polgárháborút idé­zett elő Algériában, s csak a hadse­reg határozott fellépése vetett véget a zavargásoknak. A fundamentalis­tákat azonban még mindig nem tud­ta megtörni, a hadjárat a szélsősé­gesek ellen most is folytatódik. Egyiptom helyzete még ennél is ké­nyesebb, bár ott a fundamentalisták­nak távolról sincsenek olyan erős pozícióik, mint Algériában. Ám a fő­leg Felső-Egyiptomra összpontosuló támadások a keresztények és a kül­földi turisták ellen nagyon veszélye­sek a kormány szempontjából: Egyiptom elvesztheti létfontosságú idegenforgalmi bevételeit. A táma­dások célpontjául szolgáló kopt ke­resztények és külföldiek számára sovány vigasz, hogy a fundamenta­listák rájuk nem is haragszanak, csak Mubarakot akarják ilyen módon megbuktatni. Az elnök, persze, nem vár tétlenül: decemberben 12-14 ezer rendőr három hullámban pél­dátlan méretű razziákat hajtott végre MOSTOHATESTVÉREK Egyre növekszik az iszlám fundamentalizmus árnyéka (A Die Welt rajza) a szélsőségesek ellen - nem is elhanyagolható eredménnyel, bár a fővezérek még mindig nem kerül­tek kézre. Új szervezetek is feltűntek, de a legveszélyesebb még mindig a Muzulmán Testvérek nevű mozga­lom, amely az 50-es évek óta műkö­dik - illegálisan - gyakorlatilag vala­mennyi arab országban. Az utóbbi időben már nemcsak Irán támogatá­sára számíthat, hanem Afganisztán és Szudán bőkezűségére, együttér­zésére is. Az észak-afrikai arab or­szágok most főleg arra törekednek, hogy a szudáni befolyást semlege­sítsék, az Arab-félsziget számára Irán és Afganisztán jelenti a ve­szélyforrást. Hogy az iszlám szélső­ségesek mire képesek, arra számta­lan példát szolgáltatott az utóbbi években Libanon, mostanság pedig a megszállt arab területeken a pa­lesztinok Hamasz nevű fundamenta­lista szervezete, melynek aktivistáit Izrael kitoloncolta Rossz hír ebben a helyzetben, hogy Jordánia december elején le­galizálta az Iszlám Akciófront nevű pártot, amely a Muzulmán Testvérek „leányvállalata". Jordánia ily módon - Irak Kuvait elleni agressziójának támogatása óta - másodszor vált mostohatestvérré az arab államok családjában. Jó pontot szerzett vi­szont a PFSZ, amely elutasította a már említett Hamasz felvételét tagszervezetei sorába. Viszont meg­egyezett vele a katonai és diplomá­ciai akciók egyeztetésében, úgy­hogy arab berkekben a családi vi­szályok folytatására bizton számíta­ni lehet. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN S evardnadze grúz elnök felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy küldjön békeerőket Abháziába. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a kérést tartalmazó levelet már elküldte Butrosz Ghali ENSZ­főtitkárnak. Az Abházia függetlensé­géért harcoló egységek tegnapra virradóan újra támadást intéztek a grúz egységek ellenőrzése alatt lévő abház főváros, Szuhumi ellen. K após '93 fedőnévvel a Balaton­tól északra a jövő héten had­gyakorlatra kerül sor, jelentették be Budapesten. A manővereken mint­egy 2 ezer katona vesz részt, Gyuri­ca Bélának, a magyar szárazföldi alakulatok parancsnokának a veze­tésével. A hadgyakorlatra a hadse­reg éves tervével összhangban ke­rül sor. T askentben öt közép-ázsiai köz­társaság vezetői megállapodtak abban, hogy egységes piacot alakí­tanak ki ós közös pénzként a rubelt használják. Döntöttek arról is, hogy közös újságot, tévé- és rádióhálóza­tot hoznak létre ós a műsorokat Taskentból sugározzák. H Meghibásodott és a Shetland­IVi szigetek sziklás partvidékéhez csapódott tegnap délelőtt az a libéri­ai tankhajó, amelynek 30 tagú le­génységét még a baleset előtt heli­kopteren kimentették a fedélzetről, ökológiai katasztrófa fenyeget, a tankhajó kétszer akkora mennyi­ségű olajat szállít, mint az Exxon Valdez, amely négy éwel ezelőtt balesetet szenvedett Alaszkánál és hatalmas területen olajfoltot okozott. B angkok repülőterén 410 kilo­gammnyi elefántcsontot koboz­tak el a thaiföldi vámtisztek. Az Etió­piában és Burundiban feladott szál­lítmány már két hónapja a repülőtér teherszállítási részlegén vesztegelt és most fedezték fel. K ína déli részében két munkatá­bort létesítettek kábítószerélve­zők számára. Az utóbbi öt hónapban Kuang-si dél-kínai autonóm terüle­ten több mint 4 ezer kábítószer­csempészt tartóztattak le és egyide­jűleg összesen csaknem 100 kg he­roint, 10 kg kokaint és több mint 800 kg ópiumot koboztak el. F idzsi szigetén a Kína trópikus ciklonnak már több mint 16 áldo­zata van, akik többnyire a megáradt folyókban és a felkorbácsolt tenge­ren lelték halálukat. Az óceánnak ebben a térségében 1936 óta nem pusztított ilyen erejű ciklon. Az oko­zott károk meghaladják az 50 millió dollárt. Jelentós károk keletkeztek a cukornádültetvényeken, viszont a turistaközpontok többségét elke­rülte a természeti csapás. F elakasztották saját kérésére azt a 28 éves amerikai férfit, akit három gyermek megerőszakolása, kínzása és meggyilkolása miatt ítél­tek halálra. A férfi elutasította azt, hogy halálos injekciót adjanak be neki. T. .iska delfin megtalálójának ne­I y gyedmillió rubelt fizet az orosz állam. A delfin Szevasztopol közelében tűnt el. Egyébként na­gyon szelíd, keresi az emberek tár­saságát, sőt előszeretettel lovagol­tatja a hátán a gyerekeket. Tyiskát 1986-ban fogták a fekete-tengeri flotta matrózai, és olyan jellegű ki­képzést kapott, hogy felhasználhat­ták őt egyes katonai célú progra­mokban is. N égy órával a szívműtét után New Yorkban tegnap megszült az a 27 éves nő, akinek a szülése egyébként csak február végén volt esedékes. A páciensre már az inten­zív osztályon rájöttek a szülési fáj­dalmak és egy másik klinikáról hív­tak szülészeket, akik egészséges kislányt segítettek a világra. vei, hogy esetleg nem veszik észre a szárazföldre telepitett rakétákat. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője eddig nem nyilatkozott az ügyről. Hivatalos amerikai források attól tartanak, Szaddam Husszein iraki elnök le akar lövetni egy amerikai harci gépet, hogy ártson a távozó George Bush elnöknek, aki a nem­zetközi koalíció élén vereséget mért Irakra az Öböl-háborúban. Egy ame­rikai F 16-os ugyanis az elmúlt héten a térség felett lelőtt egy iraki gépet. A lap szerint hétfőn az iraki repülő­gépek háromszor sértették meg a lé­gi zónát.

Next

/
Thumbnails
Contents