Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-06 / 3. szám, szerda
HÍREK - VELEMENYEK tÚJSZÓM 1993. JANUÁR 6. KEDVEZŐBB LÉGKÖR A TÁRGYALÁSOKHOZ JESZENSZKY GÉZA ELMONDTA A NÉPSZABADSÁGNAK, MIT TARTALMAZ A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER VÁLASZLEVELE „Egy hónappal levelem elküldése után érkezett a válasz, a diplomáciában ez gyorsnak tekinthető. Örömmel fogadtam a levél tartalmát is. Megerősíti meghívásomat egy romániai látogatásra. Én korábban is mentem volna, ám többször közbejött olyan incidens, ami miatt nem várhattam eredményt egy ilyen úttól. Melescanu levele - és a román külügyminiszter interjúja a Népszabadságban - arra utal, hogy most kedvezőbb a légkör a tárgyalásokhoz. Maga a levél a tárgyalások menetrendjére tesz javaslatot: főosztályvezetői, külügyminiszteri, majd magasabb szintű találkozókat indítványoz" - nyilatkozta Jeszenszky Géza. A továbbiakban kijelentette, még fontosabb az, hogy Melescanu úr - már sokadszor - olyan hangnemet használ, amely új és ellentétes a román nacionalista szélsőségek dogmáival. Jeszenszky szerint ez nagyon kedvező ós remélhetőleg nem csupán az ő személyére korlátozódik. A román külügyminiszter utal arra, hogy a magyar-román viszony javítása európai igény, s Románia útja az integrációhoz részben Magyarországon át vezet. Ezenkívül, szerinte, a kisebbségi kérdés sem csupán belügy. A határgaranciákkal kapcsolatban Jeszenszky a következőket mondta: Romániában olykor túlzott jelentőséget tulajdonítanak egyes kifejezéseknek. A békeszerződés teljes garancia erre, s a magyar kormány többször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. Itt nagyon fontos, hogy az alapszerződésben mindkét ország közvéleményét egyaránt kielégítő megoldást találjunk. Szögezzük le: nem beszélünk mellé, ám a romániai magyai kisebbség feje fölött, annak rovására nem lehet barátkozni. Ezért javasoltuk, hogy az alapszerződés előkészítésébe vonjuk be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, illetve a magyarországi románok képviselőit. V. P. Á. M AGYARORSZAG: AUG ÖTEZER ALÁÍRÁS HIÁNYZIK Magyarországon eddig már több mint 95 ezer aláírást gyűjtött a létminimum alatt élőket tömörítő társaság annak a kampánynak a keretében, amellyel új, idő előtti parlamenti választások kiírását akarják elérni. A kampány szervezői a múlt év végén kezdték el az akciót, miután sikertelenül zárult több tagjuk tiltakozó éhségsztrájkja. A társaság számításai szerint idén már a két és fél milliót is elérheti a létminimum alatt élők száma, elsősorban a forgalmi adó bevezetéséből fakadó széles körű áremelések következeiében. Új választások kiírásához százezer hitelesített aláírást kellene gyűjteniük. Magyarországon a választások egyébként 1994-ben esedékesek. Legutóbbi felmérések szerint a hatalmon lévő kormánykoalíció komoly vereséget szenvedne, ha előbbre hoznák a választásokat. SZADDAM ISMÉT FEJTÖRÉST OKOZ AZ AMERIKAIAKNAK Irak föld-levegő típusú rakétáit áthelyezte az ország déli területeire, amelyek felett az ENSZ repülési tilalmat rendelt el. Egyes amerikai képviselők attól tartanak, ez részét képezi egy amerikai katonai gép lelövését célzó tervnek - tájékoztatott a Reuter. Hogy Irak miért helyezte át az említett térségbe rakétáit, egyelőre nem egészen világos, idézi a New York Times az amerikai képviselőt. Ezzel szemben a CBS News televíziós állomás azt állítja, létezik egy forgatókönyv, amely szerint az amerikai pilóták olyannyira el lesznek foglalva a 32. szélességi kör őrzéséJAPAN: HAZAÉRT A PLUTONIUMHAJO Az Akacuki Maru Tokai kikötőjében A japán Akacuki Maru hajó, fedélzetén 1,7 tonna plutóniummal tegnap kora reggel futott be Tokai kikötőjébe, amely 114 km-re északkeletre fekszik Tokiótól. A két hónapig tartó hajóút során nem csitultak a környezetvédők tiltakozásai a veszélyes rakomány szállításának módja ellen. Tegnap mintegy 600 tüntető és ezer rendőr várta az Akacuki Marut a kikötőben. További 500 tiltakozó gyűlt össze azon épület előtt, melyben sajtóértekezletet tartott Isivatari Takao, a reaktorok és a nukleáris üzemanyagok ügyével foglalkozó fejlesztési társulás elnöke. A tüntetőket négy buddhista pap vezette, valamint azok a férfiak, akik a plutóniumrakományt szimbolizáló fekete koporsót vitték egy kenuban. Az egyik tiltakozó a következőket mondotta a Reuter tudósítójának: ,,Ez egy szomorú nap Japán számára. Képtelenek voltunk megállítani ezt a hajót és most várhatjuk a következményeket. A kormány nem hallgat ránk!" A tiltakozó akció során egyébként a rendőrség senkit sem tartóztatott le. Mijazava Kiicsi miniszterelnök üdvözölte a hajó biztonságos megérkezését a kikötőbe. Egyben köszönetet mondott a francia és az amerikai kormánynak azért, hogy segítették a hajó biztonságos útját Japán a plutóniumot üzemanyagként használja az atomerőművekben. CLINTON-JELCIN TELEFONBESZÉLGETÉS Bili Clinton tegnap reggel 20 perces telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel és gratulált neki a Bush elnökkel aláírt START II szerződéshez. Erről a leendő amerikai elnök sajtószóvivője, George Stephanopoulos tájékoztatott. Kitért arra is, hogy a két elnök megbízta Kozirev és Christopher külügyminisztereket, hogy készítsék elő Clinton és Jelcin találkozóját. Borisz Jelcin két nappal ezelőtt levelet írt Clintonnak, amelyben találkozót ajánl neki semleges helyszínen, hogy az amerikai-orosz kapcsolatokban „ne következzen be a csend időszaka". Bili Clinton a meghívásra így reagált: „Eddig még nem született döntés, de mindenesetre örülök, hogy hamarosan találkozunk". CHENEY MERESZ TERVEI A hamarosan távozó Bush-kormányzat hadügyminisztere, Richard Cheney Washingtonban közölte, mérlegeli, hogy 1996-ban indul az elnökválasztáson. Cheney elmondta, gyakran kérdezgették őt az emberek, hogy miért nem célozza meg a Fehér Házat. Ő maga úgy vélekedett, hogy ha eljön az ideje ennek, akkor alaposan fontolóra veszi a dolgot. Ugy vélte, hogy bizonyos körülmények között visszatérhet a politikába, és ennek kapcsán említette, hogy jövőre részleges kongresszusi választások lesznek, két év múlva pedig újra elnökválasztás. K homeini ajatollah diadala óta vissza-visszatérő politikai beszédtéma: mennyire komoly az iszlám fundamentalizmus veszélye. Az iráni helyzet ismeretében, az afganisztáni, az algériai események, a volt szovjet Közép-Ázsiában lejátszódott változások, a felső-egyiptomi turistaellenes akciók és a világszerte végrehajtott merényletek után egyértelmű: ez a veszély nagyon komoly, s Európa sem hagyhatja figyelmen kívül. A dél-szláv válság már így is túl veszélyes, márpedig, ha Bosznia-Hercegovinában rövidesen nem születik egy olyan megoldás, amely minden érintett fél számára elfogadható, valóban tartani lehet attól, hogy a miiitáns iszlám hívei tömegesen fognak részt venni a harcokban a muzulmánok oldalán. Számtalan bizonyíték van arra, hogy Boszniában már most is ott vannak, de még nem nagy számban. Ám ha késik, a rendezés, ez a helyzet bármikor gyökeresen megváltozhat. Érthető módon az arab országok fokozattan érzékelik ezt a veszélyt, amit az is bizonyít, hogy Algírban már harmadik napja tanácskoznak a belügyminiszterek a fundamentalisták elleni közös akciótervről. Az egyiptomi kormány pedig bejelentette, hogy január 19-én újabb konferenciát tartanak Kairóban, megpróbálják megtalálni a szélsőséges akciók megakadályozásának módját. Tizenkét muzulmán ország miniszterei, tudósai és egyházi vezetői igyekeznek majd megoldani ezt a nem könnyű feladatot. Ez a két esemény is bizonyítja, hogy különösen Algéria és Egyiptom számára sürgős a dolog. A fundamentalisták tavalyi választási győzelme valóságos polgárháborút idézett elő Algériában, s csak a hadsereg határozott fellépése vetett véget a zavargásoknak. A fundamentalistákat azonban még mindig nem tudta megtörni, a hadjárat a szélsőségesek ellen most is folytatódik. Egyiptom helyzete még ennél is kényesebb, bár ott a fundamentalistáknak távolról sincsenek olyan erős pozícióik, mint Algériában. Ám a főleg Felső-Egyiptomra összpontosuló támadások a keresztények és a külföldi turisták ellen nagyon veszélyesek a kormány szempontjából: Egyiptom elvesztheti létfontosságú idegenforgalmi bevételeit. A támadások célpontjául szolgáló kopt keresztények és külföldiek számára sovány vigasz, hogy a fundamentalisták rájuk nem is haragszanak, csak Mubarakot akarják ilyen módon megbuktatni. Az elnök, persze, nem vár tétlenül: decemberben 12-14 ezer rendőr három hullámban példátlan méretű razziákat hajtott végre MOSTOHATESTVÉREK Egyre növekszik az iszlám fundamentalizmus árnyéka (A Die Welt rajza) a szélsőségesek ellen - nem is elhanyagolható eredménnyel, bár a fővezérek még mindig nem kerültek kézre. Új szervezetek is feltűntek, de a legveszélyesebb még mindig a Muzulmán Testvérek nevű mozgalom, amely az 50-es évek óta működik - illegálisan - gyakorlatilag valamennyi arab országban. Az utóbbi időben már nemcsak Irán támogatására számíthat, hanem Afganisztán és Szudán bőkezűségére, együttérzésére is. Az észak-afrikai arab országok most főleg arra törekednek, hogy a szudáni befolyást semlegesítsék, az Arab-félsziget számára Irán és Afganisztán jelenti a veszélyforrást. Hogy az iszlám szélsőségesek mire képesek, arra számtalan példát szolgáltatott az utóbbi években Libanon, mostanság pedig a megszállt arab területeken a palesztinok Hamasz nevű fundamentalista szervezete, melynek aktivistáit Izrael kitoloncolta Rossz hír ebben a helyzetben, hogy Jordánia december elején legalizálta az Iszlám Akciófront nevű pártot, amely a Muzulmán Testvérek „leányvállalata". Jordánia ily módon - Irak Kuvait elleni agressziójának támogatása óta - másodszor vált mostohatestvérré az arab államok családjában. Jó pontot szerzett viszont a PFSZ, amely elutasította a már említett Hamasz felvételét tagszervezetei sorába. Viszont megegyezett vele a katonai és diplomáciai akciók egyeztetésében, úgyhogy arab berkekben a családi viszályok folytatására bizton számítani lehet. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN S evardnadze grúz elnök felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy küldjön békeerőket Abháziába. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a kérést tartalmazó levelet már elküldte Butrosz Ghali ENSZfőtitkárnak. Az Abházia függetlenségéért harcoló egységek tegnapra virradóan újra támadást intéztek a grúz egységek ellenőrzése alatt lévő abház főváros, Szuhumi ellen. K após '93 fedőnévvel a Balatontól északra a jövő héten hadgyakorlatra kerül sor, jelentették be Budapesten. A manővereken mintegy 2 ezer katona vesz részt, Gyurica Bélának, a magyar szárazföldi alakulatok parancsnokának a vezetésével. A hadgyakorlatra a hadsereg éves tervével összhangban kerül sor. T askentben öt közép-ázsiai köztársaság vezetői megállapodtak abban, hogy egységes piacot alakítanak ki ós közös pénzként a rubelt használják. Döntöttek arról is, hogy közös újságot, tévé- és rádióhálózatot hoznak létre ós a műsorokat Taskentból sugározzák. H Meghibásodott és a ShetlandIVi szigetek sziklás partvidékéhez csapódott tegnap délelőtt az a libériai tankhajó, amelynek 30 tagú legénységét még a baleset előtt helikopteren kimentették a fedélzetről, ökológiai katasztrófa fenyeget, a tankhajó kétszer akkora mennyiségű olajat szállít, mint az Exxon Valdez, amely négy éwel ezelőtt balesetet szenvedett Alaszkánál és hatalmas területen olajfoltot okozott. B angkok repülőterén 410 kilogammnyi elefántcsontot koboztak el a thaiföldi vámtisztek. Az Etiópiában és Burundiban feladott szállítmány már két hónapja a repülőtér teherszállítási részlegén vesztegelt és most fedezték fel. K ína déli részében két munkatábort létesítettek kábítószerélvezők számára. Az utóbbi öt hónapban Kuang-si dél-kínai autonóm területen több mint 4 ezer kábítószercsempészt tartóztattak le és egyidejűleg összesen csaknem 100 kg heroint, 10 kg kokaint és több mint 800 kg ópiumot koboztak el. F idzsi szigetén a Kína trópikus ciklonnak már több mint 16 áldozata van, akik többnyire a megáradt folyókban és a felkorbácsolt tengeren lelték halálukat. Az óceánnak ebben a térségében 1936 óta nem pusztított ilyen erejű ciklon. Az okozott károk meghaladják az 50 millió dollárt. Jelentós károk keletkeztek a cukornádültetvényeken, viszont a turistaközpontok többségét elkerülte a természeti csapás. F elakasztották saját kérésére azt a 28 éves amerikai férfit, akit három gyermek megerőszakolása, kínzása és meggyilkolása miatt ítéltek halálra. A férfi elutasította azt, hogy halálos injekciót adjanak be neki. T. .iska delfin megtalálójának neI y gyedmillió rubelt fizet az orosz állam. A delfin Szevasztopol közelében tűnt el. Egyébként nagyon szelíd, keresi az emberek társaságát, sőt előszeretettel lovagoltatja a hátán a gyerekeket. Tyiskát 1986-ban fogták a fekete-tengeri flotta matrózai, és olyan jellegű kiképzést kapott, hogy felhasználhatták őt egyes katonai célú programokban is. N égy órával a szívműtét után New Yorkban tegnap megszült az a 27 éves nő, akinek a szülése egyébként csak február végén volt esedékes. A páciensre már az intenzív osztályon rájöttek a szülési fájdalmak és egy másik klinikáról hívtak szülészeket, akik egészséges kislányt segítettek a világra. vei, hogy esetleg nem veszik észre a szárazföldre telepitett rakétákat. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője eddig nem nyilatkozott az ügyről. Hivatalos amerikai források attól tartanak, Szaddam Husszein iraki elnök le akar lövetni egy amerikai harci gépet, hogy ártson a távozó George Bush elnöknek, aki a nemzetközi koalíció élén vereséget mért Irakra az Öböl-háborúban. Egy amerikai F 16-os ugyanis az elmúlt héten a térség felett lelőtt egy iraki gépet. A lap szerint hétfőn az iraki repülőgépek háromszor sértették meg a légi zónát.