Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-20 / 15. szám, szerda

1993. JANUÁR 20. ÚJ szól SPORT PLUSZ 10 KRONBERGER ELBÚCSÚZOTT A közelmúltban az alpesi síelést kedvelők népes tábora nagy megrökö­nyödéssel vette tudomásul, hogy a 23 éves osztrák Petra Kronberger befe­jezte aktív pályalulását. Dicsőséglistá­ja rendkívül gazdag: Albertville két­szeres olimpiai bajnoka (műlesiklás, kombináció), zsinórban háromszor nyerte el az összetett Világ Kupát (1989-90, 1990-91, 1991-92), világ­bajnoki aranyérem (1991) tulajdonosa (lesiklásban). Hazájában őt választot­ták a tavalyi év legjobb sportolójává. „A síelésben már mindent meg­nyertem, nincs különösebb moti­vációm, ezért úgy döntöttem, be­fejezem. Félbehagyott középisko­lai tanulmányaimat szeretném folytatni, majd az egyetem követ­kezik. Elismerem, nem sokkal a vb előtt bejelentésem meglepte a szakembereket. Belefáradtam a kemény munkába; a mi sport­águnk rendkívül veszélyes. Szá­momra az egészség a legfonto­sabb" - magyarázkodott. Herwig Demscher, az osztrák válogatott ed­zője: „Nagy csapás ez, de mit te­hetek? Petra döntését tiszteletben tartom, kiválásával alaposan csök­kentek esélyeink." Két éve, a Saalbachban rendezett világbajnokságon szuper-óriásműle­siklásban Kronberger hatalmasat bu­kott, és súlyosan megsérült. A tavalyi szezont sem kezdte a legjobban, a végére viszont alaposan belelendült. Az olimpiai bajnoki címek sok min­denért kárpótolták. „Ha az ötkarikás játékok előtt valaki azt mondja, két számban is én leszek a legjobb, kinevettem volna." Hihelünk-e neki, hogy ilyen fiatalon búcsúzik? Sokan emlékeznek még arra, hogy Annema­rie Moser-Pröll 1975 nyarán váratla­nul távozott a havas lejtőkről. A kiváló síelőnő előtte ötször győzőit a Világ Kupában és a vb-ken is diadalmasko­dott. Ám a szapporói olimpián (1972) a svájci Nádig óriásműlesiklásban és lesiklásban is legyőzte. Négy eszten­dővel később hazájában, Innsbruck­ban rendezték az ötkarikás versenye­kel. Pröll azonban nem tudta lelkileg elviselni az esélyesség terhét, inkább a visszavonulás mellett határozott. Akkor az osztrákok szinte tragédia­ként fogadták a hírt. De alig telt el 365 nap, és Annemarie váratlanul meggondolta magát: visszatért! Rendre nyerte a viadalokat, Lake Piacidban (1980) az olimpiai aranyér­met is az ő nyakába akasztották. Ezt követően már nyugodt szívvel intett búcsút... Kronbergernél a visszatérés nem látszik valószínűnek. Megfontolt spor­tolónak tartják, aki jól meggondolja döntéseit. Már az idei szezon előtt sem volt a régi, azt hitte, ha elkez­dődnek a versenyek, ismét minden megváltozik. Nem így történt. Decem­berben a tengerentúlon rendezett Vi­lág Kupa-sorozaton gyenge eredmé­nyeket ért el. A műlesiklásban szer­zeit 3. helyezése számított a legjobb­nak, kedvenc versenyszámában, a le­siklásban, messze a vert mezőnyben végzett (37.). Ezután döntöli úgy, hogy belejezi „Remélem, nem felejtenek el!" ­zárta a szövetségnek írt levelét. Petra Kronberger rövid kerrierje alatt több nagy sikert ért el. Az alpesi síelés ki­rálynője rendkívül korán, önként távo­zott trónjáról. Biztosnak látszik, hogy az osztrákok egyhamar nem tudják őt pótolni. Nem minden nap szülelik hoz­zá hasonló síelő... (szabó) loss kezét emelték magasba. Az egyik csokornyakkendős odaszólt Ci­roknak: - Ha Ústiban maradsz, ak­kor te nyertél volna... Jó formában volt az olimpia előtt, ám mégsem utazhatott Szöulba, a szakvezetés nevetséges okokra hivat­kozott. Érthető, hogy a továbbiakban nem kívánt a válogatottban szerepel­ni: - Annyit edzettem, mint még soha, biztos éremtől fosztottak meg. Merész terveim voltak; saj­nos, álmaim álmok maradtak... Közben az illetékesek, a szöuli ku­darcot követően rájöttek, a válogatott­nak szüksége van Cirokra! Először nemet mondott, majd kötélnek állt, ós elment az athéni Európa-bajnokságra. Annyira megviselték az 1989 elölt tör­ténlek, hogy ez alaposan rányomta bélyegét teljesítményére. Ugyanúgy, mint kél évvel korábban Torinóban, a görög fővárosban sem jutott túl az el­ső akadályon. Hiába hívták a moszk­vai vb-re, erről hallani sem akart! A novemberi bársonyos (?) forrada­lom után tíz nappal úgy döntött, részt vesz a máriatölgyesi (Dubnica) orszá­gos bajnokságon. Az elődöntőben azonban vereséget szenvedett - a pontozóktól. Hányadszor már? Franti­šek Gašparík szövetségi kapitány ki­jelentette: - Semmi esetre sem nyerhetett Macek! Nem értem ezt a döntést, az elnökség ülésén majd még visszatérünk erre az igazságtalanságra... Sokan azt hitték, Cirok bedobja a törülközői, és lelép a színről. Folytat­ta, mégpedig a komáromi csapatban. Sorra nyerte a bajnoki meccseket, nagyon vigyázott arra, hogy ne a pontozók döntsenek a győztesről. Ritkán bokszolt három menetet. Ma­gicza ellen sem akart sokat bunyóz­ni. Ki gondolta volna: kiütéses vere­séggel búcsúzik a 80-as évek egyik legsikeresebb csehszlovák öklözője, aki már két hónapja kidobólegény­ként dolgozik a legelőkelőbb nyitrai bárban... ZSIGÁRDI LÁSZLÓ L ehet, hogy idén nyártól alapo­san átrendeződik a labdarúgó Intertotó Kupa mezőnye? Nagyon így állnak a dolgok. Ugyanis ko­rábban nem kevés ország csak félvállról vette az eseménysoroza­tot. Nem indították legjobb csapa­taikat, nem volt ritka a váratlan visszalépés. Most új helyzet ala­kulhat ki. Miről is van szó tulajdon­képpen? Miután az UEFA Kupában induló együttesek száma évről évre emel­kedett, ezért dolgozta ki a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség az új el­ÚJSZERŰEN AZ INTERTOTO KUPÁBAN képzelést. A lényeg - s erről már nyilatkozott Lennart Johansson, az UEFA svéd elnöke is -, hogy az Intertotó afféle előselejtező lesz az UEFA Kupára. Vagyis néhány csa­pat az Intertotóban elért helyezése alapján jut majd el már az idén ősz­szel az európai sorozatba. Szó van arról is, hogy a mezőnyt hetvenket­tőre duzzasztják fel - mivel egyre több nemzeti szövetség tagja az UEFA-nak, és a második forduló után, amikor csak tizennyolc csapat marad, két vagy három csoportban folytatják tovább a küzdelmeket. De ez még odább van. Ami biztos: február első hetében Frankfurtban lesz az egyeztető tárgyalás az Eu­rópai Labdarúgó Szövetség és az Intertotó Kupa képviselői között. Ekkor pontosítják a szabályokat. Az Intertotó Kupa kiírása szerint január 31-ig lehet nevezni a nyári tornára. Tavaly még létezett Csehszlovákia ós akkor a szövet­ség úgy döntött, az őszi idény leg­jobb négy együttese indulhat, tehát a Sparta, a Slovan, a DAC és a Slavia. Magyarországot két csapat képviseli, ezeket a Szerencsejáték Rt. finanszírozza. Megéri részt ven­ni a seregszemlén, hiszen a jelen­tős összegű valután kívül hozzá le­het jutni az UEFA Kupa-helyhez is. A tervek szerint ugyanis a tíz cso­portgyőztes a pénz felvétele után mérkőzhet majd az UEFA Kupa­szereplés jogáért. (ie) MEGTÉVESZTŐ ÚTLEVÉL MIÉRT NEM HASZNÁLHATJA ÚJ VEZETÉKNEVÉT JAKABOS OLGA? Másfél éve él és játszik Nyárasdon Jakabos Olga. A 70 ezer lakosú romániai Sepsiszentgyörgy­ből idekerült kézilabdakapust megkedvelték a Csallóközben. Leheletfinom indításaival, lövésölő akrobatamozdulataival sok Co-lmpex-szurkolónak szerzett már emlékezetes perceket. A szavak azonban nehezen jönnek belőle, csak nagyritkán fogja hosszabbra mondandóját. - A romániai ligaszínvonalhoz képest jóval gyen­gébb. Nálunk sokkal erősebb csapatok csaptak ösz­sze. • Az amatőrizmusból a profizmusba került Nyá­rasdon. Előnyei? - Vannak. Jobb a fölszerelés, keresünk is, de nem sokat. Egyes lányoknak azárt több jut. • Tudnak egymás között arról, ki mennyit keres? - Lényegében nem, de azért mégis. Kávézás közben elárulják. Nem mindenki, de... • Jóval színvonalasabb bajnokságból jött ide. Nyárasdi időszaka hogyan épül be sportolói pályafu­tásába? - Tavaly törést tapasztaltam, visszaestem, most úgy érzem, jobb formában vagyok. • Ha majd júniusban letelik a szerződése, hol szeretné folytatni? - Romániában játszani már nem nagyon akarnék. Külföldön annál inkább. • Ajánlatai? - Voltak. Jelenleg azonban nincsenek. • Ősztől négy kapusa van a Co-lmpexnek. Mi történik, ha majd nem számolnak játékával? - Decemberben védtem már Csallólözaranyoson, de csak nemzeti ligát. Ha valóban úgy adódna, el­mennék bárhova, mert azért vagyok itt, hogy játs­szam. • Profiként Nyárasdon meg lehet élni a kézilab­dából? Mér y Gábor felvétele - Nem nagyon. • De azért mégse olyan, mint tavaly volt. - Jobb. J. MÉSZÁROS KÁROLY ŠTEFAN CIROK VÉGLEG BÚCSÚT MONDOTT A SZORÍTÓNAK "ÁLMAIM ÁLMOK MARADTAK!" Papp László háromszoros olimpiai bajnok mondo­gatta tanítványainak: „A ringben nemcsak a pofonokat kell elviselni, hanem a pontozók övön aluli ütéseit is. Akit egy igazságtalan vereség vagy a K. 0. megvisel, az jobb, ha befejezi!" A 28 éves Štefan Cirok éveken át mindent „megemésztett", többször is elhatározta, szögre akasztja a kesztyűket, ám mindig visszatért. Az utóbbi idők egyik legsikeresebb szlovák bokszoló ja kö­zel 400 (!) meccset vívott, ebből majd 350-et nyert meg. Tekintélyt parancsoló teljesítmény. Nyitráról in­dult, Ústiban katonáskodott, az RH vezetői marasztal­ták, pénzt ígértek neki, de ő Komáromot választotta. Egyszerűen azért, mert közel akart bunyózni szülőváro­sához. Elégedettek voltak vele a Duna-partiak, sorra nyerte bajnoki összecsapásait. Mindenki megdöbbent, amikor bejelentette: elég volt, nincs tovább! Štefan Cirok (balról) évekig a hazai ökölvívósport egyik legjobbja volt... (Virág Tibor felvétele) rokban azonban váratlanul ütésre szánta el magát. Cirok belefutott a jobb horogba, s összeesett. Ritka lát­vány: a sokszoros országos bajnok a padlóra került. A jelenlevők sokág nem akarták elhinni, hogy kedvencü­ket kiütötték. Amikor a nyitrai fiú elhatározta, végleg befejezi, egészen biztos, a múlt igazságtalanságait is felelevení­tette magában. A sokszoros válogatott kálváriája a szöuli olimpia előtt kezdő­dött, pontosabban akkor, amikor a két­éves katonaságát követően otthagyta az RH Ústí együttesét, s ezzel kihívta maga ellen a sorsot. A válogatott szakvezetői (egyben az Ústié is!) és a szövetség befolyásos emberei ezt rossznéven vették... Az első pofont Cirok az ötkarikás játékok előtt kapta. A túrócszentmárto­ni országos bajnokság elődöntőjében szinte agyonverte a darabos Lašče­kot, mégsem ő jutott a fináléba! Mér­gében összecsomagolt és hazauta­zott, az eredményhirdetés nélküle zaj­lott. Majd jött a bokszliga 8. lordulójá­nak rangadója, az Ústí-Komárno ösz­szecsapás. Cirok úgy elverte V. Rückschlosst, mint szódás a lovát; a hazai szurkolók is elkönyvelték a ve­reséget. A pontozók viszont Rücksch­• Nyárasdon mindenki csak Olinak szólítja. Van valaki, akinek más névre hallgat? - Férjem, meg otthon a szüleim másként hívnak • Magyar-szlovák összetételű a jelenlegi Co-lm­pex. Romániai magyarként hogyan értekezik Danis edzővel, társaival? - Nagyjából már megértem mesterünk utasításait, ha meg nem megy, segítenek a lányok. • Megszokott már Nyárasdon? - Igen. Szeretem a környezetet, megismertem az embereket, engem is mindenki ismer. • Honnan is jött valójában? - A Rulmentul Brassóból. De harmincöt kilométer­re onnan, Sepsiszentgyörgyben éltem, és ott van a lakásom. Sajnos, csak félévente jutok haza. Nagyon messze van az otthonom, innen mintegy ezerkét­száz kilométerre. • Nyáron elkészült Nyárasdról... - Férjem után, Miskolcra akartam menni, de fel­bomlott a csapat, így maradtam ő ott kézilabdázik, s utána húzott a szívem. • De gondolom, a férje nem Jakabos névre hall­gat? - En sem vagyok Jakabos. Mikor hozzámentem, lemondtam lánykori nevemről, azóta Baczó Olgának hívnak. Személyimet kicseréltem, de az útlevélre már nem maradt idő, három hónapot kellene rá vár­nom. így itt régi vezetéknevem fut még. • Milyennek tartja a cseh-szlovák kézilabdát? Utolsó mérkőzése előtt, 1992. októ­ber 25-én minden a korábbiakhoz ha­sonlóan történt a komáromi sportcsar­nokban. Hatalmas ováció fogadta Ci­rokot, amikor a szorítóban bemutatták a hazai és az apátszentmihályi csa­patot. Ellenlele egy ismeretlen lengyel öklöző volt. A szurkolók találgattak, jósolgattak: Migacza egy-két percnél nem bír majd többet. Csak kevesen vették észre Cirok tekintetén, hogy valami nincs rendben; ideges, kedvte­len volt, senkivel sem állt szóba... - Nem akartam bokszolni, mert már napok óta depressziós álla­potban voltam. Öcsém halála ala­posan megrendített, két nappal a temetést követően kellett ringbe lépnem. Rábeszéltek, mondogat­ták, pár ütés, és vége; szüksége van a csapatnak erre a két „biz­tos" pontra. Bár nemet mondtam volna! Ilyen még sosem fordult velem elő: az első gongszó után minden elsötétült előttem, pedig még egy ütést sem kaptam. Sem­mire sem emlékszem, csak arra, hogy pár óra múlva magamhoz tértem. Meglepődtem, amikor azt mondták, kiütéses vereséget szen­vedtem. A ligában ezt megelőzően nem ismertem, mi az a K. O.l Még egyszer hangsúlyozom: nagyon megviselt a testvérem halála. Többször már nem bokszolok! De vajon, mi is történt Cirokkal 1992. október 25-én a komáromi szo­rítóban? Úgy kezdett, mint máskor, nyugodtan; egy-két bemutatkozó ütés, majd néhány „tánclépés", és ismét tá­madás. A lengyel csak hátrált, a sa-

Next

/
Thumbnails
Contents