Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-20 / 15. szám, szerda

v HIREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓä 1993. JANUÁR 20. ELTŰNNEK A DUL0-, PATAK- ÉS MEZŐNEVEK KÜLFÖLDI SZEMMEL A MAGYAR KISEBBSÉG HELYZETÉRŐL December 5-én és 6-án Szlovákiában járt az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEV) háromtagú küldöttsége, hogy a helyszínen ismerkedjen a magyar nemzetiség helyzetével. A delegáció megállapította, hogy az 1989/90-es fordulat után.nem javult a kisebbség helyzete Szlovákiában. Szlovákia ugyan igyekszik fenntartani a jogállamiság látszatát, de ezzel egyidőben egyre keményebb elnyomó nemzetiségi politikát folytat amely elsősorban a legnagyobb népcsoport, a magyarság ellen irányul. Az útról szóló jelentésükben többek között megállapítják, hogy 1992 óta az állami útkarbantartó vállalatok megkezdték a magyar helységnévtáblák eltávolítását. Készül az új kartográfia: az itt-ott még meglévő magyar dűlő- patak-, mezőnevek stb. sorra tűnnek el az új térképről. November vége óta a magyar szülők nem anyakönyvezhetik gyermekeiket magyar nyelven. A Szlovákiában élő magyar népcsoportok számára az állami televízió havonta háromszor jelentkező 30 perces magyar nyelvű műsort sugároz, de ebben a rövidke magyar televíziós adásban csak szlovák helységneveket lehet használni. A reprivatizálással kapcsolatban leszögezik, hogy az 1991. június 24én jóváhagyott szlovák törvény általában lehetővé teszi maximum 150 hektár szántóföld és 100 hektár más mezőgazdasági föld (legelő, mező stb.) visszaadását, a magyarajkú szlovák állampolgároknak azonban legfeljebb csak 50 hektár járhat. A reprivatizációs törvény ugyanis csak a kommunista uralom alatt (1948-tól) eszközölt elkobzásokra vonatkozik, a magyar népcsoportot azonban elsősorban az 1945-1948 közötti konfiskációk sújtották, és a kassai kormányprogramot az új kormányok egyszerűen nem helyezték hatályon kívül. A magyar alapiskolákban a szlovákot, mint második nyelvet természetesen már az első osztálytól tanítják, ám a szlovák alapiskolákban nem tanítják a magyar nyelvet mint második nyelvet, még ott sem, ahol nagy többségben laknak a magyarok Néhány állami magyar középiskola is van, de főiskola nincs. A magyar magániskolák az államtól legfeljebb a szlovák magániskoláknak juttatott anyagi támogatás 15-20 százalékát kapják. A magyar egyházak csak adományokból élnek Kevés kivétellel alig van lehetőségük új magyar papok nevelésére, és így a magyarul is tudó papság létszáma rohamosan csökken A magyar egyházaknak az állam mégcsak nem is ígér gazdasági segítséget, és korábbi tulajdonukat sem kaphatják viszsza, mivelhogy őket is az 1945-1948 közötti időszakban semmizték ki. A jelentés foglalkozik Bős kérdésével is, külön rámutatva a vízi erőmű veszélyességére. - ú BILL CLINTON SZAMARA MA VAN A NAGY NAP Egy nappal ünnepélyes beiktatása előtt Bili Clinton megválasztott amerikai elnök az unió egyes államainak kormányzóival ebédelt a Kongresszusi Könyvtárban. Hétfőn épp itt találkozott olyan amerikaiakkal, akik az AIDS, a munkanélküliség, a bűnözés vagy a kábítószer áldozataivá, rabjaivá váltak. ,,Tudom, hogy elnökségem idején elkövetek majd egypár hibát, de ez még mindig jobb, mintha semmit sem csinálnék. Önökre mindig emlékezni fogok" - mondotta Clinton, tanúbizonyságot téve emberiességéről. A Folger Könyvtárban megtartott találkozón résztvevő férfiak, nők és gyerekek csoportját Clinton tanácsadói poetikusan a „remény arcainak" (Faces of hope) nevezték. Az elnök felesége, Hillary ehhez találóan hozzáfűzte: ,,A remény nem csupán egy szó, vagy Bili szülővárosának neve, hanem lelki állapot is". Clinton délután a washingtoni Kennedy Központban találkozott az amerikai gyerekek és fiatalok képviselőivel. Tegnapi programját a Capital Centre-ben megtartott szórakoztató gálaest zárta SZOMALIA INDULNAK HAZA AZ AMERIKAIAK Tegnapra a Trans Air amerikai légitársaság két gépén Mogadishuból hazarepült a kaliforniai támaszpontjára az amerikai haditengerészek első, 612 fős csoportja Ma újabb, több mint ezer fős különítmény indul a tengerentúlra. Az amerikai katonákat 900 ausztrál váltotta fel, akik tegnap már meg is érkeztek Szomáliába. A távozó amerikai egységeket december 21-én küldték ki az afrikai országba, hogy ott szavatolják az élelmiszer- és gyógyszerküldemények védelmét, illetve szétosztását. Az ENSZ szomáliai ügyekben illetékes megbízottja, Eszmat Kittani szerint új BT-határozatot kell elfogadni annak érdekében, hogy az ENSZ átvehesse az amerikai stafétát Szomáliában. A diplomata sajtóértekezletén jelezte, hogy az ENSZ főtitkára már intenzív tárgyalásokat folytat erről a kérdésről az amerikai féllel. INTERJÚ MARKÓ BÉLÁVAL, AZ RMDSZ ÚJ ELNÖKÉVEL A DEMOKRATIZÁLÁS KÖZÖS ROMÁN-MAGYAR CÉL A Magyar Hírlap tegnap közölt interjút Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. Ebből a beszélgetésből közöljük azt a részt, amely a románság és a magyar kisebbség viszonyával foglalkozik. • Kire, milyen erőkre számíthat Romániában a magyarság? Hogyan látja az RMDSZ és a román politikai pártok viszonyának jövőbeni alakulását? - Tagadhatatlan, hogy a román nacionalizmus, ahogy eddig is tette, mindenképpen megpróbálja majd megbontani az RMDSZ és a romániai demokratikus erők között létrejött koalíciós viszonyt. Afelől sincs kétségem, hogy éles vitáink lesznek demokratikus ellenzéki partnereinkkel is, akikkel sok mindenben nem értünk még egyet, különösképpen a nemzetiségi kérdések tekintetében. Közös véleményen vagyunk azonban a demokratizálódás, a jogállam kiépítésének szükségessége tekintetében, az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket illetően, és pillanatnyilag ez a legnagyobb kohéziós erő közöttünk. Ilyen szempontból igen jelentősnek tarlom azt a tényt, hogy romániai partnerpint ily 97ér> számban megjelentek kongresszusunkon, hiszen ez egyértelműen azt bizonyítja, az együttműködés erős igénye él bennük, ahogyan mi is parancsoló szükségszerűségnek tartjuk ezt. • Bizonyos román körök fennen hangoztatják azta más korszakokból jól ismert állítást, miszerint Romániában nem léteznek nemzetiségi ellentétek. Egyetért-e ezzel a gondolattal? - Nem. Romániában igenis vannak feszültségek a nemzetiségek között. Az igaz, hogy ezek mesterségesen gerjesztettek, de megjelenésük ténye önmagé :>an jelzi, léteznek a kiváltásukat lehetővé tevő feltételek. Ezért a nemzetiségiprobléma nem nevezhető megoldottnak. Vagyis a kisebbségnek és a többségnek is foglalkoznia kell vele, éppen az ország, a társadalom, a demokratizálódás érdekében. BAUER GYOZO NYILATKOZIK AZ RMDSZ KONGRESSZUSÁRÓL BAUER GYÖZÓ, a Csemadok elnöke az elmúlt hét végén részt vett Brassóban az RMDSZ III. kongresszusán. A lapunknak adott interjűjában értékeli, elemzi a romániai magyarság csúcsszervének említett fórumán történteket. €> Miben különbözött a mostani kongresszus a korábbiaktól, illetve volt-e, amiben hasonlított rájuk? - Korábban részt vettem a marosvásárhelyi kongresszuson, és azon sokkal hevesebbek voltak az érzelmi kitörések. Itt Brassóban célravezetőbb volt a vita, volt egy olyan érzésem, hogy a kompromisszumkeresésnek nagy próbatétele volt ez a kongresszus. Véleményem szerint az RMDSZ-nek sikerült egyértelműen meghatároznia a célokat, most már az elérésükhöz vezető utat kell kitűzni. Ez lesz az új elnökség feladata. • A kongresszuson, a vitában és az elfogadott dokumentumban is nagy teret kapott a különböző szintű és típusú autonómia kérdése. Hogyan vetődött fel ez a téma a tanácskozáson? - Világossá vált, hogy kétféle autonómiáról van szó, egy közösségiről és egy személyiről, amire a romániai magyarságnak szüksége van. A közösségi autonómiának arról a tételéről volt inkább vita, hogy ezt területi vagy regionális autonómiának nevezzék-e. Továbbá az is vita tárgyát képezte, hogy a személyi autonómiának milyen jelentősége van a szórványmagyarság számára Nem vetették el az autonómia kérdését, hanem azt pontosan meghatározták. Elfogadtak egy olyan tételt, hogy a kiindulópontot az autonómia kérdésében a kolozsvári nyilatkozat jelenti, amely egyértelműen deklarálta a területi önrendelkezés jogát, szükségességét. • A kongresszuson nagy számban képviseltette magát a román ellenzék. Ők hogyan fogadták azt a tényt, hogy a jóváhagyott dokumentum az eddigi román gyakorlattól eltérően „nemzeti kisebbségként" definiálta az ottani magyarságot? - Aránylag hosszú vita folyt arról, hogy minek is nevezze magát a Romániában élő magyar kisebbség. Végül is az elfogadott RMDSZ-program a nemzeti kisebbség fogalmát használja. Az emellett szóló döntő érv az volt, hogy ha a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat akarják alkalmazni a romániai helyzetre, akkor nem szabad elnevezési különbségeknek mutatkozniuk a romániai és a nemzetközi emberjogi dokumentumok szóhasználata között. Én személy szerint azt tapasztaltam, hogy a román ellenzékiek ezt pozitív jelként fogadták és ami meglepő volt: a romániai ellenzék egyes képviselői a regionális önrendelkezésre is pozitívan reagáltak. • Milyen üzenete lehet az RMDSZ kongresszusának a szlovákiai magyarság számára? - A brassói tanácskozás legfőbb üzenete az, hogy különböző elképzelések igenis megvalósíthatók, és megtalálható közöttük a konszenzus A következő nagyon nagy üzenete az, hogy tudnunk kell, egy bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy a politikai ellenzék is képes legyen felfogni: egyszerűen nem lehet megpróbálni elszigetelni a nemzeti kisebbséget. (p. vonyik) O

roszul azt a jelenséget, amelyet mi pálfordulásnak nevezünk, úgy határozzák meg, mint a határkövek áthelyezését. Az adott esetben ez még találóbb is, mivelhogy lényegében akkor kezdődött, amikor széthullott a Szovjetunió, a korábbi szimbolikus, teljes mértékben átjárható határokat a tagköztársaságok között immár vastag vonallal kezdték jelölni a politikai térképeken - és kezdték sorra megkérdőjelezni. De ez egy másik téma. Ami az utóbbi hetekben a regionális konfliktusoknál is szembetűnőbb, az Oroszország esetében a külpolitikai bizonytalanság, amelynek belpolitikai gyökerei vannak. Jelcinnek már tapasztalnia kellett: amilyen egyszerű volt az augusztusi puccs nyomán betiltani a kommunista pártot, olyan nehéz a küzdelem azokkal az erőkkel, melyeket egyrészt ez a párt tömörített, másrészt ezekkel az erőkkel szövetkeztek, bár távoliak tőlük Marx és Lenin eszméi. Ami egyesíti ezt a különös társaságot, az a nagy-orosz nacionalizmus, melynek eszméit neobolsevista módszerekkel akarják megvalósítani. Látni kell azonban, hogy a bolsevik színezetű módszerektől Jelcin kormányai sem idegenkednek. Igaz, a Gajdar-kabinetre kevésbé voltak jellemzőek, mint az új, Csernomirgyin vezette kormányra. Az összes parlamenti erő számára elfogadható, tehát eleve gyanús miniszterelnök máris visszakozni volt kénytelen: visszavonta karácsonyi ajándékba adott árszabályozó intézkedéseit, mivel felismerte, amit a reformerek kezdettől fogva tudtak: egy ilyen lépés csak ronthat az ellátási helyzeten, amely már eddig is a rossznál rosszabb volt. Ez a belpolitikai háttér nyomja rá bélyegét Oroszország külpolitikai botladozásaira, visszalépéseire. Itt van mindjárt a START II szerződés, melyet kemény orosz-amerikai egyezkedés előzött meg, de máris nyilvánvaló: ratifikálása - legATRAK0TT HATÁRKÖVEK alábbis Oroszországban - még ennél is nehezebb lesz. Mihail Kolesznyikov vezérezredes, vezérkari főnök a múlt héten közölte: mivel meg kell válniuk a nukleáris erő gerincét képező 308 hatalmas SS-18-as rakétától, növelik az atomerő „tengeri komponensének" súlyát, vagyis elsősorban tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákat állítanak hadrendbe. Csakhogy ami majd a jövőben lesz, aligha nyugtatja meg azokat, akik ma kifogásolják az ország védelmének gyengítését. Az azonban biztos: Washington ezt a bejelentést nem vette jó néven. Továbbá itt van Bosznia kérdése. Ahogy növekednek Európában az aggodalmak, ahogy keményedik a szerbekkel szembeni magatartás, úgy erősödnek Oroszországban a dühös indulatok, keserűség önti el a szláv szíveket. Már azt sem nagyon tudják elviselni, hogy Moszkva is küldött katonákat a volt Jugoszláviába, az ENSZ-erők kötelékében. A hírek szerint - komoly bizonyítékok nincsenek erre - már most is harcolnak orosz önkéntesek Boszniában a szerbek oldalán. Válogatott legények: algán veteránok. Ha azonban mégis nemzetközi katonai beavatkozásra kerülne sor, akkor önkéntesek tömegei indulnának hadba - ehhez nem férhet kétség. I

rak esetében hasonló a helyzet: az egész világgal packázó bagdadi diktátor számíthat az orosz konzervatívokra, akik már az elmúlt év végén Moszkvába érkező Bush elnököt is Irakot éltető, az amerikai politikát elítélő transzparansekkel fogadták. A parlamentben elérték, hogy hazahívják az Öbölből a két orosz hadihajót. Most a Biztonsági Tanácsban akarják pellengérre állítani az amerikaiakat ós nyugati szövetségeseit, vagyis a BT egyik állandó tagja felelősségre vonná a másik hármat, titkon számítva az ötödik tag, Kína szimpátiáira. Akárhonnan is nézzük, ez már egy egészen más külpolitika, mint amilyet Gorbacsov kezdett és Jelcin folytatott. Az orosz konzervatívok ebben is neobolsevisták: először mindent le akarnak rombolni, hogy utána valami egészen újat építsenek. Mintha nem tanultak volna a múltból: hetven év után az ország még mindig csak a romeltakarításnál tart. GÖRFÖL ZSUZSA FAUX PAS Január elseje. Csehszlovákia kettészakadása óta Franciaországban talán a Le Monde című lap foglalkozik a legtöbbet a két utódállam sorsával. Jósolgatja a szétválasztott csehek és szlovákok gazdasági, szociális és politikai jövőjét, láthatóan nagyobb esélyeket adva Prágának. Mostanság, Roland Dumas külügyminiszter múlt heti látogatásával összefüggésben mégis nagyobb figyelmet szentel Pozsonynak A lap kiküldött tudósítója amellett, hogy nagy vonalakban feltérképezi Szlovákiát - amely Csehországgal ellentétben a ..nulláról indul", s ezért óhajtja a kapcsolatokat NyugatEurópával - figyelmeztet rá: a pozsonyi kormány berkeiben van még mit tanulni diplomáciából is. Majd elmondja, hogy miután Monsieur Dumas-t Pozsonyban fogadta partnere, Milan Kňažko, „hosszú, baráti és gyümölcsöző megbeszéléseket folytatott Vladimír Mečiar miniszterelnökkel". Bizalmas megbeszéléseket, a szó szoros értelemben. Monsieur Mečiar titkársága főnökének, a félelmetes Madame Nagyovának ugyanis a diplomáciai szokásoktói eltérően joga volt kitessékelni a szobából a francia küldöttséget, beleértve Franciaország nagykövetét is - jegyzi meg, mintegy mellékesen a Le Monde munkatársa. Feledve e kisebb, ám kellemetlen faux pas-t, a magyar kisebbség helyzetével foglalkozik a továbbiakban, megállapítva: a Szlovákiában élő magyarok helyzete nem tűnik annyira ellentmondásosnak, mint Romániában, a szlovák kormányzat felajánlotta azt a luxust, hogy meghívja az Európa Tanács misszióját s a budapesti képviselőket, végezzenek ellenőrzést a helyszínen - zárja tudósítását a francia újságíró. (ug) BŐSRŐL BRÜSSZELBEN Brüsszelben tegnap folytatódtak a háromoldalú tárgyalások Bősről. Ezeken először vett részt a független Szlovákia küldöttsége. A magyar delegációt Martonyi János külügyi államtitkár vezeti. Az Európai Közösségek képviselőinek részvételével folyó megbeszéléseken két fő napirendi pont szerepelt: az ideiglenes vízgazdálkodási rendszer kialakítása és a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerülő közös beadvány megfogalmazása. (MTV-teletext) MIATTUNK AMERIKAI AGGODALMAK, POZSONYI CÁFOLAT A New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány levelet intézett több mint száz ország kormányához, valamint több emberjogi szervezethez, amelyben szorgalmazza: nevezzenek ki különmegbízottat annak ellenőrzésére, tiszteletben tartja-e Szlovákia az ENSZ Alapokmányába foglalt emberjogi elveket. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy Szlovákiában megsértik a kisebbségek emberi jogait. Kéri az ENSZ-tagországokat, fejezzék ki emiatt aggodalmukat s egyben szorgalmazzák: Szlovákia garantálja az emberi jogok és a kisebbségek jogainak védelmét. A levél javasolja, az országok ehhez a feltételhez kössék az új államokkal esedékes gazdasági és politikai megállapodások aláírását. A levélhez Hámos László, az alapítvány elnöke részletes információt csatolt a szlovákiai 650-ezres magyar kisebbség helyzetéről. Ebben megállapítja, a kommunisták negyven éven át azon voltak, hogy erőszakkal asszimmilálják a magyarokat és a más kisebbségieket, a jelenlegi miniszterelnök, Vladimír Mečiar és neokommunista kormánya pedig áldozati bárányoknak haszálja a kisebbségeket, hogy ezzel elterelje a figyelmet az ország politikai és gazdasági problémáiról. Ján Lišuch, a szlovák külügyminisztérium államtitkára tegnap a sajtóirodának adott nyilatkozatában igaztalanoknak minősítette a Szlovákia címére elhangzott vádakat, s úgy minősítette azokat, mint Szlovákia helyzetének és nemzetközi presztízsének aláásására irányuló törekvést, éppen azon a napon, amikor az ország az ENSZ telies jogú tagjává vált.