Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-05 / 2. szám, kedd

1993. JANUAR 5. iÚJSSSÓM MOZAIK 8 •n A

mikor évekkel ezelőtt J. S.-ről írlam, nem is álmodtam, hogy a .történelem" még borzasztóbb, és hatványozottabb (ormában megismétlődik, hogy másfél évtized múltán újabb rémtetteit is papírra vetem. Akkor egy jugoszláviai lány meggyilkolásáért halálra ítélték, később a büntetést 15 éves fegyházra módosították. A tettes a bizonyítékok súlya alatt beismerő vallomást tett, majd később visszavonta és azt állította, politikai gyilkosságba akarják belekeverni. „A bíróságon kipakolom az igazat és leleplezem-a valódi tetteseket, akik további bűntényekre, zsarolásra, sőt emberölésre készülnek. Bizonyítékaimat befalaztam" - mondotta a vizsgálótisztnek. Azok szétszedték a megjelölt falat, de semmit sem találtak. (A tettes otthonában viszont rábukkantak az elhunyt útlevelére és néhány személyi tárgyra.) Mindezt csak azért említem, hogy érzékeltessem J. S. már akkoriban is azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy politikai cselszövések áldozata lett. A tizenötéves büntetéséből még négyet kellett volna letöltenie, amikor 1990-ben közkegyelemre szabadult. A börtönben töltött évek alatt sokszor bebizonyította tehetségét, rátermettségét. Több újítását is elfogadták Szabadulása után azonban nem kaMónika, az áldo.'it matoztathatta elektroműszerészt képességeit. Marianske Láznéba utazott, ahol fűtőként dolgozott, mindössze két hónapig. Akkor ismét leiébredt benne a szunnyadó fenevad és rövid időn belül négy fiatal lány életét oltotta ki. A kihallgatása és tetteinek rekonstruálása során aprólékosan beszámolt arról, hol, mikor és miként végzett áldozataival. Olyan részleteket is elmondott, melyekről egyedül a tettesnek lehetett tudomása. A deAZ ÁLRENDŐR VÉRES ÚTJA cember elsején kezdődött bírósági tárgyaláson azonban már csak egy lány megölését vállalta, őt azért volt kénytelen eltenni láb alól - állította -, mert a véletlen folytán egy titkos írással rendkívül fontos levél jutott a birtokába, s ezt mindenáron meg akarta szerezni. Aztán - ahogy erről már korábban beszámoltunk -, azt állította, hogy a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat ügynökeként egy ideig az akkori szövetségi belügyminiszter, Ján Lángoš testőrségéhez tartozott. Fegyvert kapott tőle, és Formán fedőnév alatt dolgozott. Több politikai akción, titkos találkán ott volt. A volt belügyminiszter állítólag robbanóanyaggal látta el, mellyel a bősi vízi erőművet kellett volna a levegőbe repítenie J. S. még azt is állította, hogy a Mosadnak, azaz az izraeli titkosszolgálatnak is dolgozott. Rövid idő alatt államtitkok, kompromittáló anyagok kerültek birtokába. Mindezt természetesen bizonyítani tudja ós fogja is, ha eljön az ideje. Egy szuper titkos, 24 oldalas iratköteget állítólag az akkori legfőbb ügyészhez, Ivan Gašparovičhoz juttatott Néhány, tulajdonában levő, terhelő bizonyítékokat tartalmazó kazettát Lángoš meg akart tőle szerezni, rászabadította embereit, akikkel Dunaszerdahelyen összecsapott, szerencsére sikerült kereket oldania. A gyilkosságokat csak azért vállalta, mert csak a börtönben érezte magát biztonságban. Sajnos, a koronatanúként emlegetett exbelügyminiszter nem jelent meg a tanúkihallgatáson, így J. S. tovább szőhette hihetetlen „fantazmagóriáit". Igaz, közülük sokat a már kihallgatott tanúk - volt rabtársai is cáfoltak. De a vádlott megdöbbentő állításai újabb tanúk bevonását igényelték, ezért az eredetileg két hétre tervezett per csak február végén fejeződik be. A tárgyaláson néhány napja azokat a videofelvételeket is levetítették, melyek a helyszíneken rekonstruált négy bűntényt tartalmazták. Az álrendőr történetét az említett felvételek, illetve a bírósági akták alapján tárjuk az olvasók elé. AZ ELSŐ ÁLDOZAT J. S. nemcsak jó színész, de ügyes hamisító is. A birtokábann levő, részben saját, részben idegen igazolványokat a bűnügyi rendőrség dokumentumaira változtatta. Egyszer mint Richard Formán őrnagy, bűnügyi nyomozó, máskor mint Jozef Slovák, az erkölcsrendészet detektíve szerepelt. De ő volt az antiterrorista kommandó hadnagya és a kémelhárítás munkatársa, sőt, a prágai ügyészség dolgozója is. Magabiztos fellépésével, kellemes modorával, no meg a felmutatott igazolványok segítségével, könnyűszerrel tőrbe csalta a lányokat. Első áldozatával, a magyar származású Mónikával - még 16 éves sem volt Prágában ismerkedett meg. A szerencsétlen lány az áldatlan családi körülmények elől menekült Csehországba. Amikor elszökött hazulról, nem sejtette, hogy vesztébe rohan. A csinos „rendőrtiszttel" Benešovba utazott, mert a közeli konopištéi kastély parkjában ifjúsági találkozót rendeztek, és Mónika azt remélte, ott esetleg összefuthat néhány ismerősével. Az éjszakát egy közeli szállodában töltötték. Másnap reggel a férfi erdei sétára invitálta. A lányt ott megfojtotta, majd egy bokor aljában rőzsével, faágakkal, mohával betakarba. A már bomlásnak indult tetemet egy hónap múltán találták meg. A gyilkos a detektívregények szabályai szerint visszatért a tett színhelyére. Azzal a szándékkal, hogy vakvágányra vezesse a nyomozókat, egy korábbi dátummal ellátott vonatjegyet csúsztatott áldozata zsebébe. Aztán a szállodába is elment, és az erkölcsrendészet igazolványát felmutatva, elkérte a vendégkönyvet, hogy „ellenőrizhesse". A könyvből kitépte azt a lapot, amelyen ő és Mónika neve szerepelt. A MÁSODIK ALDOZAT Két héttel Mónika meggyilkolása után újabb áldozattal bővült J. S. halállistája. A 18 esztendős Vladena életét a pozsonyi tévétorony közelében oltotta ki. A lánnyal, aki Olaszországból jött haza, a vonaton ismerkeJ. S. a vádlottak padján dett meg. Az elmondta, hogy azért utazik Szlovákiába, mert szakítani akar volt barátjával, mivel beleszeretett egy római fiatalemberbe. J. S. csellel rábírta a lányt, hogy szakítsa meg útját és töltsön vele néhány órát Pozsonyban. Vladena is egy bokor tövében, szénával, gallyakkal letakarva és megerőszakolva fejezte be fiatal életét. A HARMADIK ÁLDOZAT Ezután nyolc hónapig J. S.-től a lányoknak nem kellett rettegniük. No nem azért, mert elmúltak szadista hajlamai, hanem azért, mert tiltott fegyverviselésért letartóztatták és 1990. október 14-étől 1991. június 14-éig a pozsonyi börtön lakója lett. Cellatársával hamarosan nézeteltérése támadt. Ahol tudta megalázta, verte, fojtogatta, és azt sem titkolta kollégája előtt, hogy szabadulása után majd felkeresi élettársát - a lány fényképe ott volt a szekrényajtón - és tönkreteszi kettejük kapcsolatát. J. S. betartotta a szavát. Alighogy szabadlábra helyezték, felkereste a 18 éves Dianát. A lány bizalmába férkőzött. Rendőrkapitányként mutatkozott be és megígérte, lehetővé teszi, hogy titokban találkozhasson bebörtönzött hitvesével. A lány elhitte a mesét és gyanútlanul elment a megbeszélt helyre. Az lett a végzete. Diana azonban a titkos randevúról szólt legjobb barátnőjének is, aki, miután a rendőrség nyomozni kezdett az eltűnt lány után, elmondta, hogy barátnőjének egy rendőrkapitánnyal volt találkája, aki a börtönben levő élettársához akarta vezetni. AZ UTOLSÓ (?) ÁLDOZAT A kör J. S. körül lassan beszűkült, de amíg a tanúvallomások mozaikjából összeállt a kép, maradt még annyi ideje, hogy negyedszer is gyilkoljon. Ezúttal egy volt rabtársa családját kezdte látogatni. Itt ugyan nem mondhatta magáról, hogy rendőrtiszt, hiszen ismerték, mégis sikerült a házigazda 19 éves lányának bizalmába férkőznie. Kicsalta a pozsonyi Vaskutacskára és csaknem ugyanazon a helyen fojtotta és erőszakolta meg, mint évekkel ezelőtt első áldozatát. A vizsgálat során J. S. több gyilkosságot is bevallott. Még olyanokról is beszélt, amelyek meg sem rörténtek. Szokásához híven gyakran változtatta vallomását. A bírósági tárgyaláson ködösíteni próbált, politikai cselszövések áldozatának akarta magái feltüntetni. Magabiztosan viselkedett, magas rangú belügyminiszteri tisztekre hivatkozott, fejből sorolta a titkos telefonszámokat. Azt állítja, a Langošsal való találkáinak pontos ideje az ő és a volt belügyminiszter nevével együtt a prágai rendőrfőiskola portáján van bejegyezve, ez bármikor ellenőrizhető. A magnókazettákat és más terhelő bizonyítékokat kellő időben a szenátus rendelkezésére bocsátja majd, de akkor, mivel államtitkokról van szó, csak a nyilvánosság kizárásával hajlandó beszélni. Az olyan sokat emlegetett bizonyítékok közül J. S. eddig még egyetlen eggyel sem szolgált. És nem valószínű, hogy az új évben folytatódó per során e téren változna a helyzet. ORDÓDY VILMOS TÖBB A BALESET, TÖBB A KÁR, BRÁGÁBB A BITOSÍTÁS „VEZESS MEGFONTOLTAN, ÉS FŐLEG JÓZANUL" A gépkocsitulajdonosok bizonyára értesültek már a gépkocsival okozott károkért viselt felelősség törvényes biztonságának jövő évben bevezetésre kerülő új díjszabásairól. Nem éppen örvendetes mértékű a növekGdés, hiszen aki eddig Skodájáért 288 koronát fizetett, máris elkezdheti a spórolást, hogy az egyébként is növekvő egyéb kiadások mellett február végéig az új biztosítási díjat, a 624 koronát is kifizethesse. A motorkerókpár-tulajdonosok 50 cm

3-ig 204, ezen felül 350 cm

3-ig 408, 350 cm

3-n felül 576 koronát készíthetnek elő. Aki 2000 cm

3-nél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsival rendelkezik, annak 1992 koronával lesz laposabb a pénztárcája. A tehergépkocsik tulajdonosai 3500 kg-ig 4128, ezen felül 12 000 kg-ig 6120, ezen felül pedig 8940 koronát fizetnek. A rendszámmal ellátott traktor biztosítási díja 180 korona lesz. A rendszám viselésére nem kötelezett egytengelyű kertművelő gépek, kerti kistraktorok tulajdonosai aránylag olcsón megússzák a biztosítási díjat, csak 60 koronát fizetnek. Tekintettel a biztosítási díjszabás több mint kétszeres mértékű növekedésére, a Szlovák Biztosítótársaság (Slovenská poisťovňa a. s.), a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium vezetői célszerűnek látták, hogy sajtótájékoztatón indokolják meg ezt az intézkedést, s egyúttal felvilágosítást nyújtsanak a gépkocsivezetéssel ós a közlekedéssel kapcsolatos egyéb időszerű kérdésekről is. Kezdjük hát az indoklással. Nem fór hozzá ' kétség, hogy az ország autóparkja az utóbbi egy-két óv alatt szemlátomást megváltozott. Elterjedtek a nagy kubatúrájú, nagy sebességekre képes külföldi kocsik, amelyek használatához sem a hazai úthálózat, sem a hazai „sofőrállomány" nem volt felkészülve. Ennek következtében nemcsak a balesetek száma, hanem a keletkezett károk nagysága is megnövekedett. A régi biztosítási díj még a hajdanában olcsó Skodákhoz, Wartburgokhoz, Trabantokhoz ós egyéb „KGST-márkákhoz" volt méretezve, ma viszont több százezer koronás limunizok karamboloznak. Számításba kell venni továbbá a pótalkatrészek megnövekedett árát, a megnövekedett javítási költségeket, valamint az infláció egyéb kihatásait. A baleseti statisztikák szerint az előidéző okok között a gyorshajtás dominál, a baleseti helyszínek között pedig az autópálya. Emeljük ki a statisztikai kimutatásokból - okulás céljából is - az átlagos kár nagyságát a balenőrző szervek rendelkezésére, amelyek pontosan kimutatják a vétségek mértókét, s nem lesz szükség kiegészítő vérvizsgálatra. Jó lesz tehát vigyázni a megengedett sebességre. lesetet előidéző okok szerint. Ezek szerint az idei év első 11 hónapjában a gyorshajtás egy balesetre számított átlagosan mintegy 25 ezer, a szabálytalan előzés több mint 17 ezer. az előny meg nem adása mintegy 16 ezer, a hibás vezetés csaknom 10 ezer, a műszaki hiba pedig körülbelül 7 ezer koronás kárt okozott. Nos, ha ezeket az összegeket beszoroznánk a balesetek számával, megkapnánk azt a pénzmennyiséget, amit a biztosító már képtelen fedezni. Arról nem is beszélve, hogy a közúti balesetek száma az utóbbi háiom óv alatt a duplájára növekedett, s hasonló arányban nőtt az alkohol hatására bekövetkezett balesetek száma is. Az említett jelenségekből kiindulva a közlekedési rendőrség a jövőben elsősorban a gyorshajtásra, az alkoholvizsgálatra, valamint a biztonsági öv használatára fogja összpontosítani a figyelmet Emellett a biztosítási dfj kifizetését is következetesebben fogják ellenőrizni. Az sem mellékes dolog, hogy a közlekedési rendőrség korszerű eszközökhöz jutott a gyorshajtás mérésében, s mivel ezek drágák, gazdasági szempontból is indokolt lesz a fokozottabb kihasználásuk. Ugyanez vonatkozik az alkoholszondázásra is, ahol szintén korszerű eszközök állnak majd az elvégül pedig néhány útbaigazítást is közvetíthetünk a gépkocsivezetők számára. Sokan kérik a biztosítási dfj elengedését azzal az indoklással, hogy gépkocsijukat nem üzemeltetik, garázsban van, vagy az udvaron marja a rozsda. Ennek semmi akadálya, csupán le kell szerelni a rendszámtáblát ós a kocsit az illetékes helyen ki kell jelenteni a forgalomból. A CS jelzést sem tanácsos a már beszerezhető SO jelzésre kicserélni, mert ez Szomália jelzése. Ami a vezetési jogosítványok kicserélését illeti, ez sem sürgős feladat, mert az új szlovák jogosítványok megvannak ugyan rendelve, de a lecserélés csak ez óv utolsó negyedében kezdődhet el, s évekig is eltarthat, ezért a régi jogosítvány akár 5 évig is érvényben lesz. Ugyanez vonatkozik a többi okmányra. Amennyiben azonban cseh állampolgár a jövőben Szlovákiában szerez jogosítványt, ós megfordítva, az csak fél évig lesz érvényben, s ki kell cserélni az adott személy állampolgárságának megfelelő jogosítványra. Aki pedig túlbuzgóságában SO jelzéssel indul el külföldre, azzal számolhat, hogy a határról visszaküldik, vagy pedig az illető külföldi ország saját valutájában megfizetteti vele az ott szokásos biztosítási díjat. (makrai)